Pest Megyei Hirlap, 1960. február (4. évfolyam, 27-50. szám)
1960-02-11 / 35. szám
4 ^ftirlaP I960. FEBRUAR 11. CSÜTÖRTÖK A Dunakanyar községei mór régen felismerték azokat a lehetőségeket, amelyeket vonzó környezetük kínálgat számukra. Az évről évre növekedő idegenforgalom, az üdülők, a kirándulók serege évtizedeken át igen tekintélyes mellékkeresethez juttatta a parti községek lakóit, mégpedig anélkül, hogy különösebben fel kellett volna készülniük erre a vendéglátásra. A látogatók megelégedtek azzal, amit éppen kaptak, nagyobb arányú igények csak a felszabadulás után jelentkeztek, amikor a dolgozók életszínvonalának ugrásszerű emelkedése következtében elképzelhetetlen arányban duzzadt hatalmas tömeggé az üdülők korábban egészen vékony, kivételes helyzetnek örvendő rétege. Most már intézményesen kellett és kell gondoskodni az igények kielégítéséről és megindult a nemes verseny a Dunakanyar községei kőzett. A már régen népszerű községek sorában mcst Felsőgöd is jelentkezett versenytársként. Még a múlt év szeptemberében beadványt intézett az egészségügyi miniszterhez, hogy nyilvánítsa üdülőhellyé a községnek azt a részét, amely erre a célra a legalkalmasabb. A község vezetősége hivatkozott a felsőgödi Duna-szakssz festői szépségére, amely már eddig is a kirándulók ezreit vonzotta ide. Felsőgödön számos vállalat és intézmény rendezett be dolgozói" számára korszerű üdülőtelepet, a nyári szezonban az üdülővendégek száma meghaladja a i 1200-at. A beadványhoz mellékelte a község a szükséges bizonylatokat. A jáíási -.tanács egészségügyi csoportja azt igazolja, hogy az üdülőhellyé nyilvánítandó terület ivóvízellátása kielégítő és kisebb kútjavítási munkálatokkal bőséges vízszolgáltatás biztosítható. A Meteorológiai Intézet igazolása szerint Felsőgödön az uralkodó szélirány északnyugati és az általános időjárásra jellemző a bőséges napsütés, a kevés felhőzet és csapadék. A Közegészség- .ás Járványügyi Állomás azt igazolja, hogy Felsőgöd üdülőhellyé nyilvánítása mái időszerű, a község évek óta kedvelt kirándulóhelye a dolgozóknak. Az Országos Reuma és Fürdőügyi Intézet az Országos Balneológiái Kutató Intézettel egyetértésben bizonylatában szintén a község kívánságának teljesítését javasolja. Az egészségügyi miniszter az iratokat a megyei tanácshoz küldte le véleményezésre. A tanács végrehajtó bizottsága a község kívánságát pártoló javas'attal küldte vissza az egészségügyi miniszternek. Ezekután a miniszter kétségtelenül teljesíti a község kérelmét és üdülőhellyé nyilvánítja Felsőgöd kijelölt részét. Ez a rész az Alsógöd- del közös közigazgatási határ, a vasútvonal, a vízárok, a SződUgettel közös határrész és a Duna partja között terül el. A megyei tsnács végrehajtó bizottságának határozata nagy örömet keltett Felsőgödön, amelynek lakossága áldozatkészen és lelkesen kézül arra, hogy a községet méltóvá tegye szép, új titulusához. Matéka János, a községi tanács elnöke már színezi is a jövendő községfejlesztési terveket: — Száz-százötvenezer forint többletbevételre számíthatunk évente, ha üdülőhely leszünk. Legalább ennyi folyik be a napi kétforintos üdülődíjakból. Ezt a jövedelmet is községfejlesztési terveink megvalósításához használjuk fel. Bővítjük strandunkat, utakat, járdákat építünk, parkosítunk, hogy Az Élelmezési Minisztérium új gyermeküdülője minél szebbé, vonzóbbá tegyük a községet. A községi tanács már az üdülőhely szabályrendeletét is megalkotta, hogy minden készen legyen, amikor megjön a miniszteri határozat. Az üdülőhellyé nyilvánított területen ugyanis új rendszabályokra van szükség, mégpedig olyanokra, amelyek a kellemes üdülést biztosítják. A tanács a községfej leszté&i a’apból 40 ezer forintot szavazott meg a főútvonal neon világításának költségeire, s ugyancsak 40 ezer forintot annak a betonjárdának az elkészítésére, amely a vasútállomást köti össze a Duna-parttal. 141 mázsa cementet már vettek is hozzá. A munkát a kora tavasszal késedelem nélkül megkezdik, hogy az új járda készen várja az üdülőhely vendégeit. Parkosítják a vasútállomás jelenleg eléggé elhanyagolt környékét, termőföldet hordanak rá, mert a talaj itt agyagos. Rendbehozatják a község kezelésében levő régi csónakházat, mivel megegyeztek már a Pest megyei Idegenforgalmi Hivatallal, amely hajlandó Felsőgödön turistaszállást berendezni és fenntartani, ha épületet kap hozzá a községi tanácstól. A felsőgödiek boldogan mutatják meg a látogatóknak azt a Duna-parton álló vadonatúj épületet, amelyet a múlt évben építtetett ide az Élelmezésügyi Minisztérium két és félmillió forint költséggel gyermeküdülő céljaira. Felsőgödön áll a minisztérium Kék Duna üdülője, de szép üdülője van itt a Belügyminisztériumnak is. Mátéka tanácselnök büszkélkedik a fényképekkel, amelyek ezekről az intézményekről készültek és elárulja, hogy az egészségügyi miniszterhez intézett beadványukhoz ezekből is csatoltak néhányat a nagyobb nyomaték kedvéért. Magyar László A PÉCEII MÁRVÁNYTERE Motorizál iák a kínai dzsunkákat Motorizálják a kínál dzsunkákat, amelyek még ma is a legfontosabb eszközei a folyami teherszállításnak Kínában. Körülbelül 300 000 van belőlük az egész országban. TeherszáTító kapacitásuk együttesen körülbelül hárommillió tonna, több mint a modern folyami hajóké és uszályoké. A dzsunkák motorizálása része annak az országos mozgalomnak, amely a szállító- eszközöket igyekszik tökéletesíteni és korszerűsíteni. Háromszáz új modell a szövetkezetek cipőkiállításán Az OKISZ állandó bemutató termében, a Népköztársaság útja 12. szám alatt szerdán megnyílt a kisipari szövetkezetek legújabb cipőmo- deüjeinek kiállítása. A kétszázöt cipészszövetkezet közül mind több foglalkozik modellezéssel is. Tavaly például 1500 újfazonú cipőt terveztek. Az újformájú cipők közül 300-at mutatnak most be a kiállításon a nagyközönségnek. A cipők rajzaiból divatlapot adnak ki és ha az megjelenik — eigy negyedéven belül — a háromszáz modellt megrendelhetik a vásárlók az ország bármely kisipari szövetkezetében. A Vörös Csillag és az Elit Szövetkezet fiókjai máris készítik a legújabb fazonú cipőket, A kiállítást két hétig, hétfő kivételével naponta 10-től 20 óráig, látogathatja a közönség. Virágoskertté válik egész Albánia A RÁDAYAK kétszázéves kastélyában, a betyárok egykori börtönében most a MÁV utókezelő kórházának lábadozó betegei sütkéreznek a széles ablakokon beverő napsütésben. A falakon régi szépségükben pompáznak a freskók, a márványterem vörös erezésű oszlopai régi formájukban várják a betegeket. Száz éve még barokk tékák sorakoztak ebben a márványteremben. Könyvek, rophatok, hatalmas fóliánsok simultak egymáshoz a gazdag díszítésű polcokon. Értékes festmények: Mányoki Ádám és a XVI. századbeli Cranach mester alkotásai álltak őrt, állványra állítva a 12 ezer kötetet magában foglaló barokk könyvespolcok előtt. Száz éve Pécelen, a Ráday-kastélyban volt az ország egyik legértékesebb magánkönyvtára. Alapítója, Ráday Pál követe, kancellárja, bizalmas embere volt II. Rákóczi Ferencnek. Az ő megbízásából járta a külső országokat, segítséget, támogatást keresve a kurucok harcát vezénylő fejedelemnek. A könyvtárban őrzött, egyedülálló hat Lőcsei kalendárium ezekről a követségekről, az itthoni eseményekről tanúskodik, Arról, hogy a kutucok fejedelme hiába várta az európai országok segítségét — s a „mezítlábasok” hosszú szabadságharcát leverte Bécs. Ráday Pál ezután a könyveinek élt. Felbecsülhetetlen értékű kincset halmozott fel a péceli kastélyban, a szellem és tudás Dárius-barlangjává változtatva az időközben felépült márványoszlopos termet. H ALÁLA UTÁN FIA, Ráday Gedeon gróf folytatta az apa értékes gyűjtő munkáját. Hajókon és szárazföldön csempésztette be az országba a francia felvilágosodás irodalmát, Voltaire, Diderot, Rousseau tiltott műveit és a Journal Én ciclopedique majdnem teljes harminckét évfolyamát. De mikor ő is meghalt, az utódok már nem becsülték a könyveket. Lassan eladták az értékes érem- és festménygyűjteményt, és a sokszor egyedülálló, csodálatos könyveket. Bálok, tivornyák zaja verte fel a kastély csendjét, aztán betyárbörtönné alakították át az épületet. Száz éve még ott álltak a tékák. Aztán a család végső pénzzavarában eladta az egész bibliotékát. ★ A romos, régi kastély néhány éve megifjodva várja a betegeket. Formái, falai derűt, jó kedvet árasztanak magukból. A könyvektől megfosztott, kongó márványterem ürességét kitöltötte a betörő új élet. (murányi) ölcüra kis város az Albán Népköztársaság déli részén, ahol a Vjosza folyó kilép szurdok-völgyéből, hogy kényelmesen kanyarogva folytassa útját a tenger felé. Ez a vidék már a múltban is híres volt zamatos borairól és tüzes rákijáról (a ráki erjesztett szőlőből készült pálinka). Kezdetleges berendezésekkel főzték a pálinkát, a szőlőnek csak kis részét tudták feldolgozni és kölcürai pálinkához bizony nehéz volt hozzájutni. A felszabadulás óta ez a vidék is sokat fejlődött, s a termelőszövetkezeti mozgalom terjedésével évről évre növekedett a gyümölcsösök és a szőlők területe is. Pörmet körzetben, amelyhez Kölcüra városka is tartozik, csupán a második ötéves tervben 500 000 különböző gyümölcsfacsemetét, 297 hektár szőlőt és 1 240 000 tő lugasosan művelt szőlőt telepítenek. A körzet mezőgazdasági szakemberei a dombvidéken mintegy 900 hektárnyi alkalmas területet jelöltek ki újabb szőlőtelepítésre, ahol hamarosan nehéz traktorok kezdik meg a rigoli- rozást. Kölcüra vidékén is eltűnnek a csenevész bozóttal benőtt dombok, az ember két keze munkájával gyümölcsösöket és szőlőket varázsol a tüskés bozót■ helyére, ahol nemrég még legfeljebb csak a kecskék találtak sovány legelőt. A nagyarányú telepítési munlM eredményeiként évről évre növekszik a gyümölcs- és a szőlőtermés. Két évvel ezelőtt elkészültek a tervrajzok és Kölcürában hamarosan megindult az építkezés, hogy a városlka a konzervipar és a borászat egyik korszerű központjává váljék. A városka délnyugati peremén már áll a négyemeletes központi gyárépület, amelyben a lepárló berendezéseket és az érlelő kádakat helyezték el. Egy-egy kád 40 000 literes befogadó képességű, az egész részleg kapacitása csaknem másfél millió liter. Elkészült a leendő gyár hőerőműve és javítóműhelye, befejeződéshez közeledik a konyakgyár és ’ borpalackozó gyár építése is. A szerelők májusra befejezik a munkát a gyümölcskonzervgyárban, szeptemberre pedig valameny- nyi üzemrészben megindulhat a munka, hogy már az idei termést feldolgozhassák. A gyümölcskonzervgyár évente 200 tonna gyümölcsízt, dzsemet és befőttet fog gyártani. Szőlőből az üzem naponta 75 tonnát képes feldolgozni, ami azt jelenti, hogy az idén még nem is működhet teljes kapacitással. A vidék dolgozó paraszt- sága, a termelőszövetkezeték elégedetten várják az új gyár üzembehelyezését, amely lehetővé teszi, hogy a párt útmutatásainak megfelelően minden talpalatnyi földet hasznosíthassanak és valóban hamarosan beköszöntsön az az idő, amikor — ahogyan N. Sz. Hruscsov mondta tavaly albániai látogatása alkalmával — „virágoskertté válik az egész ország”. Napkályhák építésével szándékoznak biztosítani a dalmáciai szigetek ivóvíz ellátását A ljubljanai tudósok tervei alapján Piranban folynak a munkák Jugoszlávia első naij- kályhájának építésén. A „kályha” a nap energiáját mechanikai, illetve elektromos energiává alakítja át. Az így nyert hajtóerőművel desztilláló üzemet működtetnek majd, amely tengervízből ivóvizet biztosít. A tervek szerint a jövőben fokozatosan napkályhákkal biztosítják majd a dalmáciai szigetek ivóvízszükségletét. Több száz sziget ivóvízellátása eddig a szárazföldről tartályhajókkal történt. A vízhiány hátráltatta a szigetek gazdasági fejlődését is. ÜNNEP ELŐTT A BORBÉLYNÁL Nézzen ránk uram, elhiheti, hogy van dolgunk!... Néhány évvel ezelőtt még csak bozót volt ezeken a dombokon Ez igen! A jó munka meghozta gyümölcsét! A védett völgyben bő termést hoz a narancsfa is Hivatalosan is üdülőhely lesz Felsőgöd A község már készülődik a nyári idényre
