Pest Megyei Hírlap, 1960. április (4. évfolyam, 78-101. szám)
1960-04-20 / 92. szám
Mit tettünk eddig L A KÜLÖNKIADÁS IV. ÉVFOLYAM, 92. SZÁM 1960. ÁPRILIS 20. SZERDA Évről évre több hús kell CSENDET! A komoly figyelmet igénylő munkát nagyon zavarja a beszéd, zsivaj. Kétszeresen íon- I tos munka az, amelytől az ! emberek egészsége, sokszor | élete függ. Az SZTK-ban sorukra vá- !rakozók közül nagyon sokan | nem értik ezt meg. A váró- j ban néha olyan lárma van, hogy még a vizsgálóban is alig értik egymás szavát. A vizsgáló orvos a szívhallgatón keresztül nemcsak arithmiát, de két hölgy nagy hangon vitatott hálószoba-titkait is hallhatja — pedig igazán nem kíváncsi rá. Napi- sőt „percnyi”-renden van az is. hogy vizsgálat közben illetéktelenek, sorrenddel és illemmel nem törődő emberek benyitogatnak, „csak recept kell!” felkiáltással. Kérjük az SZTK-rendelésre várakozókat: legyenek fegyelmezettebbek. Nekik sem kellemes, ha — miközben őket vizsgálják — idegen benyit, s gondoljanak arra. hogy a vizsgáló orvosok idegeinek sem tesz jót a lárma. Hiszen, ha elvéti a receptet, az emberek egészsége van veszélyben. Akármennyire idegesek és türelmetlenek vagyunk is — betegek lévén — önfegyelmet és csendet az SZTK várójában! haladás nem elég gyors ütemű. A szép. egészséges ieve- gőjü városért nem mindenki — mondhatjuk a lakosság többsége nem! — tesz meg minden tőle telhetőt. Mit tehetnénk? Huszonötezren vagyunk, csodákat művelhetnénk ösz- szefogva. Nem jutna egy-egy emberre sok feladat. mindenkinek csak a saját portája előtt kellene az utcát rendben tartani, szépíteni: be kellene ültetni minden üres, alakalmas helyet fával, virággal. Ezeket locsolni, ápolni kellene. És meg kellene becsülni, ami már kész. ami szép. (Ezen a téren már haladás tapasztalható.) Azt is megtehetnénk, hogy a házunk előtti járdákat rendszeresen, lehetőleg este vagy kora reggeli órákban lesöpörnénk, sőt. a porzó utat még fel is locsolhatnánk egyszer-egy- szer. Reméljük, a városi tanács is tovább javíttatja a járdákat, söpörteti az utakat. hordatja a szemetet és talán már újra locsoltatja is az utakat. És akkor mindannyiónknak még jobb lesz. még szebb város lesz Nagykörös. Szeretjük, szeretnénk a szépet. Minden helyesen gondolkodó ember törődik önmagával, lakásával, környezetével. de még utcájával, városával is. Az lenne jó. az lenne egészséges, ha kertvárosban élhetnénk. Fásított utcák. parkok, virágoskertek, tiszta utak, pormentes levegő. Ezt akarjuk! S mit tettünk eddig? A városi tanács hesznos intézkedéseket hozott. A parkokat gondozzák, a parkosítás terjed. Minden évben fásítanak és ebben nagy. segítséget nyújtanak az iskolák, rz úttörők. Szeméttartók épülnek, az utakat seprik, az utcákat rendezik. Egyszer — rövid ideig — még egy locsolóautónk is volt. A városszépítés munkálataiba a lakosság is belekapcsolódott. Fákat ültettek, azokat védő tüskével vették körül. Virágoskerteket is ástak. Ezt a városszépítés! mozgalmat szerény igyekezettel a Híradó is segítette. Egy-eay feladat megoldására mozgósított. Dicsért, bírált, s biztosította a virásosítási verseny nyilvánosságát. Sajnos, azonban az előreSZAVALÓVERSENY A GIMNÁZIUMBAN Az. elmúlt héten tartották az Arany János gimnázium-, ban az évről évre megrendezett, hagyományos szavaló- versenyt. A lelkes közönség kevés versenyzőt hallhatott az idén. Nem sikerült olyan jól a szavalóverseny, mint tavaly. A szavalok először a kötelező verset: Illyés Gyula Cserepezö című müvét mondták el, majd szabadon választott verseiket adták elő. A nehéz kötelező vers nagy feladat elé állította a versenyzőket. A költeményt legsikerültebben Fegyvári Zsuzsánna szavalta. A sz.abadon választott versek közül különösen kitűnt Goethe Tündérkirálya ás Vörösmarty A vén cicán v című műve. Az előbbit Pánczél Emese, az utóbbit Gönczöl Katalin szavalta. Nagyon szép, átélt előadásban hallottuk Poe A halló című versét, Bódis Erzsébet tolmácsolásában. A versenyt megérdemelten Pánczél Emese nyerte meg, s ezzel megvédte tavalyi elsőségét. Mély érzéseket, szép szövegmondást, finom hangulati különbségeket láttunk, illetve hallottunk szavalataiban. Ismét bebizonyította tehetségét. A szavalóverseny végeredménye: 1. Pánczél Emese III. o.. 2. Gönczöl Katalin, II. o., 3. Fogyván Zsuzsanna III. o., 4. Hegyi Ferenc IV. o., 5. Bó- dizs Erzsébet IV. o. A verseny többi részvevője nem kapott helyezést. Szocialista nagyüzemeink vezetőinek — mint eddig — egyik legnagyobb feladatuk már ebben az évben is a termelési szint fenntartása, illetőleg növelése. Ezt a gondot a növénytermelési vonalon a magasabb technikai feltételek biztosítják, de az állattenyésztési hozamok növelése nehézségekbe ütközik. Az újonnan belépettek állataik nagy részét a háztáji gazdaságukban megtartották, s ezzel egyidejűleg főleg a sertése- • két értékesítették vagy levágták. Természetesen a jövő évi süldő-, illetve hízószükségletüket megtartották, de a köz- fogyasztásra már nem gondoltak. Ezt a hézagot a jogutódoknak: a tsz-eknek kell biztosítaniuk, mert a nem mezőgazdasági foglalkozású dolgozók is akarnak enni sertéshúst. Egyébként ez az akarat jogos is. hiszen az ipari dolgozók az eddiginél nagyobb erőfeszítéseket tesznek. Hogy a szocialista mezőgazdasági üzemek gép- és anyagszükségletét kielégítsék. Joggal várhatják tehát, hogy a tsz-ek az ő növekvő húsfogyasztásukat előteremtsék, s ne csak a tsz-tagság éljen vele. Igaz, hogy szövetkezeteink nincsenek még felkészülve épületekkel és takarmánnyal a nagyüzemi tenyésztésre és hizlalásra. A volt egyéni parasztok általában szántóterületük 30—40 százalékán kukoricát termeltek, ami a család bőséges ellátásán felül már eleve biztosította 5—6 darab hízó piaci értékesítését. Az épületek is egyszerűek, néha földbe épített vermek voltak, mégis vállalkoztak tenyésztési és hizlalási feladatokra. A közös gazdaságok viszont egyszerű, kévés költséggel, .házi építkezésekkel is tudnak ideiglenes, célnak megfelelő kocaszállást és hizlaldát építeni. A közös kocaállomány kialakítását kormányunk is elősegíti, sőt még két mázsa vegyes abrakot is ád kölcsön. Ez nagyjából elegendő az új termésig. Sokkal nehezebb feladat a hízósüldők ' előállítása, mért ezek eddig túlnyomórészt az egyéni gazdagságok feleslegéből adódtak. A tél folyamán szövetkezeti taggá váló egyéniek csökkentették kocaállományukat, nem törődve a közellátásban történő esetleges zökkenőkkel. Kormányunk azonban figyelembe vette az átalakulás ideje alatti kieséseket, s jelentős kedvezményeket ad azoknak a tsz-eknek. amelyek segítik a tagok háztáji hizlalását. Érdemes tehát a szövetkezetnek foglalkozni a háztáji hizlalás szervezésével, mert ha a tagok egyidőben 20-tól 50 darab sertést adnak át, akkor kilónként 50 fillért, ha ötven darabnál többet, akkor 1 forint felárat kapnak az Állat- forgalmi Vállalattól. Ezt az összeget a tsz közös férőhelyek építésére vagy süldővásárlásra is fordíthatja. Lehetőség van arra isj hogy a tagok süldőfeleslegét felvásárolják és leszerződjék. GYÖNGYVIRÁG PALKÓ j Az Arany János általános iskola komoly törekvéssel, na au fáradsággal' eb- pen az évben is felkészült egy színdarab előadására. A sokaknak emlékezetes előadások, így a Tündérszép Ilona, a Köviráa. Az aranyszőrű bárány és az Egri csillagok bemutatása után most a Benedek Elek meséje nyomán irt Gyöngyvirág Palkó című tanulságos. szórakoztató. színes, kedves mesejálé- , kot mutatják be. A színdarab három felvonásos, a benne szereplő tanulók. táncosok száma közel kétszáz. A szereplő gárda jó előkészítésén túl a szórakozást a színpompás díszletek és a sok érdekes, díszes jelmez biztosítja. Az egész nevelőtestület és az iskola szülői munkaközössége mindent megtesz a siker érdekében. Remélik, hogy nem okoznak az érdeklődőknek csalódást. Az előadások szombaton és vasárnap lesznek, jegyeket az iskolában lehet igényelni. Arra kell törekedni tehát, hogy a tsz-tagok háztáji gazdaságából sem te- nyészkoca, sem hízósiildő ne kerüljön a piacra. Vásárolják meg tsz-eink azokat, s állítsák be a közösben szaporításra vagy hizlalásra. Nem szabad ebben az évben azzal sem törődni, hogy faj- beli különbségek lesznek a hizlalásban, de az értékesítésnél válogassák külön a hús- és zsirsertéseket, sőt ha a létszám és a férőhely megengedi, hizlalás előtt falkásítsa- nak. A jövő évi hízóanyag megteremtése érdekében : sürgősen rendeljék meg a kocasüldőket. Megérkezésük után búgassák be. hogy még ebben az évben biztosítsák a jövő év második negyedében értékesítendő hízókat. A búgatás és az elles közötti időt pedig használják fel a közös szállások és elle- tők felépítésére. A feladat nagy, de a megnövekedett szocialista üzemeink tudatában vannak a dolgozók iránti kötelezettségüknek s minden lehetőt elkövetnek, hogy még az idei évben több húst adjanak, mint 1959-ben, s jövőre még ennél is »többet! ÁPOLJUK SZÉP HAGYOMÁNYAINKAT Nősök—nőtlenek vetélkedése Hétfői locsolkodó vendégeim között többen érkeztek sántikálva, görbe háttal, s amikor hellyel kínáltam őket, derekukat tapogatva, nyöszörögve ültek le. Mit csinálhattak ezek a fiatalemberek? — gondoltam maiamban. — Hol járhattak. hogy ígv „megnyomorod- tak”? Hiszen délceg, deli legények amúgy máskülönben. S mi-, előtt még megkérdezhettem volna, ^ egyik barátom elmesélte a nagy ^ okot: ^ — Már azt hittem, futballmeccs t nélkül telik el a húsvét. Vasár-> nap délelőtt aztán hallom ám: ^ „Figyelem, figyelem! Ma délután^ 4 órakor a nősök—nőtlenek mér- ^ kőzése a sporttelepen.” S ami-í kor délután fél négy felé márj szinte áramlottak a vérbeli szur-^ kólók a pályára, én sem tudtam^ ellenállni a csábításnak. _ Mi a nősök a lelátó előtti g yülekeztünk. Sokan vnUivO.- £ Egyikünk-másikunk már attól tar- $ főtt, hogv kimarad a csapatból. Vé-í gül is aüban állapodtunk meg hogy senki meg ne bántódjon—, $ hogy állandóan váltjuk egymást. $ (Igaz. sokan voltunk olyanok is, $ akik tartottunk a „kiszuszogóso- { dástój*’.) . $ — Megkezdődött a nagv mérkő-^ zés. A nőtlenek (fiatalok) fürgén. $ ügyesen mozogtak. Bizonv sokszor $ macska-egér harc folyt a lab-^ dáért. Egyszer-egvszer aztán ki-j hallatszott a Pályáról a szokatlan * buzdítás: „Hiába Busó. nem J ez már ú?v mint tíz évvel ezelőtt. í Xesvven év az csak negyven év... j Csak p’ég egyszer húsz éves te-j hetnéle!” ! _ a szerencse mé"»s nekün1’ S a ..k^rőcbé fürge nősöknek u*>d- \ vezeti”. N’aiTv harc után 2:l-reí győztünk megérdemelten. Két szén gólunkat Kovács Laci szerezi«:. _ Érdemes volt kimenni! Alig v árom a következő húsvétot, hogy ilyen ragyogó mérkőzést még egyszer végigjátsszak. Remélem. addigra elmúlik az izomlázam. K—P Barátom meghívására kerül- tem a minap este városunk átalakított- vendéglőjébe, az Arany Kalászba. Telt ház volt, s csak nehezen kaptunk helyet egy kis sarokaszta lnál. A zenekar sem játszott, s így a kellemes hatású termeken megelégedéssel hordoztam végig tekintetem, amikor szemem két egymással szemben levő, falra préselt mezei virágcsokrot pillantot meg. Edény vagy váza nélkül, amelyekbe helyezve csendéletszerűen hatottak volna, de így bizony olyan érzésem volt, mintha a falra volnának ragasztva. Tovább szemlélve, valódi magyaros tányért is felfedeztem a falra függesztve, ami igen jól illett a stilizált kalászok közé. Miért kellett akkor festett tányérokkal is díszíteni a falat? így elmélkedve a magyaros környezetben, á zenészek mozgolódására lettem figyelmes. Játszani készültek. Közben felfedeztem a nagydobot és a zongorát is. — Hiszen ez nem népi zenekar! — állapítottam meg. Behúnytam a szemem, biztosan káprázik. Elképzeltem hirtelen, hogy a magyaros ízű étteremben cigányzenére hogyan lejtik a keringőt és ropják a csárdást az összesimult párok. Ámint kinyitottam a szemem, elémtárult a valóság képe. A nagydob tam-tam ütemére mint a megszállottak taposták a padlót és sodorták az asztalokat a forgó párok. Nagyon elgondolkoztatott, amit láttam. Töprengtem, mi lehet az oka. hogy nemzeti táncunkat, a csárdást, már csak üzemeink tánccsoportjai táncolják — színpadon! Szégyelljük talán nemzeti táncunkat? Akkor, amikor az Állami Népi Együttesünk világhírnevet szerzett magának és külföldön tombolnak a lelkesedéstől, amikor a magyar táncokat látják? Mi tehát az oka, hogy különösen a mai ifjúság nem táncolja? Nehéz táncolni? De hiszen a mai nyugati táncok szinte akrobatikus ügyességet igényelnek. Tehát ez sem lehet ko-moly ok. Vagy temperamentumunkban történt elváltozás? Nem hinném. Rádöbbentem, hogy ifjúságunk nem ismeri a csárdást, így nem is tudja táncolni. Ezen kell segíteni. Kötelezővé kell tenni a tanítását a tánciskolákban. Táncos összejövetel csak csárdással kezdődhet és végződhet. Nagy feladat vár ezen a téren a művelődési otthonra és a népművelési felügyelőre. Úgy gondolom, így eredményt érhetünk el és ifjúságunkkal megismertethetjük a magyar tánc szépségét, ízét, tűzét és mindazt a varázst, amit magában rejt. Rácz József — NYOLCMILLIÓ FORINTOS érlékben hagyta jóvá a megyei tanács tervosztálya a nagykőrösi tanácsi vállalatok második negyedévi termelési tervét. A sütőipari vállalat a süteményfélék nagyobb választékát hozza forgalomba a második negyedévben, a faárugyár pedig mintegy másfélmillió forint értékű hálószoba-bútort és háromajtós szekrényt gyárt, s ezenkivül három és félmillió forint értékben vegyes faipari termékeket. — tervjöv Ahagyó KÖZGYŰLÉST tart holnap délelőtt 0 órai kezdettel a művelődési ház színháztermében a Szabadság Termelőszövetkezet. A közgyűlésen a termelési terv adatainak ismertetésén kívül számos időszerű problémát is megvitatnak. — 8040 ÓRÁBAN végeznek társadalmi munkát a gimnázium kiszesei a nyár folyamán. ötven lány az Alag- váckisújfalui Állami Gazdaság mezőgazdasági munkálataiban vesz részt, hetven fiú pedig a Váci Cementmű építésénél dolgozik majd. — ELMARAD a ma estére hirdetett Tér és idő a modern fizikában című TíT-elő- adás. az előadó, Sinka József Szovjetunióba utazása miatt. — KÖZVESZÉLYES MUNKAKERÜLÉS miatt őrizetbe vette a rendőrség és eljárást indított Jónás Péter gyomai és Rab Róza nagykőrösi lakosok ellen, akik hónapok óta nem vállaltak munkát, csavarogtak. — AZ EDDIGI egy lovaskocsi mellé rövidesen még hármat kap a Göngyölcgellátó Szövetkezeti Vállalat, s ezzel jelentősen megkünnyiil a ládák ide-oda szállítása az üzemen kívül és belül. ANYAKÖNYVI HÍREK Születtek: Kocsó Imre lakalos- . segéd és Vizi Magdolna Mária gyors- és séoirónő leánya: Magdolna Agnes. Horváth Ferenc tsz- földműves é»s Búkor Terézia fia: Zoltán. Fehér Ferenc segédmunkás és Tóth Rozália női szabósegéd leánya: Veronika Zsuzsanna, Bencsik Gvörev foga tos- és Qsikánv Julianna leánya: Zsuzsanna. Bimbó Katalin leánya: Katalin Erzsébet. Deák Laios tsz- forzatos és Horváth Erzsébet V leánya Erzsébet. Nagy Sándor \ segédmunkás és Pécsi Rozália fia: $ Zoltán. Vincze Miklós segédmun- { kás és Nagy Borbála fia: Miklós. { Bács Dániel segédmunkás és Tég- 5 lás Margit leánva: Klára. Tóth $ Dénes tsz-földmlives és Kiss Róza { leánva: Eszter. Paoo Ambrus 1sz- \ földműves és Király Mária fia: V Ambrus. Nagv László Tstván nos- \ ta műszaki segédkezelő és Go- $ dánv Eszter segédmunkás leánva: { Éva. Bánhegvesi Sándor agronó- { mus és Harmath írén bolti eladó {leánva: Irén. Sügár Pál segéd- J munkás és Kátai Julianna fia: £ Pál. dr. Hanusz Zoltán orvos és J Szabó Klára leánva: Judtt. Ádám { Balázs tsz-földműves és Dávid \ Mária leánva: Julianna. Bodnár j Tstván «sz-állafpondozó és Takács { Margit fia: Tstván. Cse"ki Kálmán { «nvasmozsató és illés Etelka {leánva; P.va. { Házas«á*rot kötöttek: Debreceni \ T»ászlő kádársegé^ és Forgács { Marsit eéoke^elő. Kálmán De^ső { ’-"unkaügyi előadó és Szőke Má- \ ria. ' Meghaltak: Jósa János tsz-föld- { műves 38 éves. Paon Sándorné J Sáfár-Na.-gv Julianna 77 éves. Ma- { ráczi Sándorné Fehér Margit se- \ sédmunkás 55 éve«. Csloő Z«ls- { mond t«z-földműv~? 77 éves Fe- \ hér Pál 43 éve«. Nnsv Istvánná • Godó Erzsébet 68 éves. Locsogás a locsolásról Arra az emberre, aki mindenféle dolgot összebeszél, azt szokták mondani, hogy locsog. Beszélni sokmindenről lehet, de locsogni legjobban a locsolásról tud az ember. * Az egész locsolásban én azt nem értem, hogy miért hívják locsolásnak. Hiszen gondoljunk arra, hogy szegény lányok, asszonyok, akik végigszenvedik ezt a hadjáratot, mikor végre befejeződik, kénytelenek megmosakodni, átöltözni, annyira illatosak. Nem is beszélve arról, hogy a fejük még a harmadik fej- ! mosás után is húsvéthétfőről i árulkodik. De hisz a locsolás bizo- [ ni/os fajta mosási folyamat! í Akkor pedig miért kell tisz- \ t&lkodni utána? * j Egyik ház előtt kisfiú álldogált és nagyban alkudozott azon, hogy ki megy be elsőnek. Megkérdeztem tőlük, miért nem mennek be egyszerre. Önérzetesen felelték: „Akkor ketten kapnánk egy forintot. így killön-kü- lön mind a ketten kapunk!” ★ Nagyon téved mindén kedves férfiolvasónk, ha azt gondolja, hogy tudja mi a kevert. Nem, nem! Nem italboltban mérik és nem féldecinként. A kevertet locsoláskor a következőképpen lehetne meghatározni: „Az a sokféle borból, likőrből, pálinkából álló szeszféleség amely locsolás után az ember gyomrában található”. (Persze a rum javítja a minőséget.) A Széchenyi téren egy részeg embert láttam pihenni az egyik pádon, s eszembe jutott a következő régi locsoló vicc: A férj hazamegy részegen, s a felesége értetlenül néz rá: „Nem értem, Rezső, te locsoltál, és mégis te áztál el?” ¥ A Kossuth Lajos utcában az egyik kútról két kamaszfiú vizet öltött a kölnis üvegbe. Megkérdeztem, miért csinálják? Azt felelték, azért, mert a kölnijük elfogyott. Amikor csodálkozó arcot vágtam, az egyik megjegyezte: „Azt tetszik hinni, hogy észreveszik. hogy mit locsolunk? Csak az a fontos, a lány érezze, hagy cseppen a fejére valami!” Tévedés lenne azonban azt hinni, hogy a locsolkodás csak amolyan kisfiúi mulatság. Szó sincs róla! Felkerekedtek hétfőn a „nagy,, fiúk is és mintegy „bandába” verődve rótták a járdát a szép sógorasszonytól a jó ismerősig. Nekem még olyan locsolóm is akadt, aki deresedő hajjal — állítása szerint — most hódolt ennek a szagos-vizes szép szokásnak először. Megfogadta: hátralevő éveiben ezentúl nem mulasztja el ezt a húsvét hétfői mulatságot. S távoztában cikcakkban rótta az utat tovább... * Sok férfi azt tartja a locsolásról, hogy az ér benne legtöbbet, hogy az ember sűrűn locsolhatja a torkát! T—P
