Pest Megyei Hirlap, 1960. március (4. évfolyam, 51-77. szám)
1960-03-13 / 62. szám
r* ar *»EC» ^ÍWiip I960. MÁRCIUS 13. VASÁRNAP AZ ÜJ PARASZTI ÉLET ÚTJÁN i Magyar Szocialista Mun- zri káspárt VII. kongresszusának gazdasági feladatainkról szóló irányelvei szerint a mezőgazdaságnak „ki kell elégítenie a hazai élelmiszerfogyasztás növekvő szükségleteit, biztosítania kell az ipar jobb ellátását mezőgazdasági eredetű nyersanyagokkal és nagymértékben hozzá kell járulnia az export növeléséhez. A feladatok megoldása céljából tovább kell folytatnunk a mezőgazdasági termelés szerkezetének belterjes irányú átalakítását, a területegységen termelt érték állandó növelését’. A mezőgazdasági termelést az 1954—1958-as évek átlagához képest az 1961—65. évekre mintegy 30—32 százalékkal magasabban kell előirányozni. A mezőgazdasági termelés fejlesztésén belül az állattenyésztés gyorsabb ütemű növekedését kell célul kitűzni. Az állattenyésztésben alapvető célkitűzés a hozamok erőteljes növelése. 1961—65- re a vágóállattermelést 30— 33 százalékkal, a tejtermelést 50—55 százalékkal, a tojás- termelést 45—50 százalékkal, a gyapjútermelést pedig 50— 55 százalékkal kell 1954— 1958-hoz képest növelni. A közelmúltban tartották tanácskozásukat Pest megye termelőszövetkezeti aktivistái. Ezen megállapították, hogy tavaly Pest megyében lényegében sikerült teljesíteni azt a párt által kitűzött kettős feladatot, hogy az átszervezéssel egyidőben növekedjék a mezőgazdasági termékek mennyisége is. A termés úgy alakult, hogy holdanként búzából 2,8, rozsból kettő, őszi árpából 4.7, kukoricából 2,1 mázsával termetiünk többet, mint 1958- ban. Nagy oh fontós, hogy a párt bélMtűzésének megfelelően az egész országban — így megyénkben is — a termelőszövetkezetek számszerű fejlődésével egyidőben tovább emelkedjen a termelés színvonala is. Fő feladata a tsz- tagoknak, vezetőknek hogy a mezőgazdasági termelés az idén az 1959. évihez képest 4,9a felvásárlás pedig 8,9 százalékkal több legyen. Sokan kérdezhetnék, mit is jelent a mezőgazdasági termelés 4£ százalékos növekedése? Bemutatjuk olvasóinknak, hogy már egyszázalékos növekedés menynyivel több sertéshúst, tejet, gabonát slb. jelent. A rendelkezésre álló adatok szerint Pest megyében a mezőr gazdasági termelőszövetkezetek — ha egy százalékkal többet termelnek az elmúlt évinél — 13 millió forint értékű árut adhatnak el az államnak közös gazdaságukból Egyszázalékos terméstöbblet elérése egyetlen tsz-ben sem jelent különösebb feladatot. Gondosabb, hozzáértőbb és szorgalmasabb munkával megyénk termelőszövetkezetei a 4,9 százalékos előirányzatot is teljesíteni tudják. Több hízott marha, sertés és tej tej értékesítését terveztük, de véleményem szerint jó takarmányozással a tej termelési átlagot 400 literrel növelhetjük. Ha ezt sikerül elérnünk, 12 ezer literrel több tejet értékesíthetünk, ami újabb 25—26 ezer forint többlet- bevételt jelent. — Biztosították-e a takarmányt a megnövekedett feladatokhoz? — Szerencsénkre igen. A zöld futószalag érdekében 12 hold helyett 20 hold őszi takarmánykeveréket vetettünk. A tavalyihoz képest 35 százalékkal növeljük a pillangós takarmányok vetésterületét is. Kukoricából a tavalyi 104 hold helyett 160 holdon vetünk s ebből 100 holdon négyzetesen. A vezetőséggel megbeszéltem, hogy a jó minőségű siló biztosítása érdekében vásároljunk egy járva silózót. A gép beállításával nagyot lendíthetünk állattenyésztésünkön — fejezte be kérdéseinkre adott válaszát Detrich elvtárs. Jobb takarmányértékesítés A kiskunlacházi Petőfi Termelőszövetkezet szarvasmarha-hizlaldájának vezetését nemrégiben Csincsek László termelőszövetkezeti tag vette át. Amikor a munkát megkezdte, vállalta, hogy 100 kiló takarmány feletetésével az addigi 36 kiló helyett 40 kiló súlygyarapodást ér el a szarvasmarháknál. Felajánlásának teljesítése több ezer forint hasznot jelent a termelő- szövetkezetnek. NEGYVENHOLDAS ÚJ HALASTÓ A dömsödi Dózsa Termel5- szövetkezetben évek óta 1 jelentős jövedelmet hoz a 60 hold kiterjedésű halastó. Kiszámították, hogy egy-egy hold tavaly is 3300 forint értékű halat adott, pedig csupán néhány idősebb termelőszövetkezeti tag dolgozott a halastónál. Az elért eredményeken felbuzdulva a vezetőség és a tagság elhatározta: újabb 40 holddal növelik halászatukat. A halastó építésére fordított összeg szinte már az első évben visszatérül, mert aránylag kevés föld megmozgatásával felépíthetik a szükséges gátakat. A haltenyésztéshez szükséges úgynevezett „nyújtott hal‘‘ állomány a termelőszövetkezet rendelkezésére áll. Előzetes számítások szerint a halászat növelésével mintegy 120 mázsa hallal többet küldenek piacra, mint az elmúlt évben. 35 forint helyett 38 forint 50 fillér? Közel van már a tavasz. Ezt nemcsak akkor állapíthatjuk meg, ha a naptárra nézünk, hanem akkor is, ha Ha a megyében a termelőszövetkezetek egy százalékkal túlteljesítik termelési tervüket, annak értéke — tizenhárommillió forint — egyenlő 8965 mázsa sertéshússal. Tizenhárommillió forint 59 091 mázsa gabona ára a falusi ember munkáját, tevékenységét figyeljük. A közelgő tavasz csalhatatlan előjeleivel találkoztunk a minap Majosházán is, ebben a mintegy 800 lakosú termelőszövetkezeti községben. A gyermekek ugyan feltört kabátgallérral, kipirult arccal szaporázzák lépteiket, de a felnőttek már az új termés érdekében szorgoskodnak. A falu minden részéről trágyával megrakott szekerek igyekeznek a főutcán levő hídmérleg felé. Itt a tsz brigádvezetője leméri a rakományt, s indulnak a határba, hogy még jó néhányszor megtegyék ezt az utat. Szalai Béla tsz-elnököt a kert végéből hívja vissza a fiatal könyvelőlány, hogy néhány szót válthassunk vele. — A szőlőket indultunk felmérni, hogy még a napokban kiadhassuk a tagoknak a háztájit — magyarázza a tsz- elnök, miközben betérünk az irodába. — Hej, ez a betyár idő, de nagyon hátráltat bennünket! Itt vannak az emberek, mert úgy számítottuk, hogy reggel mákot vetünk, dehát fagyos a föld. De azért nem bánik el velünk, mert délig csak felenged és délután behúzatjuk a földbe a magot — folytatja, miután helyet foglaltunk az íróasztal mellett. Hogy nem várták tétlenül • ;a kitavaszodást, az hamaro- ■ san kitűnik az elnök és az jagronómus szavaiból, aki, mi- ! után benézett az irodába, ' szintén helyet foglal néhány í percre. Az ősziek 70 százalé- í kát fejtrágyázták, a burgonya \ kicsírázva várja földbe kerülését, a melegágyakban szé- \ pen fejlődnek a palánták. \ — No és az emberek, az új Í szövetkezeti tagok, ók ho- \ gyan várják a kitavaszodást? \— kérdezzük a két vezetőt, í — A legnagyobb gondban 1 vagyok, mert sokan kérik, Jhogy adjak nekik munkát — £ válaszolja az elnök. — Egyelőre csak a fogatoi KI NYERI A DISZNÓT? Baromfiból 520 000 kiló jelent tizenhárommillió forintot hívom a pándi Uj Barázda Termelőszövetkezetet —! folytatta. A jelenlevők felkapták fejüket és néhányan meg is jegyezték. — No, mit akarnak a tóalmásiak? A kétkedők megjegyzése korai volt, mert hamarosan kitűnt, hogy a tóalmási Aranykalász Tsz tagjai olyan versenyfeltételeket szabtak, amelyek becsületére válnának nem egy új, hanem sok több esztendeje gazdálkodó tsz- nek is. — Az egy holdra jutó bruttó termelési érték termelőszövetkezetünkben 5000 forint lesz, saját erőnkből 200 ezer forintot ruházunk be, a munkaegység értéke eléri a 40 sokat tudjuk foglalkoztatni — told ja meg az elnök szavait Gyebnár János agronómus. — Ügy látszik, a jókedvvel nem lesz baj. Áldozatkészek a tagok, ez megmutatkozik a vetömagösszeadásnál is — folytatja az elnök. A vezetőség gondosan készítette elő a tavaszi munkákat. Megbeszélték mindenkivel, hogy ki mekkora területet yállal megművelésre. Ismertették a tsz terveit is. Ezzel az volt a céljuk: tudják meg a tagok, milyen eredmé- nveket kell elérnünk ahhoz, hogy a tervezett 33 forintot minden munkaegységre kifizethessék az év végén. — Nem készítettünk túlfeszített tervet, de lazát sem — mondja Szalai elvtárs, amint az időközben előkészített tervben lapozgat. — Meg kell dolgozni érte, hogy teljesíthessük. — Sok taggal beszélgettünk és legtöbbjük azt mondta, többet termelnek, mint amennyit előirányoztunk — erősiti meg az elnök szavait az agronómus. — Ha pedig többet termelnek, akkor több jut 35 forintnál munkaegységenként — szólunk közbe. — Igen, erről is beszélgettünk a tagokkal. Nekik is tetszik ez a gondolat. — A terv utolsó oldalúra lapoz és egy ceruzával halványan beírt számra mutat. — Legalább 10 százalékkal túl akarjuk teljesíteni a bevételi tervet és így három forint 50 fillérrel emelkedik a munkaegység értéke is. — No, persze ezért külön meg kell dolgozni, mint ahogyan nem hullik ölünkbe a 35 forint sem — vélekedik az agronómus. — Az első év a vizsga éve lesz. Be akarjuk bizonyítani és be is bizonyítjuk, hogy közösen többre megyünk, mint egyénileg — summázza beszélgetésünk lényegét Szalai elvtárs. Hiába erőlködik a tél, hiába fúj a fagyos szél á Dunáról, Majosházán is közeleg a tavasz. A tizenhárommillió forint pontosan értéke. 4 333 333 liter tej forintot — sorolta ^ a tagság vállaló-; sót. Már-már tapsraj verődtek a te- \ nyerek a nagy- \ szerű vállalás \ hallatán, amikor \ Kovács elvtárs az \ utolsó pontot is- \ mertette. De azt \ már nem papírról \ olvasta. — Javasoljuk, • hogy a győztes \ tsz versenytársé- \ tói kapjon egy 100 kilós süldőt, amelyet a versenyértékelés után a győztes otthonában, természetesen közösen fogyasztanak el. A bejelentésre vastaps tört ki. A jelenlevők a pándiak felé tekingettek, akik beleegyezöen bólintottak, májd a gyűlés végén aláírásukkal is megpecsételték a verseny szerződést. Nem mindennapos versenyszerződést kötött tegnap a nagykátai járási termelőszövetkezetek kommunistáinak j aktívaértekezletén i a tóalmást Arany- i kalász és a pándi | Uj Barázda tsz j vezetősége. A j szerződés szerint í a két tsz közötti \ versenynek ,kü- \ lönös” győztese \ is lesz ... No, ne ! vágjunk a dolgok í elébe. I Az aktivaülé- \ sen Kovács elv- \ társ, a tóalmási í Aranykalász Tsz f agronómusa is je- \ lentkezett felszökj lalásra. Harma- $ dik-negyediknek $ szót is kapott. í Okos dolgokat \ mondott. £ — Most pedig \ termelőszövetke- $ zetünk tagsága $ nevében az aláb- % biak teljesítésé- í re páros versenyre Detrich László elvtáns, az áporkai Vörös Csillag Termelőszövetkezet elnöke is részt vett február 29-én a megyei termelőszövetkezeti aktivisták tanácskozásán, és amint elmondja', megragadta az a gondolat, hogy csupán egyszázalékos tervtúlteljesítés a termelőszövetkezetekben 13 millió forint értékű többlettermést eredményez. Ez a gondolat azóta sem hagyja nyugton és számtalan olyan lehetőség jutott eszébe, amellyel növelni lehet szövetkezetükben a termelést, s ezzel a tagság jövedelmét. — • Termelőszövetkezetünkben a jövedelem nagyobb részét az állattenyésztés adja. Ezért ha növelni akarjuk a jövedelmet, úgy elsősorban itt kell jobb eredményeket elérnünk — mondja Detrich elvtárs, amikor a termelőszövetkezet dolgairól beszélgetünk vele. — A tavalyihoz képest fejlődik-e az idén az állattenyésztésük? — kérdezzük tőle. — Jelentősebb számszerű fejlődést nem terveztünk, mert ezt gátolja a férőhelyhiány. Ennek ellenére hízott marhából és Sertésből többet értékesítünk, mint tavaly. Hízott marhából negyvenet, sertésből pedig 170-et adunk át az államnak. Mind szarvasmarha, mind pedig sertéstenyésztésünket minőségileg javítjuk. A gyengén tejelő teheneket kiselejtezzük, s helyüket sajátnevelésű egyedekkel töltjük be, idős anyakocáinkat pedig meghizlaljuk és fiatal tenyésztör- zset állítunk be. — Van-e módjuk arra. hogy túlteljesítsék a hizlalóéi tervet? — Igen. Az aktíva óta arra az elhatározásra jutottam, hogy hat tehenet kiselejtezünk és ezeket meghizlaljuk. A sertéshizlalási tervet oly módon teljesítjük túl ötvennél, hogy fiatal süldőinkből kiválogatjuk a legfejlettebbeket és ezeket meghizlaljuk. Több mint 40 mázsa marha- és 50—55 mázsa, sertéshús lesz a túlteljesítés eredménye. Az ezért kapott összeg megközelíti a 100 000 forintot. •— Más elképzelése van-e? — A tejtermelésben szép eredményeket értünk el az utóbbi időben. Az ellenőrzött tehenészetek között a 37. helyről a tizennyolcadikra kerültünk fel. Az idén 94 800 liter
