Pest Megyei Hirlap, 1960. március (4. évfolyam, 51-77. szám)
1960-03-19 / 67. szám
MST »IKCI kMÍvUw 1960. MÁRCIUS 19. SZOMBAT ÚJ TAVASZ VALKÓN Kezében ceruza, előtte néhány akta és az előjegyzési naptár, jobbíelől írógép és bélyegző párna. Aztán néhány könyv, jegyzetíüzet, tapper, meg a Tanácsok Közlönyének legfrissebb számai. Sűrű, sötét szemöldöke alatt figyelő szemek. Halántékén már őszül a haja, de az arca fiatalosan kemény. Szava csöndes, megfontolt, amint önmagáról, meg a falujáról, Valkóról beszél Gely- bó András, a községi tanács végrehajtó bizottságának elnöke. Hai évvel ezelőtt, 1954-ben hívta Valkó népének bizalma az elnöki székbe. Egyéni gazda volt, nyolc hold földjén gazdálkodott. — Hat elemit jártam — mondja minden hangsúly nélkül — és amióta kimarradtam az iskolából, nem telt az időmből a továbbtanulásra. Igaz, már 45 éves vagyok, de talán lesz még alkalom rá. Itt született, ebben a kis faluban és sohasem kívánkozott el belőle Most se vágyakozik másfelé. Most talán még kevésbé, mint a múltban. Már nem égvén' gazda. Nyolc hold földjével a lecelsők között lépett be a termelőszövetkezetbe és tagja a tjz vezetőségének is. — Éppen harminc esztendős voltam, amikor megértük a felszabadulást. Nagy harcok voltak ezen a vidéken, hónapokig lapultunk a föld alatt, a pincében. Itt szerezte nagyobbik fiam a szívasztmáját. Amikor végre előbújhattunk, éreztük, hogy gyökeresen megváltozott a világ. Harminc éves ésszel már sok mindent felfog az ember. Én is felfogtam nagy változást. Apám, nagyapám talán a dédapám is földhöz szorított kisparaszt volt. Csak úgy élhetett meg, ha jól megkapaszkodik a földben. Sorsom a falu nagy többségének, a zselléreknek, a kispa- rasztoknak a sorsa volt. Valamennyien mindig kisemmizetteknek, kluzsorázottaknak éreíáieltük csak magunkat. Nem kellett nagy utat tennem, hogy eljussak a párthoz. Nem keresi a szavakat, nem válogat köztük. Úgy mondja, ahogy a szívéből jönnek, ahogyan az esze diktálja. Pátosz, indulat nélkül. Egy darabig hallgatóztam, nézelődtem és !948-bar. . bekapcsolódtam a mozgalmi életbe. Öt ven t>e a megválasztottak a községi és a járási tanács tagjává. Négy évvel később pedig tanácselnökké. Néhány pillanatig hallgat Kitekint az ablakon, aztán megigazítja a keze aiatt kissé VXXXXXXXXXXXXXVXXXXXXXXXXXXXVXXNXWVXXWW félrecsúszott aktát, majd még csöndesebb szóval folytatja: — ötvenhat őszén is itt maradtam a helyemen. A gödöllői járásban ez o falu volt az első, ahol a tanács újból megkezdte munkáját. A szövetkezetre terelődik a beszélgetés. A községben már régen megalakult egy szövetkezet, mindössze 50 holdon kezdte meg a gazdálkodást tíz olyan taggal, aki korábban soha földműveléssel nem foglalkozott. Eredményt persze keveset értek el és szövetkezetük még 1956 ősze előtt feloszlott. Gelybó András tovább mondja: — Az új tsz szervezését tavaly február 22-én kezdtük meg és március 14-re be is fejeztük. A község lakóinak 94 százaléka belépett. Most már valamennyien nagybirtokosok vagyunk. 2900 holdon gazdálkodunk. vagy Túrán érhetik el. Ha egyszer megépül a gödöllő— jászberényi vasútvonal, az Valkót is érinteni fogja. Ezért most az útnak van különös jelentősége, az útnak, amelyen utoljára 1954-ben járt a henger. Azóta bizony nagyon megrongálódott, a közeli erdőségek fatermését szállítják rajta, az pedig hamar tönkreteszi. A közel háromezer holdas tsz is csak ezen az úton szállíthatja termését a piacra. tehát nagyon fontos lenne, ha rendbehoznák erősen megviselt burkolatát. — Fontos is lenne és sürgős is — mondja mély meggyőződéssel Gelybó András és valamit beír előjegyzési naptárába ... A megduzzadt rügyek oda- kinn már nyitogatják halványzöld szemüket és kíváncsian nézik Valkó új tavaszát. Magyar László A Csepel Autógyár mérnökei és technikusai az idei tejlesztési tervben csaknem 70 gyártástechnológiai változtatást terveznek s több száz különböző alkatrész mintegy 35 000 munkaműveletét módosítják. A gyártásfejlesztésben különösen sokat segít két műszaki dolgozó három új találmánya. Lamm Róbert kohó- mérnök két találmányt is kidolgozott az öntödei termelés korszerűsítésére. Az anyagösszetétel megváltoztatásával és utólagos hőkezeléssel olyan fekete törető tem- peröntvény gyártási eljárását oldotta meg, amely- lyel az acélöntvény minőségevei egyenrangú vasöntvény készíthető. A közös munkát az ősszel kezdtük meg. így indult meg az új élet falunkban. Az új életforma új feladatok elé állítja a község tanácsát. — Fő feladatunk most már a mezőgazdaság irányítása lesz — állapítja meg Gelybó András. — A tanácsnak ebbe teljes súlyával bele kell kapcsolódnia. Községfejlesztési alapunkból elsősorban olyan létesítményeket kell teremtenünk — óvodát, bölcsödét, napközi otthont —, amelyek ä j a tsz céljait is szolgálják, hiszen asszonyaink, lányaink csak így vehetik ki részüket a közös munkából. Most aztán olyan valamit hallunk, ami szenzációnak tűnik: Valkó lakóinak száma nem növekedett, sőt, 1949 óta, tehát 11 év alatt kereken tízzel csökkent. Most pontosan 2600. — Valkóra nem jöttek bevándorlók, a természetes szaporulat pedig azért nem látszik, mert a fiatalok közül számosán felsőbb iskolákba mennek, tovább tanulnak, más munkaterületet kapnak. Tizenöt év alatt a község lakóházainak legalább két harmada újjáépült. Egész új utcasorok keletkeztek. Nálunk nincs lakásínség. Itt szép lakása van minden pedagógusnak is. Valkó elég messze esik a vasúttól. Legközelebb a 12 kilométerre fekvő Gödöllőn Több főzelék- és gyümölcskonzerv Gépesítéssel növelik a konzervipar termelését A második műszakban sok időt töltenek a háziasszonyok a főzéssel és idényben a befőzéssel. Ezt igyekszik csökkenteni a konzervipar mind nagyobb mennyiségű és választékú konzerv készítésével. Az idén sok új gép üzem- beállításával növelik a konzervgyárak a termelést. Egyik legmunkaigényesebb főzelékféle a zöldborsó. A termelők kézzel leszedik, hüvelyes állapotban szállíjják a konzervgyárba, 'ahol kifejtik és azután kerül sor a feldolgozásra. A konzervipar zöldborsó- cséplőgépeket vásárolt a Német Demokratikus Köztársaságból. Mint a gabonát, megfelelő érési fokon lekaszálják a borsót, a gép a helyszínen kicsépeli és már'" csak a szemet szállítják a gyárba. Ez elsősorban a termelőknek jelent nagy könnyítést. Kiszámították, hogy egy cséplőgép 25 ember munkáját pótolja óránként. Az idényre 14 ilyen gépet állítanak üzembe. Az idén 12 babfeldolgozó gépet is kapnak a gyárak. Többek között ezek is hozzájárulnak ahhoz, hogy az elmúlt évi 600 vagon helyett az idén 850 vagon főzelékkonzerv készül a belkereskedelem részére. Ebben lesz egyebek mellett 330 vagon lecsó-, 240 vagon borsó- és 75 vagon babkonzerv. A gyümölcsfeldolgozás gépesítése egyrészt jelentős termelésnövekedést eredményez, másrészt higiénikusabbá teszi a gyártást. Újabb meggy- és cseresznyeszár- tépő, magozó és osztályozó gépeket kapnak a konzervgyárak. A magozógépek óránként 5CQ —600 kilogramm gyümölcsöt dolgoznak fel, így 50 ember munkáját pótolják. Biztató eredménnyel kísérleteznek a konzervgyárakban a barack hámozásának és felezésének gépesítésével is. Úgy tervezik, hogy 1760 vagon különböző gyiimölcskonzervet, befőttet, dzsemet készítenek hazai fogyasztásra. Ez 360 | vagonnal több. mint a tavalyi. I Az idén már termelnek a .) uborkafeldolgozó gépsorok a szegedi, a nagykőrösi, a kecskeméti, a hatvani, a nagyatádi és a dunakeszi konzervgyárban. Ezek is segítik, hogy az idén gyártandó húskonzervek mellé 900 vagonnyi savanyúságot adjanak a belkereskedelemnek. A közkedvelt mustárból a tavalyi kilenc vagon helyett 150 vagonnal készül. A konzervipar azzal is segíti a háziasszonyokat, hogy lehetőleg minél több konzerv kis adagokban kerüljön árusításra. Ezért is gyártják például a tubusos paradicsomot és mustárt. Más Konzer- vekből is növelik a kisadago- lású áruk mennyiségét. Már négyfajta motoralkatrészt ilyen öntvényből állítanak elő a drága acélöntvény helyett, Rövidesen még újabb öt alkatrésznél hasznosítják az új módszert. Szerkesztett egy különleges készü’éket is a centrifugális vasöntés tökéletesítésére. Ezzel pontosabban, kevesebb anyagveszteséggel tudják elkészíteni a vasöntvényeket. A motor hengerperselyének súlya például a régi centrifugális öntésnél 16 kiló volt és most mindössze 8,5 kiló. Jelentős új módszert talált fel Földvári László technikus is. tíj eljárása megszünteti a kovácsolás régi „ellenségét", az anyag felmelegítésénél, alakításánál és lehűlésénél keletkező felületi oxidréteg képződését, a reve kialakulását. így a korábbihoz képest egy- harmadára csökkenthető a munkadarabok kovácsolási ráhagyása. A három találmánnyal évente csaknem tízmillió forint a megtakarítás. A termelés korszerűsítésére hozott összes műszaki intézkedéssel pedig az idén több mint hatvan- millió forintot takarítanak meg a gyár dolgozói a tavalyi termelési költségekhez képest A vecsési háziipari szövetkezetben Négyszázötven bedolgozója van a vecsési háziipari szövetkezetnek, konfekciót, kötött és szövött holmit készítenek. Exportra is szállítanak kötöttárut. Nemrégiben rendezték be a szalagrendszerben dolgozó varrodát. Nyersanyagkiadás. Ligetfalvi Józsefné kiadja a félkész anyagokat a szövetkezet bedolgozóinak. Azelőtt szinte valamennyi munkát otthon végezték a bedolgozók, ma már — mint a felvételen is látható — az exportra kerülő cikkeket a központi műhelyben készítik. ,/XNXXXXN>XNXXXXXXXXXXN>>XXÍCSXVíXXXVSXXNXX'^ Hiányzik az összhang! ^ y % V ? A napokban ellenőr járt ^ ? Szigetszentmiklóson, s egye- ? p bek mellett körülnézett a ^ ? földművesszövetkezet II. ősz- ? 7 tályú éttermében is. / ? A következőket tapasztalta: ^ ^ a vendég: megebédel, feketét? '/ kér. hiszen presszógépet Iá- ^ ? tott, amikor belépett. Kávé ? ^ azonban nincs. a vendég» ? mérgelődik, belenyugszik, ^ kész. Az ellenőr azonban rö-? ^ vid úton kideríti. hogy déli £ ? egy órakor azért nincs fekete, í 7 mert elfelejtették felíűteni a £ £ gépet. ^ Ormost kér a vendég? No, ? 7 nem sokat, csak egy szolid ^ poliárkával? Nem kap, mert 7 ^ nincs! Azaz hogy van, de nem ? ^ bontják fel, mert hátha nem 2 ^ fogy el! ^ £ Mondhatná valaki, miért keli ? ? ebből akkora port verni, hi- ^ ? szén az ürmös nem olyan ke- ? £ resett ital. ,Tó, ez még elfő- ? ? gadható. De talán a sör sem y £ keresett ital? Mi történik, ba ? ? a kedves vendég egy üveg £ £ sört kér ebben az étteremben?? ? Nem kan, mert nincs! A sző-2 ^ vetkezet üzemágvezetője ugyan- ? ? is gondosan ügyelt arra, hogy g ? az összes palackozott sört a ? ^ szomszédos üzlet kirakatában? ? helyezzék el, lévén az élelmi- ^ £ szerbolt. Minden esetre kicsit? ? soknak találjuk, hogy egv ki- J: ^ rakatban egyszerre 300 üveg? ? Kinizsi és 20 üveg családi sör^ ^ hívogassa a vevőt. Mit szólna ^ ^ ehhez egy kirakatrendező? ? ? Vagy nem szólna semmit, ha- ^ £ nem hang nélkül kicserélné a ? ? cégtáblákat? Tökéletesen Igaza ^ ? lenne, mert a továbbiakban ? ^ kiderül, hogv a kiflit ebben a ^ ^ csodás össziátékban az étté- ? ^ remben árullak és nem az ? ^ élelmiszerboltban, ugyanakkor ? £ a palackozott borokat nem az / ? étterem hozza forgalomba, ha- ? £ nem az élelmiszerbolt! 2 Tenkely Miklós ^ Új találmányok a Csepel Autógyárban Csaknem tízmillió forint megtakarítás évente * t a tanyába vezető útra, amikor < gondolataiból nagy recsegés, í ropogás ébresztette fel. i önkéntelenül a tanya felé; nézett. j — Szent ég! — csapta ősz- i sze a kezét úgy, hogy a ko- ! sarat is elejtette. — Ezek \ megbolondultak... Bontják a ; tanyát... — Sebő, édes uram, Karcsi, kisfiam — kiáltott a két férfij felé, akik éppen a nyárikony- ; ha szarufáját feszegették. A ; többiek pedig már a falat | bontották. Voltak vagy tizen, \ a Kossuth Tsz tagjai. Sebő és i a Karcsi gyerek komái segéd- \ keztek a bontásnál. — Sose búsulj Rózái, olyan \ takaros, pádimentumos. kö- í vés házat építünk, hogy még \ egy gróf is megirigyelné — í szólt le nevetve, tréfálkozva! az öreg Virág, a tsz kőmű- í vés brigádvezetője. * t Kopogott a kalapács, a sze- j kerce, nagyot puffantak a \ leomló vályogfalak ... Lő- í rinc Sebőné Szaniszló Rozá- \ lia csak állt, nézte az embe- \ reket és nem tudott szólani, \ csak a könnyei potyogtak. \ Alig hallotta fia biztató sza-", vát. — Édes, sose sírjon, lebont- \ juk a régit, de újat és szeb- \ bet építünk a faluban. Rózái csak hallgatott és szi- \ pogott... Könnyeivel egy ki- \ csit a fiatalságát is siratta, í amely akármilyen volt. mégis \ az övé volt és szép volt. Gáli Sándor "■ Klemen! Fcrencné és Majoros Mihályné a félkész kötöttanyagot varrják össze sapkákká, kesztyűkké. (Gábor felv.) az építkezésre, de aztán, amikor az ura, Sebő említette, megmakacsolta magát. — Nem, én már innen halok ki... Jó nekem ez. — Jó a fenét! — vágott vissza Sebő. — Ki akarsz forgatni végleg mindenemből. És már sírt is. Ezt Lőrinc Sebő nem szerette, nem bírta az asszonyi könnyeket. Otthagyta az asszonyt, ment ki az istállóba jószágot etetni. Rózái pedig tovább szipogott. — Nem volt-e elég, hogy odaadtam a földet, ami a tanya. körül terül el, most még a tanyát is ctkarja. Így folyt ez a vita már egy éve, az asszony és a család között... Az utóbbi időben az asszony már egészen megnyugodott, mivel sem a fiú, sem az ura nem beszélt a tanya lebontásáról. Már azt gondolta, hogy kiverték a fejükből az egész ügyet .., Igyekezett hazafelé. Egészen el volt foglalva a gondolataival, nem látott az útból semmit, csak ment, beideg- ződött léptekkel. Nem vette észre, milyen szépen zöldell a tsz nagy tábla búzája és hogyan szikkasztja az utat a tavaszi szél... Csak ment a tanyájuk felé. Már befordult Tanyasi história mert a tanya épületeiből még több is telik, mint egy házra való anyag. Az asszony hallani se akart róla. — Míg én élek, ez is jó nekem — hajtogatta. — Messzire van a tsz tanya- központja — vetette közbe az ura. — Mirevaló a lábatok — replikázott az asszony. — A fiú is ott dolgozik — próbálkozott az ember. — Hát osztf, ott a motor, úgyis örökké azt nyaggaija. — Nyaggatja, nyaggatja — ismételgette az ember — hát nyaggassa, az övé... Sáros időben úgyis gyalogolni kell, mert az alsókarai dűlőn ilyen időben csak a ló boldogul. Erre már az asszony se tudott semmit mondani. A fiú, aki már letöltötte a katonaidőt és udvarolgatott, szintén biztatta az anyját. — Költözzünk be a faluba, édesanyám! — Minek, te! Hogy jobban tudj kastatni a lányok után? — Ha megnősülök, idehozzam az asszonyt? — Hát hova? Ha nekem jó volt, neki is jó lesz. A fiú néha olyan szépen ecsetelte az új ház előnyeit, hogy Rózái asszony hajlott Lőrinc Ssbőné, született Szaniszló Rozália gyorsan szedte a lábát. A piacról sietett hazafelé. A közelebbi úton ment, az alsóréten át, így egy pár kilométert megtakarított. Tanyájuk az alsókarai részen állt Olyan régimódi, tornácos ház, még az öreg Szaniszló építette. A tanyát Rózái örökölte. Szerette is. Mindig ellágyult a szíve, ha végignézett rajta. Az udvar közepén kút- gém, vele szemben az istálló, a sertésólak, a jellegzetes galambdúc, a széna- és szalmakazlak sorakoztak. Szívéhez nőtt itt minden, szerette a magányt, amit a tanyai élet adott. A férje éppen ellenkezője volt. A faluban nőtt fel, nem szerette a tanyasi életet. Ide, a tanyába is csak azért, jött, mert a falubeli életnél is jobban szerette a bogárszemű Rozikát, azaz most már Rózáit. Amióta pedig beléptek a tsz-be, Lőrinc Sebő többször megpedzette, hogy jó lenne beköltözni a faluba. Ott van villany, sőt a Fő utcába már a vízvezetéket is bevezették. Annyit elért az asszonynál, hogy a művelődési otthon mellett vettek egy telket. Ide altart építeni egy szép házat. Építőanyagra nincs gond,
