Pest Megyei Hírlap, 1960. június (4. évfolyam, 128-153. szám)

1960-06-21 / 145. szám

I960. JÚNIUS 21. KEDD "^/CíHai) 3 Kemencének is azon kell gondolkodnia: hogyan alakítsa jövőjét (Folytatás az 1. oldalról) pót, majd a csehszlovák kül­dött lepte meg kedves aján­dékkal a községet, az egykori megye címerének képét nyúj­totta át. Horváth András az MSZMP Pest megyei Bizottsá­gának első titkára beszédében rámutatott azokra a döntő je­lenségekre, amelyek napjaink­ban Kemence életét is formál­ják. Felhívta a figyelmet ar­ra, hogy — ime — egy ilyen apró község sor­sa is érdekli a nagy baráti népek magyarországi kül­dötteit. és az. hogy a Szovjetunió, Kí­na, Vietnam, Csehszlovákia küldöttei itt ülnek a falu kö­zepén, a díszemelvényen, ezt a baráti érdeklődést jelképezi. Nem szánta ünneprontás­nak a mondatot: — Kemencének is azon kell gondolkodnia, hogyan alakítsa jövőjét... A szavak arra utaltak, hogy a község egyetlen termelőszö­vetkezete, az „Ut a szocializ­mushoz” még nem visz döntő szerepet a község életében. Szükségszerűen rá kell tér- niök a nagyüzemi gazdál­kodás útjára a kemen- ceieknek is. A hivatalos ünnepségek után, az évfordulóra Kemence bőséges látnivalókkal is szol­gált. Az általános iskola épüle­tében négy teremben kiállítást nyitottak meg, s a négyből ket­tő valóban szolgálta is a célt: a község sajátos életét ábrázolta. Az erdészet — kilencezer hol­don végez fakitermelést — az állami gazdaság speciális munkaterületeit mutatta be és Oszipov Nyikolaj Szemenovics, a szovjet nagykövetség má­sodtitkára palóc menyecskék társaságában. (Gábor felv.) érdekes volt a népviseleti, a népművészetetet tükröző te­rem is. Becsülendő akarással mu­tatták be a helybeli ktsz meglehetősen sablonos termé­keit, de a műkedvelői szinten álló „képzőművészeti” alko­tások nem váltak előnyére a jó szándéknak. Sportműsor, zenei feszti­vál, a nógrádverőcei út- törözenekar pompás együt­tesével az élén népi együttes szórakoztatta a vendégeket, s Erdélyi Zol­tán, a néprajzi múzeum munkatársa tartott Ke­mencéről történelmi visz- szapillantást. Estefelé még egy búcsúsétát tettem a faluban. A járási el­nök szavaira emlékeztem: „A hegyek, völgyek, lankás me­zők, kopár szildák és a vég­telen csend világa ez" .. . Nos, a kuljúrházban javában állt a bál, a palóc menyecskéket „pergették” a legények, a ze­nekar teljes hangerővel bú­csúztatta az elmúlt évszázado­kat. A hegyele, sziklák, völ­gyek, méltán csodálkozhattak azon, hogy a csönd valahol elkallódott erre a mai napra. Két öreg bácsi baktatott mögöttünk az utcán. Tűnődve magyarázták egymásnak, hogy milyen is volt Kemence Má­ria Terézia idején, majd meglepő fordulattal az aratás­ról váltottak néhány szót. Különös gondolatfűzés. De így van rendjén. A 800 éves múltat ünneplő község most a mezőre tekint, ahol az enyhe szélben a szőkülő bú­za integet a holnap ezerholdas táblái felé.;. Tokaji György Harminchét idény-napközi otthon nyílt a tsz-községekben (Folytatás az 1. oldalról) dolgozni, ha lenne kire hagy­ni kisgyermekeiket. — Van-e rá példa, hogy a tsz-ejc, és a tanácsok saját ere­jükből létesítettek óvodát? — Nem is egyet tudok mon­dani. Az albertirsai Dimitrov Tsz például saját anyagi eszkö­zeivel új, óvodát és napközi otthont épített, aminek beren­dezése költségeihez a községi tanács is hozzájárult. Ez a nap“ Az idén már több mint 22000 mezőgazdasági gép jött külföldről — ütemszerűen teljesítik szállítási kötelezettségeiket a baráti országok, sőt a határidőket megelőzve is küldenek gépeket Mezőgazdaságunk szocialis­ta átszerveziésében nagy se­gítséget jelent népgazdasá­gunknak, hogy több mint 40 000 mezőgazdasági gépet vásárolhattunk a baráti or­szágoktól. Elsősorban a Szov­jetunióból, Csehszlovákiából, a Német Demokratikus Köz­társaságból, Romániából. Len­gyelországból szerezzük be a mezőgazdaságunk számára szükséges munkaeszközöket. A baráti országok azzal is se­gítségünkre sietnek, hogy igyekeznek egyes, főleg idénymunkákhoz szükséges géptípusokat határidő előtt szállítani. A gépeket importáló TECH- NOIMPEX Külkereskedelmi Vállalatnál most összesítet­ték, hagy június közepéig mennyi külföldi gépet kapott mezőgazdaságunk. Az ada­tokból kitűnik, hogy az ez évi szerződésekben lekötött 45 700 gépből több mint 22 000 már megérkezett, de a szállítások ezekben a napokban még az eddigieknél is erőteljesebb ütemben haladnak. Határállo­másainkra naponta futnak i be mezőgazdasági gépeket lehozó szerelvények. A követ­kező évnegyedben esedékes traktorból például 552 he­lyett 916-ot küldtek Cseh­szlovákiából, Romániából pe­dig — noha még a félév be sem fejeződött — az erre az időszakra esedékes ezer trak­tor helyett 1075-öt küldtek. A lengyel külkereskedelem az árucserefongalmi szerződés megkötésekor kötelezettséget vállalt, hogy a harmadik ne­gyedévben kezdi meg a te­herautók pótkocsijainak szál­lítását, de miután tudják, mi­lyen nagy szükség van azok­ra, nem várták meg a határ­időt és máris érkeznek a pót­kocsik. így a betakarítási munkákban mintegy 500 len­gyel pótkocsi vehet részt. Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke, üd­vözlő táviratban köszöntötte Coj Jen Gen-t, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság Legfelső Népi Gyűlése Elnök­ségének elnökét 60. születés­napja alkalmából. A mongol nagykövet búcsúlátogatása Szodnomin Avarzed. a Mongol Népköztársaság rend­kívüli és meghatalmazott nagykövete Magyarországról történő végleges eltávozása : alkalmából hétfőn búcsúláto- 1 gatást tett Péter Jánosnál, a \ külügyminiszter első helyet- j tesénél. ; A Pest megyei Tanács j Építőipari Vállalat "nű. ■ vés, épületlakatos, bádogos, és vízvezetékszerelő j IPARI TANULÓKAT FELVESZ ; Jelentkezhetnek a 14. élet- • évüket betöltött, de általá- ; nos iskola nyolc osztályát ! elvégzett fiatalok. Jeler.tke- ! zés: Vác, Elhurcoltak tere ! 4. sz. Munkaügyi osztály. Telefon: 230. l Kétszáz év művészi színház- és plakátkiállítása nyílt meg a párizsi művészeti könyvtárban. A plakátkiállítás bemutat­ja kétszáz év plakát grafikusművészeinek fejlődését. közi otthon ezen a nyáron kezdi meg működését. Zsám- bok községben a régebben mű­ködő kicsiny óvoda szűknek bi­zonyult. A helybeli Petőfi Tsz veze­tői a községi tanáccsal összefogva kibővítették a parányi óvodát és ma már nyolcvan gyermek gondo­zását tudják biztosítani. Az óvoda kibővítése óta több szövetkezeti asszony jelentke­zett a közös munkára, például Zsámbéki Pálné, kétgyermekes fiatalasszony, vagy Szabó Mi- hályné, de sorolhatnám tovább a neveket; — A szigetújfalui Béke Tsz 120 dolgozó tagja között 35 kis­gyermekes anya van, akik részt kívántak venni a közös munkájában. A községi tanács a községíejlesztési alapból ki­bővítette a bölcsődét és oda el­sősorban tsz-tagok gyermekeit veszik fel. A bölcsődében gon­dozott harminc gyerekből húsznak a szülei tsz-ben dol­goznak. Például Emődi Endré- né egyik gyermeke a bölcsődé­ben, a másik a napközi otthon­ban kapott helyet, s azóta Emődiné a szövetkezet kerté­szetében rendszeresen dolgo­zik, s teljesített munkaegysé­geire havonta 20 forint előleget kap. — Mit tehetnek a tsz-ek, hogy még több községben lé­tesüljön legalább idény-napkö­zi otthon? — A termelőszövetkezetek a községi tanácsokkal összefog­va a megye minden községé­ben megoldhatnák legalább a nyári hónapokban a dolgozó szülők gyermekeinek elhelye­zését és gondozását. Az erre fordított többletkiadás nagyon hamar megtérül. Péteri községben például társadalmi összefogással ezen a nyáron háromhóna­pos idény-napközi otthont nyitottak, amely fenntar­tásának iminden költségét a helybeli1 Rákóczi Tsz fedezi. Inárcson a Március 21 Tsz tejjel látja el mindennap a napközi otthon kicsinyeit, a taksonyj Egyesült Erő Tsz pe­dig havonta hatszáz forinttal járul hozzá a községi napközi otthon költségeihez és ingyen adja a főzéshez szükséges zöldfőzelékeket, kertészeti áru­kat — fejezte be tájékoztatóját Ács elvtárs. Igaz, néhány nap múlva megkezdődik az aratás a me­gye minden részén. Még sincs még késő. A községi tanácsok és a termelőszövetkezetek ugyanis szinte néhány napon belül meg tudják oldani, hogy társadalmi összefogással leg­alább a nyári idényben nap­közi otthont vagy bölcsődét létesítsenek. Csekő Ágoston Vlayiice^deőt Renitenskedő emberek a közösség ereje sokra zí képes. Még a legnehe­zebbre is: megváltoztatni az embereket. De ez a folya­mat nem gyors, s olykor — talán ez a szó a legjobb — fájdalmakkal jár. Nemcsak nagy dolgokban kell for­málni, alakítani az embere­ket, hanem kicsikben, apró­ságokban is. Sőt: olykor ezek az apróságok nagyobb bosszúságot okoznak, mint a nagy dolgok. Hiszen egyetlen ember renitenske­dése, „esek, azért is’‘ maga­tartása egy egész közösség életét tudja megkeseríteni. Mire gondolunk? Aprósá­gokra. Olyasmire, hogy pél­dául megyénk városaiban tömegeket mozgatott meg a virágos városért jelszó. Szinte egyik napról a má­sikra újjávarázsolták az ut­cákat, a házak elé kisker­teket ügyeskedtek össze, je­lentős értékű társadalmi munkával parkosítottak, tisztábbá, szebbé, vonzóbbá tették környéküket, városu­kat. E közösségben azonban akadnak renitenskedő em­berek, akik semmibeveszik a többiek fáradozását, akik rátaposnak a kiskertekre, akik kiengedik tyúkjaikat, libáikat az utcára, nem bánva azt, hogy kikaparnak mindent, nem is szólva ar­ról, hogy : piszkítanak is. Az utca nem gazdasági ud­var — még parasztváros­ban sem! Sokan szólalnak fel, s joggal emiatt. Akad­nak. akik figyelmeztetik is az ilyeneket. De hát a szép szóra, a kérésre sokszor mi­nősíthetetlen a válasz. S aki szóit, annak máskor már nem lesz kedve ehhez. Majdnem minden község­nek, városnak van köztisz­tasági szabályrendelete. Al­kalmazni kell! Ilyen esetek­ben, amikor nem értenek egyesek a szép szóból, akilc sokak munkáját teszik tönkre tűrhetetlen magatar- tásukkal, cselekedeteikkel. T/ agy: még mindig nagy y divat a kutyák szaba- donengedése. Márpedig er­re törvény van! Mégis pél­dául Cegléden a Thököly utcában járni is alig lehet, annyi a szabadon kóborló. s korántsem barátságos ku­tya. Vajon az említett utca lakói nem tudják azt meg­tenni, amit a többi utcá­ban? Vagy nem akarják? V ______________________ De hiszen akkor a büntetés győzze meg őket arról, hogy nem lehel a közösséggel szemben úgy tenni, úgy él­ni. hogy azzal másokat za­varjanak. De akadnak renitenskedő emberek más dolgokban is. Akik a szemetet a másik portája elé öntik, akiknek könnyebb a lelke, ha a szomszédot valamivel za­varhatják, akik úton-útfé- len azt lesik, mint köthet­nének bele más emberekbe. Néhány ember, mégis so­kak életét megkeserítik. A szép szónak, a figyelmezte­tésnek nem egyszer eredmé­nye van. Ha mégsem, joggal lehet keményebb eszközhöz, a bírságoláshoz nyúlni Mert ez csak helyeslést vált ki a többségből. azokból, akik szebbet, jobbat akar­nak. akik tesznek is azért, hogy lakóhelyük kulturál­tabb, szebb legyen. Fontos szerepe van a példamuta­tásnak is. Nem egy község­ben a tanács tagjai jártak elől jó példával, hozták rendbe házukat, udvarukat, házuk elejét. Követte őket az utca, körzetük lakossá­ga, s az a néhány ember, aki a közösséggel szemben azt tartotta, minden úgy jó, ahogy van. ma már rájött arra, hogy magára maradt, magatartásával, körülmé­nyeivel kirí a többi közül Már maga ez. hogy si­került olyan légkört terem­teni. ahol a piszok, a ren­detlenség, a ház elhanya­goltsága szégyen, nagy eredmény. De nem szabad ennél megállni. Tovább le­het és kell menni, elérni azt, hogy a renitenskedők- kel szemben ne csak egy­két ember nyilvánítsa véle­ményét. hanem a közösség egésze, mindenki, aki csak a dologban érdekelt. \1 indennapjaink szebbé, jobbá tevése ilyen te­rületen is rohamosan halad előre. A csinosodó falvak és városok a bizonyságai an­nak. hogy a többségnek mi a véleménye. A még reni­tenskedő néhányat pedig szép szóval, ha kell. bírság­gal jobb belátásra kell bír­ni, mert ezt követeli a több­ség érdeke, s erre kötelez bennünket az is, amit úgy fogalmazhatnánk meg a legjobban, hogy: közösségi magatartás. M. O. ________J P atronálási szerződés Patronálási szerződést írtak alá vasárnap a Tápdószentmár- toni Előre Termelőszövetke­zet dolgozói az IBUSZ-igaz- gatósággal. Az IBUSZ buda­pesti központja már eddig is sok segítséget nyújtott a ter­melőszövetkezetnek. Vasár­nap negyven kötetes könyv­tárat hoztak az IBUSZ dol­gozói a szövetkezetnek. Az IBUSZ dolgozói meg­tekintették a szövetkezet gaz­daságát, majd utána közös ebéden vettek részt. A szer­ződést az IBUSZ részéről Láncos vezérigazgató, a szö­vetkezet részéről Hoffer László szövetkezeti elnök írta alá. 4300 váci diák búcsúzott az iskolaévtől (Tudósítónktól) Vác, megyénk . legnagyobb iskolavárosa. Szombaton és vasárnap ünneplő ruhába öl­tözött gyermekek és szülők sokasága tarkállott a napfé­nyes utcákon. Siettek az is­kolákba, hogy ünnepélyes formában mondjanak búcsút az 1959/60-as tanévnek. A város hat általános isko­lájában 3000 tanuló kapta meg a várva-várt bizonyít­ványt. Négy középiskolában 1300 diák pillantott izgatot­tan a kis könyvbe, amelyben tízhónapos munka eredmé­nyét értékelték. A legnagyobb tanintézet, a Hámán Kató leányiskola udvarán, vasárnap délelőtt közel ezer tanuló és nagy számban megjelent szülő előtt ismertette Tóth Istvánná igaz­gató az elmúlt tanév esemé­nyeit. Hangoztatta, év végi ta­nulmányi átlaguk 3,7, ami vá­rosi és járási viszonylatban kiváló eredmény. Száznál több oklevelet, könyvjutalmat, sportérmet osztottak ki Itt a legjobb tanulóknak. Délután a legkisebbek ren­dezvényeivel folytatódott az ünnepi eseménysorozat. Ellá­togattunk az Eötvös utcai napközi otthonos óvodába, ahol változatos, színes mű­sorban mutatták be szülők­nek és vendégeknek, hogy mit tanultak az elmúlt tíz hónap alatt az óvodások. Hétfőn reggel valamennyi váci iskolában megkezdődött' a beiratás. Mindenütt szerve­zik a KISZ. és úttörőtábo­rokat. A Váci Úttörőhöz „Bú­vár Kund” csapata készül a nagy nyári vízitúrára. Neve­lők részére jön . a megérde­melt pihenés: 4300 diák ré­szére a boldog, vidám vaká­ció. . $

Next

/
Oldalképek
Tartalom