Pest Megyei Hírlap, 1960. április (4. évfolyam, 78-101. szám)

1960-04-13 / 87. szám

19««. ÁPRILIS 13. SZERDA «ST MEGYEI .flirtmi MERRE TART TÚRA? II. nők ne foglalkozna a közös gazdaságok ügyével. Őszinte érdeklődéssel, szeretettel fi­gyeli fejlődésüket. Ezért tör­ténhet meg az is, hogy sokszor a tsz-vezetők helyett végez el feladatokat. Azokkal például, akik nem adták még át a szö­vetkezetnek vetőmagjukat, nem a tsz-vezetőség tagjai beszéltek, hanem a tanácsra idéztették be őket. Takács elvtárs intézkedett. Pedig ő is tudja, ez nem államhatalmi, nem államigazgatási feladat. Míg azonban a közös gazda­ságok legapróbb — néha nem rájuk tartozó — ügyeit is szá­mon tartják, nem találták meg az összefüggést a fiatalok elvándorlása és a termelőszövetkezetek jövője közptt. Kicsit csodálkoztak azon, hogy ilyen nagy dolog­időben azzal zaklatjuk őket: hogyan él Túra ifjúsága és foglalkoznak-e velük? Sem a párttitkár, sem a tanácselnök, sem a KÍSZ-titkár nem tudta megmondani: hány fiatal cl a községben. Még soha nem pró­bálták megállapítani, hogyan közeledjenek az ifjúsághoz, s kik azok. akikre számíthatnak. Szomorúan, de tudomásul vet­ték, hogy sokan elmennek a községből, de nem próbálták visszatartani őket. A tsz-szer- vezés idején például sok ki- szes járta a paraszti portákat, de nem kaptak olyan megbíza­tást: ők a fiatalságot győzzék meg a nagyüzem fölényéről. Dollányi Sándor KÍSZ-titkár maga mondta: nem tudna szá­mot adni arról: mikor tárgyal­ta a pártszervezet az ifjúság munkáját. Párttaggyűlés pedig a tsz-szervezés óta nem volt. Pedig ha a pártszervezet vezetősége ösztönözné a KISZ tagjait: keressék fel a köz­ség fiataljait és hívják a kö­zösbe; közeledjenek a bejá­rókhoz, vonják ■ be őket a kulturális és sportéletbe, a KISZ is jobban megtalálná helyét, feladatát. Nem elé­gednének meg ebben a köz­ségben sem ilyen laza tömeg­kapcsolattal. Ha olykor-oly­kor meglátogatnák Túra if­jabb lakóit, megtudnák: mi­lyen nagy szükség van felvilágosító szavukra. Hány fiatal él Túrán, aki még ma is tétovázik: mit te­gyen? Tusor Péter például annak idején kiváltotta a munka­könyvét, de egyelőre az Űj Úton Tsz-ben szorgoskodik. Azt mondja: majd meglátja, mit tesz. Szívesen maradna, de nem tudja, lesz-e munka- lehetőség, keres-e eleget? Azt sem tudja, hogy a tsz-vezetők jó véleménnyel vannak mun­kájáról és hogy sok munkás­kézre van szüksége a tsz-nek. Király Mihály eddig szülei tizenkét holdján segédkezett. Szülei most jól dolgozó tsz- lagolt, fiuk azonban elment. Anyagmozgató valahol. Jóval kevesebb keresetért, mint amennyit Túrán szerezhetne. S elment Tóth József közép­paraszt fia is, pedig jó mező- gazdasági szakember— ahogy elmondták róla. Baíía Marika a Hatvani Cukorgyárba készül. Megy-e vagy sem, véglegesen még nem döntötte el. Ha hívnák a KISZ-be. ha hívnák a tsz- be (komolyan megmagyaráz­va, mit nyerhet a tsz-tagság- gal), ő is azt állította — min­den bizonnyal igent mondana. Ez annál inkább természetes lenne, mert édesapja brigád- vezető a Galgamenti Tsz-ben, De Balta Marikával nem be­széltek a kiszesek. Még a KISZ-tagok sem mind tudják, hogy a tsz szociális alapjából két százalék az ifjúságot il­leti, hadd vegyenek maguk­nak kulturális és sportfelsze­reléseket ... Ha beszélnének az ifjúság­gal. a fiatalok szüleivel, fel­világosíthatnák őket: milyen a kereseti lehetőség a mező- gazdasági nagyüzemben. Be­számolhatnának arról, hogy Pataki Erzsébet például a múlt évben 10 659 forintot vitt haza a közösből. A Ka- kucska-lány 13 923, Szilágyi Sándor 19 890 forintot kere­sett meg... Elmondhatnák, hogy Tóth Erzsébet, az Űj Úton Tsz tagja, milyen nagyszerűen megtalálta helyét a közösben! Hogy Sára Mihály fiatal ag- ronómus milyen szívesen vál­lalta: foglalkozik a fiatalok­kal. Őszintén beszélhetnének ar­ról: a Galgamenti Tsz-ben sem volt valaha könnyű a kezdet. Ma is sok problémá­val küzd mindkét termelőszö­vetkezet. De a kezdet neheze mellett a közös munka sok szépséget, újat, izgalmasat rejteget. Megszabadulhatnának a feles­leges öt-hatórai utazástól, s többet keresnének. Hiszen a mezőgazdasághoz jól értenek, ez a szakmájuk. Ezt a tudá­sukat kellene tovább fejlesz­teniük. S a fiatalok, ha mun­kacsapatokat alakítanának, nagyszerű eredményeket pro­dukálhatnának. Pénzzel sem lennének szűkében. mert' mindkét tsz húsz forintot oszt előlegként a munkaegysé­gekre. Minderről sokat, nagyon sokat kellene beszélgetniük. Ehhez azonban jobb mun­kamegosztásra lesz szükség a község vezetői között. Ar­ra; legyen erejük lemondani néhány tisztségről. Nem Egy édesanyától hallottuk: — Soha ilyen jól nem él­tünk. Tavaly felépítettük a házunkat js, az OTP-kölcsönt nem gond kifizetnünk, mert jól keresünk. A Galgamenti Termelőszövetkezetnek va­gyunk a tagjai. A fiam ta­valy itt segített, de azután mágis csak Pestre ment. Posta- kézbesítő. Eddig négy órai munkáért 350 forint havi bért kapott. Ez elment az utazás­ra, az élelemre, mégsem ma­radt itthon. „Pest. az mágis Pest” — magyarázta az édes­anya fia szavaival. Van, akit a társaság, a .,vo- nathaverság” vonz és ezért vállalja az utazás kényelmet­lenségét. Néfaányan a városba- járási „láz” miatt szégyenük társaik előtt a földmunkát — bár szívesen maradnának. A lányok nylonblúzban járnak, divatosan, rangosán öltöznek, gondozottak és jól ápoltak. Legtöbbnek a stafirungja már a szekrényben várja a lako­dalmat. s a fiatalok nagy ré­sze úgy gondolja: nem neki való már az ásó és u kapa ... Nem szeretnénk, ha valaki­ben az a gondolat ébredne: haza akarjuk csalni a város­ból, az iparból a szakképzett, sok tudást szerzett munkáso­kat. Hiszen a gyáraknak ez­után is sok jólképzett szak­munkásra lesz szükségük. De az igaz, hogy nem helyeseljük a túlzott vándorlást, kivált azokét. akik abbahagyták a tanulást, a szakképzést. Nem helyesli a helvi pártszervezet, a tanács, a KISZ sem. Még­sem tudták ez ideig mesállí- tani. Azt is be kell vallani: kereset foglalkoztak ezzel. Hivatkoznak arra, hogy nem érezheti jól magát az ifjúság Túrán, hiszen nincs lehetősé­gük a megfe elő szórakozásra. Négy talponálló van, ahol id- dogálni lehet, de szórakozni semmiképp. (Nem ártana, ha a MÉSZÖV és a vendéglátóipar elgondolkozna, e?en 1). Egyetlen étterme sincs. A cukrászdában leülni sem lelhet, olyan ki­csiny. A kultúrotthon sincs mindig nyitva a fiatalok szá­mára, hiszen ott tartanak minden gyűlést, ott vetít a mozi. A KISZ-nek nincs kü­lön helyisége. Beszélgetésünk során kide­rült azonban, hogy saját ere­jükből, ha több lenne a kez­deményezőkészség. sok min­dent megoldhatnának. A ta­nács közbenjárásával tudná­nak KISZ-helyiséget is terem­teni, a Galgamenti Termelő- szövetkezet szintén. A kas­télyban van egy nagy üvege­zett terem — használaton kí­vül. Nagyszerű előadóterem lehetne. A kastélyparkban nyárra szabadtéri éttermet, kedves szórakozó helyet lehet létesíteni. Régóta terveznek egy nagyobb cukrászdát is. Ha a járási, megyei kereske­delmi szervek támogatnák a; község vezetőit ebben, eavesa- j pásra, kevés pénzzel javíthat- '<t nának a he'yzeten. Ezek azonban szervezési; feladatok, amelyeket előbb-; utóbb megvalósítanak. Sok; problémát okoz azonban a he-; lyi szervezetek befelé forduló-! sa, az, hogy olykor eltévednek 5 a napi feladatok között. Szem; elől tévesztik Túra perspektí- í váj át. Túrán, mint másutt is, az / elmúlt években rengeteg élet-5 felvetette problémát oldottak í meg. A Galgamenti Tsz mel-< lett megalakult, az új úton! Termelőszövetkezet. Hogy Tu-! ra termelőszövetkezeti község! lehetett, természetesen sokol-í dalú politikai munkára volt! szükség. A helyi szervezetek í ezt a feladatot jól végezték el. í A tsz-szervezésben a község! színe-java részt vett. S amióta í tsz-község Túra. azóta sem tét-: lenkednek a különböző szer-: vezetek. A kommunisták és a: pártonkívüii aktivisták késői estig, nemegyszer még va-i sárnap is, dolgoznak. Áldó-! zatkészek. tevékenyek és j őszintén szívükön viselik a: temaelőszövetkezetek megszi­lárdítását. Csak a „hogyanban“ a leg- fontosab teendők kiválasztásá­ban van a hiba. Nincs olyan nap például, hogy Takács Gyula tanácsel­szabad hagyniok, hogy az élet sodorja őket, hanem ők irányítsák az eseményeket. A tanácselnök elvtárs felsorol­ta, hogy februárban huszon­nyolc értekezletein vett részt! Dollányi László tsz- einöknek hét funkciója van, a pártszervezet titkára is egyben. Temérdek munkájuk közben elhanyagolják család­jukat, nem jut idejük olva­sásra, szórakozásra. Kifá­radnak, pedig a párt nem azért állította posztjukra eze­ket az elvtársakat. Nem lesz abból semmi baj, ha Takács elvlárs nincs ott a takarékpénztári beszámo­lón, sőt! — ha nem ő tartja még a beszámolót is. Nem kell mindéin sport- és egyéb összejövetelein sem ott lennie. A KISZ munkája is akkor válna teljessé, ha nem csu­pán a rendezvények, bálok szervezéséből állna — hanem abból is. Túra jövője, a túrái ifjúság jövője. S ha ma a vetőmaggal, a lo­vak leadásával. a kertészet megszervezésével, az ágyások elkészítésével sok-sok időt is töltenek — és kell tölteniük — a vezetőknek, éppen a ve­zetők, a kommunista veze­tők nem feledkezhetnek meg a jövő nemzedék formálásá­ról. A fiatal, friss erők fel­kutatásáról, munkába szólí- tásáról. Nem várhatnak arra, hogy ..majd hazajönnek”, ha látják: érdemes, amikorra az idősebbek megszilárdítot­ták a tsz-t. Ezt a feladatot azonban csupán a kommunis­ták nem valósíthatják meg. Szükség van a pártonkívüii aktivisták segítségére is. Tú­rán például 41 pedagógus ta­nít. s a pedagógusok nagy többsége a községben él. Is­merik. szeretik Túrát, és sok seg'ítSkeszség, lelkesedés fűti őket. Éppen a falu vezetői emlegették Ács Sándor és Békési Magda pedagógusok áldozatkész társadalmi mun­káját. S a pedagógusokon kí­vül hányán vannak még olyanok, akik, ha hívnák, szí­vesen tevékenykednének. A község felvirágoztatásá­ért. még gazdagabbá tételéért a község vezetői érzik a fe­lelősséget. De hogy elérhes­sék céljaikat, ki kell talál- niok a mindennapok ezer­nyi tennivalóinak útvesztői­ből és a napi feladatokban is meglátniok a holnap pers­pektíváját. Hívják ehhez se­gítségül a község társadalmi erőit. Szólítsák harcba a fia­talokat is, mert nélkülük az előrehaladás lehetetlen. Sági Ágnes olyan adalékanyagot, amellyel a keletkezett se- lejt újból használhatóvá válik. Tavaly 20 tonna volt az ilyen selejt. Ennek az újbóli feldolgozása 833 ezer forint hasznot jelent. Ez azonban még nem minden. Ugyancsak ebben a gyár­ban Keserű András, Illés Barna és Makki Béla a fer- rit alapanyag előállításra dolgoztak ki egy újítást. A Pest vidéki Gépgyár­ban dolgozik Kiss Ferenc fiatal mérnök, aki így vé­lekedik: — A műszaki problémák­nak körülbelül 80 százaléka gazdasági jellegű. Nem elég tehát csak megtervezni és megcsinálni valamit, azt is szem elölt kell tartani, hogy mennyibe kerül a gyártás. Ez a fiatalember most közgazdasági tanulmányo- Icat folytat és a gyakorlat­ban is érvényesíti a tanul­takat. A Gödöllői Gépgyárban Marton István mérnök és Turcsányi István technikus új, modem gépet konstruál­tak, olyat, amilyen sok te­kintetben felülmúlta a fej­lett nyugati hasonlókat. S okáig sorolhatnánk még az ilyen és ha­sonló példákat, de nem szükséges. Már e néhány is alaposan bizonyít. Azt ígér­tük, hogy különösebb kom­mentár nélkül példázódnak. Nem is kommentálunk. Csupán két kérdést teszünk fel. Az egyik: ki kény sze­ritette ezeket az embereket arra, hogy így gondolkozza­nak és ilyen nagyszerűt al­kossanak? A másik: lehet-e egyáltalán kényszer hatása alatt ilyesmit létrehozni? A mi dolgozóink nagy- nagy többsége habozás nélkiil ad választ mindkét kérdésre. Csupán megyénk­ben sok tízezer azoknak a száma, akik nap mint nap úgy végzik munkájukat, hogy közben gondolkoznak: mit és hogyan lehetne még jobban csinálni. Ezt a tö­rekvést és tevékenységet nevezzük mi munkaver­senynek, ami azért olyan eredményes, mert a gyár- tulajdonosok versenyeznek azért, hogy minél magasabb legyen a közös haszon, amely a ina és a jövő bol­dogulásának alapja. Farkas István . - íg valamennyien jól i_X] emlékszünk rá, mi­után kitessékeltük a tőkés urakat a gyárakból, így vi­gasztalódtak ellenségeink: — Nem lesz erejük meg­szervezni a gazdaságot. Be­letörik a bicskájuk. Nos. az idő alaposan rá­juk cáfolt. A munkás be­bizonyította, hogy a kor­mány mellett, a gazdasági kulcspozíciókban is megáll­ja a helyét. Miben van nagyszerű si­kereink nyitja? Erre is ké­zenfekvő a felelet. Minde- nekelőtt abban, hogy a marxizmus—lentnizmus el­mélete az iránytűnk. S ha mindehhez hozzávesszük még, hogy a mi gyáraink­nak közel tízmillió tulajdo­nosa van, nem szorul to­vábbi magyarázatra a fenti kérdés. I gaz, nem töretlen az út, 1 amelyen haladunk. Követtünk el hibákat jócs­kán. De ismét nekifeszül­tünk a munkának és előbb­re mentünk. Mennyit csámcsogtak ezeken a hi­bákon rosszakaróink. — Na, ugye, megmond­tuk, hogy nem jutnak mesz- szire — mosolyogtak kár- örvendően. Mennyit üvöltöttek pél­dául a munkacersenyről, nemcsak az ellenforrada­lom előtt, hanem utána is, mondván: — Megint túlhajszolják az embereket. Ezt is kénytelenek voltak aztán gyászos érveik sze­métdombjára dobni. Egy­szerűen azért, mert még a nevetséges érveket gyártó urak is jól tudják, hogy ha valahol túl vannak hajszol­va az emberek, a tőkések gyáraiban Nyugaton ez va­lóban igaz, de nálunk bárír mit elmondhatnak, csak azt nem, hogy agyondolgoz­zák magukat a munkások. ii izonyára elegendő, ha A> csak néhány példán mutatjuk be a mi új gyár­tulajdonosaink nagyszerű sikereit, minden különö­sebb kommentár nélkül. Ilyen volt például a Váci Híradástechnikai Any agák Gyárában a ferritgyártás- nál keletkezett selejt hasz­nálhatóvá tételének megol­dása. Sikerült. Ring István laboratóriumvezető és mun­katársai kidolgoztak egy Ifjúsági szövetkezetek Abonyban A közelmúltban az abonyi általános gimnázium diákjai­nak egy csoportja és öt fia­Ússittte rjIÁBA, itt a tavasz, mon- Íí dogatom magamnak, mi­közben asztalt keresek az eszpresszóban, ahová beker­getett a futó zápor. Nem ez hozta eszembe a tavaszt, ha­nem az asztaloknál összebújó szerelmespárok. Az egyik asztalnál fiatal, csinos kislány üldögél egy fiúval, s szegény harmadszor nyitja szóra a száját, de a fiú nem engedi megmukkan­ni sem. nagy hévvel magya­ráz — valami matematika­példát. A kislány kabáthajtó­káján az érettségizők kék szalagja, dehát a szerelem ... A másik asztalnál jó ötven körüli pár. Itt a nő viszi a szót. a férfi megadóan hall­gat, lalzáscseréről van szó, s arról, hogy ha azt sikerül­ne nyélbe ütni, akkor meg­esküdhetnének ... Külön kis világ ezernyi színnel. Az ember egy hétre valót összehallhat — akarat­lanul. Többen is nézik a másik asztalnál ülő párt, nem a szőke, csinos lány miatt, ha­nem a férfit bámuljuk. Ugyanis olyan „választéko­sán” öltözött, hogy az ember hirtelenjében nem tudja, hogy maskarát lát-e. vagy egy nyu­gati csomagból kilépett — elriasztó — reklámot. Miköz­ben ezen töprengek, s neve­letlenül nézem őket, sze­mem sarltából látom, hogy tíz év körüli legényke lép be az ajtón, behajlított ke­zén kerek virágkosár, benne jácintcsokrok, A srác haja kicsit,csapzott, látszik, hogy megázott. Meg is törli a homlokát, amúgy felnőttesen, de közben a sze­me végigsiklik rajtunk. Lát­szik, nem kezdő, megszokott terepszemle ez, merre is in­duljon. Azután elkezdi. Asztaltól- asztalig, persze, a párokhoz. A diákfiú zavartan hessegeti el, de látva a kislány csaló­dottan elszomorkásodó szemét, utána nyúl a fiúnak: — Te, kisltoma, izé ... I GYEREK visszafordul, *' látszik, hogy belül böl­csen mosolyog, mintha csak azt mondaná: tudtam én! A diákfiú a zsebébekotor, odaadja a pénzt, s esetlenül a kislány kezébe nyomja a csokrot, aki azonnal szagolja, szorítja az orrához, s köz­ben a csokorka felett a fiúra veti köszönő pillantásait. A lakáscserés pár is vesz, a férfi gáláns mozdulattal nyújtja ót az asszonynak, aki ssabódik: — Ugyan, Ernő, hiszen nem vagyunk mi fiatalok... — Vegye csak, vegye, Mar- ffitka, a virág mindenkinek jól áll. Ezzel el is intézte a dolgot, rágyújt. A fiú közben szépen ado­gat el a lilás csokrocskákból, az előttem levő asztalnál kö­tött üzlet után már csak egy marad a kosárkában. Azzal megy el előttem, felém sem fordul, szinte érezni lehet be­lőle. hogy: no, szép kis do­log, egyedül ülni itt tavasz- szal. Én nem vagyok üzlet, magános férfi nem vesz vi­rágot. És most jön a pár. akit eddig is néztem. Az ultra öl­tözködésű férfival. A következő párbeszéd zaj­lik le a fiú és a férfi között: — Tessék virágot. — Nem kell. — Tessék megvenni, már csak ez az egy van. — Mondtam. hogy nem kell. A srác csak áll álldogál, közben a lányt nézi, aki rá­mosolyog, s látszik rajta, hogy legszívesebben a táská­jába nyúlna, megvenné a vi­rágot, dehát nem akarja a férfit kínos helyzetbe hozni. A férfi végül nem állhatja a fiút, rámordul: — Mondom, hogy nem kell a virágod. Kotr ódj innen! A fiú, komoly képpel, jó hangosan odamondja a fér­finak: — Ilyen szép lánynak nem vesz? j férfi már vörös a dühtől, de látszik, inkább meg­pukkad. mintsem hogy périzt adjon a virágért. Most már tömör: — Menj a fenébe, öcsi! A fiú. mintha nem is neki szóltak volna, odafordul a szégyentől bíborpiros lány felé: — Na. maga is kifogta ezt a smucig alakot... S mint aki jól végezte dol­gát. sarkonfordul. kifelé in­dul. Az ultra férfi — az alig visszatartható mosolyokat lát­va — felugrik: — Fizetek! Fizetek! S mint egy felfújt hólyag, ostoba képpel végigcsörtet az asztalok között az ajtó felé. Nyomában a lány. olyan arc­cal. mint aki vesszőt fut. Mészáros Ottó tál tanár ifjúsági szövetkeze­tét alakított Kenyérmező né­ven. Sikeres működésükhöz _ a helyi szervek 10 katasztrá- I lis hold földet biztosítottak. I A föld megműveléséhez és a í vetési munkákhoz segítséget í kaptak az őket patronáló Jó- f /»séf Attila Tcrmelőszövet- ^ kezettől és a helyi földmű- í vesszövetkezettől. Y j 10 hold földjükön mákot, ^ zöldborsót, burgonyát, ku- koricát, cukorrépát és í zöldségfélét termelnek. Y r, Foglalkoznak öntözéses ker- I tészettel is 800 négyszögölön, í A helybeli hegyközségtől egy ^ katasztrális hold gyümölcsös I telepítéséhez kaptak segítsé- |get. í A szelei úti általános isko­Y ^ Iában is megalakult az iíjú- ^ sági szövetkezet 100 taggal, ^ hat katasztrális hold föidte- | rulettel. A földet és a szük- í séges vetőmagot a Kossuth g Termelőszövetkezettől kap- í ták, a szántást pedig a gép- ^ állomás KISZ-figtaljai tár- í sadalmi munkában végezték í el. A helyi hegyközségtől ők £ is koptak 100 gyümölcsfacse- í métát. Y í, Abonyban. mint szövet­^ kezeti községben, már j teret hódított az össze­^ fogás szelleme, s ez a szcl­^ lem az Ifjúság körében is sok hívet szerzett, ^:-’u'gy ezt az ifjúsági szö- í vetkezetek is bizonyítják; hafiiuHclen ÚJ GYÁRTULAJDONOSOK

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom