Pest Megyei Hirlap, 1960. március (4. évfolyam, 51-77. szám)

1960-03-06 / 56. szám

"'■TJCirlap I960. MÄRCICS 6. VASÄRNAP A Colliers jóslatától a Normandie-Nyemen bemutatójáig, AMIT EGY AMERIKAI KÉPESLAP ELKÉPZELT — ÉS AMI EZZEL SZEMBEN MEGVALÓSULT I Ahol nem lehet „földre“ lépni Űrhajósok és az óriásbolygók — Miről árulkodik a Jupiter színképe — A mínusz 200 fok világa T{ejfvény­a í SFI , 19 Mp 50 7 3 i irymji 55 157 pö 11 |~MJ? Vt is W ■p — Ti 57 SS ‘ ■ V­15 9 10 'zzz-pizz m~\ w U hE 5t~~ 34 P­51 |52-------­mellett. S0. Kiss Tamás. 51. A hűség egyik mintaképe. 33. létre­hozza. 37. Fizetéskor levonásra kerülnek _ sajnos. 38. Ételízesítő. 39. Adám Anna. 41. Gúny — né­metül. 42. Zavaros hang! 44. Fel­lebbezés. 46. Parafa készítmény. 48. itatásba használják. 49. Fém. 50. Öra zaj. 3.2. Az izlap belső ré­sze? 53. Vége az akácnak! 54. Napi _ angolul (SOLAR). 55. N émet személyes névmás. 38. Köz­ség Hevesben. 57. Katonai beoez- 2 tás. 5<9. Jóleső. FÜGGŐLEGES: 1. Fél kettős! 2. S E. C. 3. A zöldablakos kicsi ház- ^ hoz passzol. 4. Mássalhangzó, y ahogy a felnőtt és a kis elesnista í mondja. 5. A társadalmi tulajdon ^ felügyelete a dolga. 7. Felnőtt 2 tinó. 8. ügy gondol. 9. Az elején á epekedik. 10. Csinálja. 11. Tisztá- ^ ba tenné a lakását. 12. Alulra he- 2 lyezték. 17. Égzengést utánoz. 20. í Üt tör őcsapat-egység. 22. Olyan ^ innivaló, mely nem okoz fertő- í zést. 24. Község Baranyában. 28. ^ Csirk©beszéd. 29. Ezen nagy ma- ^ dár. 32. Fővárosi színész (Ele- á mér). 33. Repülőjáratok céljaira ^ szolgálnak. 34. Célzás. 35__36. Két ^ f érfinév, egyik ritkább, mint a ^ másik. 40. Mondhatnánk; diétás ^ konyha. 43. Rangjelző. 45. Több. í mint óotska. 47. O. E. 48. Fenevad ^ az ebek között. 30. Patyolat az ^ ellensége. 51. Bécsi sárga. 54. Túl- ^ fűszerezték. 56. Elmázol. 58. Olasz y folyó. 60 Háziállat. 61. E napon. ^ Beküldendő Gorkij mondásának í megfejtése i960, március 14-ig. A j helyes megfejtők között értékes í könyveket sorsolunk ki. Az I960, február 21-1 számunk- ^ ban közölt rejtvény helyes meg- 4 fejtése: „Nem forog a malom áll ^ a vitorlája, barna kislány mit főz ^ vacsorára.í Könyvet nyertek: Galántay ^ Agnes, Vác. Damjanich tér 5. — ^ Ifj. Osvalda Ferenc. Pilis, Dam- ^ janich u. 13. — Peininger Erich- ^ né. Budapest, XI., Ulászló u. 29. ^ — Lánci György. Vác, Ifjúság tér ^ 9. — Garajszüd Jenő, Inárcs. ^ Vasút u. 21. — Horváth József. ^ Cegléd, Sas u. 24. — Romházi ^ Lászlóné. Monor, Ady E. u. 61. — ^ Patay Dezsőné, Nagykőrös, VI., ^ — Ne nezz oda mindig! Csak azért csinálja, észrevegyék A BOKSZOLÓ ÁLíVlA hocv KecsTteméti u. 8/b. — GySrgj' ^ József, Kemence, községi tanács. ^ _ Szabó László, Vámosimlkola. íj S zabadság u. 13. A könyveket postán küldjük el. í Vége ül első menetnek A második világháború vége felé keletkezett az a pesti szójáték, amely a néme­tek „híres” Engelland-Lied- jét, az „Anglia ellen vonu­lunk” kezdetűt, a németek eposzának, a Niebelungen- Lted-nek elferdítésével Niegel- ungen-Lied-nek (sohasem si­került) nevezte el. Valahogy ez jut önkéntelenül is eszem­be, ha most, 1960-ban előve­szem az azóta már megszűnt t.híres” amerikai folyóirat, a Colliers 1951 októberében megjelentetett különkiadását. Hatalmas kép díszelgett a la­pon: a ledobott atombomba következtében elpusztult, lán­gok martalékává lett Moszkvát ábrázolta. Mert a lap szerint a harmadik világháborúnak 1952. május 10-én kelleit ki­törnie és 1953 júliusban dob­iák volna le az aWierilzaiak pusztító atombombájukat Moszkvára. 1960-ban pedig már amerikai megszállók sé­tálnak Moszkva utcáin ... Ahogy a kis Colliers elképzelte... Hát igen. így képzelte el az azóta már megszűnt folyóirat a világ folyását. Szerencséje, hogy megszűnt, különben nem tudom, mit írna most. Mert a Jó moszk­vaiak valóban találkoznak idén amerikaiakkal utcáikon, óm ezek a szovjet fővárosba látogató Eisenhower kísérői Lesznek, ez pedig mégiscsak más valami... A Colliers riporterei ugyan­is, miután a hitleri idők né­met haditudósítóinak vérgőzös fantáziáját lepipáló módon ír­ták meg Moszkva elpusztítá­sát, az Uraiban védekező utolsó szovjet egységek felszá­molását, vidáman számoltak be arról is, hogy Moszkva ut­cáin már egyáltalán nem lát­tak kommunistát, hiszen a kommunizmust szétverték. Mindez 1960-ban történne, amikor a szovjet sajtó már nem is létezne, a Pravda é^ az lzvesztia székhaza meg­semmisült volna az atom­támadás következtében és mlszter Ford éppen azon fá­radozna. hogy a földről tel­jesen eltüntetett gyárak he­lyén valami új amerikai min­tájú vállalatot „gründoljon”. No és az oroszok? Ök mit csinálnának? A Colliers tudósítóinak fan­táziáját nem kellett félteni. Az egykori Nagy Színház he­lyén amerikai revűszínház épül, a sportpalotában az orosz asszonyok egymást leta­posva igyekeznek jegyet kap­ni az amerikai divatbemuta­tóra, az újra Pétervár nevet viselő Leningrádban amerikai újságok orosznyelvű kiadásait árusítják és az ENSZ hatal­mas sorsjátékot rendez az éhező oroszok segélyezésére. A politikai élet is átalakult a romokon — természetesen, mégpedig hamisítatlan ameri­kai 'mintára. Pártok tömkelegé versenyez, köztük a monarchis- ta párt, amely újra cárizmust akar megvalósítani és a vá­lasztásokon — a lap jövendő- mondói szerint — valóban ez a párt szerzi meg magának a legtöbb mandátumot. ...és ami bekövetkezett Hát igen. Ez volt az elkép­zelés akkor, de valami más lett belőle. Moszkva nem semmisült meg, az amerikaiak csak lá­togatóba mennek a szovjet fő­városba, a Colliers azonban közben — megszűnt. Ezt nem jósolta meg a laP És még mást sem. Nem jósolta meg azt sem hogy 1960-ban, előbb De GaulU tábornok vendégeként, majc a csúcstalálkozó emuk rész- vevőjeként, kétszer is Párizs | UGYE, NEM TUDTA... £ í • • • hogy Marlene Dietrich, mielőtt filmszínésznő lett, he % gedííművésznek készült? Csupán, amikor eltörte a kezét, kéz \ dett kényszerből színészettel foglalkozni. Nem csekély ’siker $ rel; \ , • • • hogy Greta Garbo, a film egykor koronázatlan király í nője egykor Stockholmban fodrászüzletben dolgozott? Még í pedig ő szappanozta a férfiakat, mielőtt kollégái borotváin í kezdtek volna; y % _ ... hogy Olga Csehova, a néma filmekből is jól ismert é f később is sokat szerepelt sztár valaha szobrászkodott? Ma má í visszavonult a filmtől és Münchenben jólmenő kozmetika v, szalonja van. ^XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXYXXXXXXXXXXXXXXXX’ ba, az amerikai tőkéskörökkel oly szoros gazdasági kapcso­latban álló francia fővárosba érkezik Hruscsov szovjet mi­niszterelnök és azt sem, hogy két héttel az első látogatás előtt milyen filmet mutatnak be a francia fővárosban. Pedig ez sem érdektelen. Nemrég készült el ugyanis Elsa Triolet francia írónő (Aragon felesége) és Charles Spaak forgatókönyve alapján orosz—francia koprodukció­ban a Normandie-Nyemen cí­mű film. Még egy társszerző­ről is írnunk kell, Szimonov- ról, a szovjet íróról, akivel együtt alkották meg tavaly Moszkvában a forgatókönyv végleges változatát. Abban a Moszkvában, amely a Colliers vágyai szerint már hét évvel ezelőtt elpusztult. A közös ha>c emlékére Miről szól ez a film? 1942-t írtunk. Hitler csapa­tai Sztálingrád előtt álltak. A leigázott Franciaországban a németek diktáltak. És ekkor 16 francia pilótának sikerült a Szovjetunióba szöknie, ahol a szovjet pilótákkal együtt vették fel a harcot a fasizmus ellen. Ez volt a híres, azóta már legendássá vált Normandie- Nyemen légierő története. De mit mond a filmről az első változat szerzője, Elsa Triolet? — 1945/46-ban, nem sokkal! azután, hogy a Goncourt-díjat 1 megkaptam, látogattak meg! ennek a csapatnak tagjai és! kértek, írjam meg filmfor_ \ gatókönyvnek harcaik történe- \ tét. Ugyanekkor egy producert j is felkerestek kérésükkel. j Örömmel vállalkoztam a mun- ] kára, de mire elkészültem ; vele, a hidegháború hiszté­riája már lehetetlenné tette forgatását. Letétbe helyeztem hát a filmírók szövetségénél és 12 évig ott is pludt béké­sen, senkit sem ér ' '-élt. 1958-ban történt, hogy egy francia producer megkérdez­te, volna-e kedvem foglalkoz­ni egy szentet—francia barát­ságot ápoló forgatókönyvvel — folytatta a nyilatkozatot Spaak, a társszerző. — így jutottam Elsa Triolet írásá­hoz, majd harmadiknak Szimonov, a szovjet író csat­lakozott hozzánk és Moszkvá­ban beszéltük meg a szcená- rium végleges formáját. így jött létre a film, ame­lyet nemsokára mutatnak be Moszkvában és Párizsban, emlékeztetőül a közös harcra a közös ellenség: a fasizmus ellen. Történik pedig mindez a szovjet miniszterelnök Párizs- i ha való megérkezése előtt i nemsokkal és a csúcstalálkozó i előtt néhány hónappal. Ez lett a Colliers jóslatából..: Máté Iván | Az űrhajózás napjaink egyik ; középponti kérdése lett. Ami- i ről évszázadokon át álmodoz- ; tak, az, a mi korunkban va- l lósággá lesz. A távoli bolygók ímár nem is annyira távoliak, ! hiszen a szédületes sebességgel í száguldó űrhajók elérhető tá- ! volságba hozzák azokat. ; A mindennapok emberei í számára azonban sok olyan is- í meretlen része van ennek a J világnak, amit a legnagyobb | csodálkozással vesz tudomásul, í Ilyen ismeretlen része a világ- í űrnek naprendszerünk négy í óriásbolygója, amelyekről a Í tudomány is csak most szerzi \ az első megalapozott ismerete- j két. ^ TALAJ HELYETT GÁZOK ^ Nem mindennapi meglepetés £ fogadná a jövendő űrhajósait, *>, ha előzetes ismeretek nélkül J érnének el a négy óriásbolygó ^ — a Jupiter, a Saturnus, az í Uránus, a Neptunus — közelé- í be. Nem lenne ugyanis talaj, ^ ahová űrhajójukkal leeresz- ^ kedhetnének, mert e négy £ bolygó mindegyike: gázoikból í áll! } A négy óriásbolygó a nap­trendszeren belül már méretei­^ vei is elüt a többitől. Míg Föl­^ dünk átmérője 12 750 km, ad­\ dig a Jupiteré 143 000, a Sa­t turnusé 115 000 km. Földünk * 1150 millió kilométerre van a \ Naptól, míg az óriásbolygók S közül a legtávolabbi, a Nép- ; tunus 4500 millió kilométerre. J ; de a legközelebbi, a Jupiter isj í 800 millió kilométerre. Mind- j J ezen különbségek még inkább \ 5 rzembetűnőek. ha a kis- és < f , / } óriásbolygók sűrűségét hason-} j Htjuk össze. Az óriásbolygók £ j sűrűsége mindössze egyhar- J ; mada, egynegyede a kis boly- t J gokénak, s így'kézenfekvő volt £ \ a csillagászok azon feltevése. í j hogy míg a kis bolygók szi- \ \ lárd anyagokból állanak, addig t t az óriásbolygók hideg gáztö- \ \ megek. 1310 FÖLD 5 \ í A Jupiter, a legnagyobb í t óriásbolygó akkora, hogy 1310 ! ^\\V\\\V\\V\\\\\\\\\\\^^^ Föld telne ki belőle. Ugyanak­kor érdekes ellentét, hogy tö­mege „csak” 318-szor nagyobb, mint bolygónké, ez is azt bizo­nyítja, hogy sokkal köny- nyebb anyagokból áll, mint a Föld. A Jupiter tömegének vi­szonylag kiesi voltát az ma­gyarázza, hogy az óriásbolygó fajsúlya mindössze 1,34, alig valamivel több, mint a vízé. Ilyen könnyű szilárd anyag nem létezik, tehát csak folya­dékok, illetve gázok jöhetnek számításba. Megerősíti ezt a feltevést az is, hogy a csilla­gászok megfigyelései szerint ennek az óriásbolygónak a tö­mege nem egyszerre forog, ha­nem sávok különböztethetőek még benne, amelyek egymás­tól jelentős időkülönbözetű sebességgel mozognak. Csakis folyadékok vagy gázok képe­sek ilyen mozgásra, szilárd tö­megek valamennyi pontja egy­azon sebességgel mozog. Mindez erősen izgatta a szakembereket, s bonyolult, hosszadalmas munkálatokkal elkészítették a Jupiter szín- képelemzését. Ez elsősorban azt bizonyította be, hogy az óriás nem rendelkezik saját fénnyel, hanem a Nap suga­rait veri vissza. Ugyanakkor bonyolult kísérletekkel azt is megállapították, hogy a Jupi­ter két fő összetevője az am­mónia és a metán, amelyek egy része folyékony, más része pedig gázalakban van jelen. A DERMESZTŐ HIDEG VILÁGA A szakemberek a vizsgáló­dások során hasonló eredmé­nyekre jutottak a három má­sik óriásbolygónál is. A ta­pasztalatok tehát, mivel mind a négy óriásbolygónál azono­sak, helytállóak. A csillagászok ezek alapján a négy óriásboly­gónál megkülönböztetnek: egy kis átmérőjű szilárd magot, nagyobb átmérőjű cseppfolyós burkot, valamint gázokból ál­ló légkört. A dermesztő hideg világa ez a négy óriásbolygó. A „legme­legebben”, a Jupiteren is —140 C fok van, a leghidegebben, a Neptunuson pedig —200 C fok. Ezek az ismeretek azt bizo­nyítják, hogy bármily fejlett is lesz az emberiség űrhajózási technikája, a négy óriásboly­gó gázainak világába képtelen­ség lesz bemerészkedni. Mégis: van lehetőség arra, hogy kö­zelről megnézzük ezeket az óriásokat. A négy óriásnak ugyanis több holdja van. Ezek — mivel tömegük megfelel a mi Holdunknak — szilárd anyagokból állanak, s így a!- kr’masak arra —, persze meg- f- alő technikai előkészületek i in, pl. légkör biztosítása, seb. —, hogy rajtuk emberek megfigyelőállomásokat létesít­senek, ahonnét közvetlen kö­zelről figyelhetik az óriásboly­gó viselkedését. mottó — Kinyitom magának, ha megígéri, hogy jól fog visel­kedni. / A gyenge akaratú embereket í % teszi nevetségessé Gorkij, a nagy szovjet író, amikor akaratu­nkat a puska golyóhoz hasonlítja — mondván: ... lásd a vízsz. $ 1. és függ. 14. sorokat. í . ________________________1_________ £ VÍZSZINTES: 6. A megoldandó Z feladat súlya, nagysága. 11. Pré- £ dál. 13. Felpofoz. 14. Nagy hal. 4 13. Kétszeresen teszi, aki gyorsan z teszi. 16. Felül valakinek. 18. Az J isme belső tartalma. 19. S. S. 20. 4 Verseny közben élre kerül. 22. z Minden szót pótol, elég helytele- 7 hül. 23. Csillag jelző. 25. Maütk- 4 termésű fa. 26. Kínai bölcs volt Z (CHIN). 27. Nagyúri alür. 28. Í Olasz fürdőhely a Lago Magfeiore

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom