Pest Megyei Hírlap, 1960. április (4. évfolyam, 78-101. szám)

1960-04-06 / 81. szám

KST MEGYEI 1960. ÁPRILIS 6. SZERDA Tudósítások a KISZ-seregszemle „harmadik fordulójáról“ Képzőművészetünk a felszabadulás után Kiállítás a Magyar Nemzeti Galériában Monot-*)n 3-án tartották a Pest negyében folyó felsza­badulási kulturális szemle első járási bemutatóját. A sok színű műsor jól szórakoztatta a közönséget. A járási opera­tív bizottság egészében jól szervezte a bemutatót, jólle­het az ilyenkor — az együt­tesek mozgatásával járó — nehezen elkerülhető apró ren­dezési hibák is előfordultak. Tanulságos volt ez a bemu­tató mind a résztvevők, mind a járási és megyei operatív bizottság számára. Vecsés községet szépen reprezentál­ták a nap folyamán fellépett együttesei. Dicsérendő volt a főleg idősebbekből álló föld­művesszövetkezeti fúvószene­kar szereplése, különösen Fu- csik: Álomkeringője és Duna- jevszkij: Vidám vásár egyve­lege sikerült jól. Az új szel­lemű, önzetlen öntevékeny művésztípus fejlődését láthat­tuk a vecsésiek zongoraszólis­tájának vendégszereplésében. Kiváló, nagy feladatokra tö­rekvő muzikalitásnak lehet­tünk tanúi. Sajnos, nevét nem tudjuk, de a műsor közönsége megjegyezte magának a más együtteseket is kisegítő leen­dő művésznő rokonszenves egyéniségét. Kellemes megle­petést okozott a vecsési ön­kéntes tűzoltóegyesület fúvós zenekara. Nemrég alakult ez a zene­kar és máris olyan tulaj­donságokat mutat, amely gyakorlott együtteseknél is ritka érdem: kiegyen­lített, egybeforró harmó­niák, a fúvósoknál egyéb­ként ritka „piano”, jó rit­mus, dinamikai kidolgo­zottság. Nem ártana azon­ban az előadottaknál könnyebb műveket is ját­szani. Végképpen nem várt megle­petés volt még a vecsési mű­velődési ház kamarazenekará­nak bemutatkozása. Jól kez­dett úton járnak, sikert kívá­nunk, .munkájukhoz. Vecsésröl két színjátszó csoport is jött a bemutatóra. Örömmel fo­gadta a műsor bíráló bizott­sága a KISZ újonnan alakult színjátszó csoportját, valamint a felszabadulási ünnephez jól illő Gergely Sándor „Vitézek és hősök” című drámájának részletét, a földművesszövet­kezeti együttes előadásában. A vecsési tánccsoportot kidol­gozott, hangulatos, ízes nó- tájú táncaiért a gödöllői népi táncos találkozóra javasolta a zsűri. A csoport vezetője, Tö­mör Mihályné, fáradságot nem kímélve dolgozik — nemcsak saját együttese, ha­nem az egész járás táncmoz­galmának fellendítéséért. Szívből örültünk a vasadiak táncának, reméljük, a kez­deti sikerek további fejlődés­re serkentik őket. A pilisi tánccsoport előző évi mun­kájához képest, de az adott mezőnyt tekintve is, igen szép fejlődést, jó formát mutatott. A monori gimnázium KISZ- szervezete igyekezett lehető­ségeiből, és meglevő műsor­készletéből szépet adni. Ki­emelkedik műsorszámaik kö­zül Kiss József: Tüzek című versének előadása. Általá­ban a szavalok érdekes, ön­állóságra való törekvést, egészséges irányban való egyéni felfogást igyekeztek versmondásukkal tolmácsolni. . Dicséretes a hegedű-zongora duó szándéka is; Seitz: G- dur koncertjét adták elő. A monori gimnázium kiváló képességű tánczenekara, saj­nos, csak ősszel kerülhet nagyobb nyilvánosság elé, mert a közeljövőben rende­zendő megyei találkozókon nem lesz tánczenekari be­mutató. Megjegyzendő azon­ban, hogy a jól hangszerelt művek még önmagukban nem elégíthetik ki azokat az Igényeket, amelyek a ma már bő magyar táncze­nei anyagunkból való mű­sorválasztást, az ezen a műfajon belül való he­lyes kultúrpolitikai felfo­gást követelik. A monori Kossuth áltálé nos iskola énektanárnője és tanulói munkájukat és szí­vüket adták azért, hogy a szemlén szépen szerepelje­nek. Szorgalmas törekvésüket méltán fogadta lelkesen a közönség és a zsűri egyaránt. A monori zenetanfolyam har- monikazenekara az előző hó­napokhoz képest jobb for­mát, frissebb műsorpolitikai felfogást mutatott. Apró hi­bák, „elnagyolt” feldolgozás itt-ott azonban még előfor­dult. Játékukból a szép, kötött, ívelő dallamformá­lást keli legfőbb érdemnek kiemelni. Különösen jól si­került az orosz népdalfeldol­gozás előadása. A vecsési vegyeskar, mint mindig, most is gondos pro­dukciót nyújtott, reméljük, karnagyuk kiváló képzett­sége, szakértelme a jövőben jobban fogja vonzani a vecsé­si dolgozókat és az énekkar tagjainak száma megnöveke­dik. A gyömrői KISZ-szervezet azt mutatta meg ezen az es­tén, hogy megfelelő az ereje az állandó jellegű, folyamatos kulturális étet kialakításához. Műsorszámaikat, sajnos, a megelőző bemutatókon (köz­ségi, körzeti) felkészültség híján nem adták elő, így csak fél értékű a szemlén va­ló közreműködésük. Néhány műsorszámuknak nagy közönségsikere volt, azonban baj lenne, ha ez a siker nem a folyama­tos munkára, hanem el­bizakodottságra serken­tené őket. A monori gimnáziummal falytatott szellemi öttusa­versenyben a gyömrői KISZ- szervezet csapata vitte el a pálmát. Meg keld említeni még a gyömrőiek kiváló he­gedűszólóját is, a műsorból kiemelkedő Bartók-feidolgo- zású magyar népdalokkal. Műsoron kívül fellépett a Monori Kefegyár nemrég megerősített táncegyüttese is. A maglódi művelődési ott­hon művészeti együttesének szépen összeállított műsorá­ban váltakoztak a magyar mozgalmi és népdalok szlo­vák dalokkal, táncokkal, énekikettősökkel. A váci — járási és városi — dalostalálkozót — mint a felszabadulási kulturális szem­le rendezvényét —, április 4-én tartották a váci műve­lődési (ház nagytermében. A részt vett énekkarok műsora, szereplése biztató volt. A be­mutató technikai feladatait a művelődési ház nagy gyakor­lattal rendelkező szakemberei jól oldották meg, hiányzott azonban — és ez nem a ren­dezők hibája — .a megfelelő hatású, a szerepléshez nélkü­lözhetetlen énekkari emel­vény. Reméljük, az illetékesek ezt mielőbb beszerzik. A mezőgazdasági technikum énekkara Fodor Barna kar­nagy vezetésével merészen választotta Kodály egyik ve­gyeskari művét és Bárdos: Ti­szai dallamok című feldolgo­zását. Az általános gimnázium énekkara (karnagy: Sólyom Károly) két Hándel-művet adott elő és egy francia par­tizándalt. Szép szimbólum volt mű­soruk kezdetén Dávid és Góliát mondájának zenei előadása felszabadulásunk ünnepén: az igaz ügy har­cosa végül is legyőzi a go­noszságot, a kegyetlen­séget. A fóti Gyermekváros KISZ- énekkarának igyekezetét nem csökkenti az a véletlen, amely a bemutatón érte őket: szólis­tájuk és zongorakísérőjük be­tegség miatt távol maradt. A gépipari technikum kó­rusának karnagya jól érezte a mai közönség igényét és több műsorszám között egy jól sikerült néger feldolgozást is bemutatott együttesével. A közgazdasági technikum énekkara Makiári József karnagy vezetésével ki­emelkedő teljesítményt nyújtott kiváló műsorpoli­tikájával, kultúrált hang­vételével. Vonatkozik ez a Makláry karnagy vezet­te másik két énekkarra, de főleg a váci Vox Hu- mana-ra is. A hangversenyen résztvevő közönség örömmel ünnepelte a régi dalosokból alakult Épí­tők Bartók Kórusát, valamint a dunakeszi Erkel Énekkart, amely az elmúlt hónapokban alakult újjá Szakáll László karnagy vezetésével. A dunakeszi Erkel Ének­kar szereplése — a dalo­sok felkészültsége és mű­sorválasztása miatt — olyan előnyös helyzetet teremtett — és ez dicső­ségére válhat minden énekkarnak —, hogy az előtte szereplő Vox Hu­mana sem homályosította el sikerét. A műsorban szerepelt egy honvéd énekegyüttes is. Köz­reműködésük biztató, szeret­nénk, ha kissé bővített műso­rukkal a megyei találkozón is sikerrel vennének részt. A váci járási és városi da­lostalálkozó színvonalára egyébként jellemző volt, hogy a zsűri minden egyes énekkart meghívott a júniusban meg­rendezésre kerülő, országos eseményszámba menő, megyei dalostalálkozóra. M. J. Fiú csikóval, Konyorcsik Í&- nos Kődobáló fiú című szob­ra. Domanovszky Endre, a dunai vasmű bejáratát díszí­tő freskójának vázlata, Ber- náth Aurélnak a földalatti, vasúthoz készült terve, Sző- nyi István mezőgazdasági té­májú vázlata. Idősebb és fiatalabb mű­vészeink egyaránt sok, je­lentős művel képviseltetik TIZENÖT EV f rényi Jenő: Felvonulókja. Több mű foglalkozik történel­münk korábbi eseményeivel is. Kádár György—Konecsni György hatalmas festménye Dózsa György emlékét hir- %deti és idézik a képek, szob- %rok a dicső Tanácsköztársa- ság napjait is. £ j tematikai sokrétűség % ej mellett nem mutat spe- £ gényebb képet a műfaji és £ stílusbeli vizsgálat sem. ^ Szükségszerűen kimaradtak $ ugyan az utóbbi években ké- $ szült nagyméretű alkotások, £ a freskók és a köztéri szob- % rak, viszont megtalálhatók ezeknek kisméretű vázlatai, | változatai, sőt néhány a kö- ' zeljövőben felállításra kerülő szobor is. Mikus Sándor Anya gyermekével, Vigh Tamás magukat. Minden helyes tö­rekvés, minden jó mű mél­tó helyet kapott. Az itt bemutatott alkotá­sok nagy része sokat uta­zott már. Ismeri Moszkva, Berlin, Prága, Varsó. Számos műtárgy vívott ki ezek kö­ziül nemzetközi elismerést. 1/ özvetve minden mű a -T» felszabadulásról beszél, de sok mű beszél arról közvet­lenül is: Mikus Sándor Vecsési parlamenter je, Váradi Sándor Szovjet katonája, Kerényi Jenő Osztyapenkója. A fel­szabadítók emlékének és a gazdag tizenöt esztendőnek méltóbb megünneplésére ren­dezte a Galéria ezt a kiállí­tást. Csap Erzsébet £ A magyar néphadsereg Bul­gáriában vendégszereplő ének­lés táncegyüttese április 2-án ^tartotta első nyilvános hang­versenyét Szófiában, a bolgár f főváros legnagyobb hangver- senytermében. Az együttes $ műsorán magyar és bolgár ^ művek szerepeltek és már első bemutatkozó előadásán ^óriási sikert aratott. A vasár- ^ napi bolgár lapok nagy elis- méréssel írnak az együttes V13l?3SSZínv0n3lú műsoráról és í művészetéről. Berény Róbert: Festőnövendék : i zt hiszem, elfogultság í zt. nélkül állíthatjuk, hogy la felszabadulásunk tizenötö- ! dik évfordulójára rendezett < képzőművészeti kállítások tóö- \zül a Galériáé a leg jelentő­sebbek közé tartozik. Az el- ímúlt 15 esztendő gazdag kép- \zömüvészeti termését mintegy !650 alkotás mutatja itt be. I Festmények, szobrok, rajzok, !érmek gyönyörködtetik a lá- Itogatót, módot nyújtva arra, l hogy az idő mérlegére he­gyezve vizsgálhassák a koráb- \ bi kiállításokról talán már is- ! mert alkotásokat is. \ Végigkísérik ezek a műtár- \ gyak történelmünk legjelen- Itősebb szakaszának sorsdöntő \ eseményeit, a hétköznapok : harcait, megörökítik höstet- i teit, felelevenítik az ünnepek hangulatát. Még a háborúra emlékeztetnek, a borzalmakat idézik Búza Barna: Bombázás után című szobra, R. Gábor Marianne a romos Margit- hidat ábrázoló festménye, Ék Sándor néhány lapja. Az al­kotások többsége azonban már inkább a felszabadult életről beszél. A munkát di­csőítik Domanovszky Endre és Pap Gyula martinászokat, Benedek Jenő munka jelentést ábrázoló festménye, Szőnyt István krumpliszedőkje, So­mogyi József nagy hírű Mar­tinász szobra, Kisfaludi Stróbl Zsigmond Ózdi hengerésze és még sok más neves műtárgy, amelyeket felsorolni is sok lenne. Az elmúlt, felemelő hangulatú, május elsejékre emlékeztetnek Berda Ernő: Az első szabad május elseje Angyalföldön című képe, Ke­Üdvözöljük csehszlovák vendégeinket!! Az elmúlt héten jeleztük, hogy csehszlovák kulturális delegációt várunk megyénkbe. A nyitrai háromtagú kül­döttség tegnap délelőtt 11 órakor megérkezett Komá­romba, ahol Vörös Gyula elvtárs, a megyei tanács mű­velődési osztályának veze­tője, és Gere Géza elvtárs, a népművelési csoport veze­tője fogadta a vendégeket. A tapasztalatcserére érkező lá­togatók ezután egyenesen Tú­ra községbe utaztak, ahol a művelődési munkát tanul­mányozták. Az elkövetkező napokban megismerkednek a megye művelődési otthonai-\ val, művészeti együttesei- [ vei, többek között részt \ vesznek azon a pénteki érte-': kezleten, amelyen a tér- i melőszövetkezeti községek! kultúr otthon-igazgat ói beszé- j lik meg újszerű feladataikat., Kívánjuk kedves csehszlovák i vendégeinknek, hogy haszno- j san töltsék idejüket körünk­ben, és érezzék nálunk jól mágukat! \ Mikus Sándor: Győzelem cinimel kiállítás nyílott Aszódon, a Petőfi Múzeumban. A kiállítás — amelyet Jászói Béla és Asztalos István álli- i tott össze — fényképekkel és grafikonokkal mutatja be az aszódi járás tizenöt esztendős fejlődését. A megnyitás nap­ján, április 3-án, már több száz látogató kereste fel a kiállítást. Jubileumi előadás Pest megye — annak elle­nére, hogy nincs voltaképpeni megyeszékhelye és megye- székhelyén kőszínháza — sze­rencsés helyzetben van. Első­sorban azért, mert magáénak vallhatja (és vallja, nemcsak szóval, hanem tettel is) a fő­város színházait, másodsorban pedig azért, mert ha kőszín­háza nincs is, négy színház utazó társulata látja el mű­sorral városait, községeit. A Petőfi Színpadon és a Déryné Színházon kívül a szolnoki és a kecskeméti színház tájrész­lege keresi fel megyénket és szórakoztatja lakóit. Így for­dulhatott elő, hogy a kecske­méti Katona József Színház tájrészlege éppen vasárnap este, Cegléden tartotta meg jubileumi — idei századik — előadását. A műsoron Darvas József Kormos ég című drá­mája szerepelt. Magyar sikerek külföldön Kun Zsuzsa és Fülöp Vik- ; tor, a Moszkvában is népszerű ; magyar balettművész-pár va- í sárnap fellépett a Nagy Szín- j házban, a Bahcsiszeráji szökő- ; kút előadásán. Marina Kond- ; ratyeva, a színház primabale- : rinája szerint Kun Zsuzsa ! ragyogóan oldotta meg Zarema j szerepét, amely a modem j balettirodalom egyik legbonyo- S lultabb alkotása. A két ma- \ gyár művész a Gisele című j balettben is fellép. í

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom