Pest Megyei Hirlap, 1960. március (4. évfolyam, 51-77. szám)

1960-03-15 / 63. szám

I PEST MEGYEI VíLÁC PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEKf LAPJA IV. ÉVFOLYAM, 63. S?ÁM 1960. MÁRCIUS 15. KEDD Kiosztották az i960, évi Kossuth-díjakat Hétfőn az Országház kupolacsarnokában kiosztották az i960, évi Kossuth-dijakat. Az ünnepségen jelen volt Dobi Ist­ván, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke és dr. Mün- nich Ferenc, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke. Kállai Gyula, a kormány első elnökhelyettese, az MSZMP Köz­ponti Bizottsága, az Elnöki Tanács, a kormány számos tagja, As ünnepségen Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke be­szédet mondott. Dobi István beszéde — Évről évre egyik szép ünnepe a márciusnak az az alkalom, amikor megjelennek az ország házában a tudo­mány, a termelés és a kultu­rális élet legjobbjai, hogy át­vegyék a Kossuth-díjat — mondotta Dobi István, majd igy folytatta: Jól esik látni ezen a már­ciusi megemlékezésen és számadáson. hogy né­pünk legjobb fiai a tudo­mányokban, művészetek­ben. az üzemekben és a falvak termelő munkájá­ban milyen nagy tettekre képesek a dolgozókért, a népért. — Történelmünk arra ta­hit ' bennünket, hogy népünk, s sok kiváló fia akkor tu­dott maradandót alkotni, amikor a maga boldogulását a társadalmi haladás ügyé­nek szolgálatával együtt ke­reste. Most, amikor a szocia­lizmus ügyének közelgő, vég­ső győzelméért dolgozunk, lel­kesítsen mindannyiunkat tör­ténelmünk forradalmi ha­gyománya és mindenekelőtt az elmúlt 15 esztendő nagy­szerű építő munkája. Tevé­keny hazaszeretettel növel­jük tehát országúnk erejét, szilárdítsuk dolgozó népünk egységét, erősítjük megbont­hatatlan barátságunkat a szocializmus táborával. el­sősorban felszabadítónkkal, a hatalmas Szovjetunióval. A szocializmust építjük, azt a társadalmi rendet, amely a dolgozók anyagi és kulturális szükségletei­nek mind fokozottabb ki­elégítésére törekszik. Ez pedig csakis a legfejlet­tebb technika alapján lehet­séges. A tudományok műve­lőire, a termelés ésszerűsítői- re ezért soha nem tapasztalt feladatok megoldása vár nép­„Pirosló arccal és piros zászlókkal” gazdaságunk fejlesztése, ha­zánk erejének növelése, né­pünk jólétének fokozása te­rén. A gazdasági építés hom­lokterében álló munka ter­melékenységének növelése, az önköltség csökkentése, a ter­melés gazdaságos megszerve­zése a legszorosabb kapcso­latban van a tudományos eredmények ésszerű, fokozott gyakorlati felhasználásával — mondotta befejezésül Dobi István, majd átnyújtotta a ki­tüntetéseket. A Miniszterta­nács határozatát dr. Gál Ti­vadar, a forradalmi munkás­paraszt kormány titkárságá­nak vezetője ismertette. I. A kormány a tudományok, találmányok, újítások, a ter­melőmunka módszerének alapvető tökéletesítése terén elért eredményeiért a Kossuth-díj második fokozatával és a velejáró 35 000 forintos pénzjuta­lommal tüntette ki BF.ZZEGH LÁSZLÓT, a Magyar Optikai Művek ter­vezőmérnökét és SCHINAGL FERENCET* a Magyar Optikai Művek konstruktőrjét a geodéziai műszerek fejlesztése terén el­ért kimagasló egyéni ered­ményeikért, valamint a „C” típusú teodolit közös konst­ruálásáért (a díj egyenlő arányban megosztva); J velő munkájában elért I módszertani és gyakorlati j eredményeiért, faluja műve- | lődési és társadalmi életében végzett kiemelkedő munkássá­gáért; BARTFAI SÁNDORT, a karcagi Lenin Termelőszö­vetkezet elnökét és P. SZABÓ IMRÉT, a -karcagi Lenin Termelőszö­vetkezet elnökhelyettesét a termelőszövetkezetben 1951 óta kifejtett kiemelkedő mun­kájukért (a díj egyenlő arányban megosztva); BÁLDY BÁLINTOT, a Kisállattenyésztési Kutató Intézet tudományos osztály- vezetőjét, a baromfitenyésztés terén kifejtett három évtize­des munkássága során elért kiváló eredményeiért; MÉHES JÄNOST, j az Ebesi Állami Gazdaság sze- l relő kombájnosát, kiváló mun­kateljesítményeiért. valamint az új munkaerkölcs és az egészséges munkaverseny ki­alakítása terén elért kimagas­ló eredményeiért. n. A kormány a művészet és irodalom terén kifejtett mun­kásságáért a Kossuth díj első fokoza­tával és a velejáró 50 000 forintos pénzjutalommal tünteti ki-------------------------------------------------------------------------------------------­----------------------------------------------------------------------------------------* M AI SZÁMUNK TARTALMÁBÓL A 25000 forintos rejtvényverseny második fordulójának nyertesei (2. oldalon) SEGÍTENEK A MUNKÁSOK (3. odalon) Gyorslista a békekölcsön sorsolásáról (5. oldalon) A Fóti SE Kartalon is győzött (Vasárnapi sporteredmények) (6. o'dalon) V. A magyar kormány adománya a marokkói földrengés károsultjainak A marokkói Agadirban a közelmúltban lezajlott súlyos földrengés mélyen megrendí­tette a világ közvéleményét. A Vöröskereszt Társaságok Ligájának felhívására eddig 24 ország kormánya, illetve Vöröskereszt és Vörös Félhold Társasága juttatta el adomá­nyait a város lakóinak. Kor­mányunk — a Magyar Vö­röskereszt közvetítésével — 150 000 forint értékű gyógy­szert és kötszert, valamint sátrakat juttat a földrengés által sújtott vidék lakosságá­nak. Üzembehelyezték az agadiri kikötőt Tovább kutatnak emberek után a romok között Mint a Reuter-iroda közli, az agadirj kikötőt ismét meg­nyitották a hajóforgalom szá­mára. A kikötőt alig rongálta meg a földrengés és üzembe helyezése előtt alaposan fer­tőtlenítették. Az AFP helyszíni riportjá­ban rámutat, hogy mentési és a romeltakarítási munkálatok­ban részt vett francia matró­zok már visszatértek az agadi­ri francia légi és haditengeré­szeti támaszpontra és vasár­nap este megkezdték az ame­rikai ulászkötelékek elszállí­tását is spanyolországi, fran­ciaországi és nyugat-németor­szági támaszpontjukra. Eltá­voztak a romvárosból a világ minden részéből oda érkezett sajtótudósítók is. Több mentő- osztag még mindig kutatja a romokat. Gödröket ásnak a gyanús romok közt, súlyos ka­lapácsokkal döngetik a talajt abban a reményben, hogy a romok alól esetleg még élet­ben maradt szerencsétlen em­berek válaszolnak. A költő, aki leírta fenti mondatot, egyik költeményé­nek soraként, több mint száz­tíz esztendeje halott. De esz­méi ma is élnek, ma is taní- t inak. Évszázad messzeségé­ből zeng verse, az Egy gon­dolat bánt engemet, ahol lát­noki szemekkel új világ ková­csait jövendölte meg, akik pirosló arccal, piros zásv.lók alatt menetelnek, s akiknek keze nyomán új, mindennél szebb, jobb világ születik. Hitte és tudta, hogy ennek a világnak el keli jönnie, hogy zsarnokok feje a porba hull, hogy a világon egyetlen örök és hatalmas létezik: a nép. A dolgozó, az alkotó ember, aki sorsát maga kovácsolja, maga irányítja. A költő megálmodta kor: a mi korunk. Mi nemcsak örökösei, valóraváltói vagyunk eszméinek, de továbbfejlesztői i>, nekünk és rólunk zeng dala, mely időben tőlünk bár­mennyire is távol van, érzései­ben, gondolataiban — nagyon is közel. Mi utódok, az ő eszméitől is erősebbek vagyunk. Tettünk sokat, álmok légióját váltot­tuk valóra. Van tehát okunk a büszkeségre. Nemzedékek sora nem tett annyit a haza jele­néért és jövendőjéért, mint mi tettünk. A magyar törté­nelemben a Tanácsköztársaság dicső napjaival elkezdve, majd 25 évi kényszerű szünet után, mi váltottuk valóra először a nemzetköziség mindennél na­gyobb, szebb eszméjét, szoros­ra, széttéphetetlenre fűzve a barátság szálait a szomsnéd népekkel, a szocialista tábor országaival. Velük testvéri kö­zösségben munkálkodunk azon, hogy e'következzék a „bőség kosarának” korszaka, hogy a történelem annyi véres ziva­tara után a teremtő béke nap­ja sugározzák a földre. A testvéri népekkel meg­álmodott barátság mánk és holnapunk egyik, s legalap­vetőbb feltétele, biztosítéka. Ezért lett egy és elválasztha­tatlan a piros-fehér-völdtől a piros zászló, a munkások for­radalmi zászlaja, amely alatt egy olyan nép sorakozik pi­rosló arccal, mely tudja, hogy mit akar tenni, s tudja azt is, hogy mindazt, amit tesz, cse­lekszik, magáért és fiaiért teszi. Soha nem voltak egy népnek olyan határtalan lehe­tőségei, mint nekünk a lei- szabadulás után. Soha nem tágultak még annyira alkotás­vágyunk, tettrekészségünk ha­tárai, mint a felszabadulás esztendeiben. És soha, de soha nem születtek olyan ragyogó, nagy eredmények, mint atz eltelt másfél évtized alatt. Jó sáfárok voltunk hát, tisz­ta szívvel állhatunk számadás­ra a költő, s társai, március és nyelvennyolc vezetőinek em­léke elé. De elégedettek, meg- nyugvók soha nem lehetünk. Ami ma elég, holnapra már nem lesz az, s jövendőt csak akkor lehet építeni, ha ma töb. bet teszünk, mint tegnap, s holnap túlhaladjuk a mát. Az örökös teremtő nyughatatlan- ság, a még többet, még na­gyobbat akarás a záloga an­nak, hogy a bőség, a szocializ­mus korszaka bekövetkezzék. Az elmúlt másfél esztendő hatalmas változásokat hozott ott, ahol a legkevesebbet moz­dult eddig a föld: falun. A magyar parasztok többsége már tudja és vallja, hogy csakis így érheti el a boldog jövendőt, csakis a közös mun­ka, az összefogás szülheti meg a jobb holnapot. Falu és város között nem vetélkedés, hanem közös összefogás, közös célo­kért folyó harc a jellemző. Azok, akik több, mint száztíz esztendeje a forradalom forró hullámát indították el az or­szágban, szomorú szívvel te­kintettek a falura, ahol földes­urak igásaként milliók éltek állati sorban. A ma faluja nem szemlesütve álló mostoha- gyerek. Az igában görnyedő, uraktól rettegő jobbágy uno­kái öntudatos, a világ dolgait értő parasztok lettek, s a Nemzeti Múzeum lépcsőinél tolongó céhlegények unokái ma a nemzet vezető, legforra­dalmibb osztályát, a munkás- osztályt alkotják. S valamennyien tisztelettel gondolunk azokra, akik évszá­zad távolából villantották fel a bőség, békesség korának ké­pét, akik örökké égő fáklya­ként utat mutattak egy szebb, bo’dogabb jövendőhöz, a mi mánkhoz és holnapunkhoz, melynek formálói vagyunk. DR. ALBERT JÄNOST, az Építőanyagipari Kutató Intézet mérnök kutatóját az építőanyagipari kutatás te­rén kiemelkedő munkássá­gáért, az építőanyagipari anyagok gyártástechnikájának kidolgozásában kifejtett el­méleti és gyakorlati munká­jáért; BEKE ÖDÖN akadémikust, az Eötvös Lo- ránd Tudományegyetem ta­nárát, a magyar finn—ugor nyelvtudomány terén kifej­tett fél évszázados tudomá­nyos munkásságáért. A Kossuth-díj harmadik fokozatával és a velejáró 20 000 forintos pénzjuta­lommal tüntette ki ERDÉLYI ELEKET, a Baromfiipari Igazgatóság fő­mérnökét és KNOLL ISTVÁNT, a Baromfiipari Igazgatóság mérnökét, a hazai élelmiszer­feldolgozó ipar technikai szín­vonalának nagyértékű eme­léséért (a díj egyenlő arány­ban megosztva); ALMÄSI ISTVÁNT, a Borsodi Szénbányászati Tröszt ormosi szénbánya vállalata vájárát, kiemelkedő munkateljesítményeiért, va­lamint a termelés gazdaságos­ságára, az anyagtakarékosság, a fiatal bányászok nevelése terén kifejtett példamutató munkájáért; KUTASSY LAJOS mérnököt, MÁV műszaki fő­tanácsost, a feszített vasbeton- aljak tervezése és használat­ba vétele terén kifejtett út­törő munkásságáért; DR HÚSZAK ISTVÁNT, a szegedi Orvostudományi Egyetem ideg- és elmekliniká­jának igazgatóját, a központi idegrendszer pusztulásával járó betegségek, elsősorban a sclerosis polyinsularisnak bio­kémiai hátterére vonatkozó kutatásban elért eredmé­nyeiért; BUTI SÄNDOR vásárosfalui (Győr-Sop:on megye) általános iskolai taní­tót négy évtizedes oktató-ne­Kossuth-díjas szobrászmű­vészt, az utóbbi évtizedben ki­fejtett munkásságáért, külö­nösen az 1959-ben befejezett Békekút című alkotásáért; WEINER LEÖ Kossuth-díjas zeneszerzőt, a magyar kamarazenekultúra ápolásáért. A Kossuth-díj második fo­kozatával és a velejáró 35 000 forintos pénzjuta­lommal tünteti ki DARVAS JÖZSEF Kossuth-díjas írót, a Kormos ég című drámájáért; KÁRPÁTI AURÉL írót, egész élete művéért, el­sősorban sok évtizedes kriti­kai munkásságáért; RUTTKAI ÉVA színművésznőt, számos kiváló alakításáért, többek között a Háború és béke című szín­műben Natasa alakításáért. Véglegesen megérkezett a tavasz A hét közepére 20 fok meleget ígér a meteorológia A Földközi-tenger felől már több napja erős áram­lással érkezik a meleg Euró­pába. A Meteorológiai Inté­zet központi előrejelző osztá­lyán elmondották, hogy a ta­vasz már szinte egész Euró­pába bevonult: Nyugat-Európában a nap­pali hőmérséklet általá­ban II—15, Dél-Európá- ban 15—17 fokig emelke­dett, a tél már csak a Szovjetunió keleti * és északi területein tartja magát. Az Ural vidékén például még legutóbb Is 20—25 fokos nappali és 30—35 fokos éjsza­kai fagyokat mértek. A hideg azonban fokozatosan tovább hátrál északkelet felé, a ta­vasz érkezését véglegesnek le­het tekinteni. Hazánkban szombaton és vasárnap még kisebb esőzé­sek sőt, havazások is , vol­tak. Vasárnap az ország ke­leti megyéiben 1—3 millimé­ter eső hullott, havazást szom­baton Bajáról, vasárnap a Kékesről és a Galyatetőről jelentettek. A nappali hőmérséklet hétfőn mar országosan elérte a 14—15 fokot. Jugoszláviában és Bulgáriá­ban nyárias zivatarok vol­tak. A következő napokban vár­ható időjárásról elmondották a szakemberek, hogy a meleg tovább fokozódik, s a hét kö­zepére már általában eléri a 20 fokot. Az erőteljes felme­legedést langyos tavaszi esők .kisérik. kedden, szerdán ki­sebb zivatarokra is számí­tani kell. ÚJ ÜZEM ÉPÜL VECSÉSEN Lázas építkezés folyik Vecsésen az And- ^ rássi-telepen. Ide telepitik a Vízügyi Epitő- ^ vállalat gépjavító üzemét. Már mint felvéte­liünkön is látható, felépült a háromhajós sze­relőcsarnok. Mellette a fém- és famegmun- ^káló műhelyeket is építik. Az építkezés elő­regyártón vasbetonelemekkel folyik s a telep f mellé 50 személy befogadására alkalmas f, munkásszállót is telepítenek. A tervek szerint jí június 30-án már meg is kezdődik az üzem egy részében az üzemeltetés. A végső befeje­zésére 1961. december 31-én kerül sor. Az új üzemet korszerűen felszerelik, ellátják köz­ponti fűtéssel és saját vízszolgáltató teleppel. Dolgozol a szolnoki és a debreceni vállalatok munkásaiból, valamint a környező községek­ből kerülnek majd ki. A több millió forintos beruházásból épülő új létesítmény zömmel földmunka- és építőipari gépek javítására lesz majd alkalmas.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom