Pest Megyei Hírlap, 1960. április (4. évfolyam, 78-101. szám)

1960-04-06 / 81. szám

I960. ÁPRILIS 6. SZERDA “E%^«rfap S A felszabadulási ünnepségen vették át a megyei pártbizottság kongresszusi versenyzászlaját a Csepel Autó-gyáriak Április. „ ,;.2rán, „este nagy számmal gyűltek össze a Cse­pel Autógyár dolgozói, hogy megünnepeljék hazánk felsza­badulásának 15. évfordulóját. Az ünnepségen kedves ven­dégként részt vett több szov­jet katona és tiszt, s meg­jelent azon Fekete Sándorné a megyei pártbizottság osz­tályvezetője, Faludi Andor, a vasasszakszervezet képviselő­je, Hidas Ferenc, az Autó és Traktoripari Tröszt igazgató­ja, Diósi Jenő, a járási tanács végrehajtó bizottságának el­nöke. Az ünnepségen Pálfi Kál­mán, a Csepel Autógyár párt- bizottságának titkára mondott beszédet, amelyben méltatta felszabadulásunk jelentőségét és az eltelt másfél évtized eredményeit. Az ünnepi be­széd után Szőnyi Miklós, a gyár igazgatója ismertette az elmúlt esztendő gazdasági eredményeit és a gyár dolgo­zói nevében felajánlotta, hiogy 1980-ban terven felül 180 darab DT—113-as motort ad a gyár a mezőgazdaságnak, amelyből nyolcvan dara­bot megtakarított anyag­ból készítenek el. A beszédek elhangzása után Fekete Sándorné, a megyei pártbizottság nevében köszön­tötte a gyár dolgozóit és át­adta a megyei pártbizottság kongresszusi vérsenyzászlaját. A vasasszakszervezet elnök­sége nevében Faludi Andor pedig az élüzem kitüntetést nyújtotta át a gyár vezetői­nek. Ezek után több dolgozó vette át a kitüntetést, majd műsor szórakoztatta a meg­jelenteket, akik reggelig együttmaradtak. Az autógyári dolgozók kül­döttsége április 2-án délben a tököli szovjet hősi emlékmű­nél koszorúzás! ünnepségen vett részt, ahol Diósi Jenő, a járási tanács vb-elnöke mon­dott beszédet. Az autógyári küldöttség a gyár dolgozói nevében az emlékműnél koszo­rút ihelyzett el. Bende Ibolya Többezres tömeg a ceglédi nagygyűlésen Cegléden a Szabadság téren vasárnap délelőtt már ki­lenc óra után gyülekeztek a felszabadulási ünnepségre a város lakói. Fél tíz után a díszemelvény előtt felsora­koztak a fegyveres erők dísz­egységei, s amikor a magyar és a szovjet himnusz felhag- zott, már mintegy hatezres tömeg töltötte meg a teret. Az ünnepséget Benke Lajosné, országgyűlési képviselő nyi­totta meg, majd Babinszki Babinszki Károly, a Ceglédi Városi Pártbizottság titkára ünnepi beszédét mondja. A gyáliak hálájának és szeretetének koszorúit helyezik el az emlékműnél. Szentendrén örökítve harcosainak emlékét meg. Ezt követte a Ferency Ká­roly múzeumban megrende­zett felszabadulási kiállítás megnyitása, amely alkalomból Sziráki Ferenc elvtárs, a váro­si tanács végrehajtó bizottsá­gának elnöke üdvözölte a megjelenteket. .XXXXXXXXXXXXXXXXVXXXXXXNXV'.XXXXXXX\X'^XXXXX'XXV,V'XXXXXXXXXXXXXXVvXXXXXXXXXXXX''XXXXXXXXXXXXXXX\.XXXXXXXXXXXXXXXXX\XXXXXXXXXXXXXXXXXXVC' Több mint hatezren az egyetemi előkészítő tanfolyamokon Az idén is megszervezték az egyetemi, főiskolai, aka­démiai felvételi vizsgára elő­készítő tanfolyamokat. Csak­nem valamennyi egyetem, fő­iskola, akadémia — továbbá 13 megyei tanács, Budapest Főváros Tanácsa, ezenkívül Miskolc és Pécs megyei jogú városok tanácsa is — szerve­zett tanfolyamot. Az előké­szítőkön részvevők száma meghaladja a hatezret. Ez 50 százalékkal több a tava­lyi létszámnál. A tanfolyamok hallgatói közül 2500-an nappali, a töb­biek levelező, illetve esti ta­gozaton szeretnének tovább tanulni. A nappali tagozat­ra pályázók közül országo­san mintegy 900-an készül­nek orvosegyetemi, csaknem 950-en műszaki egyetemi ta­nulmányokra. Az idén az előkészítők öt­hónaposak: össz-óraszámukat 180-ra, az előző évinek mintegy két és félszeresére emelték, hogy a pályázók minél alaposabban felkészül­hessenek a júliusi felvételi vizsgákra. Új, kanyaró elleni védőoltás A kentucky-i egészségügyi intézet kísérletei alátámasz­tották, hogy a szopornyicát és a kanyarót okozó vírus­fajták közeli rokonságban vannak egymással. Az inté­zetben jelenleg kísérletek folynak, hogy gyengített szo- pornyica-virusokból hatásos kanyaró elleni vakcinát ké­szítsenek. A kávéfogyasztás bajnoka A világ legnagyobb kávé­fogyasztói a skandináv né­pek. Az átlagfogyasztás min­den 15 évnél idősebb lakosra számítva évenként 1037 csé­sze. A JELVÉNY kertjét parkosítják a fiatalok. A járás KISZ-szervezetei egy- milliónyolcszázötvenezer fo­rint értékű anyagot takarí­tottak meg 1959-ben. Ebből 1 247 000 jut a Posztógyár fia­taljaira. Részt vesznek a sportrendezvényeken, hetven- ketten kapcsolódnak be a Jó­zsef Attila olvasómozgalomba. A múlt héten megtartották a jelvénykiosztó taggyűlést. Előző este odaszólt otthon a fiainak: — Na, legények, meglátjá­tok, milyen szép jelvényt ho­zok haza... Mert én is kapok ám! A taggyűlésen ismertették, hogy 130 jelentkezőből 107 kiszes és KISZ-en kívüli fia­tal teljesítette a feltételeket. Hegedűs Margit KISZ-titkár már sorolja is a neveket. Az igazgató mosolyogva figyeli a kipirult arcú fiúkat, lányokat, akik sorra átveszik a jelvényeket. Egy pillanatra elmélázik. — Engem biztos a végén olvasnak fel. Ez már így szo­kás. Margit biztosan meg­köszöni, hogy annyit segítet­tem. Helyére ül az utolsó fiú, Hegedűs Margit szétnéz a termen, egy pillanatra ösz- szevillan a pillantásuk, aztán a KISZ-titkár megszólal. — A jelvénykiosztó tag­gyűlést befejeztük. Érzi, hogy elvörösödik.'Lük- tet a halántéka. Mintha a székhez szögezték volna. De összeszedi magát és megkér­dezi; — Hát én? ... Hát nekem nem adtok?... A feltételeket teljesítettem. A gyár ter­melése ... az oktatás ... — Igen, igazán köszönjük, Kubalek elvtárs, de a har­madik feltételt nem teljesí­tette. Tudja, ami a sportra vagy a kultúrmunkára vo­natkozik. Csak bámul maga elé. Er­ről egészen megfeledkezett. Szombaton este ^ gr_ dekházasságot mutatták be a gyári KISZ-fiatalok. Nem tud­tam elmenni az előadásra, nem is kaptam semmi rész­letes tudósítást, de biztosra veszem, hogy Kubalek Sán­dor „beugrott” az egyik kis szerepbe. Mert otthon a fiai folyton kérdezgetik: —- Apuka, hol van a jel­vény? Sok száz kilométernyi út és járda, 173 községi híd, 79 törpevízmű, 292 művelődési otthon épül az idén községfejlesztési alapból A községfejlesztési alapból a tanácsok évről évre nagyobb összegeket költenek a közle­kedési hálózat, az egészségügyi és a művelődési intézmények, továbbá a lakosság kommuná­lis ellátását szolgáló létesítmé­nyek fejlesztésére. A lakosság hozzájárulását az állam igen jelentős összegekkel egészíti ki. Tavaly 350 milliót fizetett, az idén a tervek szerint 435 millió forintot fizet be a lakos­ság a községfejlesztési alapra, ezzel szpmben az állami beruházásokon kívül 1959-ben egymilliárd 170 milliót költöttek, ez évben pedig 1 milliárd 900 millió forintot fordítanak a városok és községek fej­lesztésére. A többi között az idén 1 211 000 négyzetméternyi út és kereken kétmillió négyzet- méter járda, 314 kilométer vízvezeték, 79 törpevízmű, 452 kút, 173 községi híd, 157 orvo­si rendelő, 94 fürdő és strand, 292 művelődési otthon épül a községfejlesztési alap felhasz­nálásával az országban. Pest megye útjainak és jár­dáinak építése, rendbehozása például több mint 20 millió fo­rintba kerül, Abony község új vágóhídjának üzembe helyezé­sére 250 000 forintot, Cegléd villanyhálózatának bővítésére és strandfürdőjének továbbfej­lesztésére 770 000 forintot köl­tenek. Szabolcs-Szatmár me­gyében 11 orvosi rendelő, 42 általános iskolai tanterem, 24 művelődési ház létesül, ezen­kívül 114 000 forintot fordíta­nak fásításra. Szegeden korsze­rűsítik a közvilágítást, új bol­tokat nyitnak és felszerelik a központi házasságkötő termet. Győr megyében több mint 50 kilométer villanyvezetékháló­zatot építenek. A községfejlesztési alaphoz erre az évre a lakosság 142 millió forint értékű társadalmi munkát aján­lott fel, s egyben vállalta mintegy 40 millió forint értékű, a helyszí­nen található nyersanyag fel­tárását és kitermelését. Édesipari készítmények a cukorbetegeknek A Győri Keksz- és Ostya­gyár dolgozói a felszabadulási versenyben 2,1 százalékkal emelték a termelékenységet, az önköltséget pedig másfél százalékkal csökkentették. A gyár húsvétra kétszázezer da­rab csokoládékészítményt adott át a kereskedelemnek. A második negyedévben meg­jelennek a boltokban a gyár cukorbetegeknek szánt édes­ipari készítményei. Először két vagon töltött ostyát és két va­gon kekszet gyártanak, később pedig diabetikus táblás csoko­ládét is készítenek. TUDÓSÍTÁSAINK a megyei ünnepségekről Délután változatos kultúr- és sportműsor szórakoztatta a város lakóit. A földműves­szövetkezet gyermekruha-ki- áüítást és vásárt rendezett, amelynek sikerét mindennél jobban bizonyítja, hogy két óra alatt mintegy 35 ezer fo­rint értékű árut adtak el. So­kan keresték fel a Kossuth Múzeum kiállítását és nagy létszámú részvevővel tar­tották meg délután a Tán­csics Mihály általános isko­la zászlóavató ünnepségét is. Este a Kossuth Művelődési Ház újjáépített színházter­mének avatására került sor, amelynek keretében a kecske­méti Katona József Színház művészei, Darvas József: Kormos ég című drámáját mutatták be nagy sikerrel. Opauszky László Bensőséges ünnepség Gyálon (Folytatás a 2. oldalról) a Munkaügyi Minisztérium iparitanuló-intézete, a Sütő­Mihály, a községi pártszerve­zet titkára mondott ünnepi beszédet, utána koszorúzásra került sor. A koszorúzási ün­Károly, a városi pártbizott­ság titkára mondott ünnepi beszédet. Beszéde után át­nyújtotta a Pest megyei Pártbizottság oklevelét, a kongresszusi versenyben ki­válóan helytálló Vörös Csil­lag, illetve Dózsa Népe ter­melőszövetkezetek elnökeinek. Megható mozzanata vo>lt az ünnepségnek, amikor Varga Gábor, a járási KlSZ-bizott- ság titkára két szovjet kato­nának átnyújtotta a KISZ Központi Bizottságának ok­levelét és emlékérmét. Az ünnepséget hangulatos mű­sor zárta le, majd a város társadalmi és gazdasági szer­vezeteinek képviselői helyez- ■ ték el az emlékezés és hála koszorúit, virágcsokrait a szovjet hősi emlékműveken és katonasírokon. A gödöllői ünnepség részvevőinek egy csoportja. ipari Vállalat és sok más ki­állító. Hétfőn délelőtt a járási tanácsháza előtti téren ren­dezték meg a község felszaba­dulási ünnepségét. Borbély népség után az úttörők adtak színvonalas műsort, majd a munkásőrség díszszázada vo­nult fel. Hétfő délután gazdag kultúr- és spbrtprogram szó­rakoztatta Gödöllő dolgozóit. Csiba József Felszabadulásunk 15. év­fordulóját a gyáld művelődé­si ház nagytermében rende­zett gyűlésen ünnepelték a gyáliak. A szépen feldíszített termet zsúfolásig megtöltöt­ték a község lakói. Az -ünnepség elnökségé­ben a helyi szervek kép­viselőin kívül helyet fog­laltak a meghívott szov­jet vendégek is. A magyar és a szovjet him­nusz elhangzása után Soly­mári István iskolaigazgató, a Hazafias Népfront helyi szer­vezetének elnöke nyitotta meg az üéinepséget, majd Miiek Antal, a Hazafias Nép­front járási titkára mondott ünnepi beszédet. Beszédében méltatta azt a hatalmas vál­tozást, amelyen tizenöt esz­tendő alatt a dabasi járás és Gyál község is keresztülment és azokat a szép terveket, amelyeket az elkövetkezendő esztendőben akarnak meg­valósítani. Az ünnepi beszéd elhangzása után az ünnepi gyűlés résztvevői együtte­sen vonulták ki a szovjet hősi emlékműhöz, ahol elhelyez­ték a szeretetteljes megem­lékezés és hála koszorúit. Murányi József Jobbon dobogott minden­kinek a szíve, amikor a Po- mázi Posztógyárban is felvir­radt a nyereségosztás öröm­ünnepe. Az igazság kedvéért azonban hozzá kell tennem, hogy ez a fokozott szívdobo­gás nemcsak a borítékokban lapuló pénznek szólt, hanem azoknak az eredményeknek is, amelyeket a vállalat elért. Ez a fejlődés örvendeztette meg Kubalek Sándor igazga­tót. Mert azért — akárhogy nézzük — az ö sok-sok mun­kája is testet öltött az ered­ményekben. Már előre látta, fiai hogyan táncolják körül, ha megkérdezi: — Na, srácok, mondjátok meg gyorsan, mit akartok. Kubalek Sándor hat éve a Pomázi Posztógyár igazgatója. 1957 áprilisában egyik szerve­zője a gyári KlSZ-szervezet- nek, s azóta is a fiatalok pat- ronálója. Sokat beszélget ve­lük, segíti, támogatja őket. Az ősszel Kubalek Sándor is — ahogy rendes kiszeshez illik, hiszen még csak negyven éves — jelentkezett az Ifjúság a szocializmusért próbára. És ettől a naptól már drámai gyorsasággal peregnek az ese­mények. Huszonegy ifjúsági brigád 103 tagja vetélkedik a kong­resszusi munkaversenyben. Társadalmi munkában a gyár A Duna-parti kis városban már április 2-án, szombaton délelőtt megkezdődtek a fel- szabadulás 15. évfordulójának tiszteletére rendezett ünnepsé­gek. A kultúrforradalmat szimbolizáló új gimnázium avatására és névadó ünnepsé­gére került sor a délelőtti órákban, melyen az MSZMP Központi Bizottsága, valamint a művelődésügyi miniszter képviseletében megjelent Ilku Pál elvtárs. A vendégek sorá­ban részt vett Móricz Virág, a gimnázium névadójának, Móricz Zsigmondnak leánya, országgyűlési képviselő, Maro­si Jenő elvtárs, az MSZMP Pest megyei Pártbizottsága osztályvezetője, Vörös Gyula elvtárs, a megyei tanács mű­velődésügyi osztályának veze­tője, valamint a járás és város vezetői. A bensőséges ünnep­ség után a vendégek megte­kintették a gimnázium épüle­tét, majd díszebéden vettek részt. Az ünnepi évforduló alkal­mával az esti órákban került sor a járás és város párt és tanácsvezetői által rendezett fogadásra, melyen a járás és város intézményeinek és szer­veinek vezetői vettek részt. Április 3-án este ünnepi gyűlésre került sor a tanács­háza nagytermében, hétfőn, április 4-én a délelőtti órák­ban pedig a katonai díszelgés- sel egybekötött koszorúzási ünnepségre. A szovjet hősi emlékmű előtt Szabó Béla elv­társ tartott megemlékezést, majd az ünneplő közönség a járási pártbizottság épületéhez vonult, ahol Baráth Károly elvtárs a járási pártbizottság titkára méltató szavai után emléktáblát lepleztek le a Ta­nácsköztársaság szentendrei

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom