Pest Megyei Hírlap, 1960. június (4. évfolyam, 128-153. szám)
1960-06-23 / 147. szám
I960. JÚNIUS 23. CSÜTÖRTÖK FEST ME<>\ k-tfíriap 3 TÖRTÉNELMI KÜLDETÉS A nemzetközi közvélemény, a világsajtó figyelme e napokban Bukarest felé fordul, ahol a testvéri Román Munkáspárt III. kongresszusa ülésezik. A megváltozott idők jele, hogy például az angol Times így harangozta be a tanácskozást: „De j beszámolója mellett kétségtelenül Hruscsov várhatóan óriási jelentőségű beszéde kelt izgalmat a világban”. Elhangzott a beszámoló is, Hruscsov beszéde is. Gheorge Gheorghiu Dej-nek a Román Munkáspárt Központi Bizottsága első titkárának többórás kongresszusi beszámolója mélyenszántóan elemezte a román nép sikeres harcát a szocializmus győzelméért. Minden barátból őszinte örömet, lelkesedést váltott ki az a bejelentés, hogy Romániában — az egykori földbirtokosok, gyárosok országában — egyszer s mindenkorra megszűnt embernek ember által való kizsákmányolása. Az új hatéves terv pedig a szocializmus építése befejezésének és a kommunizmus építésére ■való fokozatos átmenet perspektíváit nyitotta meg. A kongresszus kimagasló fontosságú eseménye volt kedden Hruscsovnak, az SZKP küldöttsége vezetőjének nagyhatású beszéde, amelyet tömören összefoglalva így lehelne jellemezni: a szocialista rendszer újabb térnyerése a korát túlélt kapitalista rendszerrel szemben. Hruscsov a kommunizmus történelmi küldetésének azt szabta meg, hogy megszabadítsa az emberiséget a nyomortól és a háborútól. S ez a boldog időszak nincsen már messze! Állandóan közelebb hozza ezt a történelmi távlatot a Szovjetunió vezette nemzetközi szocialista tábor népeinek alkotómunkája. Mily találóan is fejezte ki magát Hruscsov elvtárs, amikor azt mondotta, hogy a szocialista országok sikerei olyan többlépcsős rakétát képeznek, amely feltétlenül a kömmuniz- mus pályájára juttatja a z egész világ népeit! Ez a többlépcsős rakéta nem fenyeget senkit, inkább azt veszi célba, hogy állandóan növekedjék az anyagi és kulturális jólét,'hogy a kölcsönös segítségnyújtásnak és támogatásnak olyan új, eddig nem ismert lehetőségei nyíljanak meg a szocialista tábor országai között, melyeknek nyomán eddig nem tapasztalt mértékben meggyorsuljon a szocialista építés minden testvéri országban. Korunk legégetőbb kérdése immár a második világháború befejezése óta: lesz-e újabb háború? Megőrizzük-e a tartós békét? A kommunisták mozgalma ezt a sorsdöntő problémát mindig a legfontosabb kérdések közé sorolta és sohasem kerülték meg a válaszadást. A Bukarestben elhangzott Hruscsov-beszéd ismét a legnagyobb alapossággal és őszinteséggel vizsgálta a béke és háború kérdését napjainkban. Semmi kétség, a történelem távlatát tekintve minden ország munkásosztálya teljesíteni fogja küldetését, és ahogyan Marx megjövendölte, el temeti a kapitalizmust és megteremti az új, szocialista, kommunista társadalmat. Ez azonban valamennyi ország munkásosztályának belügye. Végső fokon a szocializmus világméretű győzelme küszöböli ki a háborúk kirobbantásának lehetőségeit, ám különösen a Szovjetunió Kommunista Pártjának XX. kongresszusa szögezte le azt, hogy napjainkban a háború nem elkerülhetetlen! Ezért volt nagyon is helyénvaló és szükséges Hruscsov elvtársnak az a figyelmeztetése, hogy nem lehet ma mechanikusan ismételgetni azt, amit V. I. Lenin sok évtizeddel ezelőtt mondott az imperializmusról és erősködni, hogy az imperialista háborúk elkerülhetetlenek, míg csak az egész világon nem győzött a szocializmus. Azoknak, akik a történelem mai menetét csak brosúrákból ismerik, el kell mondani, hogy az imperializmus — bár vérszomjas, rabló jellege mit sem változott — kénytelen alkalmazkodni a tényleges erőviszonyokhoz, márpedig az erőviszonyok olyan hatalmas mértékben változtak meg a szocializmus, a kommunizmus erői javára, hogy magabiztosan jelenthetjük ki, a jelenlegi viszonyok között kétségtelenül nem elkerülhetetlen a háború! Ezért nem lehet a konkrét helyzet mérlegelése nélkül, az erőviszonyokban végbement változások számításba vétele nélkül ismételgetni azt, amit Lenin «mondott — természetesen egészen más történelmi viszonyok között! Ezért gúnyolta ki Hruscsov ironikusan az ilyen „gondolkodókat”, mert mint mondotta: „Ha Lenin kiléphetne sírjából, mint ahogy mondani szokás, fülön fogná az ilyen embereket és megtanítaná őket arra, hogyan kell megérteni a dolgok lényegét,” A dolgok helyes megértéséhez tartozik, hogy az imperializmus a jelenlegi viszonyok között is kirobbanthat háborút, ez tehát egyáltalában nem kizárt dolog. Ám ebben az esetben Számolnia kell a Szovjetunió lenyűgöző hatalmával, az egész szocialista tábor erejével, márpedig ez a hatalom és erő politikailag, erkölcsileg és nem utolsósorban katonailag fölényben van az imperializmussal szemben. Hol vagyunk már attól az idő,tői, amikor elegendő volt néhány ágyúlövés és a gyarmati, félgyarmati, vagy a függő országok egész sora hevert az imperializmus lába előtt. Az utóbbi néhány esztendő ismerete szerint az imperialista nagyhatalmak és fullajtárjaik még arra sem bizonyultak elég erősnek, hogy sikeres háborút vívjanak például Egyiptom vagy Irak ellen. Még akár öt esztendővel ezelőtt sem volt lehetséges elképzelni, azt, hogy olyan félfasiszta országban, mint Kuba, ahol a legerősebb és legpotenciálisabb volt az amerikai nagytőke uralma, hatalomra jusson és immár két éve országot vezessen egy olyan demokratikus rendszer, mint Fidel Castróé. Nem kézzelfogható példák ezek arra, hogy az agresszor kezét igenis le lehet fogni, az agressziót el lehet fojtani? S azt sem kell elfelejteni, hogy például a Szuez elleni angol—francia—izraeli agresz- szió még 1956-ban történt, s akkor is alaposan felsültek ezzel az akcióval a Szovjetunió erőteljes beavatkozása nyomán, ma viszont — amint arról Hruscsov elvtárs tájékoztatta a világot — a Szovjetunió olyan erejű fegyverek birtokába jutott, amelyekről az imperialistáknak, kémrepüléseik ellenére, még csak halvány fogalmaik vannak! mindig büszkén vallja magát „török-yenkinek”. S mindezek tetejébe Japán! Nem véletlenül jegyezte meg az angol Daily Mirror című napilap, miszerint: „Eisenhower, ez a betegesen gyenge képességű, akarat nélküli öregember, olyan megrázkódtatásokon ment keresztül, ami talán még egyetlen amerikai politikussal sem fordult elő. Japánból történt kitessékelése szenzációs fényt derített a már régen sejtett, de konkrétan ki nem formált következtetésre: AmerUca egész politikai koncepciója csődbe jutott.” Mindezen kétségbevonhatatlan tények ellenére sem esünk abba a hibába, hogy lebecsüljük a kapitalizmus, az imperializmus erejét. A kommunista politikát, gondolkodásmódot mindenekelőtt a teljes realitás jellemzi. Ez Hruscsov megfogalmazása szerint azt jelenti: számot vetünk azzal, hogy „a jelenlegi körülmények között, midőn két világrendszer létezik, e két rendszer viszonyát úgy kell rendezni, hogy kizárjuk az államok háborúskodásának lehetőségét.’’ Manapság csupán az őrültek és megszállottak léphetnek fel új világháborúra szólító felhívásokkal. Ez táplálja a szocialista tábor országainak, elsősorban a Szovjetuniónak állandó és fáradhatatlan kezdeményezéseit a béke fenntartása érdekében. A Szovjetunió kormánya elsősorban tettekkel és reális politikával bizonyította be, hogy ragaszkodik a békés együttélés eszméjéhez. S vajon mivel lehet a legdöntőbb módon bebizonyítani ezt a valódi és őszinte békeszándékot, mint azzal, hogy Hruscsov elvtárs Bukarestben is kijelentette: akár holnap hajlandó a Szovjetunió aláírni a többi nagyhatalommal a teljes és végleges leszerelésről, az atomfegyverek örökre való betiltásáról és a német békeszerződésről szóló, immár tizenöt éve húzódó megegyezést! A szocialista tábor kö vetkezetes békepolitikát folytat, annak ellenére, hogy a békeszerető erők ma már kézzelfogható fölényben vannak. Ez abból fakad — mondotta Hruscsov elvtárs hogy szilárdan bízunk a szocialista rendszer erejében, saját rendszerünkben, s ezért nyugodtan tekintünk a szocializmus jövőjébe! A szocialista eszmék világméretű győzelméhez nincs szükség világháborúra. Ezek az eszmék győzni fognak a szocializmus országainak a kapitalista országokkal folytatott békés versenyében is. Bácskai László Gyöitá a modern vonali rádió- és televúiáésiülékek Megkezdődött az aratás Tóalmáson, a Vörös Csillag Tsz gabonatábláin Kulcsár Pál kombájnvezcftj kedden reggel kezdte meg az aratast. Romáit szakemberek tanulmányozzák a magyar homoki szőlőket Jonescu Emílián és Vaszili Kilvai román mezőgazdasági szakemberek Magyarországon tanulmányozzák a homoki szőlők telepítésének, termelésé- nek és gépesítésének problé- \ máit. Tízhetes tanulmányút- ‘ juk során a dobrudzsai homokvidékre tervezett szőlőtelepítéshez gyűjtenek tapasztalatokat. Egyéni gazdák látogatása \ Nagykőrösön A tápiószentmártoni egyéni gazdák ma Nagykőrösre látó- gattak mintegy hatvanan, meg- £ tekintették a konzervgyárat, 6 ahol megismerkedtek a kon- \ zerválási munkával. Ellátogat-1 tak a Dózsa Termelőszövetke-* zetbe, s a Nagykőrösi Államig Gazdaságba, ahol zöldborsó-1 cséplési bemutatót tartottak. | — A DABASI JÁRÁSI Kossuth művelődési ház szeptember 5-el kezdődően zeneiskolát indít. Beiratkozás mindennap délelőtt 10 órától \ este 7 óráig a művelődési | házban. Beiratkozási díj; 10 * forint, tandíj 65 forint ha- | vonta. e A nyársapáti Haladás Tsz tagja, Pataki István brigádvezető családjával kedden vágta le a háztáji őszi árpa termését. A legutóbbi napok sodró áradatú eseményei ismételten bizonyítják, hogy az imperializmus, nevezetesen e tábor vezetőjének. az Amerikai Egyesült Államoknak szénája nem áll valami túlságosan rózsásan. Kiadós vereséget szenvedtek néhány héttel ezelőtt Dél-Koreában, ahol a népi tömegek megdöntötték a gyűlöletes Li Szin Man véreskezű uralmát, annak ellenére, hogy maga Eisenhower elnök biztosította a legnagyobb becsüléséről a hóhért és a „demokrácia legaktívabb bajnokának” nevezte! Ezt követte Menderesz volt török miniszterelnöknek gyors és hatásos kirepítése a hatalomból, aki híveivel együtt most a börtönben elmélkedhet arról, hogy mit ért a New York Herald Tribune vezető amerikai kormánylap vezércikke, amely — sajnálatos módon — épp Menderesz letartóztatása napján jelent meg. A cikk szerint: „Menderesz markáns uralma minden idők legnagyobb vezérévé emeli a miniszterelnököt Törökországban, aki olyan népszerűséget, szeretetet, bizalmat váltott ki maga iránt, hogy az USA boldogan vallhatja barátjának ezt a nagyszerű államférfit, aki Kereskedelmi tanácskozás a MESZÖV-nél (Folytatás az 1. oldalról) egyszerűsítési lehetőségekkel. A kereskedelmi tanácskozás másik fő kérdése az aratásra való felkészülés megbeszélése volt. Megállapították, hogy a megye déli részében megindult aratás nem érte készületlenül a földművesszövetkezeti boltokat. Az áruellátás kielégítő, s még tovább fokozható. Kovacslk Béla, az élelmiszeripari osztály vezetője hangsúlyozta, hogy mintegy 18 millió forint árubeszerzésre fordítható szabad kerettel rendelkeznek a földművesszövetkezetek. A nagykereskedelmi vállalatok raktárai tele vannak, felkészültek a nyári ellátás zavartalan biztosítására. Ennek alapján tehát valamennyi földművesszövetkezet biztosíthatja az aratási idő alatt megnövekvő kereslet kielégítését. Már eddig is jelentősen nőtt például a rizs. konzerv és készétel vásárlás, de nagymértékben fokozódott valamennyi élelmiszerforgalma. Aratási szalonnából is korlátlan mennyiség áll ren- d^’^ezésre. Kreisz Lajos vendéglátóipari osztályvezető többek között mozgóboltokra hívta fel a figyelmet. Megállapítása szerint a mozgóboltok elegendő szörp és egyéb hűsítő itallal láthatják el az aratókat. Sörből ugyanakkor oly nagy a kereslet, hogy minden mennyiség elfogyna. Ha a készlet nem korlátlan is, az idén jóval nagyobb tételeket kapnak a földművesszövetkezetek, mint az elmúlt év hasonló időszakában. A mozgóboltokkal kapcsolatban elmondották a tanácskozás részvevői, hogy valamennyi községben, ahol erre igény jelentkezik. megoldható a mozgó- árusítás. Ahol erre nem kerül sor, ott feltétlen a földművesszövetkezet helyi vezetőinek hanyagsága lehet az ok. Tápiószelén Csontos János, a Béke Tsz tagja feleségével egy nap alatt végzett a háztájiban levő 600 négyszögöl őszi árpa aratásával. (Csekö felv.) Eddigi megállapítások szerint szinte valamennyi földművesszövetkezet kellő mértékben felkészült a nagy nyári munkákra. s a boltok nyitvatartá- sának módosításával, valamint kielégítő árukészlettel sietnek a parasztság segítségére. A tanácskozás hozzászólásokkal folytatódott és a délutáni órákban ért véget. Teakcly Miklós <XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXN Defoe-emlékünnepség a Kossuth Klubban A Béke-Vllágtanács javaslatára az Országos Béketanács és a Szabó Ervin Könyvtár szerdán a K.ossuth Klubban emlékünnepséget rendezett Dániel Defoe születésének 300. évfordulója alkalmából. A nagy író munkásságát Ungvári Tamás tudományos kutató méltatta, majd Zolnay Zsuzsa és Básti Lajos, a Nemzeti Színház művészei tolmácsoltak részleteket Defoe műveiből. A kombájn kicsépelle gabonát azonnal a tsz raktárába szállították. 1 Az Orion Rádiógyár arra tö- ^ rekszik, hogy a mai ízlésnek | megfelelően változtasson ké- í szülékéinek régi formáján. ^ Próbálkozásait azonban a ha- ^ zai közönség tartózkodással ío- ^ gadta, s a modern vonalú, ér- ^ dekes színösszeállítása készü- > lékeknek csupán az exportpla-z con volt sikerük. Az új vonal- ^ vezetésű szobaberendezések el- ^ terjedésével együtt az idén £ azonban már a magyar kö- ^ zönség is mindjobban megsze- j! rette a modem stílusú rá- ^ dió- és televíziós készüléke- 2 két. I y Nemrégen közvéleménykuta- J tást rendezett az üzem, s több ^ ezer dolgozó véleményét hall- ^ gatták meg az Orion-termé-^ kékről. A múlt évi tartózko- ^ dússal szemben az idén már a ^ modern vonalú rádió- és tele- í víziós készülékek győztek. A í megkérdezettek 75 százalékai ugyanis ezekre szavazott. Há-J rom televízió és két rádióké- j szülék — köztük a Csillag el- í nevezésű kis televízió és a í Szépségverseny rádió tetszett a í legjobban. Az Orion Rádió-1 gyárban a közvéleménykuta-\ tás eredményét felhasználják a \ további gyártásnál és a készü-* lékfejlesztésnél, természetesen 'i figyelembe veszik a hagyomá-j nyos formákat kedvelők ki- J vánságát is.
