Pest Megyei Hirlap, 1960. február (4. évfolyam, 27-50. szám)

1960-02-12 / 36. szám

™irfClrloP I960. FEBRUÁR 12. PÉNTEK A nép nevelője? gyűrűjében is megállja a he­lyét a harcban; és olyan fel­adatokat képes megoldani, amelyre mások, zsoldosok soha nem vállalkoztak. Nem­csak a főhős, a szovjet hír­szerző életútja bizonyítja ezt, hanem a francia maquizárolc é.5 az olasz garibaldisták re­mekbe formált, sokoldalúan árnyalt alakjai is. (Zrínyi Ki­adó) Kiváló magyar és külföldi szerzők művei o Zrínyi Kiadó első negyedévi tervében A Zrínyi Kiadónál is javá­ban készülnek már az 1960. évi művek és ezen belül az első negyedév kiadványai. Változatos, gazdag könyvter­méssel készül a kiadó hazánk felszabadulásának 15. év­fordulójára is. Többek között megjelenik a Harcostársak emlékeznek című kötet, amelyben a mumzásmozgalom veteránjai szovjet harcos­társaikra emlékeznek vissza. A kötet ugyanakkor a máso­dik világháború néhány ne­ves partizánjának visszaem­lékezését is közli. Fejezetek hazánk felszaba­dításának történetéből a címe annak a kötetnek, amelyet ugyancsak felszabadulásunk 15. évfordulója alkalmából je­lentet meg a kiadó. és a szovjet, bolgár és román hadsereg hazánk területén vívott felszabadító harcaiból ismertét részleteket. A könyv, amelynek lapjain történel­münk egyik legdöntőbb idő­szakának eseményei elevened­nek meg. kimondottan kato­nai jellege ellenére is szá­mot tarthat a széles olvasó közönség érdeklődésére. Liptai Ervin: A magyar vöröshadsereg harcai. Liptai hadtörténész munkája a ma­gyar vöröshadseregnek az imperialista intervenció el­len 1919-ben folytatott hősi küzdelmeit tárgyalja. „Együtt” címmel jelenik meg tizenhárom fiatal költő legújabb verseinek gyűjtemé­nye a hazáról, pártról és a katonaéletről, a hazaszeretet­ről. A fiatal magyar írónem­zedék tehetséges tagja Szil­vást Lajos: Csillaghullás cí­mű regényében a magyar partizánok fasizmus elleni sú­lyos küzdelmeit eleveníti meg. A regény megrajzolja a má­sodik világháború alatti Ma­gyarország képét is, a mun­kásság hősies harcát, az uralkodó osztály korrupt áru­lását. Hazaszeretet és egy nagy szerelem története al­kotja a mű koncepcióját. A történelmi regényeket kedvelő olvasóknak sok örö­met szerez majd Szövérdy Gyula: Pogánytüzek című szí­nes, cselekményes, hiteles korfestésű regénye a XI. század Magyarországáról. A regény középpontjában a Va- ta-féle felkelés áll, annak okait, előkészületeit és lefo­lyását ábrázolja. Újabb kiadásban jelenik meg Berkest András nagy­sikerű két regénye: az Ok­tóberi vihar és a Vihar után. A külföldi szerzők közül meg kell említeni a nálunk sajnálatosan kevéssé ismert Vszevolod Ivanov szovjet szerzőt, akinek három na­gyobb lélegzetű elbeszélését adja közre a kiadó Színes szelek címmel. A Színes sze­lek, a Partizánok és a ,14—69- es páncélvonat a polgárhábo­rú éveibe nyújt bepillantást. A náci fasizmus emberte­len tetteiről szóló irodalom egyik messze kimagasló köte­te lesz Az SS bevetésen cí­mű dokumentumgyűjtemény, amelynek összeállítói — tu­dományos munkaközösség a Német Demokratikus Köz­társaságban — arra vállalkoz­tak. hogy bemutassák azokat a rémtetteket, amelyeket Hit- lerék hatalomra jutásuktól a második világháború végéig, bukásukig elkövettek. Doku­mentumok alapján rántják le a leplet arról a bűnös és em­bertelen tevékenységről, ami­vel a nácik koncentrációs tá­borokba. börtönökbe juttat­ták a német munkásmozga­lom vezető tagjait, haladó, világhírű tudósokat és Író­kat. Pedagógus. Szép név. Ne­mes csengése van. És mélj tartalma: tanító, tanár, oktató nevelő. így önmagában is tisz. teletet és megbecsülést kelt az emberben valamennyi Együtt többet jelent: a nép nevelője — s ez a még szebb, derűsebb holnap ígéretét tük­rözi. A nép nevelői... A megszó­lításnak ez a szép formája ta­lálóan fejezi ki megváltozott életünk, világunk követelmé­nyét: minden pedagógus legyen egyúttal a nép nevelője is. Gyermekeké, felnőtteké egy­aránt. Ezért hangzott furcsán: — A mi pedagógusaink nem hajlandók segíteni a gazdaság kulturális éleiének fellendíté­sét. Ingyen .:. A közelmúltban hallottam ezt a kijelentést az üzemi kul- túrfelelősök értekezletén. Aki mondta: Fehér Józsefné, a Kiskunsági Állami Gazdaság központjának kultúrfelelőse. Az MSZMP Pest megyei Bi­zottsága a hároméves művelő­dési programban világosan le­szögezi : A párt művelődéspolitikai irányelveiben kitűzött fel­adatok végrehajtásában, megvalósításában fontos szerepe van az értelmiség- ■ nek, azon belül is első­sorban a pedagógusoknak. Vonatkozik ez az apaji is­kola tizennégy pedagógusára éppen úgy, mint a megye bár­mely községében tanító neve­lőkre. Amit Fehér József az érte­kezleten elmondott, azt dr. Beliczki József, az iskola igaz­gatója, a gazdaság pártszerve­zetének taggyűlésén jelentette ki. Az ok — amely idáig veze­tett — bonyolult. Az egyik: A gazdaság vezetői nem nyújtanak kellő segítséget a népművelési munkákhoz. Az ok valós. A gazdaság vezetői hosszú időn keresztül nem tettek meg mindent annak érdekében .— amikor még a pedagógusok segítettek a gazdaság kulturá­lis életének kialakításában —, hogy jobb, tartalmasabb mun­kát végezhessenek. Nem nyúj­tottak kellő segítséget a szer­vező munkához, volt, amikor lezárt terem fogadta a próbá­ra készülőket. Még a napokban is meg­történhetett, hogy a könyvtár helyiségét ideig­lenesen leányszállásnak alakították át. De ... Indok lehet mindez arra, hogy az iskola igazgató­ja kereken kijelentse: többé nem segítünk? Vegyük sorra a lehetősége­ket. A gazdaság csak bizonyos mértékig tanyai település. A központi irodák és lakóházak egy tömbben tömörültek. A gazdaságnak korszerű, olaj- íűtéses, mintegy kétszázöt­ven-háromszáz ember be­fogadóképességű művelődési háza van, külön öltözőhelyi­séggel, könyvtárral. A lehe­tőség tehát adott. A másik: tizennégy peda­gógus dolgozik a nyolc­tantermes, modern iskolá­ban. Mindössze kettőszáz- húsz gyerek van a gondjaik­ra bízva. Panaszra tehát ok nem lehet. Mert: Mit szóljon például Szántó József, a homokrészi tanya- világ iskolájának igazgatója, aki ez év januárjáig har­madmagával százhúsz gyere­ket tanított egyetlen tante­remben. Emellett énekkart szervezett és vezetett, aktívan részt vett a helyi termelő- szövetkezet munkájában, színdarabot rendezett az is­kolában, kéthetenként száz- százhúsz édesapa és édesanya részére előadást tart a szü­lők iskoláján és így tovább. Ám hiába adott a lehető­ség, hiába van Apajon művelődési ház, televí­zió, lemezjátszó, könyv­tár és tizennégy peda­gógus, a kultúrának meg a nyomát is alig látjuk. Ráadásul valamennyi peda­gógus a hét öt napján az is­kola közvetlen környékén la­kik! Az indok valós, mégsem ez vezetett a jelenlegi áldat­lan helyzethez. Uj főkönyvelő került a gazdaságba. Szigorú, ke­ménykezű ember. Megérke­zéséig meg nem engedett kedvezményeket élveztek a pedagógusok. Egyötvenért kapták a tejet, négynegy­venért az ebédet, mint a gazdaság dolgozói, jóllehet, nem illette őket. Nos, a „szerzett jog” el­vesztésén mérgesedett el a viszály a gazdaság vezetői és az iskola tantestülete — leg­alábbis egy része — között. Áldatlan állapot, filléres dolgok miatt! Hová vezet ez az út? Egyet­len példa is bizonyít. A gaz­daság vezetői az elmúlt év novemberében megkérdezték Nagy Mihály tanítót, vál­lalná-e a művelődési ház ve­zetését. Ezért a munkájáért 1960. január 1-től havi négy­száz forinttal honorálnák. Nagy Mihály akkor szóban beleegyezett, s hozzá is kez­dett egy kultúrműsor össze­állításához. Jeleneteket tanultak a gazdaság fiataljai, népi táncokkal készültek a szakszervezeti választásra. November 17-én azonban ; Nagy Mihály egy levelet i juttatott el a gazdaság üze- i mi bizottságához. A levél a i szóbeli megállapodást kíván- i ta rögzíteni papíron. De mi- i lyen megállapodást! Idézzük: i „Az előadások bevételéből \ tíz százalék a kultúrotthon í fenntartását és szépítését : szolgálja, öt százalék a kul- j túrfelelős egyéni jövedelme!... í A kultúrtermet a gondnok, i vagy a kultúrfelelős engedé- \ lye nélkül használni nem: lehet... Ezen megállapo- \ dúsban feltüntetett munkáért l a gazdaság havonta ötszáz, azaz ötszáz forint tiszteletdí- \ jat fizet Nagy Mihály ta- \ nítónak ... A tiszteletdí'j tel- [ jesen független a fentebb em­lített öt százaléktól. Ámeny- nyiben a gazdaság a tisztelet- díjat nem fizeti, ez a meg­állapodás azonnal érvényét ] veszti. Ettől kezdve a két fél független egymástól...’’ Ha egy kapitalista nagyvál- i lalkozóval kívánta volna i Nagy Mihály megkötni ezt i a szerződést, talán megérte- i nénk. Egy állami gazdaság í vezetőivel azonban ... Eny- i hén szólva furcsa! íme, idáig vezet az iskola | igazgatójának kijelentése: — Ingyen nem vagyunk : hajlandók kulturális munkát j végezni a gazdaságban ... i Ezek után érthető a dolog, i Azt is mopdta: — Az egész tantestület ne- i vében beszélek ... Igaz lenne ez? Bizonyos j mértékig kétségtelen. Bizo- ; nyitja ezt Nagy Mihály ta- \ nító illusztris „megállapodá- • sa". (Róla már csak annyit, j hogy december tizedikén le- j mondás nélkül abbahagyta a j kulturális munka irányítá- | sát!) De ha így áll a dolog és az ] igazgató az egész tantestület ] nevében beszélt, akkor mi- : vei magyarázza a következő- i két? Fehér JózaBfné, az iskola ; dolgozója a gazdaság könyv- tarosa. (Ideiglenesen ő a gazdaság kultúrfelelőse is.) : Feie Klára és Kerek Esz­ter pedagógusok vállalták a i kézimunka-szakkör vezetését.: (Ingyen!) Bagó Józsefné pedagógus ; a gazdaság könyvtárában — i társadalmi munkában — elő- i adást tartott Arany János j életéről és munkásságaiéi — ] hétfőn este! Folytathatnám a sort, de ; úgy érzem, szükségtelen. Két-három ember elva- kultságáért nem törhe­tünk pálcát az egész tantestület felett. De kötelességünk megvizs­gálni, ki a hibás azért, hogy mindez megtörténhetett? Az egyik oldalon: dr. Be­liczki József igazgató, a tan­testület kommunistái és ter­mészetesén Nagy Mihály ta­nító, Hiba lenne azonban csak rajtuk kérni számon a történteket. A megyei párt- bizottság hároméves művelő­dési programja azt is elő­írja: „A párt alapszervezetei­nek a feladata, hogy meghatározzák és meg­szervezzék a helyi állami és társadalmi szervekben tevékenykedő kommunis­ták művelődéspolitikai feladatait, illetve ellen­őrizzék azok végrehajtá­sát." A gazdaság párttitkára erről a pontról azonban bizonyos mértékig megfeledkezett. Ter­mészetesen ez nem lehet in­dok arra, hogy a pedagógu­sok anyagi juttatásoktól te­gyék függővé népművelő munkájukat! Pedagógus. Szép név. Ne­mes csengése van. És mély tartalma: a nép nevelője. Va- i jón elmondhatjuk ezt tiszta i szívvel kát-három apaji peda- | gógusról? Különösen akkor, \ ha Beliczki József nemcsak | igazgató, de kommunista is. j Prukner Pál Az aszódi Petőfi múzeum népművészeti kiállításának egy részlete (Foto: Gábor) KÖNYVESPOLC Jurij Dold-Mihajlik: ORDASOK KÖZÖTT A regény szerzőjének neve f a magyar olvasóközönség ^ előtt ismeretlen, pedig Jurij % Dold-Mihajlik a mai ukrán f irodalom egyik igen tehetsé- % ges képviselője. Bizonyítéka ^ ennek ez a regény, amely a Nagy Honvédő Háborúval fog- $ lalkozó alkotások legjobbjai- í hoz tartozik. y A szerző nem a frontra ve- £ zeti elr az olvasót, hanem egy ^ fiatal szovjet hírszerző had- £ nagy kalandregényszerűen j bonyodalmas és lélegzetelállí- í tóan izgalmas tevékenységét | mondja el. % Hitelesen ábrázolja a hit- % leri Németország háború ^ alatti életét, bemutatja, hogy % az első sikerek bűvölete után, $ hogyan indul és terjed fel- % tartóztathatatlanul a keserű $ kijózanodás, a hitleri hadve- £ zetés csalhatatlanságából való ^ kiábrándulás folyamata még £ a vezérkari tisztek, táborno- £ kok, hadtestparancsnokok kö- j zött is. ^ A regény megeleveníti a $ német megszállás alatt nyö- %gő Franciaország és Olaszor- ^ szag népeinek az életét. Kom- % munista hősök, lassan öntu- ^ datra ébredő egyszerű em- % berek, provokátorok és fa­siszta pribékek kavarognak, ^ élnek, viaskodnak, mindről ^ érezzük, hogy élő, eleven í emberek. y ^ Az ellenséget sem papir- $ massé figurák képviselik, ha- $ nem ravasz,' okos, mindenre ^ elszánt gyilkosok. Ezért. ve- $ szedelmesek. És éppen ez ad- % ja a regény roppant feszült­ségét, hogy a főhősnek ezek- £ kel kell óráról órára meg- í küzdenie. y ^ A cselekmény már az első' f oldalak után magávalragad. ^ Egy fiatal szovjet hírszerző, $a háború első szakaszában a £ szovjet felderítő szervek uta­sítására átszökik a németek- ^ hez. Okmányai szerint az 11920-as évek végén a Szov­jetunióba dobott német kém: von Goldring báró fia, aki, mint külföldi szakértő ke­rült a Szovjetunióba. Az ap­ját a szovjet elhárító szer­vek leleplezték és halálra ítél­ték kémkedésért, neki azon­ban sikerült megszöknie és mint mondja, hosszú éveken át tartó bujdoklás után most végre felajánlhatja a Füh- rernek hazafiúi szolgálatát. A Gestapo hosszú nyomozásba kezd, és a végén igazolja a fiú állításának és okmányai­nak hiteleit, valóban az ügyes hírszerző és dúsgaz­dag Goldring báró fia adott magáról életjelt. Magának a felderítő osztály vezetőjének, aki egykor jó barátja volt a fiú atyjának, a figyelmét is magára vonja. Mindebben szerepet játszik az a tény is, hogy a fiatal Heinrich Gold­ring számára 2 millió márlca örökséget helyezett letétbe az apja egy svájci bankban, Berthold ezredes fiává fo­gadja Heinrichet és titok­ban már szövi a háló.t: el akarja vetetni vele feleségül leányát, Lorchent. Heinrich különleges megbízatású tiszt lesz Berthold osztályának törzsénél, yáratlanul Fran­ciaországba helyezik. Állo­máshelyén, a franciaországi Saint-Remyben ismerkedik meg a francia partizánokat segítő Momym Tarvallel-lal, aki azt a megbízatást kapja, hogy figyelje őt. A regény­nek legsikerültebb része a franciaországi, de talán leg­szebb fejezetei közé tartozik a két fiatal kibomló szerelme. Van egy régi orosz köz­mondás, amely így szól: egy harcos nem harcos. Dold- Mihajlik regénye vitába száll ezzel az ősi mondással és azt bizonyítja, hogy az az em­ber, akit a kommunista hit és a szocialista hazafiasság eszméje vezérel, egyedül, tá­vol a hazájától, az ellenség Persze, a regi Pest megye- £ ről, helyesebben az egykori £ Pest-Pilis-Solt megyéről van ^ szó és az ősi értelmű Kiskun- £ Ságról, amely területileg ben­őne feküdt ugyan a megyében, ^ da attól mégis közigazgatási í határ választotta el — lévén ^ ez valaha a kiskunok kerüle­te, melynek székhelye Kiskun- délegyháza volt. £ Nos, éppen Kiskunfélegyhá- ^ zárói van szó: Mezősi Károly, £ a Kiskun Múzeum tudós igaz­gatója roppant érdekes tanul- ^ mányt írt a Magyar Tudomá­nyos Akadémia Irodalomtörté- ',t neti Intézetének folyóiratába, (az Irodalomtörténeti Közlemé- í nyekbe, ahol azt igyekszik bi- 5 zonyítani, hogy Petőfi nem a \ régi Pest megyei Kiskőrösön 5 született, ahogy azt eddig a tu­dományos életrajzok feltüntet­itek és az iskolakönyvek taní- í tották, hanem a kiskunsági ! Kiskunfélegyházán. Indoklása (éppen olyan eszes, mint fi- ! gyelemre méltó, í A kiskunsági kutató ugyanis ! abból indul ki, hogy Petőfi nert) Kiskőröst, hanem Kis­kunfélegyházát vallotta szülő­helyének. hiszen a Szülőfölde­men című verse, amelyben az a sor áll, hogy „Ez a város születésem helye’’, — kétség­telenül Kiskunfélegyházán ke­letkezett és nem Kiskőrösön. Természetesen nem pusztán ebből áll Mezősi Sándor állás­pontja, mert a továbbiakban felsorolja azokat a Petőfitől eredő nyilatkozatokat, amikor a költő szülőhelyének nevezte a Kiskunságot, főleg az 1848 nyaráról kelt kijelentéseket, ahol Petőfi valóban több íz­ben kiskunsági születésűnek vallotta magát. Mezősinek tel­jes igaza van abban, hogy a költő Kiskőröst semmi esetre sem vélte — nem is vélhette — a Kiskunsághoz tartozónak, tehát ezek a nyilatkozatai ép­pen nem látszanak megerősí­teni azt az álláspontot, hogy Petőfi Sándor a Pest megyei Kiskőrös szülötte. • Pedig a valóság mégis ez: Petőfi vitathatatlanul Kiskö­rösön született. Ezt nem csu­pán a Kiskörösön levő keresz­ti telési anyakönyv bizonyítja — ^ mert bizonyos, hogy valaki ^születhet más városban, mint ^ ahol megkeresztelték — ha- í nem igazolja az a tény, hogy > Petőfi szülei — Petrovics Ist- ^ ván mészárosmester és felesé- ^ ge Hruz Mária — a költő szü- ^ letésének időpontjában, vagyis ^ 1823. január 1-én kiskőrösi la- ^ kosok voltak és csak 21 hónap ^ múlva költöztek a kiskunsági ^ Félegyházára. A kis Petőfi ér- ^ telme tehát Kiskunfélegyhá- ízán nyílt ki: itt élt egészen ^ addig, amíg szülei a közeli ^ Kecskemét evangélikus iskolá- ^ jába íratták be és még ezután ^ is — 1830 nyaráig, amikor ^ nyolcadik évében járt — min- ^ den vakációját a kiskunsági ^ fővárosban, Félegyházán töl- ^ töt te, ahová így gyerme,kkorá- ^ nak szép emlékei kötötték, míg Kiskőrösről semmiféle emléke nem volt, ami termé­szetes — 21 hónapos korára senki sem emlékezik vissza. Ez az egyszerű magyaráza­ta annak, hogy miért nevezte Petőfi a Kiskunságot, illetve szülei ottani lakóhelyét — szülőhelyének. Szellemi szü­lőföldje volt a Kiskunság, szellemi szülővárosa volt Félegyháza! Nem egy ember­rel történt hasonló: igen gya­kori, hogy emberek, akik min­den gyökerükkel egy-egy fa­luhoz tártoznak, valami ok folytán (például annak kö­vetkeztében, hogy szülőotthon, kórházi szülészeti osztály a legközelebbi városban van) nem ott születtek, ahol egész gyermekkorukat leélték, aho­vá első emlékeik fűzik, ahol az első emlékezetükben élő szülői otthon él. így kell tekintenünk a köl­tőnek azokra a vallomásaira, ahol kiskunságinak nevezte magát — mert valóban az is volt. Kiskőrös Petőfi Sándor anyakönyvi szülőhelye: ezt nem dönti meg Mezősi Ká­roly nagyon eszes vitaindító tanulmánya, mert maga Me­zősi Károly is kénytelen elis­merni, hogy a költő születése idején Petőfi szülei Kiskun­félegyházán való tartózkodá­sának semmiféle nyoma sincs, míg a Kiskőrösön való állandó lakásuk bizonyítható. Mint minden vita, ez sem hiábavaló: Mezősi nem csu­pán vitaindító tudományos dolgozatot írt, hanem egy je­lentős tanulmányban össze­foglalta a születéshely kér­désre vonatkozó irodalom anyagát és igen sok ismeret­len adalékra hívta fel a ku­tatás figyelmét. Ha nem is döntötte meg a kiskőrösi szü­letés adatait, az irodalom- tudomány mégis köszönettel tartozik neki. • Dienes András Pest megyében, vagy a Kiskunságban született Petőfi Sándor ?

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom