Pest Megyei Hírlap, 1960. április (4. évfolyam, 78-101. szám)
1960-04-26 / 97. szám
I960. ÁPRILIS 26. KEDD rear MEGYEI Szovjet Komszomol- küldöttség érkezett hazánkba A KISZ Központi Bizottságának meghívására vasárnap megérkezett hazánkba a lenini Komszomol ukrán központi bizottságának négytagú küldöttsége Szvetlána Kirolová- nak, az Ukrán SZSZK Komszomol Központi Bizottsága titkárának vezetésével. A küldöttség magyarországi tartózkodása idején megismerkedik a magyar fiatalok életével, munkájával, tanulmányozza a KISZ-szervezetek tevékenységét. ____________ I fjúsági nagygyűlés a gyarmati ifjúság napjának tiszteletére A KISZ Központi Bizottsága április 28-án az Egyetemi Színpadon ifjúsági nagygyűlést rendez a gyarmati ifjúság napjának tiszteletére. A nagygyűlés előadója Léderer Emma, az Eötvös Loránd Tudomány- egyetem professzora. Megbirkóznak a kezdeti nehézségekkel a váckisújfalui Petőfi Tsz gazdái 830 000 forint beruházás saját erőből Este fél nyolcra zsúfolásig megtelt Váckisújíalu termelőszövetkezeti községben a ta- nácsihóza legnagyobb szobája, ötvenegy férfi, ötvenegy nemrég termelőszövetkezetbe lépett gazda vett részt a szabad pártnapon. Eljöttek, hogy megbeszéljék néihány hónapos közös tevékenységük eredményeit és hogy megvitassák — őszinte, baráti beszélgetés során — milyen akadályok nehezítik előrehaladásukat. A 487 lakosú kis községben sokat jelent, ha ötvenegy értelmes, egyet akaró szövetkezeti gazda a falu közös érdekében tanácskozásra gyűl össze. Állattenyésztő község hírében áll Váckisújfalu, lakói eddig is megtalálták számításukat, A falu száznégy házából Horány Gyöngye várja az üdülőket Az elmúlt két évben a Váci Vendéglátóipari Vállalat vezetőinek gondot okozott a korányi étterem és szálloda üzemeltetése. A Szentendrei szigeten. Dunakeszi magasságában levő gyönyörű fekvésű Horány Gyöngye kihasználtsága nem volt megfelelő. Az idén megváltozott a helyzet. Az IBUSZ-on keresztül a 115 férőhelyes szálloda kapacitását nyolcvan százalékban az egész idényre lekötötték. Lengyelek, csehek, románok és jugoszlávok jönnek ide üdülni. — Megoldódott a közlekedési gond is — mondja Forgács István elvtárs, a vállalat áruforgalmi osztályának vezetője. — Hamarosan megindul a Mahart vízibusz járata Horány és Budapest, Petőfi tér között. A vízibúsz naponta négyszer teszi meg az utat. Ezenkívül még egy jó hírünk van: árainkat is mérsékeltük; 52 forint a napi panzió, szállodai szobával és napi háromszori étkezéssel együtt. A hatalmas étteremben vasárnap már az első csehszlovák túrista csoport számára terítettek. ötvenhétben szól a rádió, minden család rendszeresen olvas újságokat, folyóiratokat. Az autóbusz — amely szinte óránként közlekedik — közel hozta őket a járási székhelyhez, a közeli városihoz. Amióta meg mindannyian beléptek a tsz- be, a földművesszövetkezeti bolt a korábbi 40 000 forint helyett minden hónapban 90 000—110 000 forintos forgalmat bonyolít le. Az időszerű tavaszi munkákkal egyenesben vannak. Az 1100 holdas szövetkezet gazdái a tavaszi vetéseik gondját rég letudták. Burgonyájuk, cukorrépájuk már kibújt a földből, ezekben a napokban vetik a 200 holdon a kukoricát. A fiatal szövetkezet gazdái az idén, az indulás évében, 830 000 forint értékű építkezést végeznek el saját erejükből. És ezt szó szerint kell érteni. Május első napjaiban már tető alatt lesz hatalmas tehénistállójuk. Az állami vállalat 850 000 forintért tudta volna felépíteni, így viszont csak 160 000 forintba kerül. Mivel a most létesítendő tanyaközpontban — amit a helyi viszonyokkal nem ismerős mérnökök jelöltek ki — kút még nincs, a vizet lajttal hordják az építkezésihez. A szövetkezeti gazdák — jogosan — panaszkodtak az erdőigazgatóságra. Napok óta kénytelenek tétlenked- az ácsok, ugyanis április 25-én még nem kapták meg a beígért faanyagot, a gerendának valókat. Pedig mint a falat kenyér, úgy kellene az istálló, hogy végre egy helyen lehessen a szövetkezet állatállománya. A tanyaközponttal egyéb problémáik is vannak. Igaz, a kútgond a jelek szerint hamarosan megoldódik. A Vízügyi Igazgatóság emberei a napokban kijelölik a kűí. helyét, hozzálátnak a fúráshoz, s akkor a tanyaközpontban helyet kapó 200 számosállatnak nem kell majd £00 méterről hordani a vizet. Gond azonban az is, hogy nincs a tanyához bekötőút és 300 méterre van a villany. Most tárgyalnak az illetékesekkel. Az úthoz a tsz elvégzi a földmunkákat, vállalja az anyag szállítását. A villany bevezetésénél is segítenének és adnák az oszlopokat. Ha minden jól megy, nyár derekára talán ezek a gondok a múlté lesznek. Azon a szabad pártnapon sok szó esett arról, hogyan aratják le 200 holdnyi gabonájukat, ugyanis a gépállomás csak 50 hold levágását vállalta. Azóta változás történt. A szomszédos állami gazdaság aratás idejére kölcsön ad egy aratógépet. Jövőre saját erejéből vesz a tsz traktort is, aratógépet is. mert most még 14 hold föld jut egy-egy tagra. Az nincs még megoldva, hová teszik aratás után az állatoknak szükséges 20—30 vagon- nyi takarmánygabonát, vetőmagot, ugyanis nincs raktár a faluban. Gondok ezek, az indulás gondjai. Olyan problémák azonban, amelyek megoldódnak, mert mindenki a legmesszebbmenőkig segíti a falut. S a szövetkezet gazdái sem várnak a sültgalambra, hanem azon fáradoznak, hogy minél előbb egyenesbe kerüljenek, legyőzzék a kezdeti nehézségeket. Ezekben a napokban egy másik istállót, egy ötven férőhelyes növendékmarhaistálló építését kezdik meg a Petőfi Tsz gazdái. Ha ezzel végeznek, újabb istállókat, ólakat, górét építenek, szintén saját erejükből. Biztosak vagyunk benne, cséplésig megoldódik a raktár- probléma is. Ha másként nem, a szövetkezet rátermett, ügyes vezetői, s tagjai összeütnek valami ideiglenes raktárhelyiséget. Mert egyszerre, egy év alatt, nem lehet mindent megoldani, még ha olyan szükséges lenne is az. Ezt tudják, s a szabad pártnapon el is mondták a megjelentek. Egészséges türelmetlenség készteti tettre a váckisújfa- luiakat, ami dicsérendő és követésre méltó. Ez azt is jelzi, hogy változik a falu parasztjainak gondolkodásmódja, az „enyém” helyére a „mienk“’ került. Gondok, problémák lesznek a későbbi években is. Ám ha a falu lakosai oly egységesen, cselekvőén látnak hozzá megoldásukhoz, amint azt a szövetkezet fennállásának néhány hónapja óta teszi, nem lesz erő, mely akadályozhatná előrehaladásukat. Csekő Ágoston ÖRÖMEINK — GONDJAINK Iskolások a tanácsülésen Nem mindennapi közönség népesítette be pénteken a nagykőrösi tanácsháza üléstermét. A városi tanács tagjain kívül az Arany János általános iskola nyolcadik osztályának tanulói foglalták el a padsorokat, s hallgatták végig, hogyan folyik le a tanácsülés, a város vezető testületé hogyan foglalkozik a mindennapi élet problémáival. Történelemórát tartottak — mint később kiderült — nagyon is szemléltető oktatással. Most tanulják népi hatalmunk tanácsszerveinek munkáját, s az elmélet mellett most azt is megismerték, milyen a gyakorlat. Elgondolkoztató dolog. Nem arra gondolok, hogy hajdan a „városatyák” korában hogyan is mehetett volna be „holmi munkás- vagy pa- rasztkölök” a szent terembe, ahol az urak egymás között intézték el a város dolgát, hanem arra, hogy ezek a gyerekek, akik már hírből is alig ismernek olyan fogalmakat, hogy főjegyző, főszolgabíró, most belecsöppentek egy testület ülésének kellős közepébe, s ez számukra legalább annyira izgalmas dolog volt, mintha földrajzórán távoli földrészek titkairól hallottak volna. Végighallgatták a vitát is. Az pedig élénk, nagyon aktív volt, így a saját szemükkel láthatták, hogy mit is jelent tanácstagnak lenni, a i választók bizalmának eleget tenni, azok érdekeit képviselni. Jó dolog ez azért is, mert még mindig akad, akiben idegenkedést kelt az a szó, hogy: hivatal. Nos, a gyerekek tágranyílt szemmel hallgatták a tanácsi „hivatal” vezető testületének, a tanácsülésnek vitáját, határozatait, s saját fülükkel hallhatták, hogy ott nagyon is alaposan, sokrétűen vitatnak meg egy- egy problémát, míg határozatba foglalják. Hasznos és jó dolog az effajta ’ „politechnikai oktatás” is. M. O. Dinnye- és uborkaspeM'st® kertészek kezdik meg munkájukat a megyében A Kertimag Vállalat az idén új, igen értékes kertészeti magvakat hozott forgalomba. Ezek közül többek között nagy az érdeklődés az újfajta vékony héjú, gömb alakú, apró barna magú, bő termésű Mar- sovszky görögdinnye és az új, legkorábbi cukordinnye: a Magyar kincs, valamint a javított, tompa végű, őszi, ecetbe való Rajnai fürtös uborka iránt. Ezek a magvak a vállalat kísérleti telepein kitűnően beváltak és az ott dolgozó szakképzett kertészek egy csoportját a vállalat most Pest megyében a termelés szolgálatába állította. A megyében ugyanis kiváló, meleg talajú földek vannak Monor környékén, Vecsés határában, a volt Halmi-pusztán, Dabas és Gyón területén, valamint Gödöllő és Máriabes- nyő vidékén. Az itt felsorolt területek kitűnően megfelelnek a cukor- és a görögdinnye termesztésének. A főváros határában pedig Cin- kota és Mátyásföld területén nagy termést biztosító uborkaföldek vannak. A vállalat kiküldött dinnye- és uborkaspecialista kertészei fogják e területeken irányítani a termelést éspedig dinnyéből 380, őszi uborkából pedig 190 holdnyi területen. Az újfajta Marsovszky- féle görögdinnyét márkázva hozzák majd forgalomba. E célra már megrendelték az apró szögecskékből készülő jelzőket, a termelőszövetkezetek neveit viselő bélyegeket, amelyeket beérés előtt nyomnak rá a görögdinnye héjára. A Magyar kincs elnevezésű új cukordinnyéről a Magtermelő Vállalatnál Ijjas Sándor főosztályvezető a következőket mondotta: — A Magyar kincs a sárgadinnyék sorozatába tartozik. A szürke, recézett héjú, zöld húsú dinnye — amint azt kísérleti telepeinken megállapítottuk — illatos, zamatos és édes, mint a méz. Emellett a hosszabb szállítást is jól bírja: nem nyomódik össze, nem kap pecsétet. így bizonyos, hogy mint exportcikk is kelendő lesz. A javított Rajnai fürtös uborka fontos őszi cikk lesz. Már szeptember közepén jelentős mennyiségben piacra kerül és bizonyos, hogy az ecetbe való őszi uborka eddigi állandóan magas árszintjét — a háziasszonyok örömére — lényegesen mérsékelni fogja. Németh Jenő Lelkiismeret szerinti válasz Lászlónét. A pártvégrehajtóbizottság tagjai, majd tájékoztatják. Ezzel búcsúzik. Aztán visz- szaül az asztalhoz és elmúlt korok történéseit elemzi, hogy jobban értse a mát és igazíthassa a holnapot. ★ A gyerek aprókat lép, tipeg. A felnőtt lépései hosz- szúak, járása biztonságos, kitartóbb, messzi útra alkalmas. Csak ezt a hasonlatot érzem helyesnek, ha a Nagykőrösi Konzervgyárra gondolok. Felserdült. Férfi korba lépett. Emlékszem tíz évvel ezelőttre, amikor még csak egy kéményke állt a gyár poros udvarán. Ma utak betonszalagja köti össze a megnagyobbodott és megsokasodott épületeket, két kémény füstölög. És az emberek? Hát igen. az emberek, akik akkor is itt dolgoztak, ugyanazok. de mégis mások. Leskó László akkor még munkás volt, most diplomás közgazdász, a párt-végrehajtóbizottság szervezőtitkára és az üzemgazdasági osztály vezetője. Harsányt Lászlóné betanított munkás volt, most már gimnáziumi érettségivel a személyzeti osztályt vezeti és a Most még kellemesebb az étteremben, de néhány hét múlva a kerthelyiség is benépesül Dorner Géza és szólistái gondoskodnak a táncot és zenét kedvelők szórakoztatásáról párt-végrehajtóbizottság ágit. prop. felelősének választották. Bujdosó László, a kettes telep raktárának vezetője Mészáros Istvánnal együtt technikumba jár. Friss Antalné gimnáziumi érettségit szerez, Farkas Béláné az idén fejezi be a nyolcadik általánost, Antal László főmérnök pedig a kertészeti főiskola anyagából vizsgázik. Nem hoztak ugyan külön határozatot arra, hogy mind a hét párt-végrehajtóbizottsági tagnak legalább érettségiznie kell, de — ahogyan Meskó elvtárs mondja — ebben állapodtak meg. A párt-végrehajtóbizottság tagjain kívül még sokan tanulnak. A kimutatásokról azt olvasom le. hogy az általános iskolát huszonegy konzervgyári munkás látogatja, negyvenen technikumot végeznek, egyetemre négyen iratkoztak be és mérnök-továbbképzőre öten jelentkeztek. A gyár dolgozóinak tizenöt százaléka pedig szakmai tanfolyamot végez. ★ A szamok láttán az az érzése az embernek. mintha valamilyen feladatot. leckét adtak volna fel ennek a kollektívának, amelyre lelkiismerete szerint a legjobban akar felelni mindegyik. És ebben a „jól felelni akarásban” a párt-végrehajtóbizottság tagjainak a hozzáállása, példája — úgy gondolom a döntő. Hiszen a negyven technikumi hallgatóból harminc a munkás és közöttük tíz a kommunista. A négy egyetemista is párttag, a továbbképzösök közül pedig kettő. Nem szeretnék nagy szavakat koptatni, de mégis le kell írnom: ez a ma forradalma, az értelem, a tudás csiszolásának forradalma. Mert iskolán, szaktanfolyamon pártszakszervezeti és KlSZ-oktatá- son, ismeretterjesztő előadásokon a gyár mintegy 1800 dolgozója közül majd mindegyik részt vesz. A szakma ifjú mestere címért tanfolyam indult. Tizenhatan vizsgáztak. Az egy-két éve szakmunkás bizonyítványt szerzett húszévesek. Erdei Károly és Tompa Zsigmondné aranyérmet. Nagy Sándor és Meszes Lajos ezüstöt. ketten pedig bronzérmet kaptak. Az ősrégi monda szerint az ember „lelopta a tüzet az égről”. Ebből egy szikra ebbe a gyárba is jutott. Ezt a szikrát vigyázza, okosan, kitartóan táplálja a pártszervezet, hogy a tűz messze világítson és sokan melegedjenek mellette. Déri Károly Mészáros István, a Nagykőrösi Konzervgyár pártbizottságának titkárát keresem. A lakásán találom. Szabadnapos- Tanul. Az élelmiszeripari technikumot végzi. A történelemkönyvvel társalog inkább, mint velem. Párbeszédünk ennyi volt: — Nehéz az iskola? — Mondjam azt, hogy nem? Hazudnék... De kell. Enélkül nem juthat az ember tovább. — Hová akar jutni? — Hová? ... Én... Furcsa kérdés... Meg kell értenünk azt, amit csinálunk és ami körülöttünk történik. Hogy beleszólhassunk és igazíthassuk a dolgokat... — Már beleszóltak és igazították a dolgokat, mert elnyerték a Minisztertanács és a SZOT elnökségének vándorzászlaját. — Igen. Tizenháromszor kaptuk meg az élüzem címet, most másodszor a vörös vándorzászlót. De ezt azért kaptuk, amit tegnap tettünk. Mindig újat kell csinálni. Az meg nem megy. ha nem iskolázik hozzá az ember. Az órájára pillant, aztán várakozóan rámnéz. — Keresse meg a gyárban Leskó Lászlót, vagy Harsányi
