Pest Megyei Hírlap, 1960. június (4. évfolyam, 128-153. szám)
1960-06-12 / 138. szám
Levél kiállítás a gimnáziumban I ^ Az Arany János gimnázium $ tanulói dr. Varga László gim- í náziumi tanár vezetésével ki- £ állítást rendeztek, melyen % azokat a leveleket, lapokat f mutatták be, amelyeket ebben $ a tanévben kaptak külföldről. $ A kiállítás nagyon gazdag $ anyagot tartalmaz. Ezerhároma Szovjetunióból jött levelek száma. Persze vannak érdekességek is. Többek között kaptak levelet diákjaink Indonéziából, Japánból, Indiából, Egyiptomr bői és Brazíliából. A levelek legtöbbjén van valami érdekesség. Vagy egyIV. ÉVFOLYAM. 138. SZÁM 1960. JÚNIUS ÍZ. VASÄRNAP MINDEN DOLGOS KÉZRE SZÜKSÉG VAN! öt hónap telt el azóta, hogy városunk parasztságának döntő többsége a termelőszövetkezeti utat választotta. Ez alatt az idő alatt bebizonyosodott, hogy lehet építeni, lehet bízni dolgozó parasztságunkban, hiszen a rábízott feladatokat erejéhez és tudásához mérten gondosan elvégzi. Néhány hét múlva a mezőgazdaság egyik legnagyobb erőt követelő munkája, az aratás következik. Különösen fontos most, hogy minden dolgos kéz fogjon össze, mert egész évi kenyerünk betakarítása mellett fiatal termelőszövetkezeteink tagságának számtalan olyan munkát kell elvégeznie, ami nagy erőpróbát követel. Már tavasszal arra törekedtünk, hogy széles körben ismertessük az eredményességi jövedelemelosztás új formáját a kertészetben, a szőlészetben és a növénytermesztésben egyaránt. Fontos volt ez, hogy parasztságunk pontosan lássa, mennyi jövedelmet ígér az általa művelésre vállalt terület és mint ahogy azt egyéni korában tette, a jövedelem emelkedése céljából vonja be a munkába családja tagjait. A tsz-be belépett dolgozó parasztok nagy többsége megértette a - kérdés fontosságát, előnyös voltát, s egymás után születtek a ’ vállalási szerződések a különböző növényféleségekre, s a többek között- az aratásra is. Városunk parasztságának azonban hozzávetőleg tíz százaléka nem így gondolkozik. Csak úgy látszólag, immel-ámmal vállaltak 600 négyszögöl vagy egy hold földterületet, de akadnak olyanok is, akik még ma sem vesznek részt a közösség munkájában. Nem a jóslás mondatja velünk, hogy azok az emberek, akik becsülettel dolgoznak, ősszel tisztességes jövedelemhez jutnak. Azok viszont, akik úgy gondolták, hogy munka nélkül is meg lehet élni, azt fogják mondani: becsaptuk őket. .Pedig azt soha senki nem ígérte, hogy a termelőszövetkezet munka nélkül is megélhetést biztosít! Ezeknek az embereknek többsége a legtöbbször nem is a saját fejével gondolkozik. Hallgatnak azokra az íz1 ben tölti. S mivel tovább akar í: tanulni, szerződést köt a szövetkezettel, hogy az Agrártudományi Egyetem elvégzése után visszajön Nagykőrösre és a Szabadság Tsz ag- ronómusaként dolgozik majd. Ez csak kirívó példa, de sorolhatnánk azoknak a családoknak százait, ahol férj, feleség, a nagyobb gyermekek jó egyetértésben munkálkodnak a tsz és a saját érdekükben. Ezeknek a dolgos-munkás embereknek a példáját kell követni az eddig lemaradóknak, hogy időben elvégezhessük az aratás idejére eső minden munkát. Csakis ez biztosíthatja a termelőszövetkezetek további fejlődését és nem utolsósorban a tsz-parasztság magasabb jövedelmét. Takács Jenő, az MSZMP városi bizottsága titkára A levéltenger a kiállításon. Az összegyűjtött levelek egy része, szovjet, francia, kínai, japán diákok, fiatalok képeslapjai, levelei százhetvennégy lap, illetve levél gyűlt össze. A statisztika azt mutatja, hogy kilencvennégy tanuló levelez külföldi fiatalokkal. Az érintkezés nyelve különböző: orosz, német, latin, angol, francia és eszperantó. Egy másik érdekes statisztikai adat elmondja, hogy huszonkét országgal tartanak fenn kapcsolatot a gimnázium diákjai. A legtöbb levél a demokratikus Németországból érkezett. Sorrendben második egy különleges bélyeg, szép fénykép vagy rajz, vagy maga az írás hívja fel a figyelmünket. Az egyiken például arab írást találhatunk. A levelek sok mindenről tanúskodnak. Elsősorban arról, hogy diákjaink nem rettennek vissza nyelvi nehézségektől akkor, amikor külföldi levelezésről van szó. Másodszor arról,‘hogy a tanulók élményanyaga. tudása is gyarapszik ezekkel a lapokkal, levelekkel. • legtöbbször az, hogy olyan családokból, ahol' két-íhá- rom, vagy ennél is több munkabíró személy van — csak a családfő, vagy a család valamelyik tagja dolgozik. A családtagok bevonása terén nagyon sok tennivalónk van még. Míg a családfő a magáénak vallja a termelőszövetkezetet, sőt sokszor vezető tisztséget tölt ott be, addig a feleség, vagy a többi családtag még idegenkedik a tsz-től. S ha ki is járnak dolgozni, legfeljebb a háztájiban tevékenykednek, pedig mindez az egész család keresetének a rovására megy. A termelőszövetírizeti családtagok is vegyék ki részüket a közösség munkájából. Nagyon jó példáját mutatja ennek Faragó^ Balázs, a Szabadság Tsz fogatosa, akinek leánya most érettségizik, de máris egyezséget kötött a közössel, hogy a nyári szünidőt a tszMŰEMLÉKEINK Rejtvénypályázat XVIII. szám gága és néha ellenséges emberekre, akik a termelőszövetkezet ellen beszélnek. De ettől a termelőszövetkezetek nem mennek tönkre, legfeljebb azok isszák meg a levét: nem jutnak jövedelemhez, akik felülnek/ az ilyen híresztelésnek. Mi ezekre a rosszindulatú híresztelésekre azt tudjuk mondani: nem bánják meg azok, akik becsületesen dolgoznak, akár az elvállalt területeken, akár a közösségi munkában. Az elmaradóknak pedig azt ajánljuk, hogy ha becsületes ember módjára akarnak élni és tisztességes jövedelemhez akarnak jutni, úgy ne azt a néhány zavart keltő izgágát kövessék, hanem azt a négyezer dolgozó parasztot, aki már eddig is megmutatta, hogy a tsz-ben is meg lehet őrizni a nagykőrösi gazdák és azok termelvényei- nek régi jó hírét. Ha ezekre hallgatnak, még most, az aratás előtt bekapcsolódhatnak a közösségi munkába, részt kérhetnek a növényápolási, Szénabetakarítási és egyéb időszerű feladatokból. A tévelygőket ezért keresik meg napjainkban az agitátorok, hogy átsegítsék őket a hínáron, hogy elbeszélgessenek azokkal az emberekkel, akik még nem vállaltak feladatot vagy olyan keveset vállaltak, hogy számításaink szerint abból családjukkal megélni nem tudnak. Feltétlenül helyes lenne, ha az egész termelőszövetkezeti .parasztságunk-'TT " mindennapi rnünká végzése mellett számvetést készítene. Vessék össze a közösben végzett eddigi munkájukat a korábban egyéni korukban végzettel, s kiderül, hogy bizony sokkal kevesebbet tettek különösen a családtagok munkába való bevonása terén. Minden ísz-tag tudja, hogy a szövetkezet nőtagjainak éppen olyan jogaik vannak, mint a férfiaknak. Ezt a jogot egyéni korukban úgy alkalmazták, hogy amikor arra szükség volt, az egész család tevékenykedett a magasabb terméshozam, a nagyobb jövedelem .érdekében. A termelőszövetkezetek munkaegység-könyveiben lapozgatva olyan furcsaságok derülnek ki, hogy amíg »agyon sok tsz-tag már eddig is jóval meghaladta a jövedelemben a 150 munkaegységet, addig szép számmal akarjak olyanok is, akik ennek csak a felét, vagy ennél is kevesebbet értek el. Ennek az aránytalanságnak oka a Nincs rosszabb érzés, mint az, ha valakit nem is olyan régen megdicsértünk, s nemsokára azután meg kell róni. Ezért nem is megrovássze- rűen írom ezeket a sorokat, de az enyhe rosszallás engedtessék meg nekem, mert őrölni semmiképpen sem örülhetek az alantiaknak. Egy kerékpárról van szó, melyet ezekkel a szavakkal adtunk át a motorjavító ktsz kerékpár javító részlegének: — Kilyukadt a gumi. Szíveskedjenek beragasztani, s rajta a kisebb javításokat elvégezni. (Arra gondoltunk, dogy a zörgő láncot húzzák meg, tisztítsák meg stb., .hasonló nagyságrendű dolgokra.) A meglepetés akkor következett, amikor elmentünk érte. — 330 forintot tetszik fizetni — közölte az árat velünk a javító. Egy pillanatig az ájulás környékezett bennünket. Azt hittük, rosszul hallunk, hiszen a tizedét is sokalltuk volna. — Uj külső, belső, zsírba- rakás ... azt ne is mondjam, hogy nyolc óra hosszat dolgoztam rajta, az órabérem huszonhárom (írd és mondd: huszonhárom!) forint. Csak hápogni tudtunk. A fentiekre a ktsz megrendelést nem kapott. Az összeget természetesen nem fogjuk kifizetni, még a legnagyobb jóakarattal sem tudnánk, kö- zületről lévén szó. Felháborító azonban, hogy megkérdezéy sünk nélkül (megrendelő nél- 4 kül!) akarnak bennünket J ilyen kiadásokba belezavarni, s még nekik áll feljebb. Hogy ^ a huszonhárom forintos óra- ^ j bérről ne is beszéljek... ^ I F. M. \ SPORT labuarügAs GYULA—NAGYKŐRÖSI KINIZSI V. J Egy levél a sok közül. Kukla Ilona I/c. kapta Taskentből . ' (Szöveg: Tóth Tibor, Foto: Páhán István) osztályos tanuló ^ -M a délután Gyulán .látszik st í Kinizsi labdarúgó csapata bajnoki ^ mérkőzést. Gyula jelenleg a har-^ madik helyen áll és a jó képes- g ségű csapat ellen nem valószíníí> hogy a mi csapatunk pontot sze- * rezzen. A legutóbbi mérkőzésen * a csapat teljesen szétesöen, lélek- » iTOfttf/tOrSft telenül játszott, noha volt egy ' olyan félóra, amikor az eredményt megf ordíthatta volna és ha az első perctől kezdve úgy játszott volna a csapat, ahogy a második félidő első felében tette, akkor a két pont itt marad. Meg kell állapítani, hogy voltak az összeállításban szerkezeti hibák, de az átcsoportosítással némileg helyesbítve lettek és nem ezek miatt vesztette el a csapat a mérkőzést. Tudása, erőnléte van a játékosoknak, de nincs meg az. egyeséges csapatszellem és ez döntő. Közös győzniakarás, küzdeni tudás nélkül nem lehet nehezebb feladatokat megoldani. A kiesés elkerülésére már aligha van remény. Mégis játékosainknak minden tudásukat és erejüket össze kell szedni, mert sohasem lehet tudni, hogy mit hoz a holnap. Végleges összeállítás nincs, valószínű* 13-as keret utazik Gyulára. — Pécsi — FELVASARLO-VERSENY A Békés megyei MÉSZÖV versenymozgalmat indított az 1960. évi baromfi- és tojásfelvásárlási tervok teljesítése, illetve túlteljesítése érdekében. Megyénk csaknem minden földművesszövetkezete. köztük a Nagykőrösi Földművesszövetkezet is csatlakozott a felhíváshoz. A verseny értékelése az 1960. év végi statisztikai adatok alapján történik. A megye területén legjobb eredményt elérő földművesszövetkezet dolgozói kétezer forint jutalomban részesülnek. — B — — A KÖZELJÖVŐBEN megindul a szerszámgyártás a városi szeszfőzdében. A MÉK- kel 500 mázsa eperre kötöttek szerződést, melyből körülbelül 5500 liter jó minőségű eperpálinkát készítenek majd. — PEST MEGYE idén végző száz asztalos és ács' ipari tanulója a napokban a faárugyárban vizsgázott négy cső- portban. A tanulóik jó felkészültségről tettek tanúbizonyságot. — EDDIG KILENC VAGON nyersspárgát dolgozott fel a konzervgyár, ami három vagonnal több a tavalyinál. EzenI ikívül felvásárolt száz vagon i borsót. Ebből tizenöt vagon- ; nal a MÉK-nek továbbított, a : többit konzervnek dolgozta : fel. í — JÓL TELJESÍTETTE máíjus havi tervét'a Szikvízgyár* j tó Vállalat. A tervezett 800 ; hektoliter szódavíz helyett 812 j hektolitert gyártottak. A 30 ; hektoliter üdítő ital előirányza- I tot 35 hektoliterre tel jesítet- j ték. — ENGEDÉLY NÉLKÜL le- j geltettek az állami gazdaság, illetve a termelőszövetkezet területén Kíséri Jánosné Fekete dűlő 70. szám alatti és Aszódi Bálint Alsófüzes dűlő 3. szám ; alatti lakosok. A szabálysértési hatóság 200. illetve 100 forint pénzbírság megfizetésére kötelezte ó'ket. — JÓL FIZET az állami gazdaságban a 120 holdas borsótábla. Holdanként mintegy 14 mázsa kifejtett borsót ad. Hétfő óta a konzervgyár bejá- ratásos fejtőgépével 300 mázsát szedtek, s ha teljes kapacitással dolgozik, eléri a napi 130 mázsás fejtett borsó teljesítményt it. alapítványt, melyből évenként szükség esetén ezer forint segély biztosíttatott, a Fef. egyház átengedte az e célra már gyűjtött 338 forintot készpénzben és a gyászkocsi jövedelmét, mely 'évenként- mintegy 190—200 forintot tesz, továbbá az egyesek adományai pénzben, gabona- neműekben és egyéb élelmi cikkekben, miket vagy egyszer mindenkórra vagy évenként biztosítottak, szintén sokra megy, s az ebbeli szükségleteket csaknem teljesen fedezik, mindezeken fölül pedig tetemesen szaporítja e jótékony célú intézet jövedelmét a helybeli csász. kir. szolgabírói hivatal, honnét időnként kisebb-nagyobb eljárási összegek — bírságok folynak be. Ily módon az intézetnek jelenleg a városi alapítványon kívül 8000 forintnyi • kamatozó tőkéje van, melyből ez évben szereztetett a város egyik szebb részén 5500 forintért egy nyolc szo- bájú, csinos külsejű, alkalmas helyiségü épületet, hogy így e jótékony' célú intézet a naponként mutatkozó szükségleteknek még inkább megfelelhessen — felbútorozva még nincs, később nyittatik meg e célra. A használat alatt álló intézetnek négy szobája van, egyet a felügyelő használ lakhelyül, háromban az intézet tagjai vannak elhelyezve, 18 személyre külön vásnyoszolya és ágynemű, szükség esetén azonban 20—22 egyén is kap helyiséget. Az itt lakó szegények szeretetteljes gondviselésben részesülnek, egyenruhával, étellel és kenyérrel láttatnak el. mégpedig úgy, hogy naponként mindegyik kap IV2 font kenyeret, délben elegendő főtt ételt, vasárnap és csütörtökön egy negyed, ünnepnapokon fél font húst s ilyenkor egy-egy itce bort; Az intézetnek van két orvosa. ezek rendeletére a betegek gyógyszerrel s figyel- más ápolással láttatnak eb t Anti sok. tus sok ! Miről mesélnek a megsárgult lapok ? Ebben a rovatunkban va- sárnaponként városunk régi életéből jelesebb, érdekesebb vagy tanulságos mozzanatokat közlünk. Azokat ismertetjük, miket az egykori sajtó vagy a sárguló akták őriztek meg számunkra. ÁPOLDA Elsőként Nagykőrös százéves kórházára emlékezünk. A hivatalos felfogás szerint ott szegényeket gyógykezelnek és istápolnak, a végén mégis kitűnik, hogy főképp a rengeteg koldus eltüntetéséről van szó. Alanti cikkei az 1861-re megjelentetett „Nagykőrösi naptáribból vettük át. E naptárt Ballagi Károly, gimnáziumunk tanára szerkesztette. . „A házankénti koldulás megszüntetése végett Kőrös, városa 1856-ban szegényápoló' intézetet nyitott, mely áldásdús működését nemcsak helybeli szegényeinkre, de idegenekre is kitei-jeszti, például: vándorló legényekre, vidéki ügyefogyott betegekre,_ valláskülönbség nélkül stb. Legelsőbben a város tett erre A kapu, a nagykőrösi ba-; rokk kapuk egyik utolsó meg-: maradt példánya. Kocsibehaj-: tója — városképi jelentősége miatt — különösen értékes. Kapunyitása tört íves lezárású, kosárgörbés. A kapu felső bé- letc sugaras, klassziciáló farács. Hol található? Mit tudnak róla? Beküldési határidő: szerda ♦leli 12 óra. Ily ellátásban helybeli vagy rég idő óta ide származott ügyefogyottak részesülnek. Ezenkívül oly szegények is, akik intézeten kívül lakván, csak napi kenyeröket kereshetik meg, gyógyszerrel szintén ingyen láttatnak el. Magán lakhelyen gondvisel még az ápolda két elmebeteget, öt kis árvát és egy lábavesztett nyomorultat, havi kiadásokkal. Az intézet ügyei egy igazgató intézkedésére bízattak, ki az intézetben lakó fizetéses felügyelő és f?l- ügyelőnő által foganatosítja a szükséges teendőket. Mióta az intézet fennáll, Kőrösön • nemcsak a házanként] koldulás ismeretlen, de vásárainkon is mentek vagyunk az alkalmatlankodó koldus-sereg óbégatásaitól. Az intézetnek van kertje, hol az épebb tagok munká- lódnak, ezenkívül magánházakhoz — tollfosztás, fonás által dolgozhatnak, magok hasznára csekély díjakért, engedély mellett olykor házakhoz is kimehetnek aprólékos munkára”. (—)
