Pest Megyei Hirlap, 1960. február (4. évfolyam, 27-50. szám)
1960-02-07 / 32. szám
I960. FEBRUÁR 7. VASÁRNAP PEST MEGY k4íirlao 3 Többet termelni a tervezettnél! Tervtárgyaló vezetőségi ülés a pátyi Petőfi Tsz-ben Megkezdődött már a tervtárgyaló vezetőségi ülés a pátyi Petőfi Termelőszövetkezetben, amikor a minap bekopogtattunk a szövetkezet irodájába. Azért ült össze az igazgatóság, hogy mielőtt a tagság elé kerül a terv, még egyszer megvitassák, módosítsanak rajta, ahogy szükséges. Mert igaz az a közmondás: „több szem többet lát". Csendes szemlélői vagyunk a vitánák, amely során elénk tárul á termelőszövetkezet gazdálkodása, a tagok élete. Minden szépítgetés nélkül beszélnek azokról a hibákról, amelyek tavaly még fellelhetők voltak, de amelyeket az idén már nem szeretnének elkövetni. De figyeljük csak az értekezletet. Végh Sándor, a tsz elnöke a növénytermelési tervet ismerteti. A számok tömkelegét sorolja fel: ebből ennyit, amabból annyit vetnek. A kívülállónak nem sokat mondanák a számok, de a jelenlevőknek annál többet és ez látszik is a vezetőségi tagok érdeklődésén. — Szóljanak hozzá az elv- társak, hogy mi a véleményük, jó lesz-e így? — mondja az elnök, amint a végére ér. — Én attól tartok, sok lesz a kapás. Emlékezzünk csak, tavaly sem bírtunk rá — kezdi a hozzászólást Peregovics brigádvezető. — Bizony, ha az idén is olyan lesz a munkafegyelem, mint tavaly, akkor valóban sok lesz a kapás. De mi számítottunk arra, hogy kapálás idején nem nyolc órát dolgoznak a tagtársak, hanem legalább tízet — válaszol a felszólalónak Végh elvtárs. — Ki kell osztani a területet egyénekre — szól közbe, Végh Gyuláné.— Akkor majd mindenki igyekszik. — Igen, mi is ezt akarjuk — mondja az elnök. — Bevezetni az eredményességi jövedelemelosztást. Ki mennyit termel, aszerint részesedik. — Helyes — hallatszik innét is, onnét is. — Én azt javaslom, válasszuk újra a munkacsapatvezetőket. Tavaly azért volt olyan sók a munkaegység és azért nem volt becsülete, mert nyakló nélkül írták mindenkinek — szólalt fel Polgár Gyuláné. Több vezetőségi tag is elmondja véleményét, s végül abban-, egyeznek meg, hogy nem csökkentik a kapások tervezett vetésterületét, mert ezzel a nagyobb jövedelemről mondanának le. A munkafegyelmet kell megszilárdítani, ehhez , pedig legjobb eszköz az eredményességi jövedelemelosztás. A közgyűlésen javasolják is' a tagságnak, hogy az idén már eszerint részesedjenek. A gépi munkák tervének ismertetésekor bizony néhányan szívják a fogukat, amikor Végh elvtárs arról beszél, hogy az idén mintegy 930 ezer forintot fizetnek ki a gépállomásnak az elvégzendő munkákért. — Ha már ennyit fizetünk, akkor legalább követeljük meg tőlük a jó munkát — szól közbe Juhász András. — Mennyibe kerül egy traktor? Nem jobb lenne, ha azon a pénzen vennénk magunknak gépeket? — toldja meg Végh Gyuláné. — Erre is gondoltunk — nyugtatja meg a felszólalókat a tsz-elnök. — Még az idén veszünk egy Malwulf gyártmányú traktort és két Beloruszt. Egy esztendő alatt nem vehetünk annyit, amennyi a háromezer holdhoz kellene. Az azonban igaz, hogy a gépállomásnak jobb munkát kell végeznie, mint tavaly. Erről gondoskodunk. A traktorvásárláson kívül pótkocsi, műtrágyaszöró, jár- vasilózó és fejőgarnitúra vásárlása is szerepel a tervben. Ezeket is jóváhagyja a vezetőség. Kasza József állattenyésztési agronómus ismerteti az állattenyésztési tervet. — A zárszámadáskor 221 szarvasmarhánk volt, áz év végére 353 lesz. Elsősorban a magunk neveléséből növeljük az állományt. 826 sertést hizlalunk meg, közben a koca- állományt is növeljük. A juhállománynál nem lesz jelentősebb számbeli növekedés, ellenben a minőséget javítjuk. Tetszik a terv az igazgató- sági tagoknak. Kovács József állattenyésztési brigádvezető azonban megjegyzi: — A növendékek neveléséhez jó legelő kell. A mi legelőink pedig eléggé elhanyagoltak. Végh elvtárs fel is jegyzi füzetébe Kovács József észrevételét, s így válaszol: — Megnézzük, hogy a gépvásárlási tervbe nem fér-e még bele egy trágyalélócsoló kocsi. , A bevétel-kiadási terv ismertetésére kerül a sor. Amíg eddig holdakról, darabszámról, mázsákról esett szó, most már forintban beszélnek. A növénytermelés 5 937 910 forint ‘értékű terményt ad, a kertészet pedig 259 800 forint értéket. Az állattenyésztés 2 703 834 forintot hoz a konyhára. A terv szerint 2 millió forint kerül felosztásra és az egy munkaegységre jutó jövedelem 43,69 fórint lesz. — De ennél lehet több is — jegyzi meg tréfásan Kovács Imre. — Igen, ez kizárólag rajtunk múlik — válaszol rá az elnök. Többet termelni, mint amennyit a tervben előirányoztak. Ennek a gondolatnak a jegyében tárgyaltak tovább és ennek a gondolatnak a jegyében fejezték be a vezetőségi ülést. Mihók Sándor Száztíz személykocsit és tíz hálókocsit ad az idén a MAV-nak a Dunakeszi Járműjavító A vasútnál az utóbbi években rendkívül megnövekedett az utasforgalom, s lebonyolítása új és új kocsikat követel. A MÁV az idén nagy anyagi áldozatok árán ismét szép számmal szerez be kocsikat, mégpedig a helyi forgalom számára a Dunakeszi Járműjavítóból száztizet. Ezek négytengelyesek, négyajtósak, az utastér kialakítása kényelmesebb, tetszetősebb, mint a régieknél. Remény van arra, hogy terven felül további húsz is elkészül. A Wilhelm Pieck Vagon- és Gépgyár húsz elsoosztólyú, nemzetközi vonalakon is megfelelő és tíz első- és másodosztályú, ugyancsak a nemzetközi előírásoknak megfelelő kocsit szállít a MÁV-nak és húsz étkezőkocsit. Erre már igen nagy szükség van, mert a régiek hosszabb ideje selejtezésre várnak.: ,3 A Dunakeszi Járműjavító tíz hálókocsit is ad a vasútnak. továbbá tizenöt négytengelyes kocsiba büfét épít majd be, A Debreceni Járműjavító tíz négytengelyes, keskeny nyomközű vasúti kocsit juttat a Nyírségbe, s ezzel orvosolni lehet majd az ottaniak sokszor elhangzott panaszait. A MÁV egyébként — előre- láthatólaíg. még a nyáron — forgalomba helyezi azt az emeletes vasúti szerelvényt, amely öt kocsiból áll. hatszáz- húsz ülőhely van benne, s akár gőz-, akár pedig villanymozdonnyal vontatható. Ez az első szerelvény, kísérleti célokat szolgál. Kenyérgyár és új iskola épül BUDAÖRSÖN \ ILLAN VT KAP A FRANKHEGYI VETERÁNTELEP Budaörs nemcsak zamatos barackjáról, hanem esős időben járhatatlan utcáiról is híres. Körülötte a sziklás hegyek mindig bőven adtak volna utcakövet, lakói azonban csak házépítésre használták fel a természet ajándékát, Az utakon agyig süppednek a kerekek, térdig az emberek minden nagyobb eső után. S amilyen az úttest, olyan a járda is. Egészen 1958-ig egyáltalában nem volt kövezett járda a községben. Csak a tanácsválasztások után, az új tanács kezdte meg és azóta folytatja a járdaépítést. Eddig mástél kilométer betonjárdát fektettek le, ez évben, a most elfogadott községfejlesztési terv alapján további másfél kilométert építenek. Ezenkívül megkezdik a Marx Károly utca úttestének bitumen-burkolattal való kiépítését. A fővárostól 8 kilométerre fekvő községben egészen a felszabadulásig nem volt ivóvíz. Talajából keserű víz tört fel, mélyfúrású kutat nem ástak. Mosáshoz, sőt főzéshez is ciszternában gyűjtött esővizet használtak, élelmes emberek pedig a fővárosból lajtokkal hozták a vízvezetéki vizet és vödrönként fél pengőért árusították. A fel- szabadulás után a MÁVAG dolgozói részére 600 házhelyet osztottak ki és a MÁVAG-telepig kivezették a fővárosi vizet. A vízvezetéket azután lassan továbbépítették és tavaly újabb másfél kilométerrel hosszabbították meg s a vízvezeték utcai kifolyócsapjainak a száma már elérte a hatvanat. Az idén további másfél kilométer vízvezetéket építenek és még 15 újabb kifolyó-csapot létesítenek.'-' Más nagyobb szabású munkálatokra is sor kerül a községben az év folyamán. Megkezdik az új nyolctantermes iskola és a régen nélkülözött kenyérgyár építését. A budaörsi társadalmi szervezetek a Hazafias Népfront legutóbbi ülésén bejelentették, hogy tagjaik örömmel vállalnak társadalmi munkát az útépítésnél, villany- hálózat bővítésénél, vízvezeték lefektetésénél. A KISZ vezetősége azt is közölte, hogy tagjai ezer munkaóra teljesítésére vállalkoznak, az MHS, a nőtanács és a szülői munkaközösség szintén bejelentette készségét. A villanyhálózat további kiépítése során végre eljut az áramvezeték a Frankhegyre is, ahol a község többi részétől elszigetelt településen 38 család lakik. A falutól kocsival meg sem közelíthető ez a kis lakótelep, kocsiút ja pedig, csak Budapesttel köti össze. Lakói még mind petróleummal és gyertyával világítanak, a főváros határától úgyszólván egy kődobásnyira. Érdekes, hogy ezt a telepet még a beth’eni konszolidáció kezdetén, több mint 35 esztendeje a munkásmozgalomnak olyan harcosai alakították, akiket Budapest területéről kitoloncoltak és kitiltottak annak idején. Itt húzták meg magukat a hagy tetején, sápját kezükkel emeltek hajlékot családjuknak. Később apró házaik köré mások is építkeztek. A települést alapító munkásmozgalmi veteránok közül aki még él, ma is lelkes tagja a munkásmozgalomnak és nehezen megközelíthető lakhelyéről gyakran lejár a községbe, élénken részt vesz Budaörs politikai és társadalmi életében. A községi tanács reméli, hogy rövidesen módjában lesz a vízvezetéket is kiépíteni és kocsival járható úttal összekötni a Frankhegyet a községgel. Hogy azonban erre mikor kerül sor, még nem lehet tudni. Annyi mindenesetre bizonyos, hogy a Frankhegyen még ebben az évben kigyullad a villany, végre lomtárba kerülhetnek a telepes rádiók és a televízió adótornyának árnyékában fekvő 38 házba televízió-vevőkészülék is kerülhet. Kabaré színpadok kedvelt műsorszámai az olyan jelenetek, amelyek a bürokrácia egyik válfaját, az agyonadmi- nisztrálást állítják pellengérre. Természetesen képzelt szereplőkkel, s költött nevekkel, mint Bámexbumért, Stanicli Készletező Vállalat, vagy Csipesz Kiszerelő Ktsz. Az ember megnézi műsort, nevet, vagy bosszankodik, aztán elfelejti az egészet. Talán eszébe sem jutna többé, ha a legnagyobb színpadi szerző, az élet nem figyelmeztetné, hogy vannak még hibák ... Engem legutóbb a budaörsi Prés- és Kovácsoltárugyárban (Préko) ért ilyen figyelmeztetés. Elmondom, hogyan. Vegyük például a Préko anyag- és áruforgalmi osztályát. Az osztály munkatársai negyedévenként összeállítják az anyagmegrendelést és elküldik felettes szervüknek, a Kohó- és Gépipari Minisztérium 1—2-es Iparigazgatósága anyagosztályának. Onnan továbbítják a Középgépipari Készletezőhöz, ahol az azonos természetű, kisebb tételeket összesítik. Az összesített megrende'és útja innen a Kohászati Értékesítő Vállalathoz (KOHÉRT) vezet. A KOHÉRT tulajdonképpen egyenesen a kohászati müvekhez küldhetné a megrendelést, ha ... Ha eszébe nem jutna, hogy van egy raktározási vállalata, az úgynevezett FERROGLO- BUS, amelynek forgalma erősen befolyásolja saját tervteljesítését, s — uram bocsá’ — a prémiumát. Nagy forgalom MOM 60s KAPHATÓ: ES AJÁNDÉKBOLTOKBAN ,XXXXXXXXXXVvVVXVW^XV<XXXXXVS.XXXNXXNN!WK*X'a^N\VS>^XKVVWWXXXXXXXVVV«VVXXXXXXXXXW.VvXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXNXXXXXXNXXXXXX \ I Népfrontból — népek frontja A HAZAFIAS NÉPFRONT • Pest megyei Titkárságának „eseménynaplóját” forgatom, s egyre az a gondolat kísért, hogy valami történik falvainkban, városainkban, amire alig fordítunk több figyelmet a tények tudomásul vételénél. Miről is van hát szó? Az elmúlt napokban ülése- : zett a Hazafias Népfront I emlékbizottsága. A Pést me- i gyei Hírlap is megemléke- ; zett róla, s ezzel napirendre : tértünk az esemény fölött. : Pedig ennek az ülésnek is í előzménye van. í Az emlékbizotság legutóbbi «ülésén koordinálták, össze- j hangolták a tanács, a nőbi- \ zottság, a KISZ, a békebi- ! zottság, a Magyar—Szovjet. ! Baráti Társaság, a TIT, a £ vöröskereszt és minden más {társadalmi szervezet és moz- {galom munkáját, amely részt \ kér hazánk másf él évtizedes \ felszabadulásának méltó meg- \ ünnepléséből. A különböző társadalmi £ szervezeteknek, amelyek a £ népfront-bizottságokban köl- ^ csönösen segítik egymást, £ már vannak tapasztalataik. A ^ megyei vezetők véleménye á megegyezik abban, hogy az elmúlt két esztendő, de különösen a múlt év volt számukra a szervezés iskolája. A BOLGÁR NÉP felszabadulásáról megemlékező Nagybörzsönyben a lakosság megtudta, hogy a bolgár naigykövet is ellátogat hozzájuk. Minden portán takarítani kezdtek. összeseperték, elégették a szemetet, az asszonyok, lányok kicsinosították magukat. A férfiak ünneplőbe öltöztek. Várta a vendégeket az egész falu. Parasztok, pedagógusok, orvosok, tűzoltók, mindenki. Az ünnepségeket, illetve nagygyűléseket este tartották. A vendégek azonban már a kora délutáni órákban megérkeztek és be-betertek egy-egy családhoz — beszélgetni. így alakultak ki a „porta-látogatások’1. Kartalon a kínai nagykövetség tagjaival barátkoztak a falu lakói. Cegléd, Perőcsény, Pilisvörösvár, Csővár, Ácsa és még sok-sok község népe között fordultak meg a cseh, a német és a többi baráti állam hazánkban tartózkodó képviselői és az ide látogató vendégek. Minden községnek van történelme. Hányán ismerik az ott születettek, az ott lakók közül? Kevesen. De ha vendég jön, bizony érdeklődik iránta. Már összeállítják a történelmet, felkutatják a hagyományokat, s ami abból szép és gyönyörködtető, dalban, táncban, játékban be is mutatják. És ha a falu lakosságának egyszer minden rétege összefogott, s az összefogás eredményét érezte, akkor kezd rájönni önnön erejének nagyságára, ízére. Erre legjobb példa Gomba, ahol 1100 embert mozgatott meg a tsz bekötőútjának építése, de idézhetjük az erdőkertesie- ket, akik orvoslakás építkezésére fogtak össze, vagy Kemence népét dicsérjük, amiért negyedmillió értékű munkát adtak, hogy a kultúrának házat emeljenek. Taksonyban pedig az öregeknek klubot alakítottak, s akik közülük akarnak és szeretnek még valami hasznosat csinálni, azok a dunai nádból szőnyeget fonhatnak. S ZOBON, Vámosmikolán bevált a próbálkozás. Felkutatták azokat, akik fél évszázada elszóródtak az or:^XXXXXXXXXXXXXVXXXNXXV^XVXXXXXXXX\XXXVXXXv;- J szagban. írtak nekik, jönné- j nek haza, látogatóba, megnéz,-; ni, mi történt szűkebb pát- ; riájukban és megmutatni: magukat: mi lett belőlük? j 4 Volt sommások, segéd- ! munkások, napszámosok és! fiaik érkeztek a kitűzött na- í pon, vonaton, autóbuszon és í néhányan saját kocsin. Volt! közöttük szakmunkás, orvos,! vasúti tiszt, mérnök, tsz-el- i nők, vállalati igazgató, bolt-1 vezető ..; De rongyos, éhes ! ember egy sem. Ezek a látó- < gatók este elmondták, hol és \ hogyan élnek, emberi sorso- \ kát, lényegében a dolgozó i nép sorsát mutatták meg a j falubélieknek. Szép nevet ta- í láltak erre a szobiak, vámos- ! milcolaiak: „Szülőföldem moz- ; galom". \ Mindent, ami Pest me-S gye városaiban, községeiben j a Hazafias Népfront munkája < nyomán végbemegy, nem le- j hét felsorolni. De ami tör-: ténik, az nemcsak az embe- í rekkel, haném az emberekben j is történik-. Egyre inkább az) értelem ereje uralkodik tá-! jaink felett. Munkások, pa- < rasztok, értelmiségiek tanul-! ják a hazafias erők összelő- ! gásának nyelvét, nyújtják • egymás felé a kezüket. Déri Károly > — sok prémium. Világos tehát, hogy a megrendelés először a FERROGLOBUS-hoz kerül. Innen továbbítják végül is a diósgyőri Lenin Kohászati Művekhez. Azt hiszem, a dolog már így, első hallásra sem túlzottan egyszerű. A komplikáció kedvéért azonban kitalálták a rendelési számot. Vagyis: ha a Préko 1959 negyedik negyedévére megrendel 500 kilo- garmm C 60-as minőségű, 3,5 milliméteres lemezt, 655-ös rendelési számon, akkor any- nyiszor változik a rendelési szám, ahá.ny szerven keresztül megy, mert mindegyik sajátjával látja el. Ebből az következik, hogy a Préko a megrendelést csak az összes közbeeső szervek útján tudja sör* getni a kohászatnál, miután előzőleg kiderítette az egygs rendelési számokat. Ez pedig — kissé hosszadalmas. Ilyenkor jönnek aztán a változatok egy témára. Az egyik változat: a rendelés itt is elfekszik egy kicsit, ott is, a végén kicsúsznak a negyedévből — mint az említett 500 kilogramm lemez ‘ esetében, amelyet a Préko a mai napig sem kapott meg! — s a megrendelést sztornírozzák. A másik változat: a megrendelt tételt csak a következő negyedévben gyártja le a kohászat, a Préko emiatt késik tervfeladatával, s a vele kooperáló vá'lalat ezért kötbér fizetésre kötelezi. A harmadik változat: a Préko — látva a sürgetés eredménytelenségét — más vállalatok elfekvő készleteiből . beszerzi a szükséges anyagot, teljesíti kötelezettségét. A ^kohászat pedig — több hóna- ^ pos késéssel — mégiscsak el- ^ küldi a megrendelt lemezt. ^Csahogy — egyelőre — nincs ^ rá szükség! Mi lesz belőle? í Elfekvő árukészlet, inkurren- í cia! y f Mit lehetne tenni? — vető- ídik fel a kérdés. — Sok min- '/ (lent. Például csökkenteni a ^ bábák számát. Vegyük a Kö- ^zépgépipari Készletező Vállalatot. Feladata a raktározás, a £ készletrendezés és az árusítás. £ Ami a raktározást illeti: ^ ugyanez a hivatása a FERRO- ^ GLOBUS-nak is. Nem kétséges, hogy az egyik fölösleges. ^ A készletrendezéssel kapcsolatban: a KOHÉRT-nak is van ^ készletrendezési osztálya! Vé- ^ gül, az árusításról: a KGM ^ gépértékesítő részlege szintén ^ eladással foglalkozik. De ^ ugyancsak ez a feladata a ^ Mezőgép Vállalatnak is, s régebben ez is végezte! ^ Ilyenformán úgy tűnik, hogy a Középgépipari Készletező ^Vállalat — úgy is, mint egyik J bába — nem éppen hézagpótló ^ intézmény. Ny. É. | ---------------------------------£ Megnyílt a szolnoki PATYOLAT VÁLLALAT J 19. számú átvevőhelye í Cegléd. Szolnoki út 7. \ MOS — FEST — TISZTÍT. Sok bába közt — elvesz a gyerek!
