Pest Megyei Hírlap, 1960. június (4. évfolyam, 128-153. szám)

1960-06-12 / 138. szám

I960. JŰNItIS 12. VASÁRNAP MST HE erd 'j-Mh'lap Újjáválasztották a Szakszervezetek Pest megyei Tanácsát (Folytatás az első oldalról) ködését: Gyomron és Da- bason, majd ezt követi Szob és Ráckeve. Az aszó­di rendelőintézet nagyrészt társadalmi munkában épül fel. Palotás elvtárs a társada­lombiztosítás fejlődését és a még meglevő hibáit ismertette. Szólott a nyugdíj rendezésről is. Elmondotta, hogy az 1959 ja­nuárjában életbelépett nyug­díjtörvény évi 630 millió forint költségkihatást jelent országos szinten. 1950-ben hárommil- liárd forintot, 1959-ben négy- milliárd forintot fordítottunk nyugdíjra, 1964-ben pedig e célra körülbelül öt és fél mil­liárd forint jut. A munkésellátásről többek között a következőket mondot­ta: az elmúlt év decemberében az SZMT mellett megalakult a munkásellátási albizottság. A megalakulást követően meg­vizsgálták például a váci ce­ment és mészmű építkezésé­nek munkásellátási helyzetét. Szerepelt a tervben egyes já­rások. mint például a gödöllői járás áruellátása helyzetének megvizsgálása, Cegléd közleke­dési helyzetének felmérése, a megye napközi otthonainak el­lenőrzése. A megyében a lakosság áruellátása általában jó­nak mondható. Fejlett a kereskedelmi hálózat. A járási székhelyeken meg­közelíti a főváros ellátott­ságának és kereskedelmi kultúrájának színvonalát. A lakosság igényeivel a kereskedelem lépést tud tartani. Az üzemi étkeztetésben a dolgozóknak körülbelül 25 szá­zaléka vesz részt. Ez a nyári hónapokban 10 százalékkal emelkedik. A Nagykőrösi Kon­zervgyárban például a dolgo­zók 65 százaléka étkezik. A Mechanikai Műveknél azon­ban csupán 20 százaléka a dol­gozóknak. A szakszervezeti bi­zottságok rendszeresen ellen­őrzik és segítik az üzemi konyhák működését. Palotás elv társ az üdültetés­ről. a munkavédelemről is be­szélt. A munkavédelmi statisz­tikát értékelve megállapíthat­juk, hogy a balesetvédelemben van némi javulás az 1958. évi­hez viszonyítva. Sok hiba van még a balesetek megelőzését szolgáló felvilágosító munká­nál. Nem mindig tartják meg a havi biztonsági szemlét és az is előfordul, hogy az észre­vett hibákat hónapokig nem javítják lei. A szakszervezetek szervezeti életével és vezetési színvona­lával hosszabban foglalkozott. Hangsúlyozta, hogy az elmúlt időben a szakszervezetek megerő­södtek szervezetileg, poli­tikailag és jelenleg erőseb­bek, mint az előző válasz­tás időszakában voltak. Nőtt az SZMT, a területi bizottságok, a szakszerve­zeti bizottságok önállósá­ga, emelkedett a vezetés színvonala és a munka tervszerűbbé, konkrétabbá vált. Tevékenységük érezteti hatá­sát a termelésben, a dolgozók élet- és munkakörülményeinek javításában. Rendszeresebben tartanak taggyűléseket, s szá­molnak be a végzett munká­ról. A javulást mutatja, hogy a tagság 80 százaléka megje­lenik a rendezvényeken. Ja­vul a szakszervezeti bizalmiak munkája is. Végezetül Palotás elvtárs hangsúlyozta, hogy a szocializ­mus gyorsabb építése mind na­gyobb feladatokat ró a szak- szervezetekre. E feladatok eredményes megvalósítása szükségessé teszi a szakszer­vezeti munka hatékonyságá­nak emelését, a szakszerveze­tek megyei tanácsa feladatai­nak növelését, az aktivisták helyes irányítását, segítését. Vita a beszámoló felett A beszámoló feletti vitában elsőnek Laki László, a Du­nai Cement- és Mészmű épít­kezésének üb-titkára kért szót. Elmondotta, hogy a gazdasági vezetők igen vontatottan ké­szíttetik el a szükséges szociá­lis intézményeket. így például csak most ádják át az üzemi fürdőt. Az építkezésen még mindig nincs állandó orvos, pedig a dolgozók létszáma már elérte a két és félezret, akik közül hatvanöt százalék a szervezett munkás. A szocialista munkaverseny kibontakozóban van. A havon­kénti értékelést azért sikerült bevezetniük, mert a tervet aZ építésvezetőségek., .lebontatlak ; brigádokra és egyénekre. A dolgozók nagy része — különösen a szervezett munkások — augusztus 20-a tiszteletére már meg­tették a vállalásaikat. Az ü. b. és a pártszervezet szoros együttműködésének eredménye többek között az, hogy a politikai és szakmai oktatásban több százan vesz­nek részt. Ezután Németh Dezső eÍv­társ, az ÉDOSZ területi bizott­ságának küldötte számolt be munkájukról, majd Horváth András elvtárs, a Központi Bizottság póttagja, a megyei pártbizottság első titkára emel­kedett szólásra. Üdvözölte a megye szervezett dolgozóinak küldöttközgyűlését és többek között ezeket mondotta: — A szakszervezeti mozga­lomban dolgozó kommunisták­nak és pártonkívülieknek egyik legfontosabb feladatuk alaposan és jól megismerni a marxizmus—leninizmus elmé­letét. Ha jól megismerik, ak­kor szervező, felvilágosító munkájuk eredményesebbé vá­lik. Ha a szakszervezeti aktí­vák — a bizalmitól felfelé — megtanítják a dolgozókat arra, hogy tudják: miért harcolnak, s hogyan harcoljanak, akkor megteremtődik az egység, emelkedik a termelés. Ezután Horváth elvtárs rá­mutatott arra a felmérhetetlen különbségre, amely a burzsoá országok szakszervezeti moz­galma és a hatalmon levő munkásosztály mozgalmi szer­vezetei között van. — Igaz — mondotta a me­gyei pártbizottság első titkára —, a szakszervezet érdekvé­delmi szervezet is. De más a funkciója ma, amikor a mun­kásosztályé a hatalom. A ha­talom úgy erősödik és szilár­dul, ha az anyagi javak egy­re nagyobb bőségét teremti meg a munkásosztály, a dolgo­zó nép. De a hatalom erősödését és szilárdul ását jelenti az is, ha a szervezett dolgozók milliói felismerik, hogy a fejlődést, a továbblépést csak képzett — ideológiai­lag is! — emberek gyor­síthatják meg. — Mivel minden, ami éle­ílorváth András, a Központi Bizottság póttagja, a megyei # pártbizottság első titkára fel­szólal a vitában (Koppány György felv.) tünk fenntartásaihoz, szüksé­ges, valamiféle munka ered­ménye, a szakszervezeti -akti­vistáknak és funkcionáriusok­nak arra kell tanítani, ser­kenteni a szervezett dolgozó­kat, hogy vegyenek részt a gazdálkodásban, figyeljék a tervek végrehajtásának üte­mét. tanácskozzanak, javasol­janak és — ha szükséges — vitatkozzanak a gazdasági ve­zetőkkel. Hiszen ők is tagjai ugyanannak a szakszervezet­nek! Befejezésül a bírálatról, az eredmények és a hibák vizs­gálatának összefüggéséről Hor­váth elvtárs azt mondotta: — Az eredmények munká­ból származnak. Aki dolgozik, az nem mindig „csak ered­ményt termel”. Néha selejtet is. De ha ezt összefüggésében tárjuk egy-egy üzem munká­sai elé, akkor minden tevé­kenységünkben több lesz az ei-edmény és kevesebb a hiba — fejezte be hozzászólását Horváth András elvtársi Ezután Hidegh Ferencné, a Váci Kötöttárugyár küldötte üzemük kilenc brigádjáról be­szélt. amelyet a műszaki ér­telmiségiek segítenek a szo­cialista cím megszerzésében. Elmondotta még. hogy az öt- éve.s tervben a gyár termelése megkétszereződik. Javasolta- vizsgálják meg annak a lehetőségét, hogy . Vácott — ahol négy textilüzem működik 1— érdemes len­ne-e textiUeehnikumot lé­tesíteni. Pintér János, a Dunakeszi •Tárműiavító küldötte a szo­cialista brigádmozca'ommal kapcsolatban elmondotta, hogv náluk száznegyvenöt brigád versenyzett e megtisztelő cí­mért. Jelenleg azonban mind­össze kilenc olyan brigád van. amelvnek szerződése megfelel a feltételeknek. ; Dr. Stark Janka, az Orvos- egészségügyi Szakszervezet te­rületi bizottságának elnöke, országgyűlési képviselő, a tbc- sek számának és a csecsemő­halandóság csökkenéséről be­szélt. Ezután ismertette fez or­vosok és gyógyszerészek to­vábbképzésének módszereit. Tóth Ferencné, a vasas te­rületi bizottság tagja a KE­FÉM Vállalat életéből vett példákkal bizonyította, hogy a szakszervezet a balesetelhá­rítás megszervezésében igen sokat tehet. Ha nemcsak jegyzököny- vezHeu fürdő—risglneőgn-t.- vagy. » védőfelszerelés, ííiáriyáf, hanem maguk fs tevőlegesen segítenek a hiba kijavításában, akkor a dolgozók is jobban vi­gyáznak a balesetvédelmi eszközökre, üzemük tisz­taságára. Elmondotta még, hogy az üzemi tanács náluk nemcsak formálisan ülésező testület, mert tagjai üzemgazdasági tanfolyamon sajátították el azt az alapképzettséget, amely lehetővé teszi számukra, hogy például a főkönyvelő beszámolóját megértsék, a számok és a termelési muta­tók tengerében eligazpdja- nak. Megemlítette/ hogy a szocialista brigádok tagjai közül tizenhatan techniku­mot végeznek. Katona Ferenc, a bányász­szakszervezet területi bizott­sága küldöttének felszólalása után Horn Dezső, a SZOT titkára emelkedett szólásra. Elmondotta, hogy az SZMT elnöksége beszámolójának ér­tékelése a megyei szakszerve­zetek munkájáról, hűen tük­rözi az eredmények és a hi­bák viszonyát. Helyesnek tartja, hogy a megye szak- szervezeti vezetői sokat tö­rődnek a munkások és értel­miségiek továbbképzésével. — Ahhoz, hogy a népgaz­daság gyorsabb ütemben fejlődjék — mondotta töb­bek között —, mindén tekin­tetben képzettebb emberek­re van szükség. Az új technikát nem elég elfogadni, hanem meg­teremtéséért küzdeniink is kell. Ez a szakszerve­zet egyik fontos feladata. örvendetes, hogy a szervezett dolgozók' maguk is igénylik a tanulást. Jelenleg nyolcvan- ezer szakszervezeti tag tanul alapfokon. Az esti általános iskolákban huszonhétezren vizsgáznak az idén, kétszer annyian, mint a múlt évben. Hiba azonban, hogy mintegy harmincötezer gyerek (orszá­gos szám) nem végzi el a nyolc általánost, s ezeknek felnőtt fejjel .nehezebb lesz a tanulás. A szakszervezet­nek nem elég ezt tudomásul venni, hanem hatni kell a szülőkre, hogy végeztessék el y, gyerekeikkel . az általános í iskola nyolc osztályát. ^ Hóm elvtárs ezután a ve-| j zetés módszereit elemezte, { ! majd így folytatta: — Tanácskozzunk keveseb- ^ bet és többet legyünk t az cm- £ berek között. Határoza taink ^ segítsenek a mindennapi éle- ^ tét megértetni és megköny- ^ nyíteni. í y A szakszervezet irodáját £' senki ne tekintse hivatal- í; nak, hanem a párt vezet- ^ te mozgalom szivének ^ — fejezte be ' hozzászólását aí SZOT titkára. ^ Palotás Károly elvtárs ősz- ^ szefoglalója után a küldött- ^ közgyűlés megválasztotta a £ Szakszervezetek Pest megyei ^ Tanácsának tagjait, elnöksé- ^ gét és a számvizsgáló bi- ^ zottságot. Ezzel a küfldöttköz- ^ gyűlés befejezte munkáját. ^ __________________________- ív' A tápiósiilyi Virágzó Termelőszövetkezetben 2000 férő­helyes baromfiólat építettek saját erőből. Képünkön a szövetkezet kőművesbrigádja az utolsó simításokat végzi az ólon (Gábor Viktor felv.) ?SNXXXXXXXXXXXX\XVXNXVVX\XXXXXNVXXXX^^ A Hazafias Népfront Pest megyei Bizottságának ülése (Folytatás az első oldalról) útmutatások, tervek valóravál­tásában. Segíteni kell a termelőszövetkezeteket Beszéde további részében Török György a. falun végbe­ment nagy változásokkal fog­lalkozott, s megállapította, hogy az eddigi eredmények­ben a Hazafias Népfrontnak is jelentős szerepe volt. Ez a munka azonban nem fejező­dött be, most minden erővel segíteni kell a termelőszövet­kezetek megszilárdítását. A Hazafias Népfront igen sok aktívája dolgozik a tsz-ekben. s elsősorban ott kell tevékeny­kedniük és nemcsak általános feladatokkal, hanem a napi, belyi, konkrét feladatokkal is íoglalkozniok kell, mert jelenleg falun fontosabb, jelentősebb népfront-fel­adat nem lehet, > mint a nagyüzemi gazdálkodás sikereinek biztosítása. Részletesen beszelt ezután a kongresszus idevonatkozó út­mutatásairól, majd azok gya­korlati alkalmazásával foglal­kozott. Hangsúlyozta, hogy nagy figyelmet kell fordítani a családtagok munkába való bevonására, a családonkénti területfelrsztásra, mert ez gaz­daságilag és politikailag is egyaránt a legfontosabb fel­adat. — A nehézségek senkinek ne vegyék kedvét. A fejlődés mindig nehézségekkel jár — hangoztatta, majd részetesen elemezte az 1960-as esztendő gazdasági feladatait. Különösen hangsúlyozta az állattenyésztés szám­szerű növelésének fontos­ságát. Beszélt a munkás-paraszt szö­vetség erősödéséről a falu szo­cialista átszervezésekor, s ma is annak, sokfajta megnyilvá­nulásáról. Meg keli gyorsítani az építőmunkát — A szocializmus építését nemcsak a mezőgazdaságban, hanem minden területen meg kell gyorsítani — mondotta Török György. — Ez minden­kinek érdeke, de kötelessége is. Rész'etesen foglalkozott az ipar és a népgazdaság más területeinek problémáival, az ottani feladatokkal. Hangsú­lyozta. bogy a párt — amely az építőmunka ' meggyorsító- , sát jelölte meg" feladatként — számít a népfront-mozga­lom segítségére. arra. hogy politikája valóra vál­tásából hatalmas részt vál­lal a népfront-mozga'om ezernyi, milliónyi rész­vevője. Elemezte az eddigi eredmé­nyeket. amelyek az építőmun­ka meggyorsításának alapját képezik, majd az egyes terü­leteken meglevő hibákkal, visszásságokkal foglalkozott. Ezek megszüntetése egyben a legfontosabb feladat is — han­goztatta. A szocializmus építé­sének meggvorsítása új fel­adatokat állít a nevetömunka a kulturális, ismeretterjesztő munka középpontjába is. Fog­lalkozott az ifjúság és a nők között végzett és végzendő munkával, Beszédének befeje­zéseként a népfront-aktívák munkájával, munkamódszerei­vel foglalkozott. A beszámolót vita követte, amelyben igen sokan felszólal­tak, majd a bizottság egyhan­gúan elfogadta a Hazafias Népfront Pest megyei Bizott­ságának második félévi akció­tervét. A második félév feladatai Az akcióprogram bevezetője megállapítja, hogy három alap­vető feladat vár a népfront­mozgalomra. Első a mezőgaz­dasági nagyüzemek létrehozá­sának elősegítése és a megle­vők erősítése, a második a nép­hatalom erősítése, a harmadik a tömegek mozgósítása az ak­tív békeharcra, a népek kö­zötti összefogás elősegítésére. A bevezető után az akció- program részletesen foglalko­zik a szervezeti élet területén megvalósítandó feladatokkal, majd a termelőszövetkezetek létrehozásának és megszilárdí­tásának elősegítését taglalja. Hangsúlyozza, az ilyen irányú munka politikai jelentőségét, majd egy sor konkrét elkép­zelést .említ meg. így pékiául a tavalyi ta­pasztalatok alapján az idén ötven helyen indíta­nak mezőgazdasági szak­előadás-sorozatokat. Többek között a ceglédi', az aszódi, a nagykátai, a monori járásban, öt, járásban barom­fi-, sertés- és szarvasmarhate­nyésztési ankétot tartanak, a ceglédi, a szobi, a váci és a monori járásokban pedig nö­vényvédelmi és. zöldségter­mesztési ankétokat szerveznek. Harminc jól működő ter­melőszövetkezetben rendez a népfront tapasztalatcse­rét és kéthavonként rend­szeresen tanyanapokat szerveznek Cegléden, Da- bason és másutt. Az akcióprogram a továb­biakban a községfejlesztési fel­adatok megvalósításában kör­vonalazza a népfront-bizottsá­gok szerepét. Hangsúlyozza a társadalmi munka szervezé­sében és irányításában a nép­front-bizottságok feladatait s javasolja: mindenütt töreked­jenek arra, hogy ebben az esz­tendőben minden községben elkészüljenek ho/szabb távra, három-ötévi időtartamra, a rendezési, fejlesztési tervek. Foglalkozik az akclóprog- tam a képviselői és ta­nácstagi beszámolókkal, majd a kulturális munka területén a népfrontra Vá­ró feladatokat említi, ^ így többek között, augusztus végén valamennyi járásban létrehozzák a kulturális cél- bizottsagokat a népfront-bi­zottságok kebelén , belül, új módszerekkel segítik az isme­retterjesztő előadások széle­sebb körűvé tételét, több helyen tartanak ér­telmiség! ankétokat, há­rom helyen pedig, Pécelen, Kemencén és Nagybör­zsönyben kulturális napo­kat. A békeagitáció feladatait elemzi ezután az akcióprog­ram, majd befejezésként né­hány szervezési problémával foglalkozik. Sürgősen szedjük az újburgonyát! — Pest megyei MÉK? Mi a helyzet az újburgonyával? — A múlt évben 390 holdra, az idén 1082 holdra kötöttünk termelőszövetkezetekkel szer­ződést. A termés kitűnő. A la­kosság ellátása bőségesen biz­tosított. A belföldi szükségle­ten felüli mennyiséget expor­táljuk. — Mikor kezdődött és med­dig tart az export? — Az első szállítmányokat Inárcsról és Dabasról indítot­tuk a múlt héten az NDK-ba. Az export június 25-ig tart. Ezen idő után az újburgonya értékesítése nehézségekbe üt­közik. — Mi a mostani felvásárlá­si ár? — Vagonba rakva, exportra előkészítve a gülbabáért 3,80, a sárgahúsúért 4,10 forintot fize­tünk, tehát kilónként egy fo­rinttal többet, mint a belföldi áruárt. Sok helyen úgy gon­dolkoznak. hogy várnak még a szedéssel s ha exportra nem is, de belföldi piacra majd na­gyobb tételben vihetik. Ez a számítás nem válik be. Tudni kell, hogy országos viszonylat­ban is nagyobb a termésünk, mint amit idehaza elfogyaszt­hatnánk. Az új burgonya egyébként sem tárolható, a szedés után hét-nyolc napon belül el kell fogyasztani. — Mit tanácsolnak az új­burgonyát termelőknek? — A legsürgősebben szedjék fel a termést és adják át ex­portra, mert különben komoly anyagi veszteséggel tudják — vagy esetleg nem is tudják — értékesíteni. gy. m. Nincs ötös a lottón A lottó 24. játékhetére be­érkezett 4 221 767 szelvény. Gttalálatos szelVény nem volt. Négy találatot 37 fogadó ért el, a nyereményösszeg egyenként 85 576,25 forint. A háromtalálatos szelvények szá­ma 2950, ezekre egyenként 5S6.25 forintot fizetnek. Két találatot 88 643 fogadó ért eb a nyereményösszeg egyenként 17,90 forint.

Next

/
Oldalképek
Tartalom