Pest Megyei Hírlap, 1960. április (4. évfolyam, 78-101. szám)
1960-04-13 / 87. szám
«JI MECJ'EI \Mívhw 1960. ÁPRILIS 13. SZERDA SZÉPÉN FEJLŐDIK SURANYLIGET Adjon több segítséget a MÉSZÖV a gondok megoldásához Surányliget nyaralói ellátásának évek óta húzódó problémája az idén talán megoldódik, noha az illetékes földművesszövetkezeti szervek, úgy látszik, még mindig nem tették teljes szívvel magukévá az ott nyaralók kívánságait. Szentendre szigetén. Felsősöddel szemben, Pócsmegyer határában 400 kisebb-nagyobb épületben, nyaralóban, vi- kendházban nyaranta mintegy háromezer ember, köztük legalább 300 tíz éven aluli gyermek üdül ezen a helyen. A surányligetiek évek óta hiába sürgették, hogy a nyári idényben a telepen jól felszerelt éleim iszerboltot és vendéglőt tartson üzemben a földművesszövetkezet. A Tahitótfalu és vidéke Földművesszövetkezet hosszas ins- tanciázás után tavaly annyit tett meg, hogy a talponálló italbolttá vedlett egykori vendéglőben megengedte a melegkonyha bevezetését. Elegendő étel azonban sohasem volt kapható az étteremben. Az üdítő italokat pedig hűtési lehetőség híján langyosan szolgálták fel a legnagyobb kánikulában is. Az élelmiszerüzlet pultjai többnyire üresen ásítoztak; jóformán semmi sem volt benne kapható. Holott Surányligeten igen szép és tágas épületben működhetne a vendéglő. Azt a házat, ahol a bolt van, sem kell különösebb költséges munkával rendbehozni. A földművesszövetkezet mégsem volt hajlandó korszerű vendéglőt nyitni, sem az élelmiszerboltot megfelelően átalakítani és áruval bőségesen ellátni. Az elmúlt nyáron kisgyermekes szülők, mert az élelmiszerboltban egy csepp tej sem volt kapható, viharos hajnalokon is átcsónakozhattak a Duna másik partjára tejért. Most azután a surányligeti nyaralók jóléti és szociális bizottsága a megyei tanácshoz beadványt intézett és felsorolta abban azokat a minimális kívánságokat, amiket a földművesszövetkezettel szemben támaszt. A beadvány alapján dr. Lakatos Imre, a megyei tanács elnökhelyettese értekezletre hívta egybe a jóléti bizottságot és a TahitóL- falu és vidéke Földművesszövetkezet vezetőit. A tárgyaláson részt vett Komor Béla, a megyei tanács v. b. kereskedelmi osztályának vezetője és Jahner Vilmos, Pócsmegyer tanácselnöke is. A résztvevők egybehangzóan megállapították, hogy a surányligetiek kívánságai jogosak es a földművesszövetkezet vállalkozott arra. hogy megszünteti a talponállót, helyén teljesen rendbehozatja a régi vendéglői épületet, a konyhát és a megépítendő külön mosogatóhelyiséget folyóvízzel látja el. A fedett verandát beüvegezteti, hogy rossz időben is használható legyen. A két éve beomlott jégverem pótlására jégszekrényről gondoskodik és a cukrászda- eszpresszó ugyancsak két éve bezárt és ugyancsak nem használt helyiségét rendbehozatja. A másik üzemébe vitt kávéfőzőgépet visszahozza. s üzembe állítja. Ezenkívül az étterem udvarát parkosítja, utcai részén pedig tánchelyiséget létesít. Mindezen felül gondoskodik megfelelő szakemberről az étterem vezetésére és a követelményeknek megfelelően naponta egyfajta hústalan és kétfajta húsos menő kiszolgálását biztosítja. Továbbá azt is, hogy az étteremben állandóan lesz elegendő étel és nem kell- úgy, mint eddig, állandóan azt hallaniok a vendégeknek: elfogyott. A földművesszövetkezet járási központja a megállapodáshoz hozzájárult és az étterem tatarozásához máris hozzáfogtak. Elsősorban frigidért vásárolt a szövetkezet, aztán villanymotoros szivattyút a folyóvíz biztosítására, megkezdte továbbá a fedett terasz rendbehozatalát is. Miután azonban a földmüvesszövetkezetek megyei központja az egész étteremre mindössze 25 ezer forint költséget biztosított és a további 27 ezer forint szükségletet a Tahitótfalu és vi- | deke Földművesszövetkezet : hiába igényli, könnyen meg- | lehet, hogy még az idén sem lesz megfelelő étterem ’ Su- | rányligeten. Pócsmegyer tanácsa az idei i községfejlesztési alapnak több mint tíz százalékát fordítja Surányliget fejlesztésére. A I telep villanyhálózatát 20 ezer i forint költséggel bővíti, 12 í ezer forintért 30 darab beton- j padot vásárol és állít fel a I parti sétányon, amelyet 30 I ezer forint költséggel parko- j sít. A tanács nem vizsgálja, i hogy ez a befektetés egyálta- j Ián nem térül meg a számára, hiszen nem üzleti, vállalkozás. A MÉSZÖV gondoljon arra, hogy amit egy vendéglőbe vagy élelmiszerboltba befektet, az busás haszonnal visszatérül. Ezért, de a surányligetiek érdekében is, remélhetőleg mégis biztosítják az évek óta húzódó gondok megoldásához szükséges összeget. Sz. E. Hannine új tánc- és művészlemez kerül forgalomba húsvétra Két és félmillió hanglemez között válogathatnak a* idén a zenerajongók A Belkereskedelmi Minisztérium hanglemez osztálvának sajtótájékoztatója Kedden délelőtt a Belkereskedelmi Minisztériumban meghívott szakemberek és újságírók előtt mutatták be a magyar hanglemezipar legújabb termékeit. A bemutatóval egybekötött sajtótájékoztatón dr. Petravics Ferencné, a vas műszaki főigazgatóság hanglemezosztályának vezetője többek között elmondotta: a kereskedelmi statisztikák szerint hazánkban jelenleg 150 ezer lemezjátszó működik és ha ezt családonként elosztjuk, akkor kiderül, hegy mintegy 4,5 millió ember hallgat és vásárol hanglemezt Magyar- országon. Jelenleg a magyar hanglemezeken kívül több ezer külföldi lemezt is forgalomba hoznak a szaküzletek. Az egyre növekvő igényeknek megfelelően bővítik a hang- lemezboltok hálózatát is. 1960-ban az üzletek 2,5 millió hanglemezt hoznak forgalomba, ezeknek nagy része tánczenei, operett-, sanzon-, opera- és művészfelvétel lesz. Újdonságnak számítanak az idén először forgalomba kerülő versfelvételek. A legkeresettebb Ady Endre négy híres költeményét megszólaltató Ódry Árpád-lemez. Az idén úgy tervezik, hogy Shakespeare Vihar című művéből is prózai lemezt készítenek. Dr. Petravics Ferencné végül elmondotta, hogy húsvétra mintegy 30 új hanglemez kerül a boltokba, amelyeknek nagy része már most megvásárolható. Ez év szeptemberéig elkészül az új magyar bányatörvény A Magyarországon jelenleg érvényben levő bányatörvényt 1354-ben hozták, s intézkedései nagyrészt elavultak. Ezért szükségessé vált a szocialista bányászatnak megfelelő új bányatörvény megszerkesztése. A törvényt előkészítő munka egy évvel ezelőtt indult meg. A bányatörvényt előkészítő főbizottság 1959 decemberében elkészítette az új magyar bányatörvény első, vázlatos tervezetét, amely a fő irányelveket tartalmazza. Munkájukban felhasználják a bányászok véleményét, javaslatait is. Valószínű, hogy az új bányatörvény-javaslatot már ez év szeptemberében jóváhagyásra az ország- gyűlés elé terjeszthetik. Férfidolgok \ Dunai Cement- és Mészmí építésének ellenőrzésére minősítő állomást alakítanak Az Építéstudományi • -Intézet dolgpzói szocialista együttműködési szerződést kötöttek a Váci Dunai Cement- és Mészmű építőivel is. Megegyeztek, hogy a nagy új gyár építkezésének ellenőrzésére itt alakítják meg az ország első minősítő alállomását. Közösen rendeznek be egy laboratóriumot, amely építés közben ellenőrzi a beton minőségét és a kész szerkezetek... szitárdsá gát. Lehetővé válik az is, hogy mindig a különböző teherbírású előírásoknak megfelelő minőségű betonkeveréket állítsák elő. így nemcsak a szerkezetek szilárdsági követelményeit teljesítik, hanem a túlzott cementfethasz- nálásti is megakadályozzák. — Milyen édesek ezek a tavaszi virágok... — Igazad van, drágám! (Komádi István rajza) ^\XXXXXXXXXXXXXXXX\VXXXXVXXX\XXXXXXXX\\XX; í * í , : £ Mindennapi történet 2 ^ Talán még a pénznél is job- ! J ban örült özv. Bezecky József- ■ í né Márianosztrán a Szobi Kö- ■ z bánya Vállalat két megbízott- ; ^ iának. amikor megjelentek 1 ^ nála, hogy átadják az 1959. évi í '/ nyereség részesedést — amit; í férje már nem vehetett Fel, ^ mert üzemi baleset következté- ^ ben meghalt —, s hoav beszél- ^ vessenek vele. érdeklődjenek: ^ miben segíthetnek? ^ Melesrhansú levélben arra í kér bennünket, adjunk helyet ^ sorainak. Megköszöni az üzem ^ minden dolgozójának és veze- ^ tőinek, hoiíy nem feledkeztek ^ me? róla és férjéről sem. í iviindennapi életünkből való ^ ez a kis történet. Nem orszás- ^ ra szóló szenzáció, de a masa ^ csendes módján ékesen bizo- ^ nyitja, hoerv nálunk senki nin- ^ csen egyedül, nem marad ma- á sara. í /.XVXXXXXXXXXXAXXXXXXXXXNXXXXXXXXXXXVXXXXV« 117 mentesítő vonatot indít a MÁ V Rendkívül nagynak Ígérkezik a húsvéti forgalom: s MÁV péntek délutántól kede délelőttiig 117 mentesítő vonatot indít a budapesti pályaudvarokról, illetve a vi déki nagyvárosokból a fővárosba. A MÁV megtette i szükséges intézkedéseket annak érdekében is, hogy i vonatok az ünnepek idején is menetrendszerűen, pontosan közlekedjenek. Az UlO^SÓ mondattal kez~ ______1— elem, amelyet búcsúzáskor Barna hajós igazgató adott útravalóul. — Hagyjuk a szenzációt! Azt írja meg, ami hétköznapi. Igen, mert a fóti Gyermek- város hétköznapi élete a kintről jött ember számára nem szabályos és megszokott, hanem érdekes és színes, váratlan fordulatokkal teli. A kapu átlépésétől az az érzés és gondolat kísér mindenkit, hogy az ötszázhuszonegy gyerek között hány van, ;akinek apja-anyja ismeretlen, ;akinek a társadalom szegö- ]dött szülőjévé, gondozójává, jnevelőjévé. Családi tragédiák ;árnyékát idézik a gyermekek, í akiket elhagytak a szülők, \ vagy el kellett venni a szii- ■ löktől, mint nevelésre alkal- ! matlanoktól. ! A Gyermekváros kapuját át- ! lépve azonban nyugodjunk ! bele abba. hogy a „város” tár- i sadalma, tehát a felnőttek és í a gyerekek együtt egyetlen l egészet alkotnak. A felnőttek 'í — szülők, a gyerekek — gye- \ rekeik. \ Már a megszólítás is csalá- $ dias. Nincs tanító néni, meg frf tanár' úr. csak Mária néni, % vagy Imre bácsi van. £ Ezt Siteri Antalné magya- $ rázza, aki négu gyerek anyja í és már unokája is van. Be í amikor Radványi Éva belép a | szobába — aki fiatalabb, mint I Siteriné asszonylánya —. mégis '/ Éva néninek szólítja. Ez rém ^ szeren, hanem, az élet diktálta | szükségszerűség. f Darai Imre bácsival - aki ?--------------alig legte túl a h armincat — jártuk be a, ,,vá- £ rost”. Talán a- legjellegzete- f, ebb<>n a hatvanöt holdas mi-kban az építkezés. A kas- tély, amelyben most a háló;: termek kaptak helyet, két- három év múlva kultúrköz- pont lesz. Az a kilencven- millió — amelyből az állam hetvenötöt, n társadalom tizenötöt ad —, elegendő lesz a két kétszáznegyven személyes diákotthon, egy tizenhat tantermes iskola, az út és a fűtő- hálózat építéséhez, természetesen tanműhelyek is kellenek, sportpálya is, uszoda is és még sok-sok egyéb, hogy a gyerekeknek Főt több legyen mint város. Otthon, de igazán az. Az az ismeretlen munkásasszony, aki 1957-ben az első ötven forintot elküldte a Népszava szerkesztőségébe, nem sejtette, hogy milyen bővizű, egyre mélyebbről áradó és szélesebben hömpölygő, tettekre sarkalló érzés-hullámokat indít el. Ma is érkeznek adományok az ország minden tájáról. a társadalom minden rétegéből — névvel és név nélkül. És külföldről is. A Német Demokratikus Köztársaság hárommillió értékű felszerelést adott. Játékot és mást. A Szovjetunió is. Ezt Darai Imre elvtárs meséli el, akinek kétszáznegyven gyereke van. Ö mondja így. El kell hinnem, hogy így is van. mert amikor a harmadikosokkal összetalálkozunk, megbomlik az osztály rendje és hozzászaladnak, körülkapják, rácsimpaszkodnak. A zászlóról voít sz6’ ame. lyet mindennap a legtisztább hálóterem kap. Mert a küszöbön belül a gyerekeké a rendtevés dolga is Azon a napon 'az plsősnk kanták a zászlót. Pillanatnyi elszontyolodás után a gyerekhad újra sorban állt és indult a játéktér felé. Tornaóra következett. — Majd holnap — szólt vissza az egyik szőke, pufók kislány. — Imre bácsi, majd holnap! — visszhangozták többen. — Ez külön világ még most a mi számunkra és így a gyerekek számára is — mondja Darai Imre, miközben folytatjuk sétánkat a rügyet pattanta fák alatt. — De nem szabad annak lennie! A nevelés bonyolult dolog mindenütt, minden iskolában és a családban. A gyerek érzékeny „műszer”, fejlett igazságérzettel, sok jó és rossz tulajdonsággal, öröklött képességekkel, felpett szokásokkal és mind e mellett vagy mindezzel együtt éles vagy közepes értelemmel, amelyet nekünk kell itt kicsiszolnunk vagy ahogyan szokás mondani: az életre nevelés a feladatunk. Milyen nehéz például azt megértetni a gyerekkel, hogy nem süthet mindig, mindenkire egyformán a nap! Éppen ezért a mi központi problémánk: mindent abból a nézőpontból vizsgálni, hogy ha ezek a gyerekek kilépnek az életbe, emlékeikben az intézet marad az igazi otthon. A gyerekek nevelésénél tehát mint legfontosabb feltétel, a felnőttek nevelése az elsődleges probléma. Például az. hogy a tanműhely szakmunkásai, a gazdaság dolgozói — 150 holdat művelnek, ebből 15 hold a kertészet —, a konyhán, az étteremben, a raktárakban dolgozók és mindenki. akinek köze van a „városhoz”, nevelő is legyen. Illetve hangjában, magatartásában — szülő. Hogy ha valaki rászól egy- egy gyerekre, akkor az a család egyik tagjának engedelmeskedjék. Ha a cipőzsinórja kibomlott és a villanyszerelő látja meg, ne menjen el mellette szó nélkül. — A gyerek az gyerek és a mienk! — ezí a huszonöt tagú pártszervezet, titkára, Kemenesi Tibor pedagógus mondja. — Taggyűléseink központi kérdése mindig ez. Nem e’v'Na és általában wetn e‘v * foglalkoznak a Gyermekváros kommunistái a neveléssel. A felnőtt munkáját — akár pedagógus oklevele van, akár nincs — úgy vizsgálja a taggyűlés, hogy milyen hatással van a gyerekek kollektívájára. Az áprilisi taggyűlés a „város“ élelmiszerhelyzetét elemzi. Hogyan biztosítják a megfelelő mennyiségű kalóriát, milyen arányú a vitamin és a fehérje a gyerekek táplálkozásában? A szállításban miért van néha fennakadás? A pártonkívüliek is ott vannak ezen a megbeszélésen. A határozat végrehajtásáért pedig egy kommunista gazdasági ember a felelős. A taggyűlésen határozták el azt is, hogy Németh Jóskát, Cseh Magdát és Mihály Anikót pedagógus pályára küldik. Tóth Laci sorsáról is dönteni kellett. Bucskó József elv- társra, a tanműhely vezetőjére bízták a fékezhetetlennek látszó gyereket. Vasmunkás lesz. Most még ipari tanuló és az ifjúsági tanács elnöke. Tizenhét éves. Vagy Tari Sándor jövőjét kellett egyengetni. Öt is vasasnak küldte a vele foglalkozó pedagógus. A gyerek nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. A kommunisták megvizsgálták Sanyi dolgát. Az asztalosműhelyben dolgozik, s újra vidám. Bármennyire sajátságos is a Gyermekvárosban élő kommunisták feladata, azért túllátnak a kerítésen. Sőt, a kapcsolatuk a világgal, elsősorban Fóttal eleven. A fóti pártbizottságban négyen tevékenykednek. A termelőszövetkezettel szoros a Icapcsolatuk, hiszen a pártszervezet úgy számít, hogy a gyerekeik a tsz- tagok utánpótlását biztosítják. Azt tervezik, hogy akár lány, akár fiú tizennyolc éves kora után belép a termelőszövetkezetbe és esetleg családot alapít, a stafírungtól kezdve a lakodalmán át a házépítésig a „város“ kollektívája mindenről gondoskodik. A pártszervezet tervében láttam a pártépítésről szóló részt. — Júliusra valóban nyolc tagjelölttel szaporodik a létszámunk — erősíti meg Kemenesi elvtárs. — Nálunk az előkészítés, a nevelés ideje hosszabb. Itt nagyon szoros közösségben élünk. Akiket felvételre javasol a taggyűlés, annak a szívét-lelkét akarjuk ismerni. Hiszen gyerekekkel foglalkozunk! Minden beszélgetés ide tér — ------------------------------- vissza. A gyerek ekre. Értük élnek és dolgoznak, bennük, az ő egészséges, vidám jelenükben és lövőjükben látják minden cselekedetük értelmét. A huszonöt Kommunista és a 145 pártonkí- viili, Foton, a gyermekvárosban. Hát ilyenek ott a hétköznapok! Déri Károly A legtöbb balesetet a gyorshajtás okozza Baleseti statisztika az év első negyedéről A Pest megyei Rendőrkapi- ányság összeállította az el- núlt negyedév baleseti méregét. Eszerint j,v 62 százalékkal emelkedett ^ a balesetek száma. dig tavaly ugyanezen idő- ^ zakban a megye területén 79 ^ közlekedési baleset történt, ^ nőst ez a szám 128-ra emel- í kedett. Ebből 7 halálos, 44 ^ lúlyos, 27 könnyű sérüléses ^ /olt, s csak ötvenketten „úsz- ^ ;ák” meg sebesülés nélkül, ^ igyanakkor csak a kisebb- ^ í agy óbb szerencsétlenségek ^ elentős anyagi kárral, össze- ^ sen 568 700 forintot kitevő ^ isszeggel jártak. ^ A rendőrségi lejegyzések szerint 2 % „balesetet vonzó” útsza- ^ kasznak minősül a főút- ^ vonalak közül a Vecsés— ^ Abony közötti országút, a j Budapest—Vác műút tel- ^ jes hosszában, valamint ^ az Aisónémedi—Örkény ^ közötti útszakasz. y A statisztika azt is megírni- ^ tatja, hogy a balesetet okozó ^ járművezetők közül 37 volt ^ olyan, aki magánkocsit veze- ^ tett, míg 68 volt közületi al- fj kalmazásban. Ez utóbbi an- ^ nál is komolyabb szám, mert \ a hivatásos gépkocsivezetők \ állandó oktatásban, tovább- / képzésben részesülnek, őket; / még a gyakorlatlanság sem í mentheti. A balesetek oka a legtöbb \ esetben gyorshajtás volt. ! i Míg tavaly csak tíz, az idén \ 31 szerencsétlenségnek volt: ez az okozója, de sűrűn elő- \ fordul szabálytalan előzés, i gondatlan vezetés is. A közlekedési csoport vezetői most tanulmányozzák az elkészült statisztikát. A következő negyedévben még nagyobb figyelemmel őrködnek a közutak közlekedési rendje felett és kellő eréllyel lépnek fel a szabályok be nem tartóival szemben.
