Pest Megyei Hirlap, 1960. február (4. évfolyam, 27-50. szám)

1960-02-26 / 48. szám

4 "^JCirlcip I960. FEBRUAR 26. PÉNTEK Tervezitek, építkeznek Püspökszilágyon Egy lelkes házaspár — Társadalmi munka a járdaépítésnél — Megnyílik az óvoda A kacskaringós szerpentinút akár magasabb hegyekbe is ve­zethetne, de azért ezek is he­gyek, melyek lejtői között Püspökszilágy meghúzódik. Először járom ezt az utat, ba­rangolásom során eddig még nem vetődtem el soha ebbe a faluba, sárral vastagon beborí­tott utcáira. A kanyargós or­szágút — vakutca. Váchar- tyánból Kisnémedin át idáig vezet, aztán nincs tovább. Az­az, másik irányba visz még egy út a faluból, Váckisújfalu felé, de azon a földúton most se autó, se kocsi nem közleked­het, csak beragadna a dág- ványba. Télen és az esős he­tekben amolyan világtól elzárt falu lehetett Püspökszilágy. Messze a vasúttól, egyetlen kö­ves szekérút kötötte össze a külső világgal, csupán az utol­só években kapott autóbuszt. Annak is itt, a megye szélén, Püspökszilágy a végállomása. Három kocsi fordul a vonalon a váchartyáni állomásig min­den egyes vonathoz és vonat­tól. — Mi újság a faluban? — kérdem a tanácsházán a tit­kártól, Enyedi Lajosnétól. — Nagy az újság: alig há­rom hete termelőszövetkezeti község lettünk — válaszol. Hát ez bizony naev újság, 220 püspökszilágyi család in­dul meg a közös gazdálkodás útján ebben a gazdasági évben. 1200 holdat művelnek meg kö­zösen, most selejtezik a gaz­dák 550 szarvasmarháját, a jól tejelő tehenek egy része a közösbe, a másik része kinek- kinek a háztáji gazdaságába kerül, a többit meg hízóba fog­ják. Tejtermeléssel, marhahiz­lalással foglalkoztak eddig, ez­után is ez lesz szövetkezeti gazdaságuk alapja. Mindössze 57 holdnyi föld maradt Jkívül a tsz-en. De más nagy újság is van a faluban. — Ebben az 1100 lakosú községben sohasem volt óvoda. Most tavasszal az is lesz már — mondja büszke mosollyal a titkárasszony. — Három éve kezdtük építeni, mikor meny­nyi pénzünk volt, annyit rá­fordítottunk. A lakosság sem fukarkodott társadalmi mun­kával. Április 4-én ünnepélye­sen megnyitjuk. Nem lesz a megyében még egy Ilyen kor­szerű napközis óvoda. Az épü­let, meg a felszerelése, min­den-minden a legmodernebb. Kinevezték már az óvónőnket is, van már dajka, meg főzőnő, és folyik a beiratás. Egyelőre negyven kisgyerek számára van hely benne, de jövőre máris bővítik, még további húsz gyerek jut­hat be. Ennyi férőhely aztán elegendő is lesz. — Éppen a legjobbkor ké­szül el, most lesz csak igazán szükség napközis óvodára. Ho­vá tennék a kicsinyeiket a szövetkezeti asszonyok, ha ki­mennek a földekre? — ennyit mond még az óvodáról Enyedi Lajosné, aztán a többi újságot sorolja, de ebben már a férje is segít neki. Beszélgetésünk közben lépett a szobába. Ö a községi párttitkár. — Pártház is épül — újsá­golja Enyedi Lajps. Május fo­lyamán készül el, lesz benne titkári szoba, irodahelyiség és 80 személyes előadóterem. A teremben pedig televízió. S el ne felejtsem, tágas könyv­tárhelyiség, még olvasószobá­nak is berendezzük. A párt- szervezetnek is van könyv­tára, de úgy tervezzük, itt helyezzük el a községi könyv­tárat is. Jelenleg szűkös kö­rülmények között az iskolá­ban működik. Most már férj-feleség, párt­titkár és vb-titkár egymás szavába vágva mondják a sok újságot, alig győzöm jegyezni. Persze, a feneketlen sárról is szó esik. — Idén nyáron Váctól kezd­ve portalanítják az utakat. Talán valamit ez is segít... — véli Enyedi Lajos és most az ő arcán jelenik meg büsz­ke mosoly. — Járdáink is lesznek. Az Ady Endre utca lakói nemrég elhatározták, járdát építenek. Házanként 200 forinttal járulnak hozzá a költségekhez, az egyenge- tést, minden földmunkát ki-ki elvégzi a maga háza előtt, a község csak gondoskodjék a többiről. Gondoskodik is. Aztán a Dózsa György utca jelentkezett, lakói ugyanezen az alapon szintén járdát. épí­tenek. Most pedig a többi utca is mozgolódik, egyik se akar elmaradni. — Annyi pénzünk azonban miár aligha lesz, hogy egy­szerre az egész község min­den utcájának járdaépítésére futná — jegyzi meg Enyediné. — Más beruházásra is kell a pénz, ravatalozót építünk az idén. Enyediné a fürdőszobákról beszél. Űj ház nem is épül már fürdőszoba nélkül, de építettek sóik régebbi házba is. A régi házakat tatarozzák, modernizálják, széles ablakot, ajtót vágnak a falba, egy-két helyiséggel bővítik is. Kis sta­tisztika: 268 ház áll a község­ben, ebből 127 tíz év óta épült új ház és egytől-egyig mindegyikben van fürdőszoba. Nos, hát ennyi minden sok és nagy újság van Püspök­szilágyon. Az autó kereke ugyan szinte agyig süpped a sárba a község főutcáján, de azért csak (halad. Ahogy a sárba süppedt község is. E.gy- általán, van még istenháta- mögötti falu ebben az ország­ban? S hogy nincs, vatgy leg­alábbis alig akad, abban nagy a része a községi vezetőknek is. Az olyanoknak, mint ami­lyen ez a házaspár Püspök- szilágyon, Enyediék, a párt­titkár férj, meg a vb-titkár feleség. Erről persze egyikük sem beszél, de a falu népe, meg a fejlődés egy-egy jele, állomása, a tények annál töb­bet. Szakoly Endre \ kereskedelmi tanulok országos versenyének döntője A Belkereskedelmi Minisz­térium, a KPVDSZ és a KISZ másodszor rendezi meg a kereskedelmi tanulók or­szágos versenyét. A megyei és a városi helyi válogató versenyek után szerdán és csütörtökön Budapesten tart­ják az országos döntőt. A döntőbe mintegy 10 szak­mából hetvenkilencen kerül­tek, s a főváros üzleteiben adnak számot tudásukról. A versenyzőket öttagú bizott­ság bírálja. Az első helye­zettek — mivel a verseny­zők utolsó éves tanulók — fél évvel előbb megkapják segédlevelüket, s 500 forint pénzjutalmat, aranyérmet nyernek. Ma a Belkereskedelmi Mi­nisztériumban ünnepélyesen hirdetik ki a verseny ered­ményét, osztják ki a jutalma­kat. Megjött az első primőr! Elektromos készülékkel akarta meggyilkolni a feleségét Tizenkét évi börtönre ítélte a bíróság Nem mindennapi bűncse­lekményt tárgyalt több na­pon át a Pest megyei Bíróság dr. Major Miklósné tanácsa. A zsúóolásiig telt teremben az érdeklődők moccanás nél­kül hallgatják Kiss József kis- tarcsai lakos bűnperének tár­gyalását, akit az ügyészség gyilkossági kísérlet vádjával állított a bíróság elé. Kiss József nem először ül a vádlottak padján. Először 1951-ben, majd 1954-ben és 1955- ben ült börtönben. Az el­lenforradalom alatt „nemzet­őri” szolgálatra jelentkezett. Megtalálták az erről szóló iga­zolványát. Első feleségétől elvált, ott­hagyva kiskorú fiúgyermekét. 1956- ban újra megnősült. Fele­ségének és ismerőseinek azt hazudta, a Rajk-perrel kap­csolatban ült börtönben. A házasság nem volt za­vartalan. Kiss József nem is csinált nagy titkot be- ló'le, hogy rendszeres kap­csolatot tart fenn más nőkkel, hol ezzel, hol azzal. Durván, gorombán bánt feleségével, terhes korában is megverte. De ugyanígy súlyosan bántal­mazta az akkor még velük la­kó édesanyját is. 1959 márciusában munkahe­lyén megismerkedett Fórizs Sándorné takarítónővel. Ha­marosan . viszonyuk lett és ez méginkább a bűn útjára terel­te Kisst. Megegyeztek, hogy mindketten elválnak. Kiss Jó­zsefet azonban viselt dolgai el­lenére is szerette felesége, aki nem akart félreállni. így szü­letett meg Kiss agyában a gondolat, hogy megszabadul az asszonytól. Kocsikísérőiként dolgozott a KÖZÉRT Húselosztó Vállalat­nál. Gyakran látta, hogy a ser­téseket elektromos áram­mal kábítják, mielőtt le­vágnák őket. Ez adta az ötletet, hogy hasonló ké­szülék segítségével ölje meg feleségét. Színleg tehát újra kibékült vele, rávette, hogy vegye ki szabadságát és utazzanak el együtt vidékre. Az asszony ki is vette szabadságát, de nem így Kiss József, akinek egé­szen más szándékai voltak. 1959. július 11-én találkozott Fórizsnéval és közelgő házas­ságukról beszélgetett. Utána hazament, feleségének azt mondta, szabadságukat elin­tézte, hétfőn reggel utaznak. Vacsora után az asszonyon le­küzdhetetlen álmosság vett erőt. Kiss küldte, mielőbb fe­küdjön le. Amikor az mély álomba merült, Kiss elővette az előre megszerkesztett elekt­romos készüléket és a nő ha­lántékára illesztve, bekapcsol­ta az áramkörbe. Megdöbbenéssel vette azon­ban észre, hogy a várt hatás nem következik be, mivel az asszony ágyban feküdt. Ellen­ben az elektródák helyén a fellépő úgynevezett jaureshő hatására két ötforintos nagy­ságú, csontig ható harmad­fokú égési seb keletkezett. Kikapcsolta a villanyáramot, elkezdte az eszméletét vesz­tett asszonyt élesztgetni. A teljesen bódult nőnek azt mondta, álmában va­salni akart, rosszul lett és a vasalóval égette össze magát. Arra is volt ideje, hogy a konyhaasztalra tegyen posztót, ruhákat és a villanyvasalót. Az álomkór meséjét adta elő az ismerősöknek is, akik kö­vetelték, hívjon orvost. Kiss nehezen egyezett ebbe bele, de végül mégis elment a körzeti orvosért, aki azonnal mentő­ket (hívott. Kissné közel két hónapig volt kórházban, több műtétet is hajtottak rajta végre és még ma sem gyó­gyult meg teljesen. Vá’ameny- nyi orvos egybehangzó véle­ménye az volt. hogy baleset nem történhetett. Kiss ezután is úgy élte világát, mintha nem tör­tént volna semmi. Naponta találkozott Fórizsné­val, majd rövidesen beköltöz­tette lakásukba. Amikor ész­revette, hogy a „baleset” mind gyanúsabbá válik és a rendőrség keresi, elment a közjegyzőhöz. Fél házának haszonélvezeti jogát és a fe­leségével közös tulajdonukat képező, tizenkétezer forintról szóló takarékbetétkönyvet Fó- rizsnénak adta szabad ren­delkezésre, A kórházból ki­jövő asszony elől pedig a la­kást lelakatolta. További lé­péseket azonban nem tehe­tett, mert a rendőrség letar­tóztatta. Kiss József védekezését az­zal kezdte, hogy „ártatlan, mint égen a csillag”. A bíró, az ügyész és a különböző szakértők által eléje tárt bi­zonyítékok súlya alatt sem tört meg. Kitartott amellett, hogy felesége ilyen módon akarja börtönbe juttatni, hogy a vagyonhoz hozzájusson. A kihallgatások befejez­tével dr. Szabó József ügyész előre megfontolt szándékkal elkövetett gyil­kosság miatt kérte a büntetés kiszabását. A bíróság hosszabb tanács­kozás után kihirdette az íté­letét, amelynek értelmében Kiss Józsefet 12 évi börtönre, állampolgári jogaitól tíz évre való eltiltásra és a bűnügyi költségek megtérít ősére köte­lezte. Az ítélet meghozatalá­nál enyhítő körülménynek számít Kiss Józsefeié életben- maradása. Számításba vette a bíróság azt is, hogy Kiss Jó­zsef tetteire és erkölcsének további lazulásához nagymér­tékben járult a léha Fórizs Sándorné rossz befolyása. Az ítéletben az ügyész megnyugodott, míg a vádlott megfellebbezte. A bíróság a másodfokú tárgyalásig Kiss József letartóztatását meg­hosszabbította, mivel szöké­sétől lehet tartani. Tavaszitirnökök a Fehértón Megjöttek a bíbicek, a vadlúdak és a dankasirályok A Szegeddel határos fehértói rezervátumba megérkez­tek a tavasz első hírnökei. Bíbicek nagy csapata lepte el a zsombékokat, negyvenes-ötvenes csapatokban jönnek a Föld- közi-teger partvidékéről a vadlúdak s nagy magasságban húznak észak-északkelet felé. Több száz északon költő dan­kasirály is megérkezett a vadvízországba, hogy rövid pihenő után tovább folytassa útját. A nálunk telelő fenyőrigó és a színpompás csonttolú madarak viszont búcsút mondtak téli otthonuknak, a Fehértónak. XXXXXXXXXV.XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXVXXXXXXXXXXXX-.XXVXXXXXXXXXXX^XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX'.XXXXXXXXXXXXXXXXC.XXXXXXXXXXXXNXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX'^XXXXXXXXXXXSÍ LELKIISMERET ság. Igaz, van egy férfi isme­rőse. Nagyon rendes ember, özvegy. Szereti a gyerekeket is, azok is őt. Igen, jár hozzá­juk. De hiszen bűn-e ez? Már beszéltek arról, hogy meges­küdnek. De attól fél, hogy ak­kor a férje még inkább azon lesz, hogy elvegye a gyereke­ket. Márpedig akkor inkább a gyerekek. © . Kétszer beszélt B. Sándor­ral, kevés eredménnyel. A férfi hajtogatta a magáét, s azzal váltak el, hogy a bíróság előtt majd B. megmutatja, milyen döntő bizonyítékai vannak! Az előadó nem volt rest, az asszony szomszédait is végig­járta. Tapasztalatairól kiegé­szítést küldött a bíróságnak. Felkeresett négy embert, akiket B. Sándor úgy emlege­tett, hogy: majd azok megmu­tatják. Tudta, hogy nem tévedhet. Ha mégis, akkor beletörődik a vereségbe. Azok csak a vállukat húzo­gatták a csodálkozástól. Hogy ők? De hiszen milyen alapon dobálódzik a nevükkel B. Sán­dor? Honnét van ehhez bátor­sága? Megnyugodva utazott haza. Akinek igaza van, az nem nyúl ilyen eszközökhöz. Annak nem kell összeköttetés, annak nem kell „nyomás”. Annak elég, hogy igaza van. Beszélt B. Sándorral. Nyíl­tan és nagyon keményen meg­mondta, hogy mit végzett, s hogy mit tart róla. Az először ágált, becsületsértésért perelni akart, majd megjuhászkodott, de azért kötötte az eb°t a ka­róhoz: megvárja a döntő pert. Az előadó ismét emberekkel beszélt. Majd a két gyermek­kel. A láthatási napokon ho­gyan foglalkozik velük az ap­juk? Miről beszélgetnek? Minderről sokasodtak a pa­pírok is. Mert nem elég a szó, nyoma is legyen annak. Egyik nap ajánlott levelet kapott: B. Sándor bejelenti, hogy visszavonja beadványát. Nem nyugodott bele. Enge- dett-e B. vagy belátta, hogy nincsen igaza? Mert ez na­gyon is kettő! Beszélt vele, s megnyugodott. B. Sándor be­látta, hogy amit akart, az nem volt becsületes. És most már végső iratok jöttek. A bírósághoz, az eljá­rás megszüntetését kérve, az asszonyhoz egy megnyugtató levél, s egy rövid összefoglalás, az iratköteg tetejére. Az összefoglalás: tíz sor. A munka, amibe ez a tíz sor került: hat hónap sok-sok órá­ja, idegőrlése, vitája, erőfeszí­tése. Az iktatókönyvben a megfe­lelő rovatba lendületes betűk­kel egy szó: elintézve. #4 — Könnyebb lett volna, ha rögtön továbbítom a bíróság­ra? Persze, hogy könnyebb. De ebben az esetben ami könnyebb, az a felületes. Any- nyit mindenesetre elértem, hogy B. Sándor nem köszön nekem. Mosolyog. Ha bizonyítványt kapna, nyugodt szívvel írnám bele: szocialista munkastílusból, alaposságból, humanitásból, azaz lelkiismeretességből — je­les! Mészáros Ottó ra, szívesen befejezné az ügyet. Amikor azonban végighallgat­ja a gyámügyi előadó tanúval­lomását — elnapolja a pert. B. Sándor fenyegetődzik. Összeköttetésekre, barátokra hivatkozik, akik majd meg­mutatják. Az előadó válasza egy mon­dat: — Igaztalan ügynek be­csületes ember nem lesz a pártfogója! Beszél az asszonnyal. A kö­vetkező tárgyalásig háromszor is kimegy a lakásukra, a leg­váratlanabb időpontokban. A gyerekek mindig tiszták, ápoj- tak, a leckéjük rendben, az édesanya vagy munkában vagy otthon. Soha, egy percre sem elszámolatlanul. Az asszony nagyon szereti a gyerekeit. S fél a férjétől. Már- már ott tart, hogy lemond a gyerekekről. Mert a férje meg­fenyegette! — Micsoda? Sírás következik és nagy- nagy megkönnyebbülés. Az asszony kiönti a szívét. Elmondja, hogy a férfi nem a gyerekekért harcol, han_m azért, hogy ne kelljen gyer­mektartást fizetnie. Neki meg is mondta: ha nem kívánja a gyermektartást, akkor azonnal visszavon mindent, nyilatkoza­tot ad, hogy lemond végleg a gyerekekről. De ő nem teheti meg, hiszen két gyermekhez egy kereset kevés. Mindkettő iskolás, a ruhát hónapról hó­napra kinövik, sokba kerül­nek. De nyerhet-e? Hiszen ne­ki nincs tanúja, ő csak azt tudja mondani — ami a való­Készültem a gyámhatóság hi­vatalos helyiségében. A meg­idézett B. Sándor megismétli a kérvényben elsoroltakat, s azok bizonyítására tanúkat ne­vez meg. — Feljegyzés vagyok. Este készültem, egy éppen hogy le­törölt konyhaasztalon. A há­rom megnevezett tanú egyiké­nek mondandóját őrzöm. Nem látott semmit. Hallotta, hogy beszélik, miszerint B-nóhez egy férfi jár. Sőt: látták már a férfit, amint a két gyereket sétáltatta. — Feljegyzés vagyok. A má­sodik tanú állításait rögzítet­ték reám. Szerinte valóban le­het valami, mert B. neki so­kat panaszkodott a feleségére. — Feljegyzés vagyok. A har­madik tanú szerint igaz min­den, amit B. mondott volt fe­leségére. Könnyelmű asszony. Bizonyítani nem tud semmit. Iratok jönnek sorban, s mondják, suttogják, kiáltják a magukét. Könnyebb lett vol­na rögtön perre vinni a dol­got. Döntsön a bíróság, fájjon a bírák feje. De miért ne lás­son tisztán a gyámhatóság? Végzés: a panaszt nem tart­ja az elsőfokú gyámhatóság megalapozottnak, s így okot sem lát a gyermekek elhelye­zésének megváltoztatására. Fellebbezésnek helye van... stb. & Fellebbezés, majd per. A bí­róság előtt B. Sándor tanúk so­rát — már nem hármat! — vonultatja fel. A bíró, akinek még három ügye van ma hát­— Hozzám már csak akkor jönnek, amikor baj van. Ami­kor segítség kell. Minden ügy, minden probléma: vizsga. Vizs­gázik az alaposság, a körülte­kintés, a megértés, a legjobb döntés érdekében alkalmazott szii?£»r, azaz: a lelkiismeret. Leveregeti cigarettájáról a hamut, sóhajt egyet: — Aki nem ismeri ezt a munkát, azt hiszi: olyan hiva­tal, mint a többi. Akták, ik­tatószámok, aláírások, bé­lyegzők. Csak egyet nem tesz hozzá, pedig az minden hiva­tal munkájánál az elsőrendű szempont:... és emberek. Ajtaján tépett szélű, sárguló kartontáblácska: jái'ási gyám­ügyi előadó. : Ha egyszer a legnehezebb : ügyét kérdeznék tőle, vaskos i iratcsomót bányászna elő a [szekrény mélyéről. Hat hóna- ipig tartott, rengeteg időt ölt Ibele. Igaz, hogy a legszebbért ; harcolt: az igazságért — a Iát- ;szat igazsággal szemben. Ö szerény. Hallgat az ügy- I ről. Az iratok beszélnek he- ! lyette. í — A kérvény vagyok. íróm, i B. Sándor két gyermekét sze- ; retnc megszerezni elváltán élő I feleségétől. Indoka: az anyá­inál nincsen biztosítva a gyer- Jmekek megfelelő nevelése. Az (anya züllött, kicsapongó élet­imódot folytat, a gyermekekkel !nem törődik. Ennek alapján i kéri a gyámhatóság sürgős in- i tézkedését. í r— A jegyzőkönyv vagyok. (Üjsághír: Pest megye szállítja a legtöbb zöldárut a fővárosi piacokra.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom