Pest Megyei Hirlap, 1960. február (4. évfolyam, 27-50. szám)
1960-02-12 / 36. szám
1960. FEBRUAR 12. PÉNTEK ’üfJCirlap Véglegesen mezőgazdasági ingatlan marad a szabadságligeti 500 házhely Szabadságliget Dunakeszihez tartozik. A felszabadulásig szántóföld és lóversenypálya terült el a helyén. A Lovar- egylet 'földjeinek egy részét képezte és a pálya az Űrlo- vas Szövetségé volt. A felszabadulás után ezen a részen mintegy 130 holdat 500 darab 250 négyszögöles parcellákra osztottak és közlekedési dolgozóknak, elsősorban vasutasoknak juttattak házhelyeket. A juttatottak nevezték el Szabadságligetnek ezt a területet. Egy ideig Dunakeszi- Alsó vasúti megállót hivatalosan így is hívták. Aztán újra felkerült az őrházra a régi tábla. Az osztás után négy évvel, 1950-ben a Pest megyei Földhivatal megszüntette a parcellák házhelyjellegét, a területet azonban mezőgazda- sági ingatlanként a juttatottak tulajdonában hagyta. Szabadságliget tehát megszűnt Dunakeszi belterülete lenni és így állandó jellegű épület emelésére a tanács többé engedélyt nem adhatott ki. Ezzel meghiúsult az a terv is, amit a házhelyhez juttatótoknak a parcellázás megkezdésekor előadtak: kertváros lesz ezen az alapjában véve kietlen helyen, az új tulajdonosok építőszövetkezetbe tömörülve építik fel. A szövetkezet azonban sehogyan sem jött létre, csupán kidolgozott vázrajzon mutatták be, milyen is lesz majdan Szabadságliget. A terület közepén fel nem parcellázott részen gyönyörű parkot létesítenek, akörül emelnek iskolát, óvodát, orvosi rendelőt és minden egyebet, ami nélkül kertváros el sem képzelhető. De négy év alatt semmi sem épült, azaz egyetlen villaszerű ház. Dr. Szitán László, a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium dolgozója emelte, miután előbb szabályosan kérte és kapott építési engedélyt. A telkek tehát csupaszon maradtak, legfeljebb kukoricát, krumplit vetettek bele vagy veteményeskertet létesítettek benne a tulajdonosok. Amikor azonban a Földhivatal mezőgazdasági ingatlanná minősítette Szabadságligetet, megmozdultak a juttatottak és kérésükre 1954-ben a Közlekedési és Postaügyi Minisztérium azt javasolta a Város- és Községgazdálkodási Minisztériumnak, állítsa visz- sza Szabadságliget házhely- jellegét. A minisztérium bizottsága a helyszínen tanulmányozta a kérdést és úgy találta, Dunakeszi házaitól két kilométer távolságban nem lenne indokolt Szabadságligetet belterületté nyilvánítani. a végleges döntést pedig a Pest megyei Tanács végrehajtó bizottságára bízta. A v. b. még 1954-ben határozatot is hozott, meghagyta Szabadságligetet külterületnek. Dunakeszi tanácsa többé egyetlen építési engedélyt sem adott ki, ennek ellenére az évek folyamán Szabadságligeten több olyan házat emeltek — engedély nélkül —, amelyek állandó jellegűnek tekinthetők. Ma már 39 ilyen ház áll a telkeken, és még vagy száznál több telken valami fajta épület; tégla falú, vagy deszkából összetákolt vikkendházak, kunyhók mellett, autóbuszkarosszériák. Ezeknek azonban nincs alapzatuk, tehát felállításukhoz építési engedély sem kellett. Tulajdonosaik természetesen nem állandó lakás céljára építették. Négy-öt családon kívül nincs is Szabadságligetnek állandó lakója. Valamennyi telektulajdonos azonban tavasztól őszig legalább vasárnap kilátogat ingatlanára, legtöbbje a hét végét is ott tölti. A telkeket az utóbbi esztendőkben beültették gyümölcsfákkal, a fák között pedig mindenféle vete- ményt termelnek. És mindannyian sérelmesnek találják, hogy Szabadságliget mező- gazdasági ingatlan. Első látszatra valóban annak is látszik, hogy a házhoz juttatott embereket megakadályozzák a házépítésben. Maguk a telektulajdonosok nem is akartak ebbe belenyugodni. Soraikból még évekkel ezelőtt gazdasági bizottságot választottak, amely már többször eredménytelenül kérelmezte, állítsa vissza a megyei végrehajtó bizottság ingatlanaik házhely jellegét. Legutóbb a múlt év decemberében fordult ismételten ezzel a kéréssel a végrehajtó bizottsághoz, amely nemrég tárgyalta a kérelmet és újból elutasította. Nem tartja ugyanis megengedhetőnek a végrehajtó bizottság, hogy egy községtől, ha az szervesen nem csatlakozik hozzá, két kilométer távolságra újabb községrész alakuljon ki. A község belterületén különben is megfelelő számban áll rendelkezésre családi házak építésére kiválóan alkalmas házhely. Ezeknek a beépítetlen házhelyeknek beépítésével Dunakeszi célszerű rendezését, fejlődését nagymértékben előbbre lehetne vinni. E külterületnek belterületté nyilvánítása viszont minden körülmények között a népgazdaságot indokolatlanul megterhelő, nagyszabású beruházásokat követelne meg. Most már ugyanis nincs szó építőszövetkezetről, amely a szükséges közintézmények épületeit is felépítené. Ellenben az új lakótelep bizonyára követelné a villanyhálózat kiépítését. Szükség lenne orvosra, orvosi rendelőre, iskolára, óvodára, üzletekre, amiket nem is lehetne megtagadni a nyilván rövidesen mintegy kétezer főnyi lakosságú községrésztől. Mindez valóban akkora kiadással járna, amelyre, mivel Dunakeszin sok nagyfontosságú közérdekű beruházás szükséges, évekig nem lehetne fedezetet biztosítani. A szabadságligetiek túlnyomó többsége különben sem gondol egyelőre arra, hogy telkére lakóházat építsen. Tulajdonképpen csak elvi okokból kívánják a magukra nézve sérelmesnek vélt határozat megváltoztatását, de gazdasági bizottságuk néhány tagja a községi tanácsnál már bejelentette, hogy a tulajdonosok a jövőben tartózkodni fognak engedély nélküli építkezésektől. Akik viszont már építkeztek — engedély nélkül —, mast nagy izgalommal várják az ellenük meginduló szabálysértési eljárást. A megyei tanács végrehajtó bizottsága álláspontjának helyessége nem vitatható. Kétségtelen azonban, hogy annakidején azok, akik ezen, a községtől távol eső helyen házhelyeket osztottak, nagyon meggondolatlanul jártak el. A juttatottak azonban mégsem jártak roszszul, rendkívül olcsó áron kaptak ingatlant, amelyen szabad idejűkben hasznos szórakozásképpen most gyümölcsfáikat gondozhatják, élvezve a jó levegőt. Csak tavaly ősszel több mint ezer facsemetét ültettek a telkeken és a faültetést folytatni szándékoznak. Kertváros helyett tehát rövidesen gyümölcsliget lesz Szabadság- ligetből. A kellemesen fűtött konyhában együtt a család. Az anya térítőt horgol, az apa és a kisebbik fiú újságot olvasnak Állásvesztésre ítélték Kóspallag megtévedt tanácselnökét Hetekkel ezelőtt bejelentés érkezett ellene. A bejelentő Krébesz Károlyt mintegy húsz súlyosabb visszaéléssel vádolta meg. Megindult a fegyelmi vizsgálat és mivel már az első pillanatokban is alaposnak, komolynak tűnt a vád, a tanácselnököt felfüggesztették állásától. A ' fegyelmi vizsgálatot Bodnár Sándor, a járási v. b. elnök- helyettese vezette. Kihallgatta a tanúkat, beszerezte a bizonyítékokat, majd a vizsgálat eredményét bejelentette a végrehajtó bizottságnak. A vizsgálat során kiderült, hogy a megtévedt tanácselnök valóban elkövette a visszaéléseket: a községi földek terméséből kisebb-nagyobb tételeket jogtalanul elsajátított, azokat saját céljaira használta föl, a kóspallagi kultúrNégy disznót vágott az idén népes családja részér« Papp Lajos. A család kedvence Laci, a legkisebb fit, aki szereti a kolbászt, s hogy kedvére lakmározbat belőle, azt képünk is tanúsítja (Csekő felv.) ház építése alkalmával kü-1 lönböző ’ építési anyagokkal^ gazdálkodott hasonlóképpen, j ezenkívül a község pénzeit is J hűtlenül kezelte. á y A járási végrehajtó bízott- ^ ság ezek után egyhangúlag ^ elfogadta a fegyelmi biztos | javaslatát és Krébesz Károlyt ^ megfosztotta tanácselnöki ^ tisztségétől. í A szobi járás egy esztendeje az igazságügyi eljárások tükrében A legjobb amerikai fajtákat is megelőzik a martonvásári hibridkukoricák Ebben az esztendőben az ország kukorica vetésterületének több mint 60 százalékára kerül hibridkukorica vetőmag. A kiváló martonvásári fajtákból elegendő meny- nyiségű vetőmag termett , s tavasszal a Martonvásári 5-ösből 2000, a Martonvásári 1-esből 220, a Martonvásári 39-esből 50 vagonnyit osztanak ki az állami gazdaságok, termelőszövetkezetek és az egyénileg gazdálkodó parasztok között. A legbővebben termő magyar hibridből, a Martonvásári 1-esből ebben az évben annyi vetőmagot termelnek, hogy 1961-ben már minden igényt ki tudnak elégíteni: előreláthatólag egymillió holdra elegendő vetőmaggal rendelkezünk majd. A tavasszal elvetendő martonvásári hibridek kiválóságát számos hazai és külföldi fajtakísérlet igazolta. A tavalyi országos fajtakísérletekben a Martonvásári 1-es első helyen végzett, míg a második helyet — váltakozó sorrendben — a Martonvásári 5-ös, illetve a Martonvásári 39-es hibrid foglalta el. Az ausztriai kísérleteknél hat esetben első, öt esetben pedig második helyen végeztek a magyar hibridek. Svédországban a Martonvásári 40- est tíz külföldi fajtával hasonlították össze, s a legjobb amerikai hibridkukoricákat megelőzve, a legjobbnak bizonyult. Ugyancsak előkelő helyet foglaltak el a martonvásári hibridek a Német Demokratikus Köztársaságban, Csehszlovákiában és Lengyelországban beállított nemzetközi kukorica fajtakísérletekben. Érdekes jelentésben számolt be a minap a Szobi Járási Tanács végrehajtó bizottságának ülésén dr. Rózsa Lajos, a Váci Járásbíróság elnöke a szobi járás múlt évi igazságügyi eseményeiről. A jelentés szerint a bíróság minden tekintetben arra törekedett, hogy eljárásaiban, ítéleteiben a tételes törvények mellett a VII. pártkongresszus igazságügyi vonatkozású határozatainak szelleme és irányelvei is érvényesüljenek. örvendetes jelenségként számol be a jelentés arról, hogy a múlt évben a járás területén erősen csökkent a társadalmi tulajdont károsító bűncselekmények száma. A földművesszövetkezetek, az erdőgazdaság, a MÁV és a posta sérelmére követtek el közvagyont károsító cselekMINDIG EGYÜTT\ KÖZÖSEN — Egyszer láttam egy filmet. A címére már nem emlékszem. A fiatal szovjet hatalomról szólt. Mostanában gyakran felidéződik emlékezetemben egyik jelenete. Az orosz munkások gerendát hordanak. Lenin elvtárs is megfogja egynek- egynek a végét és viszi. «1 többiekkel. Amikor a munkások tiltakoznak, Lenin leinti őket. Csak akkor boldogulunk — mondotta —, ha valamennyien együtt dolgozunk, senki ne maradjon ki. Valahogy nálunk, a termelőszövetkezetekben is így kell, ahogy Lenin elvtárs mondta. Szarka nénitől — bogi lakos — hallottam ezeket a szavakat az aszódi járási m'í- tanács ülésén. Egyszerű, idős nénitől, aki nyolc gyermeket nevelt fel. Hogyan? Tele nyomorúságban, tele gondban. Ö tudja, mit jelent a. magára- hagyottság, mit a társadalom összefogása. Megváltozott élete volt a tanítómestere, hogy megértse Lenint. De nem is any- nyira Szarka néni élete fogott meg, mint gondolatvilága. Hogy egy idős, falusi asszonyban így éljen a régen látott film mondanivalójának ize! Hogy így érezze a rokonságot a lenini szó és mai életünk között! így lássa: hogyan kell Lenin tanítása szerint élnünk. Szarka néninél senki nem fogalmazhatta volna szebben: — Legyünk úgy együtt, mint Lenin az orosz munkásokkal. Legyünk úgy együtt, hogy soha ne kelljen egy vagy két embernek vinni a gerendát, hanem mindig együtt, mindig közösen. ményeket. Az első ízben megtévedt dolgozók kisebb súlyú bűncselekményeit a bíróság pénz-föbűntetéssel és felfüggesztett börtönbüntetéssel torolta meg, de azokat, akik már többször követtek el hasonló bűncselekményt, kisebb súlyú cselekmény miatt is börtönnel büntette. Egy nőtlen segédmunkás, akit társadalmi tulajdon elleni cselekmény miatt korábban már kétszer elítéltek, most deszkalopás miatt 3 hónapi börtönt és 600 forint pénz- büntetést kapott. Két vasúti kocsirendező közösen ellopott egy vasúti kocsiból egy kétezer forint értékű varrógépet. Az egyiket, aki most tévedt meg először, 6 hónapi börtönre ítélték, de az ítélet végrehajtását próbaidőre felfüggesztették, a már büntetett előéletű másik kocsirendezőt viszont 7 hónapi börtönre és 3000 forint pénzbüntetésre ítélték. A nagymarosi posta- hivatal egyik kézbesítője tízezer forintot sikkasztott úgy, hogy 21 pénzesutalványra ráhamisította a címzettek aláírását és a pénzt megtartotta magának. Amikor leleplezték, a pénzt visszafizette, a bíróság ezért csak másfél évi börtönre, 400 forint pénzbüntetésre ítélte és egyes jogaitól három évre megfosztotta. Árdrágító bűncselekmény a járásban alig fordult elő a múlt év folyamán. Néhány dolgozó parasztasz- szony üzérkedett tejtermékekkel, dióval, akiket szabadságvesztésre és pénzbüntetésre ítéltek, egy büntetett előéletű kosárfonót pedig, aiki engedély nélkül foglalkozott kosarak vételével és eladásával és több mint ötezer forint illetéktelen nyereséghez jutott, hat hónapi börtönre és 600 forint pénzbüntetésre ítéltek. A rendőrség a szobi járásban több közellátás érdekét veszélyeztető cselekményt fedezett fel a múlt évben. Több dolgozó paraszt a kapott fakivágási engedéllyel visszaélve, a megengedettnél lényegesen több fát vágott Id. A járásbíróság pénzbüntetésre ítélte őket és a kivágott fákat elkobozta. Foglalkozik a jelentés a munkaügyi perekkel is és megállapítja, hogy ezeknek a pereknek főleg az az oka, hogy a földművesszövetkezetek nem ismerik a fegyelmi eljárás szabályait és azonnali hatállyal elbocsátanak olyan dolgozókat, akiket a szabályok szerint ezzel a legsúlyosabb fegyelmi ítélettel nem lehetne sújtani. A járásbíróság az ilyen hibás határozatokat hatályon kívül helyezte. A földművesszövetkezetek általában a termelési szerződésekkel kapcsolatos szabályokat sem ismerik kellőképpen, amiből szintén számos alaptalan pör keletkezett. A jelentés végül beszámol arról is, hogy a Szobi Járási Tanács által megválasztott népi ülnökök hathatósan közreműködnek a bíróság munkájában, maga a bíróság pedig mindent megtesz, hogy közelebb kerüljön a járás lakóihoz. A bírák a múlt évben harmincszor tárgyaltak és tartottak félfogadást, panasznapot a helyszínen. A közjegyző Nagymaroson, Szobon és Vá- mosmikolán 41 esetben tartott helyszíni hagyatéki tárgyalást, a telekkönyvi előadók pedig 35 esetben jártak el a helyszínen. A pártbizottsággal, a tanácscsal, a rendőrkapitánysággal, valamint a népi ellenőrző bizottsággal való kapcsolat rendszeresebbé és állandóbbá tétele tekintetében vannak még komoly feladatok, amelyek a járásbíróságveredményes munkája érdekében feltétlenül megoldásra várnak — fejezte be jelentését a járásbíróság elnöke. | A juhász otthonában Papp Lajos évek óta a ceglédi Dózsa Tsz juhásza. Két* ^ szoba-konyhás, fürdőszobás lakását 1954-ben építtette a szö- á vetkezet. Néhány fényképpel bemutatjuk, hogyan is él egy y í szövetkezeti juhász? Z ....T öbb mint nemtörődömség! • A napokban tettük szóvá a j Veresegyház—Gödöllő MÁV-vonaJ ! visszásságait: a sötét, hideg, pon- < tatian szerelvényeket. Nem tud-; juk biztosan, de talán a cikk ha- I fására a közlekedő három kocsi< egyikét egy jól fűtött és világi- j tott bőrüléses kocsival cserélték: ki. Rögtön az első napon a bőr- j ülésen hatalmas sárfoltok jelezték,; hogy a kocsit a piacozók nem I éppen „szocialista megőrzésre” j átvették, a piacozók a nehéz batyut állítólag nem tudják másképp levenni, csak ha felállnak az ülésre. Hogy a kocsi padlója, a padok alja recseg a tökmjj.g- héjtól, az már szinte természetes. A hamutartók kiürítetlenek stb., stb. A második napon reggel az egyik ablak alatti asztalkát, együtt a hamutartókkal valaki leszakította. No nem kézzel: rajta maradt a csizma vagy a bakancs nyoma. Estére a kocsit kicserélték. Nyilván javításba vitték. Sajnos nagyon rászorult. Mit lehet ez ellen tenni? — öt- lik fel a kérdés. Megmondom: Két évvel ezelőtt sokat beszéltünk Budapest higiéniájáról. Akkor a Népszava hasábjain javasoltam, hogy éljünk a helyszíni büntetés megtorló eszközével. Nemsokára napvilágot látott a rendelkezés, amely meg is oldotta a kérdést. Javaslom: büntessék meg — méghozzá példásan _ a szemet e löket, rongálókat. Adják meg a jogot a kalauzoknak és találják meg a módot a vasúti személyzet felvilágosításával és ellenőrzésével, hogy éljenek is a jogaikkal és védjék meg a szerelvények tisztaságát. F. M.
