Pest Megyei Hírlap, 1960. április (4. évfolyam, 78-101. szám)

1960-04-03 / 80. szám

12 '\fCtvlaD I960. ÁPRILIS 3. VASÁRNAP „Változatlanul derűlátással nézek a csúcsértekezlet elé" N, Sz. Hruscsov sajtóértekezlete Rambouillet-ben Nyikita Hruscsov szovjet miniszterelnök szombat dél­után több mint 800 újságíró, rádió- és fotóriporterek jelen­létében sajtóértekezletet tar­tott a rambouillet-i Patenotre- teremben. A sajtóértekezletet a fran­cia rádió és televízió, vala­mint több külföldi televízió is közvetítette. Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter rövid meg­nyitó beszéde után Hruscsov emelkedett .szólásra és fel­olvasta nyilatkozatát, amely­ben megköszönte Francia- ország kormányának és sze­mélyesen Charles De Gaulle elnöknek, valamint az egész francia népnek azt az őszinte, baráti fogadtatást, amelyben a szovjet küldöttséget része­sítette. Ezután válaszolt az újságírók kérdéseire. Az első kérdést az AFP munkatársa tette fel. „Na­gyobb derűlátással lehet-e a csúcsértekezlet elé tekinteni most, mint a De Gaulle elnök­kel való találkozása előtt?” — hangzott a kérdés. — Nyílt ember vagyok — válaszolta Hruscsov —, derű­látással nézek a csúcsértekez­let elé. Minden épeszű ember megérti, hogy szükséges a népek kapcsolatainak javítása, hogy csökkenteni kelt a nemzetközi feszült­séget és biztosítani kell a békét. Ha ebből a nézőpontból indu­lók ki — és én ebből indulok ki —, csak derűlátással te­kinthetek a csúcsértekezlet elé. Magam személyesen isme­rem a találkozó részvevőit, s tudom, hogy ők is ilyen szán­dékoktól vezérelve vesznek 'majd réssít a csúcstalálkozón. ' A második kéhdést a Monde munkatársa tette fel a nyu­gat-berlini problémáról. „Ha Nyugat-Berlin — a szovjet javaslat alapján — szabad i'árossá válnék, vállalná-e a Szovjetunió azokat a nem­zetközi biztosítékokat, ame­lyek Nyugat-Berlinnek ked­vező feltételeket biztosíta­nának? Elsősorban, hogy gaz­dasági kapcsolatokat tart­hasson fenn saját kívánsága szerint Nyugat-Németország- gal és a nyugati világgal. Másodsorban: hogyan véd­hetne meg függetlenségét a szabad város?" Hruscsov erre így vála­szolt: — Úgy gondolom, hogy azokat a biztosítékokat, ame­lyekről a Monde munkatár­sa beszélt, úgy kell érteni, készek vagyunk rá, hogy bár­milyen szinten részt vegyünk a biztosítékok kidolgozásá­ban és magunk is részt ve­gyünk valóra váltásukban, s e biztosítékok kidolgozását az ENSZ is elvégezheti. A következő kérdést az UPI amerikai hírügynökség munkatársa tette fed: „Mi( le­hetne tenni azért, hogy sike­res legyen a genfi értekezlet?” — Ehhez az kell, hogy va­lamennyi kormányt — hiszen e probléma megoldása vala­mennyi kormánytól, elsősor­ban persze a nagyhatalmak kormányaitól függ —, áthas­sa az a tudat, a leszerelés szükséges, azaz megállapo­dást kelj kötni erről a kér­désről. Igen veszélyes lenne a népek számára, ha a le­szerelés kérdésében nem tud­nánk megegyezni. De ami a népeket illeti, ugyanilyen veszélyes volna rájuk, ha kar- batett kézzel várnák a meg­oldást A kormányokra mindig jó hatással van, ha a né­pek nyomást gyakorolnak rájuk, hogy kutassák és megtalálják a világbéke biztosításának körülmé­nyeit. A következő kérdést a Monde munkatársa tette fel arról a problémáról, vajon milyen mértékben hatna a Berlinben tartózkodó nyu­gati hatalmakra, ha a Szovjet­unió különbékét kötne a Né­met Demokratikus Köztár­sasággal. N. Sz. Hruscsov válasza így hangzott: — Ha nem tudnánk meg­értetni magunkat azoknak az országoknak vezetőivel, akik­kel együtt harcoltunk a hit­leri Németország ellen; ha ily módon arra kényszerül­nénk, hogy a Német Demok­ratikus Köztársasággal kü- lönbéke-szerzödést kössünk — ami véleményünk szerint a legkevésbé kívánatos megol­dás lenne —, akkor nemcsak mi imánk alá ilyen béke­szerződést az NDK-val, ha­nem más, olyan országok is, amelyek háborúban álltak a hitleri Németországgal. S ha egy ilyen békeszerző­dés aláírásra kerül, akkor meg kell érteni, hogy a Német De­mokratikus Köztársaság egész területén megszűnnék, érvé­nyét veszítené a hitleri Német­ország kapitulációjából adódó valamennyi kötelezettség, bele­értve a nyugati helyőrségek helyzetét is, hiszen a kapitu­lációból adódó minden jog ér­vényét vesztené. Ezt már szá­mos alkalommal kijelentettük. Ezután Gromiko külügymi­niszter felkérésére az újság­írók az eddig írásban előter­jesztett kérdések után — sze­mélyesen is feltettek kérdése­ket. Kérdést intéztek Hruscsov elvtárshoz a péntek reggeli reggane-i francia atombomba- robbantásáról is. — Véleményünket már ki­nyilvánítottuk az első francia atombomba felrobbantása al­kalmával. Nagyon sajnáljuk, hogy ilyen robbantásra sor XV\V\\\\\\\\\\\\\\\\V\\\\\\\\\\\\\\\\^^^ Cj ruhát, új kabátot a CORVIN ÁRUHÁZBÓL! Férfi sportöltönyök 480,— Ft-tól Női szimpla ballon 420,— Ft Női selyemmel bélelt ballon 530,— Ft Női svájci ballon J40,— és 1090,— Ft Kisfiúknak, kislányoknak, tweed tavaszi kabát, modern bőrgombolással 260,— Ft-tól Legnagytt'j áruház! CORVIN yaffiroi legnagyobb választék! került. Annál is inkább, mert azt is nagyon sajnáljuk, hogy a kísérleti atomrobbantások eltiltására vonatkozólag Gmiben még nem sikerült megállapodásra jutni. Ha ilyen megállapodást már elértünk volna, akkor a francia kormánynak is nehezebb lett volna ilyen robbantásokat végrehajta­nia. Remélem, mag tudunk majd állapodni, meg vagyunk győ­ződve róla, hogy a francia kormány is csatlakozni feg egy ilyen megállapodáshoz. Á Monde munkatársa ezt kérdezte: „Mit tart ön az atomfegyve­rek betiltásában a leghelye­sebb módnak, hogy a kormá­ny ok megy egyezhessenek?” Hruscsov így válaszolt: — Közölhetem önökkel, hogy ma délután megállapo­dást írtunk alá, amelynek ér­telmében a Szovjetunió & Franciaország együttműködik az atomenergia békés felhasz­nálása területén. Mi megte­szünk mindent, amit tehetünk, hogy e megállapodást valóra váltsuk, s megismertessük az atomenergia békés felhaszná­lásában elért eredményeinket. Bízunk benne, hogy partne­rünk is hasonlóképpen fog eljárni. A Kölnische Rundschau pá­rizsi tudósítója azt kérdezte, van-e lehetőség egy Hruscsov —Adenauer találkozóra. A tudósító arra hivatkozott, hogy Adenauer Los Angeles­ben beszélt ennek a lehetősé­géről. — Sajnos, nem olvastam ezt a nyilatkozatot, amelyről itt szó van — mondotta Hrus­csov. — De ha Adenauer kancellár valóban tett ilyen nyilatkozatot, úgy én ezt ésszerűnek tartom. Nem tar­tom lehetetlennek a találko­zást, sőt hasznosnak is ta­lálnám. Bizonyos kérdésekben né­zeteltéréseink vannak Adenauer kancellárral, de tisztában vagyunk ve­le, hogy ezeket nem lehet megoldani háború útján, az erő helyzetéből — ez Adenauer kancellár kifeje­zése —, hanem türelmesen tárgyalni kell az egyes vitás kérdések megoldásának bé­kés lehetőségeiről. — Ismétlem, nem tudom, tett-e Adenauer kancellár ilyen nyilatkozatot, de a Szovjetunió kormányának ál­láspontja a találkozókról is­meretes. Mi úgy tartjuk, hogy a találkozók haszno­sak. Ha találkoznék Ade­nauer kancellárral, igyekez­nék bebizonyítani neki, hagy az a politika, amelyet kor­mánya jelenleg folytat — a Bundeswehr felfegyverzése — káros politika, mert azt a szándékot mutatja, hogy a vitás kérdéseket az erő út­ján oldják meg. Meg kell érteni, hogy letűntek azok az idők, amelyek a német mili­taristáknak kedveztek, s ha valaki Nyugat-Német- országot erre a bűnös útra taszítaná, ez ka­tasztrófa, végzetes csele­kedet lenne. A következő kérdés így hangzott: „Mi lenne a véleménye róla, ha Japán, Kína, For- móza és Korea olyan öveze­tet alkotna, ahol megtilta­nák az atomrobbantásokat?“ Hruscsov ezt mondotta: — Mi mindig azellen har­coltunk, hogy bárhol is, a világ bármely pontján atom­robbantásokat végezzenek. A következő kérdés így szólt: „Várható-e, hogy De Gaulle elnök a Szovjetunióba láto­gat, és ha igen, mikor?” Hruscsov válasza: — Kijelenthetem, uraim, hogy meghívtuk De Gaulle elnököt, látogasson el a Szovjetunióba, ő ezt a meg­hívást elfogadta, s mi na­gyon örülünk ennék. Méltó­képpen fogjuk fogadni őt. Úgy beszéltük meg, hogy csak később egyezünk meg abban, mikor érkezik hoz­zánk. Szovjet-francia tudományos együttműködési megállapodást írtak alá Mint nyugati hírügynöksé­gek jelentik, szombaton dél­után Párizsban két szovjet— francia megállapodást írtak alá a tudományok területén, illetve az atomenergia békés felhasználásában folytatandó együttműködésről. A két megállapodást szakértők dol­gozták ki Hruscsov francia- országi látogatásának ideje alatt. A Francia Kommunista Párt nyilatkozata az atomrobbantásról A Francia Kommunista Párt Politikai Bizottsága nyi­latkozatot adott ki a második francia kísérleti atomrobban­tásról. A politikai bizottság tilta­kozik a robbantás miatt és is­mét kijelenti, mindenkor az volt az álláspontja, hogy a kísérleti robbantásokat vég­leg be kell szüntetni, min­den atomfegyvert be kell til­tani és meg kell semmisíte­ni. A reggane-i második rob­bantás súlyosan sérti Fran­ciaország tekintélyét és ér­dekeit az egész világon, kü­lönösen pedig Afrikában. A nyilatkozat rámutat, hogy IV. kér. Házkezelési Igazgatóság felvesz férfi- és női építőipari szak» ÉS segédmunkásukat. munkásszállás nincs! Jelentkezés: Bp., IV., Bajcsy Zs. út. 14. Tanát sháza. a tömegpusztító fegyverek gyártása hatalmas kiadásokat igényel, milliárdokat, ame­lyeket a francia ifjúság ne­velésére, tudományos képzé­sére kellene fordítani. A francia vezetőknek a nuk­leáris fegyverkezésre irányuló erőfeszítéseiből csupán Nyu- gat-Németország revansvágyó militaristái húznak hasznot. „Az integrált mozgó erők" norstadi terve, amelyet a francia kormány magáévá tett, főleg arra irányul, hogy álcázza a Bundeswehr atomfegyverekkel való fel­szerelését. Érd község tanácsának végrehajtó bizottsága műszaki előadói beosztásra magas- vagy mélyépítő TECHNIKUST ! (esetleg mérnököt) I vagy hasonló képzettség­iéi rendelkező műszaki személyt alkalmaz, telentkezni lehet a Budai ’írass Tanács VB műszaki osztályánál. Budapest. XI.. Karinth' Frigyes utca 3. szám. Munkáspárti képviselő N. Sz. Hruscsov franciaországi látogatásáról Emrys Hughes munkáspárti képviselő a Tribune-ban eze­ket írja: N. Sz. Hruscsov látogatása hízelgett a franciáknak. Úgy látszik, manapság a nagyha­lom meghatározásához hozzá­tartozik, hogy N. Sz. Hrus­csov érdemesnek tartja-e, hogy meglátogassa az illető országot vagy sem. Érdekes , látványt nyújtott De Gaulle, amint nyitott autóban az egy­kori ukrajnai bányász mel­lett ülve nagyon megelége­dettnek látszott, mialatt tün­tetők vörös zászlókat len­getve kiabálták: „Hruscsov! Hruscsov!’ Kétségtelen tény, hogy N. Sz. Hruscsovnak sikerült nagy benyomást gyakorolnia a francia közvéleményre, ami megkönnyíti majd a szoro­sabb és szívélyesebb együtt­működést a két ország kö­zött. Ez volt a látogatás cél­ja. N. Sz. Hruscsov pontosan tudja, mit, hol és mikor mondjon. Amikor a városhá­zán, amelyről éveken át a gyűlölt horogkeresztes lobo­gó lengett, kijelentette, hogy látta Sztálingrádnál annak a három német hadosztály­nak a pusztulását, amely 1940-ben Párizst megszállta, olyasmit mondott, amire az egész hallgatóság bal- és jobboldaliak — egy szíwel- lélekkel felelt. Nem csoda, hogy Bonn dühös. így N. Sz. Hruscsov beszéde után a francia tömegek most azon tűnődnek, hátha igaza van a szovjet kormányfőnek ab­ban, hogy Németországban ismét olyasmi éledezik, ami fenyegeti Franciaországot és Európát. Hogy mit mondott egvmásnak Hruscsov és De Gaulle, az talán kiderül majd a csúcsértekezleten. De Gaulle, ha akarja, nagyon erős irányt tud követni. Ezért a sok fejcsóválás Bonnban, Washingtonban és bizonyos londoni körökben is. 1961-BEN ANGOL IPARI KIÁLLÍTÁS LESZ MOSZKVÁBAN A Szovjetunió kereskedel­mi kamarájának épületében április elején angol—szovjet szerződést írtak alá, amely­nek értelmében Anglia 1961- ben a moszkvai Szokolnyiki parkban kereskedelmi és ipa­ri "kiállítást rendez, Angol lap Bonn Londonban gyanakodó szem­mel figyelik Bonn legújabb mesterkedéseit külföldi tá­maszpontok szerzésére. A Daily Express tudósítója jelenti Párizsból: Strauss bonni hadügymi­niszter megnyerte a külföldi támaszpontokért vívott csatát a NATO ülésén. Norstad ugyanis kötelezte magát, hogy mesterkedéseiről annyi támaszpontot keres a németek részére a legköze­lebbi hónapokban, amennyit csak tud. A németek ezzel voltaképpen a NATO-szövet- ségesekre, köztük Angliára hárították át a támaszpontok keresésének terhét. Strauss maga sem hitte, hogy ennyit kaphat. Az amerikai műhold fényképeket továbbított a Földre Mint ismeretes, az Egye­sült Államokban pénteken műholdat. . löiiek .. fel a me­teorológiai viszonyok tanul­mányozására. Az 1. Tiros több mint hatszáznegyven ki­lométeres magasságban fény­O 17 NOTTINGHAM üzleti, poli­tikai és egyházi köreinek 50 neves képviselője petíciót jut­tatott el Macmillan brit mi­niszterelnökhöz, ebben felszó­lítják, tegyen a csúcsértekez­leten kezdeményező lépéseket a leszerelés megvalósításáért. A LENGYEL miniszterta­nács rendelete értelmében az eddigi egészségügyi miniszté­rium hatáskörét kibővítették és ezzel egyidejűleg nevét egészségügyi és népjóléti mi­nisztériumra változtatták. A BONNI HADÜGYMI­NISZTÉRIUM pénteken kö­zölte, hogy 38 000 újoncot hívnak be katonai szolgálatra. A hadsereg létszáma 256 000 főre emelkedik. A 38 000 új bevonuló közül 32 000 1938- ban és 1939-ben született, 6000 pedig különféle korosz­tályokhoz tartozó önkéntes. képeket készített a Földről és ezeket vissza is juttatta. Az amerikai országos űrha­józási hivatal szerint a mű­hold több évtizedig is meg­maradhat pályáján, napener­giával táplált rádióberende­zése azonban csak körül­belül három hónapig fog működni. Ha a kísérlet si­kerül, a műhold első darab­ja lehet annak a robot űr­állomásokból képezett lánc­nak, amelynek közvetlen meteorológiai adatok szol­gáltatása lenne a feladata, Összehívták a csehszlovák nemzetgyűlést Zdenek Eierlinger, a cseh­szlovák nemzetgyűlés elnöke április 9-re összehívta a par­lament ülését. A nemzetgyű­lés napirendjén több fontos törvényjavaslat megvitatása szerepel. Kössön sei yent" termelési szerződést kedvezőbb beváltási áron! A fonható l. és II. osztályú selyemgubó 40,— Ft-os kg-onkénti áron kerül átvételre. Befektetés és költség nélkül 1000— :000,— Ft mellékjövedelmet érhet el, ha 1 vagy 2 adag selyemher­nyót neve] fel. Jelentkezés es felvilágosítás a helybeli FÖLDMŰVES­SZÖVETKEZET- * nél

Next

/
Oldalképek
Tartalom