Pest Megyei Hirlap, 1960. március (4. évfolyam, 51-77. szám)

1960-03-27 / 74. szám

1960. MÁRCIUS 27. VASÁRNAP nn MFC) FI AZ ÜJ PARASZTI ÉLET ÚTJÁN ........... !■■■■*«■ ..........................................................................■■■■KIK.............K................— ......-----------------------------------■=E"-a-S~í::3"S===0BeB,H5H,*“*a a jegyében szervezik a több ezer holdas gazdaságok mun­káját, s ugyanez a gondolat vezérli őket, bármely mun­katerületen dolgoznak is. Lelkesítő a cél: ötezer forintra emelni egy-egy hold föld termelési értékét, 51,2 mázsa sertéshúst, 5,2 mázsa baromfit, 101 hektó tejet adni száz holdanként. Növelni a földek termöerejét, hogy száz holdanként 353 mázsa ga­bonát és 376 mázsa burgonyát értékesíthessenek. Feljaví­tásra szorul a ceglédi szőlő-, gyümölcs- és kertészeti kul­túra is. E nagy munkában nincsenek egyedül, mellettük áll az ipari munkásság erkölcsi és anyagi erejével. A mezőgazdasági termelés növelésével együtt növek­szik a ceglédi szövetkezeti parasztok életszínvonala. Amíg az elmúlt évben 36,84 forintot ért átlagosan a munkaegy­ség a város termelőszövetkezeteiben, az idén a terv sze­rint, 44,44 forint lesz az értéke. De lehet több is, mert a nagyüzemi gazdálkodás korlátlan lehetőségeket nyújt a termelés növelésére. A termelőszövetkezeti parasztokon múlik, hogy terveik, elképzeléseik megvalósuljanak. ÚTÉPÍTÉS Kevés termelőszövetkezet „dicsekedhet” olyan irgalmat­lanul rossz bekötőúttal, mint Cegléden a Hunyadi Tsz. A város szélső házaitól, a vágó­iadtól a szövetkezet központ­jáig vezető mintegy kétkilo- méteres útszakaszt éppen ezért rövidesen rendbehozzák, s új bekötőutat építenek; A földmunkát és a szükséges anyagok szállítását a szövet­kezet végzi. Az út építéséhez néhány héten belül hozzá­kezdenek s azt még az őszi esőzések előtt befejezik. Tetszik a tagoknak az eredményességi munkaegység jóváírás AHOL A TAGOK TÖBBSÉGE 35 ÉVEN ALULI Tisztes jövedelmet, kulturális és sportolási lehetőséget biztosít a fiataloknak a Kossuth Tsz-T- Szövetkezetünk tagjainak többsége 35 éven aluli — újsá­golta elégedetten Juhász Ká­roly, a Kossuth Tsz párttitká­ra. — Tizenkettedik éve ered­ményesen működő szövetkeze­tünkben jól érzik magukat a fiatalok is, nem kívánkoznak innen a városba. — Mi a „titka” annak, hogy annyira ragaszkodnak a tsz- hez a fiatalok? ' — Erre nem is olyan nehéz válaszolni. Úgy gondolom, egy­szerű a magyarázat. Szövetke­zetünk tisztes jövedelmet biz­tosít minden tagnak, megte­remtettük a kulturális, a tanu­lási, a szórakozási és a spor­tolási lehetőségeket. — Kezdjük talán az elején. Megalakult már a KlSZ-szer- vezet a tsz-ben? — Ifjúsági szervezet nélkül egy napig sem voltunk a 12 év alatt. Úgy tudom, az ellen- forradalom után a városban elsőnek mi szerveztük meg a KISZ-t. Molnár Gyula, a tsz KISZ-titkár ügyesen irányítja a fiatalokat. És a pórttitkár hosszan so­rolja, mit tesz a KISZ és a szövetkezet vezetősége a fiatalokért, a tagok nyugodt, kulturált életkörülményeinek megteremtéséért. A tsz színját­szó csoportja és 12 tagú tánc­csoportja az elmúlt vasárnap rendezett városi kulturális se­regszemlén a legjobb négy kö­zé került. Ezért április 2-án a tiszti klubban szerepelnek. 10-én pedig Jászkarajenőn a járási kulturális versenyen vesznek részt. Nemrég tele­víziót vásároltak, s adási na­pokon félszáznál is többen te­kintik meg a műsort. Minden keddi napon filmet vetít a tsz 200 személyes kultúrtermében a kiskörzeti mozi. — Ha sikerül, az év végére saját filmvetítőgépet veszünk — folytatja Juhász elvtárs. — Akikor már szakfilmet is tu­dunk vetíteni. Valahogy meg­oldjuk majd a könyvtár dol­gát is. egyelőre a közeli isko­lában levő cserekönyvtárból szerezzük be Ha elkészül az olvasnivalót. a klubszoba, nem lesznek ilyen gondjaink. — Hol akarnak klubszobát létesíteni. — A kultúrterem mellett. A helyiség már megvan, csak bútor kell bele. Lemezjátszós rádiót már vettünk, aminek igencsak örülnek a fiatalok. Hetenként két-hórom alka­lommal összejönnek a kultúr- csoport próbáira, utána olvas­sák a lapokat, folyóiratokat, no és táncolnak. Az ezüst- kalászos tanfolyamokat már itt tartottuk meg. — Sok fiatal képezi magát? — Mintegy negyvenen vizs­gáztak pénteken az' ezüst- kalászos gazda-tanfolyam évi anyagából. Ezenkívül többen voltak traktorosképző iskolán, kisállattenyésztői tanfolyamon, mások a mezőgazdasági tech­nikum levelező-tagozatán ta­nulnak. A pártszervezet tagjai háromhetes iskolán vettek részt a télen. — Van-e sportolási lehető­ség a tsz-ben? — Igen. Legnépszerűbb a röplabda, az asztalitenisz és a labdarúgás. Az idén szabályos méretű kosárlabda- és röp­labdapályát építünk, veszünk sakk-készleteket, dominókat. Az idősebbeknek tekepályát csinálunk. Mindezt társadalmi munkával a fiatalok készítik, a tsz csak a felszereléseket veszi mej a kulturális alap­ból. A KISZ-szervezet kezde­ményezésére a fiatalok 20—20 óra társadalmi munkával par­kosítják központunk környé­két és egyben megépítik a sportpályákat is. — Még csak annyit, mennyi a fiatalok jövedelme? — Megtalálják számításukat. Tavaly 43 forintot osztottunk egy munkaegység­re. A húsz éven aluliak, mint például Koncsik István, Ma- gony István és a többiek 480—520, a leányok 200—250 munkaegységet teljesítettek. Havonta munkaegységenként 15 forint készpénzelőleget fi­zetünk. Néhány héten belül újra megszervezzük a KISZ munkabrigádot. Versenyben vagyunk ugyanis a Lenin Tsz­szel, s fiataljaink nem akar­ják, (hogy lemaradjunk. Új módszer a jövedelemelosztásban A ceglédi tsz-ek mindegyi­kénél az eredményességi mun­kaegység alapján történő jö­vedelemelosztás rendszerét alkalmazzák 1960-ban. A ka­pásoknál a megtermelt áruk mennyisége, a szőlő- és kerté­szetnél az elért forint-bevé­tel :-.után írják jóvá a munr kaegységet. Az állattenyésztés­nél a kettő váltakozik. A ve­zetőket premizálják. A tervek szerint 45,50 forin­tot osztanak az idén munka­egységenként a 3000 holdas Hunyadi Tsz-ben. Lengyel Lászlót, a szövetkezet főmező­gazdászát kérdeztük meg, va­lóra tudják-e váltani elképze­léseiket? — Terveinket nagy gonddal készítettük el — felelte. — Arra törekedtünk, hogy olyan növényeket termel­jünk, amelyek egységnyi területről nagyobb jövedel­met biztosítanak. Mi felkészültünk, s ha az idő­járás is kedvez, terveinket túl is tudjuk teljesíteni. — Lesz-e elég munkáskéz a növények megfelelő művelésé­hez? — Városunk tsz-ed — így mi is — az eredményességi mun­kaegységet alkalmazzák az idén. A jövedelemelosztásnak ez a módja tetszik tagjaink­nak. — Megtörténtek tnár a te­rületvállalások? — Igen. A kapósokat és a szőlőt műveljük meg ily mó­don. A szerződéseket már el­készítettük, előtte minden tag­gal külön beszéltünk. A kapá­sokat teljes egészében, 200 hold szőlőnkből 193 holdat már elvállaltak művelésre tag­jaink. Van, aki csak fél hol­dat, de olyanok is akadnak, akik 3,5 holdat kértek. — Milyen jövedelemre szá­míthat az, aiki például egy hold szőlőt megművel? — Szőlőinket — a szőlő álla­potától függően — négy kate­góriába osztottuk. Általában 150 munkaegy­séget jelent egy hold mű­Olcsón és gyorsan dolgozik az építőbrigád Dugványozás csíráztatták vetés előtt a bur- ganyagumókat. AZ ISTÁLLÓK mellett m06t készül a vízvezeték és a tej­ház. A kút fölé motortiázat építenek, víztornyot állítanak, hogy csöveken jusson el a víz az istállókba és a tsz egyéb helyiségeibe. Egy romos épületből pom­pás, 2000 férőhelyes csibeneve­lőt építettek. Kedden kapják meg a csirkéket, amelyeket hat hét múlva visznek piacra. Ha ezekkel a munkákkal vé­gez az építőbrigád, kétezer hektoliter befogadóképességű borpincét és présházat építe­nek, mivelhogy a szövetkezet­nek 260 (hold szőlője is van. LEGALÁBB MÁSFÉLMIL­LIÓ forintot kellett volna fi­zetniük a már elkészült épü­letekért, ha azokat nem önte­vékenyen, saját építőbrigádjuk készíti el. Az építkezésnél felhasználták a bontásból szár­mazó anyagokat is és több olyan újítást alkalmaztak, aminek révén az építőbriigád olcsón és gyorsan dolgozhat. A Hunyadi Tsz tagjai 15 holdon ültetnek dugványrépát. Kolozsvári István brigádvezető irányításával 31 tag dol­gozik ezen. később, de egy biztos, hogy nem válnak meg tőle egy­könnyen a szövetkezet tagjai. Az oldalakat írta és össze­állította: Csekö Ágoston és Mihók Sándor. Keresünk idegenáru-ellenőrzési munkakörben nagy gyakor­lattal rendelkező, műszaki végzettségű szakembert tpari Műszergyár, Iklad. velése, a köztes gyümöl­csös ápolásával együtt. Nyitástól szüretig minden munkát annak kell elvégeznie, aki a területet művelésre el­vállalta. — Ki adja a növényvédő- szereket? — Közösen vesszük. A per­metezést részben saját, részben a tagok permetezőgépeivel vé­gezzük. Sőt, a permetlevet is a tagok hordóiban, kádjaiban készítjük el. — Az egyéb munkákra is lesz elegendő emberük? — Természetesen. Javaslom, kérdezzenek meg tagjaink kö­zül is néhányat, hallgassák meg, mi az ő véleményük. A főmezőgazdász kíséreté­ben kimentünk a határba, ahol Kolozsvári István brigádveze­tő irányításával 15 holdon dug- gatják a répát. Megkérdeztük, a dugványrépát is vállalás alapján művelik meg? — Saját készítésű fogatos sorvonalzó segítségével négy­zetesen ültetjük a répát, így keresztbe-hosszába géppel, il­letve lókapával tudjuk meg­művelni, méghozzá közösen. Ad elég munkát 40 hold cukor­répánk, szőlőnk, meg a többi kapásnövény. A brigád egyik tagjától, Trnovszki Györgytől kérdez­tük meg, vállal-e területet mű­velésre? — Méghozzá nem is keveset — felelte nevetve. Rendszere­sen dolgosom a közösben, azt vegzem, ami eppen jón, ezen­kívül vállalok a családdal műve­lésre 3 hold kukoricát, ahová köztesként babot és tököt vetek. Ezenkívül két hold cukorrépát, fél hold takarmányrépát és 400 négyszögöl mákot. Igyekezni fogok, s ha számítá­som beválik, ezekkel és még egyéb munkákkal 500 munka­egységet teljesítek. — Én 3 hold kukoricát, fél hold cukorrépát, és 300 négy­szögöl takarmányrépát vállal­tam — mondta Hága Géza. — Egyedül vagyok, többet nem bírnák. Számolgattam én is, meglesz a 450—500 munkaegy­ségem. — Miért tetszik maguknak az eredményességi munkaegy­ségszámítás, vagyis a terület­vállalás? — kérdeztük a tago­kat. — Azért, mert nem kell a másikra várni, akkor kapá­lunk, amikor szükséges. No, meg így kiderül, ki ért jobban a földhöz. És az sem mellékes, hogy szinte forintra ki tudjuk számítani, mennyi jövedel­münk lesz. Harminc mezőgazdász A város tizenegy tsz-ében jeleneg 30 mezőgazdász te­vékenykedik. A tervek szerint az idén még hét mezőgaz­dászt és 12 gyakornokot al­kalmaznak a szövetkezetek. Báró és Betyár A Vörös Csillag Tsz büszkesége ez a két bika. Gondozóik, Vinke Mihály és Bérát István szakértelmét dicséri, hogy a két 18 hónapos bika súlya egyenként 600 kiló. Több mint másfólmilliárd forint értékű építkezés, csaknem tízezer új épület a termelőszövetkezetekben Az első tavaszi napok be­köszöntésével országszerte megkezdődtek a termelőszö­vetkezetekben az építkezések. Az idén minden eddiginél na­gyobb építési programot való­sítanak meg a közös gazdasá­gok: csaknem tízezer — a ta­valyinál majdnem kétszer több — épületet emelnek, több mint másfélmilliárd fo­rint értékben. Ennek az összegnek kö­rülbelül egyharmadát az 1959—60 telén alakult termelőszövetkezetekben használják fel. A beruházásokkal elsősor­ban a közös állattenyésztés feltételeit teremtik meg. Az idei évben 38 000 tehén, 87 ezer növendékmarha, 226 ezer sertés és több mint egymillió baromfi elhelyezésére épülnek istállók. A tavalyinál keve­sebb költséges tehénistállót építenek, viszont a közellátás szempontjából elsőrendűen fontos sértés- és baromfite­nyésztés fejlesztését az elmúlt évinél kétszer nagyöbb épí­tési program biztosítja. A ser- tésfiaztatók és hizlalók nagy része olcsó, szerfás kivitelben készül. Az új épületek többségé­nek már kijelölték a he­lyét, sok szerződést is megkötöttek a miniszté­riumi és megyei építő­ipari vállalatokkal, amelyek csaknem ötszáz he­lyen már megkezdték az épít­kezést. Az új épületeknek mintegy felét a termelőszö­vetkezetek házi építőbrigádjai hozzák tető alá, s ezek nagy része is hozzálátott már a munkához. A MÁV Dunakeszi Járó­műjavító Ü. V. felvesz: asztalos, lakatos, esztergályos, villanyhegesztő szakmunkásokat, valamint férfi segédmunkásokat. A MÁV Járóműjavító U. V. dolgozói és családtagjai részére járó összes kedvez­ményeket, munkába járás­hoz az ingyenes utazási jegyet biztosítjuk. Szállást biztosítani nem tudunk. Vasútállomás: Dunakeszi-Gyártelep (Váci vonal.) A RÁKÓCZI TSZ az ősz­szel alakult és szorgalmas tag­jai 2050 holdon dolgoznak. Csütörtökön állították fel a műút szélén a hatalmas kaput, rajta a felírás: Rákóczi MG Tsz; Németh János, a fiatal szövetkezet egyik vezetője büszkén kalauzolt bennünket a több holdas területű tanyaud­varon. Tizenegy tagú építő- brigádjukról beszélt a legtöb­bet, s hogy nem ok nélkül di­csérte őket, azt a látottak iga­zolták. Felsorolni is sok, alig fél év alatt mennyi mindent építet­tek saját erejükből, némi ál­lami támogatással. Romos épü­letből átalakítottak 60 férőhe­lyes tehénistállót, 30 férőhe­lyes borjúszállást és nagy hí­zómarhaistállót, ahol 50 állat is elfér. Helyreállították a sertéshizlaldát és a kocaszál­lást, ezekben 150 állat számá­ra jut hely. Kevés tsz-nek van , olyan jól felszerelt kovács­ai bognárműhelye, mint nekik. Ó A bognárok — saját faanya- ^ gukból — 1500 gyümölcsre­^ készt készítettek, s ezekben ! —— Zsemle volt az első ? ^ A Zsemle névre hallgató, $ jól fejlett borjú a Rákóczi £Tsz nemrég elkészült istálló- ójában található. Reggel Sán- Ódór gondozó 28 borjút nevel í lelkiismeretesen, nagy szakér- f telemmel. Zsemle a kedven- í ce. Hogy miért, azt minden $ látogatónak azonnal elmondja. % A Zsemle ugyanis az új szö- Óvetkezet első, már a közös- Ó ben „született” borjúja. Úgy ó látszik, Zsemle is tudatában ^van annak, hogy büszkék rá óa szövetkezet tagjai, mert kn- flönös előjogokat követel ma­rgónak, ellöki a jászoltól a r többieket, valósággal koronó.- rzatlan királya az istállónak. *Nem tudni, mi lesz a sorsa

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom