Pest Megyei Hirlap, 1960. február (4. évfolyam, 27-50. szám)
1960-02-27 / 49. szám
PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Adrian AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA CSALÁDI ÉLET (5. oldalon) IT. ÉVFOLYAM. 49. SZÄM ARA 50 FILLER 1960. FEBRUÁR 27. SZOMBAT A béke és a békés együttélés gondolatát a népek egyre inkább magukévá teszik Hruscsov beszéde az indonéz parlament pénteki ülésén Hruscsov pénteken beszédet mondott az indonéz parlament rendkívüli ülésszakán. Az ázsiai és afrikai országok népeinek béketörekvéseiről szólva a szovjet kormányfő külön kiemelte az indonéz nép hozzájárulását a békéért és a népek barátságáért folyó harchoz. A békeszerető államok erőfeszítéseinek eredményeként — mondotta a továbbiakban Hruscsov — fontos változások történtek a nemzetközi helyzetben. A béke és a. békés---------------------------------------------1 K észülődés a tavaszra zetközi feszültség további enyhülését eredményezheti. — A nemzetközi légkör általános javulása azonban nem jelenti azt, hogy már megszűnt minden nehézség. Ismeretes, hogy vannak olyan nyugati körök, amelyek nem hajlandók beletörődni a nemzet- kö ' feszültség terén beköszöntött enyhülésbe, visszafelé próbálják "or(Folytatás a 2. oldalon) Megkezdődött a mezőgazdaság villamosításának kétnapos ankét ja Kétnapos ankét kezdődött pénteken a Technika Házában a Magyar Elektrotechnikai Egyesület és a Magyar Agrártudományi Egyesület rendezésében a mezőgazdaság villamosításáról. Tömpe István, a földművelésügyi miniszter első helyettese megnyitó beszédében hangsúlyozta: el kell érni, hogy a villamosenergia nemcsak fényt szolgáltasson, a parasztságnak, hanem munkáját is megkönnyítse, az életét szebbé, kulturáltabbá tegye. A kézi munkát a mező- gazdaságban is váltsa fel a gép és a gépet elektromos energia hajtsa. Elsősorban a majorok villamosítását kell megoldani. Egyes állami gazdaságokban ennek is vannak már eredményei, de tovább kell haladni. Egyebek között például a mai termelőszövetkezeti istállótípusok villamosítása mielőbbi megoldást kíván. Gondoskodni kell a közös gazdaságok részére villamos szakemberekről, meg kell találni a módját, hogy az állami gazdaságok, gépállomások, termelőszövetkezetek ne csak traktorosnak küldjék embereiket, hanem villanyszerelőnek is. Arra kérte végül az ankét részvevőit, hogy segítsék társadalmi üggyé tenni a mezőgazdaság villamosítását. Az első előadást dr. Rázsá Imre akadémiai levelezőtag, műszaki egyetemi tanár tartotta a mezőgazdaság villamosításának szerepéről és jelentőségéről. Vácegres termelőszövetkezeti községgé alakult. A falu népe a Kossuth Tsz-ben dolgozik. Hányik Pál tsz-elnök (balról) Barsi András brigád vezetővel átvizsgálja a terület vállalási lapokat Sztatovszki Vince tsz-tag (jobbról) megbeszéli az őt lakásán meglátogató tsz-elnökkel, hogy családjával hány hold művelését vállalja A jól gépesített termelőszövetkezeti gazdaságok sem nélkülözhetik a lovakat Bános György főfelügyelő tájékoztatása a tsz-ek lótenyésztési feladatairól A termelőszövetkezeti mozgalom minden eddiginél nagyobb arányú térhódítása, a szövetkezetek fejlődése sürgető kérdéseket vetett fel a magyar lótenyésztésben. A legtöbb kérdésre maga a fejlődés adta meg a választ. A hazai és a külföldi tapasztalatok egyaránt azt mutatják, hogy a mezőgazdaság szocialista átalakítása során a kisparaszti gazdaságok helyén megszervezett nagyüzemi gazdaságokban a fogatok nagy része feleslegessé válik még a régivel azonos gépesítési fokon is. A fokozódó ütemű gépesítés pedig az élő vonóerő további csökkentését teszi lehetővé. Ugyanakkor bizonyossá vált, hogy szövetkezeti gazdaságaink még az ideális gépesítettség mellett sem nélkülözhetik a fogateröt, elsősorban a lovat. A termelőszövetkezetek ló- fogat-tartási és lótenyésztési feladatairól Banos György, a Földművelésügyi Minisztérium lótenyésztési főfelügyelője tájékoztatta az MTI munkatársát. Elmondotta, hogy a második világháború alatt körülbelül 60 százaléknyi vesz..//« nem talál jeget a jégtörő Mátyás, akkor csinál44 Még hideget jósol a meteorológia Drenyovszki Andrásnak, a kertészeti brigád vezetőjének és családjának tetszik az eredményességi jövedelem- elosztás. A családdal egyetértésben el is határozták: 8—10 hold gondos megművelését és aratását vállalják. Mosolygós arcukról látható, elégedettek az új jövedelem- elosztási módszerrel, megtalálják számításukat (Csekő felv.) < Több mint két hete tart 1 már hazánkban az évszak- ^ hoz képest szokatlan enyheség. Az utóbbi napokban ^ 10—12 fokig emelkedett a hő- £ mérő higanya, a napi közép- ^ hőmérséklet értéke 2—3 fok- ^ kai haladta túl a február vé- £ gi hőmérsékleti szint sok évi ^ átlagát, s általában a március ^közepi időjárásnak felelt meg. ^ A felettünk északkeletnek 4 vonuló meleg áramlatok a 4 hideg légtömegekbe ütközve 4 kiterjedt esőzéseket okoztak; 4 az utóbbi napokban szokat2 lanul bőséges esőzés volt ha- ^ zánk több vidékén is. ^ A Meteorológiai Intézet ^ távprognózis osztályán adott ^ tájékoztatás szerint számos í jel vall arra, hogy az idén ^ igaza lesz a régi mondás- ^ nak, miszerint: „ha nem táplál jeget a jégtörő Mátyás í (február 25), akkor csinál”. A hosszantartó enyheség, a február közapi előtavasz valóban elvitte már a havat, jeget, azért az időjárás „menetrendje” most a következő hetekre hideget irányoz elő, vagyis számíthatunk a tél visszacsapására. Az Észak- Európában felhalmozódott hideg megmozdult: a péntekre virradó éjszaka a nappali fagyhatár elérte ismét Varsót, s tovább tart délnyugatnak. Valószínűnek látszik, hogy a Kárpátok védőhatása ellenére az új hideghullám hamarosan elérj hazánkat is. Pénteken a Kékestetőn már megindult a havazás, az elkövetkező napokban kisebb havazások, havasesők lesznek az ország más vidékein is. A jelek szerint a március télies idővel köszönt be. de azért reméljük, hogy a hideg nem lesz majd tartós. teséget szenvedett és minőségileg erősen leromlott lóállományunk az utóbbi években ismét elérte régi szintjét. A feljavult íóállomány jelentős része most — a mezőgazdaság szocialista átszervezésével — valóban feleslegessé vált. Nagy hiba lenne azonban a gépesítést egy olyan máról holnapra előálló új állapotnak tekinteni, ami a lovat teljesen feleslegessé teszi a mezőgazdaságban. A Szovjetunió, a többi baráti ’ ország, de ugyanígy a fejlett mező- gazdasággal rendelkező nyugati országok tapasztalatai is arra intenek bennünket, hogy az igacrőül használt lóállo- mányunkat csak's a megvalósuló gépesítés üteme szerint, s a gazdaságosság figyelembe vételével szabad csökkentenünk. A termelőszövetkezetek fogaterő szükségletének felmérésekor a szorosan vett mező- gazdasági hasznosításon kívül vegyék síámításba a háztáji, a fuvarozási, a személyszállítási, stb. igényeket is, mivel ezek ellátása a termelőszövetkezetek feladata lesz. Alapos felméréseken, gyakorlati tapasztalatokon nyugvó megállapítás, hogy az újonnan alakult közös gazdaságoknál általában harminc-harmincöt hold, a régi, már jól gépesített termelőszövetkezetekben pedig 55—6« hold szántó- területre ajánlatos meghagyni egy-egy pár lovat. A tavasz közeledtén most a termelőszövetkezetek egyik legsürgetőbb feladata az, hogy a közösbe vitt lovak közül kiválasszák a legmegfelelőbbeket, s az állományt a tényleges szükség szerint csökkentsék, ugyanakkor azonban gondoskodjanak az igásló utánpótlásáról. Már most fedeztessék be a legjobb kancáikat, lagalább annyit, amennyi az egész lóállományunknak egy- tizedét képezi. Egyúttal teremtsék meg a termelőszövetkezetek a takarékos és szakszerű csikónevelés feltételeit. Kétségtelen, hogy az előrelátó termelőszövetkezetek hamarosan a ló- tenyésztésben is megtalálják számításukat. A jó magyar lónak mindig meglesz a piaca külföldön is, ajánlatos tehát, hogy a közös gazdaságok körültekintően hajtsák végre a Ióállományok csökkentését, használják ki a lovat szerető tagság szaktudását, a helyileg adott lehetőségeket saját lóállományuk utánpótlása, s nem utolsósorban a minőséget jól megfizető külföldi piacok áruellátása érdekében. Törpevízműveket és 105 kilométer hosszú csővezetéket építettek a vízellátási társulatok Újabb 14 községben alakult szervező bizottság Az ország falvaiban fontos mozgalom bontakozott ki az ivóvízellátás megjavítására. A községek lakói, a pártszervezetek, a helyi tanács és a Hazafias Népfront , támogatásával vízellátási társulatokat szerveznek törpevízművek építésére. Két évvel ezelőtt alakultak meg az első társulatok, s most mér huszonhat működik az országban. A községek a társadalmi összefogásra és hozzájárulásra támaszkodva, középlejáratú OTP-kölcsönt vettek fel az építkezések községeinek fedezésére. A földmunkát és a szállítást maguk végzik. Eddig 150 000 köbméter földet mozvatmk meg tár- sada’mí munkával. Megbízót* vállalkozóik 105 kilométer hosszú csővezetéket fektettek e és csaknem 15 törpevíz- művet helyeztek üzembe. A munka nagyobb részén már túljutottak, s csupán 87 kilométer csőhálózat felszerelése maradt hátra. Ennek túlnyomó részét még az idén beépítik, s tgy az év végéig majdnem mind a 26 társulat törpevizműve megkezdi a vízszolgáltatást. Több megyéből újabb tizennégy község jelentette az Országos Vízügyi Főigazgatóságnak, hogy megalakították a vízellátási társulat szervező bizottságát. Úgy tervezik, hogy rövidesen mestartiák alakuló kŐzsvűlésiiket é« ebben az évben hozzáfognak a törpevízművek építéséhez is. együttélés gondolatát a népek egyre inkább masukévá teszik. Ez a gondolat tényleges erővé válik, amely rendkívül nagy hatást gyakorol a történelem menetére. Mindenki, aki nem vesztette el érzékét a realitások iránt, ma már csak a békés együttélés útját javasolhatja az államközi kapcsolatok fejlesztésére. Hogyan lehét most megtisztítani a nemzetközi légkört, amelyet a fegyverkezési verseny, a kölcsönös gyanakvás megmérgezett? A leghatékonyabb eszköz erre az általános és teljes leszerelés, a legszélesebb körű ellenőrzés mellett. Hruscsov a továbbiakban az ENSZ elé terjesztett szovjet általános és teljes leszerelési programról, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának a fegyverkezési verseny megszüntetése és a leszerelés érdekében a világ parlamentjeihez intézett felhívásáról, a szovjet parlamentnek a szovjet fegyveres erők léiszámának újabb lényeges csökkentését elrendelő határozatáról beszélt. A szovjet kormányfő rámutatott, hogy a békeszerető államok és a népek jelentős sikere a nagyhatalmak megegyezése a kormányfői értekezlet megtartására vonatkozólag. — Mi úgy véljük — mondotta Hruscsov —, hogy a csúcsértekezleten elsősorban olyan égetően fontos kérdést kell megvitatni, mint az általános és teljes leszerelés. Nagy fontosságot tulajdonítunk annak is, hogy a csúcsértekezleten vitassák meg a német békeszerződés megkötésének kérdését, beleértve a nyugat-berlini helyzetet is. Ha meglesz a jóakarat és a kölcsönös megegyezésre irányuló törekvés, akkor a csúcs- értekezlet megvetheti az alapját sok vitás kérdés gyakorlati megoldásának és a nem
