Pest Megyei Hirlap, 1960. március (4. évfolyam, 51-77. szám)

1960-03-06 / 56. szám

I960. MÁRCIUS 6. VASÄRNAP "‘hírlap 7 A VI. damaszkuszi nemzetközi vásár — De térjünk vissza a ki­állításhoz. A magyar pavilon­ban külkereskedelmi vállala­taink bemutatták mezőgaz­dasági termékeinket, elektro­mos cikkeinket, híradástech­nikai gyártmányainkat, rá­diót, telefont, televíziót, hő­palackot, izzólámpát és rá­diócsövet. Láthatták szer­számgépeinket, műszereinket, motorkerékpár-, gépkocsi-, hajómodelleket, a Dunai Hajógyár vízibusza és a fel­vonógyári készítmények arat­tak nagy sikert. Sok üzletet kötöttünk. A Ganz Áram- mérőgyár sikeres versenytár­gyalásba kezdett. — A kiállításon 30 ország vett részt, kapitalista és de­mokratikus államok egyaránt, igen jó, baráti viszonyok kö­zött. Minden vásári nap má­sik országé volt, ilyenkor meghívások, fogadások vol­tak. A külső udvariassági formák mellett érezni lehe­tett, hogy ezek a kapcsolatok belső tartalmat is kaptak. A kereskedők hamar meg tud­nak egymással egyezni. — Érdekes epizód volt, amikor a nyugatnémet ügy­vivő személyesen hozta el a meghívót. Megköszöntük fi­gyelmességét és biztosítottuk, hogy ott leszünk. Erre szüksé­gesnek tartotta megismételni, hogy a nyugatnémet pavilon­ról van szó s amikor bi­zonygattuk, hogy tudjuk, na­gyon meg volt lepve... — A vásár ideje alatt lőtték fel a szovjet holdrakétát. A sikernek nagy visszhangja Volt. a szovjet pavilonban ün­nepség volt és a szovjet elv­társakat elárasztották gratu­lációkkal, a keleti sajtó pedig nagy vezércikkekben foglalko­zott az eseménnyel. Damaszkusz arab a ásárnegyedében — Szabad időnkben persze róttuk a várost. A szállodá­ból mindig egy-egy utcával merészkedtünk csak mesz- szebb, . hogy el he tévedjünk.' Damaszkusz egyik érdekessé­ge a SZŰK, az arab város­negyed. Ahogy közeledünk, nő, sűrűsödik a tömeg. Fe­dett, zárt főutcája némi­képp a pesti vásárcsarnokok­ra emlékeztetett, jobbra-bal- ra nyíló, számtalan, szűk kis utcával, csaknem összeérő háztetőkkel. Egy felkosarazott szamár az egész utcát elfog­lalja. Az utcák rendszerrel helyezkednek el, külön a bő­rösök, papucskészítők, fe- hérneműsök, régiségkereske­dők, szőnyegesek, ötvösök és ki tudná mind felsorolni! — FADDAL SIDI — paran­csoljon uram, veszik körül főképp a külföldit, s ha egy­szer bemegy az ember vala­melyikhez, nehezen szabadul üres kézzel. Az alku tízszeres áron kezdődik, sokáig tart és nagy lármát okoz. De a modern kereskedelem itt is kezd teret hódítani és egyre több a „szabott árak” kiírás. A jobb árukat itt kapni. Bár t V X k i yj k V k i atvan nap a csodás Keleten Egy magyar mérnök Szíriában a vevő sokszor lepődik meg, amikor a szép szír árun fel­fedezi a Made in Germany vagy Made in Japán (német, japán gyártmány) feliratot. A gyapjú és a műanyag ha- | zai gyártmány és nagyon ol- ! cső. Hihetetlen tömegben 1 árulják a nyugatnémetek és ! amerikaiak készítette hábo- j rús játékokat, automata gép- I pisztolyokat és egyebeket... | Viszont az egyik barátom a i híres damaszkuszi pengéjű ! tőrt akart vinni a fiának s nem volt, csak „Made in Germany”. Az egyetlen da­maszkuszi pengét a múzeum­ban láttam. — A SZŰK végében van | a lezárható bejáratú, fallal j elkerített arany-SZUK, a száz- j nál több aranyműves biro­dalma. Mindegyiké egy fél asztalnyi vitrin, egy icipici remekeit. Szürkületkor pedig — noha máshol még pezseg az élet — lezárják miniatűr üzleteiket s az arany-SZUK kapuit a világ legügyesebb és legolcsóbb ékszerészei. Omayyad—-Mosque — Damaszkusz másik ne­vezetessége a SZŰK végében levő Omayyad-mecset néven ismert épülettömb, az idő­számításunk előtti VI. szá­zadban épült, tehát 2500 éves istentiszteleti hely. Haddad Istennek, Damaszkusz tradi­cionális alapítójának és vé­dőjének építették akkor, ami­kor Damaszkusz a hatalmas izlám birodalom fővárosa volt. Az építmény az arany- és mozaikművészet remekműve. Katedrálisában Keresztelő János sírja, tisz­Minaret. dolgozóasztal, háromlábú szék, egy miniatűr páncél- szekrény és két fotel — a kedves vevőnek. Egy arany­műves elmondotta, hogy na­pi 10—15 kiló aranyat dolgoz­nak fel a 30—30 centis, 2—3 milliméter vastag táblákból. 1 Apró gázláng mellett „kézi- ! munkáznak” s a 2—3 nap i alatt a legbonyolultabb min- j ták után is elkészítik a meg- I rendelést, az ötvösművészet teleiben tartott kegyhely. Az imaház 136 méter hosszú, 37 méter széles és 20 méter magas! A kupolát hatalmas márványoszlopok tartják. A kupolát a rómaiak felgyújtot­ták, de az épségben maradt részén ma is megvannak a dús aranyborítások. A ha­talmas terem minden pont­ját a legmesésebb perzsasző­nyegek borítják. Mindenfelé imádkozó csoportok láthatók. — Persze, belépni csak pa­pucsban szabad. — A mecsetnek három mi­naretje van, ezek egyikében kell a földre szállnia az iz­lám hit szerint a Messiásnak. A szomszéd épület a szultáni van a városnak, a jobb mozik hőmérséklet-kiegyenlítő be­rendezéssel, de az arabok itt is végigrágcsálják és köpkö­dik az előadásokat. A fil­mek nagy része amerikai: cowboy- és rémtörténetek. A kocsikon egyes arab családok még külföldről is ide hozzák gyerekeiket keresztelni. — Visszafelé jövet egy mo­dern. ostornyeles világítóbe­rendezéssel ellátott vendég­lőben megkóstoltam a nargi- lét, a híres vízipipát, de a kísérlet inkább fújás volt« mint szívás, a vendéglős nagy megbotránkozására... Szíria jelene — Moziban láttam egy dokumentumfilsnet a fran­cia megszállás idejéről, a ke­gyetlenségeket, a nyomort. Oinayyad-i mecset. palota, kertjében hatalmas, virágzó, termő narancsfák­kal, szökőkutakkal, az egész építmény a történeti idők­nek megfelelően rekonstruál­va. Láthatók a férfiak, a vendégek szobái és a férfiak szobáival szemben a háre­mek. ía A háremek is be vannak rendezve. Látható á' mehy- nyegzői szoba, a nők fogadó­szobája párnákkal. heverők- kel, az étkezési célokat szol­gáló ezüst- és aranytálcák­kal. Damaszkuszi közlekedés — Egy hét szállóban lakás után átköltöztünk az ABBU ROUMANI-ra, egy bérelt vil­lába, ahol nyolcán laktunk magyarok. Ez a városnegyed olyan, mint a mi Rózsadom­bunk, hegyoldalba épült, tá­gas utcákkal, 2—3 emeletes, ; erkélyes vilákkal. Nevezetes i az erkélykultusz: a tágas ! erkélyen — számosán még | szökőkút is csobog — tölti I idejének nagy részét a csa- I Iád. Itt vacsoráznak, isszák j a méregerős kávét. — Ebben a házban megöl? dódtak étkezési problémáink | is. Egy húsz évé kivándorolt i honfitársunk örmény felesé- j ge látott el bennünket. Jól beszélt magyarul, ezen felül beszélt arabul, franciául. Ö volt telefonosunk is, fordít- gatta az üzeneteket és az arabok — férfiak és nők — meghívásait. — Damaszkusz egyébként akkora, mint Szeged, vagy Miskolc. Egy villamos szeli át, a közlekedés autóbuszon bonyolódik és még inkább autóval. Bárautóik nagymé­retű kocsik. Autóbuszon, au­tón egyaránt jellemző a sok színes lámpa: egy autóbuszon 120 égőt számoltunk meg. A hűtőket tarka tollbokréták borítják. Az ilyesmiket az arabok igen szeretik. Egy­szer felszálltam a villamosra. A kalauz annyira meglepő­dött. hogy nem is jött jegyet kezelni. A fehér ember általá­ban csak taxin jár. A taxi másfél szír font, akár a kö­vetkező sarokig megyek, akár végig a városon. De egyszer kiszálltam levelet bedobni, s újra fizetnem kellett... — Sok a kerékpár is. Cse­peleket is láttam — feldíszít­ve. A járdán kerékpároznak s őszinte rémületet keltenek, amikor a hátunk mögött ránkdudálnak, teherautót sejtető kürtjükkel. •— Feltűnően sok mozija A régi hárem. ! mozik igen látogatottak, még sincsenek jegyüzérek. Égy alkalommal, jó pesti szo­kás szerint, egy felesleges je­gyet a mozi előtt árultam. Odajött a jegyszedő, benyúj­totta a pénztárba a jegyet és visszaadta a pénzt. Kirándulás Sey)dnayába — Egy vasárnap hatan autóba ültünk és megtekin­tettük a 37 kilométerre le- vű Seyydnaya — vártemp­lomot. A kolostor a hegyte­tőre épült és a keresztény- üldözés idején menedéket nyújtott az erre rászorulók­nak. Egyetlen, másfél négy­zetméteres, sziklába vájt, tömör vaskapuval zárható nyíláson lehet bejutni. Ugyan­csak a sziklába vájt lépcső­labirintusok vezetnek a ter­Azt viszont saját szemünk­kel láthattuk, hogy 1958. február óta — az Egyesült Arab Köztársaság kikiáltása óta milyen hihetetlen a fej­lődés. Még 1958 szeptemberé­ben megvolt a földreform. Gé­pesítették a mezőgazdaságot, kiszélesítették az öntöző mű­velést, s a sivatagból termő­földet varázsoltak, megin­dult a textil-műanyag-, mű­selyem-, cukor-. cement- gyártás. Emelkedett a nem­zeti jövedelem, iskoláztatnak, szűnik az analfabétizmus, már egyetemük is van. A 2 200 000 szír font nemzeti jövedelem az életszínvonal terén is megmutatkozik. Aki 150 szír fontnál kevesebbet keres, ingyenes társadalom­Seyydnaya látképe. mekbe, lakószobákhoz és a terasz bástyáihoz. — A teraszról mesés ki­látás nyílik a mélyben elte­rülő, jellegzetes lapos tetejű házakkal teleszórt arab falu­ra! A vártemplom, benne Szűz Mária sírjával a ke­resztény arab világ zarándok­helye. A sír tele számiálha- tatian és felbecsülhetetlen értékű arany láncokkal, kely- hekkel és egyéb kegyes aján­dékokkal. Hatalmas luxus­biztosításban részesül és a hozzájárulás, jövedelem és foglalkozási ág szerint vál­tozik. Kórházak. egészség- ügyi autókaravánok védik a nép egészségét. — A lakosság 85 százalék­ban muzulmán, 14 százaléka keresztény, egy százalék iz­raelita, többségében arab, de van örmény és kurd is. Fazekas Mátyás (Folytatjuk)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom