Pest Megyei Hirlap, 1960. március (4. évfolyam, 51-77. szám)

1960-03-01 / 51. szám

PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJI 'EK! Legfrissebb sport­eredmények (6. oldal) MS Z M P PEST ME GYEI ß 7 Z 0 T T S A G A MEGYEIT AN ÁCS L A P J A IV. ÉVFOLYAM, 51. SZÁM ARA 50 FILLER I960. MÁRCIUS 1. KEDD V A termelőszövetkezetek megszilárdítása váljon társadalmi üggyé! A Pest megyei tsz-aktivisták tanácskozása Az MSZMP Pest megyei Bi- fcottsága februári ülésén úgy határozott, hogy február 29-re összehívja a megye kommu­nista aktíváját, amely meg­tárgyalja a pártbizottság ha­tározatát a termelőszövetkeze­tek helyzetéről és további fel­adatairól. A megyei termelő­szövetkezeti aktívaülés elő­adója Király László eivtárs, a megyei pártbizottság titkára volt. Horváth András elvtárs, a megyei pártbizottság első titkára elnökölt. A tanácsko­záson megjelent Tausz János eivtárs, belkereskedelmi mi­niszter is. Király László elvtárs beszá­molójában elmondotta, 'hogy az elmúlt évben a Központi Bizottság március 6-i határo­zata szellemében sok fontos feladatot hajtottunk végre. Legfontosabb a régi és az új termelőszövetkezetek megszi­lárdítása volt. A szövetkezetek általában jobban gazdálkodtak és jobb termést értek el, mint a korábbi években. Az őszi kezdésre alakult tsz-ek is megkezdték a közös tevé­kenységet. E nagy munka köz­ben készítettük el a szövetke­zeti mozgalom 1959—60-as téli fejlesztését. A gyenge, rosszul működő tsz-ek vezető szerveit, mintegy 142 káder átcsoportosításával igyekeztünk megerősíteni. 1959-ben különféle tanfolya­mok keretében gondoskodtunk a vezetők továbbképzéséről. Legutóbb pedig a tsz-párt- titkároknak kéthetes tanfolya­mot rendeztünk. A múlt évben egész sor kis területű, köztük nem egy gyengén gazdálkodó termelőszövetkezetet egyesí­tettünk olyan szövetkezetek­kel, amelyek már megalapoz­ták gazdaságuk jövőjét, meg­erősödtek. Nagy erőfeszítése­ket tettünk az őszi kezdésű termelőszövetkezetekben a ve­tőmagvak, az állatok, a takar- mányfélék és a felszerelések összehozásáért. 1959-ben a termelőszövetke­zetek számos növényféleségből a korábbi éveknél magasabb terméseredményeket értek el. így például búzából 13.3 mázsa volt a tsz-ek termésátlaga az egyénileg dolgozó parasz­tok 8.9 mázsájával szem­ben. A kapásnövényeknél azonban nem értük el az egyénileg dolgozó parasztok átlagát. A tsz-ek alacsony takarmány — főleg alacsony kukoricavetés­területe döntő szerepet ját­szik abban, hogy nem rendel­keznek megfelelő takarmány- a1 appal az állattenyésztés to vábbi számszerű és minőségi fejlesztéséhez. Eredményeink közé sorol­hatjuk, hogy csökkent a mér­leghiányos termelőszövetkeze­tek száma. A megyei tanács és a megyei pártbizottság úgy véli, nincs jogunk elnézni, hogy azokban a termelőszövet­kezetekben, amelyek mérleg­hiánnyal zártak, néhány ha­nyag, felelőtlen ember a sze­münk előtt elherdálja a közös vagyont. Minden szövetkezet­ben érvényesíteni kell nép- köztársaságunk törvényeit, a gazdálkodásra vonatkozó kor­mányrendeleteket. Különösen nem szabad az ilyen hanyag gazdálkodást most eltűrni, amikor a szántó- terület több mint 50 százalé­kán már szövetkezetek gazdál­kodnak. A tsz közös vagyonának növekedése, a tagság jöve­delme attól függ, hogyan gazdálkodnak, mekkora termelési értéket vesznek le egységnyi területről és hogyan alakulnak az egyes termékekre eső közvetlen és általános költségek. A szövetkezeti mozgalom számszerű alakulása Az elmúlt nyár végi, ősz ele­jei széleskörű, átgondolt poli­tikai és szervező munkának köszönhető, hogy két hónap alatt csaknem 25 ezer dolgozó parasztcsalád lépett túlnyomó- részt a már meglevő termelő- szövetkezetekbe. Elértük, hogy a szocialista szektor megyénk­ben az összterület több, mint 55 százalékán gazdálkodik. A nagyarányú számszerű fejlődés eredményeképpen az aszódi és a ceglédi járás, továbbá Ceg­léd és Nagykörös város ter­melőszövetkezeti járássá, il­letve várossá alakult. A szervező munkában ki­emelkedő szerepet vállaltak megyénkben is az ipari mun­kások. A munkásosztály ismét bebizonyította, hogy hű szö­vetségese a dolgozó paraszt­ságnak. Felvilágosító, meggyő­ző szóval segítette a helyes útra lépést. Munkásosztályunk ezzel történelmi hivatását tel­jesítette, tanúságát adva ma­gasfokú öntudatának. A mun­kások mellett, velük együtt­működve jó munkát végeztek a régi termelőszövetkezeti ta­gok, a falusi értelmiség több­sége, a sok fiatal, kiszista, a tömegszervezeti aktivisták, a párt és a tanács apparátusá­ban dolgozók. Elmondhatjuk, hogy a megyében is társadalmi üggyé vált a mezőgazda­ság szocialista átszervezé­se. Most már csak azt kéri a pártbizottság, hogy amilyen lelkesedéssel vettek részt a szervezésben, ugyanolyan tár­sadalmi üggyé váljon a ter­melőszövetkezetek megszilár­dítása is. 1959-ben lényegében sikerült teljesíteni azt a párt által ki­tűzött kettős feladatot, ho-gy az átszervezéssel egy időben növelni kell a mezőgazdasági termékek mennyiségét is. A termés úgy alakult, hogy hol­danként búzából 2,8, rozsból 2, őszi árpából 4,7, kukoricá­ból 2,1 mázsával termeltünk többet 1959-ben, mint 1958- ban. Mivel az arányok 1960-ban 1959-hez viszonyítva a szocia­lista szektor javára alapvetően megváltoztak, mind a terme­lésből, mind pedig a felvásár­lásból döntő szerepet kell vál­laljanak már ebben az évben a tsz-ek és állami gazdaságok. A megyei pártbizottság nagy erőfeszítéseket tett azért is, hogy a pártmunka homlokte­rébe állítsa a mezőgazdaság­ban is a termelés, a tsz-ek gazdálkodásával kapcsolatos operatív szervező és gazda­sági elemző munkát. Egy se­reg helyes intézkedést tettünk A jövedelemelosztás új módszerei Ezek közül legfontosabb a jövedelemelosztással kapcso­latos intézkedés. A pártbi­zottság kezdeményezte, hogy a közös gazdaságokban a jö­vedelemelosztásban az eddi­gieknél nagyobb mértékben érvényesíteni kell az anyagi érdekeltség szocialista elvét. A pártbizottság felfigyelt arra és tanulmányozni kezdte, hogy már a múlt évben szá­mos tsz, például az inárcsi Petőfi, a nagykőrösi Szabad­ság, eredményességi munka­egységjóváírás alkalmazását vezette be. E módszerek be­vezetése folytán ezekben a termelőszövetkezetekben máról-holnapra megjavult a munkafegyelem, a ta­gok nagy lelkesedéssel dolgoztak, bevonták a családtagokat is a mun­kába, megoldódott a mun­kaerőhiány, nem maradt műveletlen löld, s az át­lagosnál jóval magasabb terméseredményeket értek el, megduplázódott a ta­gok jövedelme. Ma már arról számolha­tunk be, hogy a gyakorlat­ban legjobban bevált és az általunk kidolgozott módsze­rek a tsz-ek többségében be­vezetésre kerültek. Legtöbb helyen az eredményességi munkaegység-jóváírást fogad­ták el a közgyűlésen. Csupán öt tsz-ben maradtak meg a A béke és barátság jegyében az elmondottak mellett a tér- 4 melőszövetkezetek megszilár- J dításáért. N. Sz. Hruscsov szovjet miniszterelnök és Szukarno elnök a dzsakartai stadion építkezési munkálatainál Napjainkban a keleti országok tekintélyes helyet foglalnak el a világproblémák megoldásában Hruscsov sajtóértekezlete Dzsakartában Hruscsov, a Szovjetunió Mi­nisztertanácsának elnöke hét­főn sajtóértekezletet tartott Dzsakartában. Kijelentette, hogy látogatása során fontos, őszinte és igen hasznos be­szélgetéseket folytatott az In­donéz Köztársaság elnöké­vel és más államférfiakkal. A szovjet kormányfő nagy megelégedéssel nyilatkozott a tárgyalásokról és látogatásá­nak eredményeiről. Megál­lapította, hogy a szovjet—in­donéz közös nyilatkozat a két ország gazdasági és kultu­rális együttműködéséről, va­lamint kulturális kapcsolatai­nak fejlesztéséről aláírt egyezmények olyan dokumen­tumok, amelyeket a kölcsönös Münnich Ferenc részvéttávirata a zwickaui bányaszerencsétlenség alkalmából Dr. Münnich Ferenc a fórra- hoz, a dalmi munkás-paraszt kor­mány nevében részvéttávira­tot intézett Otto Grotewohl­Német Demokratikus Köztársaság miniszterelnöké­hez. Keleti Ferenc elvtársat a megyei tanács tagjává választották Vasárnap tartották meg a megye két községében, a 46. választókörzethez tartozó Vác- szentlászlón és Valkón a ta- tácstagpótválasztást, miután Bottlik János, az eddigi ta­nácstag megbízatásáról lemon, dott. A Hazafias Népfront kezdeményezésére, mint isme­retes, a lakosság mindkét köz­ségben egyhangúan hozzájá­rult Keleti Ferenc, a megyei tanács megbízott vb-elnökének jelöléséhez, aki a körzetben nemrégen bemutatkozó beszé­deket tartott. A választás mindkét községben ünnepi külsőségek között, lelkes han­gulatban folyt le. A szavazás hét órakor kezdődött és a földíszített szavazóhelyiségek­ben tömegesen jelentek meg már a kora reggeli és délelőtti órákban is a választók, hogy az urnákba dobják titkos sza­vazatukat. A két községben a válasz­tók névjegyzéken 3207 szavazó neve szerepel. 317Ó-en szavaz­tak, a léadott szavazatok kö­zött 10 érvénytelen volt, kettő pedig a jelölt ellen adta le szavazatát. Keleti Ferenc elv­társat tehát 3158 szavazattal kettő ellenében a 46. körzet tanácstagjává választották Vendégek a Csepel Autógyárban Hétfőn délben a Csepel Autógyárba látogatott el a Szakszervezeti Világszövetség Nemzetközi Gépipari Szövet­ségének főtitkára G. Adducci elvtárs és két titkára, J. Maril- lier és P. Krauter. A vendé­gek rövid beszélgetést folytat­tak a gyár üzemi bizottságá­nak, gyárvezetöségének és párt-végrehajtóbizottságának tagjaival. Főként a dolgozók munkakörülményeiről, szociá­lis ellátottságáról érdeklődtek. Ezután megtekintették a mo­torgyárat és a karbantartó üzemet. Nagy tetszéssel nyi­latkoztak az üzemek rendjé­ről, tisztaságáról. Ezután a dolgozók beszélge­tést folytattak a látogatókkal. Többek között a Renault autó­gyár dolgozóinak munkakörül­ményeiről érdeklődtek. megértés szelleme hat át és amelyek tág lehetőségeket nyitnak a Szovjetunió és Indoné­zia együttműködésére, a békés együttélés elvei, a népek közötti béke és ba­rátság megszilárdítása alapján. Hruscsov rámutatott, hogy az európai gyarmatosítók tüzzel-vassal kényszerítették rá Ázsiára „civilizációjukat” és századokon át akadályoz­ták a népek fejlődését. — Ámde a gyarmatosító rendszer végéhez közeledik — folytatta. — Napjainkban a keleti országok, amelyekben a föld lakosságának nagy ré­sze él, tekintélyes helyet fog­lalnak el az emberiség ügyei­ben, a világproblémák meg­oldásában, a világ sorsának eldöntésében. A jövőben a keleti népek szerepe állan­dóan fokozódni fog. E népek annál sikereseb­ben tölthetik be ezt a sze­repet, minél gyorsabban szerzik meg a teljes poli­tikai és gazdasági függet­lenséget, rakják le or­száguk gyors gazdasági és kulturális fellendülé­sének alapját. ) — A Szovjetunió gazdaságt f és technikai segélyprogram- ! ja egyre nagyobb elismerésre talál _ folytatta Hruscsov. — Országunk e téren egyre nagyobb lehetőségekkel ren­delkezik. • Hruscsov ezután korunk legfontosabb problémájáról, a hosszú és tartós béke biztosí­tásáról, a fegyver nélküli vi­lág létrehozásáról szólva kije­lentette, hogy e kérdés megoldásának kulcsa: az általános és teljes leszerelési program megvalósítása. Rámutatott, hogy 1959 eny­hülést hozott a nemzetközi helyzetben, majd befejezésül kijelentette: — 1960 jó előjelekkel kez­dődik. Kitűztük a nagyhatal­mak kormányfőinek talál­kozóját. Mint a tapasztalat bizonyítja, sok függ a vezető államférfiak személyes talál­kozóitól, kapcsolataitól. A Szovjetunió szívesen vesz részt az ilyen találkozókon és tart ilyen kapcsolatokat, mert célja világos: el akarja érni, hogy hosszú és tartós béke legyen a földön, megszűnjék ogy új háború kitörésének a veszélye. A szovjet kormányfő végül válaszolt a tudósítók kérdé­seire. Aláírták a szovjet-indonéz közös közleményt Hruscsov szovjet miniszter- elnök és Sukarno indonéz ál­lamelnök vasárnap aláírta a szovjet—indonéz közös közle­ményt, továbbá a gazdasági és a kulturális egyezményt. Az egyezmény rámutat, hogy a szerződő felek a két országban érvényes törvények keretében minden eszközzel erősíteni és fejleszteni fogják a kölcsönösen előnyös kultu­rális cserét. Lehetőségeikhez és szükségleteikhez képest elősegítik az együttműködést, a tapasztalatcsere fejlesztését a tudomány, a főiskolai okta­tás, a népművelés, az egész­ségvédelem, az irodalom, a művészet és a sport vonalán. Mindkét fél kölcsönösségi alapon támogatni fogja a könyvek, a folyóiratok, a fil­mek és a rádióműsorok cse­réjét. Lehetővé teszik a má­sik fél kormányai által meg­jelölt személyeknek, hogy tu­dományos, műszaki és ipari intézményekben a saját ál­lampolgárokkal azonos elbí­rálás mellett folytathassák tanulmányaikat. Az egyezmény előirányozza a főiskolai tanárok kölcsönös meghívását, valamint tudo­mányos és kulturális dolgo­zók kölcsönös felkérését elő­adások és előadássorozatok megtartására. Az egyezmény jegyzékvál­tás után lép hatályba; a két fél értesíti egymást, hogy az egyezményt mindegyik ország alkotmányának szellemében megerősítették. Estebéd Sukarno tiszteletére Az Indonéziában tartózkodó Nyikita Hruscsov szovjet mi­niszterelnök hé* főn estebédet adott Sukarno köztársasági el­nök tiszteletére. A szívélyes baráti légkörben lezajlott est­ebéden Hruscsov és Sukarno mondott pohárköszöntőt. munkaegység régebbi alkal­mazási formája mellett, „munkaerőhiány”-ra való hi­vatkozással. Általános tendenciaként (Folytatás a 2. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom