Pest Megyei Hírlap, 1960. június (4. évfolyam, 128-153. szám)

1960-06-16 / 141. szám

«st MEGYEI &'űrlap I960. JÜNIUS 16. CSÜTÖRTÖK Nemzetközi konferencia a hézag nélküli vágányépítésről Június 15 és 21 között nem­zetközi ankétot rendeznek a hézag nélküli vasúti sín épí­téséről és fenntartásáról. A tanácskozást szerdán nyitot­ták meg a Magyar Tudomá­nyos Akadémián. A konferen­cián részt vett 21 külföldi vendég is kilenc országból: a Szovjetunióból, Csehszlová­kiából, Lengyelországból, Bulgáriából, a Német De­mokratikus Köztársaságból, a Német Szövetségi Köztár­saságból, Svájcból, Ausztriá­ból és Franciaországból. Az ünnepi megnyitón Kossá István közlekedés- és posta­ügyi miniszter mondott beszé­det, amely után a külföldi és hazai szakemberek elemzik az új rendszerű pályaépítés technológiáját és az eddig elért eredményeket. A mulasztást pótolni kell! — Hányáit akarnak admi­nisztratív intézkedéssel célt érni! Akik azt hajtogatják: „Csak hangos szóval, kemény intézkedéssel jutunk előre!” „Kényszerítsük a tsz-tagokat munkára!” „Vegyük el a ház­tájit!” —‘v mondotta Ritz Sán­dor elvtárs, a Váci Járási Pártbizottság párt- és tö­megszervezeti osztályának ve­zetője, — Előfordulhat persze — folytatta Ritz Sándor —, hogy valakitől, aki notórius mun­kakerülő, aki nem hajlandó a közösben dolgozni, csak a háztáji földjét műveli, meg­vonjuk a háztáji területet. Ezt azonban csak akkor tesz. szűk, ha a meggyőzés, a fel- világosító szó semmiképp nem talál meghallgatásra. A magasabb hang, a ke­mény intézkedés — ahogy Ritz elvtárs is helyesen je­gyezte meg — nem tartozik a pártmunka stílusához. Csak a türelmetlenkedők, azok, Finomabb az atomnál az újonnan felfedezett anyag: a neutrino sugárzás A magyar fizikusok a csillagászati kutatás új lehetőségeire mutatnak rá A magyar fizikusok újabb kutatásairól tájékoztatta a Ma­gyar Távirati Iroda munkatár­sát Marx György Kossuth-dí- jas egyetemi docens, a fizikai tudományok doktora. Az emberi tudás bővülésé­nek bizonyítéka az, hogy újab­ban a kutatás homlokterébe kerültek az anyagnak olyan megjelenési formái is, ame­lyek nem atomból, hanem azoknál kisebb részecskékből épülnek fel. Ilyen anyag pél­dául az elektronnál is kisebb részecskékből álló úgynevezett neutrinosugárzás. Bizonyos anyagoknak, így a radioaktív elemeknek és magának a Napnak is van egy újonnan felfedezett sugárzása, amely szintén a fény sebességével halad, de nem fotonokból, a fény elemi részecskéiből áll, hanem úgynevezett neutrí­nókból. A fotonok és a neutrínók kö­zött lényeges különbség van, Mindkét sugárzás a Nap kö­zéppontjában keletkezik ugyan, de a fénysugarak a környező gáztömegen keresz­tültörve sok zavaró tényező ha­tása alá kerülnek és éppen ezért a Nap magjáról a felis- merhetetlenségig eltorzított képet adnak. A neutrínók vi­szont akadálytalanul és ezért változatlanul, teljesen eredeti állapotukban jutnak át a gáz­tömeg külső rétegein, mintegy röntgenfelvételt készítenek a Napról. Ha tehát meg tudjuk fejteni az üzenetet, amelyet hoznak, akkor valóban a Nap magjáról szerezhetünk adato­kat A földi laboratóriumokban csak néhány évvel ezelőtt si­került előállítani neutrínó- sugárzást, a Nap ilyen sugár­zását eddig még ki sem mu­tatták, de a kutatás oly gyorsan ha­lad, hogy talán nincs messze az idő, amikor lehetséges lesz a neutrínó- sugárzás pontos mérése is. Az Eötvös Loránd Tudo­mányegyetem elméleti-fizikai tanszékének kutatói felkészül­ten várják ezt a pillanatot. A hieroglifák, amelyeket a neut­rinosugárzás hoz a Nap mag­jából, még ki sem rajzolódtak a mérőműszereken, de a tan­szék mór elkészítette a meg­fejtés kulcsát. Módszerük lehe­tővé teszi, hogy amint meg­születnek az első mérési ered­mények, rögtön ki lehessen ol­vasni belőlük a biztos követ­keztetést a Nap központjában uralkodó hőmérsékleti és ké­miai viszonyokra. Kutatóink az új eredményt már külföldön is ismertet­ték. Ezekhez a vizsgálatokhoz kapcsolódva Menyhárd Nóra, a Központi Fizikai Kutató In­tézet munkatársa a Föld bel­sejéből származó neutrínó- sugárzást vette vizsgálat alá, hogy megállapítsa, mennyire használható ez a módszer a Föld belső szerkezetével össze­függő kérdések tisztázására. Kutatásainak eredménye az volt, (hogy a mérési technika nagymérvű finomítása esetén következtetni lehet majd a Föld magjában a radioaktív anyagok gyakoriságára is. akik elméletileg felkészület­lenek és nem győzik érvvel, sértegetéssel, erőszakkal akar­ják pótolni az emberformá- ló, alakító munkát. Csak azok kételkednek abban, hogy ala­kulóban az egyéni gazdából a közösség, a szocializmus em­bere. Türelmetlenségre persze van ok, de nem „ilyen” türelmet­lenségre. Hanem a jó mun­kastílus, az eredményes fel- világosító munka módszeré­nek kialakításáért érzett tü­relmetlenségre. Mert ahogy Ritz Sándor elvtárs mon­dotta: járásukban több olyan község van, ahol nem értették meg például a párt­munkások, a tsz-vezetők a megművelendő terület csalá­dokra való felosztásának lé­nyegét Foton, Sződön — és egy időben Váchartyánon is — naigyon érződött ennek a hátránya. Az egyik község­ben például 50 holdon vetet­tek borsót. Amikor piacra vihették volna — mivel nem osztották fel családtagokra a művelést, a szedést, s így nem voltak eléggé érdekeltek a tsz-tagok a munkában —, nem volt aki leszedje. Tizenöt hol­dat ipari tanulók segítségé­vel mégis megszedtek, ezt sem szállították azonban azonnal piacra, s így több ezer forint kár érte a közöst, illetve vala­mennyi tsz-tagot. Ha itt és más községekben megértették volna a vezetők a területek felosztásának lé­nyegét és ha tettek is volna valamit a munkaerő biztosí­tásáért, a családtagok munká­ba való bevonásáért nem fő­ne ma — a nagy dolog idején — a fejük. Nem kellene nap mint nap ezekben a közsé­gekben tapasztalatok: jó né- hányan távolmaradnak a kö­zös munkából és a háztáji gazdasággal bajlódnak. (Ki­vált az egyik községben van ilyen probléma, ahol a ta­nács és a tsz még ma is elné­zi, tűrd, hogy a háztájiban öt­hat hold is megmaradt!!!). ,,. A Váci Járási Pártbizottság természetesen nem hagyja magukra ezeket a községeket. Sőt! Éppen azért, mert itt nehezebben hat a meggyőző szó, sok erőt fordítanak e né­hány falura. Egész brigádok — járási pártbizottsági ta­gok, üzemi munkások, felvilá­gosult tsz-tagok — járják a községet. Meglátogatnak min­den tagot, hogy válaszolhas­sanak a problémáikra, meg­tudják, milyen gondok bánt­ják és ha, késve is, de pótló­lag családokra osztják a meg­művelésre váró földet. Hogy ez a két-három község is fel- zárkózhassék a váci járás többi termelőszövetkezetéhez. A brigádmunkán kívül a váci járásban is tartottak pártaktíva-értekezletet, amely­nek már mutatkozik némi hatása. Foton például — ahol még mindig ötven-hat- van ló volt az egyénieknél és azzal fuvaroztak — elhatároz­ták: közös istállóba viszik a lovakat, vagy vágóba küldik. : Kéthetenként a Váci Járási | Pártbizottságra meghívják a: párttitkárokat, ahol beszá- ] mól tátják őket a végzett munkáról és útmutatást ad­nak számukra-és legfontosabb tennivalókról. A járási pártbizottság tag­jai ott vannak, ahol a legtöbb segítségre van szükség. A leg­jobb pártmunkásokat szólítják munkába, hogy mielőbb célt érjenek felvilágosító szavuk­kal a termelőszövetkezeti ta­gok körében. Hogy ha késtek is, de pótlólag, még a nyári csúcsmunka előtt felosszák a területeket családokra, s biz­tosítsák minden munkához a munkaerőt. Mert így, csakis így érhetik el a tervezett jö­vedelmet a termelőszövetke­zetek. Sági Ágnes Értékes ajándékokat kapott a Budapesti Állatkert A Koreai Népi Demokrati­kus Köztársaság budapesti nagykövetségének képviselői a phemjani állatikért igazga­tójával az élen szerdán meg­látogatták a budapesti állat­kertet. A kedves vendégek értékes ajándékokat hoztak magukkal: egy pár koreai ví­zi-őzet, egy pár ázsiai uhut, három örvös fácánkakast és két vörösrókát adtak át az állatkert igazgatójának. £ve - V a gyömrői Dózsa Termelőszövetkezet. Miklós Imre állat- tenyésztési brigádvezető lelkiismeretesen ápolja a rábízott szarvasmarhákat. A szövetkezet első tehenésze 48 tehénre vigyáz féltő gonddal. Devált-e a selejtkártérítés módszere a Szentendrei Cementáruipari Vállalatnál? Sok gondot okozott a Szent­endrei Cementáruipari Vál­lalat vezetőinek az egyre nö­vekvő selejt. 1958 tavaszán például a másfél-két százalé­kos átlagról 8—10 százalékra szökött á selejtszint. Különö­sen a mozaiklap-gyártásnál mutatkoztak súlyos problé­mák, hisz ebben az üzem­részben annyira leromlott a minőség, hogy külön dologo- zókat kellett beállítani a se­lejt kihordására. Végül is a pártszervezet, közösen a szakszervezet aktí­váival, kidolgozta, hogyan lehet megszilárdítani a mun­kafegyelmet és javítani a minőséget. Uj bérrendszert vezettek be, s ennek eredmé­nyeként gyökeresen megvál­tozott a helyzet. Az új bére­zés előtt például 1200—1300 darab mozaiklapot kellett egy-egy dolgozónak elkészí­tenie, később — a bérrende­zés után — egy-egy dolgozó 1170 darab mozaiklapot pré­selt. Nem maradt el az ered­mény, mert amíg koráb­ban 8—10 százalék volt a selejt, addig az intézke­dés bevezetése után mini­málisra csökkent. Aztán gondos elemzéssel fel­mérték az egyes munkaterü­letek selej (helyzetét. Vala­mennyi munkadarabnak meg­határozták a selejtnormáját, s a megengedettnél több selej- tét, ha a dolgozó hibájából származott, az elgondolás sze­rint levonták volna a fizetés­ből; Ez az úgynevezett selejtkár­térítés gondosabb munkára késztette a dolgozókat és je­lentékenyen hozzájárult a gyártmányok minőségének javításához. Igenám, de csak eleinte. Minthogy a vállalat- vezetés az időnként mutatko­zó selejtért nem vonta le a kártérítést, mind gyakrabban fordult elő selejtes munka. Ez év tavaszán például a mozaiklap-iizemben négy százalékra emelkedett a selejt. Ismét összeült a gyárvezetés, a pártszervezet, s a szakszer­vezet vezetősége. Elhatározták és ezt közölték is az embe­rekkel, hogy április 1-től kez­dődően levonják a dolgozó hi­bájából származó, megenge­dettnél több selejtet. Ez az intézkedés bizonyos nyugta­lanságot váltott ki. De vajon mit mondanak erről a dolgo­zók? Kintjártunkkor elbeszélget­tünk a mozaiküzem lappré­selőivei, s megnéztük az úgy­nevezett átlagosítást. És itt egy pillanatra meg kell áll­nunk. Műszakonként egy-egy dolgozó naponta 50—55 láda mozaiklapot présel (egy-egy ládában 22 darab mozaiklap van). A selejtátlagot á műve­zető állapítja meg, méghozzá oly módon, hogy kiemel egy vagy két ládát, s az átvizsgált mennyiség selejtátlagát átla- gosítja a dolgozó egy műszak alatt termelt mennyiségére. Előfordulhat olyan eset is, hogy a vizsgált ládában eset­leg több hibás darab van, mint a többiekben, s ez aztán nagyon hamis képet ad az egészről. A szakszervezet helyeselte a selejtbérezés bevezeté­sét, de határozottan elle­nezte ezt az igazságtalan átlagosítást. A gazdasági vezetés azt mondja: nem tud jobb meg­oldást találni, kénytelen hát így csökkenteni a selejtet. A dolgozók elmondották, cÁ JILájiu 1 brigád. rös Zoli, az egyik fiatal lakatos rakta össze, de rosszul... Büsz­keségből nem kért se tanácsot se segítséget. Elúsztunk a meg­ígért határidővel. A gép két nappal később kezdett dolgozni. Persze, a töb­biek elővették. Nem a rossz munka miatt, hanem a maga­tartásáért. .. M rázik Imre esztergályos, a brigád helyettes vezetője így vélekedik az első hat hét után: — Nálunk, itt a gyárban kí­sérleteznek a vasporkohászat­tal. Azt mondják, ez egészen új dolog a technikában. Alig tudok róla valamit... Mond­hatnánk, hogy minek az ne­kem, hiszen esztergályos va­gyok? ... Akkor minek a ze­ne, a vers. a regény, a sport, egy szép kép a falon, a kirán­dulás, a háború és béke esé­lyeinek megértése, az űrkuta­tás? ... Azt szokták monda­ni, hogy kell a szakmai, politi­kai, irodalmi képzettség. Én ezt úgy mondom, hogy mindez a mai élethez szükséges isme­retanyag. Ha tizenketten ta­nuljuk, olvassuk, látjuk mind­azt, ami a világon történik és beszélünk róla, akkor nem úgy áll az ember, mintha sü­ket volna. ., Radva István marós gondo­san megtörölgeti olajos kezét, s egy füzetei szed elő a szek­rényből. — Négy, hat hét az olvasási fordulója egy-egy regénynek... Most még a magyar íróknál tartunk. Jókait, Mikszáthot, Mórát és Illést olvasunk. Azért adjuk másfél hónapra a köny­vet, mert mindnyájan iskolába, vagy tanfolyamra járunk. Én most az általános ötödik és ha­todik osztályából vizsgázom. A nagy fiam az ötödikből, a ki­sebb a harmadikból, a kicsi lá­nyom pedig az elsőből hozza a bizonyítványt... Őszintén meg­vallom, ha nincs brigád, abba­hagyom az iskolát... Mert az ember az erőfeszítésbe belefá­rad. A tanulás pedig az. De a többiek kérdezik: „Pista, hol tartasz”? Mit feleljek? Azt, hogy meguntam?... Ha együtt vagyunk, az olyan, mintha fel­korbácsolnák az érzést az em­berben, hogy csinálj valamit, nehogy alulmaradj'... Meg a gyerekeim előtt sem maradok szégyenben. Az te jó, odamen­hogy számtalanszor előfordul, hogy rossz anyagot kapnak, s nem tudnak vele dolgozni. Ezzel szemben Gonda Rózsa, a mozaiklap-üzem egyik ve­zetője azt állította: „rossz anyag nincs, csak rossz dol­gozó”. Persze, a további be­szélgetés során azért beismer­te, hogy valóban előfordul olyan eset, amikor rossz mi­nőségű anyagot kapnak a lappréselök. Erről egyébként a helyszínen személyesen is meggyőződhettünk. Az egyik gépnél éppen a rossz anyag miatt nem tudtak megfelelő lapot préselni. Nos, az átlagosítás furcsa eredményeket hozott. Práznári Józsefnénak például 218 forintot kellett volna megté­rítenie egy hónap alatt. Dobi Bélánétól 167 forintot kellett volna levonni. Mindehhez még hozzá kell tenni, hogy a préselésnél mutatkozó selejtes darabokat nem kell a vállalatnak eldob­nia, hisz azokat a későbbi műveletek során még helyre lehet hozni. Az igazságtalan átlagosítás ily módon tehát jogos elé­gedetlenséget váltott ki a dol­gozókból, s az ügy végül is a vállalati egyeztető bizott­ság elé került. A bizottság úgy határozott, hogy a megállapított selejt­kártérítés felét szabad csak levonni a dolgozóktól. Ezek után feltehető a kérdés, va­jon bevált-e a Szentendrei Cementáruipari Vállalatnál a selejtkártérítésnek ez a mód­szere? Maga az ötlet nem rossz — ezt már a múlt esz­tendő is bebizonyította, s maguk a dolgozók is helyes­li'.; —, de az átlagosítás hely­telen. Más megoldást kell te­hát választaniok a gyár veze­tőinek, olyat, amely igazságo­san ösztönzi jobb munkára a dolgozókat. Súlyán Pál Régebbi típusú villamos csigasorokhoz (futómacskák) 0.5, I, 2, 3, 5 tonnás teherbírással pótalkatrészek félkész és kész állapotban, valamim nyers öntvények nagy mennyiségben, raktár­ról. azonnal kapha'ÓK Szál. lítóberendezések Gvára Budapest. III S?eríendrei út 217 T’-’tpt 62—605. 211-eo mellek. a Keményfémipari Válla- lat TMK-részlegében Má­jus 1 néven tizenketten szövet­keztek a szocialista brigád cím megszerzéséért. Azért válasz­tották ezt a nevet, mert erre a napra dátumozták a tizennyolc pontból álló szerződésüket. Mit mutathat fel a Május 1 brigád hat hetes szövetsége? Lux Béla főművezető az egyik aláíró. Azt mondja: — Amióta a brigád megala­kult, kevesebb a bajom a fe­gyelmezéssel. .. Nem. nem cso­dákról van szó! Ezelőtt több­ször megtörtént, hogy a fiúk elkéstek. Most is megesik ez, hiszen a közelekedés igen mos­toha ide az üzembe... De azóta nem én mosom az elkésők fejét, hanem dél­időben ők állítják középre az illetőt... Tőlünk, karban­tartóktól függ, hogy egy-egy eszterga, fúró, maró vagy más gép meddig esik ki a terme­lésből, generálozás, esetleg csak kisebb javítás miatt... Azelőtt a műszaki előírás alap­ján határidőztünk. Most pedig „konzíliumot” tart a brigád és ki-ki elmondja, mit lehet ten­ni. Mert ha a termelésbe csak két műszakkal előbb áll be a gép, az már haszon... Megtör­tént például — még a múlt hónap végén —. hogy egy nagy TOS esztergát javítottunk. Vö­í ni a másikhoz és kérni „Te$ komám, számold már ki, hogy$ ennél a fogaskeréknél milyenff fogást kell venni!...'’ Eddig $ csak elevickéltem. most meg % már úszni akarok, ha kell ár % ellen is, a mély vízben,.. rr óth Ferenc esztergályos £ •* keresi a szavakat amikor f a hat hét eseményeit formálja mondatokba. í y — Amit én ebben a brigád-£ ban szépnek látok, az nemcsak^ a munka. Az is tetszik. hogy£ utasítás nélkül jobban egymás £ kezére dolgozunk. Ha bronz, £ réz vagy más, nehezen besze-% rezhető anyagból alkatrészt £ kell pótolni, előbb szétnézünk £ a hulladéktelepen... En há-% romszor kaptam sztahanovista $ oklevelet a magas százalékért. % De ez most más... Fiatal va- ^ gyök, huszonhat éves. Ilyenkor % könnyen etkutyul az ember, f Azt most nem lehet, mert még ^ tizenegyen vigyáznak a becsű-% tetemre... Ezt így szószerint / nem vettük — nem is vehettük $ be — a szerződésbe. Azt se, f hogy Kovács Jóskának, a kő- j szörűsünknek segítünk Pátyon ^ a rossz házát lebontani és az i újat felépíteni. Szóval, az a % szép ebben, hogy akármelyi-j künknél bármi történik szá- í mithat a többiekre... í — dk — Verseczki Lászlóné tejkezelő is kifogástalanul végzi mun­káját. Naponta 800 liter tejet dolgoz fel s továbbít a be­gyűjtő vállalatnak. (Gábor felv.) Nagy gondot fordít az állattenyésztésre

Next

/
Oldalképek
Tartalom