Pest Megyei Hirlap, 1960. március (4. évfolyam, 51-77. szám)

1960-03-19 / 67. szám

SV\V\\\\\\\\\\\\VV\V\\\\\\VTOV.\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\XVV\\\\\\\\\\\\\W^ Quel nini a izeekesztúiég b ett Az ágyneműről A minap erélyes telefon- csengetés után jól ismert női hang jelentkezett. Majd hogy el nem ejtettem a kagylót! A rádióból ismert Juci néni ▼olt! — Aranyos Juci néni! — lelkendeztem! — Juci néni! Hát hogy került elő? — Azt gondolták, kedveseim, ugye, hogy már meghaltam? — ne­vetett a kagylóba. — Pedig élek, igazán! Ha megengednék, hogy felmenjek a szerkesztő­ségbe, mert hogy éppen itt vagyak a portán, el is monda­nék egyet-mást! Talán lesz, »ki lejegyezze! Futottam a gyorsíróért, s mire Juci néni felért, már készen állt a lejegyzésre. — Hát, kedveském — kezd­te Juci néni, miután ké­nyelmesen elhelyezkedett egy karosszékben — lent j ár­tom én nemrégen Ceglé­den. Van ott egy aranyos kis keresztlányom, hetedik ál­talánosba jár, nagyon kért, hogy fontos ügyben láto­gassak el hozzájuk. Kipirult arccal mesélte, hogy a leg­kedvesebb osztálytársuk szü­letésnapjára készülnek, össze is gyűlt 120 forint. Abból ké­szülnek neki ajándékot venni. Nagyot nyeltem, mert ugyan sokallottam, hogy általános iskolások ekkora pénzt érő holmit ajándékozzanak, de nem hagyhattam cserben az én ikis Jutkámat. Fél dél­után jártam vele, meg a kis osztálytársaival a ceglédi bol­tetet A végén már magam is közelebb álltam a síráshoz, mint a nevetéshez. — Mi volt a baj, aranyos Juci néni? — érdeklődtem, mert láttam, hogy Juci né­nit a visszaemlékezéstől is a méreg eszi. — Csak annyi, hogy egész Cegléden nem lehetett olyan ajándéktárgyat kapni, ame­lyet én jó szívvel ajánlhattam volna a gyerekeknek. Láttam csúnya üvegvázát, amelyre orgona volt pingálva — het­ven forintért. Torzszülött szoborf éléket — kimoru.Ihatat­lan árakért. De fel nem soro­lom, hogy mi minden volt, mert magas a vérnyomásom, nem szabad izgatnom maga­mat! — Ila tudta volna, vihe­tett volna Pestről valamit! — mondtam elgondolkozva.— Pestről! Pestről! — dohogja, Juci néni. — Hiszen én is így ! gondoltam, azért is nem bősz- ■ szamkodtam különösebben. De í a napokban Monoron jártam, | s az autóbusz indulása előtt j megnéztem unalmamban aj Vas- és Edényboltot. Olyan j szép áruja volt, hogy még j Pesten sincs különb! ízléses \ kirakata, jól rendezett belső j tere Gór György érdeme, aki j öt éve vezeti a boltot — j mert bementem megtudakol- j ni. A nevetséges az, hogy ez j a boltvezető ceglédi ember, \ s kitűnő boltot csinál — Mo-! noron. Nem lehetne a ceglé­di boltokat is a monori nívó- j jára felemelni? — Én is jártam Monoron, ] s meglepett, hogy milyen jó j ott a bolthálózat! — egészítem : ki a néni tapasztalatait. —: Csinos, kellemes önkiszolgáló: bolt, jól szervezett méteráru: üzlet, áttekinthető könyvesbolt: és gazdagon felszerelt gyors­kiszolgáló élelmiszerbolt van, a kisebb üzleteken kívül. Úgy látszik, jól dolgozik a keres­kedelmi osztály, já tanácsban. í— Az embereknek semmit [sem lehet kedvére tenni — j vörösötök el ismét Juci néni. | — Az Adu Endre úti iskola-] í ban elterjedt a hír, hogy az | óhajtott naplaözi otthont azért ; | nem tud ják megszervezni, j j mert a tanács a vendéglátó- j \ iparnak utalta ki, cukrászda ] \ céljaira a kiszemelt helyisé- ] \ get. Az igazság meg egysze- \ [ rűen az, hogy az iskola ugyan ] \ tervezte, hogy egyik magán- ‘ házban bérelni fog napközinek való lakást, de ezt bizony egyáltalában nem jelentették be illetékeseknek, s a szem­füles vendéglátóipar közben már el is kezdte az építkezést. Nemhogy a tanács tudtával, hanem inkább saját hibájuk­ból estek el a helyiségtől a napközit joggal óhajtók. Juci néni e2ze] m^r fel ;s áll, s búcsúzik. Arra kér­jük, keresse fel máskor is rovatunkat, ő meg megígéri, hogy szívesen eljön, s el­mondja, mit látott jártában- keltében. R. 2& TAVASZVARAS l Füvek között szól táncol, i tócsába lép, viháncol, * í felhőt fúj az égre. í * [ Kaparja a házfalat, [ didereg a vakolat, í lúdbőrös az ablak. \ Kutya szőre égnek áll, [ [ szájából a pára száll, 8 j vakkant a hidegre. ( [ Árnyék sápad, eltűnik, [ a nap újra kibújik, 8 8 itt a tavasz holnap! í Győri D. Balázs 6 Beszélgetett Panni és Ili, a I két fiatalasszony, akiket időn- | ként meghallgatunk, már csak gazért is, mert Panni nagyon í ügyes, mindenre tud jó taná­csot, ötletet. Most éppen va­ssal, persze ülve, mert amit ^csak lehet, kényelmesen vé­li géz. Ili sóhajtozik, í — Jaj én sem jövök ki soha ?a mosásból, vasalásból. Külö- í nősen most, hogy betegek | voltak a gyerekek — panaszol­nia. — Nem győzök ágyat húz- S ni. Akárhogyan vigyáznak, | mégis csak történik valami, «Peti a kávéját döntötte ki, ^ Ilonka meg a színesceruzákkal ^ maszatolta össze az ágyat. Még [ a paplanunk is foltos lett! £ — Én is sokat bosszankod­XX\X\XX\NWC,XXXXX'OXXXXXXXXXXXNXXXXXXXVCXNXX> tam, amikor a frissen tisztí­tott paplanom egy influenza- járvány során így járt! — bó­logat a megértő Panni. — Ak­kor találtam ki a paplanvé­dőt. Igazán érdemes készite- ni. — Paplanvédő? — nyílik kerekre Ili szeme. — Az meg mi? — Vettem nylont, de nem átlátszót, hanem színes textil­anyagra hengereltet, mert az nem szakad — oktatja barát­nőjét Panna. — Olyan hosszú­ra szabtam, amint amilyen a paplan keresztben. Beszegtem hozzáillő színű mosóanyaggal, azt kigomblyukaztam és rá­gomboltam a paplanra. Még vasárnap, ha a gyerekek ágy- b—. reggeliznek, akkor is fel­gombolom. — Ez igazán jó ötlet! — lel­kesedik Ili. — Csak azt nem értem, hogy szeged be? — Előbb az anyag színét a nylon visszájára fektettem, az­tán a második gépeléshez be­lhajtottam a gomboló szélét, s júgy varrtam a színére —- ma- I gyarázza türelmesen Panni. — ; A gomblyukakat a paplan- i gombokhoz mértem. i — Dunnára hogy lehet vé- i dót tenni? — kíváncsiskodik Ilii. : — Danubia szalaggal rá le­lhet kötni a fonákján. Vagy a [huzatra kell varrni szalagot, » [ azzal azonos magasságban má- [sikat a védőre — vélekedik ; Panni. ! — Énnekem is van ám egy [jó újításom! — dicsekszik Ili. [— Nálunk a kispárnák mindig [hamarább piszkolódnak, mint • a többi ágyhuzat. Általában ! két-három hetenként adok [frisset, de a kispárnát szere- i tem hetenként cserélni. Ha • fehér, kifőzöm a zsebkendők- jkel, de rájöttem, hogy a tarka ! még egyszerűbben mosható és > csinos is. Régi karton és delén í kombinékból, meg hibás ma- ! radékokból, sőt hálóingek épen !maradt részeiből olyan helyes [ párnákat fabrikáltam, hogy [ öröm rajta aludni. A gyerekek í mindennél jobban szeretik. [ — Én meg arra jöttem rá, [hodv a rossz lepedőből jót le­ihet varrni! — dicsekszik Pan- ; ni. — Kettévágom hosszában s [a szélét fordítom befelé! Ha ! úgy is elvásott, ismét kettévá- [ gom, keresztben, s a végét te- jszem középre. A négyfelé vá- í gott lepedő háromszoros élet- ! tartamú. ! — Nálunk a lepedőkkel »nincs baj, csak a paplanhuza­tok! — sopánkodik Ili. — ! Mindnek szakad a közepe! [ Panninak erre is van jó ta- ! nácsa. í — Ha a gomboló még jó — | mondja az okos asszony — az | elnyűtt középrészt kipótolom, is meg sem látszik, hogy javí­tott az ágyneműm. A hímzett párnákat is így szedtem rend­be. Fiatal lányok számára tavaszra el sem tudunk szebb ruhát képzelni! A pettyes kalapot is érdemes megcsináltatni hoz- , zá, mert nagyon „emeli" az öltözéket! csemőnek. Az elválasztás is szépen, apránként ment, egy- egy étkezést iktattunk be. Akkor bizony a színesfőzelék meg a gyümölcs sem maradt el egy nap sem Laci kosztjá­ból! Milyen gonddal mérte a gyereket! A hossznövekedése, súlya milyen fontos volt! — Nem volt akkor nehéz dolgom — védekezik a ma­ma. — Könyvek is segítettek, nemcsak a védőintézet. Ma meg azt sem tudom, mekkora, meg milyen súlyú egy nor­mális gyerek? Olyan vézna, mint a Sulyokék Marcija mégse legyen. Az orvosnő táblázatot mu­tat a mamának: A gyermekek fejlődése. Fiúk Elet- Lányok ■úly hőssé kor súly hőssé 9,8 kg 75 cm 1 9,3 kg 74 cm 13.0 „ 85 „ 2 11,5 „ 84 „ 14.1 „ 93 „ 3 13,« „ 93 „ 16,5 „ 101 „ 4 15,3 „ 100 „ 18,4 „ 107 „ 5 17,6 „ 106 „ 20,3 „ US „ « 19,1 „ 111 „ 22.0 „ 118 „ 7 20,9 „ 116 „ 24.0 „ 123 „ 8 23,2 „ 121 „ 26,8 „ 128 „ 9 25,6 „ 13« „ 29.0 „ 133 „ 10 28,4 „ 131 * — Ez Petényi professzor, a nagy magyar gyermekgyó­gyász tankönyvében van így. s Lacika eszerint bizony kissé meghaladja korának és ma­gasságának illő súlyát — ne­vet az orvosnő. [, —Vagy 15 kilóval — sóhajt 8 a bűnbánó mama. — Dehát [mit tegyek? Mi a helyes ét- [ rend? A többi gyermekem : nem ilyen gömbölyű, mint \ Laci, őket is szeretném helye- ísen táplálni! [ — Reggelire kövér gyerek­[ nek adjunk citromos teát. «Gyenge vagy vékony nyugod- ! tan fogyaszthat kávét vagy [kakaót — esetleg aludttejet [vagy nyerstejet. Egészséges [gyereknek általában nyáron [legjobb egy pohár friss tej, [hozzá vajaskenyér. Sok gye- írek idegenkedik a tejtől — ; egy kis málnaszörppel vagy [égetett cukor levével ízesítve • azonban örömmel fogyasztják. , \ A vajaskenyér is lehet gyű- [ j mölcsizes — vagy akár ka-; i kaós, cukros, ha a gyereket; | hizlalni akarjuk. Ahol azon-[ ! ban nem kívánatos a súly- í i gyarapodás, kevés vajjal ken- [ ijünk a teához pirított kényé- j [ rét. Tízóraira általában csak j I gyümölcsöt adjunk. Lehető- [ I leg ne hámozzuk meg, mert í [ közvetlen a héj alatt van a j ; legjelentősebb vitamin- és só-; [tartalom. A hámozatlan gyű- [ í mölcs a fogazatot is jobban j • erősíti. Azonban az alapos [ ímosás nagyon fontos! Ebédre [ i kövér gyereknek ne adjunk í [levest, főzeléket is. A leves- [ i hez inkább tésztát adunk, de j !ha a gyerek nagyon kövér — [ [•mint a mi Lacink is —, aján- ; ! Iatosabb naponta főzeléket és [ ! húst adni, utána gyümölcs-[ jcsel. Általában minden egész- [ j séges gyereknek úgy három-: [ szór adunk húst, egyszer; ! gombát, paprikáskrumplit, ra- ; [ kott káposztát vagy más $ í olyan ételt, amelyben keve-; : sebb hús van, s kétszer he- \ ítenként tésztát, de akkor ra- ^ • gyón vitaminos levest és több J [gyümölcsöt a többi étkezés-J [hez. Uzsonna helyett koráig [vacsorát szoktam ajánlani. Ha [ 'a gyerek nagyon kívánja, egy \ pohár tej vagy egy kis gyü­mölcs az uzsonna. Vacsora csak könnyű étel legyen, két- háromszor tejbedara vagy rizs, máskor sajtos- vagy sonkás­kenyér vagy parizer, szafa- ládé, virsli. Esetleg csak egy tányér főzelék, tükörtojással vagy sült burgonya. Nyáron vajaskenyér, zöldpaprikával. — A zsíroskenyér nem jobb? — kockáztatja meg a kérdést a mama. — Nem — veti ellene a doktornő. — A zsíroskenyér uborkával vagy paprikával már jó, de egymagában nem tartalmaz elég vitamint. Kü­lönösen tavasszal, amikor a szervezet már fáradt a téltől, fokozottan kell ügyelnünk rá, hogy.több új zöld, több gyü­mölcs, több vitamin jusson a szervezetbe. Különösen be­tegség után nem árt még az sem, ha vitamintablettákat szed a gyerek. Tej, tojás so­hase hiányozzék az étrendből! Különösen a nyers tojás, cu­korral kikeverve, értékes — sokkal értékesebb, mint a sok cukorkaféle, amely a kövér gyereket feleslegesen hizlalja, az étvágytalannak megtörni a gyomrát, s végül is csak a fo­gakat rontja! — Nagyon köszönöm a jó tanácsokat! — búcsúzik Laci anyja. — S igazán meg is fogadom valamennyit! — Még csak egy szót! — nyútja kezét a doktornő. — Ahogy ‘ csecsemőkorban fon­tos a pontos, időrend szerinti étkezés, később is pontos na­pirend szerint, kulturált kö­rülmények között adjunk enni a gyereknek. Tiszta, ked­vesen terített asztal, pontos tálalás nagyon sokban hozzá­tartozik a jó neveléshez! Tehát átgondolt étrend, több tej, vaj, tojás, több tisz­tára mosott gyümölcs — és pontos, rendes tálalás — mormolja magában kicsit el­gondolkozva az édesanya. XVXXXVXX'^XWO.XXvXXXVVXXXV.XXX.XXWXXW.VS A gyermekek helyes táplálása l Lacika neve otthon csak ; ..Laca’’ — de osztálytársai a \ II. általánosban Cocának \ mondják. Coca csakugyan \ olyan, mint egy hizlalt kis- | malac. Az iskolaorvos be is I hívta édesanyját, mert a gye- í iek egyre jobban elmarad a ä tanulásban — a doktor néni ; meg úgy véli, a gyerekre ne- Shezedő háj is hátráltatja az ; esze járását. \ A mama nagy sopánkodva \ előadj a, hogy a gyerek nem [is eszik sokat. Reggelire egy [bögre kávé jár neki, hozzá [2—3 szelet kalács. Tíz órára [mindene a szalonnás- vagy í zsíroskenyér. Ebédre rende­den kap jó tányér levest, néha [ még meg is duplázza az ada- [got, aztán húst, krumplit [ vagy babot, utána meg tész- [ tát. Délután ismét zsíroske- [nyér, meg vacsorára az ebéd [maradéka van étrenden. Nap- [ közben egy kis édesség, cso- í kóládé, savanyúcukor, ami [jön. Azt eszi, amit szeret, [azért hízik — így gondolja \ édesanyja, aki titokban büsz­ke is rá, hogy szép kövér a [ gyerek. [ — Amikor csecsemő volt [ Laci, emlékszem, milyen so- [kat járt el hozzánk a védő­iintézetbe anyuka! — veti fel í szemét a doktornő. — Meg- [ értette, hogy az anyatej mi- [ lyen rendkívül fontos a cse­TAVASZI DIVATÓTLETEK M inden nö tudja, hogy a tél­végi, tavaszeleji napok a legnehezebbek mind az öltözilcö- dést, mind a főzést, Bőt a lakás rendbentairtását illetően. A téli ruhánk már unalmas Is, a sok hordásban el is viseltük, a téli főzelékeket unjuk, friss mag még nincs, a lakás meg éppen úgy vággyá a nagytakarítást, mint jómagánk a melegebb napokat. Ameddig készen lesz az üj ta­vaszi köpenyünk, kosztümünk _ h a ugyan egyáltalán érdemes újat varratni, hiszen egy-kettőre fit a nyár —, vegyük sorra öltözékünk darabjait. Amíg hűvösebb az idő, a jól kikefélt, kigözölt télikabá- tot viseljük, élénkebb színű sál­lal, a sállal azonos színű kesztyű­vel és világos kalappal, cipővel. Ugyanezek a tartozékok illenek a frissen tisztíttatott, s így újnak ható tavaszi kabáthoz is. Szürke sárgával, középkék csauszlnnel (vagyis világos, vörösesbarnával): ] sötétkék fehérrel, világoskékkel ; vagy rózsaszínnel; fekete fehér- I rel, szürkével, vagy bármely [halvány színnel; barna halvány- I kékkel, tojásbéjszínnel, világos- [ zölddel szép. Fiatalok feketéhez, ! sötétkékhez, szürkéhez a niros [színeket Is nagyon viselik az [ idén. Zölddel már nesn divat! 1 Kabát alá viselt szoknyánkat [már nyilván évek óta ugyan- [ abban a formában hordjuk, há- !tán mély letűzött ránccal. Aki [megunta volna, házilag* is fel- ! fejtheti, s az övszalagira úgy dol- [gozza rá a kimosott, kigözölt s-zö- í vetet, hogy a hátsó és a hason, <levő két kis bevarrás vagy he- [ hajtás helyén egyenletesen ossza [ el azt a bőséget, amit a hajtá- j sok adnak. Rendszerint 19—10 em [jut esv hajtásra, vagyis 5 cm [mély hajtásokkal idomítjuk alak­ihoz a szoknyát. Hátaközepe sima [ marad! [ Nylon vagy mrolin blúzzal még [ a kötött kabátunk is tavaszias j lesz. Ha ragaszkodunk a kötőn [blúzhoz, egy világosabb sállal {élénkítsük. Szövetruhánkat. ha [ méfv a kivágása, fehér níké be- [ léttel vagy ganérra! fríssitsük fel. [Ha magasan csukott. akkor is [szép rá a gallér — de a kivágást {megmélytteni, szélesíteni, s az 'ujját háromnegyedesre levágni mindenképpen érdemes. Kézelőt ne tegyünk rá, legfeljebb kes­keny piké csíkot. Seiyemruhán- kat fehér virágai frissítsük fel, lehet már fehér cipőt és táskát is hordani hozzá, idén hamar kezdték viselni. Selyemruhához kaphatóak selyemcipők is — mutatósak és kellemes a viselé­sük. Estére hajba tűzött ékszert, vagy virágot és [könnyű sálat hordjunk, nappalra azonban sze­rezzünk be valami esinos, hal­vány színű kis tavaszi kalapot. Magas tetejű, kis és szélesebb karimájú, egyszerű formákat vi­selnek __ csaknem mindenkinek jól állnak és nagyon emelik az öltözéket. O tthonra is legyünk csinosak! Fázékonyságunkiban ma­gunkra bunkóit holminkat mos­suk ki és tegyük el. Nemcsak mi unj uk, de nyilván egész csalá­dunk is. A kiszolgált ílanellpon- gyola megérett arra, hogy a jó részéből parasztszoknyát készít­sünk. Felhajtósnyival hosszabb anyag kell hozzá a legjobb szok­nyánknál _ legalkalmasabb hozzá a pongyola alja, melynek rend­szerint kopott felhajtását még né­hány centivel feljebb hajtjuk — isiül három sor danubia szala­got gépelünk a visszájára, s abba keskeny gumiszalagot húzunk. Az „új” szoknyához vegyünk olcsó új pamutpulóvert, vagy hordjuk hozzá azt a gyapjú puló­vert, amely már kimenőre nem elég friss. A régi férfi;retekből is nagyon kellemes blúzokat lehet könnyűszerrel készíteni! Mamu- szónkat, papucsunkat cseréljük fel jól tisztított, de kissé már viseltesebb cipőink legkényelme­sebbjével — s otthonra is egész tavasziasak leszünk. Lakásunkat egy-egy rügyező bokor levágott ágával díszítsük, amely a meleg szobában, m^leg vízben gyorsabban kihajt, mint a szabadban. Táplálkozásunkba iktassunk minél több tejet, vajat, tojást és vízben főtt színes főzelé­ket _ kelkáposztát, sárgarépát —. de csak rántás nélkül, vajjal. *5év-egV csokor hóvirág, vagy később ibolya az étkező asztalon teljessé teszi az otthon tavaszias hangulatát. ,, ^ Reggeltől estig, tizennégy • évestől nyolcvanig, 45 kilótól j a be nem vallott súlyig visel- j hető ez a nagyon egyszerű és végtelenül csinos ruha, kiska- báttal. Kora tavasztól a másik tavaszig! Semmi más dísze nincs, csak a mellvarrás he­lyén egy hajtás, s alatta a szoknyán ugyancsak hajtás. A háta ugyanilyen! A kabát is egészen sima, csak az eleje hajlik szélesen, végig vissza. Gyönggyel, sállal, virággal élénkíthető. Lazán szőtt szö­vetből vagy kötött anyagból különösen divatos, de lenvá­szonból, selyemshantungból is szép lesz. Széles öve azonos anyagból készült, de színes bőrövekkel is viselhető.

Next

/
Oldalképek
Tartalom