Pest Megyei Hirlap, 1960. február (4. évfolyam, 27-50. szám)

1960-02-11 / 35. szám

I960. FEBRUÁR 11. CSÜTÖRTÖK ""v^Cirlap 3 Hogy a portán rend legyen... Ternyák Imrével beszéltek. Tőle függött a jutalmazás, a dicséret, a kitüntetés. Leg­alábbis a dolgozók így tüle­kedtek. Ternyák elvtárs munkájá­ban is lehet kifogást találni. Nem szereti a szériamunkát, csak az egyedi darabokat ké­szíti szívesen, s néha ebben is felületes. Tekintélyét csorbítja az is, hogy a családi perpatva­rait nem otthon, a négy fal között intézi el, hanem nyilvá­nosan, a gyárban, meri a fe­lesége a másik üzemrészben dolgozik. — Nemegyszer a szemébe mondtuk Ternyák Imrének, hogy próbáljon megváltozni — mondja Laurán Lajos —, de ilyenkor megsértődött és azt vágta vissza, hogy „ki akarjuk nyírni". S ahogy jobban belemé­lyedünk a szerszámüzem éle­tének taglalásába, egyre in­kább igazoltnak látjuk a párt­végrehajtóbizottság decemberi elmarasztaló értékelését. — Az emberek hangulata azért sem jó, mert nincs egyetértés. Talán ez az egyik legfőbb oka a lemaradásnak — mondja Hinfner Géza. — Az embe­rek érzékenyek, sértődéke- nyek, nem szeretilt a bírálatot. — Pontosan így voltam én Is ezzel — mondja Laurán Péter. — Hibát követtünk el, a bátyámmal együtt és ezért párt- és gazdasági büntetést kaptunk... Kilenc hónapig adtam a sértődöttet. Pedig nem volt igazam. A „visszavo­nulás” nem tett jót sem a pártnak, sem nekem, dolgozó­társaim előtt pedig a vissza­húzódás nem emelte a tekin­télyemet ... Most már rájöt­tem. hogy sem a pártbünte­tés, sem a vállalati fegyelmi nem akar lejáratni. Hiszen az apa sem veri agyon a gyere­két, ha bünteti. Csak jó szán­dékkal nevelni akarja. A pártcsoport tagjai túlnyo­mó többségének megvan a szakmai tudás és teljesítés adta "tekintélye á'műhelyek- ben. Mégsincs meg az egyet­értés, az egység, s talán még az elismerés is hibázik az üzem dolgozói között. — Hogy mi ennek az oka? — ismétli a kérdést Hinfner Géza. — Epük talán az, (hogy a kommunisták nem igyekez­tek barátként megnyerni a pártonkívu.ieket. Ebben van némi része a szakmai hiúság­nak is ... Pedig egyiküik sem ellensége a mi társadalmunk­nak, hiszen ők is jólétet, bé­két akarnak. Ezt bizonyítja a munkájuk, mert minden em­ber munkájában benne van a jelleme is. Mi hát a teendő, hogy a szerszámüzem portá­ján rend legyen? Mit akarnak tenni a pártcsoport tagjai, akik elsősorban felelősek a rendért, a fejlődésért, a ván­dorzászló visszaszerzéséért, a dolgozók jó hangulatáért? — Első feltétel — kezdi Laurán Péter — megteremteni az egyetértést. — Tovább szervezni a munkaversenyt — folytatja Budavári Kálmán —, de úgy, hogy egy-egy összefüggő mun­kát végző csoport brigádba álljon össze. Mint ahogy Laurán Péter csinálta. — Nevelni az embereket, de a példán keresztül — veszi át a szót Hinfner Géza. — Szoros egyeséget teremteni a párt­tagok és a pártonkívüliek kö­zött. Néhány percig csend van a szobában, mintha mindnyájan a további feltételeken gondol­kodnának. Végül Laurán Pé­ter szólal meg. — Addig ne keressük házon kívül a bajt, amíg otthon nem tettünk rendet. Ez úgy hangzik, mint egy határozat. Déri Károly Szovjet mérnökök tervezik Guinea első főiskoláját Konakryban, a Guineái Köz­társaság fővárosában szovjet tervek szerint fogják felépí­teni az ország első felsőfokú tanintézetét, a politechnikai főiskolát. Szovjet mérnökök ez év áprilisára fejezik be a ter­vek összeállítását. Az új főis­kola négy karán 30 tanszék fog működni. A tervek össze­állításánál figyelembe veszik a főiskola későbbi kibővítésének lehetőségét. Báb- és árnyjáték- fesztivál Pekingben A kínai báb- és ómyjáték- művészek fesztivált tartanak Pekingben. A kínai művelő­désügyi minisztérium * ren­dezte fesztivál jelzi, hogy a felszabadulás előtt kihalásra ítélt, ősi hagyományokkal rendelkező, híres kínai báb- és árnyjátékművészet a népi Kínában új virágzásnak in­dult. Uj papír-, műanyag-, textil- gumiipari műszer: a bétasugaras vastagságmérő A Méréstechnikai Központi Kutató Laboratórium munka­társai korszerű új műszert készítettek, amely elsősorban a papíriparban, ezenkívül a műanyag-, a textil- é^ a gu­miiparban is hasznos a tech­nológiai követelmények pon­tos megtartására, a termékek minőségének állandósítására. Az új műszer bétasugaras ra­dioaktív izotópok felhasználá­sával folyamatosan, gyártás közben méri a különféle pa­pírok, kartonlemezek, mű­anyag- és fémfóliák, szövetek, gumilemezek stb. négyzetmé­terenkénti súlyát vagy vas­tagságát. A műszerrel távméréssel állapítják meg s regisztrálják az adatokat. A legfinomabb átütőpapírtól a legvastagabb kartonpapírig tud mérni. Használata jelentős időt, se- lejtet takarít meg, lényegesen pontosabb az eddigi kézi mé­rő módszereknél, segítségével állandósítható a különféle anyagok minősége. A labora­tórium négy ilyen műszert szerelt fel vizsgálatra papír-, textil-, műanyag- és gumi­üzemben, illetve kutatóinté­zetnél. A sikeres üzemi pró­bák tapasztalatai alapján az Irodagépipari és Finommecha­nikai Vállalat kezdi meg a műszer sorozatgyártását. Kérem a panaszkönyvet! A minap Vámosmikolán jártunk. Délidőben megéhez­tünk, s kerestünk egy üzle­tet, ahol kenyeret, s mellé ha- rapnivalót lehet kapni. Ér­deklődésünkre azt mondták, menjünk a földművesszövet­kezet önkiszolgáló boltjába. Valóban, csakhamar ész­revettük az önkiszolgáló bol­tot. Legalábbis ezt hirdette a tábla. A parányi üzlethelyi­ségben azonban az önkiszolgá­lás csupán névben van meg. Három darab magas oszlop­félén kihúzott közönséges spárgakorlát választja el a vevőket a polcokra kirakott árutól. Mindent az üzlet el­adói mértek, adtak, ugyanúgy kellett kérni, mintha nem is önkiszolgáló üzletben, hanem egyszerű vegyesboltban let­tünk volna. Megkérdeztük a bolt beosz­tottjaitól, miért önkiszolgáló ez az üzlet? Vállukat vono- gatták, azt mondták, ők sem tudják. Vevőktől érdeklőd­tünk. tetszik-e nekik az üzlet? Azt felelték, tetszik, csak azt nem értik, hogy miért önkiszolgáló, hiszen a boltban semmi nem változott, csupán az új táblát tették ki az ajtó fölé. Na, meg a spár­gakorlát új. Mi sem tudjuk, miért nevezik nagyképűen ön- kiszolgáló boltnak Vámos­mikolán a földművesszövetke­zet aprócska vegyesboltját. Talán a MESZÖV-nél tudják? ★ Panaszkönyvbe kívánkozik egy másik észrevételünk is. Valamelyik este Taksonyban megálltunk a földművesszö­vetkezeti cukrászda előtt. Tábla hirdette, hogy a cuk­rászda este tíz órakor zár. Mégis 9 óra 10 perckor már lehúzták a redőnyt, s haza­mentek a cukrászda dolgozói. Csupán a szomszédos ital­boltot találtuk nyitva. Az italboltban a szokásos füst és hangoskodás fogadott bennünket. Csakhamar fel­tűnt, bogy a legnagyobb lár­mát négy fiatalember okozza. Ott ültek a sarokban, néha- néha mellükre kókadt a fe­jük, de azért gyakran koc­cintottak az előttük levő ru­mos poharakkal, fennhangon vitatkoztak, sőt énekeltek is. Messziről lerítt róluk, hogy már be vannak rúgva, és látszott, nem töltötték be ti­zennyolcadik évüket sem. Az egyik fiatalember im- bolyogva a pulthoz ment, s kért még egy „rundot”. Az italboltvezctö azonnal adta is a teli poharakat. Amikor megkérdeztük, miért szol­gál ki tizennyolc éven alu­liakat, azt mondta, hogy ész­re sem veszi, betol tötték-e már a tizennyolcadik évet. Tegyük fel, a boltvezetőnek van igaza, de ha el is múl­tak az ifjak 18 évesek, ittas embereket akkor sem sza­badna kiszolgálni. Ezt a sza­bályt egyébként hatalmas betűkkel írt plakát hirdeti az italbolt falán. Csak éppen nem tartják be. ★ A panaszkönyvbe dicsérete­ket is szokás írni. A galga- györki szövetkezeti italbolt megérdemli a dicséretet. Több alkalommal jártunk már a községben, de bármikor men­tünk az italboltba, reggel avagy este, mindig tisztán, hideg időben kellemesen me­legre fűtve találtuk. A „csap­lárosné” barátságosan, ked­vesen foglalkozik a vendé­gekkel, s akiről látja, hogy már többet ivott a kelleténél, kivezeti az utcára és haza- küldi. Tanúi voltunk, hogy legutóbb egy fiatalembert kért meg. vezesse haza János bácsit, aki alaposan elázva toppant be a boltba. Miért e különbség a két italbolt között? — csá — Az idén is sok új külföldi gépet kap az ipar és a mezőgazdaság Az ipar műszaki fejlődését elősegítő új berendezések egy részét külföldről szerezzük be és így a gépesítés fokozása nagy feladatokat ró a külke­reskedelemre is. Az idén a ta­valyihoz mérten mintegy 40 százalékkal növekszik a gép­import. A feladat nagyságát érzékelteti, hogy a gépbehoza­tal már 1959-ben is 90 száza­lékkal haladta meg az előző évit. A Szovjetunióval aláírt árucsercforgalmi megálla­podás értelmében 1959-ben és 1960-ban ötször annyi szovjet gyártmányú gépet kaptunk, illetve kapunk, mint amennyit 1958-ban szállítottak. Bene István, az Ikladi Ipa­ri Műszergyár pártbizottsá­gának titkára mutatja meg a szerszámüzem termelési ta­nácskozásának jegyzőköny­vét, amelyben — többek kö­zött c— a következőket rögzí­tették: A szerszámüzem negyedik negyedéves tervét 93,6 szá­zalékra, a 100 forint terme­lési értékre eső költséget 71 forint helyett 82 forintra, illetve 86,7 százalékra telje1 sítette. Ez az eredmény rossz... A jegyzőkönyv így folyta­tódik: A tőlünk független hibá­kon kívül a mi belső hi­báink is okozták a rossz eredményt. Többek között sokat túlóráztattunk a ven­tillátor-forgácsolás miatt és az előállított termék ára az üzem bérezéséhez viszonyít­va nagyon alacsony volt... Az 1959. évi harmadik negyed­évben megszerzett vándor­zászlót ezért elvesztettük. Most minden erőnket arra összpontosítjuk, hogy 1960 első negyedében ismét visz- szaszerezzük. Mit mondanak erről az érdekeitek, a legilletékesebbek, a szer­számüzem kommunistái? Felkeresem őket. Hinfner Géza pártbizottsági tag osz­tályvezetői szobájában talá­lom Balogh László pártcso- portbizalmit, Laurán Lajos, Laurán Péter, Bredák László párttagokat és Budavári Kál­mán pártonkívülit, a mű­helybizottság tagját. Amikor benyitok az osz­tályvezető irodájába, Laurán Lajos a jegyzőkönyv egyik példányát nézegeti. A beszélgetés azzal kezdő­dik. hogy a mentségeket so­rolják fel. Például azt, hogy az új villanymotor-sorozat gyártásához a szükséges szer­számok elkészítésénél a tech­nológia még kiforratlan, az­tán a normamegállapítás sem a legjobb, mert egy-egy új darab kimunkálásához több idő kell. meg az új gyártmá­nyok elindításánál a szerve­zési előkészítés sem megfe­lelő, vagy a műveleti sor­rendet későn kapják meg a technológiai osztálytól, eset­leg a szerkesztési osztály nem készül el időben a raj­zokkal és még kismillió egyéb apróságot hoznak fel. Csak éppen * kommunisták magatartásáról, munkájáról, példamutatásáról esett elein­te kevés szó. Mintha közöt­tük és bennük minden a legnagyobb rendben lenne. Pedig minden hiba, mulasz­tás, baj megelőzése, elkerü­lése, kijavítása, embereken múlik. Sőt, elsősorban a kommunistákon. Amikor erre terelődik a vita, hevesebbé válik a hang. — Nincs egyetértés az üzem­ben a munkások között — ismeri el Laurán Péter. — Az volt a baj, s ez még ma is érezhető, hogy egy-egy kommunistának nincs tekin­télye ... — A mellékhelyiség falára például azt firkálták, hogy: Ternyák Imre kiskirály — szól közbe Bredák elvtárs —, pedig ő a műhelybizottsági elnök. Ternyák Imrét esztendejénél több, hogy a szerszámüzem műhelybizottsági elnökké vá­lasztotta. Azóta egyetlen-egy- szer — a párt-végrehajtóbi­zottság bírálata után — két héttel ezelőtt tartottak veze­tőségi értekezletet. Egyedül csinált, határozott, tárgyalt mindenről. Tanulni nem akart, többszöri figyelmeztetés után még ma sem tanul. Csak Ígéri. A munkaversenyt az üzemve­zetőség szervezi — a dolgozók 95 százaléka vállalt kötelezett­séget április 4-re —, mert Ter­nyák „ezzel nem foglalkozik”. Mulasztását, hibáit többször a fejére olvasták értekezleten és négyszemközt, mégsem változ­tatott semmit. Hinfner Géza elvtárs szerint „más motívumok” is közreját­szottak az üzem rossz hangu­latának alakulásában. Például az, hogy ha az igazgató, vagy a főmérnök bejöttek a szer- szúniüzembe, legtöbbször csak \ Az új tsz működési terüle- \ te Nyársapát, a neve Haladás. \ Már központi tanyája, sőt iro- j dája is van, amely Körös felöl $ érkezve a köves út. bal olda- J Ián fekszik. Elég egy pillan- 51ást vetni rá ahhoz, hogy 't megállapítsuk: a tanya és környéke jó kezekben volt, $ tulajdonosa példás, rendsze- % rető és kitűnő szakember le­lhetett. Lehetett? Most is az, % ugyanis nem másról, mint % Bíró Károlyról van szó, aki £ elsőrangúan kezelt szőlője és í remek minőségű borai révén % méltán vívta ki magának az % egész vidék lakosságának el- £ ismerését. % Bíró Károly, s o fia. Zol- ^ tán, korszerűen felszerelt % gazdaságával most a Haladás % Tsz tagja, illetve brigádveze- % tője. s tekintve, hogy ezen a % részen központ céljára más, $ alkalmasabb gazdaság nincs, % tanyája egyben a termelőszö- ^ vetkezet központja lett. $ Bizony, a két helyiségből ál- $ ló iroda szűknek bizonyul % ezekben a napokban. Amikor belépünk, moccanni is alig $ tudunk, annyi az ember, s $ mind arra vár, hogy a tsz- £ be történt belépésével kap- í csolatosan felmerült problé- $máit az illetékes vezetőkkel ^ megbeszélje, rendezze. $ Mezei Mihállyal, a tsz megbízott elnökével együtt í egy keskeny lócán szorítunk EGY ÚJ TSZ ELSŐ NAPJAI magunknak helyet, hogy be­szélgethessünk az új tsz első napjairól, eddigi munká­járól és gondjairól. — Mikor alakult meg a Haladás Termelőszövetkezet? — kérdezzük. — Három hete — hangzik a válasz. — Négyszáz taggal, kétezer holdnyi területen, amelyből 500 hold a szőlő. — Ezenkívül még hány tsz működik a községben? — Kettő. A Jókai és a Kos­suth, de a Jókai már koráb­ban is működött. — S mivel foglalkoznak ezekben a napokban? — Megalakuld: nk után, január 27-én tartottuk első közgyűlésünket. Itt az újon­nan jelentkező tagok felvé­tele mellett a vezetőség, a leltározó bizottság tagjainak megválasztása, valamint a legsürgősebb munkák meg­kezdése szerepelt napirenden. — Vannak már, akik dol­goznak? — Hogyne. Körülbelül 30 —Í0 ember. Több is lenne, de egyelőre még csak ennyinek tudunk munkát biztosítani. Ezeknek egy része a fakiter­melésben. más része a beho­zott állatok elhelyezésére ki­jelölt és egyéni tulajdonban levő istállók tatarozásán dol­gozik. Néhány nap múlva el­kezdjük a tagokkal való tár­gyalásokat a területek széjjel- osztásáról, aztán, amennyiben az időjárás engedi, hozzáfo­gunk a gyümölcsfák tisztoga­tásához, metszéséhez, perme­tezéséhez. — Hogyan állnak a tervké­szítéssel? — A leltározás befejezése után fogunk hozzá. De a ve­zetőség már tárgyalt róla és így nagyjából tudjuk, hogy miből mennyit akarunk vet­ni. Az előzetes elgondolás sze­rint a jelenleg bevetett 700 hold őszi kalászos mellett 270 hold kukoricát, 120 hold bur­gonyát. öt hold tavaszi árpát, öt hold zabot. 70 hold takar­mányrépát. 40 hold paradicso­mot. 10 hold lucernát. 30 hold zabosbilkkönyt. 150 hold som- kórót kívánunk vetni. — Eddigi tapasztalataik sze­rint, milyen nagyobb nehéz­ségekkel kell a vezetőségnek megbirkóznia? — Két komoly problémát kell megoldanunk — mondja Mezei Mihály. — Az első és legfontosabb a munkaerő- kérdés. Mint beszélgetésünk elején említettem, szövetke­\\\\\\\\\\\\\\\V\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\V>\\Vl I zetünknek 500 hold szőlője t van, amelynek megművelésé-1 hez, kezeléséhez legalább! ugyanennyi állandó emberre! lenne szükségünk. Ezen, az \ eredményességen alapuló jö-! vedelemelosztás bevezetésé-1 vei próbálunk segíteni. Ez \ a módszer igen népszerű az \ emberek \előtt és minden re- í menyünk megvan arra, hogy \ családtagjaik bevonásával \ komolyabb zökkenő nélkül \ ellátják majd a munkát. — És a másik probléma? j — A trágyahiány. Ez a i vidék ugyanis jellegénél fog- \ va. mindig trágyabehozatalra \ szorult, s szorul változatlanul. ] amit eddig főleg a tiszántúli ] megyékből vásárlás útján biz- \ tosítottunk. Ez a lehetőség \ azonban a tiszántúli szövet- \ kezeti mozgalom fellendüli- \ sével érthető okból megcsap- \ pant és így szinte kizárólag \ a környékbeli állattenyésztő ■ telepek és a saját, csekély ál- j latállományunk trágyahoza-! mára vagyunk utalva, ami \ viszont elég bizonytalan. Je- ! lerdeg úgy látjuk, hogy ezt a j problémát a magunk erejéből! egyáltalán nem tudjuk meg- \ oldani, tehát segítségre van < szükségünk, s ez a segítség.! véleményünk szerint. nem- j csak a termelőszövetkezetnek. \ hanem a népgazdaságnak is \ fontos érdeke. Ari Kálmán : A mezőgazdasági gépek be­hozatala megkétszereződik, no­ha már tavaly is több mint tízezer gépet, köztük 4700 traktort küldtek a baráti or­szágok, hogy ily módon köny- nyítsék az új termelőszövet­kezetek munkáját. Az ez évi terv 10 800 traktor behozata­lát írja elő. Mind az ipari üzemek és vasúti gépjavító műhelyek, mind a mezőgazdaság számá­ra sok szerszámgépet rendelt külkereskedelmünk. Különösen sok célgépet kap iparunk a dieselesítés- hez, a híradástechnika, a műszergyártás, a kábel- gyártás fejlesztéséhez. A termelőberendezéseken kí­vül mind több egyéb eszközt is vásárolunk, hogy teljes munkafolyamatokat gépesít­hessünk. Gépesítéssel meg akarjuk könnyíteni a rako­dást, a szállítást is. Több ezer tehergékocsit és pótkocsit, autódarukat, kotrókat, emelő­rakodókat hozunk be külföld­ről. Négyezernél több vasúti kocsit kap a MÁV és ebben az évben megjelenik vasútvonalain­kon az öt kocsiból álló emeletes szerelvény is, amelyet az DNK-ból vásá­roltunk. Az ipar műszaki előrehala­dását szolgálja a nagyobb ará­nyú műszerezettség is. A tava­lyinál 25 százalékkal maga­sabb összegért, mintegy száz­millió devizaforintért szerzünk be műszereket a baráti és tő­kés országokból. Ebben az év­ben nagy lépéseket teszünk az irodagépesítésben is. A Szov­jetunióból, Csehszlovákiából,! az NDK-ból és több tőkés or­szágból sokféle irodagépet hozunk be, mintegy 18 millió de­vizaforint értékben. Nagy és egyre növekvő de­vizakiadást jelent a külföldi gépek alkatrész-utánpótlása és népgazdaságunk jelentős ösz- szegeket áldoz azért, hogy a korábban beszerzett külföldi berendezések alkatrész-után­pótlásáról gondoskodhasson külkereskedelmünk.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom