Pest Megyei Hirlap, 1960. március (4. évfolyam, 51-77. szám)

1960-03-31 / 77. szám

MS T MEGVei k/Űrtap 1980. MÁRCIUS 31. CSÜTÖRTÖK Cél: a világszínvonal elérése Beszélgetés a munkaversenyről a váci Híradástechnikai Anyagok Gyárában vánt minőséget nagyon ne­héz volt előállítani. Ma már megvan a bársonyos felületű, megfelelő minőségű rézt'ó- lia. Ring István laborató­riumvezető és a laboratórium dolgozóinak érdeme ez. Itt megadhattak volna, hisz ez a fólia már nagysze­rűen ragasztható. De — na­gyon helyesen — nem ezt tették. Eddig ugyanis a ba­kelitlapokat, amelyekre a fó­liát ragasztják, külföldről hoztuk be. Kísérletezni kezd­tek és ma már örömmel je­lenthetjük, sikerült előállí­tani a megfelelő magyar anyagot, amely feleslegessé teszi a drága importot. Egy hete kezdték meg az új anyagból a lapok sorozat- gyártását. Fokozatosan el­jutnak majd az import tel­jes megszüntetéséig. Ez a felfedezés találmányként ke­rül be iparunk történetébe. — Vállalaton belül meg­kezdtük az alkatrészfejlesz­tést Célunk a világszínvonal elérése. Jelenleg a megren­delő vállalatok igényei szab­ják meg munkánkat Ez nem segíti elő az alkatrészek fejlesztését, szabványosítását. El akarjuk érni, hogy mi ja­vasoljunk a felhasználó vál­lalatoknak. A 110 fokos el­térítő gyűrű gyártásának megkezdése már ebbe az Irányba mutat — mondja a főmérnök. Csakis ezen az úton járva élhetik el, hogy ez a gyár a híradástechnikai alkatrészek bázisa legyen, márpedig ez a cél. Ennek megfelelően kezdték el a transzformá­tor gyártását is. Kidolgozták a transzformátorgyártás vi­lágviszonylatban is helytálló technológiáját. A következő lépés: a gyártmány korsze­rűbbé tétele, ami az új technológia birtokában már megoldható. Vajon csak a műszakiak tettek valamit a korszerűbb termelés érdekében? Szó sincs róla. Mert amíg Ke­serű Sándor üzemi diszpé­cser, Illés Barna gyártás­előkészítő és Makki Béla fődiszpécser kidolgoztak egy újítást a ferrit-alapanyag gyártással kapcsolatban, Fu- rulyás János villanyszerelő és Tóvölgyi Sándor keroen- cekőműves legalább ugyan­ilyen jelentőségű feladatot oldottak meg. A ferritek zsugorításához külföldről kellett volna ke­mencét behozni. Ezt a hat méter hosszú, komplikált szabályozással, automatikus hőfokméréssel és regisztrá­lással ellátott kemencét az említett két fizikai dolgozó hazai anyagokból elkészítette. Most már a gyakorlat alap­ján mondhatjuk el, hogy ez a kemence legalább olyan jó, mint a külföldi. A többiek sem tétlenked­tek. A gyár valamennyi dolgozójának közös érdeke volt, hogy nyereségessé te­gyék a vállalatot, ahol ed­dig nem fizettek nyereség­részesedést. Amint Sári Já­nos üb-elnök mondja: — Még non tudjuk ponto­san mennyit, de az már bi­zonyos, hogy az idén kapunk nyereségrészesedést. Azt hiszem, az elmondottak alapján mindenki jogosnak tartja ezt a jutalmat. Az is bizonyos, hogy az erkölcsi el­ismerés sem marad el. A Walter-brigád, amely az üzemben meggyökereztette a szocialista cím elnyerésének gondolatát, a napokban áll a termelési tanácskozás elé. Az eredmények alapján biz­tosnak tartjuk, hogy a dol­gozók megadják a megtisztelő címet. Azóta még két bri­gád határozta el, hogy el­nyeri a szocialista brigád cí­met. Felszabadulásunk 15. év­fordulója alkalmával 31 dol­gozó kap kiváló dolgozó ok­levelet, illetve jelvényt és a vele járó egy-, illetve két­heti fizetést. Köztük lesz Fu­rulya« János és Tóvölgyi Sándor is, akikről már be­széltünk. Ott lesznek mind a többiek is, hogy emlékez­zenek az elért sikerekre és újabb erőt merítsenek a to­vábbi feladatok megoldásához. — fi — Ó.'ös ikerbárányok Nagy esemény történt a Be­rettyóújfalui Állami Gazda­ság juhászaiéban: az egyik saját tenyésztésű juhanvá- nak ötös ikerbárányai szü­lettek. Az „újszülöttekből” három jerke, kettő pedig kos. A juhanya és ikerbá­rányai — a berettyóújfalui ötösikrek — jó egészségben vannak. Egyre több segítség a termelőszövetkezeteknek Megtartotta küldöttközgyűlését a Pest megyei MÉK Tegnap tartotta küldött- közgyűlését a Szövetkezetek Pest megyei Értékesítő Köz­pontja. A tanácskozáson a MÉK tagszövetkezeteinek mintegy 200 küldötte vett részt. Az elnökségben helyet foglalt Bokor József, az MSZMP Pest megyei Bizott­sága tagja, Hegedűs Tibor, a SZÖVÉRT igazgatója, Diny- nyés Lajos, a MÉSZÖV első elnökhelyettese, Palkó Andor, az Élelmezési Minisztérium budapesti és Pest megyei fel- vásárlási kirendeltségének ve­zetője, valamint Gábor Jó­zsef, a MA VAD vezérigazga­tója. A tanácskozást Gábor Jó­zsef nyitotta meg, majd Egri István, a Pest megyei MÉK igazgatósági elnöke tartotta meg beszámolóját. Elöljáró­ban a termelőszövetkezeti mozgalom nagyarányú fejlő­déséről szólt, a változást számadatokkal érzékeltette, majd a következőket mondta: — Tükrözi ezt a változást a MÉK tagszövetkezeteinek összetételében beállott fejlő­dés is. Amíg 1959. január 1-én a MÉK-nek csak 109 föld- müvcsszövetkezeti, egy mezőgazdasági szakszö­vetkezeti és 12 termelő­szövetkezeti tagja volt, addig az év végére a tag-termelőszövetkezetek száma 70-re növekedett. Ez azt is jelzi, hogy megvál­tozott és megerősödött a kap­csolat a MÉK és a tsz-ek kö­zött. Ez is magyarázza, hogy az 1959—60-as gazdasági év­ben — máricus 15-ig — az elmúlt évi 6200 holddal szem­ben több mint 10 000 hold zöldségféle termelésére kötöt­tek szerződést. Ez megfelel 4200 vagon zöldárunak. Egri elvtárs ezután a tag­Szőnyegszövő szelistyei asszonyok ÉSSmm A Szeben melletti (Román Népköztársaság) Salisteben (Szelistye) háziipari szövetkezetbe tömörültek az ügycskezű asszonyok. Gyönyörű népművészeti tárgyaikat, maguk­szőtte szőnyegeiket saját üzletükben árusítják. szövetkezetek 1959. évi mun­káját ismertette. Ezzel kap­csolatban tényekkel bizonyí­totta, hogy a tsz-ek árutermelésének jelentősége az előző évek­hez képest ugrásszerűen megnőtt és ma már a megye áruellátásának leg­fontosabb bázisát képezi. A felvásárlási tevékenységet 1959-ben zömmel a földmű­vesszövetkezeti hálózaton ke­resztül bonyolították le, de már jelentős mennyiségű árut szállítottak a tsz-ek közvetle­nül is a fővárosi vagy más me­gyei kiskereskedelmi vállala­toknak. Ez a mennyiség az idén még több lesz. Sok segítséget adott és ad a MÉK a megye termelőszö­vetkezetei eredményesebb gaz­dálkodásához. Az idén 2 mil­lió 200 000 darab palántát (a tavalyinak kétszeresét) oszta­nak szét a tsz-ek között. Se­gítséget adott 12 000 darab melegágyi ablakkeret és 24 ezer négyzetméter melegágyi üveg, valamint 2000 vagon trágya beszerzéséhez. Ezeken kívül a tsz-ek részére megfe­lelő traktorokat, palántázó- gépeket is biztosítanak. Az idén a MÉK mintegy 10 000 vagon árut vásárol fel részben a kiskereskedelem, részben a konzervipar szá­mára. Az ország összes zöld­ség-gyümölcsexportjának 20 százalékát Pest megye adja. Az elmúlt esztendő számot­tevő fejlődést eredményezett az áruforgalom technikai le­bonyolításában is. Elmondotta az előadó, hogy az idén a zöldárukat már csaknem tel­jes egészében a termelők cso­magolják, ami hozzájárul az áruk minőségének javításá­hoz. Végezetül a MÉK és tag­szövetkezetei előtt álló fel­adatokról beszélt Egri elvtárs. A küldöttgyűlés a beszá­molót hosszas, termékeny vita után elfogadta, majd új tagokat választottak az igaz­gatóságba. Felkészül a vendéglátóipar az ünnepi forgalomra A vendéglátóipar is felké­szül a hazánk felszabadulá­sának 15. évfordulóján vár­ható nagy forgalomra. Az ét­termekben és a vendéglőkben április 3-án és 4-én vasárnapi nyitvatartási idő szerint dol­goznak. Ünnepi ebéd készül ; ezekben a napokban az or­szág minden konyháján. A ! vendéglőkben is gazdag étel- ; választék várja a vendégeket. ! Mindenütt többfogásos me- j nűt főznek, különféle sütemé- ! nyekkel. Az üzemi éttermek- iben április 1-én és 2-án min- idenütt virággal díszítik fel az I asztalokat és háromfogásos imenűvel várják a dolgozókat, í Hidegkonyhai készítmény, | szendvics mindenütt lesz ele- Igendő. A vendéglátóipar ün- í népi forgalomra számítva [másfélmillió pár virslit is ren- : delt. Borból 30 százalékkal I nagyobb forgalomra számíta- ínak, mint tavaly. A budapesti í és vidéki vendéglők között í mintegy 10 000 hektoliter bort (és 20 000 hektoliter sört osz- ; tanak el. Palackozott sör és í hűsítő ital 12.5 százalékkal [lesz több, mint a megelőző ! évben. A fővárosban a dísz- [szemlén, a Dózsa György úton <és környékén, 150 mozgóárus (látja el a nézőket hűsítő ital- (lal. süteményekkel, édesség- igei. Az eszpresszók és cuk- írászdák szintén felkészülnek [az ünnepi forgalomra. t t ­* t | A LONDONI Taté képtár ; bejelentette, hogy július 6- j án megnyitja Picasso művéi- ; nek gyűjteményes kiállítását, i A világ minden részéből ösz- ; szegyűjtött 250 alkotás tel- ; jes képet kíván adni a mes- \ tér művészetéről a század­• fordulótól napjainkig. A [tervek szerint a Taté kiállí- j tása lesz az eddig megren- ; dezésre került legteljesebb • Picasso-kiállítás. Dél van. Jókedvűen beszél­getve igyekeznek az ebédlő­be a váci Híradástechnikai Anyagok Gyárának dolgozói. Megszólal a hangoshíradó: — Szakolcai Bertalan eb­ben a műszakban a televízió U-magjának csiszolásánál 147 százalékra teljesítette napi tervét. 586 darabot készített el, selejt nélkül, öt köszönt­jük következő lemezünkkel. így és ehhez hasonlóan emlékeznek meg Szikora Ká­rolyról, Gál Istvánról, Ba­logh Béláról, Schoffer Edé- néről, Nyíri Miklósról, Krajcs Jánosról és még jó néhány élenjáróról. Naponta megismétlik ugyan­ezt, nemcsak ebben, de a többi váci gyárban is. Vác a felszabadulás ünnepére va­ló készülődés lázában ég. Az idei váci ünnepségeknek kü­lönös jelentőséget ad, hogy a város az idén a megyei ünnepségek központja lesz. A váci gyárak munkásai újabb munkasikerekkel ké­szülnek a nagy ünnepre. A felszabadulási munkaverse­nyen belül 10—15 napos fel- szabadulási műszakot szer­veztek. A Híradástechnikai Anya­gok Gyárában két hétig tart a felszabadulási műszak. A naponta születő kiváló eredmények bizonyítják, hogy ez a kezdeményezés is jó talajra talált, Tavaly a pártkongresszus tiszteletére hárommillió fo­rint értékű vállalást tettek. A teljesítés: csaknem hét­millió forint. Önköltségcsök­kentéssel majdnem kétmil­lió fonintot adtak a népgaz­daságnak. Az idén a módosí­tott vállalás megközelíti a hatmillió forintot. E számok láttán felvetőd­het a kérdés: talán rosszul terveztek? Mert a láza ter­veket könnyű túlteljesíteni. Nézzünk utána a dolognak. — A ferriteket a televí­zió lelkének nevezhetjük. 1958 előtt ezeket teljes egé­szében külföldről hoztuk be. Tavaly 70—80 százalékban mi fedeztük a hazai szük­ségletet. Az idén már nem kell ferritet behoznunk. A 90 fokos képcsövekhez min­den igényt ki tudunk elé­gíteni. Sőt, a 110 fokos el­térítőgyűrű gyártását is el­kezdjük — tájékoztat Tarbay Ferenc főmérnök. Mennyi minden sűrűsö­dik e néhány mondatban! Érdemes visszapillantani er­re a nagy munkára, mert \ benne láthatjuk meg való- ^ jában a munkaversenyt, A fenitek gyártása kerami- J kus jellegű. Magyarul: a J kerámiához hasonlóan gyárt- J jak. Ebből következik, hogy J itt összehasonlíthatatlanul J magasabb a selejtarány, mint J más fémipari üzemekben. Ez J a selejt azonban nagyon J drága, de még drágább voltJ ennek előtte, ugyanis ré- J gebben a keletkezett selejtet J nem tudták használni semmi- J re. A múlt évben 20 tonna J gyűlt össze belőle a gyárban. J A gyár szakemberei nem nézték tétlenül j ezt a selejthegyet. Kísér le- í teztek, s végül sikerült meg- ! találni azt az adalékanyagot, í amellyel ismét felhasználha- [ tóvá tudják tenni a drága se- J lejtet. Az idén csupán ezzel í 833 ezer forintot takarítanak ( meg. Ma már a gyakorlatban is ! alkalmazzák a nyomtatotti áramkört. A rádió- és tele- ( víziógyártást forradalmasítja ! ez a nagyszerű találmány, de ! óriási jelentősége inkább a! műszeriparban bontakozik ki.! Az a lényege, hogy a rádiók- I ban még látható sok-sok ap- : róbb-nagyobb vezeték eltű-: nik és ennek a huzaldzsun- i gelnek a helyét egy bakelit­lapra ragasztott rézfólia há­lózat veszi át. Nos, ma már ez is milyen egyszerűen hangzik. Igen- ám, de nagy problémát jelen­tett a rézfólia (sztaniolpapír vékonyságú rézlemez) előál­lítása. Rézfóliát még csak tudtak csinálni, de a ki­„...MINDEN « J t meleg apró cseppeket J rí csal a fiatal laboráns, 'fRegyep János arcára, homlo- íkára. Furcsálló szemmel ímustrálgat végig és csak ez- Í után adja a választ tájéko- ízatlan kérdésemre. J — Szenzibilizátornak és sta- I'bilizátornak nevezzük azokat Ja szerves vegyületeket, arr.e- Jlyek hatására az eziistklorid fminden fényre érzékennyé í válik. J Ez a mindennapos vegyesei J meghatározás láttatja velem Ja hosszan kígyózó filmeket, J majd a filmek készítőit, a {váci Forte-gyár fiataljait. A ífilm „leikéről”, az ezüstklo- Í ridról a f iúk és lányok lelki f „ezüstkloridjára” vált a gon­dolatom. Arra a lényükben J rejlő „felfogó anyagra”, amely J valamilyen „stabilizator” ha- J tására lassan érzékennyé vá- (lik „minden fényre”. t * Tjegyep János 1954-ben J if érettségizett a váci gim- $náziumban. Orvosnak készült, %de helyhiány miatt nem vel- $ték fel. Ekkor állt be a For- %téba — laboratóriumi segéd- £ munkásnak. í Robi bácsitól — mindenki f így hívja Zentel Róbertét, a í gyár főmérnökét — sok jó ^ szót kapott. J — Mindig szeretted a ké- J miét, öcskös. Fiatal vagy még, tf próbálkozz vele! J Belekapaszkodott a labora- J tóriumi munkajá ba. S míg a í„fuss oda. azt fogd meg” las- f sanként „jól van, tudod te, f öregem”-mé változott, már érezte: nem is áll egyedül ebben a számára eddig ide­gen gyárban. öívenhéiben egyik alapító tagja a gyári KlSZ-szervezet- nek. 1958 őszén a vegyipari technikum levelező tagozatá­ra iratkozik, Már benne él a gondolat, amit önmagán mért le: mindenki mindenkiért. Nyugdíjas bácsik házkörüli munkájánál segédkezik, hord­ja a téglát az városi pártház építkezésén. Kiváló dolgozó lesz — első kategóriájú labo­ráns —, megszerzi a „szakma ifjú mestere” jelvényt. Ja­nuár óla párttag. Ha minden jól megy. 1962 őszén beiratkozik a vegyipari egyetemre levelező hallgató­nak. Jut ideje a zenehallga­tásra, úszásra, a tanuláson kívül politikai oktatásra. Jut ideje arra, hogy „végighar­colja” a VIT jelvényszerző verseny számait, hogy a „vizsgára” újra átböngéssze kedvenc költője, József Attila verseit. ¥ t dobozüzemben Nyári Ér­zi zsi fürge ujjakkal si­mítja az enyves borítólapot' a kemény papírra. Szép arcú, húszéves kislány, aki látható élvezettel végzi ezt a fontos műveletet. 1955-ben az édesanyja meg­halt. Akkor, amikor befejezte az általános iskolát. Apja és két öccse után rászakadt a háztartás minden tennivalója. De a pénz is vékonyan csor­dogált abban az időben, s \ Versenyben vannak az asz-f tatok... í * I i szerda délutáni ünnepe- f <ri lyes taggyűlésen Nyári J Erzsit három más jelölttel $ együtt egyhangúlag felvették J a gyár KISZ-szervezetébe. A J szerda délutáni ünnepélyes $ taggyűlésen Nyári Erzsi, Re- £ gyep János és még 34 kiszes f és 7 KISZ-en kívüli társuk f átvette az „Ifjúság a szocia-% lizmusért” próba jelvényét. $ Még 32 legény és lány várja, J hogy a feltételek teljesítésé- J vei vagy igazolásával öle is a J pióbázotlak táborába kerülje- J nek. ',f Sziics Miklós kutató mér-J nők, KlSZ-titkár arról beszél hogy a próba minden kiszest J megmozgatott, a kívülállók- J kai együtt a gyár fiataljainak J 40—42 százalékát. A tavalyi 374 társadalmi $ munkaóra, a 140 000 forintJ megtakarítás, két remekül J dolgozó exportbrigád (a ti egyik brigádtag. Imre Imréné J kéthetes jutalomüdülést tölt J Lengyelországban), a kibonta-J kozó „szakma ifjú mestere” í mozgalom és a felszabadni-; lási munkaverseny, a müve-; lődés. kulturálódás és a sport J eredményei jelzik, hogy az a J bizonyos stabilizator” szer- J vés kapocsként vegyítődik a J fiatalok lelkének „ezüstklo- J ridjával”. J y Bent, az ünnepélyre díszt- J tett ebédlőben a jól végzett £ munka öröme füti át a leve- j göt, Kint lángol a nap. vi- $ dám. sokszínű fényben ébred j a fa vasz. Április közeledik . .. Murányi József '• Erzsi decemberben beállt a Fortéba. Felszolgáló lány volt a konyhán ötvenhét szeptem­beréig. akkor jött a doboz- üzembe. A napi két műszak szok­tatta rá, hogy kihasználja a gyorsan tűnő perceket. Külö­nösen, amióta piszkálni kezd­te a gondolat: csak eltemet­kezik így. nem tud a világ­ról semmit. Barátnői, meg a kiszes lányok pendítették meg előtte ezt a gondolatot. A színházzal, mozival, érde­kesnek ígérkező ismeretter­jesztő előadásokkal kezdte. Aztán egyre gyakrabban ke­reste fel Dékánynét, aki egy­ben a gyár könyvtárosa. Szinte elsőnek jelentkezett a „szakma ifjú mestere” moz­galomba, Aztán hallott az „Ifjúság a szocializmusért” próbáról és valami jóleső melegség töltötte el. hogy őt is hívják, őt is „beveszik” — pedig ő „kívülálló”. „Beve­szik” az oktatásra., ahol eleinte döbbenten figyelt: ennyire tá­gul a világ? „Beveszik” a vi­dám klubestekre, az izgalmas szellemi vetélkedőkbe, ahol már — de jó is így! — nem csak hallgatja a kérdéseket: válaszol is rájuk! Erzsi visszaül az asztalához. Bűvészmutatványnak is beillő mozdulatokkal simítja az enyves borítólapokat a félkész dobozok kemény papírjára. Ahogy nézem ezt a figyelmes sietséget, valami lelkifurda­lást érzek: a hosszúra nyúlt beszélgetésünk értékes perce­ket rabolt el tőle.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom