Pest Megyei Hírlap, 1960. április (4. évfolyam, 78-101. szám)

1960-04-03 / 80. szám

1960. Április 3. vasärnap PEST MEGY ÁfMívlai) 13 ÍGY TÖRTÉNT, ÍGY KEZDTÜNK ÉLNI Felszabadulásunk - ahogyan az akkori sajfó látta „Hálával és szeretettel kö- szöntiiik fővárosunkban a felszabadító vöröshadsere­get ...” ezzel a mondattal in­dította útjára 1945. január 19-én a német megszállás alól felszabaduló Magyaror­szág első demokratikus or­szágos lapját, a Szabadságot a Magyar Nemzeti Függet­lenségi Front. Az egylapos T ............... n n n ét január 12-én elhurcol­ták a nyilasok és a Duna- parton megsebesítették. A kö­tözőhelyeket és a kórháza­kat felkérjük, adjanak érte­sítést”. Ezek az emberek nem politizáltak, nyilván nem ér­dekelte őket más, mint a munkájuk, családjuk, mégis áldozatául estek a nyilas ter­rornak, mert valakinek nem első szám hátsó oldalán a Debrecenben, az ideiglenes nemzetgyűlés által megvá­lasztott új kormány névso­rát is közölte. A nevek kö­zött még ekkor ott szere­pelt Horthy több egykori tábornoka, Dálnoki Miklós Béla, Vörös János és Fa­ragó Gábor, no meg gróf Te­leki Géza, mellettük azon­ban a függetlenségi frontba tömörült és a német megszál­lás következtében illegali­tásba szorult demokratikus pártok képviselői is helyet foglaltak. Már azok, akik éppen elérhetők voltak a deb­receni kormányalakítás ide­jében, mert a vezetők nagy része Budapesten szorult és csak nagy nehezen vészelte át a nyilasterrort, mentette meg puszta életét. Ezek csak most, á" főváros januárban meg­kezdődött és februárban be­fejezett felszabadulása után kapcsolódhattak be a politi­kai életbe. „Az új kormány nagysza­bású demokratikus progra­mot dolgozott ki, amelynek legfontosabb pontjai: szakí­tás Németországgal, leszámo­lás a fasizmussal. Az ország demokratikus újjáépítése széleskörű földreform. At ideiglenes, nemzetgyűlés el­határozta azt is, hogy nyom­ban megindítja a fegyver­szüneti tárgyalásokat a Szov­jetunióval. Később persze . kiderült, 4 hogy ezt a demokratikus 4 átalakítást kissé másképi ' értelmezték Horthy tábor­nokai, másképp értelmeztf Teleki gróf és másképp gon- dolták a valóban demokra- 4 tikus gondolkodású politiku­sok. Ez azonban már ké­sőbbi történet, ne vágjunk a dolgok elébe. Napjaink sodrában A lap harmadik száma ja­nuár 22-én hírüladta, hogy Moszkvában január 20-án aláírták az ideiglenes fegy­verszüneti szerződés^ a Szov­jetunió, Anglia, Amerika és Magyarország között és az egyik kommunista pártszer­vezet alakuló gyűlésén a szó­nok már azt is bejelentette, hogy az új kormány hadse­reget szervez, amely részt vesz majd a nácifasizmus vég­leges leverésében, ^Berlin­ben a győzelmi lobogók közt ott lesz a piros-fehér-zöld zászló is” — jelentette ki a szónok a közönség lelkes tap­sai közepette és a Szabadság ezt is adta tudósítása címéül. Ennyit a nagypolitikáról. Most nézzük az emberek életét, a mindennapi gondo­kat, az életet kis é-vel. Szo­morú dologgal kezdődik. Ál­landó rovata a lapnak már a negyedik számtól kezdve a Ki tud róla? rovat. Eleinte csak néhány hír, később egy­re több olyan jelenik meg, amelyben egy-egy családtag keresi a nyilasok által el­hurcolt hozzátartozóját. „Lu­kács Imre (Budapest) ke­resi anyját és húgát Buda­pestről” — így szól az ér­deklődés. „Özv. Kálmán ödönnét ég Mandel Ferenc­tetszett a bőrük vagy a ha­juk színe, mert valaki el akar­ta vinni, ami a lakásukban volt. És a rovat a lap hete­dik számában már majdhogy­nem fél oldalt foglal el. Az elárvultak keresik sze­retteiket, közben azonban az ország kezd összekovácsolód- ni. Nem valami könnyen persze. Az egyetlen orszá­gos lap Pesten (mert Buda és a Dunántúl egy része még né­met kézen van) kezd híreket közölni arról, mi is törté­nik máshol. A világpolitika és különösen a hadihelyzet nemzetközi hírei mellett jön­nek az ínycsiklandó tudósí­tások arról, milyen is az élet a már régebben fel­szabadult területeken, ahol nem omlott romba annyi ház, nem folyt annyi vér, mint Budapesten. „így él­nek Debrecenben” Címmel olvasunk arról, hogy ott már teljes a hazai közigazgatás, az ideiglenes kormány az Arany Bikában székel, vil­lany már van, a gáz azon­ban csak 2—3 órán át hasz­nálható még naponta, vi­szont már mindennap két­szer megy személyvonat Nyír­egyháza és egyszer Miskolc felé. -4 szovjet hadseregtől kapott nyersanyaggal helyre­állítják az elpusztított üze­meket és az éttermekben bő­ven kapható minden. „A hí­zott liba a szegedi piac sztárja” olvassuk egy másik számban és az államvasu­tak igazgatósága közűi, hogy „megindult a magyar vas­utak újjáteremtésének nagy munkája”. Ez persze hama­rosan azt eredményezte, hogy a helyreállított vasutakon az élelmes fővárosi feketézők megrohanják a vidéket és a viszonylag olcsó élelmiszer árát sikeresen felverték ott is. Ami van és, aminek lennie kell „Mozdonyaink alig tíz szá­zaléka maradt meg, de nyolc vasútvonalon már folyik a személyforgalom” — nyilatko­zik a Szabadság hasábjain a kereskedelemügyi miniszter és a lap következő számában egy olvasó felveti a kérést: te­gyék lehetővé, hogy a harcok következtében Budapesten ra­gadt vidékiek végre hazautaz­hassanak. ezzel is könnyíte- nének a főváros nehéz é'ctmi- szerellátási problémáin és a Mr* za fitter. Kosztolányi és Tóth Árpád pó­tolhatatlan értékű hagyatéka a Baumgarten-könyvtárban” —- olvashatjuk a lap egyik ri­portjában és mellette azt is, hogy megkezdődnek a felelős- ségrevonások a fasizmus gaz­tetteiért, elsősorban is ,.nép­törvényszék elé kerülnek a munkás büntetőszázadok vé­rengző parancsnokai”. A külföld is megmozdul az újjáépítés szolgálatában, a baloldali meggyőződésük miatt Horthyék elől emigráltak táv­iratban ajánlják fel segítsé­güket az ideiglenes kormány­nak. A Szabadság közli az egyik távirat szövegét, amely­ben „a franciaországi, a bel­giumi és a svájci szabad ma­gyar mozgalom tagjai és ve­zetői hálás- bizalommal tekin­tenek az ideiglenes nemzet- gyűlés és az általa megalakí­tott magyar kormány felé, a magyar nemzeti függetlenségi front szerves részének tekin­tik magukat és ünnepélyes­séggel kijelentik, hogy hűség­gel adóznak az ideiglenes nemzetgyűlésnek és vállalják teljes együttműködésüket az ország újjáépítésében”. No de az újjáépítés nem le­hat akármilyen! Hogy is mond­ta a kormány programja? „Az I nik meg. Mert ez a legfonto­sabb, ezzel törjük össze az ezeréves magyar nagybirtok uralmát, ezzel rakjuk le a demokratikus élet alapjait Ha már tudjuk, hogy mi van, hozzá kell látnunk ahhoi is, aminek lennie kell. Újabb lap — újabb hang lakás nélkül élő vidékiek hazajutnának lakásaikba. „A Nemzeti Múzeum és a Fővárosi Könyvtár épen ma­radt, de elpusztult Babits, ország demokratikus újjáépí­tése: széleskörű földreform.” És a Szabadság január 28-i számának vezércikke „Földet a parasztságnak” címmel jele­it. tant»- Mwl, »4» **bnu* tt, w»tnun> NÉPSZAVA WJIHl!«ig1BPgWrMFaf?ll?KRM m Bx-ojxIóI körülzárt« a Vörös Hadsereg 8ust«e«»s ttsmtékát últbb 34<M (oaoty Újra és mégis itt vagyunk w szAKtsirs AsMo M A Szabad Nép és a teljes felszabadulás A SZABADSÁG DALA! Hazánk felszabadulásának 15. évfordulóján NYEKRA- SZOVOT, a nagy orosz írót idézzük. A neves író, az 1861-es jobbágyfelszabadítás hírére írt forradalmi verséből idézünk két versszakot, és a vers címét az alábbi rejtvényünkben. Az idézett verssor a vízsz. 1. és függ. 14. sorban, a vers címe a vízszintes 36 sorban. 54. A föuralc BaoTctálk gyakorolni, j 55. Pihenőhely. 57. D. I. €0. Mü-! sort sugároz. 61. Névelő. 62. Olga, ] becézve. FÜGGŐLEGES: 1. Kereskedelmi! kifejezés; az áruk nagybani el­adása. 2. A totozás, lottózás pozi-; tív haszna (az első kockában ket­tős betű: NY. 3. M. B. 4. Cipel. 5. Nyári mezőgazdasági munkát végzett valamikor. 6. Sötét egy hely. 7. Angyal Sándor. 8. Eszét- vesztett. 9. Szöveg nélküli ének­lés. 10. Távirati öl. 13. Heves meg­rázkódtatás. névelővel. 15. Autó­in áilka. 17. Személye közelébe. 19. N. S. 20. Hüvelyes. 22. Fémmun­kás. 25. Barna —. németül. 27. Itt van? 2d. Egy valamely csoport legidősebb tagja. 51. A foglalat belső része. 33. Tomasport. 34. Női név. 37. Az a másik. 3«. G. A. 40. Regényes női név? 43. Kp tőfék. 44. Elismerő felkiáltás. 45. Hordja el! 47. Fecskefészek rendszerint ez alá épül. 49. A há­tán hordja a házát. 51. Ahol a szív lakozik. 52. Egy másik női név. 53. innivaló. 53. K. G. O. 56. Március. 58. idősebb rövidítés. 59. Magunk, BEKÜLDENDŐ Nyekraszov idé­zett verssora és a vers címe 1960. április ll-ig. A megfejtők között értékes könyveket sorsolunk ki. Az 1960. március 20*i számunk­ban közölt keresztrejtvény helyes megfejtése: „Divatos az amit az ember maga hord. Ami nem diva­tos azt mások hordják.”­KÖNYVET NYERTEK: Kovács Árpád, Maglód. Arany János u. 24. — Márton László, Vác, Zrínyi u. 5. — Márkus István, Bugyi, Széchenyi u. 6. _ Fecesin Mik­l ósné, Újhartyán. Szép u. ‘3. — Dávid Erzsébet, Cegléd, xm. 33. __ Ifj. Bujdosó Lajos, Nagykőrös, VH.. Alpári u. Új ház. — Halman Béláné, Pilis. Vásár u. 32. — Szerető Szilárdka. Budapest, XI., Budaörsi út 28. f. 2. — Sohurina Endre. Üllő. Marx tér 4. _ Borda I mre. Tápióbicske. Kultúrotthon. A KÖNYVEKET POSTÁN KÜLD­JÜK EL. Február 18-án, öt nappal Budapest teljes felszabadítása után ismét megjelent a ma­gyar munkásmozgalom patinás lapja a Népszava. Első számá­ban Szakosíts Árpád jelen­tette be, hogy „Üjra és mégis itt vagyunk”. A német meg­szállás napján megszüntetett és kirabolt szerkesztőség élni kezdett és most már két de­mokratikus sajtótermék infor­málta a lassan meginduló va- sútforgalom jóvoltából nem­csak Budapestet, ám az egész ország népét arról, mi törté­nik nálunk. A Népszavában már hirde­téseket is találunk, amelyek­ben irodahelyiségeket keres­nek, munkásokat a háztakarí­táshoz. sőt bérbeadó lakások­ról is szó esik. Ez már a való­ban meginduló élet jele. „A magyar külpolitika leg­lényegesebb alappillére a Szovjetunióval való barátsá­gunk legyen” — szögezi Jjeja lap következő száma az elíö oldalon, majd beljebb hírt ad arról, hogy „beérkezett az első személyvonat a Keleti pályaudvarra” és „sürgősen hozzákezdenek a dunai hidak megjavításához”. A közelgő földreform meg- ^ oldása most már elengedhe­tetlenül szükséges, a Népszava 4 február 25-én mellékletként 4, közli a szociáldemokrata párt 4 1930-ban pártkongresszus által 4 elfogadott agrárprogramját, 4 mint egyik javaslatot a kér- | dés megoldására. £ Felbukkan az első hír a | Népszavában megyénkről í „Megindult a rendcsinálás ^ Endre László birodalmában” 4 címmel. A cikkből megtudjuk, hogy vitéz dr. Sági Józsefet és még másokat elbocsátot­tak. Nemsokkal később arról is olvashatunk, a „Megkezdő­dött a demokratikus átalaku­lás Pest megyében” című cikkben, hogy mennyi földet osztanak szét a földreform során és milyen összeggel tá­mogatja a megye a Nemzeti Segély munkáját. „Azé a föld, aki megműveli" Közben ugyanis március 19-én megjelent a földreform­ról szóló rendelet végrehaj­tási utasítása és megkezdték a nagybirtokok felosztását. A demokratikus Magyarország felépítése megkezdődött, hála a Szovjetunió felszabadító erejének. A magyar paraszt végre úr lett a saját portáján. És mialatt ez történt, -meg­indult a szovjet hadsereg újább offenzivája a Dunán­túlon. Március 27-én már ar­ról olvashattunk mindkét lap­ban, hogy „a második ukrán front Győr irányában, a har­madik ukrán front a Bakony­ban s a Balaton partján győ­zelmesen tör előre”, majd március 29-én Győr és Komá- j rom is felszabadult, végül i március 31-én mór arról írhat- 1 tak, hogy „Tolbuchin marsall seregei Szombathely és Kő­szeg felszabadítása után az osztrák határon harcolnak”. És a szovjet csapatok mö­gött ott menetelt a földreform­rendelet, a felszabadított te­rületeken mindenütt megindult az úri nagybirtok felszámolá­sa, a parasztság felszabadu­lása. 1945. március 25-én jelent meg először legálisan a három éve illegálisan már élő Szabad Nép és első számában Kállai Gyula vezércikke szögezte le: „Megindult a harc a földért.” Ezzel a címmel kezdődött a cikk, amely felszólította a fal­„Megalakult a Pest megyei Nemzeti Bizottság” olvassuk a címben és megtudjuk, hogy „első ülésén elhatározta a me­gyei és községi képviselőtes­tületek újjáválasztását”. „Meg kell gyorsítani a föld­reform ütemét” — írja vezér­vak népét, hogy „az ország felszabadított területein a pa­rasztságnak azonnal meg kell 'alakítania a Földigénylő Bi- ' zottságokat”. Ez néhány nap I múlva már az ország majd­nem minden részére vonatko­; ZOtt. A Szabad Népben is talá­lunk hírt megyénkről még­pedig a március 31-i számban. cikkében már április elsején a magyar kommunisták lapja, új lendületet adva a nagy harcnak a már-már jelentkező reakció ellen, amely április negyedikén megkapta végleges és halálos döfését, s az ezt kö­vető nap a Szabad Nép diadal­masan hozhatta címlapján: „Egész Magyarország felsza­badult.’* Máté Iván VÍZSZINTES: 10. Angol egyes. U. Ilyen az esőfelhőkkel bevont ég. 12. öshal, erősen lapított test­tel. 14. Gyógycukor, a torok ké­ményseprőié. 16. Például a nak, nek. 17. Szórakoztató hetilap. 18. Hibás lett. 20. Tribün. 21. Babo­nás emberek rossz Intőiele. 23. E. K. 24. Járáslbirósági rövidítés. 26. A sor elején. 28. A. B. E. 29. D. D. R. _ magyarul. 30. Erdélyi férfinév. 32. Fényképezőgép már­ka. 34. Levegő, ismert görög szó­val. 35. Hlmlőhelyes. 39. Messzire. 39/a. Azott. 41. Ragasztószer üveg­ben. 42. A. N. 43. Bajszot kun­korit. 44. Erdei szerszám. 45. Erő­dítménye. 46. Hármas hangzat. 48. Ocsai Vívó Klub. 50. Aképpen. 52. Hideg szél. 53. szivárványhártya.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom