Pest Megyei Hirlap, 1960. március (4. évfolyam, 51-77. szám)
1960-03-30 / 76. szám
1960. MÄRCIUS 30. SZERDA MST WtCIEI yífrfap 5 Nem az iskolának, hanem az életnek tanulunk „Hagyják békén a gyerekeket, minek csinálnak mér az iskolában lakatost, asztalost, meg agronómust a fiamból, mikor ő orvos, idegenvezető, vagy éppen színész szeretne lenni!... Elveszik az idejét fúrással-faragással, fölösleges pepecseléssel, amikor úgyis éppen eleget kell szegénynek tanulnia...” Ugye, milyen távoliak, szinte anakronisztikusán hatnak napjainkban ezek a mondatok? Alig találni már olyan szülőt, aki előráncigálná ezeket az ósdi érveket. A pár évvel ezelőtt kerekedett heves vita elült már — természetes, megszokott és kedvelt tantárgy lett az iskolában (a szülői házban is) a gyakorlati óra. A mostani tanévben 73 Pest megyei községben és városban folyik már rendszeres politechnikai oktatás, hetven- három többé-kevésbé berendezett kis műhelyben, laboratóriumban tanulják meg a diákok — szinte játékos formában — az ipari és mezőgazda- sági munka alapfogásait. Jövőre újabb 35 helyen rendszeresítik ezt a tantárgyat. Gimnazista koromban (amikor nyoma sem volt még iskolákban az ilyen „fölösleges pepecselésnek”) jól megtanultuk, úton-útfélen fújtuk a latin közmondást, hogy: Non scolae séd vitae discimus — nem az iskolának, hanem az életnek tanulunk. Aztán jól megtréfált bennünket az élet: ott álltunk az érettségi bizonyítvánnyal és bámultuk az Életet, mint az a bizonyos borjú az újkaput. Ma valóban az életre, a modern technika rengeteg változatának megismerésére nevel az iskola, s a politechnikai ÁBC ismeretének birtokában nem „művelt analfabéta” többé az iskolázott ember. Nemcsak arról van szó, hogy a gyermek, vagy a nagy diák. aki azelőtt nem tudta, mit kezdjen egy csavarral, bámulatba ejti az otthoniakat: vízcsapot szerel, rádiót javít, egyszóval házi szerelővé lépett elő. ez csupán a gyakorlati Oktatás friss kamata. Az évek során tudományos módszerekkel lépés- rő!-lépésre megszerezhető szakismeretek könnyű átmenetet teremtenek az életbe indulók számára, sokirányú technikai tájékozottságot adnak a magasabb színtű gyakorlati munkához. Ugyanakkor — számtalan tapasztalat bizonyítja — pedagógiai szempontból is nagyon hasznos ez az oktatási forma. A pilisi általános iskola politechnikai műhelyében jártam a napokban, ahol Leskó Sándor igazgató megmutatta a diákok munkáit, az április 4-én nyíló iskolai kiállítás anyagát. Fémlemezekből kivágott díszes szalvétatartó, fényképkeretek, furnérból készített festett állatfigurák, kötések, hímzések sorakoznak majd az iskola legszebb ünnepi díszeiként a folyosókon. Olyan gyerekek „művei” ezek, akik még egy ceruzát is' kínkeserves ügyetlenséggel hegyeztek ki nemrég. A Művelődési Minisztérium 25 ezer forintos támogatásából rendezték be a műhelyt. Három munkapad, esztergapad, fúrógép áll a falak mellett és minden kéziszerszámból (kalapács, fűrész, gyalu) van húsz-húsz darab. Egyelőre elegendő a felszerelés, de ősszel az V. és VI. mellé bekapcsolják az oktatásba a VII. osztályt is. Számítanak hát a „helyi erőkre”, a szülők, a vasöntöde és a hizlalda vezetőinek támogatására. Építettek egy fürdőt a műhely mellé. Megszerezték már hozzá a berendezéseket is, a vízvezetékcsöveket, tusolókat, csak fel kellene szerelni. A hizlalda, ahol 18 ezer sertés gömbölyödik, tekintélyes nagyüzem, kitűnően berendezett műhelyekkel, sok szakemberrel. Az összeköttetés megvan az iskola és a hizlalda között, hiszen például Kovács Ferenc gépész és több munkatársa gyereke ott tanul az iskolában, de örömmel vennék azt is, ha a kedves papák meglátogatnák egyszer őket szerszámosládáikkal együtt. Segítségüket meghálálnák áldomásként egy jó meleg fürdővel. Megérdemlik a segítséget ezek a gyerekek! Mert nézzenek csak majd szét ott, a kis műhelyben. Nemcsak a már említett apróságokkal, a kézügyesség rengeteg dokumentálásával találkoznak. Talán meglepődnek majd a sok könnyed vonalú repülő- modell láttán, s még inkább, ha meglátják, hogy ezek kis gépek berregve a levegőbe is emelkednek. Megyer Miklós tanár vezetésével gyerekek építették a modelleket, vettek hozzájuk apró, egyköbcentis motorokat és elértek már velük kinn, a pilisi határban, két-három perces repülési „rekordokat”. A modellezés rendkívüli tantárgy, ráadás. De érthető, hogy ennek a sportnak rengeteg hívé van az iskolában. Megyeri Miklós a politechnikai órák legjobb tanulóiból válogatja össze a „repülősöket”. A szakkör tagjának lenni kitüntetés. Ötletes és hasznos kezdeményezés ez, kitűnő módszer, s ahol van rá lehetőség, élni kellene vele. Megyeri Miklós a Magyar Honvédelmi Sportszövetséggel keresett kapcsolatot, s (elsősorban a gyerekek érdekében) vállalta a pilisi titkárságot. Anyagot szerzett a sportszövetségtől a modellek építéséhez és reméli, hogy egy idő múltán megjelenik majd ifjú repü- i lőivel az országos modell-ver- \ senyeken is. í Bizonyos, hogy sok, hason-: lóan hasznos ötletet al- ! halmaznak a megye más í helységeiben is a politechnd- ! kai oktatás minél vonzóbb í formáinak kialakítása érdé-! kében a pedagógusok. Tér- ; mészetesen * örömmel adnánk helyet < lapunk hasábjain is az ; ilyen ötletek, kezdemé- í nyezések ismertetésének, í Kínálkozó alkalom ez, az ! egész megyére kiterjedő ; és állandó tapasztalatcse- ; rére. Lényeges lenne ez annál is ; Inkább, mert nemcsak a gye- ! rekek, a pedagógusok jó ré- ; sze is most tanulja az „új j szakmát”, amelyet nagyon ne- ! héz a szünidőkben rendezett ! néhányhetes tanfolyamokon : elsajátítani. Azok a pedagó- ; gusok, akik igyekeznek való- j ban erős alapot adni diák- ä jaiknak, keresik az új ; módszereket, részt vesznek í a Központi Pedagógiai To- ; vábbképző Intézet negyed-; évenként ismétlődő politech- j nikai mintatanításain, sőt —! mint Megyeri Miklós is —; mind nagyobb számban je- ! lenlkeznek a Pedagógiai Fő- í iskola műszaki-gyakorlati í tanszékén levelező oktatásra.! A mai pedagógus, aki való- í ban az életnek akar tanítani, í lépést tart az élettel. í I Kovalik Károly ! Kultúrházunk nagy napra készül, A hely is kevés lesz talán, — Képes plakátok hívogatnak Kívül, az épület falán. Sunyit a csalafinta róka... A hiú holló fenn a fán... S az írást gyermekek becézik: Vasárnap mesedélután. Eljött a várva-várt vasárnap, — Mély-kékben ünnepelt az ég — S eljött a legdrágább „közönség”, Kezdődhetnek a szép mesék. Szőkék, barnák, fiúk, leányok... Üdék, vidámak — mind beszél, Hajlongnak jobbra-balra, mintha Virágoskertben járna szél. Ámde mikor kezdésre intek, — A mesemondó én vagyok — Lehalkul a százsípú hangszer, Minden szem rám néz és ragyog. Nekik még egyszerű az élet, A jó jutalmat érdemel, — A rossz nem lehet soha győztes, S a bűnös — bűnéért felel. De én, ki annyi könnyet láttam, Annyi hiába szenvedést, Erőszak hatalmát erényen, Mely kiábrándulásra készt; / t é Eredményt könyökkel elérni, Tehetség helyén érdeket, Hogyan higgyem az Igazságot, Amit sok ember félretett?! ! Mozgolódnak kis hallgatóim S illan a kínzó gondolat. Kezdjük már... Egyszer volt, hol nem volt... í A föld felett... az ég alatt... * t Egy perc és szépséggel, csodával Népesül be a nagyterem, Hófehérke, Vasorrú bába Emlegetésre itt terem. Erősödik a mese sodra, Áradásában száz gyerek, Sírnak, nevetnek, lelkesednek — Egyszercsak... — hangom megremeg: ! s * Agyamban, mint a villám, lobban A felismerés, az öröm: Az Igazság legyőzhetetlen! — Gyerekek, szívből köszönöm! V v ^\\\\\\\vv\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\ä\\\\vx\\\\\\\\>\\^^^ INNEN-ONNÁN Csuha Zoltán : ANYÁM RAVATALÁNÁL Ó, emberek, hadd öntsem hát szavakba, hogy ért el hozzám az a pillanat, mely leskelődik ránk, kezdettől fogva, kisér s kísért egy életút alatt: ki öntestéből s véréből bennünket megépít, formál s adja életünket, tejéből táplál, leikéből nevel, előbb-utóbb — ez törvény — útra kel. Csak álltam ott. deres fejem lehajtva, a furcsa csarnok boltja átfogott. Künn még december délutáni napja hideg sugárral, hunyón ragyogott. Csak álltam ott, kucsmával balkezemben, a megszabott percekve várva csendben, akárha künn a pályaudvaron az induló kedvest búcsúztatom. Bizarr hasonlat? Am e furcsa csarnok, amelyet negyven éve ismerek, nem pályaudvarként élt és kavargóit, s indított végső útra ezreket? E menetrend itt életünk nagy rendje, ezrek búcsúztak, tenger könnyet ejtve, s ezrek indultak útra, csendesen. (És köztük apám. Első kedvesem.) És most anyám. Az életív lehajtott. Nyolc évtized múlt. Mostan földet ért. lm, megharcoltad „ama nemes harcot”, s alig maradt, ki végig elkísért. Négy ember hozza vállán a koporsót, — könnyű kis tested lebben egy utolsót — a mozgó ravatalra ráteszik s a két sor gyertya közé görgetik. S megint a kép: a pályaudvar képe, itt vagy, előttem, lehelletnyire, arcod fehéren szunnyad, mintha élne, nem vagy halott, csak indulsz messzire. Nem rettegek. A Titok szerteoszlott. Már lebegsz lassan. Fölötted ködoszlop S mi furcsa jelkép: betöltve helyed, begörgetnek egy halott kisdedet. f -VXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXNXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX A gyömrői KlSZ-szer- vezet Zalka Máté nevét viseli. Amikor meghirdették a felszabadulási kulturális seregszemlét, a fiatalok elhatározták, hogy névadójuk életéről szóló eseményjátékkal szerepelnek majd. Elővették Illés Bélának Zalkáról szóló, eléggé részletes, emlékezéseit, azt sűrítették képekbe. De mivel a dra- matizálásra és a szerepek megtanulására egyaránt kevés volt az idő, a körzeti bemutatóra nem neveztek be, hanem mindjárt a járásira. Kiváncsiak voltunk, milyen lehet ez a darab, amelyben ennyire hisznek saját életrehívói. Megalapozott-e biztonságuk, nem lesz-e baj, ha nem tartják be a lépcső- fokról-lépcsö fokra szabályos rendjét? Elindultunk Gyömrőn. A KlSZ-bizottságcm gyerekek ping-pongoztak: — Nincs itt most senki... Csak este próbál a csoport... — Mit? — Hát « színdarabot... — Miről szól? Vállvonogatás. — Ki írta? Csönd. Az ugyanabban a házban lakó párttitkárnak a feleségét találjuk otthon. Ő már mondja az író.— rendező nevét, s azt is, kiről szól a mű. Többet nem tud. — Majd a férjem ... Ö biztosan ismeri... De az is csak széttárja karját: — Sajnos, többet nem tudok én sem ... Nem ismerem ... így aztán — hiába az érdeklődés —, c gyömrői látogatás végén alig tudtunk többet a készülő darabról, mint az elején. Csak két dolgot: azt, hogy a szándék — amely Lukács tábornok életét ismertté akarja tenni a nevét viselő fiatalok között — dicséretes. A kezdeményezés is követésre méltó: a nehezebb utat választották, munkájukat nem segíti készen kapott, bevált darab. Csupán két dolog vitatható; az egyik: a csoport nem kérte időben a mű előadásának engedélyezését. A másik: helyes-e, hogy a párt vezetői és a kulturális élet helyi irányítói — a darab ismeretének hiányában — nem segíthetik, nem ellenőrizhetik, mivel szerepel a község KISZ színjátszó együttese a felszabadulási szemle járási bemutatóján?! V. E. ; Szálkái Miklós: \ MESEDÉLUTÁN mutatójukat. 10-én lesz a nagykátai járási seregszemle, a járási székhelyen; a ceglédi járási és városi bemutatót viszont az új jászkarajenői művelődési házban rendezik meg, helyesen, mert így e termelőszövetkezeti község kulturális életét Is fellendítik. 23—24-én kerül sor a ráckevei járási bemutatóra és ugyancsak 24-én rendezik meg Szentendrén a járási és a városi bemutatót, valamint Szobon a szobi járási seregszemlét. Májusban kerül sor a nagykőrösi városi bemutatóra (7-én), a budai járási seregszemlére Solymár községben (8-án) és a váci járás iskolai énekkarainak szemlén kívüli bemutatkozására Dunakeszin (szintén 8-án). Az aszódi, dabasi járási bemutató és a váci zenekari seregszemle időpontja még bizonytalan. A politechnikai képzésről tanácskoznak április 1-én a nagykőrösi Petőfi iskolában a ceglédi járás tanulmányi felügyelői. Hasonló értekezletet tartottak hétfőn Monoron, a megye középiskoláinak igazgatói is. 3663 zeneiskolai hallgató Megyénkben 57 helyen működik zeneiskola. Ezek közül három állami (Cegléd, Abony, Nagykőrös), egy szakszervezeti (Dunakeszi), 27 helyen folyik munkaközösségi zeneoktatás és 26 helyen a kultúr- otthonok kebelén belül tanítják hangszeres muzsikára a fiatalokat. Az 57 zeneiskolában 220 tanár összesen 3663 növendéket oktat. Az állami zeneiskolákban 1325 hallgatót tanít 67 tanár, a munkaközösségi zeneiskolákban 1404 hallgatót oktat 95 tanár és a művelődési otthonok keretén belül folyó zenetanfolyamokon 934 növendékkel 58 tanár foglalkozik. Érdekes a zenetanfolyamok hallgatóinak (többnyire iskolásgyerekek) szociális összetétele: a tanulók 34 5 százaléka munkásszármazású, 15.3 százaléka parasztgyerek, 20.3 százaléka értelmiségi származású, 23,2 százaléka alkalmazott gyermeke. A kép tehát biztató: a zenetanulók 50 százaléka munkás- és parasztszármazású fiatal. A zeneiskolák mellett néhány helyen szerveztek már hangszer nélküli zenei előkészítő tanfolyamot. Remélhető, hogy a következő tanévben minden zeneiskola mellett működik majd a munkát megkönnyítő előkészítő tanfolyam. Ezernégyszáz pedagógus vizsgázik Április 19-től 23-ig tartják megyénkben a pedagógus ideológiai továbbképző tanfolyamok vizsgáit. Az egyes járások pedagógusai a járási székhelyen; a vezető propagandisták pedig Pesten tesznek bizonyságot egész évi felkészültségükről. A dialektikus materializmus, a filozófia, a politikai gazdaságtan és a magyar párttörténet anyagából összesen 1400 tanár és tanító tesz vizsgát, illetőleg az előkészítő tanfolyam hallgatói beszámolnak tanulmányaikról. Nyitrai vendégeket várunk Megyénk egyre barátibb kapcsolatokat épít a szomszédos Csehszlovákia határszéli vidékeivel. A barátság egyik jele volt. hogy tavaly pedagógus-delegáció járt megyénkben. Az idén a népművelési szakemberek küldöttségét várja a megyei tanács művelődési osztálya. Április 6-tól 9-ig tartózkodnak majd a körünkben a Nyitra kerületi kulturális szakemberek, akik 8-án részt vesznek a termelőszövetkezeti községek ku’túrott- hon-igazgatóinak aktívaértekezletén is. Megkezdődtek a váci dalostaláikozd eSőkásziiietei Az idén június 11-én és 12-én rendezik meg a hagyományos váci dalostalálkozót. Az intéző bizottság (20 taggal) a napokban alakult és a megyei és Vác városi párt, tanácsi, tömegszervezeti vezetők és szakemberek nekifogtak a program kidolgozásának. A cél: sokat nyújtani mind a város és a környék lakóinak, mind a dalostalálkozón szereplő kórusoknak. A dalostalálkozó részvevőit elkalauzolják a város és a környék nevezetességeihez, sétahajózásra viszik a Dunakanyarba; ugyanakkor a kórusok szerenádokat és kisebb hangversenyeket adnak. A dalostalólkozó iránt máris nagy az érdek1 ődés és nemcsak a megyéből, hanem távolabbi vidékről is érkeznek „előnevezések”. így például a soproni szövetkezeti énekkar, két debreceni kórus és több Komárom megyei dalkar jelentkezett már részvételi igényével. Baráti találkozót rendez a TIT Pest megyei szervezetének elnöksége és-" elnöki bizottsága. Április ötödikén, a felszabadulás 15. évfordulója alkalmából, mintegy hatvan meghívott társulati tag vesz részt a baráti találkozón a TIT megyei titkárságának épületében. ISKOLAI NÉVADÓK Április másodikén rendezik meg a szentendrei állami gimnázium avató- és névadó ünnepélyét a gimnázium épületében. A korszerű, szép iskola Móricz Zsigmond nevét veszi fel. Elsején a váci mező- gazdasági technikumban rendeznek hasonló ünnepséget és az iskola névadójával egy időben kollégiumává avatják a diákotthont; Nemcsak a KISZ-szervezet ügye Költözőben a megyei könyvtár \ A megyei könyvtár, amely í vasárnapig a fővárosban, a í Nemzeti Szalon épületében ! talált otthonra, költözőiéiben ■ van. A Nemzeti Szalont • ugyanis lebontják és a könyv- j tár részére a Krisztina körút j 2—4. szám alatti, volt KE- : RAVILL-raktárt utalták ki. ; Az átalakítást most tervezik, i a tervek előreláthatólag jú- : niusban elkészülnek, azután : a kivitelező vállalat adja meg ; a megyei könyvtár új helyi- : ségeinek végleges formáját. ! Addig is könyvtárunk Szent- i endrére költözik; raktára a I gimnázium volt felvonulási j épülete lesz, a tulaj donkép- : peni munkát pedig a városi : művelődési házban folytatják. A felszabadulási seregszemle járási bemutatói ; áprilisban és május elején | zajlanak le. A menetrend \szinte teljes egészében elkészült. Április 3-án Vácott a iváros és járás táncosai, Mo- jnoron pedig a monori járás I öntevékeny művészei mutatkoznak be. Április 4-én Vá- ; cott a szavalok és az ének- i karok bemutatója lesz. Ugyan- j csak 4-én Gödöllőn, a Ganz ; Árammérőgyárban, a gödöl- ;lői járás öntevékeny művésszel rendezik meg járási be-
