Pest Megyei Hirlap, 1960. február (4. évfolyam, 27-50. szám)

1960-02-25 / 47. szám

1968. FEBRUÁR 25. CSÜTÖRTÖK i*rsT «f£cvei yörlop Jöhet a tavasz Felkészültek a munkára a vácegresi Kossuth Tsz-ben A naponta lehulló eső szin­te sárteragerré változtatta- Vác- egres utcáit és a határba ve­zető utakat. Hányik Pál, a Kossuth Tsz elnöke is emiatt bosszankodik, amikor belé­pünk a tsz irodájába. — Nagyon gátol bennünket a munkában a feneketlen sár. Pedig már a trágyát hordtuk, s ha közbe nem jön a havas, esős idő, már befejeztük volna ezt a munkát. De hát hiába, szeKérrel sem tudunk közle­kedni — panaszolja, amikor a tsz-ben folyó munkákról ér­deklődünk. * Amint a termelőszövetkezet elnökének szavából is kiderül,* nyugtalanok már, s minden idegszálukkal a tavaszt vár­ják. Erről tanúskodik egyéb­ként a szövetkezet irodája is, amelyet most inkább magtár­nak lehet nevezni, mint iro­dának. Az íróasztalokat a fal mellé tolták, .s a helyiség na­gyobbik részét tíz mázsa he­remag foglalja el. amit szárí­tani hoztak be a magtárból. — Csak az állat gondozók dolgoznak, meg az a néhány ember, aki a fűrészgépnél se­gédkezik. Deszkát fűrészelnek a melegágyak készítéséhez. No, meg persze mi is dolgo­zunk — tájékoztat bennünket, miután megmagyarázta, hogy miért is e nagy felfordulás az irodában. Az elnök íróasztalán egy kö- teg rózsaszín kartonlap (fek­szik, s miközben beszél, eze­ket rendezgeti. Amikor látja, hogy érdeklődéssel tekintünk a Munkanyilvántartólap feliratú kartonokra, megma­gyarázza, miért is van szük­ség ezekre. — Most beszéljük meg a ta­gokkal, hogy ki mennyit vál­lal megművelésre. Ezeken a lapokon jegyezzük fel a tagok vállalását, amit aláírásukkal is szentesítenek. ' Elénk rak néhány kitöltött lapot, s böngésszük a számo­kat. Nyomban feltűnik azon­ban, hogy nemcsak kapások szerepelnek a lapokon, hanem a búza, rozs, árpa és esyéb ka­lászosok is. Kinek egy hold, kinek kettő vagy három sze­lepei a neve alatt. — Ja, mi nemcsak a kapá­sok területét osztottuk fel, hanem a kalászosokét is. A gépállomás ugyanis mindössze ötven hold gépi aratásra szer­ződött velünk, ezért jó előre gondoskodunk arról, hogy ara­táskor ne legyünk zavarban. — Hogyan történt a tagok­kal való megegyezés? — ér­deklődünk tovább. — Minden tagot a lakásán kerestünk fel, hogy még a lát­szatát is elkerüljük annak, mintha bárkit is kényszeríte­ni akarnánk a területvállalás­ra. Otthonukban beszélgettünk el velük, hagy nekik is elő­nyösebb a területfelosztás, meg a vezetőségnek is. Nekik elsősorban azért, mert ki mennyit termel, úgy részesedik a jövedelemből — beszéli. — És a tagok egyetértenek a területfelosztással, s az új j övedelemelosztással ? — Hogy mennyire egyet­értenek, azt mutatja az is; nagyobb területet vállaltak megművelésre, mint amennyi földünk van. De kérdezzenek meg néhány tagot, nekik mi a véleményük erről — indít­ványozza Hányik Pál. SztatovsZki Vince portájára kopogtatunk be. Velünk jön az elnök is. neki ugyanis éppen a vállalással kapcsolatban VIDÉKI ANYAG­BESZERZŐK! Vasúti és postai csomagok feladását, szállítását vállalja a GYORSSZOLGALAT KSZ Bp. VII., Kertész ú. 42—44 Telefon: 225—231. van megbeszélni valója a házi­gazdával. Megtette már válla­lását, de közben elvállalta a kocsisságot is. Ha csökkenteni akarja a vállalt területet, a vezetőség abba is beleegyezik, mert van, aki elvállalja a mun­kát. Meg az is igaz, nem akar­nak senkit ..agyonterhelni”. — Már fel akartam menni megbeszélni a dolgot veletek, hogyan is leszünk — mondja Sztatovszki Vince, s közben hellyel kínál bennünket. —Talán sokallod a vállalt területet? — kérdezi az elnök. — Nem szeretném, ha nem tudnék helytállni. A két hold kukoricát csökkentsük le egy holddal — javasolja a házi­gazda. — Ezen már ne múljon — veszi elő a ceruzát az elnök és kijavítja a számot. — Az aratnivaló maradhat? — Megbirkózunk vele Sztatovszki Vince ezek sze­rint egy hold kukoricát, fél hold burgonyát, 200 négy­szögöl cukorrépát, 200 négy­szögöl takarmányrépát, fél hold görögdinnyét, negyed- hold sárgadinnyét, ugyanennyi Juliska-babot, fél hold paradi­csomot, 100 négyszögöl papri­kát és 500 négyszögöl epret művel meg. Ezenkívül egy hold rozs, 800 négyszögöl őszi árpa és 400 négyszögöl tavaszi árpa aratását vállalja. — Mi a véleménye a terü­letfelosztásról és az új jöve­delemelosztásról? — kérdez­zük a házigazdát, miután az elnökkel túljutottak a hivata­los dolgokon. — Ha úgy lesz, ahogyan megbeszéltük, semmi kifogá­som ellene — mondja. — Persze, hogy úgy lesz. Ki mennyit termel, úgy ré­szesedik a jövedelemből — válaszol az elnök Sztatovszki Vincének, majd nekünk mondja: — Van, aki még bizalmat­lan, s úgy gondolja, a veze­tőség csak ígérget. Hiába, kevés tapasztalatuk van még a szövetkezeti gazdálkodás­ban. Igaz, tavaly tavasszal ■lett szövetkezeti község fa­lunk, de a közös munkát lé­nyegében csak ősszel kezd­tük meg, a vetéssel. — Na, nem azért mondom, mert nem bízom bennetek, de szeretném, ha úgy lenne, ahogy elhatároztuk — sza­badkozik a házigazda. — Nyugodt lehetsz, a ha­tározatot nem változtathatja meg senki — nyugtatja az el­nök Sztatovszki Vincét, aki ezután már maga magya­rázza a területfelosztás és az új jövedelemelosztás elő­nyeit. — így legalább nem vethet senki a másik szemére sem­mit, mert a föld megmutatja, ki milyen gazdája területé­nek. — Nem bánjuk mi, bár­mikor végzi el a tag a mun­kát, egyedül műveli, vagy az egész rokonsággal, nekünk az a fontos, hogy rendben legyen a föld és bőven te­remjen — toldja meg Hányik Pál a házigazda szavait, — Én is harmadmagamra vállaltam a területet, de az rendben is lesz. — Akkor pedig meg is ta­lálod a számításodat — vágja rá az elnök. A tavasz bármilyen hamar is köszönt be, nem találja készületlenül a vácegresi Kossuth Tsz tagjait. Minden­ki tudja. mit kell tennie, amikor felszárad a sár, nieg- pirkad a föld a határban. Mihók Sándor Huszonhármán a Lajos-forrásnál K.ar, hogy már esteledik, amikor Szentendréről a La- jos-forráshoz indulunk. A hegynek szaladó útszalag mellett az erdő fáinak csu­pasz ágain télvégi köd ül, amely csillanó könnyekké válva, az avart öntözi. Kö­zel már a célhoz, a Súgván Endre menedékháznál őzike fut keresztül az úton, mel­lette bukdácsol kicsinye. Hosszú téli éjszakára készül az erdő. A menedékház ablakai már világosak, amikor megérke­zünk. Az egyik szobából mu­zsika kíséri a lányok és a fiatal férfiak fel-felcsattanó nevetését. A tranzisztoros táskarádió a szekrény tetejéről szórja a vig dallamokat, a fiatalok pedig Mrkva András ' hévíz- györki KISZ-titkárt ugrat­ják, hogy lesoványodik, ha nem eszi meg együltő helyé­ben a mamája csomagolta hazait, a házi kolbászt, hur­kát, paprikát, tortát. Hosszú copfos lányok, nagy Kisebb kiállítással, információs irodával vesz részt külkereskedelmünk az utrechti, a milánói, a casablancai és a padovai nemzetközi vásáron A tavaszi nemzetközi vásá­rok közül a Iipcsein jelenik meg külkereskedelmünk a leg­nagyobb kiállítással, de ezen­kívül részt vesz a Magyar Kereskedelmi Kamara az utrechti, a milánói, a casa­blancai és a padovai vásáron is. Ezeken a helyeken infor­mációs irodát állít fel és ki­sebb kiállításon mutatja be iparunk, mezőigazdaságunk néhány exportcikkét. A lipcseivel csaknem egy- időben, a hónap végén nyílik meg az utrechti vásár és a Magyar Kereskedelmi Kamara képviselői már Hollandiában tartózkod­nak, rendezik a kiállítást. Az utrechti vásáron jellegé­nél fogva fogyasztói cikkeket sorakoztatnak fel és a magyar információs irodák is, többek között az ARTEX, a MODEX, a HUNGAROTEX. a FER- RUNION és TERIMPEX küld­te exportcikkeket, textil- és divatárukat, élelmiszereket, háztartási eszközöket mutat­nak be, ezenkívül üzletkötés céljából sok áruminta-kollek­ciót is vittek magukkal vál­lalataink képviselői. A milánói nemzetközi vásá­ron is hagyományossá vált a Magyar Külkereskedelmi Ka­mara részvétele. A már koráb­ban is ismert ötvösárukon, herendi porcelánokon, élelmi­szereken kívül hűtővitrinben bemutatjuk a mélyhűtött gyü­mölcs- és főzelékféléket és ugyancsak először láthatók ezen a vá­sáron a. magyar laborató­riumi. textil- és elektroni­kus műszerek. Milánóban a szakkiállításo­kon két vállalatunk, az Elektroimpex és a MOGÜRT képviselői által külön mutatja be a magyar rádió- és tele- j víziókészűlókeket, illetve a dömpereket. Casablancába .is több. árut 1 küldenek vállalataink, mint [ amennyit az elmúlt évben kiállítottak. Bemutatnak vegyi és kozmetikai cikkeket, sport- felszereléseket, textilméter­árut, ruhákat, kötöttholmikat, bőrdíszműárukat, cipőket, üveg és zománcozott háztartási fel­szereléseket. Ezeken a köz­szükségleti cikkeken kívül megismertetik a magyar gyárt­mányú szivattyúberendezése­ket is. Padovában május végén nyílik a nemzetközi vásár, de külkereskedelmünk már megkezdte a magyar in­formációs iroda felállításá­nak, berendezésének hazai előkészületeit. Kiválasztották azokat az áru­kat, amelyek az ottani vásár­lók körében érdeklődésre tart­hatnak számot. virágos, bő szoknyában, a fiúk pedig pulóverben, kihaj­tott nyakú ingben, mind­mind önfeledt nevetéssel né­zik — mint a gondtalan húszévesek. Az aszódi huszonhárom KISZ-fiatal közül ebben a szobában jöttek össze — hirtelen meg sem lehet szá­molni őket — nyolcan-kilen- cen. A délutáni tanulásnak vége, a vacsora előtti pihenőt töltik együtt. A rádiótulajdonos, Pólyák Pali Galgahévízről a szekrény oldalának támasUcodva ar­ról vitatkozik az Ikladi Mű­szergyárban szerszámlakatos- ságot tanuló Kovács Misi­vel, hogy a Pannónia motor- kerékpárok között melyik tí­pus eddig a legsikerültebb. Jalwus elvtárs, az aszódi járás KISZ-titkára beszól az ajtón. — Vacsorázunk, gyerekek, tizenöt perc múlva az ebéd­lőben találkozunk... Szétrebbennek, ki-ki a szo­bájába, kezet mosnak, nyak­kendőt kötnek, a lányok friss szalagot csomóznak a hajukba, fehér vagy rózsa­szín nylonblúz kerül rájuk. A menü: hortobágyi palacsin­ta (palacsintatésztába gön­gyölt hús füstölt kolbásszal ízesítve, tejfölös szafttal le­öntve), pirított burgonya, sa­vanyú és kompót. Villa a bal kézben, kés a jobban, cse­vegés, halk beszélgetés. A fiúk megtöltik a lányok po­harát. Iskola ez is, egy kicsit vizsga is, az első este közös vacsorája. Utána klubest, ami az egy­mást jobban megismerést és a szórakozást is szolgálja. Mert már találkoztak ugyan többször is nagy időközökben a járási kiszesek megbeszélé­sein. Most énekelnek, sza­valnak. Aztán arról beszél­getünk, hogy érdemes-e ál­dozni időt, erőt a KISZ-mun- kának.. ........ ... Megütközve néznek rám: hogyan is kérdezhetek ilyet?! — Érdemes-e? ... Ez eszem­be se jutott eddig — böki ki Pálinkás István, a bagi gép­lakatos. — Hát meg lehet lenni anélkül, hogy a. többiek között éljen az ember? — Fát se ültetnek egyszál magában — szól közbe a kar- tali Bencsik Pali és a te­kintete rosszallást fejez ki. Nagy Jóska Versegről, kö­rülnéz az asztalnál ülők ko­szorúján és azt mondja. — Még úttörő koromban ligetet ültettünk a faluban. Jó érzés nézni, hogy a fák kilombosodtak, nyáron meg már árnyékot is adnak... — Szervezettség nélkül nem lehet élni — szögezi le Kiin­ger János, akit az acsai KISZ-titkár tisztére választot­tak. — A kapitalisták is szer­vezték a fiatalokat, de nem azért, hogy művelődjenek, hanem, hogy butábbak le­gyenek... A művelt ember nehezen marad rabszolga. Ekörül kanyarog a beszél­getés egy ideig, végül abban állapodnak meg, hogy a ki- szesekben fel kell ébreszteni a kötelességérzetet: segítsék a falut új életformájának ki­alakulásában. Mayer János, az aszódi építésztechnikus azt mondja. — Ebben a kiszesek köte­lességét én úgy értelmezem, hogy csak egy kicsivel is többet tanuljanak, jobban dolgozzanak és ha táncról van szó, abban sem legyenek az utolsók. Akkor megszerzik a falu fiataljainak megbe­csülését. így kerül sző a tekintély­ről, amelyről Pólyák Palinak az a véleménye: — A tekintély és bizalom közeli rokon. Ha a tekintélyt megszerezted, a fiatalok bizal­ma is velejár. Akit pedig meg­választottak KISZ-vezetőnek, annak nemcsak csinálni kell a dolgát, hanem tovebtcejleszte- ni. ami van. Sok okos megjegyzés, kelle­mes ..bemondás” pattog az asz­tal fölött, míg újabb vita bon­takozik ki. Ez pedig: milyen­nek látják a jövőt a saját fér- fikorukfoan — mondjuk —* tizenöt esztendő múlva? A domonyi Benedek Pista így íoglamazza meg, — Ki lát ilyen messze? Én szerszámlakatos vagyok, de hajógépész szeretnék lenni. Előbb azonban le kell tölte­nem a katonaidőt... Aztán majd meglátjuk. Kovács Miska előbb jó szak­munkás akar lenni, olyan szerszámlakatos, mint a mes­tere, Halmi Sándor, vagy Lau­rán Péter. — Gondolok arra is, hogy majd megnősülök, családom lesz. Mert a munka és a csa- ‘lád együtt adja az életben az egyensúlyt — összegezi a jö­vőről való elképzelését Ko­vács Misi. Béri Erzsi, Acsaújlakról azt mondja, hogy még nem is gondolt arra, mi lesz tizenöt év múlva. — Ha valaki középparaszt gyereke volt, akkor — lány lé­tére is — hajnaltól késő estig hajtották a szülők munkára. A faluban így élt a fiatal, ha ezt életnek lehet mondani... Most már másképp lesz, de hogyan, nem tudom elképzel­ni.., Másfél évtizedre előre látni, a fejlődésben a tegnaphoz a mát mérni és ebből a holnap­ra következtetni, egyikük sem próbált. Mintha a ma igondja és öröme, lelkesedése és vá­gya. eredménye és kudarca a múló napok eseményeihez szö­gezné a fantáziájukat. Vagy talán szeméremből, szégyenér­zetből hallgatnak erről? Nem tudom. A fiúk arról beszélnek, hogy motorkerék­pár a legközelebbi vásárolni- va’ójuk, vagy a kultúrházba kell tánc is, egy-egy film cí­me is előbukkan, írókat, köl­tőket emlegetnek, csak éppen arról nem szólnak, hogy a nagy átalakulásban milyen le­het az életük, ha férfisorba érnek. És még arról sem esik sző, hogy Kovács Misi, az érettsé­gizett szakmunkás mivel akar­ja gyarapítani szellemi vévte- zetét. a nyolc általánost vég­zett Pálinkás Pista, Pataki Er­zsi, Csaba Jóska és a többiek hogyan akarnak növényter­mesztő-állattenyésztő szak­munkássá válni a mezőgazda- sági nagyüzemben, Az aszódi járás kiszesei most iskolát végeznek a Lajos- forrásnál, a Ságvári menedék­házban. A VII. kongresszus anyagát tanulmányozzák, a közeli öt-hat esztendő prog­ramiát. A további egy-két év­tized szépsége, jóléte, gazdag­sága attól is függ, hogy elég bá­tor és merész-e a képzeletük’ meglátni helyüket és szerepü­ket a szocialista társadalom­ban. Ha erre is tanít az egyhetes KISZ-iskola, akkor betölti hi­vatását. Déri Károly Csak az tudja, aki jára. íos a Taligásdülőben, hogy mit jelent az, ha valaki a vá­rosból jövet a hosszabbik úton érkezik ki a tanyára. [Régebben ugyanis ezen min­iden pusztai lakó kizárólag \azt értette, hogy a városba \ látogató tanyai ember nem a legközelebbi, hanem kerülőt [léve, a hosszabbik úton köze- : lítette meg hajlékát. Ilyesmi '.persze igen ritkán, főleg csak 'sáros időben fordult elő, ak- l kor is csupán abból az okból, \hogy a hosszabbik út homo- \ kos, ennélfogva a szekér :könnyebben gurul rajta. '• Igenám, de ahogy néhány • évvel ezelőtt a földműves- j szövetkezet a külterületen ’•élők számára boltot és ital­• mérést létesített mellette, • azóta a hosszabbik úton való '■érkezés merőben új értelme- \ zést kapott. Manapság, ha a \ Taligásdülőben lakók vala- : melyike kissé kapatos vagy ! más szóval pitvókás hangu- \ latban szekerezik ki a ta­knyára, élete párja csípőre tett \ kézzel és összevont szemöl- l dokkéi fogadja, mondván: • „már megint a hosszabbik • úton jöttél, ugye?" S azzal, | ha úgy látja, hogy embere í egyensúlyérzéke megcsappant, \lesegiti az ülésről, a lovakat l kifogja, beköti az istállóba, 1 szénát vet elébük, miközben : hangos szitkokat szór annak íaz ismeretlen hatalmasságnak a fejére, aki a bolt mellé kocsmai hivatal létesítéséről is határozott. Hiszen ss$ amy sz^ a taligásdülőben asszonyok ki- fakadásainak van némi alap­ja, mert elég egy pillantást vetni a közelebbi útra, azon még nagyítóüveggel sem lát senki egy árva keréknyomot, míg ellenben a hosszabbik út homokját olyan keményre ta­posták a fogatok, mintha be­tonnal vonták volna be. Ter­mészetesen mindez még nem indokolja azt, hogy a hosz- szabbik úttal írásban foglal­kozzunk, a tollat Varró Gás­pár és neje, született Vékony Rebeka esete adta a ke­zünkbe. Nevezett Varró Gáspárról tudni kell, hogy a Taligás- dűlő legtávolabbi csücskében eoy maga évitette tonnán la­kik feleségével, valamint Ga­zsi és Fezt nevezetű két gyer­mekével egyetemben. Az asz- szonv. azaz Vékony Rebeka, vezetéknevének jelentésével ellentétben a legnamiobb jó­akarattal sem mondható kar­csú termetű asszonyságnak, alakba hasonlatos a tanvabeii búboskemencékéhez, erő vi­szont akkora lakozik benne, hogy amikor Varró Gáspár a A HOSSZABBIK ÚT hosszabbik úton érkezik ki, két karjába kapja, úgy viszi be a pitvarba, s fekteti le a nappali hever őre. Ilyesmi per­sze ritkán fordul elő Varróék portáján, mivelhogy komoly okának kell annak lennie, ha Varró Gáspár italozásba kezd. A minap azonban Vékony Rebeka úgy vélte, hogy Varrá Gáspár alighanem a hosszab­bik úton jön ki, mivelhogy az új istálló elkészültével két kedvenc lovát, a Lenkét meg a Sárit most már hivatalo­san is át kellett adnia a kö­zösnek, s úgy hírlett, hogy ebből az alkalomból az értük járó nyolcezer forint első részletét is 'kifizetik. Vékony Rebeka úgy dél­után négy óra tájban már idegesen tekingetett a hosz- szabbik út felé. de ott bizony eoy teremtett lelket sem lá­tott. — Nem tudom, hogyan jön ki anátok — mondta a gye­rekeknek —, mert eddig ha kapatos volt, kihozta a Lenke meg a Sári. De most oda a két ló, gyalog kell kijönnie. Később már be sem ment a pitvarba, egyre a tanya vé­génél ácsorgott, onnét kém­lelte az utat, ; — Nem jön az — fordult', be egyszer a pitvarba, hogy • szalmát dugjon az égő kémén- • cébe s ekkor meglepetve látta, \ hogy embere ott ül a nappali \ heverőn s a térdére fektetett \ noteszban színjózanul és derűs ] mosollyal számolgat valamit.: — Hót te? — állt meg Vé-\ kony Rebeka földbe gyökere- \ zett lábakkal. — Nem a hosz-1 szabbik úton jöttél? — Eltaláltad — mondta\ Varró Gáspár. — Aztán miért nem? — kér-\ dezte rosszat sejtve Vékony \ Rebeka. — Tán történt va-l lami? : — Történt bizony —■ így \ Varró Gáspár. í — Jesszusom! — kapott a \ szívéhez az asszony. — Be-; széli hát, mert mindjárt rósz-J szül leszek! — Hát csak annyi történt j — folytatta ünnepélyesen! Varró Gáspár —, hogy el- >f küldtek... — Houó? — Brigádvezetői tanfolyam-\ ra. Aztán úgy gondoltam. $ hogy egy leendő brigádveze- % tőnek nem illik a. hosszabbik $ úton járni. Még akkor se, ha f ilyen nagy megtiszteltetés éri. í a— r I Aszal a belső zsebébe $ nyúlt, s a lovakért kapott $ előleget hiánytalanul leolvasta $ Vékony Rebeka elé az asz-$ tatra. $ Ari Kálmán á

Next

/
Oldalképek
Tartalom