Pest Megyei Hirlap, 1960. február (4. évfolyam, 27-50. szám)
1960-02-02 / 27. szám
196». FEBRUÁR S. KEDD ^K^Cirlw) Kimozdult a holtpontról — de még nincs megoldás a keramikus lapka ügyében Amikor három hónappal ezelőtt, a Népszabadság 1959. október 25-i számában megjelent a keramikus lapka kálváriájáról szóló írás, enyhe bosszúsággal vettem tudomásul, hogy megelőztek. Magam is készültem cikket írni erről, ám úgy gondoltam: ezek után nem érdemes. Most már minden megoldódik, hiszen a Népszabadság foglalkozott vele! Teltek-múltak a hónapok, s rájöttem: korán parentál- tam el a keramikus lapka problémáját, hiszen az említett cikk megjelenése óta — mint kiderült — érdembeli megoldás még nem született. Dóczi István — a jobb sorsra érdemes lapkákat készítő budaörsi Keményfémipari Vállalat főmérnöke — így summázza az ügyet: — Világszerte változatlanul nagy az érdeklődés a keramikus lapkák iránt. Szeretnék azonban helyesbíteni egy tévedést: nem a keramikus lapka a világszabadalmunk, hanem az az eljárás, amivel az alapanyagát előállítjuk, hazai alumíniumból. A lapkákat csupán Európában húsz cég gyártja, köztük szovjet és nyugatnémet cégek is. Külföldi kutatóintézetek — így a drezdai egyetem — szakvéleménye szerint azonban a magyar keramikus lapkák alapanyaga és finom szerkezete a legjobb a világon. Kétszeresen indokolt lenne tehát, hogy rátérhessünk a nagyüzemi gyártásra. Sajnos, ennek még több előfeltétele hiányzik. Nincs megfelelő kemencénk és nincsenek meg a szükséges gépek. Ezek hiányában jelenleg is csak félüzemi gyártás folyik; 2000— 3000 darabot készítünk havonta. Ebből a mennyiségből kell kielégíteni — még az első negyedévben —- a francia megrendelést, a románok igényeit, s a tízezer darabos bel- ^pldi szükségletet! — Meg kell azt is mondanom — folytatja a főmérnök —, hogy, noha a kísérleti időszak nehezén túl vagyunk, a nagyüzemi gyártás kezdetéig még el kell végeznünk néhány kísérletet Ez azonban nem jelenti azt, hogy a félüzemi gyártás során előállított lapkák minősége nem jó. Bár tudnánk belőle any- nyit gyártani, amekkorák az igények! Ekkor még sok mindent érthetetlennek találtam, ezért jónak láttam megkérdezni: eldőlt-e mór véglegesen a keramikus lapka sorsa? Hogyan vélekednek a szakemberek erről az új gyorsforgácsoló szerszámról? A főmérnök elmondja, hogy magyar szakemberek véleménye szerint a kerámikus lapkák használata sokkal gazdaságosabb, acél és más, magaskeménységű anyagok simító- esztergályozására, mint egyéb forgácsoló szerszámoké. Ellentétben a külföldről importált keményfémekkel, alapanyaga a belföldi alumínium. Vágósebessége percenként 400 méterig is felmehet s általában két- négyszerese az úgynevezett keményfémeknek. Élt.artóssága pedig négy-hatszorosa. Abban az esetben, ha a mostani mechanikus befogás helyett megfelelő késszárat szerkesztenek hozzá, előnyei még növekedhetnek. Azt is figyelembe kell vennünk, hogy a technika fejlődése az automatizálás felé halad s az automatizálás magas fordulatszámot igényel. A magas fordulatszámú forgácsolásnál pedig az éltartósság alapkövetelmény! Végül az iparban egyik legköltségesebb forgácsolási eljárás a köszörülés. A keramikus lapka pedig kiküszöböli a köszörülési munkák egy részét. így a főmérnök. És mit mond az igazgató? A legjobbkor teszem fel a kérdést: Paulisz elvtárs válasz helyett egy levelet ad a kezembe. A Kohó- és Gépipari Minisztérium illetékes iparigazgatósága értesíti benne a a vállalatot, hogy tőkés deviza hiányában két darab svéd automataprésre vonatkozó igényüket 1960-ban nem áll módjukban kielégíteni. Mellesleg: ezt az igényt nem először utasítják vissza. A szóbanforgó automata-prés pedig egyike azoknak a gépeknek, amelyek nélkül a nagyüzemi gyártás megkezdése lehetetlen. Ezek szerint tehát a keramikus lapkák nagyüzemi gyártása még 1960- ban sem várható! — A teljes igazsághoz az is hozzátartozik — mondja az igazgató —, hogy mi nemcsak keramikus lapkát gyártunk az alumínium-hydrátból, hanem laboratóriumi csónakokat, tégelyeket, a szövőiparban használt fonalvezetöket is. Ezeket a cikkeket eddig külföldről importáltuk. A félüzemi gyártás során készített tégelyek, csónakok kiváló minőségére azonban még Nyugat-Németor- szágban is felfigyeltek. Kisebb mennyiséget már szállítottunk nekik, sajnos, a teljes igényüket nem tudjuk kielégíteni. — Miben látják a kiutat, annak lehetőségét, hogy 1960- ban mégis lépjünk valamit előre? — kérdezem. A főmérnök válaszol: — Január elsejével másik iparigazgatósághoz csatoltak bennünket. Ez az elutasítás — mondja»a levélre mutatva — még a régitől jött. Most abban reménykedünk, hogy féléves gyártási tapasztalatok után, látva a keramikus lapkában rejlő lehetőségeket, talán az új iparigazgatóság segítségünkre lesz abban, hogy megkapjuk végre a nagyüzemi gyártáshoz szükséges berendezéseket. ★ Amiben a főmérnök reménykedett, az hamarosan valósággá válik. Azóta nyert értesülésünk szerint ugyanis az elmúlt napokban az új ipar- igazgatóság foglalkozott a Ke- ményfémipari Vállalat, illetve a keramikus lapkák nagyüzemi gyártásának ügyével. A tárgyalások eredményének ismertetésére lapunkban visszatérünk. Nyíri Éva I Kisállattenyésztési kutatások Gödöllőn A Gödöllői Kisállattenyésztő Intézet munkatársai kiváló. $ eredményt értek el a prémesállatokkal folytatott kísérletek so- ^ rán. A csincsilla és a kosorrú nyúl keresztezésével a jó prém | megtartása mellett egy kilóval növelték a leszármazottak test“. $ súlyát. A nerceknél elérték, hogy az anyaállatok szaporaságat í az átlagos 3,6 darabos évi fialásról 5-re emelték. Az utóbbi ^ években sikerült kitenyészteni és meghonosítani a nutriákat, $ $ a tenyésztörzsek kialakítása után most már áttérnek a prémr 1 termelésre. 2 A nyár közepéig rendezik a gödöllői patkókanyar környékét A Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium nagy anyagi áldozatokkal már a múlt évben megszüntette a gödöllői patkókanyart, azt a veszélyes út- ívet, ahol évtizedek során rengeteg súlyos szerencsétlenség történt, s amely réme volt a gépkocsivezetőknek. A 3. számú budapest—miskolci út a 23-as és 26-os kilométer közötti szakaszon lényegesen jobb vonalon halad. Tennivalójuk azonban még van az útépítőknek: az idén. át kell vágni még egy éles kanyart és el kell tüntetni ^ egy kisebb dombot, amely ^ még mindig zavarja a látási ^ viszonyokat. á y A gödöllői patkókanyar ^ végleges rendezését, amint az | időjárás engedi, megkezdik, i Elsősorban a még szükséges | földmunkálatokat végzik el, | majd a nyár közepéig az új ^ úttestre elhelyezik a végle- ^ ges aszfaltburkolatot. Ezzel | egy évtizedek óta vajúdó köz- ^ lekedési problémát sikerül ^ végérvényesen megoldani. Oláh István, a nutria-felepen Tizennégymillió a földművesszövetkezeti kereskedelem fejlesztésére megyénkben Az elmúlt esztendőben jelentősét fejlődött a megye földművesszövetkezeti bolthálózata. Hatvan új rendszerű önkiválasztó és önkiszolgáló boltot nyitottak, s ezen túl igen sok boltot tataroztak, láttak el új berendezéssel. A MÉSZÖV ebben az esztendőben is tovább folytatja a megyei bolthálózat fejlesztését, korszerűsítését, s tizennégymillió forintot fordít ilyen célra. A tizennégy millión belül mintegy hétmillió forint jut új rendszerű Eredményes tagértekezleteket tartottak a megye földművesszövetkezetei Mintegy 90 Pest megyei földművesszövetkezetben tartották meg nemrégiben a tagértekezleteket, amelyeknek célja az volt, hogy a tagság megismerje a földművesszövetkezetek 1959. évi gazdálkodását és javaslataival segítséget adjon az 1960- as évek terveinek elkészítéséhez. Különösen eredményesek voltak a tagértekezletek a buA gyalogjáró is vigyázzon Az utóbbi hetek közlekedési baleseti krónikáját átlapozva, sorozatosan találunk olyan könnyebb-súlyosabb baleseteket, amelyek a gyalogosok hibájából következtek be. Január 12-én délelőtt II érakor Vecsésen Krausz János anélkül lépett le az úttestre, hogy körülnézett volna. A Pilisi Sertéshizlaló gépkocsija alá került. Krausz János súlyos belső sérüléseket szenvedett. Hasonló baleset érte Cegléden január 5-én Hazai Veronikát, amikor figyelmetlenül lelépett a járdáról. Január 14-én reggel tíz órakor Érden haladt keresztül Torontáli Sándor személygépkocsijával. Szabad volt előtte az út, amikor az egyik mellékutcából teljesen szabálytalanul kihajtott kerékpárjával Prém Józsefné helybeli Iákos. Hiába fékezett az utolsó pillanatban Torontáli, az összeütközést nem kerülhették el. Bár Prémnének komolyabb baja nem történt, kerékpárja összetört. Mindezt több figyelemmel elkerülhette volna. A legsúlyosabb és legelgon- dolkoztatóbb baleset január 15-én este fél hétkor Isasze- gen történt. Két testvér, az Ács-gyerekek szánkózni mentek. Élvezték a havat, a lejtős domboldalon a lesiklást. A nagy játékba úgy belemerültek, hogy minden óvatosságról megfeledkezve gyorsan suhanó szánkójukkal egyenesen az úttestre siklottak. Megengedeti sebességgel haladt ott egy vontató, amelynek a szánkó nekirohant. Ács András azonnal meghalt, míg Gábor súlyosan megsebesült. Ezek az esetek mindenkit figyelmességre kell, hogy intsenek. dai járásban. A Bia-Torbáigyi Földművesszövetkezet tagértekezletén több mint ezerkétszá- zan jelentek meg. A közeljövőben üzembe helyezendő reprezentatív vendéglő-cukrászda beruházásaihoz mintegy 40 ezer forint értékű részjegyet ajánlottak fel, amit be is fizettek. Ugyanakkor a tavalyi vásárlási visszatérítésből is ajánlottak íei bizonyos összeget a bolthálózat fejlesztésére. Budaörsön a tagság bírálta a földművesszövetkezet vezetőségét, mert az elmúlt évben nem biztosított elegendő növényvédőszert a gyümölcsfák permetezéséhez. Diósdon a zöldséges gyümölcstermelés növelésének lehetőségeit vitatták meg. A szobi járásban, Bemece- barátin zöldségfelvásárlóhely építését javasolta a tagság, Kismaroson pedig egyes vezetőségi tagok leváltását kérték, akik munkájukat nem látták el. Letkésen dicsérték a földművesszövetkezeti boltosok munkáját. A ceglédi járásban megtartott földművesszövetkezeti tagértekezleten elmondották a tagok, hogy előnyösek az önkiszolgáló boltok, éppen ezért a régebbi boltok átszervezését is kérte a tagság. Általában el lehet mondani, hogy a nemrég megtartott földművesszövetkezeti tagértekezletek betöltötték feladatukat. Barczi Józsefné, a nercek gondozója „védencei” között Jól dolgoznak a motorgyári kommunisták a Csepel Autógyárban Alégy hónap telt el a Csepel Autógyár motorgyári alapszervezetéinek vezetőségválasztó taggyűlése óta. Azelőtt 100— 120 tag tartozott ebbe az alap- szervezetbe. A gyakorlat, az élet bebizonyította, hogy ez nem volt helyes. Most három alapszervezetet alakított a százhúsz kommunista. Azok kerültek egy-egy alapszervezetbe, akik egy műhelyben vagy összefüggő munkaterületen dolgoznak. Az azóta eltelt idő azt mutatja, hogy a decentralizálás helyes volt. A decentralizálás haszna a szemináriumok látogatottságánál is megmutatkozik. A régebbi 60 —65 százalékkal szemben ma a jelentkezettek 90—95 százaléka rendszeresen részt vesz a pártoktatásban. A régebbi héttagú vezetőség helyett ma tizenöt alap- szervezeti és hat csúcsvezetőségi tag van. Ugyanígy a régebbi kilenc bizalmi helyett ma tizennégyen végzik ezt a fontos pártmegbizatást. Sok a jól dolgozó bizalmi, aki azelőtt alig kapott pártmunkát. Széli István gépmunkás pártcsoportja végzi leglal'kii smere te sebben a tagjelöltek kiválasztását. Azelőtt a tagjelölt felvételi kérelmeket csak az alapszervezet vezetősége, illetve a taggyűlés bírálta el. Ma először a pártcsoportok foglalkoznak a kérelmezőkkel, munkával bízzák meg őket, s azután javasolják felvételüket. Az I-es alapszervezet egyik vezetőségi tagja Nagy Ilona. A legutóbbi taggyűlés beszámolóját a vezetőség tagjainak segítségével ő készítette el. Azelőtt ilyesmire gondolni is alig mert, P. Szabó Lajos elektromos szerelőnek nem volt határozott pártmegbizatása. Ma a III. alapszervezet gazdasági felelőse, s munkáját a legpontosabban végzi. Sterbacsek József pedig az I-es alapszervezetnél propagandaanyag terjesztő volt, most beválasztották a vezetőségbe. Ö is gazdasági felelős. Az alapszervezetek szinte versenyeznek, hogy melyik végez jobb munkát. Raposa Malvina, a III. alapszervezet titkára például a műhely főbizalmijával együtt összehívta a szak- szervezeti bizalmiakat, más esetben a KISZ-aktivistákat, hogy segítse ennek a két tömegszervezetnek is a munkáját. Javasolta a gazdasági vezetőknek, hogy a termelési értekezlet előtt a műszaki konferenciát ne egy nappal előbb tartsák, hogy a dolgozók jobban felkészülhessenek. Januárban a kéthengeres motor problémái miatt kommunista műszaki aktivaülést hívott össze, amelyen részt vettek az üzemrész pártonkivüli vezetői is. A másik két alapszervezet is hasonlóan dolgozik. A be- állítókkal például megbeszélték, hogy a gépekkel ne csak a beállításkor törődjenek. Hiszen a gépállás, a kapkodás, a technológiai fegyelem megsértése miatt megszaporodik a selejt. Azóta — a motorgyári meósok véleménye szerint is — csökkent a selejt az I-es és Il-es alapszervezethez tartozó műhelyekben. A VII. pártkongresszus anyagának tanulmányozására 80 olyan dolgozót vontak be a pártoktatásba, akik eddig szervezetten nem tanultak. A pártonkívüliek is szívesen bekapcsolódtak a kongresszus anyagának tanulmányozásába, A technológiai osztályról például tízen jelentkeztek. A pártonkivüli gazdasági vezetők azóta jobban meg is becsülik a kommunistákat. Többször kémek segítséget* tanácsot a kommunistáktól, mint régebben. Az Őszi vezetőségválasztő taggyűlésen sok bírálatot kapott Bruszt Dávid elvtárs, az alapszervezet párttitkára. Elmondták, hogy hiányos a kollektív vezetés és tűi sokat tartózkodik az alapszervezet által patronált tököli tsz-ben. Bruszt elvtárs — aki ma a csúcsvezetőség titkára — érezte a bírálat igazságát. Az is megtörtént. hogy Bruszt elvtárs alig jutott a munkapadjához. Pedig a dolgozók nagyon megnézik, milyen példát mutat egy párttitkár a munkában. A decentralizálás óta kialakult a jó kollektív vezetés. A tököli tsz patronálását felváltva munkatársaival végzi. S a pártügyek intézése mellett munkaidejét a motorszerelde javítóműhelyében, munkahelyén tölti. A múlt évben kiválóan elvégzett művezetői tanfolyam után beiratkozott a gépipari technikum esti tagozatára, hogy jobban megalapozza műszaki tudását. * A motorgyári pártszervezet kommunistái tanultak a hibákból és egvre jobb munkát végezve, jól vizsgáznak a marxizmus mindennapi gyakorlatából. Jócsai Andor Felavatták Kosdon az új üzletházat Szombaton délelőtt ünnepélyesen felavatták a váci járáshoz tartozó Kösd községben a helyi földművesszövetkezet 400 000 forintos költséggel létesített korszerű, új üzletházát. A főútvonalon fekvő épületben kisvendélő van melegíkonyhával, ezenkívül szakosított iparcikk- bolt és egy gyorskiszolgáló élelmiszerbolt egészíti ki az épületkomplexumot. Pauko- vits Tibor, a MÉSZÖV elnökhelyettese avatóbeszédében megemlítette, hogy közel egymillió forint értékű áruféleséget helyeztek el az üzletben, A kosdiak örömmel fogadták az új kiskereskedelmi lé- tes ítmény t. Az első napon i 20 000 forint értékű árut vá- ; sároltak. y boltok berendezésére, tataro- ^ zására. A jelentős összegre ^ azért van szükség, mert eb- ^ ben az esztendőben is mint-1 érv hatvan önkiszolgáló és ^ önkiválasztó rendszerű élei- ^ miszer- és iparcikk boltot | nyitnak a földművesszövetke- ^ zetek. í ______________ í
