Pest Megyei Hírlap, 1960. április (4. évfolyam, 78-101. szám)

1960-04-03 / 80. szám

i960. Április 3. vasárnap II ÜNNEPLŐ ÜZEMEK /‘V'l.votthadu lá s i nagygyűlések, élüaemaeatás, átadták a kangrcssausi vándoraásalókut Szovjet küldöttség érkezett hazánkba az április 4-i ünnepségekre Hazánk felszabadulásának 15. évfordulóját üzemeinkben is méltóképpen ünnepük meg. Néhány helyen már pénteken délután elkezdődtek az ün­nepségek, a legtöbb gyárban azonban tegnap délután került sor a felszabadulási nagy­gyűlésekre. A BUDAKALÁSZI TEXTILMÜVEKBEN kettős ünnepséget tartottak péntek délután. Megemlékez­tek a nagy évfordulóról, majd Fekete Sándorné, a Pest me­gyei Pártbizottság ipari osztá­lyának vezetője átadta a párt- bizottság kongresszusi ver­senyzászlaját. Karvaly Nándor igazgató a dolgozók nevében ígéreteit tett, hogy az üzem a felszabadulási munkaver­senyben is túlteljesíti vállalá­sait. Az ünnepség végén 1 100 000 forint nyereségrésze­sedést osztottak ki a dolgozók­nak. A PESTVIDÉKI GÉPGYÁR dolgozói ugyancsak pénteken délután tartották az ünnepi nagygyűlést. Pálfi elv társ a megyei pártbizottság nevében elismerő oklevelet adott át az üzemnek. 34 dolgozó kapott Kiváló dolgozó oklevelet és különböző pénzjutalmat. Meg­jutalmazták a mezőgazdaság átszervezésében részt vétt dol­gozókat és a társadalmi mun­kában kitűnt KISZ-fiatalokat is. A nagygyűlés klubestével zárult. A GANZ ÁRAMMÉRŐ­GYÁRBAN is tegnap délután került sor a felszabadulási ünnepségre. Itt Somodi Gyula, a megyei KISZ-bizottság titkára mon­dott ünnepi beszédet, Du- najszki András igazgató pe­dig a vállalat gazdasági ered­ményeiről számolt be. Ez al­kalommal fizették ki a 16 napi átlagkeresetnek megfelelő nyereségrészesedést is. Az ün­nepséget kultúrműsor követte, fővárosi vendégművészek fel­léptével. ' A CSEPEL AUTÓGYÁRBAN élüzemavatással egybekap­csolt kettős ünnepség zajlott le tegnap este. A gyár dolgo­zói az MTH kultúrotthonban gyűltek össze, s Pálfi elvtárs, a gyári pártbizottság titkára köszöntötte az egybegyűlteket. Az ünnepi beszéd elhangzása után' került sor az élüzem- avatásra, majd átadták a me- megyei pártbizottság kong­resszusi versen yzászlaj át. A legjobb dolgozókat itt is meg­jutalmazták, s kultúrműsor fejezte be az ünnepséget. A DUNAI HAJÓGYÁRBAN is kettős ünnepséget tartottak. Az elmúlt félévi eredmények alapján ez a vállalat is meg­kapta az élüzem címet. A kü­lönböző jutalmakon kívül 18 és félnapi keresetnek meg­felelő nyereségrészesedést fi­zettek ki. A GÖDÖLLŐI GÉP­GYÁRBAN díszebéddel kezdődött tegnap délután a felszabadulási ün­nepség. A nagy évfordulóról a járási pártbizottság kép­viselője emlékezett meg, majd a felszabadulási munkaver­seny legjobb részvevőit jutal­mazták meg, s a Kiváló dol­gozó okleveleket adták át. Itt A Magyar Bélyeggyűjtők Országos Szövetsége hazánk felszabadulásának alkalmából rendezte meg a 7. ifjúsági bé­lyegkiállítást, amelyen bemu­tatja a Moszkvában és Kijev- ben kiállított magyar bélyeg­gyűjteményt. A kiállítás is­ssmM' A kiállítást szombaton ün­nepélyesen nyitotta meg Ka­tona Antal közlekedés- és postaügyi miniszterhelyettes, is kiosztották a nyereségrésze­sedést; múlt évi jó munkájuk eredményeként 14 napi átlag- keresetnek megfelelő összeget kaptak a dolgozók. A VÁCI KÖTÖTTÁRU- GYÁRBAN Fejes István igazgató tartott ünnepi megemlékezést, majd a felszabadulási nagygyűlésen osztották ki a Kiváló dolgozó oklevelet. Nyolcvanhat dol­gozó kapott oklevelet, tizen­hármán pedig A könnyűipar kiváló dolgozója kitüntetést. A Nagykőrösi Konzerv­gyár most tizenharmadszor nyerte el az élüzem címet, sőt, most még nagyobb ki­tüntetés is érte. Szombaton délután a kon­zervgyár dekorációkkal díszí­tett termében helyet foglalt Sándor József elvtárs, az MSZMP Központi Bizottságá­nak tagja, Király László elv­társ, a Pest megyei Pártbizott­ság másodtitkára, Babos Zoltán elvtárs, az élelmiszeripari miniszter helyettese, továbbá Kovács Sándor elvtáirs, a gyár igazgatója, Mészáros A kiállítás április 2—6 kö­zött naponta 9-től 22 óráig tart nyitva. Sznkarno íTj-DeIhiben Szukarno indonéz elnök pénteken kéthónapos .világkö- rüll‘3ia^iaS51töi!iitt!Ji.^áí(t első állomáshelyére, Uj-Delhibe ér­kezett. A repülőtéren Praszad elnök és Nehru miniszter- elnök fogadta. Halasi csipke is küldhető külföldre A Brüsszelben nagydíjat nyert halasi csipkékkel bő­vül a külföldre küldhető aján­dékok választéka. A világhí­rű csipkék árusítására a Nép- művészeti és Háziipari Válla­lat, Budapest, V„ kerület, Vá­ci utca 14. szám alatti boltját jelölték ki. Az ajándékcsoma­gokban küldhető csipkék ér­tékhatára 250 forint. HUSZONÖT NAPJA tart az athéni nyomdaipari dolgo­zók sztrájkja. Pénteken sztrájktörők alkalmazásával megjelentették a reggeli pol­gári lapokat. István elvtárs, a gyári párt- bizottság titkára. A megnyitót Kovács Sán­dor igazgató tartotta. Rövid visszapillantást tett arra a régi világra, amelyben télen mindössze 200-ra, a nyári szezonban pedig hét-nyolc- százra emelkedett a dolgozók száma. Ma pedig több mint kétezren dolgoznak a gyár­ban. Tizenöt év alatt a kézi erő­re alapuló üzemből korsze­rű, gépsorokkal felszerelt, technológiára épített nagy üzem lett. Kovács igazgató után Sándor József elvtárs 1 emelkedett szólásra, hogy tol­mácsolja a párt Központi Bi­zottságának üdvözletét. A beszámoló után átadták a gyár igazgatójának és dol­gozóinak az MSZMP Köz­ponti Bizottsága díszoklevelét, a kongresszusi versenyben elért dicséretes eredmé­nyekért a minisztertanács és a SZOT vörös vándorzász- laját, valamint a megyei pártbizottság vándorzászla­ját. Ezt követően öt konzerv­gyári dolgozónak az „Élelmi­szeripari Minisztérium” ki­tüntetését, továbbá 100!)— 1000 forint pénzjutalmat ad­tak át, majd az egybegyűl­tek jó hangulatban, baráti vacsorán vettek részt. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának meghívá­sára szombaton szovjet kül­döttség érkezett hazánkba, a felszabadulás 15. évfordulója alkalmából rendezett ünnep­ségekre. A küldöttség vezetője, K. T. Mazurov, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa elnöksé­gének tagja, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága elnökségének pót­tagja, Belorusszia Kommu­nista Pártja Központi Bizott­ságának első titkára. A küldöttség tagjai: M. K. Lazurenko, Ukrajna Kommu­nista Pártja Ívovi területi bi­zottságának első titkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Taná­csának tagja, M. Sz. Sumilov vezérezredes, a Magyarország felszabadításában részt vett 7. gárdahadsereg volt parancs­noka, 1. I. Csugunov, a gor- kiji területi tanács végrehajtó bizottságának elnöke, a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsá­nak tagja, I. J. Szmuul, az észt írószövetség vezetőségé­nek elnöke, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának tagja, A Fészek Klubban szom­baton kiosztották az 1960. évi művészeti díjakat. Az ünnepségen megjelent Szir­mai István, az MSZMP Po­litikai Bizottságának póttag­ja, a Köziponti Bizottság tit­kára és kulturális életünk több vezető személyisége. Az 1960. évi József Attila, Mun­kácsy, Balázs Béla, Erkel, Liszt Ferenc és Jászai Mari díjakat Benke Valéria, mű­velődésügyi miniszter, . az XvISZMP Központi Bizottsá­gának tagja rövid beszéd kí­séretében adta át. A József Attila díj kitünte­tettjei; Goda Gábor, Bóka László, Toinay Gábor. Ta- káts Gyula, Fekete István, Mátyás. Ferenc. Héra Zoltán és Simon Lajos. A Munkácsy-dij kitünte­tettjei: Háy Károly László, Herczegh Klára, Sarkantyú V. A. Mjasziscsev, a sztali- nói terület Rutcsenkovugol szénbányászati trösztje 217-es számú bányájának kombájn­vezetője, a Szocialista Munka Hőse, a Szovjet—Magyar Ba­rátság Társaság ukrán tago­zata elnökségének tagja. L. G. Geraszimova, az omszki terü­let moszklaenszkovói gabona- termesztő szovhozának főag- ronómusa, a Szocialista Mun­ka Hőse, a Szovjetunió Leg­felsőbb Tanácsának tagja. A küldöttséget a zászlódíszt öltött Ferihegyi repülőtéren ünnepélyesen fogadták. A re­pülőtér betonján sok száz fő­városi dolgozó gyűlt össze a küldöttség érkezésekor. Úttörők virágcsokrokkal kedveskedtek a küldöttség tagjainak, akik szeretettel kö­szöntötték a fogadásukra megjelent közéleti személyi­ségeket és dolgozókat. A vendégeket Kiss Károly, a Magyar Szocialista Munkás­párt Politikai Bizottságának tagja, az Elnöki Tanács el­nökhelyettese üdvözölte. Az üdvözlésre K. T. Mazu­rov, a küldöttség vezetője válaszolt. Simon, Feledi Gyula, Ma- darassy Valter, Kohán György, Szabó Erzsébet, Kon­dor Lajos. A Balázs Béla díj kitün­tetettjei: Szirtes Ádám, Szé- csényi Ferenc, Knoll István, Az Erkel-díj kitüntetettjei: Farkas Ferenc, Tardos Béla, Szoikolai Sándor, Petrovics Emil. A Liszt-díj kitüntetettjei: Birkás Lilian, Kun Zsuzsa, Fülöp Viktor, Faragó And­rás, Erdélyi Miklós, Fejér György. A Jászai Mari díj kitünte­tettjei; Váradi Hédi, Ádám. Ottó, Somló Ferenc (Pécs), Szőnyi Ható, Novák István (Debrecen), Orosz György (Miskolc), Csányi Árpád (Debrecen), Fillár István (Kaposvár), Szemes Mari. A kitüntetették nevében Bóka László mondott köszö­netét. / Megnyílt a felszabadulási és ifjúsági bélyegkiállítás Tizenharntadszor él üzent kiosztották az I960, évi művészeti díjakat .XVXXXXXXXVXVXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX' A FŐVÁROSI Helitaxi Vállalat négyszemélyes kis repülőgépe halk zümmögéssel ereszkedik le a péceli posta- hivatal és az egyemeletes ■„ Általános Áruház” előtti kis téren. A leszállóhely mel­letti modern kertvendéglő fehér abrosszal terített asz­talainak egyikénél a helyi Zöldmező Termelőszövetke­zet elnöke és központi agro- nómusa várja munkatársun­kat. A nagy melegben való­ságos felüdülés egy korsónyi frissen habzó sör, melynek elfogyasztása után gépkocsiba ülünk és együttesen robo­szegedi olvasóink kívánságát is szeretnénk kielégíteni ak­kor, amikor Oláh Andort — a termelőszövetkezet derese- dő hajú elnökét — eddigi eredményeik felől faggatjuk. — Termelőszövetkezetünk területe 2100 hektár — vála­szolja kérdésünkre az elnök elvtárs. — Sajnos, meglehe­tősen mostoha viszonyok kö­zött gazdálkodunk, Íriszen a nyolc év óta folyamatosan végzett talajvédelmi munkák­kal sem sikerült tökéletesen gátat vetnünk az erózió pusztításának.’ Szántóterüle­tünk jelentős része meredek dombokon fekszik és igen sok a gyakorlatilag hasznosít- hatatlan kopárosunk is. — Mégis, hogy sikerült en­nek ellenére a főváros kör­nyékének legjobban működő termelőszövetkezeteinek so­rába emelkedniük? Az elnök mosolyogva vá­laszol : — Bevallom, hogy nehezen. Tíz vagy éppen tizenöt év­vel ezelőtt, elnökségem ele­jén, igen sok gondot okozott nekünk az, hogy az ipari üzemek lényegesen magasabb munkabért fizettek, mint amennyit a „Zöldmező” elő­legosztás formájában bármi­kor is nyújtani tudott a ta­goknak. A fiatalok nem szí­vesen dolgoztak a nagy le­kötöttséget igénylő mező- gazdaságban, mert az iparban (Riport a jövőből) jobban megtalálták számítá­sukat. Ezt a helyzetet csak azóta sikerült megváltoztat­nunk, amióta termelésünk irányát teljesen a főváros igényeinek és egyes könnyű­ipari üzemek kívánalmainak kielégítésére állítottuk át. — Közelebbről mit jelent ez Z — Nincs értelme annak, hogy mi egy kétmilliós vá­ros tőszomszédságában kül­terjes művelésű mezőgazda- sági növények termesztésével foglalkozzunk. Termelőszö­vetkezetünknek e pillanatban a patak mentén százhuszon­nyolc hektáros öntözéses kertészete van. Negyvenki­lenc nagy üvegházunk kizá­rólag primőr árut termel, noha vannak egyes egysé­gek, melyeket a dísznövény- termesztés szolgálatába ál­lítottunk. Pulyksatenyészté- sünk igen jelentős és amióta megkaptuk a közvetlen ex­portálásra jogosító enge­délyt, minden negyedévben kereken ezer darabot, ka­rácsony előtt pedig három­ezret szállítunk Angliába. A szigetország szerencsére vál­tozatlanul nem tud meglenni ünnepi pulykája nélkül. — Ez azonban a 2100 hek­tárnak csak tört részét köti le — tudakozódunk tovább. — Milyen terményekkel fog­lalkoznak a fennmaradó te­rületen? — Amellett, hogy biztosít­juk kétszázhatvan fejőstehe­nünk takarmányszükségletét, néhány éve egy különösen nagy jövedelmet biztosító gyógynövény termesztését ve­zettük be a rozstermesztésre különösen alkalmas homok­talajokon. — Éspedig? — Éspedig az anyarozsét. A Kőbányai Gyógyszergyár­ral kötött szerződésünk ér­telmében 310 hektáron ter­mesztünk — mesterséges fer­tőzéssel — anyarozsot. Első­sorban a kisállattenyésztéssel, kertészkedéssel és gyógynö­vénytermesztéssel sikerült el­érnünk, hogy a „Zöldmező” Termelőszövetkezet a múlt esztendőben rendszeres havi fizetést biztosított tagjainak. — Mennyi volt a jövede­lem? — Eredményességi munka­egységgel dolgozunk immár kilenc esztendeje. Ki-ki a szerzett munkaegység értéké­nek 80 százalékát kapja kéz­hez a hó végén. Ez egy esetben sem volt 3000 fo­rintnál kevesebb. HÁROMEZER FORINT hatalmas összeg, azonban a tsz központjába visszatérve, láthattuk, hogy a tagok cél­szerűen használták fel a ka­pott jövedelmet. Utunk a legutóbbi néhány évben épült házak között vezetett. A szép villák több utcába rendeződve sorakoznak egy­más mellett. Ez a termelőszö­vetkezet új lakónegyede. — Voltaképpen hány tagja van a ..Zöldmezőnek”? — kérdezzük. — Két fő híján háromszáz. Ezek legnagyobb része a ker­tészetben dolgozik. A szántó­földi mezőgazdaság gépesí­tése 90 százalékos. Igazság szerint nem is tudnánk több embernek munkát adni. — Mi a termelőszövetke­zeti tagok iskolai végzettsé­ge? Kérdésünkre az elnök cso­dálkozó szempillantással vá­laszol: — Mi lenne? Hát természe­tesen mindenkinek megvan a kötelező mezőgazdasági, ker­tészeti vagy állattenyésztési technikuma, negyvenhatan pedig elvégezték az agrár­egyetemet is. Ezek javarészt a mi ösztöndíjasaink voltak. — Kultúrélet? Szórakozás? — A községi tanáccsal kö­zösen épp egy esztendővel ezelőtt végeztük be egy új művelődési ház építését. Lát­ja. az a háromemeletes, la­pos tetejű építmény, ott a dombtetőn. A filmelőadás természetesen mindennapos, szombat-vasárnaponként pe­dig a fővárosi színészek vagy a mi színjátszóink színdara­bokat mutatnak be. Épp egy hete játszották nagy sikerrel Csehov: Ványa bácsiját. Te­AZ ELNÖK egy düledező kőfalra mutat. Esőtől, hótól megfakult betűk hirdetnek egy jelmondatot: „A tsz boldog öregség!‘­— Tudják, mikori ez? — Éppen tizenöt éves. 1960-ban, a szervezéskor me­szelték ide. Akik akkoriban a jövőjüket, öregségüket fél­tették a termelőszövetkezet­től, ma egy átlagos tag ke­resetének 60 százalékát kap­ják nyugdíjképpen. Tanácsu­kat kikérjük, szavukat meg­hallgatjuk és emellett — azt hiszem, ez a legfontosabb —■ ha kedvük tartja és egészségi állapotuk engedi, akkor és úgy dolgoznak háziipari üze­meinkben, amikor akarnak. Az ember akkor öregszik meg, ezt magamról tudom, amikor úgy érzi, hogy a tár­sadalomnak nincs rá szüksé­ge. Nos, nekünk minden em­berre szükségünk van. Nem ők vannak a tsz-ért, mi va­gyunk értük... levíziója minden családnak van. Befejezésül egy utolsó kér­dés. — Tudomásunk szerint el­nök elvtárs az alapítók közé tartozik. Vannak azonban idősebb emberek is a terme­lőszövetkezetben. Ök hogyan töltik el mindennapjukat? ... A helitaxi légcsavarja duruzsolva kavarja a leve­gőt. A péceli Zöldmező Tsz villái eltűnnek alattunk. A vasútállomás felett két heli­kopterrel találkozunk. Nö­vényvédő gépek, a hatalmas burgonyatábla fölé indulnak porozni,,; Ordas Iván gunk ki a termelőszövetkezet faluszéli központjába. A riporter zavarban van. Manapság már igazán nem csekély feladat újat írni a közös gazdaságokról, hiszen ezek épp olyan természetes részei mindennapjainknak, mint mondjuk a beszívott le­vegő, vagy — hogy kézen­fekvőbb hasonlattal éljünk — közlekedésünk oszlopa, a • MALÉV. A termelőszövetke­zeti gazdaságok legutóbbi ankétján azonban a Tudomá­nyos Ismeretterjesztő Tár­sulat előadója különösen hangsúlyozta a péceli ered­mények fontosságát, melyek más nagyvárosok mellett gazdaságoknak is iránymuta­tóul szolgálhatnak. így mis­kolci, sztálinvárosi, pécsi, komlói, kazincbarcikai és

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom