Pest Megyei Hirlap, 1960. március (4. évfolyam, 51-77. szám)

1960-03-30 / 76. szám

1960. MÄRCIUS 30. SZERDA MST WtCIEI yífrfap 5 Nem az iskolának, hanem az életnek tanulunk „Hagyják békén a gyereke­ket, minek csinálnak mér az iskolában lakatost, asztalost, meg agronómust a fiamból, mikor ő orvos, idegenvezető, vagy éppen színész szeretne lenni!... Elveszik az idejét fúrással-faragással, fölösleges pepecseléssel, amikor úgyis éppen eleget kell szegénynek tanulnia...” Ugye, milyen távoliak, szin­te anakronisztikusán hatnak napjainkban ezek a monda­tok? Alig találni már olyan szülőt, aki előráncigálná eze­ket az ósdi érveket. A pár évvel ezelőtt kere­kedett heves vita elült már — természetes, meg­szokott és kedvelt tan­tárgy lett az iskolában (a szülői házban is) a gya­korlati óra. A mostani tanévben 73 Pest megyei községben és városban folyik már rendszeres poli­technikai oktatás, hetven- három többé-kevésbé berende­zett kis műhelyben, laborató­riumban tanulják meg a diá­kok — szinte játékos formá­ban — az ipari és mezőgazda- sági munka alapfogásait. Jövő­re újabb 35 helyen rendszere­sítik ezt a tantárgyat. Gimnazista koromban (ami­kor nyoma sem volt még is­kolákban az ilyen „fölösleges pepecselésnek”) jól megtanul­tuk, úton-útfélen fújtuk a la­tin közmondást, hogy: Non scolae séd vitae discimus — nem az iskolának, hanem az életnek tanulunk. Aztán jól megtréfált bennünket az élet: ott álltunk az érettségi bizo­nyítvánnyal és bámultuk az Életet, mint az a bizonyos borjú az újkaput. Ma valóban az életre, a modern technika rengeteg változatának meg­ismerésére nevel az iskola, s a politechnikai ÁBC ismereté­nek birtokában nem „művelt analfabéta” többé az iskolá­zott ember. Nemcsak arról van szó, hogy a gyermek, vagy a nagy diák. aki azelőtt nem tudta, mit kezdjen egy csa­varral, bámulatba ejti az ott­honiakat: vízcsapot szerel, rá­diót javít, egyszóval házi sze­relővé lépett elő. ez csupán a gyakorlati Oktatás friss ka­mata. Az évek során tudomá­nyos módszerekkel lépés- rő!-lépésre megszerezhető szakismeretek könnyű át­menetet teremtenek az életbe indulók számára, sokirányú technikai tájé­kozottságot adnak a maga­sabb színtű gyakorlati munkához. Ugyanakkor — számtalan ta­pasztalat bizonyítja — peda­gógiai szempontból is nagyon hasznos ez az oktatási forma. A pilisi általános iskola po­litechnikai műhelyében jár­tam a napokban, ahol Leskó Sándor igazgató megmutatta a diákok munkáit, az április 4-én nyíló iskolai kiállítás anyagát. Fémlemezekből kivá­gott díszes szalvétatartó, fény­képkeretek, furnérból készí­tett festett állatfigurák, köté­sek, hímzések sorakoznak majd az iskola legszebb ün­nepi díszeiként a folyosókon. Olyan gyerekek „művei” ezek, akik még egy ceruzát is' kín­keserves ügyetlenséggel he­gyeztek ki nemrég. A Művelődési Miniszté­rium 25 ezer forintos tá­mogatásából rendezték be a műhelyt. Három mun­kapad, esztergapad, fúró­gép áll a falak mellett és minden kéziszerszámból (kalapács, fűrész, gyalu) van húsz-húsz darab. Egyelőre elegendő a felszere­lés, de ősszel az V. és VI. mellé bekapcsolják az oktatás­ba a VII. osztályt is. Számíta­nak hát a „helyi erőkre”, a szülők, a vasöntöde és a hiz­lalda vezetőinek támogatására. Építettek egy fürdőt a műhely mellé. Megszerezték már hoz­zá a berendezéseket is, a víz­vezetékcsöveket, tusolókat, csak fel kellene szerelni. A hizlalda, ahol 18 ezer sertés gömbölyödik, tekintélyes nagyüzem, kitűnően berende­zett műhelyekkel, sok szak­emberrel. Az összeköttetés megvan az iskola és a hizlal­da között, hiszen például Ko­vács Ferenc gépész és több munkatársa gyereke ott tanul az iskolában, de örömmel ven­nék azt is, ha a kedves papák meglátogatnák egyszer őket szerszámosládáikkal együtt. Segítségüket meghálálnák ál­domásként egy jó meleg für­dővel. Megérdemlik a segítséget ezek a gyerekek! Mert néz­zenek csak majd szét ott, a kis műhelyben. Nemcsak a már említett apróságokkal, a kézügyesség rengeteg doku­mentálásával találkoznak. Ta­lán meglepődnek majd a sok könnyed vonalú repülő- modell láttán, s még inkább, ha meglátják, hogy ezek kis gépek berregve a leve­gőbe is emelkednek. Megyer Miklós tanár vezetésével gyerekek építették a model­leket, vettek hozzájuk apró, egyköbcentis motorokat és el­értek már velük kinn, a pi­lisi határban, két-három perces repülési „rekordokat”. A modellezés rendkívüli tantárgy, ráadás. De ért­hető, hogy ennek a sport­nak rengeteg hívé van az iskolában. Megyeri Mik­lós a politechnikai órák legjobb tanulóiból válo­gatja össze a „repülősö­ket”. A szakkör tagjának lenni kitüntetés. Ötletes és hasznos kezde­ményezés ez, kitűnő módszer, s ahol van rá lehetőség, él­ni kellene vele. Megyeri Miklós a Magyar Honvédelmi Sportszövetséggel keresett kapcsolatot, s (elsősorban a gyerekek érdekében) vállal­ta a pilisi titkárságot. Anya­got szerzett a sportszövetség­től a modellek építéséhez és reméli, hogy egy idő múltán megjelenik majd ifjú repü- i lőivel az országos modell-ver- \ senyeken is. í Bizonyos, hogy sok, hason-: lóan hasznos ötletet al- ! halmaznak a megye más í helységeiben is a politechnd- ! kai oktatás minél vonzóbb í formáinak kialakítása érdé-! kében a pedagógusok. Tér- ; mészetesen * örömmel adnánk helyet < lapunk hasábjain is az ; ilyen ötletek, kezdemé- í nyezések ismertetésének, í Kínálkozó alkalom ez, az ! egész megyére kiterjedő ; és állandó tapasztalatcse- ; rére. Lényeges lenne ez annál is ; Inkább, mert nemcsak a gye- ! rekek, a pedagógusok jó ré- ; sze is most tanulja az „új j szakmát”, amelyet nagyon ne- ! héz a szünidőkben rendezett ! néhányhetes tanfolyamokon : elsajátítani. Azok a pedagó- ; gusok, akik igyekeznek való- j ban erős alapot adni diák- ä jaiknak, keresik az új ; módszereket, részt vesznek í a Központi Pedagógiai To- ; vábbképző Intézet negyed-; évenként ismétlődő politech- j nikai mintatanításain, sőt —! mint Megyeri Miklós is —; mind nagyobb számban je- ! lenlkeznek a Pedagógiai Fő- í iskola műszaki-gyakorlati í tanszékén levelező oktatásra.! A mai pedagógus, aki való- í ban az életnek akar tanítani, í lépést tart az élettel. í I Kovalik Károly ! Kultúrházunk nagy napra készül, A hely is kevés lesz talán, — Képes plakátok hívogatnak Kívül, az épület falán. Sunyit a csalafinta róka... A hiú holló fenn a fán... S az írást gyermekek becézik: Vasárnap mesedélután. Eljött a várva-várt vasárnap, — Mély-kékben ünnepelt az ég — S eljött a legdrágább „közönség”, Kezdődhetnek a szép mesék. Szőkék, barnák, fiúk, leányok... Üdék, vidámak — mind beszél, Hajlongnak jobbra-balra, mintha Virágoskertben járna szél. Ámde mikor kezdésre intek, — A mesemondó én vagyok — Lehalkul a százsípú hangszer, Minden szem rám néz és ragyog. Nekik még egyszerű az élet, A jó jutalmat érdemel, — A rossz nem lehet soha győztes, S a bűnös — bűnéért felel. De én, ki annyi könnyet láttam, Annyi hiába szenvedést, Erőszak hatalmát erényen, Mely kiábrándulásra készt; / t é Eredményt könyökkel elérni, Tehetség helyén érdeket, Hogyan higgyem az Igazságot, Amit sok ember félretett?! ! Mozgolódnak kis hallgatóim S illan a kínzó gondolat. Kezdjük már... Egyszer volt, hol nem volt... í A föld felett... az ég alatt... * t Egy perc és szépséggel, csodával Népesül be a nagyterem, Hófehérke, Vasorrú bába Emlegetésre itt terem. Erősödik a mese sodra, Áradásában száz gyerek, Sírnak, nevetnek, lelkesednek — Egyszercsak... — hangom megremeg: ! s * Agyamban, mint a villám, lobban A felismerés, az öröm: Az Igazság legyőzhetetlen! — Gyerekek, szívből köszönöm! V v ^\\\\\\\vv\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\ä\\\\vx\\\\\\\\>\\^^^ INNEN-ONNÁN Csuha Zoltán : ANYÁM RAVATALÁNÁL Ó, emberek, hadd öntsem hát szavakba, hogy ért el hozzám az a pillanat, mely leskelődik ránk, kezdettől fogva, kisér s kísért egy életút alatt: ki öntestéből s véréből bennünket megépít, formál s adja életünket, tejéből táplál, leikéből nevel, előbb-utóbb — ez törvény — útra kel. Csak álltam ott. deres fejem lehajtva, a furcsa csarnok boltja átfogott. Künn még december délutáni napja hideg sugárral, hunyón ragyogott. Csak álltam ott, kucsmával balkezemben, a megszabott percekve várva csendben, akárha künn a pályaudvaron az induló kedvest búcsúztatom. Bizarr hasonlat? Am e furcsa csarnok, amelyet negyven éve ismerek, nem pályaudvarként élt és kavargóit, s indított végső útra ezreket? E menetrend itt életünk nagy rendje, ezrek búcsúztak, tenger könnyet ejtve, s ezrek indultak útra, csendesen. (És köztük apám. Első kedvesem.) És most anyám. Az életív lehajtott. Nyolc évtized múlt. Mostan földet ért. lm, megharcoltad „ama nemes harcot”, s alig maradt, ki végig elkísért. Négy ember hozza vállán a koporsót, — könnyű kis tested lebben egy utolsót — a mozgó ravatalra ráteszik s a két sor gyertya közé görgetik. S megint a kép: a pályaudvar képe, itt vagy, előttem, lehelletnyire, arcod fehéren szunnyad, mintha élne, nem vagy halott, csak indulsz messzire. Nem rettegek. A Titok szerteoszlott. Már lebegsz lassan. Fölötted ködoszlop S mi furcsa jelkép: betöltve helyed, begörgetnek egy halott kisdedet. f -VXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXNXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX A gyömrői KlSZ-szer- vezet Zalka Máté nevét viseli. Amikor meghirdet­ték a felszabadulási kul­turális seregszemlét, a fia­talok elhatározták, hogy névadójuk életéről szóló eseményjátékkal szerepel­nek majd. Elővették Illés Bélának Zalkáról szóló, eléggé részletes, emléke­zéseit, azt sűrítették ké­pekbe. De mivel a dra- matizálásra és a szerepek megtanulására egyaránt kevés volt az idő, a kör­zeti bemutatóra nem ne­veztek be, hanem mind­járt a járásira. Kiváncsiak voltunk, mi­lyen lehet ez a darab, amelyben ennyire hisz­nek saját életrehívói. Megalapozott-e biztonsá­guk, nem lesz-e baj, ha nem tartják be a lépcső- fokról-lépcsö fokra szabá­lyos rendjét? Elindultunk Gyömrőn. A KlSZ-bizottságcm gye­rekek ping-pongoztak: — Nincs itt most sen­ki... Csak este próbál a csoport... — Mit? — Hát « színdarabot... — Miről szól? Vállvonogatás. — Ki írta? Csönd. Az ugyanabban a ház­ban lakó párttitkárnak a feleségét találjuk otthon. Ő már mondja az író.— rendező nevét, s azt is, ki­ről szól a mű. Többet nem tud. — Majd a férjem ... Ö biztosan ismeri... De az is csak széttárja karját: — Sajnos, többet nem tudok én sem ... Nem is­merem ... így aztán — hiába az érdeklődés —, c gyömrői látogatás végén alig tud­tunk többet a készülő da­rabról, mint az elején. Csak két dolgot: azt, hogy a szándék — amely Lukács tábornok életét is­mertté akarja tenni a ne­vét viselő fiatalok között — dicséretes. A kezdemé­nyezés is követésre méltó: a nehezebb utat válasz­tották, munkájukat nem segíti készen kapott, be­vált darab. Csupán két dolog vitat­ható; az egyik: a csoport nem kérte időben a mű előadásának engedélyezé­sét. A másik: helyes-e, hogy a párt vezetői és a kulturális élet helyi irá­nyítói — a darab isme­retének hiányában — nem segíthetik, nem ellenőriz­hetik, mivel szerepel a község KISZ színjátszó együttese a felszabadu­lási szemle járási bemu­tatóján?! V. E. ; Szálkái Miklós: \ MESEDÉLUTÁN mutatójukat. 10-én lesz a nagykátai járási seregszemle, a járási székhelyen; a ceglédi járási és városi bemutatót viszont az új jászkarajenői művelődési házban rendezik meg, helyesen, mert így e ter­melőszövetkezeti község kul­turális életét Is fellendítik. 23—24-én kerül sor a rácke­vei járási bemutatóra és ugyancsak 24-én rendezik meg Szentendrén a járási és a városi bemutatót, valamint Szobon a szobi járási sereg­szemlét. Májusban kerül sor a nagykőrösi városi bemuta­tóra (7-én), a budai járási se­regszemlére Solymár község­ben (8-án) és a váci járás is­kolai énekkarainak szemlén kívüli bemutatkozására Du­nakeszin (szintén 8-án). Az aszódi, dabasi járási bemu­tató és a váci zenekari sereg­szemle időpontja még bizony­talan. A politechnikai képzésről tanácskoznak április 1-én a nagykőrösi Petőfi iskolában a ceglédi járás tanulmányi fel­ügyelői. Hasonló értekezletet tartottak hétfőn Monoron, a megye középiskoláinak igaz­gatói is. 3663 zeneiskolai hallgató Megyénkben 57 helyen mű­ködik zeneiskola. Ezek közül három állami (Cegléd, Abony, Nagykőrös), egy szakszerve­zeti (Dunakeszi), 27 helyen folyik munkaközösségi zene­oktatás és 26 helyen a kultúr- otthonok kebelén belül tanít­ják hangszeres muzsikára a fiatalokat. Az 57 zeneiskolá­ban 220 tanár összesen 3663 növendéket oktat. Az állami zeneiskolákban 1325 hallgatót tanít 67 tanár, a munkaközös­ségi zeneiskolákban 1404 hall­gatót oktat 95 tanár és a mű­velődési otthonok keretén be­lül folyó zenetanfolyamokon 934 növendékkel 58 tanár fog­lalkozik. Érdekes a zenetan­folyamok hallgatóinak (több­nyire iskolásgyerekek) szociá­lis összetétele: a tanulók 34 5 százaléka munkásszármazású, 15.3 százaléka parasztgyerek, 20.3 százaléka értelmiségi származású, 23,2 százaléka al­kalmazott gyermeke. A kép tehát biztató: a zenetanulók 50 százaléka munkás- és pa­rasztszármazású fiatal. A ze­neiskolák mellett néhány he­lyen szerveztek már hangszer nélküli zenei előkészítő tan­folyamot. Remélhető, hogy a következő tanévben minden zeneiskola mellett működik majd a munkát megkönnyítő előkészítő tanfolyam. Ezernégyszáz pedagógus vizsgázik Április 19-től 23-ig tartják megyénkben a pedagógus ideológiai továbbképző tanfo­lyamok vizsgáit. Az egyes já­rások pedagógusai a járási székhelyen; a vezető propa­gandisták pedig Pesten tesz­nek bizonyságot egész évi fel­készültségükről. A dialektikus materializmus, a filozófia, a politikai gazdaságtan és a ma­gyar párttörténet anyagából összesen 1400 tanár és tanító tesz vizsgát, illetőleg az elő­készítő tanfolyam hallgatói beszámolnak tanulmányaikról. Nyitrai vendégeket várunk Megyénk egyre barátibb kapcsolatokat épít a szomszé­dos Csehszlovákia határszéli vidékeivel. A barátság egyik jele volt. hogy tavaly pedagó­gus-delegáció járt megyénk­ben. Az idén a népművelési szakemberek küldöttségét vár­ja a megyei tanács művelődési osztálya. Április 6-tól 9-ig tartózkodnak majd a körünk­ben a Nyitra kerületi kultu­rális szakemberek, akik 8-án részt vesznek a termelőszö­vetkezeti községek ku’túrott- hon-igazgatóinak aktívaérte­kezletén is. Megkezdődtek a váci dalostaláikozd eSőkásziiietei Az idén június 11-én és 12-én rendezik meg a hagyo­mányos váci dalostalálkozót. Az intéző bizottság (20 taggal) a napokban alakult és a me­gyei és Vác városi párt, taná­csi, tömegszervezeti vezetők és szakemberek nekifogtak a program kidolgozásának. A cél: sokat nyújtani mind a város és a környék lakóinak, mind a dalostalálkozón sze­replő kórusoknak. A dalos­találkozó részvevőit elka­lauzolják a város és a kör­nyék nevezetességeihez, séta­hajózásra viszik a Duna­kanyarba; ugyanakkor a kó­rusok szerenádokat és kisebb hangversenyeket adnak. A dalostalólkozó iránt máris nagy az érdek1 ődés és nem­csak a megyéből, hanem távo­labbi vidékről is érkeznek „előnevezések”. így például a soproni szövetkezeti énekkar, két debreceni kórus és több Komárom megyei dalkar je­lentkezett már részvételi igé­nyével. Baráti találkozót rendez a TIT Pest megyei szervezetének elnöksége és-" elnöki bizottsága. Április ötödi­kén, a felszabadulás 15. évfor­dulója alkalmából, mintegy hatvan meghívott társulati tag vesz részt a baráti találkozón a TIT megyei titkárságának épületében. ISKOLAI NÉVADÓK Április másodikén rendezik meg a szentendrei állami gimnázium avató- és névadó ünnepélyét a gimnázium épü­letében. A korszerű, szép is­kola Móricz Zsigmond nevét veszi fel. Elsején a váci mező- gazdasági technikumban ren­deznek hasonló ünnepséget és az iskola névadójával egy idő­ben kollégiumává avatják a diákotthont; Nemcsak a KISZ-szervezet ügye Költözőben a megyei könyvtár \ A megyei könyvtár, amely í vasárnapig a fővárosban, a í Nemzeti Szalon épületében ! talált otthonra, költözőiéiben ■ van. A Nemzeti Szalont • ugyanis lebontják és a könyv- j tár részére a Krisztina körút j 2—4. szám alatti, volt KE- : RAVILL-raktárt utalták ki. ; Az átalakítást most tervezik, i a tervek előreláthatólag jú- : niusban elkészülnek, azután : a kivitelező vállalat adja meg ; a megyei könyvtár új helyi- : ségeinek végleges formáját. ! Addig is könyvtárunk Szent- i endrére költözik; raktára a I gimnázium volt felvonulási j épülete lesz, a tulaj donkép- : peni munkát pedig a városi : művelődési házban folytatják. A felszabadulási seregszemle járási bemutatói ; áprilisban és május elején | zajlanak le. A menetrend \szinte teljes egészében elké­szült. Április 3-án Vácott a iváros és járás táncosai, Mo- jnoron pedig a monori járás I öntevékeny művészei mutat­koznak be. Április 4-én Vá- ; cott a szavalok és az ének- i karok bemutatója lesz. Ugyan- j csak 4-én Gödöllőn, a Ganz ; Árammérőgyárban, a gödöl- ;lői járás öntevékeny művé­sszel rendezik meg járási be-

Next

/
Oldalképek
Tartalom