Pest Megyei Hírlap, 1960. május (4. évfolyam, 102-127. szám)

1960-05-12 / 111. szám

1960. MÁJUS 12. CSÜTÖRTÖK rrsrr Hhc.ru itfívlaD Hosszú törzs, vastag karaj, arányos sonka Tenyészsertések hízékonysági vizsgálata a Felsőbabádi Állami Gazdaságban Szerte az országban jó híre van a Felsőbabádi Állami Gaz­daság sertéstenyészetének. Sok állami gazdaságból, tsz-ből kapnak levelet, amelyekben tenyészsüIdőket kérnek tőlük. Mert a gazdaság sáribesnyői telepén fehér hússertés fajtájú tenyészkocane vetéssel foglal­koznak. Az idén például 430 kocasüldőt es 140 tenyészkant küldenek az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek ser­téstenyészeteinek javítására. Ha eddig jó híre volt az álla­mi gazdaság sertéstenyészeté­nek, úgy ezt a jövőben még in­kább el lehet majd mondani róla. Ez év március 4~e óta ugyanis új ellenőrzési módot vezettek be a tenyészállatok javítására, szaknyelven mond­va téteményvizsgálatot, vagy érthetőbben egyedi hízékony­sági vizsgálatot. Mi is a célja az említett ellenőrzésnek. AZ UTÓDOK VALLANAK A SZÜLŐKRŐL Röviden úgy lelhetne erre válaszolni, hogy az utódok hí- zékonyságának vizsgálatával állapítják meg az anyakoca és az apaállat tulajdonságait. Az ellenőrzés során szerzett adatokból következtetni lehet, érdemes-e tenyésztésben tar­tani a vizsgált anyakocát, illetve az apaállatot, vagy sem. Az egyedi hízékonysági vizsgálat a sáribesnyői üzem­egységhez tartozó Csikós-ta­nyán folyik, Tóth Károly állat- tenyésztő vezetésével és Jani- csek István telepvezető közre­működésével. Érdemes végig­kísérni, hogyan is történik a vizsgálat, mert ennek alapján a tenyészsüldők nevelésével foglalkozó termelőszövetkeze­tek — ha kedvük úgy tartja — házilag is ellenőrizhetik te­nyészállataik. értékes tulajdon­ságait. Egy-agy anyakoca utódai kö­zül két, hatvan naposnál nem idősebb, tizenhat-huszonnyolc ■kiló súlyhatár közötti süldőt állítanák ellenőrzésbe. Az egyik kocasüldő, a másik kan, illetve ártány. A telepen har­minc kilótól száz kiló súlyig tart az ellenőrzés. Március 4-én ötven süldő „kelt versenyre“, hogy hízási képességük bemu­tatásával polgárjogot nyerje­nek szüleiknek arra: továbbra is tenyésztésben maradjanak. Mert ha a versenyzők valame­lyike, helyesebben a két test­vér „kompromittáló“ adatokat szolgáltat szüléikről, úgy hely­rehozhatatlan hibát követnék el. KEVÉS TAKARMÁNYBÓL SOK HÚS Az ellenőrzésbe fogott sül­dők pontosan kiporciózott takarmányadagot kapnak. Csalásra nincs lehetőség, mi­vel gondosan elkülönített akol szolgál szállásul. Per­sze, ez nem jelenti, hogy nincs mód a süldőétvágy teljes kielégítésére. Ha valamelyi­küknek kevés a gondosan ösz- szeállított abrak, kaphat anélkül, hogy ez rossz pont­nak számítana. Ellenkezőlég, ez a süldő javára szolgál, igaz, csak akkor, ha a több táplálékot jól értékesíti, il­letve ezt súlygyarapodással honorálja. Mert itt erre megy a játék: minél keve­sebb keményítő értékből le­gyen egy-egy kiló hús. Oly­annyira komoly a „játszma”, hogy ha valamelyikük meg­hagy a kosztból, bármilyen csekély mennyiséget is, a megmaradt takarmány sú­lyát levonják az étkezés előtt a napi takarmányozási napló megfelelő rovatába beírt mennyiségből. „Csalásra” te­hát nincs lehetőség. A telepen 110 kiló súlyig maradnak a süldők, s köz­ben értékes adatokat szol­gáltatnak. Ám a vizsgálat, il­letve az ellenőrzés az előírt súlyhatár elérésével még nem ér véget. A vágóhídon ar­ról győződnek mag, hogy milyen a vágási veszteség, a törzshosszúság, a karajmet­szet, a hús minősége, a sza­Ionná vastagsága, a sonkák súlyának aránya a test sú­lyához. Mennyi követelmény szegény anyakocák és apa­állatok számára! Olyan utó­dok legyenek, amelyek kevés keményítő-értékkel gyorsan meghíznak, s ráadásul hosszú legyen a törzsük, vastag a karaj átmérője, mert az em­berek szeretik az ilyen ínyenc falatokat. A hús mi­nősége is príma legyen, a szalonna ne túl vastag, s a sonkák súlya arányos a test­hez. Hát ennyire finnyásak az emberek? VERSENYEZ AZ 1017-ES ÉS A 922 ES Belepillantottunk két egye­di vizsgálati lapba. Az egyik az 1. számú kutricát elfoglaló, 1017-es fülszámot viselő sül­dőé, amelynek anyja az 1182-es FeCske, apja pedig a 32-es Major. Nem követünk el hibát, ha az említett 1017-es fülszámú „versenyző” adatait összehasonlítjuk a 10-es kut- ricában levő 922-es fülszámú „növendékkel”, amelynek any­ja az 1018-as Dönci, az apja pedig a 81-es Samu. Nos, 1960. március 4-től 14-ig a Fecske és a Major utóda elfogyasztott 7,17 kiló keményítőértéket és 179 deka emészthető fehérjét képviselő takarmányt. E furcsa nevű, de valójában igen ízletes ta­karmánytól 4,5 kilogrammot gyarapodott, tehát napi 450 grammot. A szakemberek sze­rint igen szép teljesítmény ez, mert 1,69 kiló keményítő­értékből „termelt” 1 kiló húst. Mit mutat a 10-es kutrica lakójának lapja. 1018-as Dön­ci és 81-es Samu, figyelem! A „hőn szeretett” utód ha­sonló idő alatt mindössze 3,21 kilót gyarapodott és egy-egy kiló súlygyarapodáshoz 2,39 kiló keményítőértéket fo­gyasztott fel. Az illetékesek szerint ez nagyon gyatra ered­mény.* Kétségbeesésre azon­ban nincs ok, mert a követ­kező dekádokban lehet javí­tani és elég sok idő van még hátra a végleges értékelésig. Ha a sertéstenyésztés nagy fontosságát tekintjük, továbbá azt, hogy a Felsőbabádi Ál­lami Gazdaság sáribesnyői üzemegységében jelenleg 81 törzskocát tenyésztenek, s ezek jelentős számú utóda az ország minden részébe eljut, rendkívül nagy jelentőségű a meghonosított egyedi hízé­konysági vizsgálat. Még na­gyobb a jelentősége, ha szá­mításba vesszük, hogy a kocalétszám hamarosan meg­duplázódik, s még több ki­váló képességű tenyészkocát, illetve kant küldenek a me­gye, illetve az ország állami gazdaságaiba, termelőszövet­kezeteibe. A Felsőbabádi Ál­lami Gazdaság szakemberei kezdeményezésükkel bebizo­nyították, hogy szívügyüknek tartják az ország sertés- tenyésztésének fejlesztését. Mihók Sándor Hárommillió forint értékű gyógynövény az erdőkből Az erdőkben megkezdődött a gyógynövény-gyűjtés. Első­ként a tavaszi héricsből gyűj­tenek be jelentősebb mennyi­séget. Az Erdei Termék Vál­lalat országszerte megszervez­te a magas digitálistartalmú gyöngyviráglevél gyűjtését is. Egyes helyeken szedik már a galagonyavirágot és az árva- csalánt. Az idén 60 féle gyógy­növényt gyűjtenek be a ma­gyar erdőkből. Munkában a mezőgazdasági repülők: 20 000 holdról már kiirtották a gyomokat 1000 holdon rizst vetnek Az Országos Növényvédelmi Szolgálat repülőgépes csoport­ja a hűvös, csapadékos idő el­lenére máris több mint 20 000 hold őszi gabonából irtotta ki a gyomokat vegyszeres perme­tezéssel. Most minden alkal­mas időt kihasználva, a tava­szi gabonafélék „felmentésén” dolgoznak, majd hamarosan sor kerül a kukoricatábláit permetezésére is. Egy brigádot Szolnok megyébe irányítottak át a rizs vetéséhez. A múlt évi kísérletek ugyanis igen kedvező eredményt adtak, s az idén már 1000 holdnyi rizstele- pet vetnek el repülőgépről. A legújabb jelentések szerint a sok kézi munkaerőt és sorvető­gépet helyettesítő repülőgépek a Tiszasülyi Állami Gazdaság­ban máris megkezdték a rizs- vetőmaig kiszórását. Képünkön Székely Szilárd VII. éves növendék vizsgatéte­lét gyakorolja. Lengő drótkötélen egykerekű biciklijével kézállást mutat be. (MTI foto — Bereth Ferenc felv.) Hap wenden A népvagyon védelme Vizsgára készülnek a jövő artistái Az Állami Artistaképző Iskola tornatermében kiváló ar­tisták, testnevelő tanárok vezetésével évvégi vizsgára készül­nek a jövő artistái. Az iskolának jelenleg 56 növendéke van. Hétévi szorgalmas tanulás után a fiatalok érettségiznek, majd szakmai diplomamunkát mutatnak be, ahol a zsűri- bizottság dönti el, hogy kik érdemlik meg az artista dip­lomát. . z elmúlt hónapokban /i több örvendetes hírt kaptunk, amelyek arról számoltak be, hogy az üze­mekben fokozódik a társa­dalmi tulajdon védelme, mind határozottabban lép­nek fel az üzemi szarkák, a társadalmi tulajdon fosz­togatói ellen. A társadalmi tulajdon vé­delme két irányú: elsősor­ban a megelőzés, a lopás, a sikkasztás, a hanyag keze­lés lehetetlenné tétele a megfelelő bizonylati fegye­lemmel, ellenőrzéssel, más­részt a már megtörtént ese­tek méltó „jutalmazása”, azaz a bírósági, fegyelmi el­járás, amelynek elsősorban nevelő jellegét lehet és kell hangsúlyozni. Ebbe a két irányú munkába a hivata­los szerveken túl mind több öntudatos munkás kapcso­lódik bele, felismerve, hogy az övét, az országét lopják, hogy őket, a becsületesen dolgozókat rövidítik meg. A munkások legjobbjai­nak, legöntudatosabbjainak bekapcsolódása hatalmas plusz erőt jelent, s az a cél, hogy az üzemek törzsgár­dája, amelynek kialakításá­ra az elmúlt esztendőkben oly sokat tették, ilyen szem­pontból is törzs legyen, biz­tos támasza a nép vagyona védelmének. Mindinkább módszerré válik, hogy az üzemi társa­dalmi bíróságok tárgyalnak egy-egy ügyet, ami — a ta­pasztalatok szerint — sok­kal nevetőbb, s tegyük hoz­zá, a vétkes számára meg- szégyenítőbb is, mint a ren­des bírósági tárgyalás. Ilyen tárgyalást tartottak például a Csepel Autógyárban, a gödöllői Ganz Árammérő­ben és hatásuk igen jó volt. S bár a társadalmi tulaj­don sérelmére elkövetett sikkasztások és lopások száma csökkent, még min­dig jócskán . aka d dolguk a bíróságoknak. Százezrek és milliók vesznek el kézen- közön. Ilyen súlyos kárt okozó bűnszövetkezet mű­ködött például a nagykátai pincészetben, a vecsési MEH-telepen, s legutóbb a ceglédi rendőrség indított eljárást Salamon István és négy társa ellen, akik a putrisarki erdészet dolgo­zóiként rendszeresen lopták a fát, s különböző orgaz­dáknál értékesítették azt. » . példákat lehetne sorol­£j ni tovább. Sajnos, még mindig előfordul, hogy egyesek a többiek szeme láttára lopnak, mégsem alkud, aki leleplezné őket, aki a többi becsületes em­berrel összefogva lehetet­lenné tenné a tolvajok mű­ködését. A bírósági tárgyalásokon nemegyszer fény derül ar­ra, hogy a százezrekre rúgó tolvajlást, sikkasztást meg lehetett volna akadályozni még a kezdet kezdetén, ha a megfelelő ellenőrzés meg­lett volna, ha a tolvajok munkatársai megfelelő éberséggel figyelik társuk korántsem tisztességes ügy­ködését. De fény derül arra is a tárgyalásokon, hogy nem egy üzemben laza a bi­zonylati fegyelem, az teszi lehetővé a lopásokat. A lazaságok megszünteté­se elsősorban az üzemi, hi­vatali vezetés feladata. Kö­telessége ez a gazdasági ve­zetőknek. Nem véletlen, hogy az utóbbi időkben mind több bírósági ítélet állapítja meg azok felelős­ségét is, akik — a lazasá­gokká:! — lehetővé tették a lopást, sikkasztást, sőt: nem egy esetben az is elő­fordult, hogy a felmerült indokok alapján bűnvádi eljárást indítottak az ilyen felelőtlen felelősök ellen. r\z azonban csak a kér­J-J dés egyik oldala. So­kat, nagyon sokat tehetnék azok a dolgozók, akiknek a szeme előtt történnek a dol­gok, akik látják, de szólni nem akarnak, mert akkor ők lennének a „rossz fiúk”. Nem lehet népszerűbb fel­adat, mint a közös vagyon védelme, s nem illethet senkit méltóbb elismerés, mint azt, aki nem hagyja lopni az üzemét, az övét. Jelentős szerep jut ebben a munkában a társadalmi szervezeteknek, elsősorban a szakszervezeteknek. Töb­bet Ikell beszélniök erről, de többet kell cselekedniük is. M. O. Jól halad a gabonaértékesítési szerződéskötés Az ország évek óta zavarta­lan kenyérgabona- és lisztel­látásában rendkívül fontos sze­repe van a termelők legszéle­sebb rétegeivel kötött kenyér­gabona-értékesítési szerződé­seknek. Jelentőségét és egy­ben növekvő népszerűségét jelzi, hogy évről évre több Tavaszi áhítat termelő köt értékesítési szer­ződést gabonafeleslegeire. Az idei termésű gabona­félékre két szakaszban kötöttek, illetve még köt­nek szerződést a ter­ményforgalmi vállalatok­kal. Azok a termelők, akik a vetési .időszakban, legkésőbb decem- ! bér 15-ig szerződtek, minden : mázsa beadott gabona után < 10 forint, akik pedig a máso­< dik, vagyis az aratásig ter­jedő időszakban kötik le fe- ! leslegeiket, mázsánként öt fo- : rint szerződési felárat kap- I nak. Külön említésre méltó ! előnye a szerződéskötéseknek, ;hogy a lekötött gabonameny- ínyiségek után a teljes érték > mintegy 60—80 százalékát a \ termelőszövetkezetek igen I kedvezményes termelési hi­• télként előre magkaphatják. i A jelek szerint a termelők íigen nagy számban élnek az i idén a kínálkozó előnyökkel. ! Már a vetési időszakban le- : kötött kenyérgabona jelentő- ;sen több a múlt évben szer­• ződésre értékesített gabona ■ teljes mennyiségénél. : Eddig összesen 16 200 va­gonra kötöttek szerződést. Ez a tavalyi teljes meny- ; nyiséget több mint két­szeresen haladja túl. : A tapasztalatok azt mutat- iják, hogy a termelőszövetke- izeti megyékben haladnak leg­jobban a gabonaértékesítési i szerződéskötések.* Sok olyan ; közös gazdaság van az or­szágban, amely több százezer forintnyi hitelt kapott máris gabonájára, s — a felár ré­vén — igen jelentős többlet- i jövedelemhez jut. a kötést, mert oly jó lenne egy ismerőst felfedezni, be­szélgetni egy kicsit. Itt-ott már ketten is vannak, s oly­kor, szinte csak megszokásból kiáltanak oda — két mondat között — az unokának: — Pisti, vigyázz magadra! — Józsika, ne ülj a földre! Megfázol! Madarak. Füttyentenek, tril­láznak. Bontják szirmukat a fák virágai, van, amelyik már el is hullatta, vagy fagy csípte le, s most az eső sírt búcsúkönnyeket rá. Minden pad foglalt, s a fiatal pár, akiknek kabáthaj­tókáján ott kéklik az érettsé­gizők szalagja, hozzám kény­szerül. Társbérletbe. Látják, hogy újságot olvasok, s bíz­nak is nyilván bennem: van annyi tapintatom, hogy be­csukom a fülem. Ám lehet-e ellenállni a kísértésnek? * FIŰ, aki kicsit pattaná­rl sós, de amúgy jóképű gyerek, papírt terít a nedves padra, s arra ülteti a lányt. Amikor ő ül a padra, a lány aggodalmaskodik: — Megfázol! — A — legyint legényesen —, a ballon nem engedi át. A lány mégsem enged. Fel­áll. A kicsit már meggyűrő- dött újságot igazítja, hogy a fiú alá is jusson, s visszaül­nek. A fiú kezdi rá: — Még mindig nincs jó idő. — Majd lesz. Mégiscsak má­jus van. — Az. Nem is igen tudok tanulni. Kikívánkozik az ember. — Ki. — Te sem tudsz? — De. Mert kell. Az egye­tem ... — Ja, persze. Hát neked kell is tanulni. Nekem jobb! Műszerész így is lehetek! A kislány felém sandít, nem szeretné, ha lovagjáról rossz véleményem lenne, s hallaibbra fogja a hangját: — Szamár vagy. Oda is kell. — Hát — heberészik zavar­tan a fiú —, szóval, ami oda kell, abban én erős vagyok, matematika meg ábrázoló, meg fizika, csak a magyar,,, — Pedig az a legszebb. Én mindig azt fogom tanítani... — Hát én is igyekszem — így a fiú. Elhallgatnak. Aztán megint a fiú kezdi: — Te, Márti! Ugye, azért, mert egyetemre jársz... Elhallgat. A lány megböki: — Mondd! — Szóval... azért... azért ssóbaállsz velem, mert én csak egy műszerésztanuló... j-<LHARAPJA a mondatot. Ej A lány megsimítja a fiú haját. Szemében a lányos ár­tatlanság mögött egy pillanat­ra felparázslik az asszonyos szerelem, félszegen, sután odahajol a fiúhoz, s ügyet­lenül, a bőrt alig érintve, csó­kot lehel rá. Belefúrom fejem az újság­lapok közé, nem látok, nem hallok, de belül muzsikává ol­vad össze a gyerekek kacagá­sa, a nagymamák figyelmezte­tő, kedves szava, s a lány- kacsó tétova, mégis féltéssel, szeretettel teli mozdulata. Egy pillanatra csend lesz, majd diadalmas trillába kezd egy fényestollú, gyöngyszemű feketerigó. Mészáros Ottó Z ORD EZ A MÁJUS. Az első, tétova napsuga­rakra szinte pillanatok alatt reagálnak az emberek, s be­népesedik a park, a még ned­ves homok gyerekek lapát­jai nyomán görbíti fel a há­tát, a padokon nagymamák az elmaradhatatlan kötéssel, vagy — ritkábban a könyv­vel. Kacagnak a gyerekek, s fenn az égbolton szégyellősen mosolyog a nap, mint aki később érkezik a találkára, s mosollyal kér bocsánatot. Egy apróság vödrét lóbálva, har­sányan elkiáltja magát: — Várat! Várat! S pillanatok alatt engedel­mes építőkké szelídíti a ra­koncátlan gyereksereget, akik serényen túrják a homokot, keresik a nagy kavicsokat, hi­szen fal is kell, s a lányok már gizt-gazt szednek, mert az lesz az erdő a vár körül. Egy nagyobb rákoppint egy kisebb fejére, mert belelépett a sáncárokba, s az bedőlt. Pedig még sánclcarók is vol­tak benne, igaz, hogy ki tudja, honnét szedett, összetördelt hurkapálcikákból. így építik a gyönyörű, első tavaszi várat a gyerekek, s a nagymamák már ölbeteszik

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom