Pest Megyei Hírlap, 1960. június (4. évfolyam, 128-153. szám)

1960-06-12 / 138. szám

z\/£tvlap I960. It MUS XS. VASÁRA AP « Székely Bertalan ahhoz a nemzedékhez tartozott, amelynek kezén a magyar festészet nagykorává vált Ünnepi ülés a Nemzeti Galéria aulájában Pénteken zajlott le a Szé­kely Bertalan jubileumi ün­nepségek első része: Szada községi tanácsának ünnepi ülése, amelyről a Pest megyei Hírlap szombati száma rész­letes beszámolót közölt. Szom­baton délelőtt a Nemzeti Ga­léria Kossuth Lajos téri aulá­jában volt ünnepi ülés, Paál Ákos, a rajzpedagógiai szak­osztály elnökének elnökleté­vel. A tágas aulában elhelye­zett széksorokat megtöltő kö­zönség soraiban megjelentek Székely Bertalan leszárma­zottai, valamint képzőművé­szeti életünk számos ismert képviselője. Az elnöki emelvény mö­gött a nagy művész egyik legszebb és legismertebb alkotását, Zrínyi Miklós kirohanása című, megrá- lóan szép festményét he­lyezték el, Dr. Pogány Ö. Gábor, a Nemzeti Galéria főigazgatója ünnepi beszédében értékelte Székely Bertalan művészetét és azt a törekvését, amellyel megteremtette a magyar rajz­tanár-képzés ma is szilárd alapjait. Székely Bertalan művészetét a magyar nem­zeti forradalom eszmevilága fűti át, a haladás, a demok­rácia és a nemzeti önállóság magasztos gondolatának szol­gálata. Ahhoz a nemzedékhez tar­tozott, amelynek kezén a magyar festészet nagyko­rúvá vált. Boriácsné H. Lenke művé­szettörténész előadásában ar­ról a gigászi küzdelemről be­szélt, amelyet Székely Berta­lan vívott egy egész termé­keny életen át a magyar kép­zőművészeti oktatás, a mes­terképzés és a rajzpedagógia megteremtéséért. Életének leg­nagyobb tragédiája az, hogy lépten-nyomon bele kellett ütköznie a hivatalos körök közönyébe, értetlenségébe és gáncsoskodó nemtörődöm­ségébe. A felszabadulás utáni kor­szak helyezte csak Szé­kely Bertalan életművét és művészneveit» elgondo­lásait arra a magas pie­A művészi bronzplakett desztálra, amely joggal megilleti. A rajzpedagógusok ma is mesterüknek tekinthetik Szé­kely Bertalant. Dr. Domonkos Imre, a rajz­pedagógiai szakosztály titkára az esztétikai nevelés felada­tait mutatta be Székely Ber­talan életművének tükrében. A nagy tetszéssel fogadott előadások után Péter Ernő, a Magyar Pedagógusok Szak- szervezetének főtitkára kiosz­totta a Művelődésügyi Mi­nisztériummal egyetértésben érdemesnek talált rajzpedagó­gusoknak a Székely Bertalan kitüntető érmeket, oklevele­ket és pénzjutalmakat. A mű­vészi bronzplakett Székely Bertalan domborművű arcké­pével, Szántó Gergely szob­rászművész alkotása. Galla Endre budapesti szakfelügye­lő, dr, Gáspárdi Sándor győr- soproni szakfelügyelő és Han- zely Gizella budapesti rajz­tanár érmet és 1500 forint ju­talmat kapott, dr. Berencz Jánosné Heves megyei szak- felügyelő és Páldy György szakrajztanár oklevelet és 1000 forint jutalmat. A kitüntetettek nevében Galla Endre mondott kö­szönetét. Ezzel az ünnepi ülés, amelyről a televízió és a filmhíradó is hely­színi felvételt készített, véget ért. A Székely Bertalan-ünnep- ségek folytatására augusztus­ban kerül sor, amikor Szadán mutatják be országos kiállí­táson Székely Bertalan vala­mennyi alkotását. Megnyitás előtt Európa legnagyobb uszodája Megnyitás előtt áll Moszkvá­ban Európa legnagyobb nyitott uszodája, amelyet a Moszkva folyó partján, a szovjet főváros központjában építettek. A kör alakú medence átmérője 130 méter. A medence közepén kü­lön versenyzési célokra alkal­mas úszó és műugró medencét építettek. A legkisebbek szá­mára gyermeklu'oickolók ké­szültek. A vizet 'külön szivaty- tyúállomások szívják és nyom­ják a medencébe. Télen-nyá- ron egyaránt 26—27 fokra me­legítik fel az uszoda vizét. Az új uszodát egyszerre kétezren vehetik igénybe. nwnap I960, június 12, vasárnap, János napja. A Nap kél 3.46, nyugszik 19.41 órakor. A Hold leél 22.10, nyugszik 7.09 órakor. Várható időjárás ma estig: a hűvös, szeles idő tovább tart, várható legmagasabb nappali hőmérséklet 18 fok körül. VIRÁGZIK AZ ALFÖLDI SZŐLŐ A meleg időben szépen fej­lődik a szőlő a Kiskunságban. A százezer hold szőlőterület nagy részén gombafertőzés né!, kül lombosodnak a tőkék, s a csemegeszőlőkön kívül virágba- borultak az ezerjó, kadarka, rizling, kövidinka tövek is. A szakemberek szerint — bár a fagy jelentős kárt tett a sző­lőkben — továbbra is kedvező időjárás esetén közepes ter­més várható. Védetté nyilvánították, de még mindig dolgozik a Kossuth-bankók nyomdagépe megyei ifjúsági találkozó szí­nes plakátjait készítették raj­ta. A Művelődésügyi Minisz­térium védetté nyilvánította a Kossuth-bankók nyomdagépét, s szó van róla, hogy rövide­sen a balassagyarmati Palóc­múzeumban helyezik el. — PÁRTNAPOKAT tarta­nak ezen a héten a szobi já­rás üzemeiben és a határ­őrség alakulatainál. A nem­zetközi helyzet jelenlegi kérdéseit vitatják meg a résztvevők. — HATVAN FÉRŐHE­LYES nyári szerfás istállót épített saját erejéből az abo- nyi Uj Világ Termelőszövet­kezet. — MA TARTJA hangver­senyét a monori művelődési házban a népszerű Budavári Kórus, Bárdos Lajos Kos- suth-díjas karnagy vezényle­tével. Szokatlan hosszúra nyúlt . az akácvirágzás A tavalyinál 50 százalékkal többet hordtak a méhek, s jónak ígérkezik a nyári mézhordás is Csak réz-sikló volt a Gödöllő környékén talált „vipera4 A Gödöllő környéki tölgyes erdők szélén tábla figyelmez­teti az arra járókat: „Vipera­veszély! Csak bőrcsizmában szabad az erdőbe lépni!” A viperaveszély híre az egész környéket, sőt a fővárost is megjárta, mire bebizonyoso­dott, hogy alaptalan mende­mondáról van szó. A termé­szettudományi múzeumba ugyanis béküldtek egy szépen fejlett „viperát”, amelyről a szakemberek megállapították, hogy csak a rézsikló eigy pél­dánya, amely emberre és a háziállatokra teljesen veszély­telen, ugyanakkor töméntelen mennyiségű kártékony rovart és rágcsálót pusztít el, ügy hasznos munkása a mező- és erdőgazdaságnak. Nincsen új a nap alatt „Telegraphon vagy telephono- graf a neve annak az új találmány­nak, melyet Paul­sen dán mérnök nemrég mutatott be a berlini táv­beszélő vezetői­nek éspedig a szaklapok közlése szerint jó ered­ménnyel— irta pontosan hatvan esztendővel ez­előtt, 1900. június 12-i számában az akkori Magyaror­szág című napi­lap. Megtudjuk a közleményből, hogy az akkor nagy feltűnést kel­tett találmány cél­ja „a telefon hang­ját fonográf mód­jára megörökíteni, hogy az bármikor megismételhető legyen”. Alapja az a fizikai jelenség, hogy ha acél- vagy vaslemezre mág­nessel írunk — magyarázza to­vább az újság — az írás helyén a lemez mágneses lesz és vaspor se­gítségével az írás hosszabb idő múl­va is bármikor előhívható. A telegraphon- ban ezt a vasle­mezt fahengerre csavart acéldrót helyettesítette, amely egy kis elektromágnes két sarka között for­gott. Az elektro­mágnest a mikro­fonba, vagyis a te­lefonvezetékbe kapcsolták. A mikrofon áram­erőssége a beszéd szerint váltakozik és a tekercsben gyengébb mágne­ses tért hoz létre. Ha a jelekkel ilyen módon „te­leírt” drótteker­cset a kis mágnes alatt végigforgat­ták, a mágnes te­kercsében áramlö­kések keletkeztek és a bekapcsolt te­lefon visszaadta az eredeti beszédet. A kísérletek so­rán kiderült, hogy ez a varázstekercs 1200-szor is hi­bátlanul megis­mételte a rövidí­tett telefonbeszél­getést. A ma embere, aki kíváncsian la­pozgat a régi. el­sárgult újságolt lapjai között és rábukkan erre a 60 esztendős hír­adásra, kicsit hi­tetlenkedve csó­válja a fejét. Ni­ni — gondolja ma­gában —, hiszen ez a régi talál­mány rádiótech­nikánk egyik leg­modernebb és leg­nagyobb jelentősé­gű segédeszközé­nek, a magneto­fonnak a népsze­rű magnónak két­ségbevonhatatlan szellemi jogelődje. tött esős. hűvös idő a déli j megyékben akadályozta a hor- \ dást, ds egyúttal megnyílj- ' tóttá a virágzás! periódust. A rendesen 18—12 napos virágzás az idén csaknem három hétire terjedt ki, s így a vándorméhészek job­ban kihasználhatták a méhek gyűjtők edvét. Az aikácvirágzás második idő­szakában a 20 fokon felüli hő­mérsékletű, párás meleg idő kedvezett a nektárképződés­nek. Az előzetes jelentések, valamint a helyszíni szemlék alapján máris megállapítható, hogy országosan jó közepes volt a mézgyűjtés. A déli me­gyék akácosaiban 10—12 kiló volt az egy családra eső hor­dás. az északabbra fekvő te­rületeken, ahol kedvezőbb idő­ben virágzott az akác, nem volt ritkaság a családonkénti 2 20,—30 kilós pergetési átlag | sem. A szarvasi Táncsics Tér- ^ melőszövetkezet csaknem 40 £ kiló, kitűnő minőségű mézet " pergetett minden családtól. Az idén különösen nagy fej-1 lődés mutatkozik a termelő- f szövetkezetek méhészeinél. í A közös gazdaságok 20 000 ^ méhcsaládjából több mint ^ 15 000-ret vándorol tattak, | így az eddigieknél sokkal | jobban kihasználták a bő- ^ séges akácvirágzást. í i, A háztáji méhészetek mintegy ^ 30 000 méhcsaláddal járták az \ ország akácosait. í y A meleg, csapadékos idő to-^ vábbra is kedvez a mézelő ^ növények virágzásának, ezért ^ a szakemberek valószínűnek ^ tartják, hogy az idén jó lesz | a nyári hordás is. Hamarosan ^ virágzik a hárs, az utak men- | tén a mezei zsálya, a szántó- földeken a somkóró, továbbá ^ a herefélék, sőt a borsótáblá- ^ kon, majd pedig az ősziek ^ tarlóján nemsokára megjole-^ nik a rendszerint bőségesen ^ mézelő tisztesfű is ^ — A KEMENCEI termelő- szövetkezet munkáját vitatta meg a napokban a szobi já­rási párt-végrehajtóbizottság. — MEGYEI TANÁCSTA­GOK FOGADÓÓRÁJA: Far­kas Mihály, a Pest megyei Tanács végrehajtó bizottsá­gának titkára június 13-án, hétfőn 10—12-ig Szigetújfa­lun, 13—15 óráig Szentmár- tonban, 15.30—17 óráig pedig Szigetcsép községben tart fogadóórát. — NYÁRI BALJÁT teg­nap este rendezte meg a szentendrei Vöröskereszt­szervezet. — A VÁCI KÖRUSFESZ- TIVÁLT ma délelőtt 9 óra­kor ünnepélyes keretek közt nyitják meg a tanács, épü­lete előtti téren. A részve­vőket Kiszel János, a Váci Városi Tanács VB-elnöke és Palotás Károly, a Szakszer­vezetek Megyei Tanácsának elnöke köszönti. A megnyitó után az énekkarok megko­szorúzzák a szovjet hősi emlékművet. ,— A CEGLÉDI Húsipari Vállalat új hűtőgépeivel az eddiginél naponta 25 mázsá­val több jeget termel. — A TERMELŐSZÖVET­KEZETEK feladatairól ta­nácskozott a napokban a vá­ci járási párt-végrehajtó­bizottság. Értékelték az 1959—1960-as oktatási év eredményeit is. — A KOREÁBAN REN­DEZENDŐ gyermekrajz- kiállításon részt vesznek a magyar kisdiákok is. A raj­zokból, kézimunkákból, üveg, cserép és textil díszí­tésből álló anyagot hétfőn indítják útnak Phenjanba. — HELTAI JENŐ Néma Levente című háromfelvo- násos vígjátékát ma este mutatja be az Állami Déry­né Színház a váci művelő­dési házban. — A MAGYAR KÉPZŐ­MŰVÉSZEK grafikai és kisplasztikái kiállítását teg­nap nyitották meg a Csók Galériában. — CIGÁNYHABORŰ cím­mel mutat be daljátékot június 17-én és 19-én este a tápiószecsői Damjanich Művelődési Otthon a szecsöi cigány együtt es fellépésé­vel. Most éppen országgyűlést tartanak az apróságok az aranyhomokkal borított napfényes udvaron. Kiküldött munka társunk bizalmas értesülése szerint napirend­jükön legközelebbi ötéves tervünk részletei szerepelnek iá televízió mai műsora: l 10.00: Állatkerti séta. Helyszíni (közvetítés. 11.30: Hazai tájak. A kanyargó Tisza mentén. 16.45: 24. Magyar Híradó. 17.00: Köz­vetítés Varsóból a Kusoczinski lemlékére rendezett nemzetközi atlétikai versenyről. 18.00: A Bp. Honvéd—Bp. Vasas labdarúgó- mérkőzés közvetítése. 19.50: Elő­li jság. 20.45: Isten után az első. Magyarul beszélő francia film. A Pedagógusok Szakszervezetének ösztöndíj-pályázata „ A Pedagógusok Szakszerve- 2 zete az Eötvös-alap ösztöndí- 2 íaifa ez évben is pályázatot 2 hirdet. Ösztöndíjban az Eöt- 2 vös-alap felajánlást legalább 2 egy év óta fizető szakszerve- 2 zeti tagok pedagógus pályára 2 készülő — egyetemeken, f-5- 2 iskolákon, felsőfokú tanító- és 2 óvónőképzőben tanuló — 2 gyermekei részesülhetnek, ha gaz első évfolyamot jeles ered­em,énnyel végezték. í Ebben az évben tízen kap- g nak kétezer és nyolcvanan £ ezer forintos ösztöndíjat. A á jelentkezési lapot a szakszer- 2 vezet szociális osztályától (Bu­dapest, VI. kerület, Gorkij ia- dor í° ) kell igényelni és jú­lius 11-ig átadni az illetékes szakszervezeti bizottságnak. ök még nagyon picikék, egyelőre sem tanácskozási, sem szavazati joguk nincs, de már feszülten figyelik az udvarról felhangzó zenebonát I A történelmi emlékek kuta­tói egy éve találtak rá Kos­suth Lajos bankóinak nyom­dagépére Balassagyarmaton, s azóta már több részlete is­mertté vált az 1848-as szabad­ságharc e műszaki hagyatéka történetének. A XIX. század elején Prágában készített nyomdagépen állították elő. 1849 tavaszán Kossuth Lajos híres bankóit, Debrecenben. A visszavonuló seregekkel a gép Erdélybe került, s ott vásá­rolta meg Haják István balas­sagyarmati nyomdász. Haják István a történelmi emlék­ként vásárolt gépet később üzembehelyezte és azóta is dolgozik. Legutóbb a Nógrád A GANZ-GYÁRI BÖLCSŐDE , A Gödöllői Ganz Árammérőgyár műhelyeiben kétezer dolgozó ügyes kezei között formálódnak azok a finomművű elektromos műszerek, amelyek már az egész világon hírnevet szereztek a magyar iparnak. Az évről évre gyors ütemben fejlődő gyár műhelyépületei mögött, a sűrű lombokkal bon­tott, madárdalos domboldalon festői környezetben áll a vál­lalat egyik belső büszkesége, a korszerűen berendezett böl­csőde takaros épülete. Balia Sári vezetőnő az „elnöke” g, kis gyerekbirodalomnak. Polgárai ennivaló apróságok. Létszá­muk ebben a pillanatban 112. Valamennyi az üzemi dolgo­sok gyermeke. A. legidősebb sincs hatesztendős, a legfiata­labb pedig egy-két hónapos. Befejezéshez közeledik az akácvirágzás, amely a hazai főmézhordási idényt jelenti. Kulcsár Bálint országos méhé­szeti felügyelő tájékoztatásul elmondotta, hogy az akác- virágzás kezdetén beköszön­(Gabor Viktor felv.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom