Pest Megyei Hírlap, 1960. június (4. évfolyam, 128-153. szám)

1960-06-17 / 142. szám

1960. JÚNIUS 17. PÉNTEK «ST MEC» El 3 Biztosítják a gyors és zavartalan aratást az albertirsai Dimitrov Tsz-ben Az albertirsai Dimitrov Termelőszövetkezet jól felsze­relt javítóműhelyeiben hetek óta kemény munka folyik. A szerelők szorgalmasan dol­goznak, mert nem kevesebb­ről van szó, mint arról, hogy az aratásra valamennyi gép­kocsijuk és traktoruk üzem­képes legyen, bírja az állan­dó munkát, az eddigieknél is nagyobb terhelést. A termelőszövetkezetben — Zászlós Mihály üzemgazdász tájékoztatása* szerint — 953 katasztrális hold kalá­szos learatásáról kell gon­doskodni úgy, hogy köz­ben ne szenvedjen kárt a kapások művelése és a szőlő gondozása sem. A gépállomással történt megállapodás értelmében két kombájn dolgozik majd a termelőszövetkezetben. Ez a két gép előreláthatóan 400 hold termését takarítja be, aratőgéppel pedig mintegy. 180 hold kalászost vágnak le. Kézi aratásra 332 kataszt- rálds holdnyi terület vár. 170 ember vesz majd részt ebben a munkában; 34 kaszás, s a velük dolgozó marokszedők, kévekötők és kötélcsavarók. A kombájnokhoz és az aratógépekhez olyan em­bereket osztottak be, akik már évek óta részt vettek a gépi aratásban és nem jelent részükre új feladatot a gép kiszolgálá­sa. A kombájnoktól való be- hordásban három teherautó és öt traktor vesz maid részt. Ezekkel oldják meg'a kézi kapálással levágott területek-» ről is, a behordást a terme­lőszövetkezet 45 fogatával együtt. A kombájnaratás megkö­veteli, hogy alkalmas kom­bájnszérűvel rendelkezzenek. Ezért letéglázott, lecemente­zett és fedél alatt levő kom- bájnszérűt készítettek. A gyors és zavartalan mun­ka érdekében Idejében gon­doskodtak a cséplőbrigádok megszervezéséről is. A brigá­dok tagjai felkészültek és várják azt a napot, amikor munkához láthatnak. Ennek a nagy készülődés­nek jegyében iparkodnak a szerelők is. Eddig már va­lamennyi gépet átvizsgálták, most a napokban pedig egyik Csepel teherautójukat javították ki. Az aratás alatt a nyolc szerelő éjjel-nappali szol­gálatot tart majd. hogy azonnal kéznél legyenek, ha leállna valamelyik au­tó vagy traktor. Gondos előrelátással idejé­ben biztosították azokat az alkatrészeket is, amelyek leggyakrabban törnek, vagy romlanak el. Elegendő üzem­anyagot pedig a gépállomás kirendeltsége tárol. Nagy segítségét jelent az aratásban az a negyven-ötven üzemi dolgozó is. akik éppen abban az időben veszik ki szabadságukat. A termelőszö­vetkezet vezetősége az ér­dekeltekkel egyetértésben le­velet küldött azoknak az ipa­ri vállalatoknak, amelyeknél falubeli férfiak dolgoznak. Az ipari vállalatok vezetői — a Ganz Daru- és Kazángyár, a MÁV, a Budapesti Finomsze- relvényárugyár, s még több üzem — készséggel segítenek, hogy a faluból bejáró munká­saik szabadságot vehesse­nek ki az aratás idejére. Ezek az intézkedések bizto­sítják az albertirsai Dimitrov Termelőszövetkezetben a gyors és zavartalan aratást. <tm) Nagy zivatarok, helyi felhőszakadások az ország északkeleti vidékein A borsodi bányavidéken 25 házat döntött romba a Pitypalaty völgyében hömpölygő árvíz A hirtelen lehűlést hozó harmadik monszunhullám szerdán az ország légterében nagy hőmérsékleti különbsé­geket okozott, ami hatalmas zivatargócok kialakulására ve­zet elsősorban az ország észak­keleti és délkeleti vidékein. A Meteorológiai Intézet központi előrejelző osztályára érkezett jelentések szerint a Szinva- patak alsó folyásának vidékén 26 község határát érintette a szerda délutáni zivatarfront. A rövid idő alatt lezuho­gott csapadék mennyiségé­ről a sajószentpéteri meg­figyelő állomás távbeszélő­vezetékeinek megrongálá­sa miatt csütörtökön délig nem érkezett jelentés. Nagyobb zivatarok voltak Eger, Debrecen, Miskolc, To­kaj, Mátészalka és Orosháza környékén is, ahol általában 21—38 milliméter csapadékot mértek. Egyes helyeken jég­verés volt. A Magyar Távirati Iroda miskolci szerkesztőségének je­lentése szerint szerdán délben zúdult Borsodra az utóbbi idők legnagyobb felhőszakadá­sa. A Bükk-hegység északi vi­dékére hulló hatalmas meny- nyiségű csapadék a Harica és Varbói völgyön tört utat a Sajószentpéter felé vezető Pitypalaty völgyön át. A lezúduló hatalmas víz­tömeg percek alatt ötszö­rösére duzzasztotta a Ha- rica-patakot, amely med­réből kilépve telefonosz­lopokat sodort el, s a Var- . bői völgyből kitörő víztö- ! meggel egyesülve elöntötte i a Pitypalaty völgy bá- j nyásztelepüléseit. j öt község került az áradás^ sodrába, amely mintegy- 150 S méter szélességben 7—100 cen-; timéter magasságban zuhogott \ alá. Még zuhogott a zápor, j amikor az e!ső mentőcsapa-; tok: tűzoltók, honvédek, rend-5 őrök, munkásőrök, valamint a; bányászok önkéntes alakulatai; megkezdték a mentést. A hon-j védségi alakulatok mellig érői vízben mentették a lakosságot j és az ingóságokat. Az árvíz \ este 7 órakor tetőzött, de aj mentési munkák egész éjjel j tartottak. A legutóbbi jelen-^ tések szerint 25 ház romba- \ dőlt, s több ház megrongáló-j dott. Egy gyermek életét vesz-; tette az árban. Igen jelentős \ kárt okozott az árvíz a kerti \ veteményekben, a szántóföldig növényekben. j Csütörtökön fokozott erő- j vei folytatták a mentési ; és helyreállítási munka- j kát. A megrongálódott j vízvezetékeket helyreál- ; lították, s megkezdték í az ásott kutak kiszivaty- ' tyúzását és fertőtleníté­sét. Az árvíz által veszélyezte­tett két bányát azonnal ki­ürítették, de már csütörtö­kön ismét megkezdték a rész­leges fenntartási munkákat. A haricai bányában a vil­lámcsapástól megrongálódott transzformátor kijavítása után a csütörtökre virradó éjszaka már munkába állí­tották a szivattyúkat, meg­kezdték az iszap eltávolítását, az elektromos berendezések helyreállítását, A bányászok és a munkásőrök osztagai az éj­szaka folyamán helyreállítot­ták a völgy községeit a Sa- jószentpéterrel összekötő ipar­vasutat is, s ideiglenesen meg­kezdődött a személyszállítás. A Miskolci Járási Tanács a helyi tanácsokkal és a párt- bizottságokkal karöltve azon­nal intézkedett az árvízsújtot- ta családok áthelyezéséről. Csütörtökön a földművesszö­vetkezeti boltokba nagy mennyiségű árut: kenyeret, zöldségfélét szállítottak, hogy az árvízsújtotta lakosság hiányt ne szenvedj«. Épül a inendei aluljáró a vasút és a nagyforgalmú országút kereszteződésénél. (Gábor Viktor felv.) A magyar utazóközönség is igénybeveheti az Amurt Az Amur, a Szovjet Dunaha- józási Társaság új diesel-mo­toros személyhajója megkezd­te menetrendszerű járatait Becs és Izmail között. A hajót természetesen a mi utazóközönségünk is igénybe­veheti éppen úgy, mint bár­mely más közlekedési eszközt. A megfelelő utazási okmá­nyokkal rendelkező magyar utasok számára ezzel újabb kényelmes és kellemes utazási lehetőség nyílt mind Ausztria, mindpedig Jugoszlávia, Bulgá­ria, Románia, illetve a Szovjet­unió irányába. A hajóra a je­gyeket éppenúgy az IBUSZ fogja árusítani, mint a kül­földre induló egyéb járművek­re, vonatokra és repülőgépek­re. Boldog nyertesek 2 íwwww Hogyan telhetjük szebbé városunkat? — címmel pályázatot hirdetett a helyi iskolák tanulói részére a Váci Városi Ta­nács. Ezernél több dolgozat közül választotta ki a legjob­bakat a bíráló bizottság. Arany István vb-titkár 2000 forint jutalmat oszlott ki — takarékbetétkönyvben — a boldog nyertesek között. (Cserny Gábor felvétele) Új üzemrészekkel bővül, januártól számos új alkatrészt gyárt a váci Híradástechnikai Alkatrészek Gyára — Ez a gyár eredetileg szí­nesfém-kohászati üzem volt. Amellett horganylemez-fel­dolgozással és hengerléssel foglalkoztunk. Három évvel ezelőtt tértünk át a híradás- technikai alkatrészek gyár­tására, amely azóta legfőbb cikkünk lett, s kiszorította a színesfém-kohászatot. A pro­filváltozás folyamatát mi még nem tekintjük befejezett­nek. Szeretnénk, ha elvinnék tőlünk a horganylemez-készí­tést, s helyette a központi al­katrészgyártást valósítanák meg, mégpedig a legrövidebb időn belül. Nyilas Sándor igazgató egy pillanatig kutatva néz rám, hogy pontosan jegyeztem-e az elmondottakat, aztán foly­tatja: — Igyekszem tárgyilagosan elmondani az indokainkat, mellette és ellene. Igaz az, hogy nálunk a munkaerő- kérdés nem probléma: a gyár­ban tradíciói vannak a hor­ganylemez-gyártásnak, termé­keink minősége még az igé­nyes nyomdaipart is kielégíti. Kvalifikált szakmunká­saink pedig a rendelke­zésünkre álló, elavult, korszerűtlen hengersorral is kiváló minőségű off­set- és grafikai lemeze­ket tudnak készíteni. — Azonban: a hengersort működtető 350 lóerős stabil gőzgépünk valóságos muzeá­lis darab, 1894-ben készült. A géphez se rajzunk, se tarta­lékalkatrészünk nincsen. Leg­fontosabb része elrepedt, emiatt bármikor felmondhat­ja a sok évtizedes szolgálatot. A hengerlés ma is olyan módszerekkel folyik, mint 60 évvel ezelőtt: sok, meg­rész és a horganylemez — nehezen fér össze már ma is. Még nehezebb összeegyeztet­ni a kettőt a fejlődés távlatai­ban. Jelenleg ugyanis már folynak az előkészületek újabb híradástechnikai cik­kek gyártására. A jövő évben megindul a fénycsőfojtók szé­riatermelése. Az ötéves terv­ben pedig részben beruházás­ból, részben más gyárakból történő átcsoportosítás révén nagyarányú fejlesztésre ke­rül sor. Átveszik az összes híradástechnikai alkatrésze­ket — fénycsőfoglalatokat, forrfüleket, forrléceket, forr- csúcsokat stb —, amelyeket jelenleg szétszórtan, -külön­böző nagyüzemek, ktsz-ek, kisiparosok készítenek. Bármerre megyünk az üzem területén, min­denütt a fejlődés jelei fogadnak bennünket. Frissen vakolt, féligkész, vagy befejezés előtt álló épületek között vezet az utunk. Már­ciusban adták át rendelteté­sének a korszerű présüzemet. Nemsokára elkészül az új, száztonnás kapacitású ferrit- üzem. Az egykori igazgatói villában — öt-hatszobás „vi- tyiló”, vikendbáznak hasz­nálta a vezér annak idején — a kísérleti laboratórium ta­lált otthonra nemrégen. A félbemaradt trafóház építke­zését 1961-ben fejezik be: fémfelületkezelő üzemet ala­kítanak belőle. — Mindezek — mutat kö­rül Nyilas Sándor igazgató — az alkatrészgyártás felfutá­sának előfeltételei, azt szol­gálják. A horganylemez részleg korszerűsítésére még sem­miféle tervet, utasítást nem kaptunk. Pedig, ha nálunk marad ez a profil, j már ideje lenne ezzel is j foglalkozni, j Nem értek a horganylemez gyártásához; ahhoz tehát, 2 hogy elvigyék-e innen, vagy j maradjon, nem tudok ér­cemben hozzászólni. De ab­ban, hogy az ötéves tervben előirányzott % fejlődést most kell megalapozni, egyetértek Nyilas Sándor igazgatóval. Akár úgy, hogy másutt lé­tesítenek eigy modern hor­ganylemezművet, akár úgy, hogy a Vácott. meglevőt kor­szerűsítik. Nyíri Éva ___________ f M a Siófokon sorsolják a lottót : A hónap következő sorso­lásait a Balatonnál rendezi a j Sportfogadási és Lottó Igaz- I gatóság. Az idei első balato- I ni lottó-sorsolást — a 25. iá- : tékhét nyerőszámainak húzá- sát — június 17-én, pénteken délelőtt tíz órai kezdettel Siófokon, szabadtéri színpa­don tartják. Az eseményre pénteken korán reggel lottó­buszokat indít a fővárosból az IBUSZ; erőltető fizikai munkával. Sajnos, ezen a berendezésen nem is tudjuk megoldani a műveletek gépesítését. A le­mezek csiszolása szintén erő­sen igénybe veszi a munká­sokat. Sőt, a csiszolóműhely­ben még az egészségre ártal­mas fómpor elszívása sincs megnyugtatóan megoldva. Mindenképpen indokolt tehát a horganylemez-műhely kor­szerűsítése. Ez azonban — véleményünk szerint — csak foltbzgatás lenne. Sokkal cél­szerűbbnek látszik egy új, modern horganylemezmű lé­tesítése. Ezt követeli az ipar növekvő horganylemez-szük­séglete, S ezt diktálja az "iá1, hogy a jelenleg szétszórt hír­adástechnikai alkatrészgyár­tást feltétlenül központosítani kell. Ilyen irányú elgondolá­sok már vannak, ezek meg­valósításához pedig nálunk szükség lesz minden helyre. Az igazgató a vitrinhez lép, amely a megszokott porcelán­figurák, finom mintájú csip­kék helyett ez esetben hír­adástechnikai alkatrészeket kínál megtekintésre a láto­gatónak. Kivesz egy lágy­mágneses ferritet, azzal a meg­jegyzéssel, hogy ez volt a vá­ci Híradástechnikai Alkatré­szek Gyárának elsőszülötte. Mármint alkatrészekből. Ké­sőbb itt kezdték el 1— egyedül az országban — a nyom­tatott áramkörök gyártá­sát. Nemrégiben pedig gyártmányaik köre rá­dió- és TV-trafókkal bő­vült. Utóbbiakat a rádió­gyáraktól vették át, s ma már futószalagon készítik. Bizony, ez a kétféle profil — a híradástechnikai alkat­A z Egyesült Izzó káderei, még akkor is, ha Molnár Istvánnak már csak a fele­sége és a fia dolgozik a gyár­ban. Fia géplakatos. Az isko­lából került a gép mellé. És most jött rá, a munkások kö­zött, hogy tovább akar tanul­ni. Mert megértette: tanulni mindenkinek kell... A felesége üvegtechnikus. ‘Tíz. tizenötezer wattos lámpá­kat forraszt. Többszörös ki­váló dolgozó... Molnár István tizenöt évig dolgozott az Egyesült Izzóban. Ma is odatartozónak érzi ma­gát, pedig amióta eljött — tizenkét esztendeje —, sok víz lefolyt a Dunán. De az ott- töltött másfél évtizedet nem törölheti ki az idő, sem a munka gondja az emlékezeté­ből. Amikor eljött, nem került „jobb’’, „magasabb” állásba. Nem kapott fényes irodát, de még íróasztalt sem. Életének ezt az új szakát egy szerencsi istállósarokban, cukrosládán gubbasztva kezdte. A rangja: gépállomási igazgató lett. Lakókocsiban élt. Ideje sem TÍZ ÉVE EGY POSZTON jutott a lakáskeresésre. Csak akkor nézett rendes szállás után, amikor az egyik vezető lennjárt Pestről és összeszid­ta, miért nem törődik magá­val1 a valaki visszalép gondo­latban tizenkét évet, s nem festi az emlékezete a távolbavesző éveket rózsa­színre, eszébe juthat: milyen nehezen fogadta be a falu a gépet. Akkor ismerkedett az igazgató, a munkás, a dolgozd parasztság a gépállomással. Kishitűség, bizalmatlanság, gúny kísérte próbálkozásaikat. Sokan a kukoricásba bújva lesték: mit csinál az ..ördög­masina”. Becsmérelték még a jó munkát is: „nem szánt elég mélyen”, „az aratógép magas szalmát hagy”, „kihullik a szem’’ és ki tudja még hány­féle kifogást eszelt ki a mara- diság! — Mennyit kellett azért gür­cölni, hogy az emberek mitg- szeressék a gépet! — emléke­zik Molnár igazgató. Két évig dolgozott Szeren­csen. Utána Váchartyánra ke­rült. Azóta ott igazgató. Tíz éve! Tíz év elég. hogy pályás­ból okos. gondolkodó diák le­gyen Nászutaspárból „öreg” házas. Viruló menyecskéből sokgyerekes családanya ... Tíz esztendő alatt az egész ország megújult. Több ezer lakással gyarapodott. Pusztaságain mo­numentális gyárak emelked­tek ... 11 /I olnár István élete éppen DJ ilyen, ö látta a semmi­ből felnőni a gyárakat. A gye. rekekbői felcseperedett felnőt­teket Negyvennyolc óta majd­nem tíz termelőszövetkezet megszervezésében segédkezett. Nemcsak úgy, hogy megszer­vezték, azután sorsára bízták! Molnár István vissza is járt, hogy a megerősödésből is ki­vegye a maga részét. És .,pályásból” — a gépállo­másból — ő nevelt „felnőttet”. 1950-ben a Váchartyáni Gép­állomás a falu másik végén egy istállóban szállásolt. Azóta épült a mai gépállomás. Mél­tóságteljes rezidencia az övék. Hatalmas gépparkkal vonul­nak fel minden tavaszon, nyá­ron, őszön a váci járásban. Ma már a mtmkájukért az egész járás versenyez. Min­denki géppel akar szántani, í aratni. Jobb is. kényelmesebb i is. gazdaságosabb is. Az idei népszemlén dicsére-1 tét kaptak. A járási várt-] bizottság is büszke rájuk. Del kell-e annál több elismerés. \ mintha számbav esszük: tíz \ éve iqazaat egy helyen Mol-Í nár István! Győzte a sok ne-\ kézséget, legyűrte a sok bi-\ zalmatlanságot. ha kellett, j javított a munkán, állta a j próbát- a kommunistákra jel- j lemző hittel, becsülettel. j Sági Agnes '/

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom