Pest Megyei Hirlap, 1960. március (4. évfolyam, 51-77. szám)

1960-03-13 / 62. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA IV. ÉVFOLYAM. 62. SZÁM I860. MÁRCIUS 13. VASÁRNAP Tetszik, nem tetszik... I Nagyon tetszett a kiállítá­son látott sok-sok szép kézi­munka és as a szíves, kész­séges felvilágosítás, amellyel a nőtanács tagjai az érdeklődő­ket ellátták: Nem tetszik azonban, hogy az üzletekben vagy nem le­het kapni vagy ízléstelen az előnyomott kézimunka-minta. Városunk kézimunkázó asszo­nyainak, leányainak igényét nem elégítik ki az angyalká­kat és más figurákat ábrá­zoló falvédők és párnák. Ma­gyaros motívumú előnyoma- tokat szeretnénk: kalocsai to- rockóf; matyó, bujáki és egyéb népi mintájú, komoly kézimunkát! Konzervgyári asszonyok A GAZDAKÖRÖKRŐL Közelmúltban főleg az ér­dekeltek, a parasztok részéről sokszor lehetett hallani ezt a féltő kérdést: mi lesz a gaz­dakörünkkel? E problémát új helyzetünk, tsz-várossá való feljődésünk vetette fel. A bizonytalankodásra, a ta­lálgatásokra válaszként hatá­rozat született, amely ki­mondja, a gazdakörök to­vábbra is megtartják területi formájukat, úgy működnek, mint eddig. De csak terüle­tileg. Feltétlenül változnia kell a tartalomnak, a benne folyó munkának. A ma gaz­dakörének mindinkább be kell töltenie azt a feladatot, amire hivatott, hozzá kell já­Új emberek kovácsolódnak dául, hogy van az alsójárási iskola mellett egy földes kis terem (valamikor istálló volt)* kis átalakítással milyen jó len­ne ez kultúitielyiségnek a kör­nyék lakói számára. Szívesen részt vállalnának ebben a munkában. Majd javaslatokkal hozakodtak elő, hogyan lehet­ne orvosi rendelőt, bolthelyi­séget létesíteni a tsz terüle­tén, meg hogy mennyivel ol­csóbban lehetne felépíteni a sok ezer forintos költséggel tervezett csibenevelőt, ha a szövetkezet területén kallódó anyagokat (vályogot, stb.) ösz- szegyűjtenék. Szentpéteriné, a tsz nőtaná­csának újdonsült elnöke olyan gondos-előrelátással szövögeti a programot, hogy sok régi funkcionáriusnak is dicséreté­re válna! Már most foglalko­zik egy olyan tanfolyam meg­szervezésével, amelyen minél több tsz-asszony megtanulhat­ná a korszerű baromfigondo­zást, hogy jövőre fellendíthes­sék a baromfinevelést. Kellemes melegség járt át, amint elnéztem, hallgattam ezeket az asszonyokat, önkén­telenül is eszembe jutottak a közelmúlt napokban nálunk járt kedves vendég, Kállai Gyula elvtárs szavai, amelye­ket a jövőről mondott: „Min­den lehetőségünk megvan rá, hogy nem túl hosz- szú idő múlva nagy ered­ményeket elérjünk. Ez döntő részben tőlünk függ.” Ilyen emberekkel valóban minden remény megvan rá. P. I. rulnia az emberek, a paraszt­ság átformálásához. Ezt a régi módon meg­oldani nem lehet, feltétlenül szükséges a pezs­gőbb, tervszerűbb gazdaköri élet kialakítása. Továbbra is szükséges a munka utáni, esti beszélgetés, olvasgatás. Ez is hasznossá válhat, ha egymás ügyes-ba­jos dolgain túl városunk, az egyes tsz-elí problémáit is megvitatják és keresik a ne­hézség leküzdésének útját, tanulnak egymástól a megje­lentek. Az elkövetkezendő időben fokozottabban meg kell ta­lálni a módot arra, hogy a tanulni vágyók, a poli­tikai és szakmai ismere­tüket bővíteni akarók e helyiségekben szervezet­ten tanulhassanak. Tartsunk itt munkaegység- számító, ezüstkalászos tanfo­lyamokat, sűrűbben ismeret­ierjesztő előadásokat! Helyet kell biztosítani az ifjúságnak, akik a fentieken túl mind a maguk, mind má­sok érdekében a kulturális élet területén is sokat tehet­nek. Legyen a környék lakos­ságának (nőknek is!) kedves otthona. Egyszóval: támasszon a gazdakör igényt a tagságban, bizto­sítson művelődést, szóra­kozást. Ezen — részben újszerű — feladatok megoldását minden gazdaköri tag és vezető lássa tisztán. Nem hagyjuk őket magukra, mert biztosítani fog­juk a megfelelő segítséget. Rövidesen sor kerül arra, hogy az érdekeltekkel a helyszínen bővebben elbeszélgessünk a feladatokról. Addig is a fen­tiek szolgáljanak útmutatá­sul. Kovács Ambrus népművelési felügyelő A természetjárás — pihenés Üdülés hazánk legszebb tá­jain, gyalogtúrák festői hegy­vidékeinken, kirándulások tör­ténelmi nevezetességű he­lyeinkhez — mindezt kedvez­ményes áron élvezik a Ter­mészetbarát Egyesület tagjai. Könyves Aurél, a Vasas Természetbarát Egyesület DÁV-nál dolgozó helyi meg­bízottja az idei tervekről így beszél: — Igyekszünk összekötni a hasznosat a kellemessel és ez nem is olyan nehéz, mert az egyesület; kedvezményes áron bocsátja tagjai rendelkezé­sére a turistaszállókat. A tú­rákhoz szükséges felszerelést csekély díj ellenében kölcsö­nöz. A múlt évi tapasztalatokat és a tagok érdeklődését fi­gyelembe véve állították ösz- sze a nyári programot. A leg­nagyobb szabásúnak a ba­konyi kirándulás ígérkezik. Űtirány: Székesfehérvár, Veszprém, Zirc. A kétnapos gyalogtúra éjszakáit turista- szállókban és sátrakban töl­tik majd. Az egyes állomások turistaházainak vezetőivel a szállás- és élelmezési problé­mákat előre lelevelezik. A másik nagyobbszabású kirán­dulás Egerben és környékén kerül megrendezésre. Utolsó két napján részt vesznek a ha­gyományos elektromos talál­kozón, melyre az ország min­den részéből érkeznek küldöt­tek. Több kisebb kirándulás is szerepel még az egyesület évi programtervezetében. Az egyesület gazdasági fele­lőse, Biró Ernő elmondja, hogy a vállalat igazgatója és a szakszervezet által jóváha­gyott költségvetéssel dolgoz­nak. Az alig egy éve alakult egyesület szép eredményekkel és gazdag élményekkel dicse­kedhet. A tavalyi jelvény- szerző versenyen szép helyet sikerült elérniük, megkapták a bronzfokozatot. Ez elisme­résre méltó, mert a nagy al­földi városok közül csak Nagykőrös indult a tavalyi tu­risztikai versenyen. Nagyobb ellenőrzést a piacon; A múlt vasárnap a piacon jártam. Gazdag a piacunk, sokmindent lehet ott vásá­rolni. Láttam azonban, hogy olyan árut is kínálnak egye­sek nyíltan, mások dugva, amit csak külön engedéllyel, illetve orvosi igazolás birto­kában értékesíthetnének az őstermelők. Hurkából, kol­bászból, húsból, vágott ba­romfiból akkora volt a kíná­lat, hogy megítélésem szerint, sokan közülük nem rendel­keznek ilyen engedéllyel. Hol van az egészségőr és a piaci biztos? G. I. MŰEMLÉKEINK Rejtvénypályázat 5. szám A képen látható épület a XIX. század elején épült. Eleje» két traktusos kúria. Jellegzetes része az udvar felöl a négy dór- oszlopos, nagybajlásszögű timpanonos előcsarnok. A közeljövő­ben helyreállítják a ház műemlék-homlokzatát, s belső levá­lasztásokkal új lakásokat alakítanak ki benne, mintegy 250 ezer forintos ráfordítással. Hol található az épület? Beküldési határidő: szerda déli 12 óra. •KSJSm Engedélynélküli fakitermelők ellen emelt vádat az ügyész Bojtos István kocséri (12. dűlő 53. szám alatti) lakos a tsz-szervezés idején engedély nélkül kivágott 34 darab élő növendék-akácfát, melynek forgalmi értéke 500 forint. Hasonló cselekmény elköveté­séért nevezettet egyszer már felelősségre vonták, ezért az ügyészség visszaesőként elkö­vetett, közellátás érdekét ve­szélyeztető bűntettel vádolja. Ugyancsak a közellátás ér­dekét veszélyeztető bűncselek­mény elkövetése miatt emelt vádat az ügyész Szabó László kocséri (Széchenyi út 14. sz. alatti) lakos ellen is, aki tsz- szervezés idején erdős ingat­lanán 66 darab akácfát vá­gott ki engedély nélkül. Mindkettőjük ügyét átadták a bíróságnak. — NAGY A KERESLET városunkban a rádió, tele­vízió és egyéb villamossági cikkek iránt. A földműves­szövetkezet vasüzlete útján az utóbbi két hétben mintegy 100 ezer forint értékben 25 rádió, 10 televíziós készülék és hat villanytűzhely talált gazdára* — GRÓNAI ISTVÁN és Kiss Ferenc megyei tanács­tagok március 18-án, pénte­ken délelőtt 9—13 óráig ta­nácstagi fogadóórát tartanak a városi tanács vb-titkársá- gán. — NITROGÉN-MŰTRÁ­GYÁVAL fejtrágyázzák az ötszáz holdon elvetett őszi kalászosokat az állami gazda­ság feketei üzemegységében. Török Jánosnéval, a Petőfi Termelőszövetkezet tagjával jó néhány héttel ezelőtt talál­koztam először. Az új belé­pők között volt, akik éppen a háztájiban tartható állatokon felüli állományukat adták a közösbe. Török néni borongós kedvében akkor semmi jót, semmi biztatót nem látott a jövőből. Nagy volt a meglepetésem, amikor harmadmagával ugyanaz a Török néni elláto­gatott a szerkesztőségbe, s mintha kicserélték volna! A •közösség érdekeiért jött „ve­szekedni”. Ö ugyanis egyik szószólója az alsójárásiak kis­körzeti mozi iránti igényének. Látni, hallani kellett volna, milyen1 lelkes, harcos mozgató­ja az ügynek! A „mi tsz- ■iinkre”, a „mi tagságunk mű­velődési igényére” hivatkozott és sorolgatta érveit, mintha legalábbis ebben a közösség­ben nőtt volna fel. Most azonban nem a kis­körzeti mozi-históriáról akarok beszélni (az asszonyokkal együtt eljártunk az ügyben, s elintézésében mihamarabbi segítséget ígértek az illetéke­sek), hanem valami másról. Arról az óriási, forradalmi változásról, ami napjainkban paraszságunkban végbemegy, aminek mindannyian szemta­núi vagyunk. Vajon ki meri állítani, hogy Ronkó Sándor, a Petőfi Tsz szorgalmáról, lelkesedéséről, hozzáértéséről máris közis­mert brigádvezetője ugyanaz az ember, aki pár hónappal ezelőtt motorra pattant és el­tűnt hazulról, ha a tsz-szerve- zők feltűntek a láthatáron? Vagy Kustár Ambrus, Rácz Sándor, Grónai Pista bácsi, Ványi Ambrus és sok-sok ne­vet lehetne sorolni még, ugyanazok az emberek-e, akik­kel még nem is olyan régen „csatáznunk” kellett, hogy a nagyüzemi gazdálkodás elő­nyeiről, fölényéről meggyőz­zük őket? Nem. Nem azok az emberek többé! Lerázták ma­gukról az egyéni kisparcella béklyóit, s ma gondolkozás­módjukban is felszabadult em­berekké válnak. Most már a közösség láncol­ja őket macához, s ez nagy do­log. Gondjaik nemcsak egyé­ni gondok többé, hanem a kö­zösségé. Szentpáteri György- né, aki Török nénivel együtt járt szerkesztőségünkben, s akit néhány nappal ezelőtt vá­lasztottak a nőtanács elnöké­vé a tsz asszonyai, például féltékenyen felvetette: miért emlegetik mindenütt csak az Arany János Tsz-t, hogy ilyen, meg amolyan szorgal­masak a tagjai? Az talán jobb, mint a Petőfi? S nyom­ban önérzetesen hozzá is teszi: „Nézzenek körül nálunk, hogy dolgoznak ott az emberek!’ Aztán mintha csak a háztar­tásukról diskurálnának, úgy vetettek fel egy sor közösségi problémát az asszonyok. Pél­^ Kovácsáé nem tévédéit. £ Valóban Bandiék érkeztek % meg: Bandi, az édesanyja, $ meg az édesapja. Kedvesek, % mosolygósak voltak mind a $hárman. Még Bandi édesanyja ^ is úgy nézett Katira, mintha a í saját édeslányára nézne. y f Mi történt ezzel az asszony- ^ nyal? Szegény Kati nem tud­ata magának megmagyarázni. gMindenből csak rosszat sej- f tett, mindentől rosszat várt. %Azt hitte, az előbbi jelenet % ismétlődik majd meg, csak % Eszti néni mosolyogva kezdi, j Annyira éltek még benne % Jnagyanyja szavai, hogy nem % bírt magán uralkodni: kitört belőle a sírás. í Csak úgy ömlött a könnye, í Rádőlt az ágyra, eltakarta az_ Í arcát és sirt, sírt keservesen, í A vendégek néhány pillana- Í tig dermedten nézték. % Csak az anyja tudta, mi \ bántja Katit. Ö próbálta vi~ i gasztalni: y — Ne sírj, kislányom! Meg- % lásd. minden jóra fordul. Ne $félj, nem lesz semmi baj! $ — De hát mi baj van? — £fakadt ki végre Bandi is. % Mi történt? Mi van veled $ Katikám? % Kati felemelte könnyes ar- ''cát. Ránézett Bandira. Olyan, írjunk együtt: Kovács Kati eljegyzése IV. rész — Édesapám — hüppögte az elérzékenyedett Kati — édesapám mért nem jön haza? Már régen itt kellene lennie. Hát ma minden csak ellenem van? — és újból elindult, a könnyáradat. Hiszen így van ez, ha egyszer sírás kedvében van az ember, minden apró­ság könnyre fakasztja. Ekkor megint Bandi szólalt meg: — Ugyan Kati, már megint itatod az egereket? No. figyelj ide! Én most elszaladok a gyárba, megnézem, mi van édesapáddal. Aztán együtt sietünk vissza. Jó? Ti meg addig beszéljétek meg a nagy nap részleteit. Mi lesz, hogy lesz. Ehhez én úgy sem értek. Jó? Kati a könnyei mögül rá- mosolygott Bandira. Olyan jó volt, hogy itt van. Olyan jó volt, hogy mindent rendbehoz. ; Nagy-nagy boldogság szakadt : egyszerre a szívére. Tudta, : bogy Bandi biztosan elintézi majd mindent. Most is. Már i mosolygott is. Felállt és bá-\ gyadtan intett a kezével Bandi j után. ) Bandi pedig sietett a gyárba. \ Göblvös Anikó : Tormás n. 44. ' — ŰJ KAZÁNT kapott a tejüzem. Szerelési munkála­tait a hódmezővásárhelyi ka­zánszerelő vállalat dolgozói végzik. A napokban került sor a kazán hitelesítésére, il­letve műszaki felülvizsgálá­sára. Az eredmény kedvezőt rövidesen újra megkezdik az exportvaj gyártását. — fásítási ankétot hívott össze hétfőn délután 3 órára a városi tanács v. h. műszaki osztálya. Az iskolák, termelőszövetkezetek, KISZ, erdészet, kollégiumok stb. megbízottai val a fásítási hó« nap megrendezésével kapcso­latos feladatokat beszélik meg. — SZORGALMASAN DOL­GOZNAK a Hunyadi Termelő­szövetkezet tagjai. A múlt hét végén hat traktorral és öt lovasfogattal 30 holdon őszi é« tavaszi árpát vetettek. Meg- kezdték a munkát a szőlőkben is. Mintegy 300 holdon hozzá­fogtak a nyitáshoz és metsze- getvk a fákat. A tagok nagy többsége dolgozik. Naponta 75—80-an vesznek részt a kö­zös munkában. — HÚSZ GARNITÚRA fes­tett hálót a Szegedi Kiskeres­kedelmi Vállalatnak, tízet Ceglédre és ugyancsak tíz garnitúrát a helyi bútorüzlet­nek szállított szombaton a fa­árugyár. Befejezéshez közele­dik a hetven darab három­ajtós szekrény elkészítése is* amelyet még ebben a hónap­ban elszállítanak Kecske­métre, illetve Miskolc kör­nyékére. — MEGBESZÉLÉST TAR­TOTTAK pénteken délelőtt a felszabadulásunk évfordulójá­val kapcsolatos ti^enötéves fejlődésünket bemutató kiállí­tás rendezői, az érdekelt vál­lalatok. intézmények vezetői a > művelődési házban. Megálla- ! podtak, hogy a művelődési ; ház emeleti termeiben helye- í zik el az ipar, a mezőgazda- ! ság, a kereskedelem, a föld- • szinti termekben a kultúra,- | egészségügy, sport, művészet í fejlődését szemléltető képeket í és dokumentációs anyagokat. i — KIVÁLÓ DOLGOZÓ jel- ! vényt és oklevelet kapott ed- : digi eredményes, szorgalmas [munkájáért Papp Györgyné, a > Szabók Ktsz szabásza a nő* | nap alkalmából. Sport t [ • LABDARÚGÁS ; Vasárnap a Kinizsi Szegeden a ; Spartacusszal látszik bainoki ! labdarúgó-mérkőzést. Bár a Kini- [ zsi nem a legjobb előjelekkel ; ineay Szegedre — Gömörinek uij- ; sérülése van. Soós és Csikós II I húzódással bailódik _, mégis ha ; a küzdőszellem javul, a védelem szilárdan- látszik, a fedezetek aa edzéseken gyakorolt pontos, la­pos, gyors indításokkal segítik a támadósort. a csatárok pedig helycseré®, sok mozgásos látókkal igyekeznek gólhelyzeteket terem­teni és a lövésekkel sem marad­nak adósak: az egyik pontot el­hozhatták. Végleges összeállítás nines, • következő keret utazik Szegedre* Gömöri, I.eskó. Vass, Soós. Bél- teki. Kovács. Csikós I, Komvífc, Bakonyi, szabó II, Csikós n, Be­csi. pécsi. \ m Pétéi b, az arcán. Még egyszer végig­szenvedte az egészet. Amikor a végére ért, Bandi mosolyogni kezdett. Óh, hát ennyi az egész? Azt hitte, sok­kal nagyobb baj van. Odaült ő is Kati mellé és ezt mondta: — Óh, te kis csacsi! Hát csak ennyi a baj? Azt hittem már, leszakadt a világ. De még azt is felszögeltem volna! Ennyit meg majdcsak rendbe­hozunk. — Figyelj csak ide! Mondok egy nagyon jót. Emlékszel, édesanyámék nem akarták, hogy mégnősüljek? össze is vesztünk, tudod, Látod, motí ők is itt vannak. Szeretnek téged. Már ők sem ellenzik a házasságunkat. Ne félj, így lesz majd nagyanyád is. — No, ne sírj. Katikám, majd rendbejön a dolog — si­mogatta meg Eszti néni is Kati halát. Kati pedia oda­simult hozzá. Olyan jó volt ez a vigasztalás. De egyszerre megint eltört a mécses. , . • : 1 ... .. ..;Y* szomorú volt, hogy a követ is meglágyította volna. Bandi anyja és apja értet­lenül néztek egymásra, meg a többiekre. Végül Eszti néni odament Katihoz, leült mellé­je az ágyra, megsimogatta és így szólt hozzá: — Katikám, mondd el hát, mi bajod? Hiszen nem lenne szabad az eljegyzésed előtt két nappal ennyire bánatosnak lenned. No, mondd el szépen, mi nyomja a lelked! Kati először megint sírni kezdett, de aztán a könnyek mögül látta, hogy milyen ked­ves anyós jelölt je. megérezte, hogy simogatja a haját. Abba­hagyta a sírást. Úgy nézett Bandi édesanyjára, mintha csodát várna tőle. Aztán Bandi felé fordult és neki kezdte mesélni, miket mondott a nagyanyja. Hiába, már Bandi volt hozzá legköze­lebb. Mesélt, mesélt, s közben könnycseppek szánkóztak végig

Next

/
Oldalképek
Tartalom