Pest Megyei Hírlap, 1960. június (4. évfolyam, 128-153. szám)

1960-06-12 / 138. szám

Egy vállúlat — két kép CEGLÉD, 'RrlBERTIRSA, CEGLÉDBERCEL. TÖRTÉL ÉS CSEMÖ RÉSZÉRE IV. ÉVFOLYAM, 138. SZÁM 1960. JÜNIUS 12. VASÄRNAP A& elsők között A Magyar Szocialista Mun­káspárt városi bizottsága és a városi tanács végrehajtó bi­zottságának tagjai június 9- én délelőtt megtekintették a Vörös Csillag Termelőszövet­kezet gazdaságát, majd dél­után közös végrehajtó bizott­sági ülésen tárgyalták a ter­melőszövetkezet munkájáról szóló jelentéseket és a követ­kező megállapítások szület­tek. A termelőszövetkezet meg­alakulásától kezdve, de különösen 1955-tőL nap­jainkig állandó, fokozatos fejlődésen ment keresztül. Az ellenforradalom sem okozott olyan nagy kárt, mint a többi termelőszö­vetkezetben. A fejlődés üteme az 'ellen- forradalom után jelentősen meggyorsult. Ez nagyobbrészt annak kö­szönhető, hogy megfelelő ösz- szehangolt kollektív vezetés érvényesül. A vezetésben a gazdálkodáshoz jól értő szak­emberek vannak. A vezetés és.' a tagság összeforrott a több éven keresztül együtt vívott harcban. Ez évben kellő megfontolt­sággal, az eddiginél sokkal magasabb saját erő beruhá­zással rakják le a még maga­sabb követelmények elérésé­hez szükséges alapokat. Ez évre betervezett 3509 férőhelyes csibenevelő he- i lyett saját erő hozzáadás­sal 8000 férőhelyet építe­nek. Ezenkívül 1500 fé- ; rőhelyes törzsbaromfi- ! ólat. A 130 férőhelyes ser­téshizlaló helyett hasonló módon 240 férőhelyet épí- _ tenek. A 20 férőhelyes sertésfiaz- tató helyett 24 .férőhelyet építenek. Egy 300 férőhelyes süldőszállást 500 férőhelyesre bővítik. Építenek még egy 15 vagonos kukoricagórét, to­vábbá gabona tárolására' kát épületet alakítanak át, ahol mintegy 15 vagonnyit tud­nak tárolni. Vesznek három darab trak­tort, és hozzá több munkagé­pet, ekét, vetőgépet, répaki- emelőt, gyűrűs hengert stb. A jelzett eszközök a további nagyütemű fejlődés alapjait teremtik meg. Az eddig elért eredmé­nyeik miatt sem kell szégyenkezniük. Az elmúlt évi kongresszusi verseny­ben csakúgy, mint az ez évi felszabadulási ver­senyben, a város termelő- szövetkezetei közül a há­rom első között foglal he­lyet. Hogyan néznek ki a külön­böző üzemágak. Az állattenyésztésük kiváló. Szaravasmarha, seriéi juh és baromfi terén törzsállat­tenyésztéssel foglalkoznak. A szarvasmarhánál itatá­sos borjúnevelést folytatnak és természetes szabadtartásos nevelés folyik. Ennek előnye, hogy kevesebb teljes tej szük­séges a borjúk felneveléséhez, kevesebb ember kell a gondo­záshoz és olcsóbb épületekben helyezhetők el. A jelenlegi szarvasmarha­állományuk 209 darab. Ebből 70 darab növendék üsző és 23 darab növendék bika. Ezekből mint tenyészállatot adnak el kb. 20 százalékot. A tejtermelésben is az or­szágos első tíz termelőszövet­kezet között foglal helyet. Sertésállományuk jelen­leg 660 darab. Ebből 113 darab anyakoca. A sertés­hizlalási tervüket teljesí­tik. Juhállományuk 1000 darab. A bárányszaporulat ez évben 105 százalékos volt. Baromfiállományuk jelen leg 373 darab liba és ezer da rab csirke. E hónap végéi kapnak ezer darab előnevel jércét és száz darab kakast. Ugyancsak ebben a hónap ban fognak kapni 8000 darab naposcsibét, amit a most el­készült nevelőben helyeznek el. A továbbiakban e nevelő­ben évi 40 000 darab csirkét fognak nevelni. A szőlőterületük művelése kifogástalan. Jelenleg úgy mutatkozik, hogy a tervet nemcsak teljesítik, hanem túl is haladják azt. Jövőre 40 kh területen kívánnak nagy- üzemileg telepíteni. A kertészet is szépen ígér, bár jelenleg vízproblémával küzdenek még. A szántóföldi növények is megfelelőek és a tervezett ho­zammennyiségnél valamivel több várható, kivéve a do­hányt, amely nagyon gyengén néz ki. A fenti eredmények mel­lett mutatkoznak fogyatékos­ságok is. A sertéshizlalási és a baromfiterv teljesítésére már az elsős félévben Is lehe­tett volna nagyobb gondot fordítani átmeneti megoldá­sokkal. Akkor, amikor az állat- tenyésztés jelentős fejlesz­tése miatt a takarmány- szükséglet megnövekedett, nagyobb területeket kel­lett volna beállítani ta­karmánytermesztésre, mint amit bevetettek még a dinnye rovására is. Az eredményességi mun­kaegység-rendszer ismerteté­sével többet és konkrétabban kell foglalkozni, mert még a tagok közül többen nem , ér­tik. A dohánytermelés munkafo­lyamatait jobban kell el­lenőrizni. Biztosak vagyunk benne, hogy a meglevő fo­gyatékosságok kiküszöbölése, a célkitűzések megvalósítása után a Vörös Csillag Tsz a város egyik legjobb termelő- szövetkezete marad, bár a versenytársak is nagyon igye­keznek. — b. — CEGLÉDI JEGYZETEK Rákóczi út minden este Olyan szép és oly világos Ott sétál a neon alatt Esténként tán a fél város Két néniké ül egy pádon Egyik mondja: Milyen csodá Milyen fehér és világos Ez a nájlon világítás ★ legyvenfokos gyógyvíz folyik t strandbeli medencébe lem csoda, hogy ettől felfon <okszot biz’ az úszók vére. 'avaslatunk a hűtésre: Isak azt kapjon fürdőjegyet Ifci hoz mindjárt magával Itthonról egy darab jeget. — O — NYERTESEK Az oklevelekkel teleaggatott- falú irodában beszélgetünk Máriái Emíliával, a gépíró és gyorsíró iskola igazgatónőjé­vel. A szomszéd teremből író­gépek zümmögése hallik, az el­sősöknek gépírási órájuk van. — Több száz gép- és gyors­írónő került már ki az évek folyamán iskolánkból — mondja az igazgatónő. — Két év alatt sajátítják el a gép- és gyorsíró tudást a növendő­A NÉPI EÍIMÉSI BIZOTTSÁG MMÁJA NYOMÁN... A népi ellenőrzési bizottság munkája mindenek előtt a köz érdekeit szolgálja. A lefolyta­tott vizsgálatok eredménye­ként számos olyan dolog való­sult már meg, amelyből a dol­gozó embereknek, a közösség­nek lett haszna,—­k. r: ★ Vizsgálatot tartott a népi ellenőrzési bizottság a vasúti postánál. A vizsgálat, de a Ceglédi Hírlap március 10-i száma is foglalkozott az állo­mási posta épületével, megál­lapították a hiányosságokat és javaslatot tettek az épület rendbehozatalára, amely azért is szükséges, mert sok idegen, sőt külföldi utas is megfordul olt. Az üggyel kapcsolatosan a MÁV Budapesti Igazgatósága közölte, hogy az állomási pos­ta helyiségének helyreállítása elhúzódott, mert a terveket a posta későn szállította. Az épü­let belső korszerűsítését a posta végezteti, ezzel egy idő­ben a vasút az épületen az ál­lagmegóvás érdekében a ren­des karbantartási munkákat csináltatja meg. A posta épü­letének — amely magába fog­lalja a vonatkísérő laktanyát és szolgálati lakásokat is — helyreállítását szeptember vé­géig fejezik be. ★ A múlt év folyamán több kérelem érkezett a népi ellen­őrzési bizottsághoz, hogy sze­retnének tanulni a Mezőgazda- sági Technikumban, de levele­ző tagozaton. A NE3 ezt a kí­vánságot felkarolta és eljárt a Földművelésügyi Miniszté­riumban és segítette a szerve­zés kérdését is. Munkájúkat siker koronázta, mert létrejött a levelező .tagozat és napjaink­ban csaknem ötven tanuló ké­szül a vizsgára. Az iskola ugyanis megkönnyítette a le­velező tagozaton tanulók mun­káját és tíz napos előkészítőn vesznek részt, ahol az elméleti anyagon kívül gyakorlati elő­készítésben is részesülnek a Cifrakerti Állami Gazdaság­ban. A tanulók többsége a gép­állomások tjs tsz-ek brigádve­zetőiből ‘kerül ki, de van kö­zöttük tanácselnök és tovább­szolgáló katona is. Az iskola azóta is tartja a kapcsolatot a népi ellenőrzé­si bizottsággal, s azok ügyes­bajos dolgaik'intézésében most is segítik őket. gi kék- Még ed'dig mindenütt el­ismeréssel beszéltek az innen kikerülők munkájáról. — Honnan származik ez a sok oklevél? — Minden évben részt ve­szünk valamilyen versenyen. Az iskolák közötti országos versenyt tavaly és tavalyelőtt is mi nyertük, mi őrizzük a vándorzászlót. — Az idén? — Áprilisban volt a ver­seny, tegnap reggel értesítet­tek, megnyertük harmadszor is. ti marad a zászló idén is. — Ki vett részt a verse­nyen? — Az iskola minden tanu­lója, hatvan elsős és negyven másodikos. . — Kik voltak a legjobbak? — Nehéz lenne ezt eldönte- j ni. Minden tanuló szívvel-lé­lekkel igyekezett a versenyen. Talán mégis megemlíthetem az elsősök közül Kőszegi Máriát és Sándor Máriát, a második évfolyamból pedig Fehér Ilo­nát és Marosfalvi Máriát. Bí­zunk abban, hogy a versenyen való részvételért a tanulók öt- ven-hatvan százalékát oklevél­lel fogják jutalmazni. — Mi a helyzet az elhelyez­kedéssel kapcsolatban? — A második évfolyam ta­nulói a júliusi vizsgák után már állásba mennek. Sok Vál­lalat és tsz bejelentette már munkaerő-igényét. A napokban a Vörös Csillag Tsz-szel veszi fel a kapcsolatot az iskola KISZ-szervezete. Úgy tervezzük, hogy az egyéb se­gítség mellett elvégezzük a tsz összes gépírási munkáit... Rövid az idő, az igazgatónőt várják az egyik osztályban. A pár perces beszélgetés azonban elegendő volt ahhoz, hogy be­pillantást nyerjünk az iskola életébe. jót írni az Irodalmi Színpad pénteki előadásáról, de sajnos, a rendezés körüli nehézségek kizökkentettek a különben el­sőrendű, értékes előadás élve­zetéből. Legelsősorban: — későn kezdtek. Az előadást a meghí­vókon 7 órára, a hirdetőosz­lopokon 8/ majd fél 8 órára hirdették, a valóságban pedig jóval 8 óra után kezdtek. Né­ma csendben unatkoztunk és várakoztunk addig, amíg meg­érkezett a tanulóifjúság. Most is kísérő nélkül jöttek és ők azután változatossá és hangu­latossá tették a várakozást. Nagy zajjal és robajjal tódul­tak be. Megkezdődött az előadás. Azazhogy: — a nagy lárma,és székek nyikorgatása miatt Katsányi Sándor megnyitó be­szédéből alig értettünk vala­mit. De mit érthettek és. mit tanulhattak a fiatalok, akik a maguk játékaival voltak el­foglalva! Kínos volt, hogy Bor­lói Rudolf karnagy kétszer- háromszor is abbahagyta a beintést, míg a közönség rend- reutasító pisszegésére némileg elült a zaj. Az pedig egyené- sen megbotránkoztató Volt, hogy a fővárosi művészek kö­zül kettő is: — először Jancsó Adrienne, majd Török Erzsi is leszólt a színpadról, hogy csendben legyenek. Nem volt siem nevelő, sem rendező, aki előzőleg leintette volna a ra­koncátlankod ókat. Sz. A CEGLÉDI TSZ-ELNOKOK HELVÉCIÁN A Ceglédi Városi Tanács VB szervezésében a város tsz-elnö- kei, párttitkárai, szőlészeti bri­gád agronómusai meglátogat­ták az ország egyik híres al­földi szőlő- és gyümölcster­mesztő gazdaságát. Megérkezés után a gazdaság központi üzemegység vezetője üdvözölte a vendégeket, be­számolt -a gazdaság nagyságá­ról, felszereléséről, üzemelteté­séről. Külön kiemelte, hogy 1 kát. hold szőlő évente 4000 fo­rint tiszta jövedelmet biztosít a gazdaságnak. Legtanulságosabb volt a fa­ültetés után a fatövek szigete­lése, vagyis szálas szalmával rétegezése a talajszint alatt 10 cm-rel. Jelentősége az, hogy nem hagyja a talajt kiszárad­ni. Szép és qJcsó lugasosra mű­velt, hektárba osztott szőlőte­rület, amit a hidas permetező traktor permetezett és poro­zott napi 25—30 kát. hold tel­jesítménnyel. Jó volt még a ló- vontatású permetezés. Határjárás után a gazdaság üzemi konyháján ebéd volt, amit a gazdaság felszerelésé­nek megtekintése követett. Fel­tűnést keltett a présház, ahol 10 ember napi 100 mázsa sző­lőt tud feldolgozni. Végül a pincében a borfaj­ták megízlelésével ért véget a hasznos találkozó. Radosza Miklós Dózsa Népe Tsz elnöke Közeledik a Szeszipari Válla­lat- főszezonja. A különböző gépek cs felszerelések kijavít­va, karbantartva várják » gyümölcsszáilítmányokat. Ké­pünkön Ha jdú Sándor karban­tartó lakatos újítását a barack- paszirozó gépet készíti elő. A vállal atnál igen sok mérés folyik, fontos tehát, hogy a mérőeszközök állandóan mérő­kész, hitelesített állapotban legyenek. Képünkön Tamils András, a Tiszakécskei Mér­legjavító Ktsz dolgozója, az egyik hídmérleg alkatrészét edz’. Foto, szöveg: Opauszky SZERETTEM VOLNA — A MALOMTÓSZÉLI szennyvízlevezető nyitott csa­torna tisztítását befejezték. — A CEGLÉDI Városi Énekkar szombaton délután két órakor indult a váci énekkari találkozóra, ahol már a szombat esti díszhang­versenyen is szerepelt. — A VÖRÖS CSILLAG TSZ építőbrigádja a nyolcezer fé­rőhelyes csibenevelő építését befejezte. A jövő héten el­helyezik benne a kis csibéket. — A TÁNCSICS TSZ-ben saját erőből 150 férőhelyes sertéshizlaldát építenek, amit e hónap végére fejeznek be. — A BÜRGEHÁZ-DÜLÖI hidat teljesen újjáépítik, ha­marosan befejeződnek a í munkálatok. i — N. B. AKASZTÓSZÉL : 14. SZ. és K. I. Dobó utca 116. sz. alatti lakosokat enge­dély nélküli fakivágásért 100 ;—100 forintra büntették. > i Hirdetmény : Ceglédi Városi Tanács VB. : kereskedelmi csoportja felhív- i ja a piacon árusító és vásárló : közönség figyelmét, hogy a vá- \ rosi tanács piacrendelete ér- : felniében a piac területére ke- i rékpárt vagy járművet bevin- ■ ni és azt ott elhelyezni tilos. ; A rendelet megszegői sza- | bálysértést követnek él. amely • 500 forintig terjedő pénzbír» : Sággal büntetendő. Váljék egészségünkre Többrendbeli nyilvánossága van- annak a megállapításnak, hogy napjainkban a magyar­ság tartja az evés világrekord­ját. Nemrégen a rádió is fog­lalkozott ezzel a kérdéssel és természetes, hogy sokan vol­tunk, akik az előadást éppen az illatosán párolgó vacsora mellett hallgattuk. Volt, aki jó marhapörkölt felett csóválta a fejét. Ugyan kinek jutott ez már megint eszébe? Érdemes szóvátenni. azt a csípős halász­lét és utána azt a két-három darab rántott halat, még akkor is, ha tejfölös túróscsuszával adtuk meg a módját? Esetleg az a néhány disznótor szúrja ! valakinek a szemét? Mi a cso- | dáért fontos az, hogy mit és i egyáltalán mennyit eszünk? í Kovács Béla, a ceglédi élel- ; miszerkiskereskedelmi vállalat I osztályvezetőjének a követke- ! ző véleménye van erről a kér- í désről. \ — Sokat eszünk! Sokkal töb­! bet, mint a felszabadulás előt- \ ti időben és az átlagos kalória- J mennyiség messze felülmúlja a £ világviszonylati szintet. Az át­lagos cukorfogyasztás három- ^ szorosa az egykorinak. Sohá ^ annyi szalámi, sajt, vaj nem £ fogyott el városunkban, mint napjainkban. A jó vacsora már nem luxus és vegyük hozzá, hogy ez a tekintélyes forgalom olyan városban zajlik le, ahol alig van ház, ahol legalább egy disznót ne vágnának. Nincsen olyan tőkehús és töl­telékáru keretünk, amit ki ne tudnánk meríteni. Nem ritka az olyan vevő, aki a vasárnapi ellátáshoz háromféle húst is vásárol. Váljék egészségére. Váljék egészségére a kedves vevőnek, de az a kérdés, hogy ez a mértéken felüli fogyasztás egészségére válik-e az ember­nek. Erre a jogos kérdésre dr. Varga Zsigmönd, érdemes or­vostól kérünk feleletet. Húsz­harminc évvel ezelőtt a legna­gyobb orvosi probléma a bete­gek kondíciója volt. Sokszor találkoztunk olyan betegekkel, akiknek testi leromlottságukat semmiféle betegség vagy szer­vi elváltozás nem indokolta. A leromlás egyedüli oka kalória­hiány volt. Nehéz testi munkát végző emberek lebbencsen vagy paprikás krumplin éltek s a felvett kalóriamennyiség nem felelt meg a szervezet igé­nyeinek. Iskolásgyerekek egy darab kenyérrel mentek isko­lába. Ilyenformán a legelső or­vosi probléma a beteg felerő­sítése volt. Ma ennek a fordí­tottjával találkozunk. Sok eset­ben túltápláltsággol, elhízással állunk szemben s ez rengeteg gondot ad a kezelőorvosnak. A kövér ember fogékonyabb bi- zonyos betegségekkel szemben. Magas vérnyomás, cukorbeteg­ség nagyszámban túltáplált embereknél található. A sebé­szetben sok felesleges munkát jelent a műtét túltáplált em­ber esetében. A normálisnál nehezebb szervezet túlságosan igény beveszi a szívet. Az em­ber természeténél fogva min­denevő. Tehát nem húsevő és nem növényevő. Legyen étren- dühk vegyes és sosem felejt­kezzünk el a szervezet vita­minigényéről. Mindig azzal az az érzéssel keljünk fel az asz­tal mellől, hogy még tudnánk egy keveset enni. A túltápláltság és a beteg­ség viszonyára egy példát mon­dok. Disznótorban vagyunk. Megeszünk két tányér finom csigalevest. Nagyon jól esik. Utána ízlik a hurka, kolbász* pecsenye. A négy töltés ká- \ poszta már nem megy olyan \ könnyen, de még mindig elbi- j runk vele. Jön a krémes, haj- ; tott, fánk, pogácsa. A bor, elő- j szőr tisztán, aztán nagy fröccs,.: kis fröccs, a konyakkal vagy rummal ízesített fekete. Éjfél táján engedünk a nadrágszí­jon. Majd szétrepedünk. Mint­ha egy kis szédülést is érez­nénk. Ki kell menni a leve­gőre. Hajnal felé hidegrázás­sal támolygunk hazafelé. Reg­gelig hánykolódunk az ágyban, hasgörcseink vannak, a lázmé­rő túl van a harmincnyolcon. Ágyban maradunk, kihivatjuk a körzeti orvost. Betegek va­gyunk, pedig nem történt sem­mi, csak annyi, hogy túlterhel­tük magunkat. Nagy baj nem lesz belőle s a legközelebbi disznótorig könnyen elfelejt­jük. Pedig helyes lenne, ha leg­alább a saját példánkon okul­nánk és nem akkor monda­nánk egymásnak azt, hogy kedves egészségedre, amikor pukkadásig jóllaktunk, hanem akkor, amikor fegyelmezetten kelünk fel az asztal mellől és okosan szem előtt tartjuk az egészséges étrend szabályait. Váljék egészségünkre! Kik.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom