Pest Megyei Hírlap, 1960. május (4. évfolyam, 102-127. szám)

1960-05-10 / 109. szám

H. ÉVFOLYAM, 19. SZÁM 1960. MÁJUS 10. KEDD ABONY KÜLTÜRÁLIS HELYZETE 1920-BAN ÉS MA KISUNOKÁM A községi pártbizottság és a tanács v. b. közös ülésén tárgyalta a község 15 éves távlati tervét Nem könnyű dolog röviden helyzetképet adni a két idő­szak művelődési lehetőségéről. 1920-ról alig maradt valami írásos feljegyzés, 1960 pedig annyira telve van kulturális eseményekkel... Negyven ét're piMáot vissza ■ már nyugdíjban levő kar- társam, ki adatokat szolgáltat cikkemhez. Szívesen teszi, hi­szen akkor került Abonytoa, fiatalon, friss diplomával, né­mi büszkeséggel, hogy az ak­kori nagy munkanélküliség­ben álláshoz jutott. Kineve­zése a Szelei úti iskolához szólt, hol akkor ő volt a 23. tanerő. Hatvanegy gyenmek- saempár nézett rá, kezükben palavessző s írták kemény marfeoléssal „úr, ír”. Jellemző ez a kéit szó, az urak világa volt az a kor. Községünk többi iskoláival együtt tob. 30 népiskolai tanító műkö­dött a hatosztályos iskolák­ban, s év végién 20—25 gyer­mek kapott a VI. osztályról végbizonyítványt. Ma közel száz pedagógus tanít nyolcosztályos általá­nos iskoláinkban, s az utolsó évfolyamot elvégző tanulók száma az övék ötszörösénél is több. Akkor magasabb művelt­ségre cSak azok az atoonyi gyerekek tehettek szert, akik polgári iskolába jártak, volt rá szüleiknek pénze. A sze­gény gyermekek az iskola be­fejezése után általában cse- lódkedtek. Ma általános mű­veltséget adunk mindenkinek. Gimnáziumunk tudományos pályára készíti elő mindazo­kat, akik oda vágynak. Az akkor szűk keretek közt működő tanonciskola ma tel­jesen új alapokra fektetve, arányaiban megnőve, öntuda­tos ipari tanulókat ad. Sok volt 1920-ban a házak­hoz kiadott menhelyi gyer­mek is. A telepfelügyelő, de sok esetben a gondozó is visz- szaélt a szegény gyermekek kiszolgáltatottságával. Ma köz­ségünk egyik büszkesége a József Attila Nevelőotthon, ahol egyetlen gyermek sem kallódihatik el, hanem a leg­gondosabb nevelésiben része­sül. A felnőttek különböző egye­sületekben kerestek szórako­zást: munkásegylet, ipartes­tutet, népkor, Icát. olvasóegylet más-más tagsággal, ki-ki a maga módja, rangja szerint — szemben községünk mai ilyen irányú intézményeivel. Népkönyvtárról olyan érte­lemben, mint ma. nem lehe­tett beszélni. A kastélyok és egy-egy kisebb közösség könyvállománya, megközelít­hetetlen volt a néptömegek számára. Ma könyvtárunk 5530 kötet könyvvel és közel ezer olvasó­val rendelkezik. Három napi­lap, 12 heti és havi folyó­irat, ízléses, szép olvasóterem várja a dolgozókat. Lakos­ságunk ilyen irányú művelő­désére 16 ezer forint könyv­vásárlási keretet biztosít államunk ebben az évben. Az 1920-as ósdi mozi eltűnt, helyén a jelenlegi, nagyon lá­togatott mozi á,ll. A zeneisko­láról már több cikk beszélt, éppen csak megemlítem lé­tezését. Még sok minden el­marad, amiről írni kellett vol­na, ehelyett csak ennyit: aki ma művelődni akar és nem találja meg a módját, magé­ra vessen. — Pl — A Kinizsi Pál Gimnázium irodalom szakköre Kovács Paula rendezésében mutatta be Afinogenov színművét, ami­ben egy kislány otthon nélkül maradva, nagyapjához, egy hí­res nyelvészprofesszorhoz me­nekül. A nagypapa csak a könyveinek él, de szíve mé­lyén jó és hive az újnak, a haladásnak. A kisunoka egé­szen közösségi emberré ala­kítja őt és visszahozza ott­honába a melegséget, a szere- tetet. Sok esemény nem történik, inkább jellemeket ismerünk meg, és rengeteg ifjúságneve­lési problémát. Szerepéhez, a nagypapát alakító Czigler Ernőnek si­került legközelebb kerülnie. Igen jól oldotta meg felada­tát Molnár Imre, aki kedves, könnyed játékával tudta ma­gával ragadni a közönséget. De ügyesnek bizonyult Urban Jutka, Adorján László, Gyeb- nár István is. Hiányosság? Talán egyik- másik jelenetet mélyebben át kellett volna élni, mert a gondolatok kifejtése mellett az érzelmek bemutatására is rehgeteg lehetőség kínálko­zott. A bemutató nemcsak ko­moly munkáról tett tanúságot, hanem remélni engedi azt is, hogy több hasonló előadáá bemutatásával, a fiatal kö­zépiskolánk kiveszi részét a közönség igényeinek kielégíté­séből is. — F — A község mezőgazdaságá­nak átszervezéséből adódott új helyzetnek és új feladatoknak megfelelően szükségessé vált a korábbi távlati tervek és fej­lesztési elgondolások felülvizs­gálata, a megváltozott helyzet­nek megfelelő irányelvek és tervek meghatározása. Ribacz József a községi párt- bizottság titkára ismertette az 1960—1975. év időszakának megfelelő távlati tervet, ezen belül pedig az elkövetkezendő ötéves terv feladatait. A tervben szerepel új mű­velődési ház építése, ifjú­sági ház létesítése, a gim­názium továbbfejlesztése, a tanteremhiány megszün­tetése, a termelőszövetke­zetekben napközi ottho­nos óvodák létrehozása, a helyi múzeum megvalósí­tása, a könyvtár bővítése és a népfőiskola végleges elhelyezése. A szociális és egészségügyi ellátás terén a bölcsődék és a szociális otthon férőhelyeinek bővítése, iskolaorvosi rende­lő, korszerű gyógyszertár és mentőállomás biztosítása a fel­adat. Községünk gazdasági hely­zetére a mezőgazdasági terme­lés a jellemző, így szükséges, hogy a tsz-ek kialakítsák a saját gépparkjukat. 1963-ig a község belterü­letét és a külterületi utak szélét fásítani kell. Erdősá­vok és erdők telepítése szerepel ebben a fásítási tervben. Az állattenyész­tésnél biztosítani kell, hogy tsz-eink 30 százalék­Ahogy melegedik az idő, ahogy közeledik a nyár, úgy közeledik az iskolák évzárója is. Elsőnek a Mezőgazdasó-, gi Továbbképző Iskola tar­totta meg ünnepélyes évzáró­ját és osztotta ki a bizonyít­ványokat. Múlt év novembe­rétől negyvenhét 14—16 éves fiatal tanult itt öt hónapon keresztül. Mezőgazdasági is­meretekkel és számtannal, irodalommal és kézimunká­val foglalkoztak. Az egyes tárgyakat szakemberek se­gítségével sajátították el. Különösen a mezőgazdasági ismeretek voltak élménysze­— MINDKÉT általános is­kola kedves ünnepség kereté­ben köszöntötte az édesanyá­kat az anyák napja alkalmá­ból. A KÖZELJÖVŐBEN kerül sor az egri Gárdonyi Színház szereplőinek vendégjátékára. A műsor keretében opera­áriákat és kettősöket mutat­nak be az egri művészek. A KTSZ ÉPITÖBRIGÁDJA három közületi és három ma­gánmunkát végez egyidőben, 30 fővel. 515 HOLDON vetettek ku­koricát a Vörös Csepel Tsz- ben. Ebből 60 holdon négy­zetes vetést végeztek. " Gólzáporral győzött a KSK Jól sikerült az első bajnoki mér­kőzés az úi pályán, szép számú közönség előtt került sor az Abo- nyi KSK—Nagykőrösi Kinizsi csa­patai közötti bajnoki mérkőzésre. Az első félidő tapogatózással, me­zőnyjátékkal telt el, csak a 39. percben szerezte meg Nagy I ré­vén a vezetést a helyi együttes. Forduló utón abonyi támadások­kal indult a játék, majd a 4. percben Czigler beadásából Gön­czöl löt gólt, 2:0. A 10. percben veszélytelen, langyos adogatásból Gönczöl váratlanul kapura gurit és az eredmény máris 3 a). öt perc múltán ismét Gönczöl rúgásából születik meg a negyedik afoonvl gól. A körösi fiúik idegességükben 11-est vétetek, melyet Pásztor he­lyez a hálóba, majd Czigler és Nagy I kapáslövéséből 7:0-ra ala­kult az eredmény a hazai csapat javára. * Nemcsak kemény, hanem durva mérkőzést láthatott a kézilabda­pályán a közönség. Az egyébként ió képességű vecsési együttes tag­lal sokszor ragadtatták magukat durvaságra, melyet sajnos a ,á- tékvezető nem mindig vett figye­lembe. A ió iramú mérkőzésen az abonyi fiúik küzdeni tudásból ie- lesre vizsgáztak és i«:13 arányban megérdemelt győzelmet arattak. kai emeljék állatfajonként az állományt. Kiváló mi­nőségű törzstenyészetet kell kialakítani és biztosí­tani kell a gyümölcsösök nagyüzemi művelését is. A község iparának és keres­kedelmének fejlesztésében kü­lönösen nagy feladataink van­nak. Csökkenteni kell azoknak a dolgozóknak számát, akik hosszú éveken keresztül az or­szág más területén találnak munkaalkalmat. Másrészről a női dolgozók munkába állítá­sát is elő kell segíteni külön­böző munkalehetőségek meg­teremtésével. Ennek érdeké­ben a szőnyegszövő üzem bő- -vítése, valamint egy könnyű­ipari üzem és községgazdálko­dási vállalat szervezése szük­séges feltétlenül. Korszerű zöldség és tej szaküzletek lét­rehozását is javasolja a ter­vezet. A lakáshiány megszün­tetésére a lakásépítés fokozá­sát és a szolgálati lakások épí­tését kell szorgalmazni. A belterületen levő maka- dámutak portalanítását és a bekötő utak építését tovább kell folytatnunk. De megvalósításra vár az ivóvíz-ellátás megoldása a gyermekjátszótér létesíté­se, a sporttelep elkészíté­se, valamint 1960—61-ben a kádfürdő építése. E javaslatok, tervek reáli­sak és a község lakóinak ösz- szefogásával, társadalmi mun­kájával, a községfejlesztési hozzájárulással, és az állami támogatással végrehajthatók. Pólyák János A kisipari termelőszövetkezet női szabó részlegének munkájáról A női szabóság műhelyében egész nap folyik a munka. Berregnek, kattognak a varró­gépek és ügyes kezek vezeté­sével selyem, vászon, taft, szövet fut a tű alatt. A terem egyik oldalán szabnak, a sa­rokban vasalnak, s fönn a dróton tarkán és színesen so­rakoznak a már kész ruhák. — A szabóság 1951-ben lé­tesült — mondja Mészáros Mária a részleg vezetője. — Akkor még csak ketten dol­goztunk benn: Kubriczki Gyu_ láné és én. Egy év múlva üz­letet nyitottunk. Hogy ezt el­láthassuk áruval, emelni kel­lett a dolgozók számát. Kez­detben öten dolgoztunk, ma tizenegyen és ezenkívül van még öt ipari tanulónk. Készí­tünk fehérneműt, matlaszé- pongyolákat, szövet-, selyem-, vászon- és felsőruhákat, blú­zokat; a divatnak és a közön­ség ízlésének megfelelően. A részleget egy pesti vállalat látja el maradék anyaggal. Szenzáció helyett Az irodában a tsz-elnök mé­lyed az asztalán levő dktahal- mazba. Időnként felkapja fe­jét, figyel a nyitott ajtókon át beszüremlő hangosabb szavak­ra. Amott a brigád- és mun­kacsapatvezető vitatkozik. Ma­gam is hallgatózom, szenzá­cióra vágyom — s hiába. Csak az egyik munkacsapatvezető lép be az elnöki irodába s köz­li az elnökkel, hogy N. B. több földet is vállalna, ha közelebb kapna a tanyájához. Az elnök egy pillantást vet a térképre — pár szót vált az agronómussal — s percek alatt teljesül egy kérés. Szenzáció helyett mindössze annyit tapasztaltam, hogy tö­rődnek az emberekkel és segí­tenek a problémák megoldásá­ban. Ez is valami! — Rijó ­Bár az üzlet jól megy — 50—60 ezer forint havi forgal­mú —, szeretnénk azt még forgalmasabbá tenni. Ehhez megvannak a tervek is. Először is a műhelyt kell bővíteni. A jelenleg foglalkoztatott beta­nított munkások mellé szeret­nének a községből szakmun­kásokat behívni, mert úgy töb­bet lehetne termelni és főként a közönség igényeinek meg­felelőbben: hozott, anyagból, méret utáni rendelést is töb­bet el tudnának vállalni. — Üzletüket a közeljövőben át­helyezik a Szolnoki útra és a régi üzlet helyén műhelyt ren­deznek be. Ott fogják beállí­tani az új, korszerű villany­varrógépeket. A betanított munkások ke­reseti lehetősége 700—800 fo­rint. A szorgalmasabbak el­érik az 1200 forintot is. A szakmunkások fizetése átlag 1400—1500 forint. Azonkívül fizetett szabadság és nyugdíj jár valamennyiüknek. A fe­hérnemű-szabászatban jó mun­kát, végez Dévai Mihályné. Különösen az általa készített férfiingeket szereti nagyon a közönség. Szandi Mária felső­ruha-szabász egyik legjobb tu­lajdonsága, hogy szinte min­den ruhának más fazont ad. Segítségére vannak a divat­lapok és gyakran elmegy a divatbemutatókra, hogy az ott látott ötleteket itthon, Abony- ban is megvalósítsa. Minden dolgozó igyekvő és ió munkát végez. Különösen Vernyák Margit. Lévai Mária és Bá­rány Ilona. Nagy gondot for­dítanak az öt ipari tanuló fej­lődésére is. Raj Margit most szabadul, de már eddigi szor­galmával, szakgvakorlatával is e’ ősegítette a részleg jó mun­káját. — Megfigyeljük mit szeret a közönség. Igyekszünk minél választékosabb és jobb kidol­gozású árut készíteni hoav el­nyerhessük a vásárlóközönség megbecsülését, szeretetét — felezi be szavait Mészáros Mária részlegvezető. — Fehér — ÉDESANYA HELYETT... ÉDESANYA Országszerte mindenütt a szeretet és önfeláldozás meg­testesítőit, az édesanyákat ünnepeljük. Levelek íródnak, piros szívek készülnek szá­mukra, és aprócska kezek ne­kik kötik csokorba a május virágait. Jó azoknak, akik érzik, és ismerik az anyai szeretetet! De van nagyon sóik olyan gyer­mek is, aki elveszítette édes­anyját, vagy nevelése vala­milyen oknál fogva nem tör­ténhet a csalódon belül. Ezek­ről a gyermekekről az ál­lam gondoskodik, részben úgy, hogy nevelőszülőket ke­res, és azokra bízza a kis ár­vákat. Anyagi áldozatokat is vállal; 300—800 forintig ter­jedő összegben fizet értük, az arra alkalmasa itat taníttatja, szóval mindent megtesz azért, hogy erők a gyermekek ne a társadalom kis elesettjei le­gyenek, hanem meleg családi körben, biztos kézzel vezetve nőjenek emberré. Községünkben is van több állami gondozottat nevelő szü­lő, alak szeretettel foglalkoz­nak a rájuk bízottakkal. Tor­nyos Györgyné 30 éve he­lyettesíti aiz édesanyát. Ti­zenöt gyermeknek adott me­leg otthont, gondoskodó sze­retet et. Valamennyien pici, pólyáskorukban kerültek hoz­zá. Ápolta, vigyázta őket. Ta­nította beszélni, járni. Meg­varrta a ruhájukat, kitisztítot­ta cipőjüket, iskolába küldte, emberségre nevelte őket. Azok pedig neki mondták őszinte, tiszta szívvel a drága szót: Édesanyám! 1945 óta öt állami gondo­zott gyermeket nevelt fel. Ne­Még csak nyolcéves, de már negyven kislány vetekszik ér­te. Csaknem hajbakapnak, ki vendége legyen vasárnap. Mikor aztán nagy nehezen eldönti a sok összedugott szőke, barna fejecske, hogy melyikük asz­talára Ígérkezik a legjobb vasárnapi ebéd, már csak egy gondjuk marad, vajon ho­gyan viselkedett e héten Jó­zsika? Józsi bácsi naplójá­ban nincs valami olyan fel­jegyzés, amiért Józsika nem hagyhatja el az intézetet? Józsika is tudja, hogy negyvenen gondolnak rá, s az elérkezett nap reggelén sokszor pillant az ajtóra. Bár szokatlan előtte egy-egy csa­lád élete, hiszen 70 gyermek közösségében él, mégis örül a változatosságnak. Legelőször Falusi Ica VI. osztályos kislány vendége volt. Vitte magával hálóin­gét, fogkeféjét, csöppnyi né­gerbabáját, s kerekre nyílt, fi­gyelő szemét. — Mindent jól meg aka­rok nézni — mondotta —s hogy amikor visszatérünk, megismerjem az utat. Érezte: vendég a háznál. Példamutatóan viselkedett. Csak úgy délfelé feledke­zett meg erről a méltóságá­ról. Már otthon volt. Han­mes, önfeláldozó, fáradságos munkájáéit a Fővárosi Gyer­mekvédő Otthon kitüntető ok­levéllel jutalmazta, melyet ünnepélyes keretek között a községi pártbizottság és a községi tanács május 2-án tar­tott összevont vb-ülésén So- modi István tanácselnök adott át. A nőtanócs nevében Bíró Béláné köszöntötte az ünne­peltet gyönyörű nefelejcs és gyöngyvirágból álló csokorral. A nefelejcsek itt szimboli­kus jelentőségűek, mert azok az emberek, akik Tornyos C-yörgynében édesanya he­lyett édesanyát kaptak, bizo­nyosan sohasem fogják őt el­felejteni. — Fehér Jánosné — Édesanyák az irodalomban címmel tartott előadást a községi irodalmi kör. A hall­gatóság befogadására immár szűknek bizonyult a könyvtár olvasóterme, így a zeneiskola dísztermében került sor az előadásra és a műsorra. Nyu­godt lélekkel elmondhatjuk, komoly művészi élményt nyújtottak a művek tolmácso­ló!: Mucsányi József né, Skul- téti Sándorné, Finna György, Fehér Jánosné, s az irodalmi kör többi tagjai. Egyben azt is bizonyítja a maroknyi sze­replő gárda és a lelkes közön­ség, ami minden bemutatóval növekszik, hogy lehetőség nyílt Abonyban az irodalmi színpad megteremtésére. cúrozott, kiabált, mint más kisgyermek. Mégis valami­ben különbözött a többitől. A játéka nem ezt mondta: „enyém", hanem ezt: „miénk”. Aztán sokszor megszakította a játszást, a felnőttek tár­saságát kereste; az édes­apáét, az édesanyáét, hiszen csak ez hiányzik neki. Oda­bújt hozzájuk, apukának, anyukának szólította, tegez­te őket, mint a többi gyer­mek. Boldogan tűrte, hogy „apuka’ megfésülje, „anyuka” megcsókolja. De amikor lejárt a vendé­geskedés ideje, kötelességtu- dóan szedte kis batyuját, megfogta „anyuka” kezét, s sietett vissza abba a közös­ségbe, ahol szintén szeretik őt, és szülők, módjára gon­doskodnak róla. A kapuból még egy visszapillantás és egy rövid kis mondat: Ugye ér­tem jöttök még? Azóta már több család tart igényt Józsikára. A Szelei úti iskola VI. d: osztályának fa­lán egyetlen gyermekfénykép az Ádám Józsikáé, aki a kis­lányokra mosolyogva min­den héten kérdi: ugye értem jöttök?... É® hetenként negy­ven kislány igyekszik mél­tóvá lenni viselkedésével és tanulásával Ádám Józsika vendégüllátására. Péter Ida 1 ABONYI HÍREK 1 A MEZŐGAZDASÁGI TOVÁBBKÉPZŐ ISKOLA ÉVZÁRÓJA Drávái HARMINCNYOLC zeneis­kola részvételével került sor az országos kamarazene-fesz­tiválra, melyen a helyi zene­iskola is részt vett két cso­porttal. Bach G-dur fuvolakvartett­jét Sági László, Ördög György, Puskás Elvira és Szabó Er­zsébet játszották. Mozart Esz-dur vonósnégyeséből a menüettet Puskás Elvira, Ör­dög Lajos, Szabó Sándor és Skultéti Izabella adták elő nagy sikerrel. A Muzsika cí­mű folyóirat így emlékezik meg községünkről: „...hogy Abony kamaraegyüttessel rendelkezik, az a maga te­rületén elősegíti a város és falu közötti különbség meg­szüntetését." Zeneiskolánkat a fesztivál plakettjével jutalmazták. AZ UJ VILÁG TSZ ba­romfiállományából rövidesen leadásra kerül 4000 db 70 dkg-os rántanivaló csirke. A KŐRÖSTETÉTLENI tsz- ben 100 férőhelyes tehén­istálló és 100 férőhelyes ser- tésfiaztató építését vállalta a ktsz negyedmillió forint ér­tékben. A munka befejezé­sére még a második negyed­évben sor kerül. A TALAJMUNKÁK terén a fiatal Vörös Csepel Tsz- ben gyűrűzést, tárcsázást és a talajkeverést végezték a tsz traktorosai. MÄJUS 8-ÄN tart ülést az ipar—kereskedelmi á> b. me­lyen a BELSPED és a ruhá­zati ktsz munkáját értékeli. A NAGYKERESKEDELEM részére 160 db egyajtós szo­baszekrényt és 50 db egri vizesszekrényt készít 150 ezer forint értékben a ktsz bú­torgyártó részlege. zsef vezetésével ezeken az órákon ismerkedtek meg a nagyüzemi gazdálkodás mód­szereivel, gépeivel. Az ál­lattenyésztést a Kossuth Tsz- ben tekintették meg. Kitűnő eredményt értek el, és példa mutatóan jártak órákra Berta Mária, Bá­rány Margit, Mádi írén és Markecz Lajos, akik maga­tartásukkal segítették a jó közösségi szellem kialakulá­sát. A jól végzett munka jutal­maként kétnapos budapesti kiránduláson vettek részt az iskola hallgatói és nevelői. Ádám József

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom