Pest Megyei Hirlap, 1960. március (4. évfolyam, 51-77. szám)

1960-03-30 / 76. szám

1960. MÁRCIUS 30. SZERDA K! T MF.r.y ^íirfap 3 Szerdán is nri(\alart az Állatkert Április 1-től — péntektől — feloldják az Állatkert lá­togatási idejének téli korlá­tozását. Az Állatkert ettől a naptól a hét minden nap­ján látogatható. A nyitva­tartási idő egyelőre reggel fél kilenctől fél hat, de az idő melegebbre fordulásával fokozatosan este nyolcig hosszabbítják meg. Nyomukban fakad Kiállítás a magyar színházi élet 15 évéről Az Országos Színháztörté­neti Múzeum hazánk felsza­badulásának 15. évfordulója alkalmából április 2-től má­jus 30-ig emlékkiállítást rendez a magyar színházi élet elmúlt esztendejéről. A kiállítást április 2-án délben Meruk Vilmos, a Művelő­désügyi Minisztérium Szín­házi és Zenei Főigazgatóságá­nak vezetője nyitja meg. Csehszlovákiai tanulmányútra indulnak ai agráríelsöoktatási intézmények oktatói A MEDOSZ és a Földműve­lésügyi Minisztérium rendezé­sében a közeljövőben cseh­szlovákiai tanulmányútra uta­zik az agrárfelsőoktatási intéz­mények dolgozóinak negyven­két tagú csoportja. A hitelesség kedvéért hadd álljon itt a teljes neve: Ko­vács Endre. Egyébként min­denki Bandi bácsinak hívja, falubeliek, vízügyi munkások egyaránt. S ez nem a bizal­maskodás jele, hanem a bete­gen is a közösségért fáradozó embernek kijáró szeretető. Azt mondja Bandi bácsi: „Mióta az első írásos emlék fennmaradt Törökbálintról, az­óta súlyos gondot okozott itt a víz. Az életadó víz.” Mert ami van, nem élet­adó. Kólival fertőzött, gyak­ran petróleumszagú, keserű, meszes. Ivásra, mosásra egy­aránt alkalmatlan. Évszázado­kon át egyetlen egészséges ivóvízforrás volt a községben, a felsővári kút. Csakhogy az is többször volt rossz, mint jó. A harmincas években ké­szült a második jó vizű kút, s húsz év múlva a harmadik. Nyolcezer embernek ... ¥ A történet, amelynek utolsó fejezetét ez évben írják a Pest megyei Vízmű- és Kűt- építő Vállalat dolgozói, 1958- ban kezdődött. Azon a ta­nácsülésen, ahol a falu veze­tőt kimondták: mindenekelőtt jó ivóvíz kell a községnek! Megbízták Krajcsovics Jó- zsefné vb-elnököt, vegye számba az anyagi lehetősége­ket, szerezzen felsőbb szer­vektől is segítséget. S az el­nökasszony munkához fogott. Attól kezdve minden tanács­ülésen beszámolhatott valami eredményről. A Vízügyi Fő- igazgatóság támogatást adott egy 150 méter mély kút s a ciszternához vezető egy kilo­méteres vezetékszakasz építé­séhez. A megyei tanács 100 000 forinttal sietett a község se­gítségére. A következő évben pedig megmozdult a lakos­ság: 1500 család részvételével vízgazdálkodási társulat ala­kult. Ennek lett az elnöke Bandi bácsi. A tagok hozzájá­rulásából összegyűlt 300 000 forinthoz ő szerezte meg a 900 000 forintos OTP-kölcsönt. S az építkezés megindult. ¥ A történet főszereplői ettől kezdve már a Pest megyei Vízmű- és Kútépítő Vállalat dolgozói. Műszakiak, szerelők, kubikosok, akik jóformán az egész országot szűkebb pát­riájuknak vallhatják: annyi­felé hagyták ott dolgos két kezük nyomát. Szilágyi Dezső építésvezető­vel nem könnyű lépést tar­tani. Egyik pillanatban még a Kossuth Lajos utcai kút át­helyezéséről intézkedik, (vala­ki a villanyoszlop mellé akar­ta fúratni), néhány perccel ké­sőbb pedig már a Felsőerdősor zegzugos sikátorán kaptat fel­felé a meredeken. Ott egy pincén kellett átvinni a veze­téket, nem volt könnyű fel­adat. Most elégedetten nyug­tázza: minden rendben van. Ha így haladnak tovább, nem Valinak szégyent a vállalás­sal, amely így szól: o vízmű­építő részleg dolgozói hazánk felszabadulásának 15. évfor­Az őstermelői igazolványok bevezetéséről nyilatkozik az Élelmezésügyi Minisztérium Pest megyei felvásárlási kirendeltségének vezetője A 41/1958. VII. 5. korra, számú rendelet alapján 1960. április 1-től Vác, Monor, Cegléd, Nagykőrös és Nagy- Budapest piacain a mező- gazdasági termékek értékesí­téséhez termelői igazolvány szükséges. E piaci rendsza­bály bevezetésével kapcsola­tosan kérdéseket intéztünk Palkó Andor elvtárshoz, az Élelmezésügyi Minisztérium Pest megyei felvásárlási ki- rendeltségének vezetőjéhez. A kérdéseket és Palkó elv­társ válaszait az alábbiakban közöljük. — Miért szükséges az említett piacokon az ős­termelői igazolvány fel­mutatása? — Magyarországon a ter­melői piacok jelentősége a kisparaszti gazdaságók száma miatt mindig nagy volt. Már 1895 óta községi, illetve városi szabályrendeletek határozták meg a piacok idejét, helyét, az árusítók körét, a forgalom­ba hozott áruk minőségét, a helypénz mértékét és az ellenőrzés módját. A rend­szabályok ebben az időszak­ban elsősorban a tőkések és a kereskedők érdekeit véd­ték. Az ő érdeküket szol­gálta az 1927-ben bevezetett őstermelői igazolványrendszer is. A felszabadulás után, a kö­telező beadás időszakában csökkent a termelők által piacra vitt áruk mennyisége és ebben az időszakban kü­lönösebb rendszabályokra nem volt szükség. 1950. jú­nius 1-ig a termelők a be­adási könyvvel igazolták az árusításra való jogosultságu­kat. A kötelező beadás meg­szűnése után lényegesen meg­nőtt a termelői piacok je­lentősége és 1957—58-ban je­lentősen megnövekedett a piacokon értékesítő paraszti termelők száma. A szabad­piaci árak ebben az időben jórészt az állami ár körül mozogtak és nem egy esetben azok alá süllyedtek. 1958-tól kezdődően azonban a meg­növekvő paraszti tartaléko­lás miatt szűkült a piac, egy sor cikknél növekedett a kereslet és csökkent a kíná­lat. Mindez együtt járt a spekuláció növekedésével. A kofák akadályozzák a ter­melői szabad értékesítést és drágítják a fogyasztók felé a foganatosíthassanak az erre illetékes szervek a spekulán­sokkal, üzérkedőkkel szem­ben. — Hol kaphatják meg az arra jogosultak a ter­melői igazolványt? — Azokon a helyeken, ahol a piaci értékesítés termelői igazolvány felmutatásához van kötve, a helyi tanácsok végrehajtó bizottságai pla­kátokon, táblákon hívják fel a termelők figyelmét a ter­melői igazolványok kiváltá­sára és az igazolványok ki­adásának idejére. Meg kell mondani, hogy a megyei fel­vásárlási operatív bizottság és a megyei felvásárlási ki- rendeltség a közeljövőben megalakuló járási szervein keresztül is ellenőrzi a pia­cokat. hogy visszaszorítsa az üzérkedést és a spekulációt, s ezáltal biztosítsa a termelői értékesítés teljes szabadságát. Azt kérjük, a vásárló, illetve a fogyasztó közönség segítse elő munkánkat azzal, hogy elsősorban a termelőktől vá­sárol és szabálytalanságok esetén felhívja az illetékes piacellenőrző szervek figyel­mét — fejezte be kérdéseink­re adott válaszait Palkó elv- i társ. dulója tiszteletére vállalják, hogy határidő előtt, április 4-re újabb kétkilométeres ve­zetékszakaszt és 14 közkutat adnak át a községben. Ez lesz az építők második ajándéka a lakosságnak. Az elsőt tavaly november hetediké tiszteleté­re adták, 1700 méter vezeték és 6 kút formájában. Idős ember ballag a járdán, vizeskannával a kezében. Meg­ismeri az építésvezetőt s mind­járt a íó hírt tudakolja: igaz, hogy április 4-én vizet ad a kút a Kossuth Lajos utcában? Igaz. Csendes öröm ragyog a bácsi arcán: akkor nem kell többet az „öreg csikóknak” két kilométert járni egy ital jó vízért. Hogy ezt is meg­érhette! Jó dolqg az anyagi meg­becsülés, ha megszolgálták — mondja Szilágyi Dezső —, de a köszönet is jólesik. Meg az I a tudat, hogy két kilométer helyett legfeljebb ha száz mé­tert kell megtenni ezentúl. Hogy is legyen tovább? Az egész munka — 8 kilométer­nyi vezeték és 70 ejektoros kút — átadási határideje de­cember 31. Papíron. Mert a valóságban az április 4-i fel­ajánlással ez az idő lerövidül. Most ha tennének még egy felajánlást... akkor ... pilla­natig latolgat, mielőtt kimond­ja: három hónappal hama­rább, október 1-re befejezhet­nék. Papírt, ceruzát vesz elő, feljegyzi: október 1, meg­beszélni a brigádvezetőkkel. Meg a „jobbkezével”, ahogy a munkavezetőt. Tittel Sán­dort nevezi. ¥ A vállalat Kékgolyó utcai központjában nagy eseményre készülnek. Április elsején ve­szik át — hatodszor — az él­üzem oklevelet. Múlt évi ter­vüket 115,7 százalékra, nyere­ség tervüket 16 helyett 27 szá­zalékra teljesítették! Pedig vezetékfektetés, kútfúrás köz­ben gyakran kellett megbir­kózniuk sziklás talajjal, fagy- gyal, talajvízzel. S mindig a szabadban, akár mínusz 15 fo­kot mutat a hőmérő higany- szála, akár plusz 30-at, ár­nyékban. Távol az otthontól, a családtól. De április elsején mind együtt lesznek: átvenni az élüzem oklevelet, meg a kemény munkával megszol­gált 26 napi bérnek megfelelő nyereséget. Nyíri Éva Levél a Donyec-medencéböl — Budakeszire Levelet kaptunk a budakeszi 4600. sz. Petőfi Sándor úttörő- csapattól. Az úttörők arról számolnak be, hogy a helyi pártszervezet és a tanács se­gítségével milyen sikeres nyomolvasói munkát végeztek Munkájuk során felfedezték, hogy községükben temették el Vlagyimir Szitnyiket, a Szovjetunió hősét. Viktor Szjomin szovjet komszomolista levele alapján fogtak kutatás­hoz. Segítségükre volt iskolá­juk orosz-szakos tanára, vala­mint a KISZ-szervezet. Ami­kor elég adat állt rendelke­zésükre, levelet írtak a hős szüleinek. Elhatározták, hogy emlékoszlopot emelnek a Vi­rágvölgyben nyugvó sírhelyen. A tanács cementet, követ, sőt még szakembert is ígért. A Prés- és Kovácsoltárugyár tár­sadalmi munkában az emlék­mű körülkerítését vállalta. Az avató ünnepséget április negyedikén tartják, amelyre meghívták az elesett szovjet katona szüleit is. A meg­hívásra már válaszoltak. A levelet most közzétesz- szük: Kedves magyar úttörők! Megkaptuk levelüket, amely­nek úgy megörültem, különö­sen, amikor megértettem, hogy azok küldték, akik gon­doskodnak hősi halált halt fiam sírjának gondozásáról. Fiam sírjáról, aki Magyar- ország felszabadítása közben vesztette életét. Mi, szomorú szülők tiszta szívből köszönjük, hogy nem feledkeztek meg egy szovjet katona sírjáról és rólunk sem. Fiunk 1925. július 25-én született a Donyec-medencé- ben, Luganszkoje faluban. A falu a Lugany folyó partján fekszik. Házunk hattal áll a folyónak és körülötte messze- messze kolhozföldek és kertek terülnek él. Vologya a lugonyi közép­iskolába járt, én a kolhozban dolgoztául, jelenleg nyugdíj­ban vagyok. Vologya tanulása 1941-ben megszakadt, mert a németek elfoglalták falunkat. Az én fiam gyűlölte őket és harcba szállt velük. A front sokáig a Donyec-medencében húzó­dott, közel a falunkhoz. A tizenhatéves Ványa Szolod, fiam iskolatársa ebben az idő­ben partizán volt. Titokban járt a falunkba és Vologyával együtt értékes adatokat sze­A gépállomási dolgozók munka- és egészségvédelméről tárgyalt a MEDOSZ Pest-Nógrád megyei területi bizottságának elnöksége A mintegy két és félezer Pest megyei gépállomása dol­gozó munka- és egészségvé­delmi helyzetét tárgyalta kedden a MEDOSZ Pest— Nógrád megyei területi bi­zottságának elnöksége. Talán a legfontosabb és legjobban vitatott a brigád- szállások kérdése volt, A je­lentés szó szerint ezt mondja: ,,Épített (erre a célra — a szerit.) brigádszállás Pest megyében nincs”. A gépállomások dolgozói­nak szállásáról részben a tsz-ek, részben pedig a helyi tanácsok — a régi gépállomási épületekben — gondoskodnak. Ezek a helyiségek számos helyen azonban „nem felel­nek meg a szociális normák­nak”. Tehát se fürdő, se mos­dó, se egyéb mellékhelyiség nincs. Pedig majdnem minden fa­luban vagy tsz-ben akad, sőt van (!) olyan helyiség is, amelyet be lehetne úgy ren­dezni, hogy a traktorosok­nak — ha átmenetileg is, de — otthont nyújtson, mint például Itöbbek között Zsámbokon, ahol a napi me­leg ételről sem feledkeznek meg. Hiszen a tsz- és a tanácselnökök elvárják a traktorosoktól, hogy a szívüket is adják bele a munkába, akkor pedig a legkevesebb, amit elvárhatnak cserében, az emberi hajlékról, a napi egy tál meleg ételről va­ló gondoskodás. Ahol rossz a szállás, ott a községben vagy a tsz-ben nyolc-kilenc hónapon át dol­gozó traktorosoknak munka után nincs hol mosakodni. Igaz, hogy a dolgozóknak egy része abban, vagy a szomszé­dos községben lakik, ahová kerékpárral hazamegy. • Hiísvéti bárányok Az inárcsi Március 21 Termelőszövetkezet juhászata az elmúlt hetekben jelentősen gyarapodott: kétszáznegyven kisbárány született. A bárányok többsége március végére elérte a 12—13 kilót és a szövetkezet a szaporulat egy részét húsvét előtt értékesíti a kecskeméti vásáron. (Tenkely felvétel) Ugyanilyen nehéz a határ­ban dolgozók meleg étellel való ellátása. Különösen ősz­szel, esős, szeles időben nem irigylésre méltó a helyzetük. Hiszen traktoraink vezető­fülke nélkül készülnek. Szin­te érthetetlen, hogy terve­zőink még mindig a „szabad­ba ültetik” a traktorvezetőt. Számba véve a rendelke­zésre álló anyagi erőket és a lehetőségeket, a MEDOSZ területi bizottságának elnök­sége úgy határozott, hogy a gépállomások igazgatóságával együtt megvizsgálják az összes brigádszállást a me­gyében és a járási, illetve a helyi tanácsokkal, valamint a termelőszövetkezetek veze­tőségeivel együtt még április folyamán gondoskodnak a traktorosok és szerelők át­meneti pihenőhelyének meg­teremtéséről. A gépállomások igazgatóságának erre anyagi fedezete részben van, rész­ben pedig a termelőszövetke­zetek és tanácsok segítségét kérik. A MEDOSZ területi bi­zottsága elnökségének ha­tározata — amellyel egyetért a gépállomások Pest megyei igazgatósága is — azért célravezető, mert a gyakorlati megva­lósításba bevonja a dol­gozókat. A határozatot megkapja min­den gépállomás szakszerveze­ti bizottsága és utasításként minden gépállomás igazgató­ja. Vlagyimir Szitnyik, a Szovjetunió hőse reztek az ellenség elhelyezke­déséről. A fiatal partizánok megtámadták a hitleristákat és megsemmisítették őket. Az egyik harcban Ványa Szolod súlyosan megsebesült és fog­ságba esett. Embertelen kín­zások után agyonlőtték. Ványa temetésén fogadta meg a fiam, hogy könyörtelenül harcol az ellenség ellen. Beállt a szov­jet hadseregbe. Mint katona lépett a Komszomolba is. 1945. január 27-én, nem messze a Budakeszi úttól megismételte Alexandr Mat- roszov hőstettét. A döntő pil­lanatban a géppuskafészekre vetette magát és így megmen­tette harcostársait a golyóktók Lehetőséget teremtett előnyo­mulásukra. így halt meg Vlagyimir. Drága úttörők. Milyen ne­héz arra gondolni, hogy az én egyetlen fiamat, Vlagyimirt más országban temették el és még a sírját sem gondozha­tom. Ö nincs az élők sorában, de tette, emléke legyen örök a magyar nép szívében, hi­szen ö is sokat tett a magyar nép felszabadulásáért. Mond­ják el hőstettét magyar test­véreiknek. Köszönjük meg­hívásukat. Reméljük, találko­zunk Önökkel. Levelüket fel­olvastuk a középiskolában, ahol fiam tanult. Kívánunk Önöknek sok sikert a tanulás­ban és legyenek olyanok, ami­lyen fiam, Vlagyimir Szitnyik volt. Mihail Jákovlevics, Matriona Fjodorovna Szitnyik Luganszkoje falu, Szovjetunió mezőgazdasági termékek árát. Tevékenységüknek gátat kell vetni. Ez a célja az említett piacokon a termelői igazol­ványok kötelező felmutatá­sának. — Nem neheziti-e a ter­melői igazolvány beveze­tése a parasztság értéke­sítési lehetőségeit? — A termelői igazolványok bevezetésének rendszere el­sősorban a termelők érdekeit védi és egyáltalán nem kor­látozza a termelők áruinak szabadpiaci értékesítését. A múlt évben a spekuláció visz- sza szorítása céljából a ba­romfi- és toj'ásfelvásáiiást illetően a magánkereskedők részére zárt körzetté nyil­vánították a nagyká'tai és a ceglédi járást. A rendelet megjelenése után többszörö­sére emelkedett mindkét cikkből az állami felvásár­lás, de nem szűnt meg a spekuláció azok részéről, akik földterülettel nem ren­delkeznek. Éppen ezért van szükség fokozott rendszabály foganatosítására. Hangsúlyo­zom, hogy a termelői iga­zolványok kötelező felmu­tatása a piacokon nem a parasztság értékesítési lehe­tőségeinek szűkítését célozza. — A piaci értékesítő- , sen túl milyen lehető- j ségük van a parasztok- í nak árujuk értékesítésé-j re? — Az állam szerződést köt í a dolgozó parasztokkal egyes termények, illetve termékek $ értékesítésére. Ezen túlme- i nőleg az állam továbbra is fenntartja a szabad áron tör- ténő felvásárlás rendszerét. í Amint az előbb már említet- \ tem, a termelők továbbra is . értékesíthetik a piacon is termékeiket. ; — Kik kaphatnak tér- 5 melói igazolványt? — A földterülettel rendel-; kezők, tehát az egyéni tér-; melők és a termelőszövetke-; zeti tagok minden korláté- ; zás nélkül megkapják a tér- j melói igazolványt azoknak a ; cikkeknek az árusítására, ! amelyeknek termelésével fog- i talk óznak. A termelői igazol- j ványok kiadásával biztosít-: juk, hogy a piaci ellenőrző- \ sek során senki ne zaklathas- | sa a termelőket, ellenben megfelelő rendszabályokat

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom