Pest Megyei Hírlap, 1960. május (4. évfolyam, 102-127. szám)

1960-05-29 / 126. szám

I960. MÁJUS 29. VASÄRNAP „Úgy véljük: ma is hasznos lenne a kormányfői találkozó, de az a követelésünk, hogy a találkozó tisztességes alapon üljön össze" N. Sz. Hruscsov beszéde a kommunista brigádok moszkvai országos értekezletén Szombaton a moszkvai Kremlben folytatódott a „kom­munista munkabrigád” s a „kommunista élmunkás” címért folyó verseny résztvevőinek kongresszusa. Az első felszólaló Pavlov,' a Komszomol Központi Bizott­ságának első titkára volt. Hangsúlyozta: a komszomolistnk becsülettel kiveszik részüket a hétéves terv nagy feladatainak megvalósításából. A vitában számos felszólalás hangzott el. A küldöttek beszámoltak a kommunista munkabrigádok életéről és mun­kájáról. Meleg szavakkal éltették a párt és személy szerint N. Sz. Hruscsov gondoskodását az új mozgalomról. N. Mamáj, a szocialista munka hőse, a donyeci bányász­brigádok munkájáról számolt be. Beszéde közben érkezett meg az ülésre Hruscsov. A küldöttek felállva, hosszantartó, lelkes tapssal fogadták. Mamáj szavai után szünetet rendeltek el. Szünet után N. Sz. Hruscsov mondta el nagy érdeklődéssel várt beszédét. Hruscsov beszédét igen gyakran szakította félbe a lelkes taps, a dörgő hurrá. A küldöttek nemegyszer adtak kifejezést felháborodásuknak, haragjuknak amikor például a szovjet kormányfő hangsúlyozta, hogy az Amerilcai Egyesült Államok hivatalos politikájává tette a kémkedést, a diver- ziós tevékenységet. A teremben ilyen felkiáltások hallatszot­tak: „Szégyen, pfuj” Hosszantartó, dörgő taps biztosította az egész szovjet nép helyesléséről, egyetértéséről Hruscsovot, amikor kijelentette: a Szovjetunió nem engedte meg Párizs­ban, hogy megalázzák, nyomást gyakoroljanak rá. A szovjet kormányfő meg is jegyezte, úgy értékeli a tapsot, helyeslést, mint a szovjet kormány határozott politikájának egyöntetű támogatását. Az Egyesült Államokban szemmel láthatólag megin­dult a belső harc az ameri­kai külpolitika jövőbeli irányvonalának meghatá­rozásáért és ez a harc a legkülönbözőbb területeken jelentkezik. Az amerikai kormány az atomfegyverkísérietek eltiltá­sának kérdésében egész idő alatt ingadozó álláspontot fog­lalt el és május 7-én, nyolc nappal a párizsi találkozó előtt, Eisenhower elnök kije­lentette, hogy az Egyesült Ál­lamok újra meg akarja kez­deni a földalatti atomfegyver­kísérleteket. Bennünket figyelmessé kel­lett, hogy tegyen Herternek, Dillonnak, majd Nixonnak a csúcsértekezlet előtt elhang­zott beszéde. Ezek esztelen provokációs beszédek voltak — mutatott rá Hruscsov. Általában véve — jegyezte .Is (>f«*n/Viro dolgosokat és a kommunista munkabrigádokat joggal nereahetjük a jörő úttörőinek N. Sz. Hruscsov, az SZKP Központi Bizottságának első titkára, a Szovjetunió Minisz­tertanácsának elnöke „társa­dalmunk élenjáró emberei­ként” üdvözölte szombaton az országos értekezlet rész­vevőit. „Önök munkájukkal, éle­tük példájával új fejeze­tet nyitnak a szovjet em­ber — a kommunista tár­sadalom építője — ma­gasztos hivatásának ér­telmezésében” — mondotta. Hangsúlyozta, hogjy á kommunista munka élmunkásainak, brigádjainak és kollektíváinak címéért in­dított nagyszabású verseny­ben megvalósul Lenin jöven­dölése, amely szerint hala­dunk a kommunista munka győzelme felé. Természetes — mutatott rá Hruscsov —, hogy amikor az egész társadalom foko­zatosan emelkedik egy ma­gasabb szintre, e társada­lom legkiválóbbjai már előbb ki akarják fejleszteni önma­gukban azokat a tulajdonsá­gokat, azokat a szokásokat, amelyek szerint majd él­őtök kell. Ebben van a kom­munista munkabrigádok és a kommunista munka élmun­kásai címért indított moz­galom nagy ereje és nagy történelmi szükségszerűsége. Az élenjáró dolgozóikat és a kommunista munkabrigá­dokat joggal nevezhetjük a jövő úttörőinek — folytat­ta Hruscsov. — A párt, a nép az újítókat látja benmük, mert mindazt, amit már ma kivívtak, elértek, igyekeznek holnap átadni másoknak. „Csak valamennyien együtt, az egész népet felölelő harc széles frontján hódíthatjuk meg a kommunizmus magas­latait” — hangsúlyozta a szovjet kormányfő, majd a nemzetközi helyzet értékelé­séra' áttérve így folytatta: „Az SZKP Központi Bi­zottsága, a szovjet kormány ki akarja fejteni, hogyan ér­telmezi és értékeli a párizsi csúcsértekezlet meghiúsulá­sát, amelyben az amerikai repülőgépnek a Szovjetunió területe fölé történt hitsze­gő betörése a bűnös.” — Az agresszív körök meg­fékezése — folytatta — előse­gíti a nemzetközi helyzet eny­hülését. Az agresszorok üzel- meinek eltűrése viszont csak háborúra vezethet. — Hruscsov ezután rámutatott: — A Szovjetunió nyílt szívvel készült a csúcsérte­kezletre, mert tudta, mi­lyen nagy reményeket fűz­nek ehhez a tanácskozás­hoz a békeszerető népek. Kidolgoztuk és eredménye­sen megvalósítjuk a békés építőmunka hétéves tervét. A világ becsületes emberei látják, hogy egész politikánk­kal őszintén törekszünk a bé­kére, a népek biztonságára. A Szovjetunió partnereinek, és mindenekelőtt az Egyesült Államoknak a párizsi tanács­kozásra való előkészületeit jel­lemezve Hruscsov elmondotta: A fegyverkezési versenyből hasznot húzó amerikai milita­risták és monopolisták, látva a pozíciójukat fenyegető ve­szélyt, megkezdték az előké­születeket a csúcstalálkozó megbuktatására, újra hozzá­láttak a nemzetközi helyzet ki­élezéséhez. „Mi azonban a nemzetközi feszültség enyhíté­sét óhajtottuk és óhajtjuk to­vábbra is, ebben az irányban tevékenykedtünk, tevékenyke­dünk és fogunk tevékenykedni a jövőben, függetlenül a csúcs- találkozó meghiúsulásától” — mondotta a szovjet kormányfő. meg Hruscsov — helyesen át­láttuk: az amerikai kormány­nak a csúcsértekezletet meg­előző cselekményei arra irá­nyultak, hogy nyomást gya­koroljanak a Szovjetunióra. Az Egyesült Államok vezetői azt remélték, hogy ha Hrus­csov Párizsba érkezik, nem tárgyalhat „ többi állammal egyenlő feltételek mellett, miként esy nagy és hatalmas állam képviselőjéhez illik, ha­nem könyörögni fog a békés együttélésért, az államok közti békés kapcsolatok fenntartá­sáért. „Meg akarták mutatni, hogy az Egyesült Államok abban a helyzetben van, hogy a Szovjetunióra is rákénysze­rítheti akaratát.” Ennek elle­nére — folytatja Hruscsov — a Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizott­sága és a szovjet kormány el­határozta: a végsőkig kitart, felhasználja a legkisebb esélyt is arra. hogy megmentse a csúcsértekezletet, kivívja an­nak megtartását, a béke és a nemzetközi együttműködés ér­dekében. A szovjet kormány az ENSZ, olé terjeszti a légi ayressziót „Törvényt ültünk az impe­rializmus fölött, aw agresz- szorok fölött, akiknek ka­tonai repülőgépei behatal- nak a Szovjetunió légi­terébe” — jelentette ki Hruscsov értékelve a Biztonsági Tanácsban az amerikai Iégihaderőnek a Szovjetunió ellen elköve­tett agresszív, a világ bé­kéjét fenyegető cselekmé­nyeiről lezajlott vitát. — Ámde a Biztonsági Ta­nács többségének nem volt bátorsága, hogy felemelje sza­vát az amerikai agresszorok ellen és lényegében véve fel­mentette őket — tette hozzá Hruscsov, maid kijelentette: a Biztonsági Tanács szavazá­sának eredménye nem a Szov­jetunió veresége. „A Bizton­sági Tanács vitájának ered­ménye a mi győzelmünk — mondotta, mert ország-világ előtt lelepleztük az agresszo- rokat s a szavazás formális eredményeitől függetlenül is elhangzott az elmarasztaló íté­let.” Hruscsov kijelentette: mint­hogy a Biztonsági Tanács többsége nem merte elítélni „az amerikai haramiákat”, a szovjet kormány az ENSZ közgyűlése elé terjeszti ezt a kérdést. A szovjet kormány következetesen folytatja a harcot a béke és a népek biz­tonságának ellenségei ellen. Elmúlt az az idő. amikor az imperialisták büntetlenül te­vékenykedhettek — mondotta Hruscsov. Ezután foglalkozott azzal, hogy Eisenhower és Nixon kormánya előterjesztette a „nyílt égre” vonatkozó régi tervét. A szovjet kormányfő kijelentette: az Egyesült Álla­mok szeretné, ha oly módon kapnának kártérítést kémke­dési kudarcukért, hogy lehe­tővé tesszük az amerikai hír­szerző szolgálatnak az orszá­gunkban való legális tevé­kenykedését az ENSZ zászlaja alatt. A mi válaszunk erre a következő: a Szovjetunió minden kí­sérletet. amely arra irá­nyul, hogy behatoljanak * légiterébe, úgy tekint, mint ellene irányuló ag­resszív támadást és kény­telen lesz olyan válasz- intézkedéseket hozni, ami­lyeneket biztonsága érde­kében szükségesnek tart. A szovjet kormánynak a le­szerelés kérdésében elfoglalt álláspontját elemezve Hrus­csov hangoztatta: a szovjet kormány kész becsületes tár­gyalásokat folytatni a nyugati országokkal, amennyiben azok valódi, nem pedig színlelt tö­rekvést mutatnak a leszerelés útjainak keresésére. — Nem mi utasítottuk el és ma sem utasítjuk el a csúcsér­tekezletet. Úgy véljük: ma is hasznos lenne a kormányfői találkozó, de az a követelé­sünk, hogy a találkozó tisztes­séges alapon üljön össze. Meg­tarthatnánk az értekezletet, ha az Egyesült Államok kormánya sajnálkozását nyilvánítaná a történtek miatt. — Mint a tények mutatják — jelentette ki Hruscsov — az amerikai imperialista körök nyilván nem akarják a békés együttélést és a versenyt a Szovjetunióval. Az amerikai imperialisták arra próbálnak kényszeríteni bennünket, hogy engedékenyebbek legyünk /-s abból a hibás számításból in­dulnak ki, hogy országunk nem olyan erős és egységes, mint amilyen a valóságban. A szovjet kormányfő megje­gyezte: a Szovjetunió, amikor nem volt hajlandó részt venni a tárgyalásokon az Egyesült Államok katonai nyomása alatt, ezzel arra törekedett, hogy létrejöjjenek a jöven­dő csúcsértekezlet gyümöl­csöző munkájának feltéte­lei. Mi, szovjet emberek —foly­tatta Hruscsov — úgy véle­kedtünk, itt az ideje, hogy a nyugati hatalmak tudomásul vegyék: az ázsiai nagyhatal­mak kormányfőit be kell von­ni a tanácskozásba, „így len­ne igazságos”. Hruscsov ezután foglalko­zott Norvégia, Pakisztán és Törökország állásfoglalásával az amerikai kémrepüléssel kapcsolatban. Rámutatott: Olaszországban és Japánban is vannak „U—2”-mintájú amerikai felderítő repülő­gépek. Az Olaszországban ál­lomásozó gépek rendeltetése elsősorban az, hogy kémfel­adatokat hajtsanak végre a kelet-európai szocialista or­szágok ellen, amelyeket szö­vetségi kötelezettségek fűznek a Szovjetunióhoz. Nincs ki­zárva — mondotta Hruscsov — hogy ezeket a gépeket ha­zánk ellen is felhasználják majd. A Szovjetunió nem lesz tétlen megfigyelő, ha ve­szély fenyegetné a vele baráti viszonyban álló or­szágok biztonságát, szentül teljesíti sraövetségesi köte­lességét. Újra figyelmeztette azoknak az országoknak a kormányait, amelyeknek területén ameri­kai katonai támaszpontok vannak: ..ha e támaszpontok­ról berepülések, behatolások történnek, vagy támadás tör­ténik a Szovjetunió ellen, ak­kor mi természetesen minden rendelkezésünkre álló eszköz­zel fogunk válaszolni és meg­semmisítő csapásokat mérünk e támaszpontokra.” Vannak interkontinentális rakétáink is. amelyek elérnek az óceánon túlra és megsem­misíthetik az agresszort __ m ondotta Hruscsov. Az Egyesült Államok veze­tői, miközben saját agresszív politikájukat próbálják iga­zolni. azon panaszkodnak, hogy a Szovjetunió részéről veszély fenyegeti őket. Hruscsov hangsúlyozta, hogy ezt a veszélyt nem. a rakéták jelentik, „bár azok a világ leghatalmasabb fegyverei”. A szovjet kormányfő kijelen­tette, hogy a Szovjetunió „a békés gazdasági versennyel fenyegeti a kapitalizmust és minél tovább haladunk előre, annál jelentősebbé válik ez a fenyegetés”. Ami pedig a rakétákat illeti — mondotta Hruscsov — „né­hány rakétafajta gyártását már be is szüntettük, néhány másfajtáét pedig erősen csök­kentettük: hiszen a rakéta nem uborka, nem lehet meg­enni, az agresszió visszaveré­sére pedig egy meghatározott mennyiségnél többre nincs szükség. A Szovietunió a ra­kétákat teljes harci készült­ségben fogja tartani mindad­dig. amíg nem kötjük meg a leszerelésről szóló egyez­ményt.” Hruscsov hangsúlyozta, hogy az amerikai militaristák hibá­jából meghiúsult a kormány­fők tanácskozása. Ez azonban csak megerősíti azt a követ­keztetést. hogy amíg létezik az imperia­lizmus. mindaddig a ka­pitalista monopóliumok érdekeit képviselő reak­ciós erők katonai kalan­dok és agresszív cselek­mények megvalósítására törekednek. Ezért a né­peknek nagy éberséget kell tanusitaniok és áll­hatatosan kell harcolniok, hogy fenntartsák a földön a békét. Továbbra is mindenkép­pen fokoznunk kell a szovjet szocialista állam erejét — mondotta Hruscsov — abból a céfból. hogy megelőzzük az agresszió lehetőségét. Újabb földrengés Chilében A halálos áldozatok száma már megközelíti a hatezret Pénteken két újabb, hatos nagyságrendű földrengést je­lentettek Chile déli vidékéről, ahol pár nappal ezelőtt már nagy pusztítást végeztek az ennél is súlyosabb földlökések. Mint az AFP megállapítja, az összesen 2 900 000 lakosú földrengés sújtotta 14 chi­lei tartományban okozott károk felülmúlják az 550 millió dollárt és a halálos áldozatok száma megköze­líti a hatezret. Tizenöt tűzhányó továbbra is működik, a kráterekből izzó lávatömegek ömlenek. Az óriá­si mennyiségű vulkánikus ha­muból új. hegyek keletkeztek azon az elhagyatott vidéken, ahol az indiánok egy ritka fa­jának utolsó leszármazottjai élnek. Minthogy a közlekedési vonalakat erősen megrongál­ták a földrengések, az indiá­nok sorsáról nem érkezett hír és feltételezhető, hogy a e ki­csiny népcsoport elpusztult. A részükre fenntartott védett te­rületek közül három ugyanis teljesen eltűnt a föld színéről. A francia hírügynökség megrázó képet ad a szinte pél­dátlan elemi csapásoktól súj­tott dél-chilei helyzetről. A földrengések alkalmá­val mindenüket elvesztett és földönfutókká vált sze­rencsétlen emberek ezrei keltek vándorútra, hogy újabb letelepedési helyet keressenek maguknak. Az általános helyzetet sú­lyosbítja a helyi viszonyokhoz képest szokatlan hideg időjá­rás, a szűnni nem akaró eső és az egyre nagyobb méreteket öltő éhínség. Mint az UPI je­lenti, Valdivia városában a rendőrség kénytelen volt ri­asztó lövéseket leadni a vég­sőkig elkeseredett éhező töme­gek megfékezésére. A kedvezőtlen időjárási vi­szonyok ellenére folytatódik a mentési akció. Puerto Montt repülőterére péntekig több mint 120 tonna élelmiszert és egyéb közszükségleti cikket szállítottak. A repülőtérről tehergépkocsikaraván szállítja tovább a segélycikkek egy ré­szét a 900 kilométerre délre levő Valdiviába. A törökországi helyzet újabb fejleményei Bayar volt elnök öngyilkosságot kísérelt meg - Menderesz külföldre akart menekülni A Reuter Iroda összefoglaló helyzetjelentésében azt írja, hogy szombaton az élet már egész Törökországban vissza­tér rendes kerékvágásába. A nemzeti egységbizottság rende­letére kilenc órakor minden hivatalban megkezdődik a munka és megnyílnak az üzle­tek is. Szombaton megjelennek a Menderesz-kormány által be­tiltott lapok is. Pénteken este bejelentették, hogy szombaton hajnalban szabadon bocsátják az elmúlt hetekben letartózta­tott újságírókat. Mint az angol hírügynökség közli, péntek este Iszianbulban megünnepelték a hatalomátvé­telt és a fellobogózott házak homlokzatán a hadsereget élte­tő feliratok láthatók. A hadsereg lefegyverezte és bebörtönözte az ankarai és az isztanbuli rendőrség minden tagját. A Reuter Iroda mértéktartó forrásra hivatkozva közli, hogy a £atalomótvételt eredetileg május 28-ra virradóra tervez­ték, de az utolsó pillanatban megváltoztatták a tervet és egy nappal előbb hajtották végre az államcsínyt. Nyugati hírügynökségek részleteket közölnek a meg­döntött török rendszer vezetői­nek letartóztatásáról. Mint a Reuter Iroda megbízható for­rásból jelenti, Bayar volt el­nök letartóztatása alkalmával öngyilkosságot kísérelt meg. Amikor egy vezérkari alezre­des fegyverrel a kezében be­lépett az elnök dolgozószobá­jába és felszólította, hogy adja meg magát. Bayar pisztolyt rántott elő és főbe akarta ma­gát lőni, de a tiszt megakadá­lyozta szándékában. Az AFP kalandos történe­tet közöl Menderesz letar­tóztatásáról. Isztanbulban for­galomba került hírek alap­ján leírja, hogy a volt kor­mányfő Polatkan pénzügy- miniszter kíséretében az An­karától nyugatra levő Eski- sehirben — ahol országos látogatókörútja során tartóz­kodott — repülőgépre szállt. A török légierő két lök- hajtásos vadászgépe ül­dözőbe vette Menderesz gépét, s többször felszó­lította a leszállásra. Végül Kutahya közelében a gép leszállt és Menderesz, valamint Polatkan egy ott levő gépkocsiba szállva Ku- tahyába hajtatott. A két va­dászgép pilótái is gépkocsit szereztek és helyi idő sze­rint déli egy órakor letar­tóztatták a volt kományfőt és pénzügyminiszterét Ai’AFP szerint Menderesznél külföldi valutát találtak. Zorlü, volt külügyminisz­tert apósa gépkocsivezetőjé­nek lakásán találták meg és tartóztatták le. A letartóztatott állam­férfiakat az ankarai ka­tonai akadémia épületé­ben őrzik. Reuter-jelentés szerint Inönü ellenzéki vezér pénteken fel­kereste az akadémia parancs­nokságát és közbenjárt nála, hogy a letartóztatottakat em­berséges bánásmódban része­sítsék. Jelentések szerint a puccsot végrehajtó katonák nagy része Inönü tábornok ré­gi tisztelője. Az AP jelenti, hogy sitiik Onar tanár, az isztanbuli egyetem rek­tora a hatalmat gyakorló nemzeti egységbizottság utasítására Ankarába ér­kezett és egy bizottság élén megkezdte az új al­kotmánytervezet kidolgo­zását. Onart az április 28-i kor­mányellenes tüntetések alkal­mával a rendőrség előállí­totta és súlyosan bántal­mazta. Mint a DPA jelenti, a kai­rói rádió a török fejlemé­nyekhez fűzött hírmagyará­zatában kiemelte, hogy az ál­lamcsínyt végrehajtó török tisztek nyugatbarát érzel- műek. Mint az AFP közli, á dél­koreai sajtó megelégedéssel fogadta a Menderesz-kormány megdöntését. A lapok össze­függésbe hozzák a törökor­szági fejleményeket a Li Szih Man rendszer megbuktatásá­hoz vezető dél-koreai fejle­ményekkel. Lapzártakor érkezett: Megalakult az új török kormány Az AFP és az UPI, az anka­rai rádió közlésére hivatkozva jelentette szombaton este, hogy hivatalnokkormány alakult Törökországban. Cemal Gürsen tábornok ideiglenes köztársasági elnök egyszersmind miniszterelnöke és hadügyminisztere az új kor­mánynak. A kormány állam- miniszterei (miniszterelnökhe­lyettesei): Amil Artuz és Sefik Inán; a belügyminiszter: Kizi- login tábornok, mig a külügy­miniszter; Fabri Korotürk lett.

Next

/
Oldalképek
Tartalom