Pest Megyei Hirlap, 1960. március (4. évfolyam, 51-77. szám)
1960-03-27 / 74. szám
«toiti euiw jLööO. íVlAiiduíb -i. j Ai. AZ ÜJ PARASZTI ÉLET ÚTJÁN |íimjsiféiií■*•■■■•**»•*»*■*«»*»*•*»•»■ i KIÉ A DICSŐSÉG? merteti az agronómus alapvető feladatát Dani elvtárs. — Dehát az állat él, mozog, könnyebb megismerni, mint az élettelen földet — vetjük közbe. — Legtöbbször itt a hiba, i hogy a földet élettelen vala- ; minek tekintik, pedig a föld I is változik és a földben is van élet. Ezt a változást, a talaj életét kell a szakembernek irányítania — magyarázza szenvedélyesen. — De hogyan? — Igen, ez a kérdés. Ma már rendelkezésünkre állnak a legfejlettebb agrotechnikai eljárások a talaj megváltoztatására, a talajélet kialakítására, egyszóval a termelés növelésére — válaszol kérdésünkre. — Ezeket mindegyik szakember alkalmazhatja — szólunk ismét közbe. — Valóban alkalmazhatja, de jól csakis akkor, ha ismeri a földet, amelyen gazdálkodik. A föld megismeréséhez azonban egy esztendő nem elegendő — magyarázza s közben fiókjába nyúl és egy vaskos füzetet vesz elő. — Évekre visszamenően tudná kell, hogy mát termeltek, mikor trágyázták, milyen mélyen szántották stb. a földet. Ezt hívjuk mi táblatörzskönyvnek. — A Vörös Csillag Tsz földjeiről készült ilyen táblatörzs- könyv? — Hetedik éve dolgozom ebben a termelőszövetkezetben és mindegyik évről megvannak a feljegyzéseim — vála- szolja. — Nálunk nem ötlet szerint állítjuk össze a vetéstervet, nem olyan mélységben történik a szántás, ahogyan az éppen a traktorosnak eszébe jut, hanem a táblatörzskönyv figyelembevételével. — Ném jelent ez túl sok adminisztrációs munkát az agronómus számára? — A táblatörzskönyv vezetésére fordított csekély idő bőségesen kamatozik. Megmondom őszintén, nem is szakember az, aki nem vezet tábla- törzskönyvet — mondja határozottan. E rövid kis beszélgetésből azt a következtetést vonhatjuk le: nem kell tartamok a Vörös Csillag állattenyésztőinek a takarmányhiánytól. Gondos, megalapozott növénytermelés folyik a termelőszövetkezetben. Az országos tejtermelési verseny első helyének megtartásában segítik őket a növény- termelők. Növekszik a szövetkezetek vagyona 1959 végén a város termelőszövetkezeteinek beruházott vagyona valamivel több volt 29-millió forintnál. A tervek szerint az idén a beruházott vagyon értéke 49 millió forintra növekszik. A szövetkezetek az idén 5 100 000 forint értékben végeznek saját erejükből beruházásokat. A tsz- ek tiszta vagyona az idén mintegy tízmillió forinttal gyarapodik és a tervek szerint eléri a 33,5 millió forintot. P est megyében, de az országban is Cegléden bontott elsők között zászlót 1958 őszén a termelőszövetkezeti mozgalom. A város parasztsága hű maradt forradalmi múltjához, s tavaly ősszel ezrek követték az úttörőket. Ma már a város szélein mindenütt táblák hirdetik: Cegléd termelőszövetkezeti város. Több mint háromezer parasztgazda kezdett munkához ez év tavaszán, hogy a mintegy 27 ezer holdon eddig soha nem tapasztalt szintre emelje a mezőgazdasági termelést. A város határában kiválóan díszlik a gabona, s az állattenyésztés alapját képező kukorica. A ceglédi rizling, az ezerjó hírnevet szerzett nemcsak a belföldi, de a külföldi piacokon is. Rengeteg kiaknázatlan lehetőség rejlik még a ceglédi földben, amit a nagyüzemi gazdaságokba tömörült parasztok képesek gyümölcsöztetni a maguk és ff az egész ország népe javára. Cegléd termelőszövetkezeti parasztsága példát mutat. 4 „Az idén többet terem a ceglédi határ, mint tavaly” — 4 ezt a célt tűzték maguk elé. Ennek a gondolatnak a jegyé4 ben készítették el terveiket a télen, ennek a gondolatnak 4 Kialakul az Arany Mező Tsz tanyaközpontja Az elnököt és a mezőgazdászokat nem találtuk az Arany Mező Tsz irodáján. A határt járták, meg egyéb hivatalos ügyeket intéztek Cegléden. A tsz-irodát is nehezen Hathetenként ötezer rántanivaló csirke Már építik — saját erejükből — a Vörös Csillag Tsz- ben a baromfitelepet. Ahogy elkészülnek az ólakkal, azonnal megkezdik a naposcsibék nevelését. Elképzeléseik sze„Ez a mi birodalmunk“ Büszkén mutatja be Nagy Istvánt bácsi, az Alkotmány Tsz kertesieíi brigádvezetője a brigád 5,5 holdas kertészetét, ahol tervei végre megvalósulhatnak. Mert vannak tervei, mégpedig nem is akármilyenek. — Termelőszövetkezetünk az ősszel alakult. Most még csak 55 holdon kezdtünk kertészkedni. Nagyon sokat kell itt dolgozni, de megéri. Az a baj — mondja —, hogy nem tudtunk már az idén primőr termesztésre berendezkedni. De jövőre lesz itt olyan kertészet, hogy akárki megnézheti. Kutat fúrunk, még több melegágyat készítünk, amit csak lehet, gépesítünk ... — Ez évben —- folytatja István bácsi — 30 hold paradicsom, 10 hold korai Gül- baba-burgonya, öt hold zöldség, három hold zöldborsó, egy hold zöldbab termését fogjuk értékesíteni. A többi hat holdon vegyes zöldségféléket termelünk. — A korai burgonya és borsó betakarítása után azonnal karfiol, karalábé, káposzta és vöröskáposzta termesztését kezdjük meg ezen a területen — legalább 20 holdon. így szedünk le az 55 holdról 70—80 hold termését. Arról érdeklődünk, hogy : győzik-e a munkát. A beszél- i getésbe Nagy bácsi felesége j is bekapcsolódik. | — Kevés a fiatal tagunk, í A kertészetben sok a munka. ;Én, mint családtag kötelessé- ígemnek tartom, hogy a fér- íjemnek segítsek. A melegágy- ! ban a magszórás, a levegőz- jtetés és a locsolás nagy ré- jszét én végzem. Bár a ház- I táji is elég munkát ad, ezt is \ szívesen csinálom, mert tu- \ dóm, hogy szükség van rá. t t -----------------------------------------------------------í dűlő.. amelyről ezútl tál szó lesz, a ceglédi Lenin \ Termelőszövetkezet tanyaköz- ; pontja mellett húzódik kelet- \ nyugati irányba. Messzire el- \ látni rajta, mert olyan sima, \ mint az asztal lapja, de a | végéig mégse. De ezúttal nem l is ez a fontos. Sokkal in- \ Icább az, hogy jó fekete föld J és elő van készítve a vetésre, 'tf hengereire, boronáivá. Olyan % sima, hogy szinte vétek rálép- \ ni, összetaposni. y ^ Úgy látszik, nem ez a véle- $ ménye annak az embernek, ^ aki a tsz irodájából jövet, £ egyenesen a dűlő közepe felé £ tart. Időközben megáll, rugdóssá a földet, lehajol, kezébe 0 vesz egy marókkal. Ez a je- $ lenet ismétlődik tízlépésen- j ként. Már jól bent jár a dűlő ^ közepén, amikor egy másik % emberalak ugyancsak az iro- ^ dából jövet, a dűlőnek veszi % az irányt, ő is meg-megáll, $ tapossa a földet, le-lehajol, ' mint társa. Így barangolnak Épülnek az istállók rint hathetenként — egész éven át folyamatosan — legalább ötezer darab 60—70 de- kás rántanivaló csirkét küldenek a piacokra. Az állattenyésztéséről híres szövetkezetben az idén próbálkoznak első ízben ilyen nagy számú baromfi nevelésével. Szakembereik és a számítások szerint eredményes lesz a kísérlet. Talajjavítás kilencvennégy holdon Sok szikes földje van a Kossuth Tsz-nek. Elhatározták és tervet dolgoztak ki, hogy termővé teszik ezeket a területeket. Az idén a Talajjavító Vállalat irányításával kilencvennégy holdas területet tesznek termővé. Az állam eddig háromszázhat vagon lignitet adott a tsz-nek teljesen ingyen, még a szállításért sem kell fizetniük. A szövetkezet szervestrágyát szállít most a javítandó területre, s az rövidesen újra termővé válik. Négy és félmillió forint gépvásárlásra Az idén a ceglédi tsz-ek több mint négy és félmillió forintot fordítanak a termelést segítő mezőgazdasági gépek vásárlására. A szükséges összeg egy részét a szövetkezetek saját erejükből biztosítják. fedeztük fel, mivel nemrég költöztették jelenlegi helyére, a Sertéstenyésztő Vállalat telepére, messze a várostól. — Ez lesz, pontosabban már ez is szövetkezetünk központja— tájékoztatott Balia Endre főkönyvelő és Farkas István könyvelő. — Szövetkezetünk az Augusztus 20, illetve Aranykalász és a Bem tsz-ek egyesülése után vette fel az Arany Mező nevet, összesen 2710 holdon gazdálkodunk, csaknem 500-an vagyunk. Mindketten elkísértek bennünket a tanyaközpont udvarán. Bármerre mentünk, építkezés nyomaival találkoztunk. — So-kat kell építenünk, illetve a most megkapott, használaton kívüli épületeket átalakítanunk — mondották magyarázatképpen. — Már átalakítottunk . három darab, egyenként 80 férőhelyes tehén- és növendékmarha-is- tállót, készítünk ötezer férőhelyes baromfiólat — a volt egyéni gazdák nagyobb istállóiból — és elkészít ettük a silógödröket is. Sok istállóra van szükségünk. mert elsősorban állattenyésztéssel akarunk foglalkozni. — Mivel a sertéstenyésztő vállalat telepeire kerülnek, gondoljuk, főleg sertéstenyésztéssel foglalkoznak? — Valóban, az idén már ezer hízott sertést adunk el, jövőre ennek kétszeresét. Most veszünk száz anyakocát, ezek szaporulata biztosítja a hizlalásra szánt süldőket. Az irodán megmutatták nemrég elkészült gazdag terveiket. A szövetkezetnek 4 230 000 forint értékű árut kellene a terv szerint értékesíteni, de a tsz ezt 39 százalékkal túlteljesíti. Ezért — áruértékesítési kedvezményként — az államtól 270 171 forintot kapnak. — Más címen is kapunk kedvezményeket — mondta a főkönyvelő. — Mint megnövekedett tsz, a műtrágyafelhasználás, a zöldtrágyázás és a növényvédőszerek vásárlása után összesen 585 970 forint kedvezményt kapunk az államtól. Ezen kívül több százezer forintot tesz ki az az összeg, amit az állam a gépállomási munkadíjakból elenged. A szövetkezet az idén 350 000 forint értékben vásárol gépeket, valamint egy teherautót. A tsz arra törekszik, hogy olcsón, többet termeljen, minél kevesebb hitelt vegyen igénybe, mert így valóra válhat a tagok terve: munkaegységenként az év végén 53 forintot tudnak osztani. Ezért végzik az építkezéseket saját erejükből és ezért igyekeznek a maguk erejéből leküzdeni a kezdeti nehézségeket. NŐI BRIGÁDOT SZERVEZ A TSZ NŐTANÁCSA összetartanak és kiveszik részüket a munkából a Kossuth Tsz asszonyai, leányai. A tavasszal újra megszervezik a női brigádot, versenyre kelnek a munkában a férfiakkal, sőt ezen túlmenően egyéb feladatot is ellátnak. A szövetkezet vezetőségének kérésére a tsz nőtanácsa vállalta, hogy az aratás idejére — a földművesszövetkezet segítségével — megszervezik a mezőn dolgozók hűsítő italokkal és cigarettával történő ellátását. Ha munka közben valakit kisebb baleset ér, a nők, mint egészségügyi felelősök, elsősegélyben részesítik a sérültet. A Hunyadi Tsz-ben néhány nap múlva befejezik a képen látható 50 férőhelyes tehénistálló építését. A tehenek már az istállóban vannak. Agronómusok a határban Az Aranymezei Tsz épitőbrigád.ja romos épületeket alakit át istállókká. Három ilyen — egyenként 80 szarvasmarha számára alkalmas — istállót építettek eddig át. vagy jó félórát, ügyet sem vetve egymásra. Pedig hogy egyazon céllal járják a dűlőt, az biztos. Ám mégiscsak „felfedezik” egymást. Egyikőjük idős, 60 év körüli, barázdált arcú, a másik fiatal, 25 évesnél nem lehet több. Amíg az idősebb behúzza a nyakát a csípős, tavaszi szél elől a kabát gallérjába, addig a fiatal kigombolt nyakkal, kipirult arcai tekint körül a tavaszi tájon. Agronómusok mindket_ ten. A fiatal a tsz föagronó- musa, Józsa Istvánnak hívják. Az idős pedig az üzemegységvezető, Ámon Ferenc a neve. A fiatal előtt most tárul a világ. 1953-ban végezte el a mezőgazdasági technikumot, s a hét évből kettőt a katonaságnál töltött. Nincs még túl nagy gyakorlati tapasztalata. de rendkívül szorgalmas. Az agráregyetemre is beiratkozott, nehogy lemaradjon a mezőgazdasági tudományokban. Fiatal ember, nagyon fiatal és máris főagronómus. Anion Ferenc 40 esztendeje szolgálja az iskolában és a gyakorlatban szerzett tudásával a földet. Ö már igazi kiforrott szakember. A tagság először őt akarta főagronómus- nak, de nem vállalta. Idős már, jövőre nyugdíjba megy. De a legfőbb ok, amiért nem vállalta a megbízatást, az, hogy messze van a család, Budapesten. Hetenként egyszer megy haza, szombaton és hétfőn jön vissza. Jó néhány éve csinálja ezt, nem csoda, hogy megunta. A családhoz vágyik, s úgy tervezi, valamelyik Pest környéki termelőszövetkezeiben vállal munkát. Bár nyugdíjas lesz, de a földtől nem szakad el. Nem tud elszakadni. Egymáshoz érnek, s a fiatal kérdőn tekint az idős agronómus szemébe. — Mi a véleményed, Feri bácsi? — kérdezi. — Tömöríteni kell — feleli az idős agronómus. — Igen, én is úgy tanultam, hogy cukorrépa alá úgy kell előkészíteni a földet, hogy biciklivel is el lehessen rajta menni — erősíti meg az idős agronómus szavait a fiatal. Amon Ferenc hallgat, csizmájával a földet rugdossa, lehajolnak, a talajt morzsolják és az idős agronómus nem úgy, mint aki utasít, hanem inkább olyan hangon, mint aki véleményt mond, megszólal: — Szólni kell a zetorosnak, hogy délután erre a táblára jöjjön. Holnap reggel megkezdjük a vetést. A tanyaközpont felé ve_ szik útjukat. Csizmájuk elől riadtan rebbennek szét a tavaszi napfényben sütkérező piroshátú suszter-bogarak. Itt a tavasz! Az országos hírnevet szarvasmarha állományukkal szerezték maguknak a Vörös Csillag Tsz tagjai. Az országos tejtermelési versenyben már évek óta várományosai voltak az első helynek. Igyekezetüket tavaly siker koronázta. A szarvasmarhatenyésztésben elért eredményeikben — igazat kell adni Dani Mátyásnak, a növénytermelési főag- ronómusnak — nem kis szerepük van a növénytermelőknek. Nem csökkenti az állattenyésztők érdemeit, ha ezt ők is elismerik. Meg kell hagyni, a növénytermelők tavaly, is derekasan dolgoztak és ennek köszönhető, hogy Pólya Gyula, az állattenyésztési főagronómus bármilyen nagy adagot ír is kj az arra érdemes egyedeknek, bírja a magtár, bírja a lucernás kazal. Nem jelent gondot az újtól újig való bőséges takarmányozás. — Néha-néha vita kerekedik a növénytermelők és az állattenyésztők között, hogy melyik termelési ág a fontosabb. Melyik hoz több pénzt — meséli mosolyogva Dani elvtárs. — A végén azért mindig megegyezünk abban, hogy egyik sem lehet meg a másik nélkül. A múltkoriban azt mondtam Pólya Gyulának: „Te Gyula, terven felül két holdat bevetek csalamádéval". Annyira megörült neki, hogy majdnem a nyakamba ugrott — folytatja a beszélgetést. A növénytermelésben is kimagasló eredményeket ér el évről évre a szövetkezet. Tavaly búzából T5.04, őszt áfpá-' ból pedig 21 mázsát takarítottak be holdanként. Kukoricatermésük meghaladta szemesen a 20 mázsát. Mi hát a jó eredmények titka? Erről beszélgetünk Dani elvtárssal. — Ahogyan az állattenyésztőnek ismernie kell egyenként az állatok tulajdonságait ahhoz, hogy jó eredményeket érjen el, a növénytermelőnek is ismernie kell minden talpalatnyi földet — is-
