Pest Megyei Hírlap, 1960. június (4. évfolyam, 128-153. szám)

1960-06-16 / 141. szám

1960. Jt)NIUS 16. CSÜTÖRTÖK ”"&£ú4ap 3 VÁRJA A FÖLD A KAPÁT .4 kapások területének felosztása után mind jobban benépesül a bényei határ Klenóczki János fiával és menyével gyorsan végez az egyeléssel. (----------------------------------------- ^ h apic&toden A tanácsok legfontosabb feladata l — A közeli napokban dől el, hogy milyen termést taka­rítunk be — így vélekedik Valasek István, a bényei Népfront Termelőszövetkezet elnöke, amikor az irodában a növényápolási munkákról be­szélgetünk. — Régen volt ebben az időszakban ilyen szép a bé­nyei határ — szól közbe egy fiatalember, az egyik íróasz­tal mellől. — Csak az igazságot, elv­társak! — ezt mondja egy harmadik jelenlevő. — Az igazságot legjobban a határban látjuk meg . — így a tsz elnöke. — Menjünk ki, nézzünk széjjel, beszéljenek a tagokkal is. Ilyen előzmények után vá­gunk neki a határnak. Ad­dig is, amíg a Hegyaljai dű­lőbe érünk, ahol a termelőszö­vetkezet 15 holdas takarmány­répatáblája fut fel a domb­oldalra, Valasek István el­mond egyet-mást a tsz gaz­dálkodásáról, a munkák me­netéről. A szövetkezetnek 1840 hold szántója van, s ehhez há­romszáznál több tagja. Amint mondja, a tagság között sok az öreg, kevesebben vannak a fiatalok, többségük üzembe jár. — Kevés a munkáskéz — mondja az elnök — pedig nagyon várja a kapát a föld. A Hegyaljai dűlőben iga­zolva látjuk szavait: várja a föld a kapát. Az is igaz azon­ban, hogy jó néhányan dol­goznak, most egyelik a répát. Leghamarabb Sztodola Jánost érjük, vele váltunk néhány szót. — Tegnap az asszonnyal ki­egyeltük, amit elvállaltunk, délig meg bekapálom — mondja Sztodola János. A hatvan éven felüli pa­rasztember, amellett, hogy mint takarmányos dolgozik az állattenyésztésben, két hold kukorica, 500 négyszögöl krumpli és 200 hold takar­mányrépa területet vállalt megművelésre. Az általa ki­egyelt répasorok mellett azon- ban*mindkét oldalról egyelet- len sorokat látunk. — És ezekkel mi lesz? — kérdezzük tőle. — Erről az oldalról Kalmár Mártoné, a másikról pedig Sztodola Andrásé a parcella — válaszolja. — A napokban felkerestük mindegyik tagunkat és be­szélgettünk velük. Sokan megígérték, hogy a napokban elvégzik a korábban vállalt területeken a munkát — mondja a tsz-elnök. egyelt és egyeletlen parcellák. I Az egyiken egy idősebb asz- | szony, Sáránszki Mihályné húzkodja ki a földből a felesle­ges töveket. — Miért nem előbb osztották fel a területet családokra, el­nök elvtárs? — szól Sáránszki- né, amint felé közeledünk. — Háromszor-négyszer annyit kell így vele dolgozni, mint egy-két héttel ezelőtt! Sáránszkiné ugyancsak közel járt az igazsághoz, amikor fel­tette az elnöknek a ,,kényes kérdési Igaz, még a tél végén meg­kezdték a területek vállalását, illetve kiosztását, de a vetés után a vezetőség mást gondolt. A tagokkal való megállapodás ellenére sem osztották ki az első munka, a cukorrépa terü­letét, erre sokan otthon ma­radtak. Nem is annyira, a terület- kiosztással volt a baj, hanem a többnapos eső nyomott el ben­nünket — válaszolja kevés meggyőződéssel a tsz-elnök az asszony kérdésére. Mintha csak hallotta volna Sáránszkiné szavait Kleniczki János, ő is hasonló kérdéssel fogadja a tsz-elnököt. Klenicz­ki János azonban, hogy „pó­tolja” a vezetőség mulasztását, fiát is kihozta segíteni, aki a pestlőrinci dinamógyárban dolgozik, meg a menyét is. Hogy mennyire megkéstek a területkiosztással, azt később magunk is tapasztaltuk, ami­kor Boris Pál és Vereczki Já­nos brigádvezetőkkel találko­zunk, akik csak az imént fejez­ték be a takarmányrépa terü­letének kimérését. A répatábláról a hegy mö­götti határrészre megyünk. Kalamen Mátyás traktoros a kukoricát kultivátorozza, s az elvégzett terület mutatja, reg­gel kezdett munkához a határ­részen. Ha nem jön az eső, talán már elfelejtettük volna a ka­pálást — mondja a traktoros, amikor a növényápolás lema­radásának okairól érdeklő­dünk. — Holnap a Puherosba men­jél, mert ott többen várják az ekézést — mondja távozásunk­kor az elnök a traktorosnak. Az utóbbi napokban sokan sürgetik már, hogy igyekezzenek az éké zéssel, mert kapálni szeretnék a ku­koricát. Sajnos, a két traktor nem tud lépést tartani az igé­nyekkel. A fogatokkal keveset tudnak ekézni, mert sürget a szénabetakarítás munkája is. A fogatosok pedig most ezen dolgoznak. A hegy mögötti dűlőben ti­zennégy asszony hajol a kapa fölé, ők a kertészeti brigád tagjai. Lomén Andrásáé is a túlgazos földre panaszkodik. Az eső ugyanis nemcsak az uborkának tett jót, hanem a gyomoknak is. A falu nyugati oldalán terül el a Pipizs dűlő, ahol a tsz burgonyaföldje van. Itt elég sokan dolgoznak, köztük olya­nok is, akiket eddig még nem­igen láttak a közösben. Gubik Andrásné és Duchen- ka Mihályné ifjú Gubik And­rásáénak segítenek, hogy mi­előbb meglegyenek a kapálás­sal. — Régen kapáltam ilyen nehéz földet — panaszkodik Duchenká'né az elnöknek. — Nem mi vagyunk ennek az oka, szóltunk mi idejében — „olvassa rá” a tsz elnöke az asszonyok fejére az igaz­ságot. — Igaz, ők sem marad­nak adósak. — Ki kellett volna osztani mindenkinek a maga részét, akkor most .látnánk, hogy ki hanyagolta el a munkáját — szólnak utánunk. A kukoricatábla, ami a Puherosban van, ugyancsak „foghíjas”. A dűlő végén az egyik fa alatt asszonyok ebé­delnek: Ordasi Imréné, Kali­na Jánosné a fiával, Klenócz­ki Istvánná, Kemencei And­rásáé édesanyjával. Ök hama­rosan végeznek a kapálással. A kapálatlan parcellák mel­lett azonban kis táblácskák tanúskodnak arról, hogy kinek a kapájára várnak a kijelölt sorok. Sorra olvas­suk a neveket: Galambos Já­nos, Fő utca 60., Plavecz Ist­vánná, Fő utca 64., Viszket Jánosné, Fő utca 90.. Duchen- ka János, Gombai u. 3. Raj­Felhívtuk dr. Polgár Jánost, az Állami Biztosító Pest me­gyei Igazgatóságának vezető­jét, mi a helyzet a tanuló bal­esetbiztosítások kötésénél? — Az elmúlt oktatási évben — hangzik a válasz — az Állami Biztosító országosan közel hárommillió forintot fi­zetett ki olyan balesetekért, amelyek tanulókat — óvodá­sokat értek. — Mikor, és milyen balese­tekre terjed ki a biztosítás? — A tanuló balesetbiztosí­tás bárhol és bármikor (ott­hon, utcán, játszótéren stb.) történő balesetre érvényes. A biztosítási összeg minden is­kolában és korcsoportban egységesen 5 forint az egész tanévre. Ezért múlékony bal­eseti sérülés esetén, ha a gye­rek társadalombiztosítási el­látásban részesül, az igazolt iskolai mulasztás idejére (esetleges törésnél a gipszle­13/1960. számú rendelete alap­ján azt a növendékmarhát kell saját nevelésűnek tekin­teni, amelyet az állattartók legfeljebb hathónapos koráig vásároltak, vagy más módon jutottak hozzá. A tsz-tagok által a tsz-be vitt kétévesnél nem idősebb növendékmarhát saját nevelésűnek kell tekin­teni és meg kell adni a tsz részére az adókedvezményt. A szövetkezeti tagok által a tűk kívül még jó néhányukat várja a bényei határ. Igaza volt tehát annak a fiatalnak, aki azt mondta, hogy régen volt ilyen szép a határ és az elnöknek is, hogy a közeli napokban dől el, hogy milyen termést takaríta­nak be. A föld várja a kapát. A vezetőség, ha késve is, jóvátette azt a hibáját, hogy nem osztotta ki a korábbi megegyezés ellenére sem a kapások területét a családok részére. A vezetőség hívja is a tagokat munkába, s az igaz­sághoz tartozik az is, hogy jó- néhányan hallgatnak a hívó szóra. Olyan is akad azonban, aki arra vár, hogy majd más elvégzi helyette a munkát Az erre váróknak, a munkát hálósatoknak is látniok kell azonban, hogy a kapálással néni lehet várni. Ezt látja is a bényei parasztok többsége. Ezért népesedik be mindjob­ban a határ. vételig), de legfeljebb 80 na­pon át napi 10 forint dijat kap. Ha a tanuló társadalom- biztosítási ellátásban nem ré­szesül, az indokolt és igazolt gyógykezelési és egyéb költ­ségekre legfeljebb 800 forin­tot kap. Állandó rokkantság esetén a rokkantság fokához mérten, de legfeljebb 25 000 forintot, végzetes kimenetelű balesetnél pedig 2500 forint temetkezési költséget nyújt. — Az elmúlt évek tapasz­talatai és a gyors kárkifize­tés következtében mindin­kább nő a tanuló balesetbiz­tosításban részvevő gyermekek száma. Megyénk élen halad ezen a területen. Már most, a beiratkozások megkezdése előtt tömegesen jelentkeztek a tanulók a biztosítási szer­ződés megkötésére — fejezte be a telefonbeszélgetést dr. Polgár; János. közösbe vitt, két évnél nem idősebb, de nyilvántartásba nem vett növendékmarhákat ugyancsak saját nevelésűnek kell tekinteni. Az adókedvez­ményt ilyenkor a tsz részére kell megadni, amennyiben a tsz az átvételtől számított 14 napon belül az adóügyi cso­portnál bejelentette az adó- kedvezményre irányuló igé­nyét a marhalevelek egyide­jű felmutatása mellett. 7 i egnapi ülésén a me­gyei tanács végrehaj­tó bizottsága három járás és egy község tanácsának munkáját vizsgálta és vi­tatta meg a legfontosabb oldalról: milyen segítséget adnak a termelőszövetke­zeteknek, mit tettek és tesznek azok megszilárdí­tásáért, az új jövedelem­elosztási formák bevezeté­séért. Nincs fontosabb feladata jelenleg tanácsainknak, mint a fenti. A falu jövő­jéről, holnapjának megala­pozásáról van szó, arról, hogy biztosítani kell a ter­melés növelését és ezzel együtt a termelőszövetke­zeti tagság anyagi jólétét. Sokszor elmondtuk, leír­tuk, hogy tanácsaink a fa­lu gazdáivá lettek. Soha nem volt időszerűbb ez, mint éppen most, amikor a tanácsoknak valóban gazdáknak kell lenniük, minden erővel segíteniük kell a tsz-ek megerősíté­sét, a nyári munkák idő­beni elvégzését. Az aszódi, a monori, a ceglédi járási tanács veze­tői, Jászkarajenő község tanácselnöke a végrehajtó bizottság előtt nagyon nyíltan és őszintén beszél­tek a nehézségekről, persze nem hallgatva el az eddigi eredményeket sem. Ez a problémákkal való bátor szembenézés kell hogy jellemezze tanácsaink munkáját mindenütt. Ezek a tanácsi vezetők nem hallgattak arról, hogy nem egy helyen komoly vitákat kellett folytatniok a tsz-ek vezetőivel pél­dául az új jövedelemelosz­tási formák bevezetéséről, többek között a túrái Uj Utón, az ikladi Előre ter­melőszövetkezetben, de az okos szó, a meggyőzés eredményeként ma már az eredményességi jövedelem- elosztási módszert alkal­mazzák ezekben a szövet­kezetekben, s, eredményeik bizonyítják, hogy sikeresen. De a felvilágosító szóra, a meggyőzésre elsősorban a tsz-tagok egy részénél van szükség, azoknál, akik még nem értették meg, hogy a munkától való távolma­radás nemcsak a közössé­get, hanem elsősorban sa­ját magukat rövidíti meg. Az ilyen tagokkal való foglalkozás nemcsak fel­adata, hanem kötelessége is tanácsainknak, hiszen végső soron ők a felelősek a községükben, városuk­ban működő termelőszö­vetkezetek munkájáért. 0 ‘‘röm volt hallgatni a végrehajtó bizottság ülésén annak sorolását, hogy mit tettek a taná­csok a tsz-ek segítése, megszilárdítása érdekében. Az eredmények, az eddigi tapasztalatok biztatóak, de elbizakodottságra semmi ok nincsen. Még mindig előfordul — s erről az em­lített vezetők önkritikusan szóltak —, hogy a tanács elkésik az intézkedésekkel, hogy határozottság helyett nemegyszer bizonytalan­kodás üti fel a fejét, hogy még mindig akad utasítás- várás, önállótlanság. Ezek a hibák nemcsak a tanács munkájának gyen­géit jelzik, hanem hatá­sukban a falu egészére rá­nyomhatják bélyegüket, s éppen ezért az azok ellen való harc nemcsak politi­kailag, hanem gazdasági­lag is fontos, elengedhetet­len. Jászkarajenő község tanácsa munkájának meg­vitatásakor például fény derült arra, hogy a helyi Lengyel termelőszövetkezeti A Termelőszövetkezeti Ta­nács meghívására szerdán négytagú lengyel szövetkezeti küldöttség érkezett Budapest­re. vezetőknek sok, eddig még kiaknázatlanul hagyott le­hetősége van a munka megjavítására, de ezeket a lehetőségeket keresni, ku­tatni kell, meg kell találni a helyi adottságoknak leg­jobban megfelelő módsze­reket, s következetesen al­kalmazni kell azokat. A Ceglédi Járási Tanács arról adhatott számot, hogy járási mezőgazdasági bi­zottságot alakítottak va­lamennyi érdekelt szerv bevonásával. S itt a hang­súly nem. a bizottság meg­alakításán van, hanem azon, hogy ez a bizottság eredményesen dolgozik, szinte csúcsszervként a járás mezőgazdasági prob­lémáinak megoldásában. Ilyen és ehhez hasonló módszerek, az önállóság a biztosítéka annak, hogy a kezdeti bizonytalankodás után, a nehézségektől va­ló megtorpanást felszámol­va, tanácsaink mindinkább megtalálják az új helyzet­nek, az új feladatoknak megfelelő módszereket, tennivalókat, s cseleked­nek is. S ok szó esett a végre­hajtó bizottság ülésén az új jövedelemelosztási formákról. A tapasztalat mindenütt azt bizonyítja, hogy azok bevezetésével ugrásszerűen megnő a munkakedv, több lesz a munkaerő, mert a családta­gok is bekapcsolódnak a munkába, s javul az el­végzett munka minősége is. Ott, ahol ezzel a tanácsok megfelelően foglalkoztak, sokkal kevesebb a gond a tsz-ekben, mint ott. ahol kevés gondot fordítottak erre, s csak most tűzik napirendre a kérdést. JBi­zonyos mértékben tanulság is ez. Egy mulasztásból gondok sokasága származ­hat, éppen ezért nem lehet helye a patópáloskodás- nak, a nehézségek alóli kibúvásnak, mert az idő­ben meg nem oldott prob­lémák holnap már töb- bedmagukkal jelentkeznek. A megyei tanács végre­hajtó bizottsága a beszá­molókat követő vita után helyes és jó határozatokat hozott, amelyek világosan megszabják a legközvet­lenebb tennivalókat, s amelyek valóra váltása nélkül a további fejlődés elképzelhetetlen. A prob­lémák többségét természe­tesen helyben kell megol­dani, helyben kell, olykor a legrövidebb idő alatt a megfelelő megoldást meg­találni, s ezt tanácsaink csak akkor tudják meg­tenni, ha ismerik a helyi gondokat, ha tisztában vannak valamennyi prob­lémával, azaz: ha a leg­szorosabb a kapcsolat a termelőszövetkezet és a tanács között, ha ott élnek a tanácsi vezetők a ter­melőszövetkezetekben, s nem az íróasztal mellől akarnak irányítani. * végrehajtó bizottság fi ülése a tanácsok leg­fontosabb feladataként je­lölte meg a tsz-ek segíté­sét, a megszilárdítás mun­kájának elsőrendűségét. Tanácsainknak ehhez kell tartaniok magukat, hiszen a magyar falu forradalmi változásáról van szó, s ebben a forradalmi válto­zásban nekik kell az első vonalban lenni, a párt- szervezetekkel, a kommu­nistákkal együtt az utat mutatni és egyengetni az utat, amely a szocialista holnapba vezet. Mészáros Ottó küldöttség érkezett Budapestre A lengyel vendégek fogadá­sára a Ferihegyi repülőtéren megjelent Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Ta­nácsának elnöke. Egymást váltogatják a ki­A két brigádvezető az utolsó takarmányrépa-parcellát méri ki. Szöveg: Mihók Sándor Foto: Csekő Ágoston A tanulók balesetbiztosításáról (K) Mikor minősül „saját nevelésűnek*' a növendékniarha ? A földművelésügyi miniszter

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom