Pest Megyei Hírlap, 1960. április (4. évfolyam, 78-101. szám)

1960-04-20 / 92. szám

♦ HÍREK * Séta bölcsőhelyünk körű Adalékok Monor történetéhez AZ ÚRISZÉK VÉGZÉSE Megjegyzések az „Adatok a monori járás kultúr­történetéhez" című kiadványról I960, február hó. Lebontották a pártházat, Monor egyik legrégibb középü­letét, közelmúltban még úri kaszinót, az egri káptalan haj­dani tiszttartójának hajlékát. A bontás törmeléfcheigyei még nem tűntek el egészen, máris rakják nagyobb, korszempon­toknak megfelelőbb épület fa­lát. CA 1759 és CA 1767 jelzésű (Ca = Capitulum Aegriense, Egri Káptalan) durva vörös téglák hevernek szanaszét, sej­tetve, hogy az épület Mária Terézia királynő uralkodása alatt készült. Repül a törme­lék a munkások lapátjáról, s a felszálló porból a régi rendi világ emlékei — legtöbbször, mint sötét árnyak — egymás után életre kelnek. Az egyik mindinkább fosztó szájhagyo­mány, a másik egérrágta pa­pirosok betűinek formájában. Bizonytalan rendeltetésű, tit­kos alagutat emlegetnek az úttesten keresztül ... A káp­talan utolsó tiszttartója, életé­ben' fénnyel és pompával kö­rülvett „nemzetes Tsintalan Ignátz úr" itt fekszik valahol a róni. kát. temetőben ... A kör­nyék földesurai ebben az épü­letben tartották évi üléseiket, s itt ítélkeztek jobbágyaik fö­lött ... Utolsó botbüntetést az úriszék ítélete alapján 1845- ben hajtottak végre — egy ta­vaszi vasárnap, amikor a nép a templomból jött... Az elkop­tatott derest, mely annak ide­jén a két templom közt levő hídra volt kitéve, csak e szá­zad huszas éveiben tüzelték el. Ludtollal írt, sárgult, durva papír fekszik előttem. Néhány — akkoriban jobbmódúnak számított — ember igazságke­resése az erősebb jogán. Má­sik oldalról: egy élet tönkre­tétele az úriszék ítélete alap­ján. • „Főtisztelendő Egerszegi Im­re Úrhoz, a’ Tekintetes Nemes Egri Káptalan Dékánnyához és Kanonokjához, mint kegyes Pátrónus Urunkhoz, alázatos Instantiánk, nékünk belül ne­vezetteknek Per Loci Nota- rium Stephanum Nehéz. (Ne­héz István helybeli jegyző út­ján.) Főtisztelendő Dékány Ur Kegyes Pátrónus Urunk! Alázatosan nyújtjuk Pana­szunkat Fő Tisztelendő Urunk eleibe, Földi János volt Csi­kósunk ellen, aki a‘ közelebb múlt 1803 dik esztendőben, Matkói Pusztára úgy volt a’ ménessel el-botsáttatva, hogy mindaddig, amíg a’ legerősebb havas idő bé nem következik, a’ lovainkat régi szokás szerént kint legeltesse, a’ midőn pedig I. a’ havak vagy kemény idő mi­att már kívül a' ló nem marad­hatna, akkor azokat hajtaná haza és adná számon, kinek kinek a' gazdák száma szerint a maga lovait. De ő keliete- korn a’ lovakat haza nem haj­totta, ámbár tőlünk az iránt több ízben Parantsolatot vett légyen is, hanem mindaddig oda le maradott, míg egy olyan kegyetlen hideg havas és je­ges esső állott elő, melynek ke­ménységét a’ lovak kívül nem állhatván, el-száledtek, s’ ki egy ki más, felé el-szaladtak. Melyek közzül noha némellye- ket azután fel-keresett s’ össz- ve-szedett, de a mieinket. rész szerént meg nem találta, rész- szerént a meg-találtakat a roszsz gondviselés által el­emésztette, nevezetesen Tassá Jánosét el-vesztett: egy 4 íü csikót, mely becsültetett 60 f., — egy 3 fü csikót, mely becsül­tetett 20 f. — U. Kováts Jáno­sét, egy öreg lean ez át csikajával, melly becsültetik 50 f. — Vitéz Sámuelét, elvesztett egy 4 fü csikót, megért 50 f. — Viliing Györgyét, végképpen elvesz­tett két számos lovat, melyek betsültettek 70 f. — Ugyanezét kettőt kicsigázott és tsak a Bőreit adta haza, azoknak ára 100 f. — Ugyanazét egy lovat szinte agyon csigázván a Pót­haraszti Juhászokkal veretett- agyon: annak ára 10 f. És így Viliing György kára 180 f. — Egy lovat, falu mén lovát is elvesztett, az ára 40 f. In suma (egészében) tészen a kár 400 f. Minthogy ezen kárunkban ekkorig a’ nevezett Csikós ál­lal semmi meg nem téríttetett, nints is pedig más mód annak megtérítésében, hanem ha há­za, szőlőtsk éje, és 2 borj as te­henei, mellyeknél több jószá­ga nints, tőlle elszedétnek, és káraink pótlására fordíttat- nak: alázatos főhajtással Ins- tállyuk Fő Tisztelendő Urun­kat, hogy a jelentett adósságot Földi Jánoson exequáltatni (végrehajtani) s a’ mi a neve­zett jószágából kitelik, azt ká­runknak proportiója (részará­nya) szerént köztünk elosztat­ta tni, Fő Tisztelendő Urunk kegyesen méltóztasson. Mellyel Gratájába (kegyes jóindulatá­ba) ajánlottak vagyunk die 4 a Sept. 804. Fő Tisztelendő Urunknak alázatos szolgái és hívséges Jobbágyai az már fellyebb is nevezettek: úgymint Tasi Já­nos, Kováts János, Vitéz Sá­muel, Viliing György és a’ Communitás (község) fejében Burján Péter bíró.“ Borzsák Endre (Folytatjuk) Jó néhány hónán eltelt a évül­te mén v megjelenése óla. E hasz­nos, úttörő munka DOzitív voná­sairól, eredményeiről Szólva meg- állaníthatjuk, hogy az írók. szer­kesztők elérték a legfőbb célkitű­zést: vázlatos áttekintő képet ad­tak az egész járásról. Nem kell már ismeretlen utakon indulni annak, aki faluja, városa hagyo­mányai után kutat — ió források­ra talál e műben. A gyűjtemény a feledés próbáját is kiállta. Sokan keresik, kölcsönkérik olvasásra, vitatkoznak állításaival. A szer­zők blzonvára iósziwel fogadjak a vitát. Mert akár megerősödnek, akár megdőlnek egyes tételek, mindenképpen hasznára válik az ügynek. Gondolom, mindegyik szerző arra törekedett, hogy falujáról, községéről összefoglaló kénét ad­jon. Meg kell mondani őszintén, hogy ez leginkább csak Monor esetében sikerült. A legtöbb mo­nográfia, sajnos, igen hézagosán készült el. Néhány gondolat a munkáról. további feladataink­ról: 1. Nem szabad a helyi keretek szűk horizontján szemlélni az eseményeket. Ha néldául a XVIII. század első felében a császári katonaság erŐEzakoskodásaiiiak nyomára bukkanunk — ilyen uta­lással találkozunk —. hozzuk kap­csolatba azt a Rákóczi-szabadság- haccot kirobbantó okokkal, össze­függésekkel. A *rvömrői iobbágy- leveiek II. József uralkodásának több lellemvonását tükrözik és lehetőséget nvúüanak arra. hogy a gyerekekkel éppen a helvi em­lékek segítségével értessük meg a kor legfőbb ismérveit. Sok szó esik a gyűjteményben a jobbágyság. a nép terheiröl. Többen említik községük urbáriu­mát is. Valószínűleg rábukkantak a dokumentumokra. Mégis csak Úri történetének írói _ akiknek munkája a legjobbak közé tarto­zik — sorolják fel konkrétan, hogy melyek is voltak ezek a terhek. Tanulóink egészen más­képp nézik maid a iobbágyság mérhetetlen nyomorát, ha őseik nagy terheit, az úrbáriumok ada­tait is megismerik. Néhány mo­nográfia sajnos elsősorban a föl­desurak egymásután! sorrendié­ben vetíti elénk a falu históriá­iét, a birtokviszonyok, a Jobbágy- terhek, a nép ajkán é!ő hagyo­mányok említése nélkül. A nép története, a termelés vizsgálata, a hagyományok felkutatása sok­kal gazdagabb lehetőségeket nyújt, mint a földesúri birtok­perek okleveleinek adatszerű fel­sorolása. Kutató munkánk során hasznos lenne a levéltárakban az 1715., 1720. évi országos összeírás ada­tait átnézni. ÍEzt a korszakot meg­előzően sajnos. szegények va­gyunk a forrásokban, mivel a törökök nagy Dusztltást végeztek Egy Inni tó tévedés A járási monográfia Mag­lódról szóló leírásában olvas­ható az alábbi mondat: „Pe­tőfi nagyapja, Hruz György itt volt ev. tanító.” Hruz György, egykori mag­lódi evangélikus tanító nem nagyapja volt Petőfinek. Ha­nem Hruz Máriának, Petőfi édesanyjának öreg nagybácsi­is. S ez nem mindegy ... — I a levéltárak anyagában. Bár a defterdások kimutatásaiból sok következtetést vonhatunk le.) Ér­demes átnézni az 1770-ben kibo­csátott úrbáriumokat. amelyek egységesen rögzítették a paraszt­ság helyzetét. Tanácsos még át­lapozni az 1781—85-ös és az 1828-as adózási összeírásokat. (Országos Levéltár.) Érdekes \ adatokra buk­kanhatunk a községi és egyházi levéltárakban is. Gyomron pél­dául egy egészen mellékes adat­ból derült, ki. hogy a szabadság- harc ideién kórház volt a falu­ban. 2. Gvömrő története sokrétű anyagot tartalmaz. Kár, hogy ren­dezetlenül és rendszertelenül ke­rült a gyűjteménybe. A Rákóczi- emlék kétszer is előkerül. Hasz- j nosabb lett volna azonban a gyömröi Hákóczi-beszéd történél- j mi körülményeinek okaira és ha­tására rámutatni. A felesleges ismétlés helvett a mánvaréti be­széd utolsó mondatait kellett I volna idézni, hogy minden gyér- | mek megtanulhassa, szívébe zár- j hassa a nagy hazafi szavait. A szerzők szerint Gyömrő 895 körül keletkezett, mégpedig a”on óknál fogva, hogy közel volt a fejedelem szállásához. Árpád szál­iára ebben az időben aligha lehe- J tett C’s epeién, mivel a honfoglalás j évszáma: ,?S3. Esetiben érdemes ; lenne arról vitázni, hrtry Gyom- I rőt talán, mint lakott települést, ! őseink már itt találták. Az edd.:; előkerült bronzkori, római, avar­kori stb. leletek arra engednek ; következetetni, hogy községünk | területén folyamatos település ! volt. Nemsokára talán sikerül be­bizonyítani, hogv a kőhídnál ró- j mai őrtorony állt. Gyömrő nevének eredetéről két j elméletet olvashatunk. Egyik a j Halmi-féle monográfia értékelés i nélküli másolata. Ezek az elméle­tek az elmúlt viták során egyre I kevesebb létjogosultságot nyertek. I UJ utakat kereshetnénk. Például ; összesen öt Gvömrő, vagy Gyom- ! rö helynév van az országban. (Debrecenben egy dűlőt hívnak j így.) Érdekes, hogy mindegyik Gyömrő dombos területen fekszik, j Községünk nevének magyarázata| talán úgv kellene keresnünk, : mint a Körtvélyes. Szilas stb. ! díMő- vagy tulajdonságnevekét, j 3. Az utolsó évszázad története j a legtöbb monográfiában nagyon i szegényes. Pedig sok írott és j szájhagyományként őrzött em!é- ! künk van a kiegyezés korából, a j nagybirtokok, a fejlődő kapitaliz­mus világából, a proletárharcoTc | idejéből. Itt élnek közöttünk azok a veteránok, akik szemtanúi cs részvevői voltak e nagy történel­mi idők indulásának, az első nép­hatalom, a Tanácsköztársaság ki­vívásának. örizzük-e hangjukat magnó-tekercsen, van-e róluk fényképünk, megkértük-e őket: írják le emlékeiket? Vagy úgy járunk, mint a szabadságharc, a kuruckor írott és íratlan hagyo­mányaival, tárgyi emlékeivel, me­lyek végül is nagyrészt feledésbe mentek, elkallódtak. Még nincs késő arra, hogy a forradalom nyomait kutassuk, hogy örökre megőrizzük a veteránok harcai- | nak emlékét, tanulságait. A má- nak, a jövőnek. Legtöbb ideje. hogy gazdája ; legyen a föld mélyéről előkerülő ; leleteknek (hetenként hallunk ; ilyenekről!), a néprajzi, a régebbi j történelmi, munkásmozgalmi em- ! lékeknek. Cserhátalja valamennyi j községében alakulhatna egy kis j gyűjtő-csoport. Idővel talán még falumúzeumok is születhetnének ! ? lelkes munkából, a iárás veze­tőinek segítségével pedig létrejö­hetne egy szerv, amely irányítaná, összefogná e tevékenységet. Min- | denki örömmel fogadná, ha a nemrégen alakult járási TIT vál­lalná ezt a megtisztelő feladatot. Rakó József Labdarúgó-csapatunknak hátralevő' mérkőzésein Befejeződött még nagyobb lelkesedéssel kell küzdenie! Vasamap Ceglédre látogat el futballcsapatunk, hogy az ottani Építőiekéi megmérkőzzön a baj­noki pontokért ............Fekszik ne­k ünk a ceglédi pálya, az egyik ■pontot el lehet hozni” — hallot­tam vasárnap a csoportba verő­dött monori drukkerek egyikétől! .‘.Különben is — bármennyire fúr­ása _, a fiúik vidéken jobban l átszanak, mint hazai környezet­ben!” Ez valóban íev van. s ennek örvendeznünk kell. Csapatunk iá­téka vidéken feljavult, legalábbis ezt mutatja az SZTK és a Duna­keszi elleni vidéki pontszerzés! Annak viszont egyáltalán nem örülhetünk. hogy hazai pályán lejátszott mérkőzéseinken csak egy győzelmet és egy döntetlent tudtunk kiharcolni! Főleg nem akkor, amikor hátralevő mérkő­zéseink közül négy olyan ellen­felet fogadunk hazai pályán, akik a kiesés ellen küzdenek! (Pécelt, Kistarcsát. Szigetújfalut. Érdet.) Egy pillanatra sem szabad arra gondolnunk, hogy ezek a csapa­tok nem képviselnek akkora já­tékerőt. mint .az előttük állóak. Ez a szemlélet megbosszulná ma­gát, mert a bentmaradásért har­coló csapatok az első perctől az utolsóig elkeseredetten fognak küzdeni. hogy elkerüljék a ki­esést! Úgy mint a lelkes néteri együttes tette! Márpedig ahhoz, hogv biztosítsuk bentmaradá- sunkat. meg kell nyernünk vala­mennyi hátralevő hazai mérkőzé­sünket! Mert nézzük mi a hely­zet a kiesési zónában: 7. Vecsés 22 7 7 8 43:44 21 8. SZTK 22 7 7 8 35:38 21 9. Érd 22 8 4 10 28:33 20 10. Szigetúifalu 22 7 6 9 44:46 20 ll. Dunakeszi 22 7 6 9 33:37 19 12. Monor 22 7 5 10 26:34 19 13. Gyömrő 22 6 6 10 32:50 18 14. Pécel 22 7 3 12 31:54 17 15. Péteri 22 4 8 10 25:45 16 16. Kistarcsa 22 6 4 12 21:44 16 A meghúzott vonaltól, tehát a hetedik helyezettől az utolsóig, valamennyi csapatot a kiesés fe­nyegeti! A vasárnapi mérkőzések kilátásait latolgatva, valószínű, hogy a hátunk mögött álló csapa­tok pontarányban fel fognak zár­kózni, mert győzelmi esélyei vannak az otthon iátszó Kistar- csának Dunakeszi és Pécelnek Gvömrő ellen! Ha tehát mind az öt hátralevő hazai mérkőzésünket megnyerjük: 29 ponttal akár az első nyolc között lehetünk! Ugyanakkor nézzük meg. hány pontot gyűjthetnek az utánunk álló csapatok, természetesen csak a hazai mérkőzések két pontjait számolva:! Vecsés: 29 SZTK: 29. Érd: 26. Szigetúifalu: 28. Duna­keszi: 27. Gvömrő: 26. pécel: 2:5. Péteri: 22 éj? Kistarcsa: 22 pont. A pontszámból világosan kitű­nik, ha még egyszer hazai pályán vereséget szenvednénk és az utánunk lövő csapatok közül valamelyik pontot, vagy pontokat szerez. 27 pontunkkal künn ven bajba kerülhetünk! Hacsak Gyom­ron, Érden vagy Cegléden nem szerzünk pontot! Előreláthatóan négy kiesőre kell számítanunk! Ugyanis. ahány Pest megyei csapat esik ki az NB iH-ból, annyival több kieső lesz a megyei I. osztályból! Je­lenleg n Pilis már biztos kieső, a Nagykőrös meg még küszködik a lehetetlennel! Előfordulhat azon­ban olyan szituáció is, hogv je­lenleg a Budapest I. osztályban szereplő Budakalász és párnáz a következő szezonban már a me­gyei I. osztályban játszik, s így a kiesők száma hatra növekszik! Fel van tehát adva a lecke! Nehéz, de nem megoldhatatlan a feladat! A megoldás csak egy le­het: elbizakodottság nélkül, elve­szett labdát nem ismerve kell végigküzdeni játékosainknak a hátralevő mérkőzéseket! Ezt várja tőlük Monor egész soorttársadal­ma! Hörömpő Jenő A MEZŐNY LEGJOBBJA: FOGD JÁRÁSI TAVÄCS _GYiíMRŐI S ZÖVETKEZETEK 4:2 A technikásab'b. jobb erőnléten levő lárási tanács megérdemelten nyerte meg a mérkőzést, s a győztesnek iáró egy hordó sört. amit a mérkőzés után baráti han­gulatban fogyasztottak el. Gól­lövők: Hrutka 2. Godina 1. I.gnácz 1, illetve Kiss 2. A mezőny leg­jobbja; Fogd (kapus). járásunk általános iskolai láb- darúgó-bajnoksága. Izgalmas és jó küzdelemsorozat után a Mo­nor Ady úti iskola csapata sze­rezte meg a járási tanács ser­legét és a bajnoki címet. 2. Mende, 3. Vecsés központi és 4. Gyömrő központi iskola csapa­ta. Képünkön a bajnokcsapat és „mesterük”, Hunyadi László testnevelő tanár. — ÜGYELETES ORVOS áp­ri'is 24-én, vasárnap, Morioron: > dr. Balogh József. A Monori Földművesszövetkezet az elmúlt évben 40 ezer forintot költött Manoron a szesz­főzdék korszerűsítésére és félmilliót a Vigadó-étterem ta­tarozására. Emellett 533 ezer forint volt a tiszta jöve­delme. 29 ezer forint értékben osztottak szét vásárlási vi *:zatér.'tési utalványokat a részjegy-tulajdonosok kö­zött. Képünk a megszépített Vigadó-étteremben készült. — TEHERFELVONÓT épí­tenek a Kézműipari Vállalat monori konfekciós részlegé­ben az áruszállítás megköny- nyítesére. — IFJÚSÁG A SZOCIA­LIZMUSÉRT próbajelványt 35 fiatal szerzett a monori te­rületi KISZ-szervezet tagjai közül. DIÁKBÁL Április 23-án, szombaton ke­iül megrendezésre a monori gimnázium hagyományos bál­ja. amely farsangkor az isko­lái ért mély gyász — Kovács János halála — miatt maradt cl. A nagyszabású bál a gim­názium termeiben lesz, s a megjelentek két dzscssz-zcne- kar játékára járhatják a tán­cot. A büfében hideg ételeket és italokat szolgálnak ki a ven­dégeknek. A szombati este ki­tűnő szórakozást ígér tehát diákoknak és vendégeknek egyaránt. Jegyek még kapha­tók az iskola igazgatóságánál. Mindenkit szeretettel vár a rendezőség. — VÁNYAI JÓZSEF men­tőápoló — lapunk tudósítója — súlyos gerincműtéten esett át. A műtét sikerült, a beteg a gyógyulás útján van. — A GYERMEKSZÉPSÉG­VERSENYRE beküldött sza­vazatok összeszámlálása fo­lyik. Az eredményt lapunk legközelebbi számában közöl­jük. Maglódi újdonságok Aki a Micsurin Tsz gazdasá­gi udvarára téved munkaidő kezdete előtt, a hajnali órák­ban, ugyancsak meglepődik a szépszámú gép láttán. Hat erő­gép, három Zetor, két Belo­rusz vontató és egy univerzális talajművelő gép beindulásának zaja kelti fel a környék lakóit. Ezeken kívül sok más gépet is találhatunk még a szövetke­zetben, a környék legjobban gépesített gazdaságában. Mészáros István elvtárs, a zárszámadási közgyűlésen a gépek elhelyezését kifogásolta. Ö és a többi gépkezelő is meg­nyugodva várja a garázs és a három oldalról zárt gépszín — melynek alapozását már meg­kezdte a kőművesbrigád — el­készülését. A Törekvő üzemegységben is akad látnivaló: működik a fú­rógép, munkája nyomán ha­marosan megoldódik az üzem­egység vízellátása. Érdekes, a tagok között nagy népszerűségnek örvendő újí­tással találkozunk az irodában is. Most állítják össze a kerék- párakciórá jelentkezők névso­rát. Érdeklődésünkre Pálos' László elnök elmondja, hogy a munka megkönnyítésére a szövetkezet kerékpárokat vá­sárol, melyet azután a tagok 11 hónap alatt fizetnek ki. Öröm hallani, hogy a sok ten­nivaló mellett a vezetőségnek a tagok munkájának megköny- nyítésére is gondja van. F. G. MEGBECSÜLT ÖREGEK A Kertimag Vállalat mo­nori tisztítótelepének vezetője, Hörömpő József országgyűlési képviselő elvtárs, bensőséges keretek között nyújtotta át Szabó Vilmos, Koffer András, Friz Lajos, Szőnyi János és Kiss István nyugdíjasoknak a vállalat által adományozott 300 forint hűségjutalmat. Az Idős nyugdíjasok . nevében Szabó Vilmos mondott köszö­netét. — CSONTI SZABÓ IST­VÁN, aki 5 évig volt gazdasági felügyelő a Vecsési Községi Tanácsnál, 65 éves korában el­hunyt. Kiváló szakember volt, nagy munkabírású, betegen is ellátta teendőit. Halála előtti napon még kijött a kórházból, hegy az általa vezetett ezüst­kalászos-tanfolyam záróvizsgá­ját lefolytassa. — Dr. GÁBOR GYULÁT és Valentsik Istvánt dicséret­ben részesítette a KISZ járási v. b. a felszabadulási kultu­rális szemle lebonyolításában végzett tevékenységükért. — TIZENNYOLC KISZIS- TA utazik a Német Demok­ratikus Köztársaságba a nyá­ron járásunkból. köztük a maglódi KISZ népi együttes legjobb táncosai és dalosai, valamint kiváló munkát végző alapszervi aktivisták. — JÁRÁSI ÚTTÖRŐ SAKKVERSENYT rendeznek április 24-én, vasárnap dél­előtt fél 9 órai kezdettel Mo- noron, a kultúrotthonban. — SZOVJET GOMBLYU­KA ZÓ gépet 63 ezer forintért és Speciál Interlock tisztázó gépet 17 ezer forintért vásárolt a Kézműipari Vállalat monori konfekciós részlege. MOZIMŰSOR Monor. Aorilis 20: A dzsungel könyve. Április 22_24: Borús reg­gel. Április 25—27: Felfelé a lej­tőn. Matiné áorilis 24-én: A harag nania. Gyömrő. Április 20: őfelsége kapitánya. Április 23—24: Szegény gazdagok. Aorilis 26—27: Kenyér, szerelem. féltékenység. Matiné április 24-én: Jégkirálynő. Maglód. Aorilis 20: A meg- iavultban bízni kell. Anrilis 23—24: Fényes esküvő. Április 26: Kard és kocka. Rejfvényolimpia v. 1. Mikor ért véget a második világháború (év. hó. nap)? • 2. Milyen nevű ma is működő vulkán van a mostani nyári olim­pia országában? 3. R R R 5. REJTVÉNYOLIMPIA Minden kérdésre adott helyes válasz 1 Dont. A megfejtéseket és az ellenőrző szelvénvt szombat délig kell elküldeni a kővetkező címre: ..Miska báosi leveles­ládája” Monor, Adv úti iskola.

Next

/
Oldalképek
Tartalom