Pest Megyei Hirlap, 1960. február (4. évfolyam, 27-50. szám)
1960-02-25 / 47. szám
1968. FEBRUÁR 25. CSÜTÖRTÖK i*rsT «f£cvei yörlop Jöhet a tavasz Felkészültek a munkára a vácegresi Kossuth Tsz-ben A naponta lehulló eső szinte sárteragerré változtatta- Vác- egres utcáit és a határba vezető utakat. Hányik Pál, a Kossuth Tsz elnöke is emiatt bosszankodik, amikor belépünk a tsz irodájába. — Nagyon gátol bennünket a munkában a feneketlen sár. Pedig már a trágyát hordtuk, s ha közbe nem jön a havas, esős idő, már befejeztük volna ezt a munkát. De hát hiába, szeKérrel sem tudunk közlekedni — panaszolja, amikor a tsz-ben folyó munkákról érdeklődünk. * Amint a termelőszövetkezet elnökének szavából is kiderül,* nyugtalanok már, s minden idegszálukkal a tavaszt várják. Erről tanúskodik egyébként a szövetkezet irodája is, amelyet most inkább magtárnak lehet nevezni, mint irodának. Az íróasztalokat a fal mellé tolták, .s a helyiség nagyobbik részét tíz mázsa heremag foglalja el. amit szárítani hoztak be a magtárból. — Csak az állat gondozók dolgoznak, meg az a néhány ember, aki a fűrészgépnél segédkezik. Deszkát fűrészelnek a melegágyak készítéséhez. No, meg persze mi is dolgozunk — tájékoztat bennünket, miután megmagyarázta, hogy miért is e nagy felfordulás az irodában. Az elnök íróasztalán egy kö- teg rózsaszín kartonlap (fekszik, s miközben beszél, ezeket rendezgeti. Amikor látja, hogy érdeklődéssel tekintünk a Munkanyilvántartólap feliratú kartonokra, megmagyarázza, miért is van szükség ezekre. — Most beszéljük meg a tagokkal, hogy ki mennyit vállal megművelésre. Ezeken a lapokon jegyezzük fel a tagok vállalását, amit aláírásukkal is szentesítenek. ' Elénk rak néhány kitöltött lapot, s böngésszük a számokat. Nyomban feltűnik azonban, hogy nemcsak kapások szerepelnek a lapokon, hanem a búza, rozs, árpa és esyéb kalászosok is. Kinek egy hold, kinek kettő vagy három szelepei a neve alatt. — Ja, mi nemcsak a kapások területét osztottuk fel, hanem a kalászosokét is. A gépállomás ugyanis mindössze ötven hold gépi aratásra szerződött velünk, ezért jó előre gondoskodunk arról, hogy aratáskor ne legyünk zavarban. — Hogyan történt a tagokkal való megegyezés? — érdeklődünk tovább. — Minden tagot a lakásán kerestünk fel, hogy még a látszatát is elkerüljük annak, mintha bárkit is kényszeríteni akarnánk a területvállalásra. Otthonukban beszélgettünk el velük, hagy nekik is előnyösebb a területfelosztás, meg a vezetőségnek is. Nekik elsősorban azért, mert ki mennyit termel, úgy részesedik a jövedelemből — beszéli. — És a tagok egyetértenek a területfelosztással, s az új j övedelemelosztással ? — Hogy mennyire egyetértenek, azt mutatja az is; nagyobb területet vállaltak megművelésre, mint amennyi földünk van. De kérdezzenek meg néhány tagot, nekik mi a véleményük erről — indítványozza Hányik Pál. SztatovsZki Vince portájára kopogtatunk be. Velünk jön az elnök is. neki ugyanis éppen a vállalással kapcsolatban VIDÉKI ANYAGBESZERZŐK! Vasúti és postai csomagok feladását, szállítását vállalja a GYORSSZOLGALAT KSZ Bp. VII., Kertész ú. 42—44 Telefon: 225—231. van megbeszélni valója a házigazdával. Megtette már vállalását, de közben elvállalta a kocsisságot is. Ha csökkenteni akarja a vállalt területet, a vezetőség abba is beleegyezik, mert van, aki elvállalja a munkát. Meg az is igaz, nem akarnak senkit ..agyonterhelni”. — Már fel akartam menni megbeszélni a dolgot veletek, hogyan is leszünk — mondja Sztatovszki Vince, s közben hellyel kínál bennünket. —Talán sokallod a vállalt területet? — kérdezi az elnök. — Nem szeretném, ha nem tudnék helytállni. A két hold kukoricát csökkentsük le egy holddal — javasolja a házigazda. — Ezen már ne múljon — veszi elő a ceruzát az elnök és kijavítja a számot. — Az aratnivaló maradhat? — Megbirkózunk vele Sztatovszki Vince ezek szerint egy hold kukoricát, fél hold burgonyát, 200 négyszögöl cukorrépát, 200 négyszögöl takarmányrépát, fél hold görögdinnyét, negyed- hold sárgadinnyét, ugyanennyi Juliska-babot, fél hold paradicsomot, 100 négyszögöl paprikát és 500 négyszögöl epret művel meg. Ezenkívül egy hold rozs, 800 négyszögöl őszi árpa és 400 négyszögöl tavaszi árpa aratását vállalja. — Mi a véleménye a területfelosztásról és az új jövedelemelosztásról? — kérdezzük a házigazdát, miután az elnökkel túljutottak a hivatalos dolgokon. — Ha úgy lesz, ahogyan megbeszéltük, semmi kifogásom ellene — mondja. — Persze, hogy úgy lesz. Ki mennyit termel, úgy részesedik a jövedelemből — válaszol az elnök Sztatovszki Vincének, majd nekünk mondja: — Van, aki még bizalmatlan, s úgy gondolja, a vezetőség csak ígérget. Hiába, kevés tapasztalatuk van még a szövetkezeti gazdálkodásban. Igaz, tavaly tavasszal ■lett szövetkezeti község falunk, de a közös munkát lényegében csak ősszel kezdtük meg, a vetéssel. — Na, nem azért mondom, mert nem bízom bennetek, de szeretném, ha úgy lenne, ahogy elhatároztuk — szabadkozik a házigazda. — Nyugodt lehetsz, a határozatot nem változtathatja meg senki — nyugtatja az elnök Sztatovszki Vincét, aki ezután már maga magyarázza a területfelosztás és az új jövedelemelosztás előnyeit. — így legalább nem vethet senki a másik szemére semmit, mert a föld megmutatja, ki milyen gazdája területének. — Nem bánjuk mi, bármikor végzi el a tag a munkát, egyedül műveli, vagy az egész rokonsággal, nekünk az a fontos, hogy rendben legyen a föld és bőven teremjen — toldja meg Hányik Pál a házigazda szavait, — Én is harmadmagamra vállaltam a területet, de az rendben is lesz. — Akkor pedig meg is találod a számításodat — vágja rá az elnök. A tavasz bármilyen hamar is köszönt be, nem találja készületlenül a vácegresi Kossuth Tsz tagjait. Mindenki tudja. mit kell tennie, amikor felszárad a sár, nieg- pirkad a föld a határban. Mihók Sándor Huszonhármán a Lajos-forrásnál K.ar, hogy már esteledik, amikor Szentendréről a La- jos-forráshoz indulunk. A hegynek szaladó útszalag mellett az erdő fáinak csupasz ágain télvégi köd ül, amely csillanó könnyekké válva, az avart öntözi. Közel már a célhoz, a Súgván Endre menedékháznál őzike fut keresztül az úton, mellette bukdácsol kicsinye. Hosszú téli éjszakára készül az erdő. A menedékház ablakai már világosak, amikor megérkezünk. Az egyik szobából muzsika kíséri a lányok és a fiatal férfiak fel-felcsattanó nevetését. A tranzisztoros táskarádió a szekrény tetejéről szórja a vig dallamokat, a fiatalok pedig Mrkva András ' hévíz- györki KISZ-titkárt ugratják, hogy lesoványodik, ha nem eszi meg együltő helyében a mamája csomagolta hazait, a házi kolbászt, hurkát, paprikát, tortát. Hosszú copfos lányok, nagy Kisebb kiállítással, információs irodával vesz részt külkereskedelmünk az utrechti, a milánói, a casablancai és a padovai nemzetközi vásáron A tavaszi nemzetközi vásárok közül a Iipcsein jelenik meg külkereskedelmünk a legnagyobb kiállítással, de ezenkívül részt vesz a Magyar Kereskedelmi Kamara az utrechti, a milánói, a casablancai és a padovai vásáron is. Ezeken a helyeken információs irodát állít fel és kisebb kiállításon mutatja be iparunk, mezőigazdaságunk néhány exportcikkét. A lipcseivel csaknem egy- időben, a hónap végén nyílik meg az utrechti vásár és a Magyar Kereskedelmi Kamara képviselői már Hollandiában tartózkodnak, rendezik a kiállítást. Az utrechti vásáron jellegénél fogva fogyasztói cikkeket sorakoztatnak fel és a magyar információs irodák is, többek között az ARTEX, a MODEX, a HUNGAROTEX. a FER- RUNION és TERIMPEX küldte exportcikkeket, textil- és divatárukat, élelmiszereket, háztartási eszközöket mutatnak be, ezenkívül üzletkötés céljából sok áruminta-kollekciót is vittek magukkal vállalataink képviselői. A milánói nemzetközi vásáron is hagyományossá vált a Magyar Külkereskedelmi Kamara részvétele. A már korábban is ismert ötvösárukon, herendi porcelánokon, élelmiszereken kívül hűtővitrinben bemutatjuk a mélyhűtött gyümölcs- és főzelékféléket és ugyancsak először láthatók ezen a vásáron a. magyar laboratóriumi. textil- és elektronikus műszerek. Milánóban a szakkiállításokon két vállalatunk, az Elektroimpex és a MOGÜRT képviselői által külön mutatja be a magyar rádió- és tele- j víziókészűlókeket, illetve a dömpereket. Casablancába .is több. árut 1 küldenek vállalataink, mint [ amennyit az elmúlt évben kiállítottak. Bemutatnak vegyi és kozmetikai cikkeket, sport- felszereléseket, textilméterárut, ruhákat, kötöttholmikat, bőrdíszműárukat, cipőket, üveg és zománcozott háztartási felszereléseket. Ezeken a közszükségleti cikkeken kívül megismertetik a magyar gyártmányú szivattyúberendezéseket is. Padovában május végén nyílik a nemzetközi vásár, de külkereskedelmünk már megkezdte a magyar információs iroda felállításának, berendezésének hazai előkészületeit. Kiválasztották azokat az árukat, amelyek az ottani vásárlók körében érdeklődésre tarthatnak számot. virágos, bő szoknyában, a fiúk pedig pulóverben, kihajtott nyakú ingben, mindmind önfeledt nevetéssel nézik — mint a gondtalan húszévesek. Az aszódi huszonhárom KISZ-fiatal közül ebben a szobában jöttek össze — hirtelen meg sem lehet számolni őket — nyolcan-kilen- cen. A délutáni tanulásnak vége, a vacsora előtti pihenőt töltik együtt. A rádiótulajdonos, Pólyák Pali Galgahévízről a szekrény oldalának támasUcodva arról vitatkozik az Ikladi Műszergyárban szerszámlakatos- ságot tanuló Kovács Misivel, hogy a Pannónia motor- kerékpárok között melyik típus eddig a legsikerültebb. Jalwus elvtárs, az aszódi járás KISZ-titkára beszól az ajtón. — Vacsorázunk, gyerekek, tizenöt perc múlva az ebédlőben találkozunk... Szétrebbennek, ki-ki a szobájába, kezet mosnak, nyakkendőt kötnek, a lányok friss szalagot csomóznak a hajukba, fehér vagy rózsaszín nylonblúz kerül rájuk. A menü: hortobágyi palacsinta (palacsintatésztába göngyölt hús füstölt kolbásszal ízesítve, tejfölös szafttal leöntve), pirított burgonya, savanyú és kompót. Villa a bal kézben, kés a jobban, csevegés, halk beszélgetés. A fiúk megtöltik a lányok poharát. Iskola ez is, egy kicsit vizsga is, az első este közös vacsorája. Utána klubest, ami az egymást jobban megismerést és a szórakozást is szolgálja. Mert már találkoztak ugyan többször is nagy időközökben a járási kiszesek megbeszélésein. Most énekelnek, szavalnak. Aztán arról beszélgetünk, hogy érdemes-e áldozni időt, erőt a KISZ-mun- kának.. ........ ... Megütközve néznek rám: hogyan is kérdezhetek ilyet?! — Érdemes-e? ... Ez eszembe se jutott eddig — böki ki Pálinkás István, a bagi géplakatos. — Hát meg lehet lenni anélkül, hogy a. többiek között éljen az ember? — Fát se ültetnek egyszál magában — szól közbe a kar- tali Bencsik Pali és a tekintete rosszallást fejez ki. Nagy Jóska Versegről, körülnéz az asztalnál ülők koszorúján és azt mondja. — Még úttörő koromban ligetet ültettünk a faluban. Jó érzés nézni, hogy a fák kilombosodtak, nyáron meg már árnyékot is adnak... — Szervezettség nélkül nem lehet élni — szögezi le Kiinger János, akit az acsai KISZ-titkár tisztére választottak. — A kapitalisták is szervezték a fiatalokat, de nem azért, hogy művelődjenek, hanem, hogy butábbak legyenek... A művelt ember nehezen marad rabszolga. Ekörül kanyarog a beszélgetés egy ideig, végül abban állapodnak meg, hogy a ki- szesekben fel kell ébreszteni a kötelességérzetet: segítsék a falut új életformájának kialakulásában. Mayer János, az aszódi építésztechnikus azt mondja. — Ebben a kiszesek kötelességét én úgy értelmezem, hogy csak egy kicsivel is többet tanuljanak, jobban dolgozzanak és ha táncról van szó, abban sem legyenek az utolsók. Akkor megszerzik a falu fiataljainak megbecsülését. így kerül sző a tekintélyről, amelyről Pólyák Palinak az a véleménye: — A tekintély és bizalom közeli rokon. Ha a tekintélyt megszerezted, a fiatalok bizalma is velejár. Akit pedig megválasztottak KISZ-vezetőnek, annak nemcsak csinálni kell a dolgát, hanem tovebtcejleszte- ni. ami van. Sok okos megjegyzés, kellemes ..bemondás” pattog az asztal fölött, míg újabb vita bontakozik ki. Ez pedig: milyennek látják a jövőt a saját fér- fikorukfoan — mondjuk —* tizenöt esztendő múlva? A domonyi Benedek Pista így íoglamazza meg, — Ki lát ilyen messze? Én szerszámlakatos vagyok, de hajógépész szeretnék lenni. Előbb azonban le kell töltenem a katonaidőt... Aztán majd meglátjuk. Kovács Miska előbb jó szakmunkás akar lenni, olyan szerszámlakatos, mint a mestere, Halmi Sándor, vagy Laurán Péter. — Gondolok arra is, hogy majd megnősülök, családom lesz. Mert a munka és a csa- ‘lád együtt adja az életben az egyensúlyt — összegezi a jövőről való elképzelését Kovács Misi. Béri Erzsi, Acsaújlakról azt mondja, hogy még nem is gondolt arra, mi lesz tizenöt év múlva. — Ha valaki középparaszt gyereke volt, akkor — lány létére is — hajnaltól késő estig hajtották a szülők munkára. A faluban így élt a fiatal, ha ezt életnek lehet mondani... Most már másképp lesz, de hogyan, nem tudom elképzelni.., Másfél évtizedre előre látni, a fejlődésben a tegnaphoz a mát mérni és ebből a holnapra következtetni, egyikük sem próbált. Mintha a ma igondja és öröme, lelkesedése és vágya. eredménye és kudarca a múló napok eseményeihez szögezné a fantáziájukat. Vagy talán szeméremből, szégyenérzetből hallgatnak erről? Nem tudom. A fiúk arról beszélnek, hogy motorkerékpár a legközelebbi vásárolni- va’ójuk, vagy a kultúrházba kell tánc is, egy-egy film címe is előbukkan, írókat, költőket emlegetnek, csak éppen arról nem szólnak, hogy a nagy átalakulásban milyen lehet az életük, ha férfisorba érnek. És még arról sem esik sző, hogy Kovács Misi, az érettségizett szakmunkás mivel akarja gyarapítani szellemi vévte- zetét. a nyolc általánost végzett Pálinkás Pista, Pataki Erzsi, Csaba Jóska és a többiek hogyan akarnak növénytermesztő-állattenyésztő szakmunkássá válni a mezőgazda- sági nagyüzemben, Az aszódi járás kiszesei most iskolát végeznek a Lajos- forrásnál, a Ságvári menedékházban. A VII. kongresszus anyagát tanulmányozzák, a közeli öt-hat esztendő programiát. A további egy-két évtized szépsége, jóléte, gazdagsága attól is függ, hogy elég bátor és merész-e a képzeletük’ meglátni helyüket és szerepüket a szocialista társadalomban. Ha erre is tanít az egyhetes KISZ-iskola, akkor betölti hivatását. Déri Károly Csak az tudja, aki jára. íos a Taligásdülőben, hogy mit jelent az, ha valaki a városból jövet a hosszabbik úton érkezik ki a tanyára. [Régebben ugyanis ezen miniden pusztai lakó kizárólag \azt értette, hogy a városba \ látogató tanyai ember nem a legközelebbi, hanem kerülőt [léve, a hosszabbik úton köze- : lítette meg hajlékát. Ilyesmi '.persze igen ritkán, főleg csak 'sáros időben fordult elő, ak- l kor is csupán abból az okból, \hogy a hosszabbik út homo- \ kos, ennélfogva a szekér :könnyebben gurul rajta. '• Igenám, de ahogy néhány • évvel ezelőtt a földműves- j szövetkezet a külterületen ’•élők számára boltot és ital• mérést létesített mellette, • azóta a hosszabbik úton való '■érkezés merőben új értelme- \ zést kapott. Manapság, ha a \ Taligásdülőben lakók vala- : melyike kissé kapatos vagy ! más szóval pitvókás hangu- \ latban szekerezik ki a taknyára, élete párja csípőre tett \ kézzel és összevont szemöl- l dokkéi fogadja, mondván: • „már megint a hosszabbik • úton jöttél, ugye?" S azzal, | ha úgy látja, hogy embere í egyensúlyérzéke megcsappant, \lesegiti az ülésről, a lovakat l kifogja, beköti az istállóba, 1 szénát vet elébük, miközben : hangos szitkokat szór annak íaz ismeretlen hatalmasságnak a fejére, aki a bolt mellé kocsmai hivatal létesítéséről is határozott. Hiszen ss$ amy sz^ a taligásdülőben asszonyok ki- fakadásainak van némi alapja, mert elég egy pillantást vetni a közelebbi útra, azon még nagyítóüveggel sem lát senki egy árva keréknyomot, míg ellenben a hosszabbik út homokját olyan keményre taposták a fogatok, mintha betonnal vonták volna be. Természetesen mindez még nem indokolja azt, hogy a hosz- szabbik úttal írásban foglalkozzunk, a tollat Varró Gáspár és neje, született Vékony Rebeka esete adta a kezünkbe. Nevezett Varró Gáspárról tudni kell, hogy a Taligás- dűlő legtávolabbi csücskében eoy maga évitette tonnán lakik feleségével, valamint Gazsi és Fezt nevezetű két gyermekével egyetemben. Az asz- szonv. azaz Vékony Rebeka, vezetéknevének jelentésével ellentétben a legnamiobb jóakarattal sem mondható karcsú termetű asszonyságnak, alakba hasonlatos a tanvabeii búboskemencékéhez, erő viszont akkora lakozik benne, hogy amikor Varró Gáspár a A HOSSZABBIK ÚT hosszabbik úton érkezik ki, két karjába kapja, úgy viszi be a pitvarba, s fekteti le a nappali hever őre. Ilyesmi persze ritkán fordul elő Varróék portáján, mivelhogy komoly okának kell annak lennie, ha Varró Gáspár italozásba kezd. A minap azonban Vékony Rebeka úgy vélte, hogy Varrá Gáspár alighanem a hosszabbik úton jön ki, mivelhogy az új istálló elkészültével két kedvenc lovát, a Lenkét meg a Sárit most már hivatalosan is át kellett adnia a közösnek, s úgy hírlett, hogy ebből az alkalomból az értük járó nyolcezer forint első részletét is 'kifizetik. Vékony Rebeka úgy délután négy óra tájban már idegesen tekingetett a hosz- szabbik út felé. de ott bizony eoy teremtett lelket sem látott. — Nem tudom, hogyan jön ki anátok — mondta a gyerekeknek —, mert eddig ha kapatos volt, kihozta a Lenke meg a Sári. De most oda a két ló, gyalog kell kijönnie. Később már be sem ment a pitvarba, egyre a tanya végénél ácsorgott, onnét kémlelte az utat, ; — Nem jön az — fordult', be egyszer a pitvarba, hogy • szalmát dugjon az égő kémén- • cébe s ekkor meglepetve látta, \ hogy embere ott ül a nappali \ heverőn s a térdére fektetett \ noteszban színjózanul és derűs ] mosollyal számolgat valamit.: — Hót te? — állt meg Vé-\ kony Rebeka földbe gyökere- \ zett lábakkal. — Nem a hosz-1 szabbik úton jöttél? — Eltaláltad — mondta\ Varró Gáspár. — Aztán miért nem? — kér-\ dezte rosszat sejtve Vékony \ Rebeka. — Tán történt va-l lami? : — Történt bizony —■ így \ Varró Gáspár. í — Jesszusom! — kapott a \ szívéhez az asszony. — Be-; széli hát, mert mindjárt rósz-J szül leszek! — Hát csak annyi történt j — folytatta ünnepélyesen! Varró Gáspár —, hogy el- >f küldtek... — Houó? — Brigádvezetői tanfolyam-\ ra. Aztán úgy gondoltam. $ hogy egy leendő brigádveze- % tőnek nem illik a. hosszabbik $ úton járni. Még akkor se, ha f ilyen nagy megtiszteltetés éri. í a— r I Aszal a belső zsebébe $ nyúlt, s a lovakért kapott $ előleget hiánytalanul leolvasta $ Vékony Rebeka elé az asz-$ tatra. $ Ari Kálmán á
