Pest Megyei Hírlap, 1960. április (4. évfolyam, 78-101. szám)
1960-04-20 / 92. szám
«JT Mfc'C í/firfflP I960. ÁPRILIS 20. SZERDA Akik már nem cukros ételekről álmodnak Mai s7Íivnnó'L álmai — váffvai Keze alól lágyan omlik a textil. Szövőlány a Budakalászi Textilművekben. Kun Annának hívják. Mosolygós arcú, csillogó szemű és mindössze 19 éves. — Három éve kerültem ide szövőtanulónak. Pedig fodrász szerettem volna lenni vagy gyors- és gépírónő. De édesanyám özvegy, olyan szakmát kellett választanom, ahol hamar kereshetek. Édesanyám, aki szintén itt dolgozik, behozott a gyárba. S nem bántam meg! Nemcsak a havi 1600 forintért. Megszerettem a szakmát, a gyárat, a társaimat — meséli, s közben ujjai fürgén egyengetik a szálakat a szövőgépen. — Anyukával közösen gazdálkodunk, együtt vásárolunk. Mióta én is dolgozom, vettünk bútort, csillárt, rádiót, szőnyeget. Emlékszem, azelőtt egy kis mosókonyhában laktunk a Magyar utcában. Akkor még egészen kicsi voltam. Aztán a gyár adott lakást nekünk itt Budakalá- szon. A szép lakás most szinte kötelez arra, hogy szépen be is rendezzük. — Azért jut másra is a keresetből? — Járunk szórakozni, színházba, moziba. Mindenhová anyukával. Vele érzem a legjobban magam. — Udvarlók? Nevetve rázza meg a fejét. — Nincs. — De azért elhatároztuk, hogy fele fizetésemet félretesszük. Mert hát mit lehet tudni! — s közben igazít egyet a hangosan kattogó gépen. — Elsejétől takarékbetétkönyvem lesz. Az én nevemen. Azt szeretném, hogy majd nekem is olyan szép lakásom, bútorom legyen, mint a mostani otthonunkban. Ha esetleg mégis férjhez mennék — mondja és cinkosan összemosolyog egy kis barátnőjével. — Marika, azaz Izsó László- né — mutatja be. — Ö sem akart férjhez menni. De jött Laci és megváltoztatta az elhatározását. — Már majd egy éve, hogy összeházasodtunk. Laci is itt dolgozik az üzemben. Szeretem ezt a munkahelyet. Különösen mióta Lacival is összehozott. — Fizetés? — Mind a ketten jól keresünk. Jut mindenre. Az én fizetésemből élünk. A férjemét félretesszük. Mindig gyűjtünk valamire. Most motorkerékpárt vettünk részletre. Azt, fizetjük. — Jut idő a háztartás mellett szórakozásra is? — Furcsán hangzik, de mióta férjhezmentem, több időm van. Pedig minden este főzök is. De sokat segít a férjem. Mindent együtt csinálunk. így aztán marad idő arra is, hogy gyakran menjünk színházba, moziba. A „Szegény gazdagokat” láttuk legutóbb. Tetszett, de többet vártam tőle. Nem szeretem a megfilmesített regényeket. Az olvasás a szenvedélyem. S mindig elképzelem a regényhősöket. Olvasás köziben megelevenednek. Látom őket. Aztán a filmen csalódás ér, mert én nem igy képzeltem el a hősöket. Az meg ritkán fordul elő, hogy előbb látom a filmet és aztán olvasom. — Mit jelent a gyakorlatban. hogy szenvedélyes olvasó? — Sokat és sokfélét olvasok. Legalább hetenként egyet. Eleinte mindent elolvastam ami a kezembe került. Aztán rájöttem, hoev annyi ió könw van, hogy a rosszakat nem érdemes elolvasni. — Szeretem a szép verseket a— s igazolásul kinyitja táskáját, egy Ady-kötetet húz elő —, Ady a legkedvesebb költőm. Nem győzöm eleget olvasni. — És a másik kötet? — József Attila. Tőle a í,Hazám” tetszik nagvon, ahol azt írja „A szövőlány cukros ételekről álmodik"’ — rólunk írta. — Illetve az elődeinkről, akiknek a bére éppen csak a semminél volt több. De ezek a szövőlányok jól keresnek. A pénz és 3 barátnők csábították a textilműbe Székely Erzsit. S a tizenhétéves Békés megyei kislány útrakelt — Otthon nem tudtam mihez kezdeni. Nem volt szórakozási lehetőség. — És itt? — Itt van bőven. Rengeteget járok táncolni. Pesten van egy bátyám is, vele, meg a fiúkkal moziba is sokat megyünk. Van úgy, hogy hetenként háromszor is. — S a munka, a KISZ-élet? — Még csak tanuló vagyok. Három hónapja. A KISZ-nek nem vagyok tagja. Rendezvényeikre sem járok el, igaz, ho-gy még soha sem hívtak. Nem is tudom mikor tartják. Csak utána mesélik a lányok, hogy milyen jó volt. Már el is határoztam, egyszer elmegyek. Megnézem mit csir nálnak! Miért érzik olyan jól magukat, hogy napokig beszélnek róla. Ott van a csévelőknél Sza- luter Mari, aki minden klub- délutánra, összejövetelre eljár. Megígérte, legközelebb együtt megyünk. Szaluter Mari már 9 éve dolgozik. — Egyenesen az iskolapadból kerültem ide. Nem is tudom. hogyan választottam ezt a pályát. Valami vonzott ide. Nem, nem, nem a pénz. Egy olyan megsejtés, hogy itt jó lesz. És valóban. Ahogy idekerültem, egészen megváltozott az életem. Felnőtt lettem. Nem mintha megkomolyodtam volna — neveli el magát. — Csak az igényeim, az életszemléletem lett más. — Milyen igények ezek? — Mint nőnek, természetesen az öltözködés is. Szeretem a szép ruhát, cipőt. Jól keresek s mindent megvehetek magamnak. Persze az öltözködés csak másodlagos szempont. Nagyon szeretnék utazni! Németországba vagy a Szovjetunióba. S ha az idén nem is, jövőre már biztos elmegyek valahová egv IBUSZ- társasutazá-ra. Olvasmánynak is az útleírásokat szeretem. Csuda érdekes a két cseh utazó, Hanzelka és Zik- mund könyve Afrikáról. Terveikről életükről mesélnek a lányok. Az éhbérért dolgozó szövőlányok Utódai. Van közöttük, aki tudja s van, a... csak érzi, . megváltozott az életük. Kádár Márta A szövetkezeti vendéglátóipar néhány problémájáról Gyógynövény-térkép készül Hazánk igen gazdag a különböző gyógyászati hatóanyagokat tartalmazó növényekben; kétszáz fajtát rendszeresen gyűjtenek, hiányoznak azonban a pontos adatok arról, hogy az egyes vadon termő gyógynövények hol találhatók tömegesen és melyik vidéken tartalmazzák a legtöbb hatóanyagot; A Gyógynövény Kutató Intézet most. elindította első útjára korszerűen felszerelt laboratóriumautóját. melynek segítségével a helyszínen vizsgálják a gyógynövények haíósnyagtartalmát, a termőtalaj összetételét. Az idén a hetven legfontosabb, a következő években mind a. kétszáz gyógynövény faj előfordulási körülményeit tárják fel. „Szegény" vásárlók Pénteken délben megnyílt a fővárosban a Liszt. Ferenc téri újjáépített, elegáns AUTÓKER-szaküzlet. Illetékesektől nyert értesülésem szerint az esti zárásig 3000 azaz háromezer vásárló fordult meg benne. A háromezerből magam is láttam vagy nyolcvanat; aggódó szemekkel lestek befelé a kirakatüvegen: jut-e még nekik is a 13 000 forintos Pannóniából? Ahogy elmentem mellettük, eszembe villant; mit szól majd ehhez „jólértesütt” öreg csábosunk, a Szabad Európa Rádió? Mert amikor költséget és fáradtságot nem kiméivé siránkozik nyomorgó népünkről s a rongyos, fásult budapestiekről, akkor a rongyos pestiek tizenküencezerért motort vásárolnak! Meg kell a szívnek szakadni. Nem marad- mű- hátra, mint világgá kiáltani az éter türelmes hullámain, hogy ha vesznek is, de sorbanállnak érte! Hiába, van pénze a prolinak, ha kevés a motor. Mert ebben a koldus országbein az is gond, hogy mire költse azt a, rongyos tíz-húszezret a szegény dolgozó. Nyíri Éva Üzemszervezési és növénytermesztési kézikönyv a termelőszövetkezeteknek A Tudományos Akadémia agrártudományi bizottságai — elméleti kutató munkájuk mellett — segítenek a termelőszövetkezeti gazdálkodás Jó ütemben halad a gépesítés: júliustól kezdve megszűnik a kézi fejtés a szobi kőbányában Évtizedek óta nehéz, fáradságos munkával termelték az útkészítéshez szükséges andezitet a szobi kőbányászok. Bár a korábbi években több gépi berendezései kapott a bánya, a gépesítés fokozottabb ütemben csak tavaly indult meg. 1959 augusztusában a malomvölgyi bányatelepen helyezték üzembe az ország legnagyobb kőtörő berendezését, októberben készült el a bányatelep erőműve, s azóta is több új nagy teljesítményű gép könnyíti a kőbányászok munkáját. A korábbi években 1250— 1300 tonna követ adott naponta népgazdaságunknak a szobi kőbánya, s ennek nagy részét kézi erővel fejtették. Most, hogy a gépesítés erőteljesebben megindult, máris 1400—1500 tonna követ termel a bányaüzem. Több mint 20 millió forint értékű beruházást kapott a bánya és jelenleg is folyik az új gépek üzembe helyezése. Most még — bár három műszakban dolgoznak, mégsem tudják teljes mértékben kihasználni a nagy teljesítményű kötörő berendezést, de ha a csehszlovák gyártmányú Skoda kotrógépeket összeszerelik, megoldódik az úgynevezett kőjövesztés problémája is. Amilyen ütemben halad a gépesítés, olyan mértékben csökkentik a kézi fejtést. Amint a kőbánya vezetői elmondották, július végéig a szobi kőbánya legnagyobb bányatelepén, a malomvölgyi bányában teljesen megszűnik a kézi kőfejtés. Ettől kezdve csak a két kisebb bányatelepen dolgoznak majd kézi munkaerővel, ahol faragott követ készítenek. Ily módon a legnehezebb és legfárasztóbb munkától szabadítják majd meg a szobi kőbányászokat. A felszabadult munkaerőt átcsoportosítják, s a kőbányászok egy részét tanfolyamokon képezik át a gépek kezelésére. Jelenleg két öthónapos tanfolyamon tanulnak már a gépesített üzem új szakemberei. Tavaly 378 000 tonna követ bányásztak a szobi kőbányában, az idén már 490 000 tonna követ ad népgazdaságunknak a szobi bánya. Ha a gépesítés befejeződik, az ország egyik legkorszerűbb gépesített bányája lesz ez. És ha korábban sok nehézséget okozott is a szállítás, lassan ez a probléma is megoldódik. A vasúti szállítás mellett ugyanis a Dunán megépített rakodó napi 500 tonna követ rak a folyami uszályokra. közvetlen, gyakorlati problémáinak megoldásában is. Az ökonómiai és üzemszervezési bizottság tagjai most szerkesztik a termelőszövetkezeti elnökök kézikönyvét, amelyből a szövetkezeti vezetők könnyen választ kaphatnak a társas gazdaságok kiépítése vagy továbbfejlesztése során felmerülő különböző üzemszervezési kérdésekre. Ugyancsak hézagpótló munkán dolgoznak a növénytermesztési bizottság; tagjai: ők növénytermesztési kézikönyvet állítanak össze. Az idei év végére elkészülő új növénytermesztési kézikönyv elsősorban a termelőszövetkezeti mezőgazdászoknak szolgál majd hasznos útmutatóul. Az Akadémia áilatorvos- tudományi bizottsága a különböző állategészségügyi intézmények munkáját vizsgálja felül és javaslatokat dolgoz ki, hogy hatékonyabban fog! alkozlh 3s- sanak a nagyüzemi állattenyésztés egészségügyi problémáival. Megyénk íöldművesszövet- kezetéi vendéglátóipari egységei az elmúlt két esztendőben összehasonlíthatatlanul nagyobb utat tettek meg, mint az ezt megelőző esztendőkben összevéve. Örvendetes tény ez, s az is, hogy igen sok helyen az ember örömmel ül be az új, korszerűen felszerelt cukrászdákba, éttermekbe, mint például az abonyi étterembe, a tápióbicskei, zsámbéki cukrászdába, s lehetne még a sort folytatni tovább. Mindez azt bizonyítja, hogy a földműves- szövetkezetek jelentőd anyagi áldozatokkal az igényeknek minél magasabb fokú kielégítését igyekeznek biztosítani. Jelenleg 409 szövetkezeti vendéglátóipari egység működik megyénkben, nyugodtan állíthatjuk, hogy a vendéglátóipar zöme a földművesszövetkezeteké, a gondok vagy örömök tehát az egész megye lakosságát érintik. Az üzletek korszerűsítésének kérdésé ma már állandóan napirenden van. Ezt bizonyítja, hogy az elmúlt esztendőben kilenc fagylaltgépet, 29 kávéfözögépet és 35 elektromos hűtőszekrényt vásároltak a földművesszövetkezetek, s állítottak munkába vendéglátóipar! egységeikben. Mindez azonban nem elég átgondoltan történik. Mert előfordul, hogy egy-egy községbe minden jut, máshová viszont semmi sem. így akadhatnak olyan igen elhanyagolt egységek, mint Csévharaszton, Kőröstetétle- nen, Péteriben. Pusztavacson, Galgamácsán, s még nem egy helyen. De a korszerűsítés magában nem elegendő. Megfelelő szakemberek Is kellenek. Sajnos, sok helyen nem szakemberek vezetik a különböző vendéglátóipari üzemeket, így például a monori Vigadó konyhájában napi 150—200 ebédet főznek meg. s bármennyire is megvan az igyekezet a jelenlegi alkalmazottakban, okvetlenül kellene egy jól képzett szakember a konyha vezetésére. Hasonló gondok vannak Cegléden is. Bizonyos fokig helytálló a szövetkezeti vezetők azon érvelése, hogy a megfelelő szakembert nem tudják kellően megfizetni, s ezért nem kapnak. De ugyanakkor közrejátszik az is, hogy nem egy helyen lehetőség lenne a szakember alkalmazására, mert az szívesen vállalná a helyben maradást, mint a mindennapi utazgatást, csak éppen azok, akiknek dolguk lenne, nem törődnek ezzel. A MLSZÖV megfejelő fogyóeszközökkel látja el a megyei szövetkezeti vendéglátóipart. Mégis: nem egy helyen előfordul, hogy minősíthetetlen az ilyen irányú kiszolgálás. így például Cegléden söröskorsókban adják a iröccsöt. Szigetszentmiklóson kávéscsészében a levest. De van olyan eset is, hogy ott van a korszerű, Ízléses felszerelés az egység — raktárában (például Nagykőrösön) s a rosszat, m iz-túste-- lent használják. Mindez csakis a helyi vezetőkön múlik. finnek ellenőrzése nem a felső szervek dolga! Nem is szólva arról, hogy a szocialista üzleti szellem is azt diktálja, hogy mindig — mindenből a legjobbat! Nem szívesen foglalkozik a földművesszövetkezeti vendéglátóipar egy része a saját termeléssel. Pedig ennek gazdaságossága mindenképpen biztosított. Ennek ellenére jelentős idegenkedés tapasztalható a gödöllői, ceglédi, nagyhutai járásban. Inkább veszik a készet, ha nincs, akkor nem árusítanak. Pedig a saját termelésű áru — például cukrászsütemény — állandóan ügyelve a jó minőségre, közönség- és anyagi siker! Néhány gond csak ez, a problémák egy része. A MÉSZÖV a közelmúltban igazgatósági ülésen foglalkozott a vendéglátóipar problémáival, s most annak nyomán a járási szövetkezeti központokban kell, hogy meginduljon a munka. Ehhez kíván segítséget adni a cikk is, a gondok felvetésével. Mert azok nagy részét a járási és helyi földművesszövetkezeti szervek megoldhatják, hiszen legtöbbjük nem különösebb anyagi alapot, hanem körültekintést. ésszerűbb tervezést és szervezést kíván, s végül fokozott ellenőrzést az üzemágvezetők részéről. hiszen végső soron ők a felelősek e terület munkájáért. Az igények jó kielégítése fokozott és jó munkát kíván. Ezért helyes, ha a földművesszövetkezetek igazgatósági üléseiken külön napirendi pontként beszélik meg a vendéglátó- ipari egységek helyzetét és munkáját, mert csakis így biztosítható, hogy elsősorban a termelőszövetkezeti községekben. de másutt is. zavartalan legyen a nyári nagy szezon. M. O. A baleset cka: ittasság Egyetlen nap története a Pest megyei Rendőrkapitányság közlekedésrendészeti csoportjának naplójából: KÉT APRÓSÁG tust. De a falusi kislány könnyed biccentéssel, zavar és elfogódottság nélkül, azt mondja. — A vendéget illeti az elsőség ... Tessék!... TAVASZ. Rügyező fák. Az országút gödröcskéiben tócsa csillog. Az áprilisi záporból maradt vissza. Az autóbusz magasra fröcs- csenti a sáros levet. Ahol már félretolták az ablaktáblákat, az utasok is kapnak a jóból. Legtöbb a kocsi középső részén ülőkre jut. Szerencsére fiatalok. Két tizenhároméves forma kislány, előttük oedig eav náluk valamivel idősebb fiú. Mellette én. A baleset alkalom az ismerkedésre. A lányok letörül- getik vállukról a vizet. Odaadják az iskolában tinta és ecsettörlésre használt rongyot a fiúnak is. Beszélgetés kezdődik. — Hányadikba jársz? A fiú csuDaszképú, csinos kamasz, kicsit hánvaveti lesz. Nem nagvon. csak annvira. amennyire a férfias fölény megmutatásához dukál. Április 4-én Pilisen haladt át Orosz Pál budapesti motor- kerékpáros. Betartotta az előírt szabályokat és mégis, ön- , hibáján kívül elütött egy em- ! bért, Polgár János pilisi la- ! kost, aki részegen ült kerék- ! párra, s fütyült minden óva- í tossági rendszabályra. Előzött, ! amikor eszébe jutott. így ke- í rült Orosz Pál gépe alá. ! Nem sokkal később, s nem \ sokkal messzebb, Cegléden \ történt hasonló gázolás. Csakhogy itt Tamási János motor- | kerékpárvezető nézett a pohár | fenekére. Elvesztette uralmát j a gép felett, s elütötte az előtte | kerékpározó Pálfi Gézánét. / Ugyanaznap Raffael István í lovaskocsit hajtott Nagykőrö- í sön. Részegen dülöngélt a ba- í kon. s elütötte Várkonyi Ambrusáét, aki igen súlyos í állapotban kórházba került. \ Dömsödön az útmenti árokba borult egy tehergépkocsi, í amelyet Polgár János vezetett. Í Vele utazott András László \ budapesti lakos, aki a baleset \ következtében súlyos sérülést \ szenvedett. \ Ceglédbercel és Cegléd kö- j zött rendszámtábla nélkül, este í 7 órakor kivilágításán motor- £ ral. ittasan száguldott Orbácz í Mihály cegléd—telelőmajori Í kocsirendező. Mivel hasonló ügyben már másodszor került \ összeütközésbe a rendőrség- I gél, megindították ellene a ä bűnvádi eljárást. Vezetői iga- í zolványát véglegesen bevon- 'ták. GYEREKEKRŐL —Találjátok ki!... — Nyolcadik!... — vágja oda egyszerre majdnem kórusban a két kislány. A fiú magasra emeli az állát. — Negyedik gimnázium ... A lányok alaposabban megnézegetik. Felmérik a testmagasságát, keresik arcán a legénytől! nyomát. — Nem igaz... hangzik újra és egyszerre, mint antik- kórus szólama, az ítélet. A fiú arcán zárkózott fölény. Egy könyvet nyújt hátra, amelyben az előbb lapozgatott. A lányok belenéznek. Kétségtelenül tankönyv, a gimnáziumok negyedik osztálya számára. Az érv olyan súlyos és visz- szaverhetetlen, hogy a lányok elkomolyodnak és szó nélkül előrenyújtják a könyvet. A fiú úgv tesz, mintha tanulna, de végül is nem tudja magába fojtani a hamis nevetést és az igazságot. Odasúgja nekem. a fültanúnak: — Kölcsönbe viszem a könyvet — a bátyámnak ... Déri Károly AZ ÁLTALÁNOS iskola igazgatójával kell beszélnem a megírandó cikkemhez szükséges adatok miatt. Hegynek fut a kanyargó utca, dél elmúlt, ilyenkor tavasszal kevés embert látni a faluban. Három lányka, kettő kisebb, úgy tizenkét esztendősök, a nagyocska nyolcadikos lelhet, már látni, hogy formás asszony lesz belőle. — Az igazgató bácsi? .;; — kérdezik vissza trillázva, az utolsó szótag hangsúlyát kitartva, éneklősen. — Itt az iskolánál... Már az épület előtt is vagyunk,' amely mintha a hegy lábfején ütoe. Ez az egyetlen emeletes ház a községben. A csapóajtót kinyitom és udvarias meghajlással előre akarom engedni kísérőimet. A lányok szabódnak. — Tessék, a hölgyeké az elsőség! — mosolygok végül. Három szempár néz rám. csúfondáros önérzettel, végtelen báijal és könnyedséggel. Aztán a legnagyobb mintha má"-már fogadná a gyengébb nemnek kijáró udvarias gesz-
