Pest Megyei Hirlap, 1960. február (4. évfolyam, 27-50. szám)

1960-02-27 / 49. szám

4 I960. FEBRUÁR 27. SZOMBAT MEGY V zfClrlaP Helyiipari vállalataink: a lakosság szolgálatában Helyiipari vállalataink igen fontos szerepet töltenek be népgazdaságunkban: a minisztériumi ipar mellett egyre több közszükségleti cikkel látják el a lakosságot. Tevékenységük rendkívül szerteágazó. Építőanyagipar­tól kezdve a műanyagfeldol­gozásig számtalan iparág he­lyet kap itt, s rugalmasan old meg olyan feladatokat, ame­lyekre a minisztériumi ipar — szériagyártó tevékenysége miatt — nem lenne képes. Pest megyében jelenleg három faipari, öt vas­ipari, két műanyagipari, egy kézműipari stb. vál­lalat dolgozik. Hogy milyen feladatokat oldanak meg ezek a vállala­tok, az egy-két számadatból is kiderül. A Ceglédi Cipő­ipari Vállalat például 167 ezer pár cipőt készített az elmúlt esztendőben. A Pest megyei Vegyi- és Kézműipari Vállalat — amely most már több mint tizenhat különböző részleggel működik — hat- i’annyolcmillió forint értékű kötőttholmit, szőnyeget, bőr­díszműárut, vegyicikkeket és háztartási cikkeket készített tavaly. A ceglédi Rendeltruha- ipari Vállalat az idén már tizennégy és félmil­lió forint értékű ren­delt ruhát készít. Lehetne beszélni a Pest me­gyei Építőanyagipari Vállalat­ról is, amely 1959-ben 22 ezer tonna mésszel és 18 millió darab téglával enyhítette a nagyarányú építkezések miatt mutatkozó anyaghiányt. 1960- ban 3000 tonna mésszel és 4 millió téglával gyártanak többet a vállalat dolgozói. A Monori Kefegyár készít­ményeit nemcsak idehaza, hanem már a távoli orszá­gokban is ismerik. Az idén húszmillió forint értékű kefe­árut készít az üzem. A Szakszervezetek Megyei Tanácsa a minap tárgyalta a helyiipari vállalatok terme­lési helyzetét és versenymoz­galmát. Jóllehet, ezek a vál­lalatok lényegesen mostohább körülmények között dolgoz­nak, mint a minisztériumi üzemek, mégis — amint a jelentésből is kitűnik —ered­ményesen vettek részt a múlt évben folyó kongresszusi ver­senyben. A vállalatok legtöbbje túlszárnyalta a megsza­bott termelési tervét és sok helyütt már a felsza­badulási munkaversenybe is bekapcsolódtak. A szakszervezeti bizottságok megtárgyalták a tervjavasla­tokat, most már csak a ver­senyfeladatok kidolgozása van hátra (a jóváhagyott terve­ket még csak most kapták vagy kapják meg a vállala­tok). A verseny módszereit te­kintve egységes az álláspont. Ebben az évben a helyiipari vállalatok is legfontosabb teendőjüknek a termelékeny­ség javítását és az anyagta­karékosságot tekintik. A cél: kevesebb munka­erővel, ugyanakkor éssze­rűbb munkaszervezéssel több és jobb terméket állítsanak elő. 1959-ben egy-két helyiipari vállalatunknál úgy próbálták túlteljesíteni a megadott ter­vet, hogy túllépték az enge­délyezett létszámot és jelen­tős túlóramennyiséget hasz­náltak fel. Nagy gondot kell fordítani arra, hogy a jövő­ben ilyesmi ne fordulhasson elő. A szakszervezetek fel­adata ellenőrizni, tettek-e lépéseket a vállalat vezetői a termelékenységjavításra és a műszaki fejlesztés érdekében. Etekintetben máris köve­tésre méltó a Ceglédi Cipő­ipari Vállalat példája. Ennél a vállalatnál tervszerűen fo­lyik a gépek karbantartása, s a műszaki fejlesztés. A Tő­zegkitermelő Vállalatnál még az idén megoldják a víztele­nítést. Ügyelnek arra is, hogy a dolgozók betartsák a gyár­tási technológiát. Versenyfel­ajánlásukban vállalták a tő­zegki termelők, hogy az idén egy százalékkal csökkentik az önköltséget. A zsámbéki gombgyárban az anyagtaka­rékosság és a minőségi ter­melés a munkaverseny fő célkitűzése. A Nagykőrösi Faipari Vállalat már egész évre kidolgozta versenyterve­zetét. Itt a felemelt tervet százszázalékos minőségi mun­kával igyekeznek teljesíteni, ugyanakkor az újítási fel­adattervet is meg akarják valósítani. Április 4-én oklevéllel, november 7-én pedig jel­vénnyel tüntetik ki a verseny legjobb dolgozóit. A jövőben a helyiipari vállalatoknál folyó verseny­mozgalom kiszélesítéséhez még több segítséget kíván nyújtani a szakszervezet. Ép­pen ezért, mint ez a minapi tárgyaláson is szóba került, az alapszervezeteknek sokkal lelkiismeretesebben kell fog- ialkoznio'k a dolgozók kezde­ményezésével, a versennyel kapcsolatos problémákkal, az újításokkal és a műszaki fej­lesztéssel. Megfelelő támoga­tással helyiipari vállalataink így még több és jobb minő­ségű áruval láthatják el a la­kosságot. (súlyán) A Hazafias Népfront megyei és városi vezetőinek értekezlete A Hazafias Népfront me­gyei, városi elnökei, titkárai, valamint a budapesti kerüle­tek népfront-titkárai február 25—26-án értekezletet tartot­tak a Hazafias Népfront szék- házában. A tanácskozáson részt vett és felszólalt Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja és Marosán György, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, a Poli­tikai Bizottság tagja. Dr. Ortutay Gyula, a Haza­fias Népfront Országos Taná­csának főtitkára ismertette a Hazafias Népfront politikai feladatait, az MSZMP VII. kongresszusa után, Harmati Sándor, az Országos Tanács titkára a népfront-bizottságok tennivalóiról beszélt a terme­lőszövetkezetek megszilárdítá­sában, Dezséry László, az Or­szágos Béketanács titkára az KI A PÉLDAKÉPED? ŐSZINTE BESZÉLGETÉS A VÁCI FIATALOKKAL Ki ne szeretné a jövőjét látni? Tervezgetni, elképzelni, mi lesz belőle tíz év múlva? Hát még ha ez a megálmo­dott jövő éppen olyan, mint valamelyik híres emberé! Milyenek szeretnének lenni, hogyan képzelik el jövőjüket, kik a példaképeik? Ezt kere­sem, kutatom itt, a váci fia­talok között. EGYÉVES A PEST MEGYEI ÜGYVÉDI KAMARA Tizenhárom munkaközösségben 115. ügyvéd Ünnepi évfordulót ül a Pest megyei Ügyvédi Ka­mara; pontosan egy esztende­je alakult. Az új ügyvédi törvény hívta életre, az ren­delte el, hogy megyénként alakuljanak meg az ügyvédi kamarák. így jobban össze lehet fogni az ügyvédeket, erősebb összetartás alakul ki közöttük. Valaha, még a régi világ­ban, de ebben a mi mai vi­lágunkban is a nagyközönség széles rétegeiben határozottan ügyvédellenes hangulat ala­kult ki. Tagadhatatlan, egy­kor voltak ügyvédek, lakik visszaéltek a hozzájuk for­dulók bizalmával vagy ke­gyetlenül tönkretettek embe­reket. Nem csoda, ha sokan még a közelmúltban is bizal­matlanok voltak az ügyvé­dekkel szemben. Magánosok, de a hatóságok is. Az ügy­védséget általában a régi rendszer csökevényének te­kintették, pedig ahogy az Levél féle a váci SZTK-hoz H a az ember beteg lesz, or­voshoz megy. A munká­jában helyettesítik. Ha az orvos lesz beteg — mert a suszter cipője is kilyukadhat 1 — elmegy egy másik orvos­hoz, egy harmadik orvos meg helyettesíti. Ez U)V van rendjén. Illetve így volna ... Tudniillik a váci járás egy távolabbi községéből felutaz­tam Vácra, hogy szememet megvizsgáltassam. A rendelő- intézetben külön öröm ért. Nem álltak sorban a sze­mészeten. Az okát odabenn megtudtam: beteg a szakor­vos. Ez emberi dolog, ha az ember beteg lesz.,. stb. De itt nincs helyettes, csak egy kis unatkozó asszisztens- nő, aki sajnálkozik és úti­költség-igazolványt állít ki. Drága ez az útiköltség, ked­ves váci SZTK! Drága ne­kem, mert egy szabadságnapo­mat áldoztam fel hiába, az utiköltségtérítés nem kárpó­tol, s a szememmel még mindig baj van. De drága az államnak is mert niég egy­szer (remélem, csak egyszer és nem hiába) jönnöm kell, mert vigyázok a szememre — mint a szemem világára. Kedves váci SZTK, nem egyéni panasz akar ez lenni, azért nem fogyasztatnám a Pest megyei Hírlappal a nyomdafestéket. Ez azoknak a nevében szól — akik nem szólnak. Akik némán, csa­lódva és bosszankodva for­dulnak ki az orvox nélküli szakrendelésről, függetlenül attól: a szomszéd utcából jöttek-e, vagy Fótról, Vannak nehézségek, tudom, kedves váci SZTK. De 15 év után mindent el kell követ­nünk, hogy ne legyenek. Mert a beteg esztergályost helyet­tesíti egy másik esztergályos. A Népbolt pénztárosa ha be­teg. más ül a Icasszába. A MÁV sem áll le, ha beteg a mozdonyvezető, mert esz­tergálni, vacsorának valót vá­sárolni és utazni kell... E ngedje meg kedves váci SZTK, hogy ne fejez­zem be az eszmefuttatást. Úgyis tudja mindenki, mi lenne a vége. Viszont éppen ezt kéri a szembetegek nevében: F. M„ aki különben tisztán lát évek haladtak, egyre kevésbé volt már az. Két esztendeje „szűrés” volt az ügyvédi karban, akkor Pest megyében is megtisztították az ügyvéd­séget mindazoktól, akikkel szemben akármi okból kifo­gást lehetett emelni. Mire a most jubiláló kamara egy éve megalakult, valóban a szó szoros értelmében új erkölcsi testület kezdte meg működését, er­kölcsileg kifogástalan ügyvé­dek testületé. Hogy mennyire az, arra a legjobb példa: az eltelt esztendő alatt a ka­mara egyetlen tagját sem kel­lett fegyelmileg elmozdítani vagy felfüggeszteni. Fegyelmi eljárás persze volt azért jó néhány, a legtöbb az elma­rasztalt peres ellenfél bosz- szúból tett feljelentésére in­dult meg és természetesen felmentéssel végződött. De el kellett ítélni dorgálásra, ki­sebb pénzbírságra néhány ügyvédet adminisztratív mu­lasztásért vagy más apróbb fegyelmi vétségért. A Pest megyei Ügyvédi Kamarához 115 ügyvéd tar­tozik, valamennyi munkakö­zösségben dolgozik éspedig teljes összhangban azokkal a követelményekkel, amiket ma az ügyvédekkel szemben tá­masztunk, Tökéletesen beil­leszkedtek a szocialista tár­sadalmi rendbe. Az egész megyében minden ügyvéd in­gyenes jogi tanácsot ad a hozzáfordulóknak és nincs arra példa, hogy saját jöve­delme növelésére valakit alaptalan, eleve elveszett perbe ugratna be. Valósággal első bírája minden ügynek Védelmezi a magánosok iga­zát, de mindig a törvénynek és a jognak akar érvényt szerezni. Éppen ezért a legnagyobb bizalom­mal mennek ma már ügyvéd­hez megyeszerte a jogkereső felek és a hatóságok bizal­matlansága is megszűnt. 4z ügyvéd, a védő a szocialista társadalmat és ennek a tár­sadalomnak az egyéneit szol­gálja. Sok a munkája megyénk i ügyvédjeinek. A tanácsadást nem is számítva, 17 970 ügy­ben jártak el az eltelt év fo­lyamán. Ebből 7 806 perenkí- vüli ügy, szerződés, szerkesz­tés, hagyatéki eljárás, fizetési meghagyás kibocsátása volt, 4152 bűnügyben és 6012 polgá­ri perben tevékenykedtek. Jogi képviselői a földművesszövet­kezeteknek meg a termelőszö­vetkezeteknek is. Ez utóbbiak­nál a tagok részére rendszeres felvilágosító előadásokat tartanak a tsz-tagok jogairól, de ezenkívül is lelkesen támo­gatják a szövetkezeti mozgal­mat, a mezőgazdaság szocia­lista átszervezését. Tekintélyüket növeli, de egyben bizonyítja is, hogy sok ügyvédet választottak be a ta­nácsokba, mások a Hazafias Népfronton belül a népi el­lenőrzési bizottságok munká­jában vagy a sportban végez­nek társadalmi munkát fárad­hatatlanul. Holott a megyebeli ügyvé­dek zöme nem fiatal ember, átlagos életkoruk 52 év. A leg­fiatalabb dr. Nagy László nagykátai ügyvéd 29 esztendős, a megyei ügyvédek nesztora, dr. Sági György pedig 78 éves. de még mindig fürgén utazgat lakhelyéről, Vámosmikoláról Vácra, meg a fővárosba bíró­sági tárgyalásra. A kamara legújabb tagja nő, dr. Polácsi Bea, a váci munkaközösség tagja. A megye területén egyéb­ként 13 ügyvédi munkaközös­ség működik, az aszódi és a szobi járáson kívül minden járási székhelyen és a városok­ban. Közöttük a legnagyobb a Pest vidéki munkaközösség, amelyben 14 ügyvéd dolgozik. A legtöbb ügyvéd Vácott talál­ható. két munkaközösségben, összesen tizenkilencen tömö­rültek. A legkisebb munkakö­zösségnek. a szentendreinek viszont mindössze öt tagja van. De sok kisebb-nagvobb köz­ségben, összesen 42 helység­ben kirendeltséget tartanak fenn a munkaközösségek. Ma délelőtt a megyei tanács­házán összegyűl valamennyi Pest megyei ügyvéd. Kamará­juk az első évfordulón ott tart­ja meg rendes évi közgyűlését. Akivel először beszélgetek céljairól, terveiről, megdöb­bentően kiábrándult! — Hogy regényhős vagy filmszínész legyen a példaké­pem, abból alaposan kinőt­tem — mondja a 23 éves B. M. — De nem látom és nem is keresem másokban sem a követésre méltó embert. Amil más el tud érui, én is el tudnám! Csak nem akarom! — hangzik a nagyon is nyegle válasz. — Szobrász akartam lenni, nem sikerült. Oda lettek az álmaim. Most a hajógyárban .dolgozom, jól keresek. De nincsen semmi ambícióm. Nem akarok küz­deni, harcolni semmiért. Még azért sem, hogy művész le­gyek! — Szerintem csak részben van igaza B. M.-nek — csat­lakozik a társalgás egyik fül­tanúja, Nemec István. Ne­kem ugyan vannak kisebb, megvalósításra váró terveim, de egy embert magam elé állítani úgy. mint a tökéletes­ség mintaképét, nem tudok. Hiszen ha jól meggondolom, én most éppen olyan vagyok, amilyen lenni akartam. — Ezek szerint mégis volt egy példakép. — Talán. így jó, ahogy si­került — mondja. A beszélgetés alatt egész kis csoport gyűlt körénk. Parázs vita kerekedik az el­hangzottakon. Kell, hogy legyen valami célunk, nem élhetünk csak máról holnapra — jutnak vé-, gül is közös nevezőre. Min­denkinek más az elképzelése, az „ideálja”. Erzsi például Bara Margit szeretne lenni — tuszkolnak előre kuncogva egy bekötött fejű, overalos kislányt. — Meg Ruttkai — vágja rá gyorsan Katona Erzsi, akiről később kiderül, hogy mégsem akar színésznő lenni. Játszik ugyan egy színjátszó csoport­ban, most éppen a Teremtés koronája titkárnőjét próbálja. Különben gyors- és gépíró­iskolába jár. s ha irodában dolgozhatna, teljesülne min­den kívánsága. — Én meg gépkocsivezető szeretnék lenni egyszer — szól közbe Gál Gábor — és olyan ember, mint az édesapám. őt még sohasem hallottam hazudni, nem láttam rosszat tenni. Szorgalmasan dolgozik Szeret bennünket, a család­iát. Szeretném, ha belőlem is olyan becsületes, derék ember lenne, mint ő... Találkoztam egv olvan is­kolás lánnyal is, aki édesany­jában látja megtestesülni a? ideált, az eszményi nőt. ,s ő is ilyenné szeretne válni. — Édesanyám fiatalon öz­vegy maradt három gyerek­kel De nem tört össze. Dol­gozni járt, sokszor késő estig, hogy bennünket felneveljen, iskoláztatni tudjon — mondja Gelencsér Stefánia. — Ezt a csadálatos erőt és gyengéd­séget csodálom benne. Ez az, amiért felnézek rá és példa­képül állítom magam elé. Ő a legjobb barátnőm is. Tudom, hogy vele mindent megbeszélhetek, tanácsot kér­hetek tőle, hiszen mindenben a javamat akarja. De nézzük tovább. Milyen példaképeik vannak az iskolá­soknak? Tizenhat évesekkel, a váci Lőwy Sándor technikum növendékeivel beszélgetek. Romantikus elképzeléseket, ál­mokat nem szőnek. Nagyon is reális céljaik vannak. A leg­többen azt vallják életcéljuk­nak: jó technikussá, egyszerű dolgozó emberré válni. A pél­daképek nem irreálisak. Kovács Béla egyik jótanuló osztálytársát választotta példa­képül. — Mióta olyan akarok lenni, mint ő, jobban megy a tanulás. Csábít az ezernyi já­ték, szórakozás, mindig arra gondolok, hogy Sanyi — mert ő a példakép — biztos nem hagyná abba a leckét. Mindig segít nekem, ha nem értek va­lamit, vagy akármilyen prob­lémám akad. — S mit szól ehhez a példa­kép, Pádár Sanyi? — Hogy én példakép va­gyok? Ez azért túlzás — sze­rénykedik —. Jeles tanuló va­gyok, szívesen segítek tár­saimnak, de sajnos, én sem vagyok tökéletes. Olyan sze­retnék lenni, mint egyik fiatal tanárunk. Határozott, egyenes jellemű ember. Biztos ítélőképességű és sokat törődik velünk. Ha bajba jutok, segít, ha öröm ér, velem örül. Tőle tanultam meg, milyen jó érzés a becsü­letesen elvégzett munka, a ta­nulás. Pék Tivadar kedvenc írójá­nak. Jókai egyik hőséhez, Je­női Kálmánhoz szeretne ha­sonlítani. Ilyenek ezek a mai fiatalok. A tizenhat évesek, s a néhány évvel idősebbek is. Akad köz­tük kiforratlan jellemű, a di­vatos cinizmusnak hódoló, de többségükben jószándékúak, lelkesek. Nem akarják „meg­váltani" a világot, dolgozni, küzdeni akarnak minden szé­pért és jóért. S ez nem kevés. S a példaképek? Erre talán Brinkus Benő, ez a szőke hajú, szelíd arcú fiú adta meg a legtaiálóbb vá­laszt. Példaképe a Tanácsköz­társaság bukása után kivég­zett kommunista nagybátyja: De nem azért, mert híres lett, utcát neveztek e] róla, meg iskolát, hanem azért, — meséli csillogó szemmel —, mert igazi ember volt. Ember, a szó legnemesebb értelmében; Ugv, ahogv Arany János is megírta: „Ember lenni mindig, minden körülményben." K. M. * : Harangozó János géplakatos egyedül Irányítja a gyár í által készített forgórészmegmunkáló automata agregátot (MTI Foto: Marosi) európai békemozgalmak titká­rainak budapesti értekezleté­ről és a népfront békemunká­járól tájékoztatta a mozgalom vezető munkatársait. A tájé­koztatót vita követte. | Újdonság a Ganz Árammérőben Ő A Ganz Árammérőgyár el­őkészítette a legújabb forgó- Ő árammérő berendezés proto- Ő típusát, mely külföldön nagy Ő érdeklődést keltett. A bercn- ídezés az árammérők hitelesí­tését végzi. Sorozatgyártását rövidesen megkezdik. Ugyancsak most készült el a gyár által tervezett és ké­szített forgórészt megmun- I káló automata agregát is. * Megnyílt a képzőművésznők nemzetközi kiállítása A nemzetközi nőnap 50. évfordulója alkalmából a Ma­gyar Nők Országos Tanácsa és a Műcsarnok megrendezte a képzőművésznők nemzet­közi kiállítását, amelyet pén­teken ünnepélyesen megnyi - tottak. A Magyar Rádió és Televízió női kamarakórusa Vajda Cecilia vezényletével előadta Dávid Gyulának Jó­zsef Attila verseire írt kó­rus-szvitjét, majd Gyáros László, a Kulturális Kapcso­latok Intézetének elnöke mondott megnyitó beszédet.

Next

/
Oldalképek
Tartalom