Pest Megyei Hírlap, 1960. április (4. évfolyam, 78-101. szám)

1960-04-22 / 94. szám

KST MECI I960. ÁPRILIS 22. PENTEK A „malacóvodától“ a „tehénszanatóriumig“ Látogatás a Húsipari Bacontermelő Vállalat mánteleki üzemegységében Az MSZMP Pest megyei Bizottsága nemrég értékelte a megye árutermelését és kü­lönösen nagy gonddal foglal­kozott a sert és tenyésztéssel. Meghatározták a megye terü­letének mintegy 50 százalé­kán gazdálkodó termelőszö­vetkezetek részére a tervszá­mokat és eszerint az idei év­ben jelentékenyen fokozni kell a sertéshizlalást, illetve a sertéshús mennyiségét. A gyakorlati tapasztalatok megismerése minden szakiro­dalomnál többet mond. Ezért látogattuk meg különös ér­deklődéssel a Húsipari Bacon­termelő Vállalat mánteleki üzemegységét, amely valóban figyelemre méltó eredménye­ket ért el. 2500 szopós malac és 2500 hízó A mánteleki üzemegység aránylag kis területén min­denütt a legnagyobb rend és tisztaság — ez az, ami > elő­ször tűnik fel a látogatónak. Szinte hihetetlen, hogy ezen a szűk területein jelenleg is 2500 szopós malacot, 2500 hízót, 1450 süldőt, 283 te- nyészkocát és 224 előhasi ko­cát tartanak. Éves tervszá­ma ennek az üzemegységnek 8000 választott malac, 5000 kész hízó és a termelőszövet­kezetek támogatására leg­alább 1000 feltoiigott koca­süldő. A vállalat az eddigi nyi­tott nyári elletők mellé az elmúlt évben hat teljesen új kocaszállást létesített éspedig a célnak a legjobban meg­felelő megoldásban és mégis a legolcsóbb árakon. Ezeket a nyeregtetős, szalmával fe­dett épületeket, amelyekben 40—40 kutrica foglal helyet, olyan anyagból építették, amelyek beszerzése könnyű. Az oldalfalak széldeszkákból, az eiőfalak vályogból ké­szültek, a tetőzet pedig rizs- szalma, amely nem szívja'fel a nedvességet. A szállások­ba villanyt szereltek és min­den kutrica mögött kifutót, amelyekben a malacok a szabad levegőn vannak s csak • akkor mennek be az anyjukhoz, ha szopni akar­nak. Egy-egy ilyen szállás felépítése körülbelül 30 000 fo­rintba kerül. A malacnevélés költségé­nek csökkentéséhez jelenté­kenyen hozzájárult az, hogy míg a múltban a fehérhús kocasüldőket csak 120 kilo­grammnál kezdték búgatni, addig most már a 80 kilo­grammot elért süldőket is tenyésztésbe vonják. A ta­pasztalat azt mutatja, hogy' kisebb súlyú kocák álta'á- ban a harmadik fialásig több és jobb malacot nevelnek, mint a nagysúlyúak. A gazdaság a sertéste­nyésztésben az úgynevezett ..átfutó kocák'’ mellett tö- meg.szelekoiqs eljárást is al­kalmaz, aminek eredménye, hogy csak a legtöbb malacot ellő és legtejelékenyebb kocák W ' :-7 — ­Ilyen a „malacóvoda'’. nevelésre, addig most a ma­lacok mérlegelés után nagy­ságrendben kerülnek a malac­óvoda 15-től 25 malacból álló csoportokba és teljesen külön nevelődnek. A falkában tör­ténő nevelésnek ugyanis nagy hátránya volt, hogy a külön­böző nagyságú malacokból az erősebbek elmarták a gyen­gébbeket és ezek elmaradtak a fejlődésben. Ez most a le­hető legkisebb mértékre csök­kent éspedig a korábbi 10—15 százalék helyett alig éri el az öt százalékot. A takarmányo­zásnál is jelentékeny megta­karítást jelent ez a rendszer, mert 100 kilogramm darából közel öt kilogrammal több irályt szednek fel a malacok, mint a régebbi nagyfalkás rendszernél. A leválasztásra kerülő malacoknak hat ilyen „óvodájuk” van és az évi megtakarítás egyenként eléri a 45 000 forintot. A minden tekintetben kor­szerű, szinte „klinikai” tiszta­ságú telepet Varga István, a vállalat igazgatója és Orbán Vilmos helyettes igazgató az üzemegység vezetőjének, Nyit- rai Káról ynak kíséretében mutatta be. Később lépett mellénk kalauznak Simon Gyula, szintén mezőgazdasági mérnök, a tehenészet brigád­vezetője, hogy az üzemegység egy másik érdekes részét, az öreg tehenek gazdaságos fel­javítását, az úgynevezett „te­hénszanatóriumot” bemutassa. ...és mi a „tehénszanatórium" ? ve. Az istálló fala szalmabá­lákból áll és maga az istálló másfél hét alatt 100 munka­órával épült fel. Teljesen szellős és egészséges. A vil­lanyvezetéket páncélcsőbe fek­tették, hogy a tűzveszélyt csökkentsék. A termelőszövetkezetek ve­zetői a fentiekből sokat tanul­hatnak egyik legnagyobb át­meneti gondjuk, az állatok el­helyezése és feljavítása tekin­tetében. Csuka Zoltán BUDAKESZI TERVEK Murvabányát akarnak nyitni és utat építenek Két nagy jelentőségű terv foglalkoztatja Budakeszi ta­nácsát. Aiz egyik a nagy és egyre fejlődő község építkezé­seinek olcsóbbá tételét szol­gálja; saját murvabányát akar létesíteni a község. Budakeszin is igyekeznek feltárni a helyi anyagokat és miután a budakeszi erdőben és a vitorlázó repülőtér mö­gött igen jó minőségű, s nagy- mennyiségű murva található a földfelszíne alatt, legalább az egyik helyen szeretnék kiak­názni ezt a természeti adott­ságot. * A repülőtér mögött dúsabb és könnyebben bányász­ható a murvaréteg, éppen ezért ezen a helyen kíván­ják megnyitni a bányát. • Egyelőre az illetékesekkel tár­gyalnak. remélik azonban, hogy a murvabányát még ez- idén megnyithatják és így je­lentősen kisebb költséggel jut­nak a fontos építőanyaghoz. Ugyanekkor az autós turis­ták és kirándulók számára kocsival is járhatóvá kívánják tenni a Budakesziről Makkos- máriához vezető utat. Ezt az útépítést a Turistaházakat Kezelő Vállalat is szorgalmaz­za. A kies és erősen látogatott kirándulóhelyen ugyanis turistaház áll, amelynek forgalmát növelni, sőt ma­gát a turistaházat bővíteni is szeretné a vállalat. Ennek előfeltétele azonban az autóval járható út, amely a Normafától kiágazva ugyan rövidebb lenne, de Budakeszi felől szebb vidéken és lakott területen vezetne keresztül és így az ott lakók érdekét is szolgálná. Mindössze másfél kilométeres út építéséről van szó. Az építkezés készpénz- költségét jelentősen csökken­tené a községi tanács által felajánlott száz napszámnak megfelelő társadalmi munka. Ezenkívül a budakeszi iparvállalatok és egyéb intézmények dol­gozói is felajánlottak tár­sadalmi munkát az útépí­téshez, sőt hasonló felaján­lást tettek a budaörsi és törökbálinti gyárak dol­gozói is. Az út megépítése után a dobogókőihez hasonló turista- és üdülőtelepet szeretnének kialakítani Maktkosmárián is. Országos fodrászszövetkezeti konferencia és verseny Április 24-én és 25-én fod­rászszövetkezeti nap lesz Bu­dapesten. Az ország 100 kis­ipari fodrászszövetkezetének képviselői 25-én, hétfőn tart­ják első országos konferen­ciájukat; 10 000 kisipari szö­vetkezeti dolgozó képviselői tárgyalják meg a fodrászipar időszerű kérdéseit. Előző nap, vasárnap a MÁ- VAG Delej utcai kultúrházá- ban országos fodrászversenyt rendeznek. Az eseményeken részt vesznek a ceglédi, váci nagykőrösi, szentendrei szö­vetkezetek is. Ma Gellénházán sorsolják a lottót A lottó 17. játékheti nyerő­számainak sorsolását április 22-én, pénteken délelőtt tíz órai kezdettel Gellénházán, a Bartók Béla Művelődési Ott­honban tartja a Sportfogadá­si és Lottó Igazgatóság. CSIRI PIRI LEVELE Tisztelt szerkesztőség! Ügy gondolom, nevünket nem fontos, hogy közöljem, úgyis megtudják. Születési he­lyünk: Budafoki Keltetőállo­más. Négyszázan vagyunk testvérek, falura helyeztek ki bennünket nevelésre. Igen jó helyre kerültünk. Nevelőszü- leink nagyon jól bánnak ve­lünk. Már elmúltunk egy hó­naposak és mindnyájan élet­ben vagyunk. Nagyon kedveznek nekünk, mindenféle tápdús ennivalót kapunk. Volt közöttünk 15 gyönge is, őket külön nevel­ték. Vattával bélelt fekvő­helyük volt, s alulról meleg tégla árasztotta a hőt. Ilyen gondozás mellett ők is életben maradtak. Erdő mellett la­kunk. szabadon mozoghatunk, s május elején már a felnőt­tekhez hasonlítunk. Az én csirke eszemmel úgy vettem észre, hogy gondviselőnk, Papp Imréné leszerződött ránk és ha valami ellenség, róka vagy görény nem veti ki ránk hálóját, akkor szép pénzössze­get kap értünk. Na, de meg is érdemli, mert fáradságot nem kímélve vigyáz ránk. Itt mellékeljük fényképün­ket. Ugye, aranyosak va­gyunk? Igaz. ez öndicséret, de azt hiszem, maguk is így véle­kednek rólunk. Lehet, hogy májusig, mire leadnak ben­nünket egy kissé elhízunk, de falun nem a karcsú a divat és mi olyan jól élünk, hogy aka­ratunk ellenére is meg kell híznunk. Most már zárom soraimat, maradtam teljes tisztelettel 399 csibetestvér nevében: Rántaniva'ó Csiri Piri. Pilis Bíróság elé kerülnek a túrái sütöde alkalmazottai A Gödöllői Sütőipari Válla­lat túrái üzemegységének volt a vezetője Árvái Oszkárné, beosztottjai pedig Kerekes János és felesége. Mindhár­mójuk ellen a járási ügyész­ség társadalmi tulajdon sérel­mére elkövetett sikkasztás és csalás címén emelt vádat. A szokásos negyedévi vizs­gálat során a c'állalaT fő­könyvelője felfedése, hogy az istállóban nagyobb mennyi­ségű tüzelőanyag van elrejtve/ Hamarosan kiderült, hogy ezt Árvainé és a Keresztes-házas­pár közösen — az üzem ré­szére kiutalt tüzelőből — vet­ték el, saját használatukra. Ugyanakkor TÜKER-akció utalványukat jó pénzért elad­ták. Kiderítették azt is4 hogy az előírt anyagnormánál keve­sebb nyerstésztát használtak fel a sütésnél. Az így meg­maradt lisztet is felsűtötték és a kenyeret a kora hajnali órákban kiárusították. A be­folyt pénzen megosztoztak. Ilyen módon közel 800 kg kenyeret adtak el. Tevékeny­ségükkel a népgazdaságnak rövid idő alatt 8000 forint kárt okoztak­— A 800 ÉVES fennállását ünneplő Kemence község la­kossága az évforduló tiszte­letére, a község bel- és külte­rületén háromszor 800—800 suhángot ültetett el. Papp Imréné, pilisi lakos, kiváló baromfinevelő, apró jószágaival. FARKAS BALÁZS CSÍNYTEVÉSE Szekeres Kálmán bácsi — amióta suhanc korában ; megrúgta az uraság csikója — erősen sántít és lassabban i mozog. Ezért aztán korán- i keléssel segít magán, hogy i estére végezhessen annyit, \ mint egy épkézláb ember, i Ezt a szokását megtartotta a \ közösben is. így aztán a lábá­ra. meg a korai ébredésére í való tekintettel takarmány- ; raktárost tisztségre emelte a í tagság bizalma. I Hajnalonta, amikor még jó- \ formán alszik a világ, ő már • ott áll a magtárajtóban és \ méri a reggeli adagot a jó- l szagnak. Ha már a mérésnél • tartunk, az igazsághoz az is \ hozzá tartozik, hogy Kálmán > bácsi igen szűkmarkú ember. > Úgy is mondhatnánk, fukar. < Ezt a természetét is rossz lá­< bának köszönheti, mondván: • aki nehezebben szerez, az ke- \ vesebbet költsön. Ezért az- í tán ugyancsak nagy ünnepnek \ kellett lenni, hogy őt kocsmá- \ ban lássák az emberek. A \ rossz nyelvek szerint Szelce- { rés bátyánknak nem is any- \ nyír a a lába. mint inkább a f fulcarsága miatt adták kezébe \ a magtárkulcsot, Hogy ebből \ mennyi az igazság, azt bajos \ lenne megállapítani, de annyi í mindenesetre megfelel a va­Az olcsón épített „tehénszanatórium". (Gábor Viktor felvételei) maradnak a tenyésztésben. Ennek hatása már is mutat­kozik, mert nem egy koca alatt 10—11 malacot találunk és az alomátlag kilenc fölött van. Ami azonban a legfon­tosabb, minden egyes malac virgonc, egészséges és jól fej­lett. Mi az a „malacóvöda"?... Az. egyik legértékesebb újí­tás az, hogy míg a közelmúlt­ban a leválasztott malacok 800-as falcában kerültek íel­lóságnak, hogy Kálmán bá­csi mintaszerű gondossággal látja el a tisztét, nem fe- csérli a közös vagyont, s ha lehetne, szemenként osztaná az árpát, meg a zabot. A fogatosok kezdettől fogva hadilábon álltak a magtárossal. Az adagolásnál morogtak is, hogy mit skó- toskodik, mintha orvosságot mérne? Nem a sajátját mé­ri! Farkas Balázs, a fogato­sok brigádjának fiatal tré­famestere meg a piros két­literes fazékra célozgatott reggelenként, amivel Kálmán bácsi a mérést eszközölte. Egy allzalommal — reggeli szalon- názás közben — úgy nyilat­kozott, hogy nem merne meg­esküdni a piros fazék hite­lességére. A körülötte levő emberek csak hümmögtek, hogy lehet a dolog így is, meg lehet úgy is. mit lehet azt tudni? Farkas Balázs aztán bizonysággal szolgált másnap reggel. Utolsónak maradt a raktárban a fogato­sok közül, tett-vett. szöszmö- tölt. aztán egy óvatlan pil­lanatban zsákjába dugta a kérdéses fazekat. A brigád tagjai átmentek a szemben levő kocsmába nem sajnálták a reogelizé~ ide- jét megrövidíteni, hogy vég­re is tisztán lássák, hányadán állnak Szekeres Kálmán pontosságával. Kocsis Imre, a szeplős orrú, fiatal csapos­legény készségesen kapta elő a hiteles nyeles mércét és egy perc múlva beigazoló­dott Farkas Balázs gyanú­ja: egy decivel kurtább volt a fazék! Farkas Balázs eddig maga sem tudta bizonyosan, hogy mennyire indokolt a gyanú­ja. Ezzel szemben Orsós La­jos vándoriparos már rég pontot tehetett volna az ügy­re. ugyanis esztendővel ez­előtt ő fenekelte a szóban- forgó edényt és kénytelen volt körülnyírni kopott, re­pedezett oldalát. mert már igen használt volt. Kerek öt forintot kapott a munkáért, meg egy kis kóstolót a tör- kölypálinkából. Hál így. lett szűkebb a mérce, de ezt Kálmán bácsi maga is tud­hatta. mert ott ült a lócán és pipázva nézte Lajos mun­káját. Még mondta is: ..Fene ügyesi kezed van neked. te gyerek, még gyárba is mehet­nél!” Farkas Balázs éles szeme révén Orsós Lajos nélkül is kiderült az iaazság. ezután vedig összevonták fejüket az emberek a kocsmaasztal fö­lött. Úgy esett aztán, hogy dél­után valamivel korábban vé­geztek a munkával, s lévén éppen zöldcsütörtök, haza­mentek az emberek demizso- nokért. A vezetőség úgy döntött, van a termelőszö­vetkezetnek elég bora a pin­cében, vihetnek a tagok az ünnepre. Az árát meg majd levonják a májusi előlegből. Farkas Balázs, mint afféle nélkülözhetetlen ember, ott sürgött-forgott Kovács Ká­roly pincemester körül, míg­nem Károly bácsi befogta se­gédkezni. Balázs összekacsin­tott az előtérben ácsorgó fo- gatosokkal. Várták az öreg Szekerest. Jött is. s a fiata­labbak mindjárt előre enged­ték. Tízliteres üveget nyúj­tott oda Farlcas Balázsnak. A pincemester éppen háttal állt. egy másik hordónál szor­goskodott. Balázs a hordók közül elő­húzta tarisznyáját, a tarisz­nyából meg Kálmán bácsi tisztára súrolt ..háztáji” fa­zekát. Tüntetőleg a világos­ság felé tartotta a fenekét, majd ötször teleengedte és a szélesszájú tölcséren keresz­tül az üvegbe csurgatta a mézszínű rizlingei. Másnap hajnalban Szeke­res Kálmán vadonatúj, fe­hér. joml”'1''”" fazékkal mérte az ábráim* Tenkel.* Miklós vagy I-es minőségűre javítja fel és tehenenként az elmúlt évben közel 3000 liter tejet adott át a népgazdaságnak. A tej lefölözésre kerül és ez ké­pezi a nagyszámú malac, il­letve bacon előállításának ál­lati fehérje takarmányát. Ami a legérdekesebb, az itt látható két egyszerű kivitelű istállót a legrövidebb idő alatt, szinte filléres befekte­téssel, építette fel a gazdaság. A nyeregtető alatt, amelyet rizsszalma borít 40 tehén van a mozgatható jászlakhoz köt-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom