Pest Megyei Hírlap, 1960. április (4. évfolyam, 78-101. szám)

1960-04-20 / 92. szám

MONDR ©VIDÉKÉ • A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA II. ÉVFOLYAM. 16. SZÁM 1960. ÁPRILIS 20. SZERDA Születésnapi torta (Mészáros Imre felvétele) VOLT... Gyömrö községben egy taxi. Igen kérem, csak volt. Vissza­vonták, illetve elvették. Akár­kitől kérdezem, a községben senki sem tudja megindokol­ni, miért vonták vissza. Még jól emlékeznek a helyi vezetők azokra a félórákra, amikor a Jászberényi 10. sz. AKÖV illetékes emberei tár­gyaltak, érveltek, meggyőztek — és legyőztek minden el­lenállást, s eredményeként Gyömrö taxiállomást és egy kocsit kapott. Arra viszont senki sem emlékszik, de nem is emlékezhet, mert ilyen nem volt, hogy illetékesek véleményt kértek volna, vagy megindokolták volna, miért vették el a kocsit. Kevés for­galmára nem hivatkozhatnak, mert havi 5 ezer forintot „csinált”. Az utakra sem na­gyon, mert egyre inkább és egy­re több utat tesz rendbe szin­te hónapról hónapra a köz­ség. Akkor hát miért? Legalább közölnék, miért vonták meg éppen most a kocsit, amikor termelőszövetkezeti község lett Gyömrö? őszintén meg kell monda­nom, a kocsi már hozzánőtt Gyömrőhöz. S most hiányzik! Nem értjük a rendelkezés miértjét! Jó lenne, ha az il­letékesek sürgősen válaszol­nának. a lakosságnak. De jobb lenne, ha visszaállítanák for­galomba a kocsit! — BM — Levél a szerkesztőséghez Az „Egy monori olvasónk írja“ című cikkre válaszolva kérem közöljék a következő­ket: A kultúrotthonok, művelő­dési házak bevételének egy komoly részét képezi az „ide­gen rendezvények terembére*’ című tétel, ami a monori eset­ben évi 16 ezer forint. Az egyes társadalmi szervek so­rozatosan azt kérik, hogy az ő esetükben tekintsenek el a teremhasználati díj fizeté­sétől. Hogyan jön be akkor a 16 ezer forint? Az 1/1952. Népm. Min. rendelet végre­hajtási utasítása intézkedik a terembérletről, ezt kiegészíti a Pest megyei Tanács v. b. 1954-ben kiadott szabályren­delete, amely a terembérlet összegét 15—25 százalékban állapítja meg. A monori já­rás az arany középúton jár, s a kultúrotthonok általában 20 százalék teremhasználati díjat fizettetnek. i960, március 31-én. Gyenes József járási népművelési fel­ügyelő. TÖMEGSZERVEZETI JEGYZETEK GONDOLATOK EGY KONGRESSZUS ELŐTT Néhány héttel ezelőtt a Ha­zafias Népfornt Országos Ta­nácsa ülést tartott, amelyen elhatározták, hogy május 27-ére összehívják a népfront második kongresszusát. A határozat értelmében min­den szinten sürgősen újjá kell választani a népfront- bizottságokat. Az idő rövid­sége és a feladatok jelentő­sége arra késztetett, hogy — ez évben már másodszor — felkeressem tollal és jegy­zetfüzettel a Hazafias Nép­front monori „főhadiszállá­sát’*. Ezúttal — olvasóink nevében — arra voltam ki­váncsi, hogyan készül járási népfront-bizottságunk a kong­resszusra és hogy mit vár­hatunk a népfront szervei­nek újjáválasztásától. Köztudomású, hogy a köz­ségi újjáválasztások április 20 és 28 között zajlanak le. A járási titkár, Neumann Mihály elvtárs gondja volt és lesa, hogy a járás 18 községének a titkárait és el­nökeit erre a fontos mun­kára előkészítse. Csaknem f minden helyi népfront-bi- zottsáig ismeri már az ezzel kapcsolatos konkrét felada­tait, legutóbb pedig, ápri­lis 14-én értékes akció­megbeszélésen vett részt a járás valamennyi népfront-tit­kára. Nemsokára megrende­zik a falugyűléseket, amelyre meghívják a községek egész felnőtt lakosságát. Itt választják meg az új népfront-bizottságokat, vala­mint a járási népfront-kül­dötteket. Várható, hogy a választások eredményekép­pen a népfront aktívájának mintegy 20 százaléka új erők­kel frissül fel. darási népfront-mozgal­munk nem várja üres kézzel a II. kongresszust. Számos községben eredményes tö­megmunkát végez a nép­front. 1959 őszén Gombán például 1100 embert vont be az új tsz-bekötőút épí­tésébe. Bónyén — hasonló munkára — 100 embert moz­gósított a népfront. Az ecse- riek társadalmi munkacsa­A Népfront-választási gyűlések rendje Bénye: április 20, este 6 óra. Csévharaszt: április 20, este 6 óra. Ecser: április 20, este 6 óra. Gomba: április 23, este 6 óra. Gyömrö: április 24, de. 11 óra. Káva: április 21, este 7 óra. Maglód: április 21, este 7 óra. Mende: április 21, este 7 óra. Monor: április 24, este 7 óra. Nyáregyháza: április 21, este 7 óra. Péteri: április 28, este 7 óra. Pilis: április 24, es­te 7 óra. Tápiósüly: április 27, este 7 óra. Úri: április 24, du. 2 óra. Üllő: április 23, este 7 óra. Vasad: április 22, este 7 óra. Vecsés: április 24, este 7 óra. r/ pata százezer Ft értékű ^ munkát végzett az új álta- ^ lános iskola építkezésén. Ide ^ kívánkozik a járás legki- ^ válóbb népfront-vezetőinek a ^ neve, a mendei Nemest Pál ta- ^ nítóé és a csévharaszti Szép i Istváné is. ^ Nem mondhatjuk, hogy £ mindenütt ilyen jól áll a $ népfront szénája. A pilisi, tá- J piósülyi, vecsési, kával és ^ monori népfront-bizottság — ^ elsősorban a vezetőség hely- télén összetétele miatt — még távolról sem tölti be £ hivatását. Maga Neumann ^ elvtárs is többre menne 4 ezernyi munkájával, ha ügye- | sen osztozna feladataiban a f járási elnökség tagjaival. ^ Joggal remélhetjük, hogy a ^ közelgő újjáválasztások friss ^ szellemet hoznak a Hazafias ff Népfront munkájába, olyan ^ közszellemet, amely egyre ff többet kér és többet ad ^ mindannyiunk közös munká- á jához. Fülöp Károly ŰTKÖVEZŐK. Gyönttőn a Táncsics Mi­hály útnak a piactér és a Maglód felé vivő kövezett út között volt egy 400 mé­teres, szinte járhatatlan sza­kasza. Az idei községfejlesz­tési tervbe ennek az út­szakasznak a kikövezését is beiktatták, s mint a képek is bizonyítják, már is megkezd­ték a munkát. (Kalotay Gábor felvételei) jártunk a napokban a Monori Kefegyárban. Igaz, csak szá­munkra volt korán — „hajna­li" /él hétkor — az üzemben már javában folyt a munka. Szabó Károlyné elvtársnő szí­ves invitálására végigjártuk az összes műhelyeket, még a lak- kozóba is felmentünk, pedig oda — a nehéz szag miatt — nem szívesen járnak a vendé­gek. A bajokat, hibákat nem­igen vettük észre — pedig azokból is akad, valószínűleg — ahhoz a látogatás üteme túl gyors volt. Meg aztán, szép, fényes, derűs volt a reggel, vi­dámak (és milyen csinosak) a kefegyári lányok, fiatalasszo­nyok ... Így hát a riport egy kicsit rózsaszínűre sikerült. Elézést érte. Mi mindent láttunk? Vj, már majdnem kész épületet, ahol otthonra lel majd a lak­A tisztaságért A megyei tanács a tiszta­sági mozgalommal eltér az eddigi' gyakorlattól és új terv szerint kívánja a községek és termelőszövetkezetek tisztasá­gát biztosítani. Ezzel a cél­zattal hirdette meg a tiszta­sági mozgalmat, amely ebben az esztendőben a háztáj és környéke tisztaságára és a községi tanácsok által kezde­ményezett munkák értékelé­sére, valamint tsz-ekre vonat­kozik. Ez azonban nem je­lenti azt, hogy az intézmé­nyek és üzemek ne kapcso­lódjanak be. A tisztasági mozgalom ver­senykihívását a járási tanács v. b. is elfogadta és 2.35 ezer forintot tűzött ki jutalmazás címén. A legtisztább járás 30 ezer , forintot, a legtisztább község 15 ezer forintot, a legtisztább tsz 15 ezer forintot kap jutal­mazásul! Ezenkívül három : legtisztább tsz külön jutalma­zásban részesül; az első 10 : ezer forintot, a második tele- I víziós készüléket, a harmadik . orvosiszoba-berendezést kap! A tanácsülés egyhangúlag elfogadta a tisztasági moz­galom célkitűzéseit és hatá­rozatot hozott arra vonatko­zóan, hogy a községi v. b. karöltve az egészségügyi ál­landó bizottsággal és a köz­ségben működő tömegszerve­zetekkel (nőtanács, vöröske­reszt, KISZ), tegye társadalmi üggyé a mozgalom kiszélesíté­sét. Monor község lakossága, tsz-e tehát április 1-től nov. 1-ig tisztasági versenyben vesz részt! Ez a versenymozgalom ne csak egyszeri felbuzdulás legyen, hanem tegye magáévá a lakosság azzal, hogy részt vesz annak megvalósításában! A választókörzeteket láto­gató tanácstagok, tömegszer­vezeti aktivisták a helyszínen vizsgálják meg és pontozzák a lakóházak külső és belső tisztaságát. Ellenőrzik a hi­giénia követelményeit, a me­szelést, a fásítást, a kút befe­dését és más egészségügyi szempontokat is. A legtisz­tább házat táblával látják el és díjazzák a legjobb aktivis­tát! TIT-PILLANATKEP — Most pedig hozzákezdenék az Ember és világ című elő­adássorozat hatodik előadásához... kozó, a keverő, a szőrösök“ és a raktár. Ez tetszett. De hogy a fürdők, öltözők, a kultúrte­rem létesítése (amire eredeti­leg ezt az épületet szánták) megint halasztási szenved, az már kevésbé tetszett. Láttunk egy logarüzemi dolgozó aszta­lán Monor és Vidékét. Ez is tetszett. Egy körömkefe-stan- coló gépen karcolt szívet, ben­ne Jóska—Juliska felírást. Ez nagyon tetszett. Láttunk egy ügyes gépet — kefegyári dol­gozó újítását — amelyik egye­sít két munkafolyamatot: vág is, tisztít is. Ez még jobban tetszett. De ami legjobban tetszett: mindenütt folyik teljes ütem­ben a termelés. — Nem győ­zünk annyit termelni, ameny- nyit a kereskedelem át ne ven­ne — mondják örömmel a ke- fegyári elvtársak — megnőtt az exportunk! S ez nagy szó! Hiszen nemrégiben még dugig tömve voltak a raktárak, nem kellett a kefe a kereskedelem­nek ... Mielőtt bevégeznénk az írást, eleget kell tennünk egy fontos megbízatásnak. A logarüzem- ben dolgozó egyik fiatalasz- szony — aki. úgy látszik, na­gyon szívén viseli munkatár­sai sorsát — szóvátette, hogy sók a nőtlen férfi, s az eladó­sorban levő hajadon az üzem­ben. Kérte, tegyük közzé ezt az újságban, hozzáfűzve, hogy az érdeklődők bizalommal for­dulhatnak hozzá. A leveleket „Logarüzem, Szentgyörgyiné’' címre várja... R. B. Egy tsz párttaggyűléséről A pártszervezetnek nemcsak lépést kell tartani, de élen kell haladni, utat és példát kell mutatni a termelőszövet­kezetben. Ezt teszi a gyom­ról Petőfi Tsz pártszervezete is. Az elmúlt héten taggyű­lést tartottak, ahol Tóth László elvtárs, a pártszerve­zet titkára ismertette a fel­adatokat. Nagyon helyesen látják a gyömrőiek, hogy a tsz párt- szervezetének életét rendsze­ressé kell tenni. Ennek ér­dekében azt a határozatot hozták, hogy minden hónap utolsó csütörtökjén taggyű­lést tartanak. Azzal, ho.gy Gyömrö- termelőszövetkezeti község lett, megnőtt a tsz taglétszáma, természetesen és következetesen a pártszer­vezet létszámának is növe­kedni kell. Ennek érdekében tettek már ezen a taggyűlé­sen is lépéseket, amikor a tsz KISZ-saervezetének titkárát (az agronómust) felvették tagjelöltnek. Hogy irányíta­ni, sőt vezetni tudják a tag­ságot, mintegy harminctagú agitációs gárdát szerveztek. Jó, követendő kezdeményezési A szövetkezeten belüli poli­tikai munka megjavítása ér­dekében lépéseket tettek két fontos tömegszervezetük mun­kájának jobbá tételére. Az egyik: a tsz KlSZ-szerveze- te vezetőségének megerősíté­se érdekében javasolják an­nak felfrissítését, újraválasz­tását A másik: javaslatot tet­tek a nőtanács megalakulá­sához, annak vezetőségére. Ezután a taggyűlés meg­tárgyalta a május 1-i köz­ségi ünnepségen való rész-. vételt, s elhatározták, hogy a parkban egy sátrat állíta­nak. A tsz vezetőségével egyetértésben megállapodtak, hogy levágnak egy borjút, amiből a nőtanács ízletes ebé­det készít, s amit a tsz kiszes lányai szolgálnak majd fel. Ezen a taggyűlésen szerve­zeti és főleg szervezési kér­dések hangzottak el. A szer­vezet megerősítése, hírnevé­nek megalapozása az első lépés a tömegek bizalmá­nak megnyerése felé. Helyes úton haladnak! — Rlaskó — \ Az ügyészség tájékoztatója a Pataki-ügyben Mint erről már korábban beszámoltunk olvasóinknak, a monoriakat több hónapja foglalkoztatja a „Pataki-ügy’*. Annak idején közöltük a rendőrség tájékoztatóját az üggyel kapcsolatosan. A nyo­mozás befejezése után a rend­őrség átadta az ügyet az ügyészségnek. Itt kaptuk PILLANATKÉP A GA 51—19-es autóbusz megér­kezett a „Ku- corgó”-hoz, hi­vatalos nevén az ecseri elága­záshoz, vagyis a végállomásra. Az utasok leszálltak, s a kocsi félre­állt az útból. A két fiatal, a. ve­zető és a kalauz­lány (vagy fiatal- asszony) is lelé­pett a kocsiról és ing-, illetve blúzujjra vetkőz­tek. Ruháikat a fűre tették, vöd­röt és kefét vet­tek elő, a csapról vizet vettek. A várakozó utasok kíváncsian néz­tek össze: vajon mit csinálnak? — kérdezték a te­kintetek, mert siettek volna, de volt még húsz perc az indulásig. Talán ez a húsz perc a két fiatal ebédideje... De ők nem az ebéd­hez fogtak, ha­nem a kocsi le­mosásához. Szor­gos kezük alatt megszépült a ko­csi. Egy idősebb vasutas nem áll­ta meg szó nél­kül, s gúnyosan elhúzta a száját: ezek valami kiszisták lehet­nek! Valami fel­ajánlás ... A várakozók közül nem felel­tek rá, nyilván azért, mert nem kérdezte senki, hogy mi a vé­leménye. De az ember nem hagy­ta, annyiban a dolgot. Mikor elénkgördült a kocsi, a kihajoló sofőrnek — hang­jában az előbbi gúnnyal —, újra megjegyzést tett: Fiatalember, po­ros lett a gumi­ja! A vezető nem sértődött meg, ha­nem mosolyogva felelte: Nem baj papa! A busz at­tól azért szalad­hat! Fütyörészve hajolt a kormány fölé, s indított, A fülkében levő, színes bőrből ké­szült miniatűr pálmafa minden zökkenőnél na­gyot bólintott, mintha csak azt bizonygatta vol­na: lám, ilyen fiatalok is van­nak! Tarró József Béky ügyész elvtárstól a leg­frissebb tájékoztatást: Vádirat készült az ügyben, amely szerkesztés alatt áll. A napokban adjuk át a bíró­ságnak — mondotta. Pataki Mihály a DÄV alkalma­zottja és Illési András ön­álló kisiparos előzetes le­tartóztatásban van. Az ügy szerteágazó, s kimeríti a be­folyásoló üzérkedés, hűtlen kezelés, ajándék tiltott el­fogadása, üzérkedés és sik­kasztás bűntettét. A kár ugyan nem égbekiáltó, mint­egy 38—39 ezer forint, de a társadalomra való veszélyes­sége magasfokú! Az ügy összefonódása olyan Pata­ki—Illési és társai között, mely jóval meghaladja a ha­sonló eseteket. Kiterjed nemcsak Monorra, hanem Cegléd, Irsa, Monori-Erdő, Va­sad és Budapestre is. Az ügy jellemzői: a bűn- cselekmény éveken keresz­tül folyt, senki sem figyelt fel rá! Fő hiba elsősorban a felettes szervek ébertelensége. Már 1953-ban visszaéléseket követtek el Vasadon, Mo- nori-Erdőn, s 1957 nyarától pedig már sikkasztanak is. Pataki amikor felfedték az ügyet, mintegy 10 000 forin­tot kifizetett. A bűncselekmények rész­letesebb ismertetésére a tár­gyalásról készfiit riportunk­ban számolunk be. Korai látogatáson

Next

/
Oldalképek
Tartalom