Pest Megyei Hirlap, 1960. február (4. évfolyam, 27-50. szám)

1960-02-07 / 32. szám

wt&emtm MW. gamtíAit 7. y.ííArnap AZ ÜJ PARASZTI ÉLET ÜTJÁN KrinSI»BSIff8wjoraw««KHiislii"3;Si»*gW3?WWg'>!r. A ceglédi Táncsics Tsz kommunistái Amíg Tóth Istvánt, 4 ,hűsZ- ------— -- tagú p ártszervezet titkárát előkerí­tik, Mala Sándorral, a ceglédi Táncsics elnökével beszélge­tünk. Az eszmecserébe bele­kapcsolódik Görög Sándor elv- társ, aki az egyik növényter­mesztési brigád vezetője. Mindketten évtizedénél több már, hogy a közös megszüle­tésénél bábáskodtak és — ezt másoktól tudom — ötvenhat októberében sem engedték visszakozni a régi útra az egy beállt gazdaságot. Most pedig — lassan fél esztendeje már — a hatsaáz- ö íven hol das Táncsicsból 3500 holdas mezőgazdasági nagy­üzem lett, amelyet a földrajzi adottságok, a talajviszonyok­nak megfelelően, az áttekint­hetőség, a vezetés megkönnyí­tése és nem utolsósorban a tagság kényelme érdekében hat üzemegységre osztottak. Mala Sándor három eszten­deje volt elnöke a Táncsics­nak, amikor a hetveníagú szö­vetkezet a múlt tavaszon és őszön négyszázra szaporodott. Ha a családtagokat is hozzá­számítjuk. akkor olyan 1200— 1300 lélekkel kell számolnia a szövetkezet vezetőségének. Még nincs pontos kimutatá­suk a családokról. — Lesz is gond. ha minden tsz-tagot csal ádostól asztalhoz akarunk ültetni. Falkányi birka kell a gulyáshoz, mag pár hektó bor korcsolyának hozzá! — Mala elvtárs ezzel arra a közgyűlésre céloz, ame­lyet szerdán tartottak és csak szendvicsekkel trafctálták a népes gyülekezetét. A szót komolyra Ordítván, ■ — a követke­ző kép alakul ki. Az őszi ka­lászosok 1060 hold, ezenkívül 1230 hold a szántójuk. 185 hold a szőlő, a rét, a legelő és a kaszáló 420 hold,- s vari“; 67 hold erdejük, a 'házhelyek, ta­nya és egyéb, körülbelül 180 holdnyi terület. A lel tárjuk (épület, gép és állat) négymil­lión felül van. Adósságuk nincs. Az évi tervjavaslatot az el­nök, a hat mezőgazdász és a brigádvezetők kollektívája ké­szítette. Az előirányzat: 4990 forint hozam minden hold földről. — Azért említek tervjavas­latot, mert a pártvezetőség, utána pedig a taggyűlés is megtárgyalja — mondja Ma'a elvtárs. — Az össze’ nem gon­doltunk pé’dául arra sem. hogy 1200 mázsa hízóit ser­tésre, paprikára, paradicsom­ra, zöldségfélére szerződjünk. A hétezer csirke, az ezer liba, az 500 pulyka tartása — ezek­nek a helyét házilag már épí­tik — még elképzelés sem volt. — A taggyűlés is így latta jónak — jegyzi meg Görög elvtárs. — Eleinte nehezen él­tük be’e magunkat abba. hogy most már ötszöranoyi földdel, állattal és főleg egy falunyi néppel kell számolni, mint tavaly. Most érkezik Tóth l9tván’ ,a Wil , párt titkár és Ocsai Pál, aki így mutatkozik be. — Gyalogmunkás vagyok a növénytermesztésben. Amikor elhelyezkednek az asztal mellett, az alapszerve­zet tevékenységéről folytatjuk tovább a beszélgetést. — Nem mondhatjuk azt, hogy nálunk olyan a párt­élet, mint akármelyik üzem­ben — mondja Tóth elvtárs. — Nem is lehet — szól köz­be Ocsai Pál —, mert, aki végig akar menni az üze­men, annak gyalogosan egy­napi járóföld... És húszán vagyunk... Kevés. — Leszünk többen is, ha­marosan — így Görög elv­társ. — Leszünk — bólint Mala Sándor, az elnök. •— Karai Mihály tfzholdas gazda volt. Jelentkezett. Én leszek az égjük ajánlóba. Aztán a má­sik Karai, a fosatos, a Pis­ta, aki 51 óta tsz-tag .. A titkár belelapoz a füzeté­be és már sorolja is. — Ifjabb Randos István, Bubori Károly, Dudás Pál, mindnyájan középparasztok voltak. Már kérték tagfelvé­telüket. — Az én brigádomból Bus Laci arról beszélget, hogy sze­retne tagjelölt lenni. A kato­naidejében DISZ-titkár volt. Azt mondja, azért jönne kö­zénk, mert itt nem önző em­berek vannak — mosolyog Görög elvtárs. Az emberek azért mozdul­jak a párt felé, mert erőt, egységet és céltudatosságot éreznek. — Pártvezetés — böki ki Mala elvtárs. — Azt érzik, hogy a húsz párttag egy aka­raton, az ő javukat szolgál­ja ... Eleinte, amikor Tóth elvtárs idejött, én sem na­gyon bíztam abban, hogy egy­hamar elérjük azt, amit párt­vezetésnek lehet nevezni. — Még a kezdetén va­gyunk — vág közbe Tóth elv­társ. — Igen, de már haladtunk annyira, hogy a pártvezeto- •ség nélkül nem fog új do­loghoz a tsz vezetősége sem. Pedig akkor, amikor Tóth elvtárs idejött, rá egy hétre 'le akartam mondani. Egy ki­csit féltem az ötször akkora gazdaság gondjától, meg at­tól is, hogy még lépni sem ■a magam feje szerint lehet. De tévedtem... illetve a pártszervezet nélkül eltéved­tem volna... A taggyűlésen most már a tsz ügyeit tár­gyaljuk ... Ez nagyon jó... — Hogyne volna jó — ve­szi át a szót Ocsai Pál —, amikor még a taggyűlésen is felbolydultunk, hogy minek nekünk az új munkaegység- száoaitás..-Azt -akartuk, marad­jon a régi, amit megszoktunk. Addig vitatkoztunk, amíg mindenki meg nem értette, hogy aki dolgozik, annyit kap­jon, amennyi hasznot hajt a közösnek. Akkor maga is jól jár... A régi munkaegység­gel majd’ csak úgy számolt már az ember, mint a nap­számbérrel. Ha jól kapált, ha nem, ha termett az a föld, ha nem, a munkaegységet köve­telte érte... így teremtődik az egység a-------------------- ceglédi Tán­csics kommunistái között. Ezt a közösség javát szolgáló egy­séget érzi meg az a 350 csa­lád, amely a közgyűlésen a párttagokkal együtt szavaz. T óth elvtárs a füzetében la­pozgat és mintegy összegezé­sül azt mondja. — Nagyon sok a mi felada­tunk, a tennivalónk. Most az első az. hogy minden brigád­ban legyen pártcsoportunk, ha két-három kommunistából is áll. A KISZ-szervezetet Ma­la elvtárs kezére bízzuk, mert ért a nyelvükön, tud bánni a fiatalokkal... Aztán rendez­nünk kell az asszonyok dolgát is. A szárnyasok gondozását, a 72 hold paradicsompaprika művelését is biztosítani kell. Miből lesz termés, ha az asszonyok nem segítenek?!... Lipcsei Istvánné, meg Haller Lajosné már jöttek a párt- szervezethez: eddig 15 asz- szonnyal beszéltek. Nőbi­zottságot akarnak, azaz óvo­dát, napközit, mosógépet... Beszélgetni kell a pedagógu­sokkal, hogy lépjenek be pár­toló tagnak. Nyáron az is­kolásgyerekeket az ő ke­zükre bíznák... Ezt forgat­ják a fejükben az asszonyok, mert világéletükben dolgoz­tak és most is azt keresik, ho­gyan segíthetnének magukon... Ezt mind nekünk keli meg­oldani — velük együtt! Párt­napokat, előadásokat kell szervezni, mert az, amit a tagság a városi pártbizottság iskoláján tanult, elszáll a fe­jekből, ha nem teszünk hozzá A pártonkívülieknek is kell valamilyen szakelőadás, hogy jobban értsenek az agrotech­nikához ... Sok munka vá) még ránk, hiszen csak most kezdtük kóstolgatni a nagy­üzemi mezőgazdaságban a pártszervezet feladatait. Ezzel becsapja a füzetet és----------------— feláll. — Ha megvan az egység közöttünk, és mindenki a kommunista becsület szerint dolgozik, ,akkop a, tpm^gppljti- kai munka „,eisá,feltételét tel­jesítette a pártszervezet. Termékeny pihenő az inárcsi Március 21 Tss-ben Sokan azt tartják, hogy a mezőgazdaságban a tél a pihe­nés, a semmittevés időszaka. Nos, aki ezekben a kemény téli napokban Inárcsra láto­gat, éppen az ellenkezőjéről győződik meg: szorgalmasan tevékenykedik a termelőszö­vetkezet tagsága. De hát mit is lehat ilyenkor dolgozni? Talál munkát a vezetőség a tagság számára. És nem olyan tessék-1 ássák foglalatosságot, ami után csak á munkaegy­ségek száma növekszik, de a tsz bevétele nem. Most, a tél közepén már a tavaszi felada­tokra készülnek, a termelést készítik elő. Márkus János, a tsz agror.ó- musa elmondja, hogy 100 vagon szervestrágyát vásároltak. A fogatosok és a gyalogmunkások egy ré­sze a vasútállomásról a földekre hordja a trágyát. A 80 holdas öntözéses kerté­szetben szükség is van a szer­vestrágyára. A paprika alá például holdanként 400 mázsát adnak. Gyűjtik és hordják a kertészetbe a melegágyakhoz a hevestrágyát is. A talajerő utánpótlásra fordított munka a termésátlagok növekedésében mutatkozik majd meg. Sokan dolgoznak fakiterme­lésen is. A gépek munkáját akadá­lyozó szórvány gyümölcsö­sökből kiszedik a fákat, továbbá nyárfákat termel­nek ki a meleg agyi ablak­keretek készítéséhez. Most szállítják a nádat is a sertésfiaztató építéséhez és a kertészethez. Már most meg­kezdik az előkészületeket az ötven hóidra szükséges vető­burgonya csíráztató sálhoz. Sz^ú^V;e.szU>, . ^píejyik tag Jiázgnáí van., baj tatáira megfelelő helyiség és a ládá­kat is előkészítik. A vezetőség a tagsággal egyetértésben elkészítette az ez évi tervet és most beszélik meg minden egyes taggal, hogy az év folyamán mi lesz a fel­adata, mekkora területet vállal művelésre a kapá­sokból. A termelőszövetkezet tava­lyi eredményeit és gondos fel­készülését látva, mind többen jelentkeznek felvételre. Az utóbbi időben 46 új tagot vet­tek fel, s legtöbbjük fiatal munkabíró ember vagy asz- szony. Az új belépőkkel megszű­nik a munkaerőhiány, ami tavaly ugyancsak sok ne­hézséget okozott. A szorgalmas, lelkiismere­tes felkészülésnek nem is ma­rad majd el az eredménye. Csaknem 300 hold újabb öntözéses terület A dafoasi Szikra Termelőszö­vetkezetben eredményesen zárták a gazdasági évet. E?y- egy munkaegységre 59,20 fo­rintot osztottak. A szép jöve­delem elérésében nagy szere­pet játszott az, hogy rizster­meléssel is foglalkoztak, ezen­kívül öntözéses módszerrel termeltek mentát és egj'éb nö­vényeket. A termelőszövetkezet veze­tősége és tagsága az elmúlt évi tapasztalatok alapján meg­kedvelte az öntözéses gazdál­kodást, s mindent elkövetnek annak érdekében, hogy az ön­tözést újabb területekre ter­jesszék ki, erre annál is in­kább mód nyílik, mert nem­régen ugyancsak Szikra néven egyesült a község három ter­melőszövetkezete, továbbá a falu határáig megépített Du­na—Tisza közi csatorna kiváló lehetőséget nyújt az öntözé­ses gazdálkodás kiterjesztésé­re. Már a múlt év őszén elké­szültek a tervek, amelyeknek értelmében ez év április else­jéig három és fél kilométer­rel meghosszabbítják a Duna —Tisza-csatornát, ily módon újabb 150 hold rizstelepet lé­tesítenek. Ezenkívül 140 hol­das területet esőztető öntözés­re rendeznek be. A próbafú­rások megtörténtek s ezek megerősítették azt a korábha- ni elképzelést, hogy a föld ré­tegei bőséges vizet tárolnak itt. A kutak fúrása is hamaro­san megkezdődik. Takarékoskodnak a tsz-tagok A takarékoskodásnak egjrik jelentős alapja az üzemi dol­gozók nyereségrészesedése, s újabban a termelőszövetkezeti tagság jövedelme. A múlt év­ben például körülbelül 185 000 dolgozó 130 millió forintot tett takarékba nyereségrészesedés­ből, most pedig a termelőszö­vetkezetek zárszámadása után egyre több dolgozó paraszt teszi félre jövedelmének egy részét. A JUHASZ TÉLEN Biztosítják a földjáradékot, gondoskodnak az öregekről Nagykőrösön Az' elmúlt év decemberében csaknem ötezer holdas lett a nagykőrösi Petőéi Tsz terüle­te. Az új belépők csaknem mindegyike vitt magával föl­det a tsz-be. A szövetkezet legutóbbi közgyűlésén határo­zatot hoztak a földjáradék ki­fizetéséről. Ennek értelmében minden földdel belépett tag hat kilogramm búza értékét kapja földjáradékként a szö­vetkezetbe vitt földje minden aranykoronája után. Gondoskodtak a szövetke­zetben az idős tsz-tagökról is, akik még nem jogosultak nyugdíjra. Biztosítanak ré­szükre munkaalkalmat, ezen­kívül a szociális alapra félre­tesznek 500 mázsa kenyérga­bonát, amit a rászoruló idős tagok között osztanak majd ki segély címén. Az öregeknek, kívánságukra, a földjáradékot nem pénzben, hanem kenyér- gabonában adják ki. A ceglédi Dózsa Tsz juhászai télen sem pihennek. Na- ,\\\\\\\\\\\\\\\\\v.\\\\\\\\v.\\\\\\\\\\\\\v ponta megjáratják a juhokat és megitatják a gémeskútnál. Páli Lajosnak, az egyik ju­hásznak szaporán kell húznia a vizet, hogy minden állat ihasson | EqY kockás papírszelet van $ a kezemben, amelyre a kaku- £ esi tanácsházán sebtében fir- 'fikantottam rá a nevét és lak- 4 címét: ifjabb Kálvin István, £ Fő utca 33. Mielőtt elindul- ^ nék megkeresésére, ezenkívül £még annyit tudok róla, hogy j a nemrég termelőszövetkezet- be tömörült falubeliek bi- £zalma állította a Lenin Tsz j elnökhelyettesi tisztébe, meg £ hogy annak előtte szorgalmas, ^ példamutató egyéni gazda fyvolt. Az, hogy nős-e, fiatal-e, ^ szőke-e avagy barna, egye- ^ lőre még titok előttem és a ^ címét azért kértem el, hogy £ megismerkedjem vele, be- j mutassam olvasóinknak, f A ház, amelyben lakik, egy £L alakú, vakolatlan épület, s £ elég rápillantani ahhoz, hogy 4 megállapítsuk róla: új még, p nincs tán’ két esztendeje sem, £ hogy tulajdonosa felépítette. 4 Kopogtatásomra egy energi- £ kus tekintetű, szőke fiatal- 4 ember nyit ajtót. 4 — Ifjabb Kálvin Istvánt j keresem. $ — Én vagyok az — mondja ^ és beljebb tessékel a szobába, £ ahol a leterített asztal mel- 4 lett bebugyolált fejjel a fe- £ lesége fehérneműt vasal. £ — Sose volt még semmi ba­0 jóm — magyarázza panasz- ^ kodra. miközben egy ki­1 vasalt inget helyez az ágy A tanuló elnökhelyettes tetejére — és most úgy meg­fáztam, hogy fülgyulladást kaptam. De már kezdek rend­be jönni vele .,, így indul a beszélgetés. Majd a másik ágyra pillant­va, szanaszét heverő általá­nos iskolai hetedik osztályos könyveket veszek észre. Tör­ténelem, fizika, matematika... — A gyereké? — Nem — mondja szemér­mes fejrázással. — Az enyém. — Tanul? — Igen. Aztán határozott hangon hozzáteszi: — El akarom végezni a nyolc általános osztályt! — Hát mennyi iskolát vég­zett? — Hat elemit, meg három Ismétlőt. Pedig gyerekltorom- ban kitűnő tanuló voltam. Az igazgatóm rá is próbálta be­szélni apámat, hogy taníttas­son, de az hallani sem akart róla. „Minek az?^— mondta. — A luipanyélhez meg az ekeszarvához nem kell isko­la.“ De én érzem, hogy kell, nagyon is kell. Kivált most, amikor ilyen gyorsan halad a világ. így aztán most aka­rom pótolni a mulasztottakat. — A felesége mit szól hoz­zá? — nézek kérdően mind­kettőjükre. Az asszony elmosolyodik. — Segítek neki — mondja. — Esténként, ha a jószág kö­rül elvégezzük a munkát, megvacsorázunk, elővesszük a könyveket. Tegnap pél­dául Csokonainak a Re­ményhez című versét tanul­tuk közösen. Én kérdeztem ki és addig-addig mondogatta, míg magam is megtanultam. — Persze, most emellett sok egyéb olyan dolgom van, ami az elnökhelyettesi tennivalók­ból adódik — szólal meg is­mét Kálvin István. — Eddig a leltározással, meg a lóátvé­tellel voltam elfoglalva. Ma délután három órara pedig mennem kell a tanácsházára a földrendező bizottság ala­kuló ülésére. Ezzel is lesz egy kis dolgunk. Sok a „be­bíró”, tái jyalnunk kell a szomszédos községekkel, hogy miként oldjuk meg a határ- rendezést. Aztán meg itt van a tervezés munkája. Sür­get bennünket az idő, ha­marosan meg kell állapod­nunk, hová mit és mennyit vetünk. Főleg kertészkedés­re szeretnénk berendezkedni. A Csikosi táblában nagyjából összefüggő területen 28 be­hozott kutunk van, amely- lyel körülbelül 140 hold föld öntözése lehetséges, de rendelkezésünkre áll a Lenin Tsz régi, 13 holdas esőztető öntözéses telepe is, melyet j tovább akarunk fejleszteni. És az emberek is jönnek hoz- [ zám állandóan. Érdeklődnek, \ van-e már munka, mert dől- i gozni szeretnének. Sokan csak \ azért keresnek fel, hogy beje- j lentsék, milyen beosztást kí-\ vannak a tsz-ben maguknak. \ Kecskés Béla például már \ rakodó a vontatón, s vele \ együtt dolgozik Csiszárik Pál j is, aki ötven birkát hozott bei a szövetkezetbe. Persze, a < tervek elkészítése és az idő- j járás enyhülése után fokoza- í tosan mind több tagot tudunk \ maW a közös munkába be- \ vonni. Búcsúzóul egy tokba helye- j zett klarinétra esik tekinte tem. Észreveszi ezt Kálvin^ István is, s magyarázatkép-í pen megjegyzi: — Van nekem az elnökbe- í lyettesi tisztségem mellett egy \ második foglalkozásom: ti- j zenöt éve tagja vagyok a he- í lyi fúvószenekarnak. Nagyon} szeretem a zenét, így a kla- í rinétozást másodfoglalkozás- \ ként továbbra is megtartom.'

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom