Pest Megyei Hirlap, 1960. február (4. évfolyam, 27-50. szám)
1960-02-26 / 48. szám
I960. FEBRUÄR 26. PÉNTEK ""idCirlap 3 Négymillió forintos ötlet Porcelánból készítik a fürdőszobában használatos csaptelepet Nógrádverőcén Négymillió forint, bárhogy vesszük is, nem megvetni való összeg. Még egy nagyüzem is eldicsekedhet ennyi megtakarítással. Hát az olyan kis gyár, ahol mindössze negyvenegyen dolgoznak. No, de nézzük, miről is van tulajdonképpen szó. Alkonyi Viktornak, a nóg- rádverőcei porcelángyár vezetőjének egyik ismerőse nemrégen külföldön járt. Mint a porcelániparban jártas szakember észrevette, hogy odakint a fürdőszobákban használatos csaptelepeket már nem rézből, hanem porcelánból készítik. Amikor visszajött, elmondta ezt Alkonyi Viktornak, aki gondolt egyet, s ad- diig-addig kísérletezett, amíg elkészítette a „hazai” minta- példányt. Szakemberek arra bíztatták, érdemes kísérleteznie az új megoldással, mert pénzben ki sem fejezhető megtakarítást jelent a porcelán csaptelep általános használata. Decemberben a nógrádverőcei porcelángyár el is készítette az ötszáz darabos nullszériát. Azóta már sok helyen felsze- t élték az újfajta csaptelepeket, s az eddigi tapasztalatok azt bizonyítják, hogy kiválóan megfelelnek a célnak. A rézből készült csaptelep nem kevesebb, mint 260 forintba kerül, A porcelán csaptelepnek mindössze 23 forint körül mozog az önköltségi ára. Durván számolva, egy-egy csaptelepnél legalább kétszáz forintot takaríthatnak meg a lakásépítkezéseknél. Népgazdaságunknak emellett rendkívül előnyös az újfajta csaptelep használata azért is, mert a rezet drága valutáért hozzuk be külföldről. Szakkörökben nagy érdeklődéssel figyelik az újítást, s az egyik vállalat 20 000 darab porcelán csaptelepet rendelt. Ez körülbelül ki is meríti az üzem idei kapacitását, (hisz emellett itt még egyéb porceláncikkeket is készítenek. Ebben az évben, ha a gyár elkészíti a 20 ezer darab csaptelepet, mintegy négymillió forint megtakarítását teszi lehetővé. Utoljára 1958 novemberében írtunk a nógrádverőcei porcelángyárról. Valamikor a pécsi Zsolnay-család tulajdona volt ez a kis gyártelep, most a Budapesti Porcelángyárhoz tartozik. Az elmúlt esztendőben nem történt itt lényegesebb változási Továbbra is a tűzálló ipari porcelánt készítik laboratóriumoknak, kutatóintézeteknek. A porcelángyártás itt még nem a klasszikus formázással, hanem öntéssel folyikt Az országban egyedül itt készülnek a kohászatban használatos izzító tégelyek. 1959-ben 10 százalékkal termelt a gyár több porcelánt, mint az előző évben. Örvendetesen javult a munkafegyelem is, 1959-ben mindössze tíz késés fordult elő. Nemrégiben tartották a termelési tanácskozást, s ezen kiderült, hogy a telep 41 dolgozója, (ebből három műszaki) kerek 100 000 forint többlettel zárta az évet. Ez azt jelenti, hogy az idén is lesz nyereségrészesedés. Ami a kis gyár jövőjét illeti, erről sem feledkeztek meg. Szó van arról, hogy még egy kemencével bővítik az üzemet és bevezetik a porcelángyártásban sokkal fejlettebb módszert: a klasszikus formázást. Egyébként a nyáron két hónapra leáll az égetés, s a kemencét rendbehozzák. Átépítés után egy-egy égetés alkalmával 100 mázsa fát tudnak majd megtakarítani. s. p. Beépített típus konyhabútor és ruhásszekrény sorozatgyártását kezdték meg A Lágymányosi Épületasztalosipari Vállalat dolgozói megkezdték a beépített típus konyhabútor és ruhásszekrény sorozatgyártását. A második negyedév végéig már 500 konyhai bútorkészletet és ugyanannyi ruhásszekrényt készítenek. A berendezés oldalait ízléses színösszeállítású PVC fóliával borítják be. Az asztalszekrények és a kihúzható asztallap tetejét különleges formica műanyaggal fedik be. A műanyagborítások köny- nyen tisztíthatok. A savas, olajos, zsíros és alkoholos folyadékok sem hagynak rajtuk foltot és a gyakori lemosás ellenére is sokáig megtartják eredeti szépségüket. A vállalat dolgozói 17 féle elemet gyártanak a beépített típus konyhabútorhoz, amely a falüreg nagysága és az egyéni ízlés szerint sokféleképpen összeállítható. A porcelánedényeket faliszekrényekben tárolják, s szükség esetén efölé még egy sort építenek be a ritkábban használt háztartási eszközöknek. Itt szerelik fel az egyik elem helyett a villannyal vagy gázzal fűtött vízmelegítőt és a „reprezentatív” étkészleteknek tolóüveges vitrinszekrényt is készítenek. A faliszekrénysor alsó részéhez 10 fiókos fűszertartó polcot illesztenek. A világítást fénycső szolgáltatja. A beépített típus ruhásszekrényt csehszlovák tapasztalatok segítségével újszerű megoldással gyártják. Csak ajtókat, keretvázat és polcokat készítenek hozzá, s a szekrény oldalait és hátlapját a falba épített üregek tapétázott vagy olajfestékkel bevont fala pótolja. A gyár dolgozói 40—50—60 centiméter ajtószélességű szekrényelemeket készítenek, amelyeket 12 féle képpen lehet összeállítani. A szekrényeket egyelőre festik, de később már ezeket is műanyag fóliával borítják. Emelkedett az influenzamegbetegedések száma megyénkben Korlátoziák a kórházi látogatásokat szövődményekkel jelentkező influenzás betegek számára. Gyógyszerrel minden községet elláttak, úgyhogy különösebb intézkedésre az influenza miatt egyelőre nincsen szükség. A most fellépő influenza rendkívül enyhe lefolyású. A legtöbb megbetegedés férfiak, a fővárosba bejáró dolgozók között jelentkezett eddig. Remélhető, hogy a megbetegedések száma rövidesen csökken. Miska bácsi meg a fehér köpenyesek lett igen sok „fehérköpenyes” mérnök és technikus is szerepel. De ebben az üzemben, ott, ahol a vegyianyagokkal bánnak és a laboratóriumokban, a munkások is fehér köpenyt viselnek. F. Miska bácsinak valahogyan szemet szúrt, hogy a műszaki értelmiség is sűrűn szerepel és magas összegeket kap az újítómozgalomban való munkálkodásért, Egésznap pöröl emiatt. Amikor a vele együtt dolgozók kifogynak a meggyőző érvekből, elmondják a gyárigazgatónak hogy F. Miska bácsi véleménye szerint itt csak az újíthat, akinek fehér köpenye is van. Az igazgató régen ismeri Miska bácsit és ezért magához hivatja. Előbb azonban a fogasra készíttet egy frissen vasalt fehér köpenyt. — Na, Miska bácsi, hallom, hogy maga szerint csak a fehérköpenyesek újít- hatanak... Az öreg nem olyan természetű ember, aki begyullad, megijed, ha felsőbbség- gel áll szemben. Bő- beszédűen kifejti az igazgatónak is mindazt, amit a raktárban már néhányszor elmondott Az igazgató egy darabig hallgat és bólogat, aztán hirtelen félbeszakítja az öreget. — Hát ha csak a fehér köpenyen múlik, akkor itt van magának is egy , . . Vegye fel rögtön! Az öreg szabódik, hogy minek az neki, ö nem veszi fel. Az igazgató azonban nem tágít. Szigorú hangon rászól. — Ne morogjon annyit üt nekem, hanem vegye fel a szentjit neki. Aztán újítson maga is ... Toporog, kén hd- metlenkedik az öreg a vasalt holmiban, amelyet fel kellett vennie, mert az igazgató parancsolta. Végül megáhoziér mégis. — Jól van, no... Ha már rámadia, akkor újítok is... Ami áru a raktárba érkezik, arról eddig letéptük a papírt és összegyűrtük, eldobtuk. Azt gondolom, hogy ezután óvatosan bánjunk vele, simítsuk ki, mert felhasználhatjuk bélésnek, amikor a készárut a ládáiba tesszuu. Az ötlet jó. Az igazgató mindjárt ki is számítja, hogy körülbelül hány ezer forint évi megtakarítást jelent a papír másodszori jel- használása. Nevet az igazgató és kivételesen Miska bácsi is elmosolyodik. Leveti a fehér köpenyt és az ötletért előlegbe kapott 100 forintot a szivarzsebbe gyűri, mert ott talán nem kutat az asszony. (d—k) Kedves vendég Pátyon Az argentin nőszövetség elnökének látogatása Páty község igen csinos kultúrtermében hófehéren, terített asztalokon a magyaros vendégszeretet kedveskedései, pompás, frissütetű fánkhalmok, fűszeres meleg bor, édességek. Fehér hajú, nagyon intelligens arcú asszony körül fejkendős parasztasszonyok, a helybeli és más községbeli nőtanácsok vezetői és néhány férfi: a tsz-elnök, a párttitkár, tanácselnök és a népfrontbizottság elnöke. Merguerita de Ponce az ünnepelt, nagy szeretettel fogadott vendég, az argentin nőszövetség elnöke, a Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség alelnöke, hazája paraszt- asszonyainak lelkes, érdekeiket képviselő vezetője. A szubtropikus vidékektől a Déli-sarkig terjedő hatalmas latin-amerikai államból rnesz- szi az út a kis magyar községig, de hangján nem érződik. fáradtság, csak néha tompul el, amikor az ottani .parasztasszonyok életéről beszél. — Azért jöttem ide — mondja dallamos spanyol nyelven —, hogy megismerkedjem a magyar parasztnők életével, s arról beszéljek, milyen sorban élnek a mi parasztasszonyaink. Látom: itt szervezettség van, tanács, nő- tanács;, tsz-ek működnek, szép egyetértésben folyik a munka a földeken, megbecsülik a női kezeket, s mindenki tudja, hogy miért dolgozik. Az én országomban a gyerekeket a hátukon viszik ki a távoli földekre az asz- szenyok, összetákolt galy- lyakra függesztik a primitív bölcsőt, s gyakran ott kint, az égő nap alatt születnek meg a gyerekek. El sem képzelhetik önök ezt a helyzetet. — Ha hazamegyek, az itt tapasztaltakról híven beszámolok, hogy ezzel is erőt adjak asszonyainknak jobb életükért vívott harcukban. Élénk beszélgetés, barátko- zás folyt Merguerita de Ponce asszony és a vendéglátók között. Víg Sándor tsz-elnök — kérésére — tájékoztatót adott a termelőszövetkezeti munkáról, a nők megbecsüléséről. A tsz-b'en dolgozó asszonyok elmondták, milyen szépen kerestek a múlt évben és milyen szívesen dolgoznak a közösben. Uzonyi Mária pedagógusnő a nőtanács és a pedagógusok igen hasznos közös munkáját ismertette, amelynek a gyermeknevelés szempontjából nagy jelentősége van. Tari Ferenc tanácselnök a tanácsok feladatairól, munkájáról beszélt, míg Bakonyi László, a Hazafias Népfront elnöke azt hangoztatta, hogy ők is megtesznek mindent a lakosság érdekeiért. Az argentin vendég ezután meglátogatott két helybeli parasztcsaládot, mindenkivel nagyon kedvesen elbeszélgetett, s amikor elbúcsúzva, gondolatokba mélyedve hallgatagon ült be a kocsiba, mindenki érezte, összehasonlít, mérlegel. S azokra az asszonyokra gondol, akik ezer kilométerekkel távolabb robotolnak, s akik életében mindaz, ami Pátyon valóság, még ismeretlen. S. E. Könyv- és filmankét a tápiószelei gazdaságban Szerdán a késő délutáni órákban érdekes könyv- és filmankétot rendeztek a Tápiószelei Kísérleti Gazdaságban. A közel másfél száz részvevő előtt levetítették Mesterházi Lajos: Pár lépés a határ című filmjét. A vetítés után került sor a film és a hasonló című regény vitájára, amely elé Csertői Oszkár mondott értékelő bevezetőt. A vita során számosán, a gazdaság vezetői és dolgozói közül-, elmondták véleményüket a könyvről és a filmről és kérték, hogy a MEDOSZ máskor is rendezzen a gazdaságban hasonló ankétokat. Hatvanezer naposcsibe hetente Gödöllőn, a Kisállattenyésztési Kutató Intézetben, 1959 tavaszán helyezték üzembe az ország egyik legmodernebb baromfikeltetőjét. A hatalmas teremben 12 darab, egyenként 10 000 tojás elhelyezésére alkalmas gépegység van, amelyek hetente 50—60 000 naposcsibét keltetnek ki Tóth Jánosné keltetőgépkezelő másodszori lámpázásra készíti elő a 6-os számú gépbe rakott tojásokat A néhány órás „újszülött” csibéket rövidesen új otthonukba, az intézet farmjaira szállítják (Csekő felv.) í F. Miska bácsit, f a raktári segéd1 munkást morgás \ vénembernek isme- ! rik a gyárban. A ve- \ le együtt dolgozók \ ritkán szólhatnak a \ kedve szerint, vagy g mozdulnak arra, í amerre éppen ő sze- í retné. Télen a hide2 get szidja, nyáron a í meleget. Reggel a % szürkület ellen van í kifogása, délben már az erős fényt okol- í ja. % Rigolyáiról, morgásáról, dohogásá- £ ról mulatságos tör- ténetek sora jár j szájról szájra az í üzemben, amely nem % nagy, mindössze $ négyszázan dólgoz- £ nak benne. $ A gyárban elevenen mozog, virágig zik az újítómozga- í- lom. Az erkölcsi el- ^ ismerésen kívül per- £ s.ze némi pénzmag í is üti a korszerűsí- $ tő, új ötleteket ki- ^ gondoló dolgozók $ markát. Az újítók között ^ természetesen a fi- í zikai dolgozók melA Sabin-oltán harmadik részletének beadása kissé vontatottan halad megyénkben. Sok kisgyermeket nem tudtak elvinni az oltóhelyre a szülők. Ennek azonban nem annyira a gyermekek lázas állapota, mint inkább a szőlők megbetegedése az oka. Az influenzajárvány, amely mintegy tíz napja lépett fel Budapesten, most jelentkezik a megye területén. Éppen ezért a Sabin-oltás határidejét meghosszabbították, beadását ezen a héten mindenütt folytatják, s szükség esetén néhol még hétfőn is jelentkezhetnek az oltóhelyen azok a gyerekek, akik valamely okból eddig nem részesültek a harmadik részletben. Az iskolákban, óvodákban általában zökkenőmentesen sikerült beadni a vaccinát, a csecsemők közül azonban akik az előző két oltásban részesültek többen elmaradtak. Az influenzamegbetegedések száma különösen a Pest környéki községekben kezd emelkedni. A budai járásban úgyszólván már elérte a maximumot és az utóbbi napokban egyre kevesebb új eset fordul elő. Ezzel szemben az aszódi és ■ a gödöllői járás egyes községeiben meglehetősen sokan betegedtek meg. Kétféle típusa jelentkezik a influenzának. Az egyik emésztési zavarokat, a másik pedig felsőlégúti hurutokat idéz elő. Általában három-négy nap alatt lezajlik a betegség. Szövődmények igen ritkák, eddig hetenként legfeljebb három-négy szövődményről érkezett jelentés. A Pest megyei kórházakban és szülőotthonokban is megtiltották a betegek látogatását, s minden kórházban biztosítottak fekvőhelyet az esetleges
