Pest Megyei Hirlap, 1960. március (4. évfolyam, 51-77. szám)
1960-03-30 / 76. szám
1960. MÁRCIUS 30. SZERDA K! T MF.r.y ^íirfap 3 Szerdán is nri(\alart az Állatkert Április 1-től — péntektől — feloldják az Állatkert látogatási idejének téli korlátozását. Az Állatkert ettől a naptól a hét minden napján látogatható. A nyitvatartási idő egyelőre reggel fél kilenctől fél hat, de az idő melegebbre fordulásával fokozatosan este nyolcig hosszabbítják meg. Nyomukban fakad Kiállítás a magyar színházi élet 15 évéről Az Országos Színháztörténeti Múzeum hazánk felszabadulásának 15. évfordulója alkalmából április 2-től május 30-ig emlékkiállítást rendez a magyar színházi élet elmúlt esztendejéről. A kiállítást április 2-án délben Meruk Vilmos, a Művelődésügyi Minisztérium Színházi és Zenei Főigazgatóságának vezetője nyitja meg. Csehszlovákiai tanulmányútra indulnak ai agráríelsöoktatási intézmények oktatói A MEDOSZ és a Földművelésügyi Minisztérium rendezésében a közeljövőben csehszlovákiai tanulmányútra utazik az agrárfelsőoktatási intézmények dolgozóinak negyvenkét tagú csoportja. A hitelesség kedvéért hadd álljon itt a teljes neve: Kovács Endre. Egyébként mindenki Bandi bácsinak hívja, falubeliek, vízügyi munkások egyaránt. S ez nem a bizalmaskodás jele, hanem a betegen is a közösségért fáradozó embernek kijáró szeretető. Azt mondja Bandi bácsi: „Mióta az első írásos emlék fennmaradt Törökbálintról, azóta súlyos gondot okozott itt a víz. Az életadó víz.” Mert ami van, nem életadó. Kólival fertőzött, gyakran petróleumszagú, keserű, meszes. Ivásra, mosásra egyaránt alkalmatlan. Évszázadokon át egyetlen egészséges ivóvízforrás volt a községben, a felsővári kút. Csakhogy az is többször volt rossz, mint jó. A harmincas években készült a második jó vizű kút, s húsz év múlva a harmadik. Nyolcezer embernek ... ¥ A történet, amelynek utolsó fejezetét ez évben írják a Pest megyei Vízmű- és Kűt- építő Vállalat dolgozói, 1958- ban kezdődött. Azon a tanácsülésen, ahol a falu vezetőt kimondták: mindenekelőtt jó ivóvíz kell a községnek! Megbízták Krajcsovics Jó- zsefné vb-elnököt, vegye számba az anyagi lehetőségeket, szerezzen felsőbb szervektől is segítséget. S az elnökasszony munkához fogott. Attól kezdve minden tanácsülésen beszámolhatott valami eredményről. A Vízügyi Fő- igazgatóság támogatást adott egy 150 méter mély kút s a ciszternához vezető egy kilométeres vezetékszakasz építéséhez. A megyei tanács 100 000 forinttal sietett a község segítségére. A következő évben pedig megmozdult a lakosság: 1500 család részvételével vízgazdálkodási társulat alakult. Ennek lett az elnöke Bandi bácsi. A tagok hozzájárulásából összegyűlt 300 000 forinthoz ő szerezte meg a 900 000 forintos OTP-kölcsönt. S az építkezés megindult. ¥ A történet főszereplői ettől kezdve már a Pest megyei Vízmű- és Kútépítő Vállalat dolgozói. Műszakiak, szerelők, kubikosok, akik jóformán az egész országot szűkebb pátriájuknak vallhatják: annyifelé hagyták ott dolgos két kezük nyomát. Szilágyi Dezső építésvezetővel nem könnyű lépést tartani. Egyik pillanatban még a Kossuth Lajos utcai kút áthelyezéséről intézkedik, (valaki a villanyoszlop mellé akarta fúratni), néhány perccel később pedig már a Felsőerdősor zegzugos sikátorán kaptat felfelé a meredeken. Ott egy pincén kellett átvinni a vezetéket, nem volt könnyű feladat. Most elégedetten nyugtázza: minden rendben van. Ha így haladnak tovább, nem Valinak szégyent a vállalással, amely így szól: o vízműépítő részleg dolgozói hazánk felszabadulásának 15. évforAz őstermelői igazolványok bevezetéséről nyilatkozik az Élelmezésügyi Minisztérium Pest megyei felvásárlási kirendeltségének vezetője A 41/1958. VII. 5. korra, számú rendelet alapján 1960. április 1-től Vác, Monor, Cegléd, Nagykőrös és Nagy- Budapest piacain a mező- gazdasági termékek értékesítéséhez termelői igazolvány szükséges. E piaci rendszabály bevezetésével kapcsolatosan kérdéseket intéztünk Palkó Andor elvtárshoz, az Élelmezésügyi Minisztérium Pest megyei felvásárlási ki- rendeltségének vezetőjéhez. A kérdéseket és Palkó elvtárs válaszait az alábbiakban közöljük. — Miért szükséges az említett piacokon az őstermelői igazolvány felmutatása? — Magyarországon a termelői piacok jelentősége a kisparaszti gazdaságók száma miatt mindig nagy volt. Már 1895 óta községi, illetve városi szabályrendeletek határozták meg a piacok idejét, helyét, az árusítók körét, a forgalomba hozott áruk minőségét, a helypénz mértékét és az ellenőrzés módját. A rendszabályok ebben az időszakban elsősorban a tőkések és a kereskedők érdekeit védték. Az ő érdeküket szolgálta az 1927-ben bevezetett őstermelői igazolványrendszer is. A felszabadulás után, a kötelező beadás időszakában csökkent a termelők által piacra vitt áruk mennyisége és ebben az időszakban különösebb rendszabályokra nem volt szükség. 1950. június 1-ig a termelők a beadási könyvvel igazolták az árusításra való jogosultságukat. A kötelező beadás megszűnése után lényegesen megnőtt a termelői piacok jelentősége és 1957—58-ban jelentősen megnövekedett a piacokon értékesítő paraszti termelők száma. A szabadpiaci árak ebben az időben jórészt az állami ár körül mozogtak és nem egy esetben azok alá süllyedtek. 1958-tól kezdődően azonban a megnövekvő paraszti tartalékolás miatt szűkült a piac, egy sor cikknél növekedett a kereslet és csökkent a kínálat. Mindez együtt járt a spekuláció növekedésével. A kofák akadályozzák a termelői szabad értékesítést és drágítják a fogyasztók felé a foganatosíthassanak az erre illetékes szervek a spekulánsokkal, üzérkedőkkel szemben. — Hol kaphatják meg az arra jogosultak a termelői igazolványt? — Azokon a helyeken, ahol a piaci értékesítés termelői igazolvány felmutatásához van kötve, a helyi tanácsok végrehajtó bizottságai plakátokon, táblákon hívják fel a termelők figyelmét a termelői igazolványok kiváltására és az igazolványok kiadásának idejére. Meg kell mondani, hogy a megyei felvásárlási operatív bizottság és a megyei felvásárlási ki- rendeltség a közeljövőben megalakuló járási szervein keresztül is ellenőrzi a piacokat. hogy visszaszorítsa az üzérkedést és a spekulációt, s ezáltal biztosítsa a termelői értékesítés teljes szabadságát. Azt kérjük, a vásárló, illetve a fogyasztó közönség segítse elő munkánkat azzal, hogy elsősorban a termelőktől vásárol és szabálytalanságok esetén felhívja az illetékes piacellenőrző szervek figyelmét — fejezte be kérdéseinkre adott válaszait Palkó elv- i társ. dulója tiszteletére vállalják, hogy határidő előtt, április 4-re újabb kétkilométeres vezetékszakaszt és 14 közkutat adnak át a községben. Ez lesz az építők második ajándéka a lakosságnak. Az elsőt tavaly november hetediké tiszteletére adták, 1700 méter vezeték és 6 kút formájában. Idős ember ballag a járdán, vizeskannával a kezében. Megismeri az építésvezetőt s mindjárt a íó hírt tudakolja: igaz, hogy április 4-én vizet ad a kút a Kossuth Lajos utcában? Igaz. Csendes öröm ragyog a bácsi arcán: akkor nem kell többet az „öreg csikóknak” két kilométert járni egy ital jó vízért. Hogy ezt is megérhette! Jó dolqg az anyagi megbecsülés, ha megszolgálták — mondja Szilágyi Dezső —, de a köszönet is jólesik. Meg az I a tudat, hogy két kilométer helyett legfeljebb ha száz métert kell megtenni ezentúl. Hogy is legyen tovább? Az egész munka — 8 kilométernyi vezeték és 70 ejektoros kút — átadási határideje december 31. Papíron. Mert a valóságban az április 4-i felajánlással ez az idő lerövidül. Most ha tennének még egy felajánlást... akkor ... pillanatig latolgat, mielőtt kimondja: három hónappal hamarább, október 1-re befejezhetnék. Papírt, ceruzát vesz elő, feljegyzi: október 1, megbeszélni a brigádvezetőkkel. Meg a „jobbkezével”, ahogy a munkavezetőt. Tittel Sándort nevezi. ¥ A vállalat Kékgolyó utcai központjában nagy eseményre készülnek. Április elsején veszik át — hatodszor — az élüzem oklevelet. Múlt évi tervüket 115,7 százalékra, nyereség tervüket 16 helyett 27 százalékra teljesítették! Pedig vezetékfektetés, kútfúrás közben gyakran kellett megbirkózniuk sziklás talajjal, fagy- gyal, talajvízzel. S mindig a szabadban, akár mínusz 15 fokot mutat a hőmérő higany- szála, akár plusz 30-at, árnyékban. Távol az otthontól, a családtól. De április elsején mind együtt lesznek: átvenni az élüzem oklevelet, meg a kemény munkával megszolgált 26 napi bérnek megfelelő nyereséget. Nyíri Éva Levél a Donyec-medencéböl — Budakeszire Levelet kaptunk a budakeszi 4600. sz. Petőfi Sándor úttörő- csapattól. Az úttörők arról számolnak be, hogy a helyi pártszervezet és a tanács segítségével milyen sikeres nyomolvasói munkát végeztek Munkájuk során felfedezték, hogy községükben temették el Vlagyimir Szitnyiket, a Szovjetunió hősét. Viktor Szjomin szovjet komszomolista levele alapján fogtak kutatáshoz. Segítségükre volt iskolájuk orosz-szakos tanára, valamint a KISZ-szervezet. Amikor elég adat állt rendelkezésükre, levelet írtak a hős szüleinek. Elhatározták, hogy emlékoszlopot emelnek a Virágvölgyben nyugvó sírhelyen. A tanács cementet, követ, sőt még szakembert is ígért. A Prés- és Kovácsoltárugyár társadalmi munkában az emlékmű körülkerítését vállalta. Az avató ünnepséget április negyedikén tartják, amelyre meghívták az elesett szovjet katona szüleit is. A meghívásra már válaszoltak. A levelet most közzétesz- szük: Kedves magyar úttörők! Megkaptuk levelüket, amelynek úgy megörültem, különösen, amikor megértettem, hogy azok küldték, akik gondoskodnak hősi halált halt fiam sírjának gondozásáról. Fiam sírjáról, aki Magyar- ország felszabadítása közben vesztette életét. Mi, szomorú szülők tiszta szívből köszönjük, hogy nem feledkeztek meg egy szovjet katona sírjáról és rólunk sem. Fiunk 1925. július 25-én született a Donyec-medencé- ben, Luganszkoje faluban. A falu a Lugany folyó partján fekszik. Házunk hattal áll a folyónak és körülötte messze- messze kolhozföldek és kertek terülnek él. Vologya a lugonyi középiskolába járt, én a kolhozban dolgoztául, jelenleg nyugdíjban vagyok. Vologya tanulása 1941-ben megszakadt, mert a németek elfoglalták falunkat. Az én fiam gyűlölte őket és harcba szállt velük. A front sokáig a Donyec-medencében húzódott, közel a falunkhoz. A tizenhatéves Ványa Szolod, fiam iskolatársa ebben az időben partizán volt. Titokban járt a falunkba és Vologyával együtt értékes adatokat szeA gépállomási dolgozók munka- és egészségvédelméről tárgyalt a MEDOSZ Pest-Nógrád megyei területi bizottságának elnöksége A mintegy két és félezer Pest megyei gépállomása dolgozó munka- és egészségvédelmi helyzetét tárgyalta kedden a MEDOSZ Pest— Nógrád megyei területi bizottságának elnöksége. Talán a legfontosabb és legjobban vitatott a brigád- szállások kérdése volt, A jelentés szó szerint ezt mondja: ,,Épített (erre a célra — a szerit.) brigádszállás Pest megyében nincs”. A gépállomások dolgozóinak szállásáról részben a tsz-ek, részben pedig a helyi tanácsok — a régi gépállomási épületekben — gondoskodnak. Ezek a helyiségek számos helyen azonban „nem felelnek meg a szociális normáknak”. Tehát se fürdő, se mosdó, se egyéb mellékhelyiség nincs. Pedig majdnem minden faluban vagy tsz-ben akad, sőt van (!) olyan helyiség is, amelyet be lehetne úgy rendezni, hogy a traktorosoknak — ha átmenetileg is, de — otthont nyújtson, mint például Itöbbek között Zsámbokon, ahol a napi meleg ételről sem feledkeznek meg. Hiszen a tsz- és a tanácselnökök elvárják a traktorosoktól, hogy a szívüket is adják bele a munkába, akkor pedig a legkevesebb, amit elvárhatnak cserében, az emberi hajlékról, a napi egy tál meleg ételről való gondoskodás. Ahol rossz a szállás, ott a községben vagy a tsz-ben nyolc-kilenc hónapon át dolgozó traktorosoknak munka után nincs hol mosakodni. Igaz, hogy a dolgozóknak egy része abban, vagy a szomszédos községben lakik, ahová kerékpárral hazamegy. • Hiísvéti bárányok Az inárcsi Március 21 Termelőszövetkezet juhászata az elmúlt hetekben jelentősen gyarapodott: kétszáznegyven kisbárány született. A bárányok többsége március végére elérte a 12—13 kilót és a szövetkezet a szaporulat egy részét húsvét előtt értékesíti a kecskeméti vásáron. (Tenkely felvétel) Ugyanilyen nehéz a határban dolgozók meleg étellel való ellátása. Különösen őszszel, esős, szeles időben nem irigylésre méltó a helyzetük. Hiszen traktoraink vezetőfülke nélkül készülnek. Szinte érthetetlen, hogy tervezőink még mindig a „szabadba ültetik” a traktorvezetőt. Számba véve a rendelkezésre álló anyagi erőket és a lehetőségeket, a MEDOSZ területi bizottságának elnöksége úgy határozott, hogy a gépállomások igazgatóságával együtt megvizsgálják az összes brigádszállást a megyében és a járási, illetve a helyi tanácsokkal, valamint a termelőszövetkezetek vezetőségeivel együtt még április folyamán gondoskodnak a traktorosok és szerelők átmeneti pihenőhelyének megteremtéséről. A gépállomások igazgatóságának erre anyagi fedezete részben van, részben pedig a termelőszövetkezetek és tanácsok segítségét kérik. A MEDOSZ területi bizottsága elnökségének határozata — amellyel egyetért a gépállomások Pest megyei igazgatósága is — azért célravezető, mert a gyakorlati megvalósításba bevonja a dolgozókat. A határozatot megkapja minden gépállomás szakszervezeti bizottsága és utasításként minden gépállomás igazgatója. Vlagyimir Szitnyik, a Szovjetunió hőse reztek az ellenség elhelyezkedéséről. A fiatal partizánok megtámadták a hitleristákat és megsemmisítették őket. Az egyik harcban Ványa Szolod súlyosan megsebesült és fogságba esett. Embertelen kínzások után agyonlőtték. Ványa temetésén fogadta meg a fiam, hogy könyörtelenül harcol az ellenség ellen. Beállt a szovjet hadseregbe. Mint katona lépett a Komszomolba is. 1945. január 27-én, nem messze a Budakeszi úttól megismételte Alexandr Mat- roszov hőstettét. A döntő pillanatban a géppuskafészekre vetette magát és így megmentette harcostársait a golyóktók Lehetőséget teremtett előnyomulásukra. így halt meg Vlagyimir. Drága úttörők. Milyen nehéz arra gondolni, hogy az én egyetlen fiamat, Vlagyimirt más országban temették el és még a sírját sem gondozhatom. Ö nincs az élők sorában, de tette, emléke legyen örök a magyar nép szívében, hiszen ö is sokat tett a magyar nép felszabadulásáért. Mondják el hőstettét magyar testvéreiknek. Köszönjük meghívásukat. Reméljük, találkozunk Önökkel. Levelüket felolvastuk a középiskolában, ahol fiam tanult. Kívánunk Önöknek sok sikert a tanulásban és legyenek olyanok, amilyen fiam, Vlagyimir Szitnyik volt. Mihail Jákovlevics, Matriona Fjodorovna Szitnyik Luganszkoje falu, Szovjetunió mezőgazdasági termékek árát. Tevékenységüknek gátat kell vetni. Ez a célja az említett piacokon a termelői igazolványok kötelező felmutatásának. — Nem neheziti-e a termelői igazolvány bevezetése a parasztság értékesítési lehetőségeit? — A termelői igazolványok bevezetésének rendszere elsősorban a termelők érdekeit védi és egyáltalán nem korlátozza a termelők áruinak szabadpiaci értékesítését. A múlt évben a spekuláció visz- sza szorítása céljából a baromfi- és toj'ásfelvásáiiást illetően a magánkereskedők részére zárt körzetté nyilvánították a nagyká'tai és a ceglédi járást. A rendelet megjelenése után többszörösére emelkedett mindkét cikkből az állami felvásárlás, de nem szűnt meg a spekuláció azok részéről, akik földterülettel nem rendelkeznek. Éppen ezért van szükség fokozott rendszabály foganatosítására. Hangsúlyozom, hogy a termelői igazolványok kötelező felmutatása a piacokon nem a parasztság értékesítési lehetőségeinek szűkítését célozza. — A piaci értékesítő- , sen túl milyen lehető- j ségük van a parasztok- í nak árujuk értékesítésé-j re? — Az állam szerződést köt í a dolgozó parasztokkal egyes termények, illetve termékek $ értékesítésére. Ezen túlme- i nőleg az állam továbbra is fenntartja a szabad áron tör- ténő felvásárlás rendszerét. í Amint az előbb már említet- \ tem, a termelők továbbra is . értékesíthetik a piacon is termékeiket. ; — Kik kaphatnak tér- 5 melói igazolványt? — A földterülettel rendel-; kezők, tehát az egyéni tér-; melők és a termelőszövetke-; zeti tagok minden korláté- ; zás nélkül megkapják a tér- j melói igazolványt azoknak a ; cikkeknek az árusítására, ! amelyeknek termelésével fog- i talk óznak. A termelői igazol- j ványok kiadásával biztosít-: juk, hogy a piaci ellenőrző- \ sek során senki ne zaklathas- | sa a termelőket, ellenben megfelelő rendszabályokat